Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-06 / 31. szám

S*»»QTí NÉPLAP 2 Csütörtök, 1958. február 6. Nemzetközi visszhang Bulganyin legutóbbi üzenetéről célja vezeti majd, akikor szét­oszlanak az emberiség feje fö­lött tornyosuló fellegek. A nyugati sajtó írja London (MTI). Az angol la­pok vezető helyen méltatják azt az üzenetet, amelyet N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke inté­zett Eisenhower elnökhöz. A Times moszkvai tudósítója a kormányfői értekezletre vonat­kozó javaslattal kapcsolatban megjegyzi, hogy az értekezlet gyakorlati lebonyolításával összefüggő eljárási és egyéb kérdéseket szokásos diplomá­ciai úton lehetne rendezni. A tudósító azonban jó előre igyekszik kétségeket ébreszte­ni a magasszintű értekezlet összehívásának lehetősége iránt. A Daily Express politikai szemleírója kijelenti, hogy a nyugati hatalmaiknak »-eltökélt szándéka elutasítani az olyan értekezletet, amelynek napi­rendjét Moszkva szabja meg«. * * * Párizs (MTI). A párizsi sajtó élénken reagált Bulganyin újabb üzenetére. A lapok kivé­tel nélkül vezető helyen ismer­tetik a nagyfontosságú ok­mányt, egyesek rövid hírma­gyarázatot is fűznek hozzá. A jobboldali sajtó szokása szerint a Szovjetunió újab'b békekezdeményezését »propa­ganda-manővernek« igyekszik minősíteni. A konzervatív Fi­garo szembehelyezkedik a kor­mányfői értekezlet haladékta­lan összehívását sürgető szov­jet javaslattal, és igyekszik be­feketíteni általában a magas­szintű tárgyalások gondolatát. Azt állítja például, hogy az 1955-ös genfi kormányfői érte­kezlet »süketnémák párbeszé­de« volt, bár ismeretes, hogy ez az értekezlet a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülését eredményezte. Az Humanité az üzenet is­mertetését ezzel a címmel ve­zeti be: »Bulganyin azt java­solja Eisenhowemek, hogy nyomban kezdjék meg diplo­máciai úton a csúcsértekezlet előkészítését«. * * * Buenos Aires (MTI). A ked­di argentin lapok figyelmének középpontjában Bulganyin Ei- senhowerhez intézett üzenete áll. Valamennyi reggeli lap nagybetűs címek alatt részle­tesen ismertette az üzenetet. A Demoerácia hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió a keleti és nyugati országok kormányfői­nek értekezletét javasolja. A La Prensa, a darin és a többi lap felsorolja azokat a kérdé­seiket, amelyeknek megvitatá­sát a Szovjetunió javasolja. Az Izvesztyija a Szovjetuniónak a leszerelési bizottsággal kapcsolatos álláspontjáról Smith kanadai küiiigyminiszter a kelet—nyugati nézeteitéresek rendezését várja 1953-tól Moszkva (TASZSZ). A Prav­da és az Izvesztyija vezércikk- I ben foglalkozik a szovjet kor­mány újabb békés kezdemé­nyezésével: BuLganyinnak, Ei- íenhower amerikai elnökhöz Intézett legutóbbi üzenetével. — Ezt az üzenetet — 'írja a Pravda — teljes egészében a Szovjetuniónak az az őszinte törekvése hatja át, hogy elő­mozdítsa az államok vezető személyiségeinek részvéteiével megtartandó magasszínvonalú értekezlet mielőbbi összehívá­sát. A Szovjetunió újból azt ja­vasolja, ‘hogy a szóbanforgó értekezlet résztvevői figyelmű- «et azokra a leghalaszthatatla- aatab kérdésekre összpontosít­sák, amelyeknek kedvező meg­oldása tekintetében a bizo­nyosság valamilyen foka már most fennáll. A mai körülmé­nyek között, 'amikor még nincs meg a szükséges bizalom, a nemzetközi problémák ilyen fokozatos megoldásának mód­szere a legreálisabb és a legin­kább" sikerrel kecsegtető. — Minden ország népei — mutat rá vezércikkében az Iz­vesztyija — mind jobban meg­győződnek arról, hogy a Szov- letunió előterjesztette béke- program teljesen reális és megvalósítható. Ha a többi nagyhatalmat is a hideghábo­rú megszüntetésének nemes letartóztatták Walter Fisch volt nyugatnémet kommunista képviselőt Düsseldorf (ADN). Az észak- rajna-vesztfáliai belügyminisz­térium közlése szerint kedden Wuppertalbam letartóztattál« Walter Fischt, a Német Kom­munista Párt volt szövetségi gyűlési képviselőjét. A letar­tóztatás a nyugatnémet politi­kai rendőrségnek a rendőri ön­kény és a bonni kormány atomháborűs politikája ellen küzdő haladó szervezetek fel­számolására irányuló akciója közben történt. A rendőri ak­ció Északra j na-Vesztfái Iában, Baden-Württembergben, Alsó- ■izászországban, Hess embert, Bajorországban több olyan szervezet helyiségeinek bezárá­sához vezetett, amelynek tag­jai különböző világnézatűek és küzdöttek Adenauer háborús politikája ellen. trr YYYTYnfyiYYTY'WYY'YYYY YYTfYYTYYY Moszkva (TASZSZ). Vajon kinek van szüksége arra, hogy félrevezesse a világ közvéle­ményét — írja az, Izvesztyija szerdai számában — olyan ál­lításokkal, hogy a Szovjetunió mégis részt szándékozik venni a durva amerikai nyomásra létrehozott hírhedt leszerelési bizottságban. A Szovjetunió teljes határozottsággal 'kijelen­tette, hogy nem fog részt ven­ni a bizottság munkájában, amelynek megalakulása és léte egyértelmű a leszerelés ügyé­nek további akadályozásával, a népek félrevezetésével. Maga a nyugati sajtó lelep­lezi. melyek a rugói a nyugati propaganda ez újabb manőve­rének. A dolog lényege az, hogy- Washingtonban mindent megragadnak, ami akárcsak valamennyire is lehűtheti a magas színvonalú értekezlet összehívását követelő közvéle­ményt. (Christian Science Mo­nitor.) Ezért próbálkoznak a közvé­lemény félrevezetésével — ír­ja aá Izvesztyija. Időjárásjelentés Várható időjárás csütörtö­kön estig: erősen felhős idő, sok helyen eső, a magasabb hegyeken havazás, havaseső. Mérsékelt, helyenként élénk délnyugati, nyugati szél. Az évszakhoz képest enyhe idő. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet plusz 1—plusz 3 fok között. Rászvétnvilvánítások a külügyminiszter elhunyta alkalmaim! Párizs (MTI). Horváth Imre külügyminiszter elhunyta al­kalmából a francia kormány és a külügyminiszter részvétét fejezte ki Kutas Imrénél, a párizsi magyar követnél. Dr. Lothar Bolz, a Német Demokratikus Köztársaság mi­niszterelnökhelyettese és kül­ügyminisztere kedden felke­reste Rostás Istvánt, a berlini magyar nagykövetet, és az NDK minisztertanácsának és külügyminisztériumának nevé­ben részvétét nyilvánította Horváth Imre külügyminiszter elhunyta alkalmából. Szovjet segély az algériai menekülteknek Moszkva (TASZSZ). A Szov­jetunió Vöröskereszt és Vörös- félhold társaságai szövetségé­nek vezetősége elhatározta, hogy segítséget nyújt a Ma­rokkóban és Tuniszban tartóz­kodó algériai menekülteknek. A közeljövőben szovjet ha­jón élelmiszereket, gyógyszere­ket és iparcikkeket szállítanak Tuniszba az Algériából elme­nekült több tízezer nő, gyer­mek és agg megsegítésére. A szállítmányban lesz 10 000 kg cukor, 5000 kg rizs, 2000 kg tejpor, 25 000 méter szövet, 2500 takaró, nagy mennyiségű gyógyszer — összesen egymil­lió rubel értékben. 0 Maláj Szocialista Népfront első kongresszusa Peking (Uj Kína). Mint Kua­la Lumpurból jelenték, meg­tartották a Maláj Szocialista Népfront első országos kong­resszusát. A Maláj Szocialista Népfront a Raaját-párt és a munkáspárt egyesüléséből jött létre a Maláj Államszövetség függetlenné válása után. A kongresszus elfogadta a párt programját, amely egységre szólítja fel az összes malájföldi szocialista szervezeteket. Sür­geti Szingapúrnak a Maláj Ál­lamszövetséggel való egyesíté­sét, s a szocializmus megvaló­sítását Malájföldön. Ottawa (TASZSZ). A Citizen című ottawai lap jelentése sze­rint Smith -kanadai külügymi­niszter kifejezte azt a remé­nyét, hogy 1958 a kelet—nyu-. gáti nézeteltérések tárgyalá­sok útján való rendezésének esztendeje lesz. A külügymi­niszter hangoztatta: a hideghá­ború folytatása rendkívül sú­lyos pénzügyi következmé­nyekkel fenyegeti a nyugati országokat. Az egyre növekvő hatalmas védelmi költségek olyan színvonalra futhatnak " Az IBUSZ budapesti köz­pontjához nagy számmal ér­keznek levelek Belgiumból, amelyekben a két világháború között Belgiumba vándorolt magyarok azt az óhajukat fe­jezik ki, hogy az elkövetkező hónapokban, főleg a nyáron, szeretnének rokoni látogatásra hazajönni. Az IBUSZ a, brüsz- szeli világkiállítás alkalmával lehetővé teszi a látogatást. A NICOSIA (Reuter.) Dr. Kücsük, a cip­rusi török közösség vezetője, aki hétfőn érkezett vissza An­karából, a török kormánnyal a ciprusi kérdésről folytatott ta­nácskozásairól, kedden sajtó- értekezletet tartott. Sajtóérte­kezletén közölte, hogy Török­országban szerzett benyomása szerint a törökök ragaszkodni fognak Ciprus szigetének még a legközelebbi angliai általá­nos választások előtti felosztá­sához. KOPPENHÁGA (TASZSZ.) A Dán Kommu­nista Párt Központi Bizottsága február 1-i ülésén nyilatkoza­tot fogadott el. A nyilatkozat egyebek között megállapítja: »A béke megóvása ma a leg­fontosabb feladat. A nemzet­közi feszültség enyhítése és a leszerelés, feltétlenül szüksé­ges. Az események fejlődése a fel, hogy az ebből eredő terhe­ket az adófizetők nem tudják többé elviselni. A külügyminiszter a továb­biakban kijelentette: Kanada külpolitikája ezentúl is az olyan »alapkövekre« épül, mint a brit nemzetiközösség, az ENSZ, a NATO és az Egyesült Államokkal' való jóviszony. A külügyminiszter kifejezte azt a reményét, hogy a kelet—nyu­gati csúcsértekezlet ügyében sikerül megegyezést elérni. magyar pavilonban IBUSZ­kirendeltséget állítanak fel, ahol a külföldiek, akik érvé­nyes útlevéllel rendelkeznék, rövid idő alatt megkapják a lá­togatási vízumot. A hazauta­zást légi-, vasúti, valamint au­tóbuszjáratokkal biztosítják. A vendégek részére kiránduláso­kat szerveznek az ország leg­szebb tájaira. legutóbbi időben kétségkívül megnyitotta a feladatok tár­gyalások útján való megoldá­sának lehetőségét«. Az európai béke biztosításának útján az első lépés lehetne az atom­mentes közép-európai övezet megteremtése. Ebbe bele 'kel­lene foglalni Észak-Eu répát is. Felszólítja a dán kormányt, hogy a többi észak-európai or­szág kormányával együtt te­gyen meg minden lehetőt e cél megvalósítására. PEKING (Uj Kína.) A Zsenminzsápao közli azt a nyilatkozatot, ame­lyet Kuo Mo-zso, a Kínai Bé- kebizottság elnöke adott az Uniita tudósítójának. Kuo Mo- zso hangsúlyozta: Meg kell tartani a nagyhatalmak kor­mányfőinek értekezletét, hogy megegyezésre jussanak a nuk­leáris fegyverek eltiltásában. Belcriumi magyarok meglátogatják az óhazát •1*1°* L 'a HALHATATLANSÁGIG 3. Persze, a hat kárvallott időtöltésből össze­hord hetet-havat, sok mindent mesélnek ide- irkezésük körülményeiről, de ez nem biztos, hogy hiteles: Azt meséli például Hencze Ferenc: Egyetlen tehén miatt történt, de nem ha- izonért. hanem tiszta hazafias belső parancs­ra. Tehenet rekviralt a német a környéken. Hajtják a csordát keresztül a városon. Én nézem, olyan büszkeséggel és örömmel, ahogy innék a csodálatos hadseregnek a felvonulását egyáltalán nézni lehet. Mondom én is magam­ban: igazán megható ez a német—magyar ka tonai együttműködés. Nézem, és lelkesen in­tegetek. Észreveszem ám, hogy egy pirostar­ka marha sehogy sem bírja a katonai regla­mát, mert hol balra, hol jobbra sündörög ki i sorból, el-elmarad, kínosakat bődül, s hátra néz a két búbánaíos szemével. S ez a két izem lett a vesztem. Nyugtalanított, apai ér­telmeimet birizgálta, Igen erősen •megsajnál­tam. Gondoltam, hogy megszabadítom a ka­tonai bevonulástól, végeredményben egy had­tereget, ahol annyi marha van, ennek a piros­tarkának az elvesztése még nem gyengítheti. Hát ez lett a vesztem: Nem nagy eset, majd­nem családias ügy, de az a német járőr, amelyik mickonesípett, ilyen fene parádét csinált be­lőle. Hihető ez így? Ugye, hogy nemigen, s Így Hevczének semmi oka nem lehetett a sértődöttségre azért, mert ott a pincében is ilaposan kiröhögték. Gyuri József, a kőfejtőből azt meséli: — Csak két plakáton múlt az egész. (Tudni­illik, a többit már felraggatták a házfalakra.) Két olyan rongy plakáton, melynek együttes értéke semmi esetre sem több, mint 73 fillér. Ezt a két plakátot ide a »Korona« Fő utcai falára akartuk felragasztani. Ezzel esett a baj. Valaki már besúgott bennünket, hogy a kenderfeldolgozó falát is mi cifráztuk ki plakátokíapl. Lestek ránk. Gondoltuk, hogy ott raggasunk, ahol legkevésbé sejtik, itt a német városparancsnokságon. Tíz plakátot már felnyaltunk a falra. Ekkor egy fekete macska szaladt át az úttesten. Rossz jel. Mon­dom Holecskának, hogy bajt hoz a macska. Azt mondja, hogy ne hülyéskedjek a macs­kával, hanem ragasszam már a plakátot. Ek­kor esett a baj. Elcsíptek bennünket, jól agyonvertek, aztán idetaszítottak penészedül. Holecska egy szót se dob bele a beszélge­tésbe, csak köp egyet-egyet, míg Gyuri ma­gyaráz. De nem is igen tudna beszélni, mert ajka olyan dagadt, mint a csizmatalp. Kelle­metlen plakátragasztási emlék. Kovács Bertalan szerényen és igen csen­desen megkérdezi: — Milyen plakátok miatt történt? — Fogpaszta — világosítja fel a kövek be- dutyizott mestere. — Persze a németek nem szeretik ezt a reklámot, s ezért dühödtek meg, annyira. Pedig bizony isten tiszta fog­paszta reklám■ volt. Az állt rajt, hogy: »A né­met fogpaszta, mindenki csak fogyassza.« Hát kérem, ez így zavaros ügy, s még de­rülni sem igen lehet rajta. Annál érdekesebb, amit Kovácsevics Alajos m. kir. főhadnagy mesél: — Hajnal felé elszundítok ott kint az állás­ban. Adventi csend. Egyszer csak hallom anyám hangját: — Nem találom a fuszeklidat, fiam! — De ezt nem ám egyszer hallom, sokszor egymás után, mint egy géppuska sorozat. Mit tehet az ember, az ilyen anyai szózatra? Nyugtalan lesz. Igen, nyugtalan. S mit lehet tenni? Odaszól az ember a századküldöncnek: — Mindjárt jövök, csak szétnézek ott hátul. Aztán elindul az ember szétnézni. Mert nagy ám egy parancsnok felelőssége. Megyek hátra az állások mögé. Csupa rendetlenség mindenfelé. Ez szörnyen bosszarttt-Nem jók az-állásba vivő utak. Rossz a lőszerek álcázá­sa. Megyek tovább, hátrább. Nem mondom, itt rendet kell teremteni, ha meg akarjuk nyerni ezt a keserves háborút. Ennyi hiba láttán, csak elgondolkodik az ember. Megy, megy, mert mindenütt van látnivaló. Három napig mentem így, éhes is voltam, meg fáradt is, mert ha fontos katonai ügyben tevékeny­kedik egy ilyen magamfajta tiszt, a lakott helyeket kerülni kényszerül. Mondom, hogy fáradt voltam fene mód. Leülök egy domb tövébe pihenni. Hát ez a koszos domb egy német légelhárító lőszeres dombja volt. Tovább nem is tudja folytatni a főhadnagy úr, mert tekintet nélkül katonai rendfokoza­tára, alaposan kinevetik. A köztüzér nem igen beszél. Káromkodni azonban tud, s valamilyen országos ökörnek szidja az anyját, aki a barátok templomának gyóntatószékéből húzta ki. (A helyileg tájé­kozottak tudhatják, hogy a templom kórusa alatt van egy használatonkívüli gyóntató­szék.) Ahogy Pajor Ignác szavaiból kiderült, már két hete tartott ott egyhuzamban peni- tenciát és igen jól érezte magát. No, ha ez igaz lenne, akkor sem hinné el senki. Kovács Bertalanról nem szólok. Szegény há­rom nap alatt vagy hússzor leadta a pa­naszát, amin nagyokat lehetett röhögni. így valahogy tettek és múltak a napok. Nappal a rabokat a főhadnagy kivételével az udvaron dolgoztatták. Óvóhelyet készíttet­tek velük a ciprusfák töviben. Bizony, Ko­vács Bertalan a harmadik napon már alig húzta be magát a bűzös pincébe. De ez így szokott lenni, hogy a nagy igyekezetnek meg van az ára, büntetlenül senki nem stréberkei- het. Azt képzelte a hólyag, ha gyorsan és szívesen dolgozik, majd igen elégedettek lesz­nek vele, s majd becsületes munkája révén végeszakad a purgatóriumnak. Rosszul gon­dolta. Senki nem rándított rá. De egy ilyen városi patkány, akin még most is érzik a tintaszag, mindig azt gondolja, hogy ő fede­zi fel a spanyolviaszt. Hiába mondták neki a többiek: — Csak lassan, csak éppen hogy... Most szidja saját becses személyét. Majd­nem úgy zuhan be az ajtón a délutáni nagy erőfeszítés után. Csal: nyög, csak nyöszörög, mint egy megrugdalt kutya. Mivel reggel is csak nyuvasztott a sze­gény, az álomlátó főhadnagy, aki már ugyan­csak kívánta a tiszta levegőt, vállalkozott, hogy kimegy helyette dolgozni. A Icatonasap- ka kalapot, a fekete felöltő katonaköpenyt cserélt, a cipőt egy pár elnyűtt csizma váltotta. Délelőtti indítás a munkára. Kovács Berci ruhája megy a főhadnaggyal, s a takarék- pénztár keshedt tisztviselője visszamarad a pincében, mint ennek a döglődő háborúnak talán egyetlen, utolsó regrutája. S Bercink most boldogan érzi magát. Megelégedetten niajszolja a reggeli kenyPpmúradékot. Köz­ben a németekre gondol, az élőkre és a hol­takra is. Nem sokáig örül a csendes pihenésnek. Nyí­lik az ajtó. Két fegyveres katona invitálja fel a pincéből Kovácsevics főhadnagyot. Ber­cink nyög egyet, s már száján van, hogy té­ves a dolog, itt. csak a főhadnagy ruhája van. De ki sem nyithatja a száját, már lódítják ki­felé. Kint a két szuronyos katona közrefogja és kiindulnak vele az udvarról. Szobatársai megrökönyödve néznek utána, de már el is tűnik kísérőivel együtt a kapu-boltozat alatt. Kint az utcán Bertalan felszabadultan lé­legzik fel. Az a kezdeti nyugtalanság, mely a kísérő katonák szuronyainak láttán elfogta, lassan felenged. Bolond, fejjel azt képzeli, hogy most valamilyen nagy személyiség elé vezetik. aki majd. igen szépen bocsánatot kér ezért a kínos incidensért. Van olyan ostoba, hogy még arra is gondol, hogy egyenesen ha­zaviszik. Azt is elfelejti, hogy csak önmagának Kovács Bertalan, mert a ruhája után, az em­berek előtt valóságos főhadnagy, akiről az áll a német városparancsnak nyilvántartásá­ban: katonaszökevény. Az utcán igen sok ismerőst pillant meg. Szemével kacsingat jobbra-balra, de az em­berek közömbösen mennek el mellette, csak öt-hat lépés után pillogatnak hátra, a katonai menetre. így parádézza végig a Fő utcát, ke­resztbe át templomteret. A gimnázium előtt Hegyi Tivadar, a takarékpénztár igazgatója jön velük szembe. Bercink sok esztendő be- idegzett mozdulatával nyúl kalavia felé. Keze idegesen rándul meg a katonasaplca érintésére, de megemeli: — Alázatos szolgája, főnök úr! Az egyik katona puskatussal oldalba taszít­ja, csak úgy nyekken és már lódítja is maga előtt az úton. (Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents