Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-06 / 31. szám

Csütörtök, 1958. február 8. 3 SOMOGYI k NÁGOCSI KRÓNIKA II. Alakuló gyűlés a konyhában Akinek könnyű, s akinek nehéz új életet kezdeni a A csütörtöki napot jól ' ' használták fel a szö­vetkezet felé i'ezető szándék legkövetkezetesebb vallói. A helyi kezdeményezők pénte­ken sem tétlenkedtek. E napon látogattunk el ismét a község­be, mivel tudomásunkra ad­ták, hogy két összejövetel is lesz este: az Űj Hajnal köz­gyűlést, a szervezkedők pedig kisgyűlést tartanak. Először a szövetkezet irodá­jába nyitok be. Hárman vá­rakoznak itt. Egyikükhöz for­dulva kérdem: — Valóban itt dolgozik mái az új tagtársuk, akit a na­pokban vettek föl? — Dolgozom, bizony, meri én vagyok az, Szabó János £ nevem — feleli. — Ügy hallottam, magas be­lépési díjat kellett fizetnie. — Ne gúnyolódjon az elv társ — bök oldalba a szóvá’ Balassa Lajos pénztáros. Vontatott beszélgetés kéz dödik közöttünk. Szabó Jáno láthatóan nehezen szívleli hogy ő a beszéd »-tárgya" Csűrös-csavarás után meg­adja a választ. Nyolc holdjr van, s húsz holdnyi földre efg terményt hoz a szövetkezet alapba. — De ez jogos is, ol vastam az újságban, hogy ígj helyes a belépés — mondja De nem tudja megnevezni az1 a szövetkezetei, ahol ilyen be­lépési díjat honosítottak meg Még kevésbé jut eszébe az a-' újság, amelyik ezt az eljárás példaképül állította volna má­sok elé. — Nem is veszünk be sen­kit, aki üres kézzel jönne — érvel tovább. Pedig nemré; még ő is küszködött a beju tásért, ma pedig — minthogy felvették —, 6 is neki dönt vállát a kapu belső felének nehogy bejussanak az «-üres kezdek« — az agrárproletá rok, a nincstelenek... Ha ér megfizettem, amit kértek, fi­zesse meg más is — e gondo­latat takarják szavai. Nos, döntse el bárki: gú­nyolódás-e a valóban megkö vetelt belépési díjról őszintéi beszélni! — Kívülállók lesznek-e ezer a gyűlésen? — kérdem a- időközben megérkező Pask- Ferenc elnöktől. A nemlege válasz hallatán önként adódi' a teendő: másutt kell keresn a holnap új szövetkezeti pa rasztjait. Meg is lelem őke Kadl icskóéknál. Sok jó ember szűk helyen ir elfér — tartja a közmondás Ennek igazsága itt is bebizo nyosodik. Hat egyéni gazd- szorong a székeken, kispadon A jövőt latolgatják Misét: György elvtárssal. — Emberek, hát akkor ha tározzunk. Ha nem jöttök ve lem az új tsz-be, akikor ér reggel fogom magam és fel megyek a nagy házba (az Ü Hajnal irodájába) — mondj; Kadlicskó József. A régibe bekéretőzni, vagy újat alakítani? — ez a kérdé eldőlt már, az utóbbi javára Mindnyájan mondogatják hogy »alakuljunk meg." Dr nincs hivatalos alakulási jegy­zőkönyvi űrlap. Annyi baj le gyen! Tüstént előkerül a tükrös szekrény fiókjából egv füzet. A házigazda tízeszten­dős kislánya, Klárika meg a' asztalra teszi töltőtollát. Melk' itatós papírt, ha nagyon en­gedi a tintát, legyen mive' megtörölní. — Én majd írom — vállal­kozik Juhász József. Persz< nem jegyzőkönyv ez, hanen az erők előzetes számbavétele Elsőnek ez kerül a füzet »koc­kás" lapjára: Kadlicskó Józse' 2 fő, 3 kh. Utána Nieder Fe renc adatai következnek. Az tán Pejzer Lajos íratja fel ma­gát és feleségét, meg 12 hold­ját. — Hát az öregeddel mi lesz. nem kell neki a téesz-nyug- díJ? — veti közbe valaki. — Majd később is beirat hatjuk... Előbb még beszélek vele — mondja Pejzer, Horváth Antal a soron kő vetkező: — Hárman leszünk tagok a családból. Nekem var nyolc holdam, az apósnak há­rom. Tovább mennének, de Hor- váthnak van még valami fon tos mondanivalója. Bátorta­lan, szinte esdve-kórő szavak buggyannak ki ajké«:- Édesanyám volt nálam délután, azt modta, szeretné­nek belépni. Azt a kis földjü­ket én műveltem volna meg mert ők már nem bírnak ve­le. Amit tudnak, szegény öre­gek, megteszik a szövetkezet­ben ... Ha elfogadjátok őket Egyetlen árva hangnyi el­lenvetés sincs. Az ötödik p névsorban ezek szerint Szabr fózsef (Horváth Antal mos- •ohaapja); négy holddal gya­rapodik ezáltal az új szövet­kezet. A hatodik után Matus Jó­zsefre kerül a sor, A sapka lilt je árnyékba kényszeríti izéméit. De nevét hallva fel­kapja fejét és élénk tiltako- 'ásba kezd: — Holnap jön meg Tabról a "eleségem a lánnyal együtt Megbeszélem velük a dolgot — ősz már a haja, Jóska 'ácsi, maga a gazda a háznál — jegyzi meg az egyikük. — Miért nem szóltatok lőbb egy pár nappal? — teszi i szemrehányást Matus bácsi 'ztán töprengés nélkül sorol­va két tag, 8 hold — sőt azt is rogy melyik földbe mit vetett Rentier Istvánra szegeződ- iek a tekintetek. Fiatal, élet- mős ember, pirospozsgás arc? oajd kicsattan az egészségtől övé a szó: — Tudjátok, hogy én még rém voltam szövetkezetben. A •'épállomáson dolgoztam. Eb­ben a pillanatban nincs sem­mi keresetem. Ha én beirat­kozom is, a feleségemnek ott­hon kell maradnia a három i.pró gyerekkel. Én eldolgoz­gatnék a téeszben, ha venné aek később egy Zetort. öt- /enegyben vándorzászlót nyer­em a cséplésben, mint trak- ores. — Hallod-e Pistánk — kez­ii a magyarázatot Pejzer La­os. — Ha egyéni maradsz, akkor is megy az asszony mezőre. írasd be őt is és amennyit, tud, annyit dolgozik íe többet, csak legalább SO—40 munkaegységet szerez­zen az asszony, az is jó segít­ség az osztalék szempontjából. Hátha még napközibe tudja adni a gyerekeket, — Hát jól van. Nem be­széltem meg otthon, de írja­nak föl: 2 fő, 3 hold. Igaz, várni kellene még, mert csak rzután osztjuk el az apám rrökségét. Juhász István az Űj Hajnal­ban fizetéses tehéngondozó. Nem jött el ma Kadlicskóék- hoz, testvére mégis felíratja a nevét. Hiszen megegyeztek már egymással. ígérte, hogy zzel a új szövetkezettel tart 6 is. Végül saját nevét veti oapírra Juhász József; Nyolc holdat hoz a tsz-be. — Mi legyen a szövetkezet neve? A többféle javaslat kö­zül az győzött, amely szerint Üj Erő a legkifejezőbb: az alapító tagok összefogásábó’ •íj erő születik, s mindnyájan újult erővel indulnak meg is­mét a szövetkezeti úton, — Kikre számíthatunk még? Melyikünk kihez megy el? — Bonnyadnéval már nem hell sokat beszélni. Délután üzente, hogy ő is közénk áll­na, — Visnyei János bácsit meglátogatom én — vállalja az egyik tag.' — Mondd neki, hogy hoza­tunk kosokat, akkor biztos be­jön, mert birkás volt — hal­latszik a kissé humoros hang. — Virág Jancsival is jól jár­nánk. Az öreg Dobál pedig jó tehenészünk lenne. — Krámliékhoz elmegyek én — szólal meg az ágyon ül­dögélő Kadlicskó né. Ö sszeszámolják, mennyi a földjük. Ha mindenki állja a szavát, akkor 63 hold. Kell még hozzá legalább száz hold a tartalékból, E z a kisgyűlés lényegé­ben a megalakulás. Holnap hivatalosan is szente­sítik e mai döntésüket. Folytatjuk.) Kutas József KEVESEK TUDJÁK. Kevesen tudják, hogy a vi- ágszerte ismert és kedvelt Stille Nacht" kezdetű kará- sonyi ének 170 esztendős és rogy születését egy templomi rgona elromlása okozta. Ez a baleset« 1817. december 20-án övetkezett be, amikor Franz 'aver Gruber, az oberndorfi ági kápolna papja az orgonán ’-ach egyik művét játszotta. Eved az orgonát a karácsonyi nnepebre már nem lehetett regjavítani, a kápolna két- égbeesett plébánosa felkérte a tehetséges orgonista papot, hogy komponáljon olyan egy­szerű karácsonyi éneket, ame­lyet gitárkísérettel is elő lehet adni. így »született meg" egyetlen éjszaka a »Stille Nacht". Amint hírlik, Erich Kästner, a világhírű regényíró az egyik lap hasábjain javasolta, hogy a »Stille Nacht", amelyet 96 kü­lönböző nyelven énekelnek, váljon az Egyesült Nemzetek himnuszává. »A MAGYAR NÉPKÖZ­TÁRSASÁG NEVÉBEN ...« - hangzik fel a bűnvádi eljárás végére pontot tevő ítélethoza­tal kihirdetése. Amíg a moccanatlan csend­ben a vád összefoglalásának szavai koppannak, szemünk előtt elvonul egy fiatal élet tragédiája, ami talán végze­tessé vált volna, ha törvény­kezésünk szigora fel nem tar­tóztatja. A vádlott az anya és vad­házastársa. A vádló a tizenhatéves leány, akit anyja házasságon kívül szült, s akit a nagyszü­lők — látva az anya zaklatott életét — magukhoz vettek. A kislány négyéves volt, amikor az anyja egy újabb férfivel került közös háztar­tásba. Kezdetben nevelték a gyermeket a maguk sajátos módján, de a neveléssel kap­csolatos gondok fokozatosan egyre inkább az asszony szü­leire hárultak. Az anya és az »apa« meglehetősen szesz­kedvelő életmódot folytattak, s noha az újdonsült »apát« nem zavarta a gyermek, ké­sőbb mégis örült, hogy sza­badon élhetnek, nem akadá­lyozza őket semmiben a kicsi. A kislány észrevétlenül cse­peredett fel iskolássá. Jóságos nagyszüleinek büszkeségévé vált, mert kitűnő eredmény­nyel végezte el az általános iskolát. Mindenki szerette az eleven eszű kislányt, csak anyja nézett egyre ritkábban feléje, mert időközben engesz­telhetetlen haragra gerjedt a nagyszülők ellen, akik elhatá­rozták a kislány tanárainak biztatására, hogy tovább ta­níttatják. — Arra számítanak, hogy úrinőt csinálnak belőle a sok iskolával, s majd eltartja őket! — panaszolta az anya azoknak az ismerősöknek, akik még szóba ereszkedtek vele. — De abból ugyan nem esznek! S a nagyszülők álma tény­leg, mintha távolodott volna a megvalósulástól. A nagy­apát nyugdíjazták. Az anya pedig már rég elzárkózott ek­kor az anyagi segítségnyújtás elől. A kislányi elment dol­gozni, miután kitűnő ered­ménnyel elvégezte a gimná­zium első osztályát. Nem ke­resett sokat, de lelkesen ku- porgatta forintjait, hogy majd egy év múlva ismét beiratko­zik az iskolába. Tanul tovább. Az anya, akiben eddig mé­lyen szunnyadtak az anyai érzések, jogát kezdte hangoz­tatni, nem is annyira a gyer­mekéhez, mint inkább kere­setéhez. Magához vette a lányt. A nagyszülők a sokat szenvedett öregemberek tehe­tetlenségével nézték, mi törté­nik. Ezalatt kedves unokájuk nehezen keresett forintjai borra és féldecikre váltva lé- folyta^: a részeges anya és a harminchét éves »nevelőapa« torkárt. A »nevelőapának« megtet­szett a lány. Egyre vénebb­nek, vtsszataszítóbbnak látta magaválasztotta élettársát és kívánatosabbnak a felserdült »neveltleányt". — Mit gondol az az öreg tyúk — hangoztatta kapatos pillanataiban. — Kapok én még fiatalt is, igaz-e ? — S ha csak tehette, ölelgette, erősza­koskodott a kétségbeesetten MIT OLVASSUNK? Caldvell: Isten földecskéje (Európa) Ty Ty Walden, öreg arany­ásó farmer és családja küzdel­mes, nehéz életét írja meg Caldwell »Isten földecskéje" című regényében színesen, sok humorral, de mély emberi együttérzéssel. A testet-lelket ölő nehéz testi munlka mellett a babona uralkodik ezeknek a földhöz ragadt szegény embe­reknek szellemi életén. A kö­zeli kisváros textilgyári mun­kásai romantikus harcot vív­nak elnyomóik ellen és ezt a harcot Ty Ty egyik veje, egy szövőmunkás vezeti. Az író realisztikus képet fest a pri­mitív gazdasági és társadalmi viszonyok között élő emberek zabolátlan szerelmi életéről, amelyben a szívbeli érzelmek­nek alig van helyük, annál több a legdurvább testi ösztö­nöknek. »Isten földecskéje" 1935-ben jelent meg először és azóta sok új kiadást ért meg. A híres író más kiemelkedő művei: Tobac­co Road (magyar Dohányföl­dek címen jelent meg 1948- ban), valamint újabb regényei, Trouble in July és a Tragic Ground. védekező lánnyal. Az tizenhat éves volt, amikor anyja távol­létében józanul rátört a férfi. Egyedül tartózkodott éppen otthon. Ezután pokol lett a lány élete. A férfi fenyegette, zsa­rolta. Mindig akkor erősza­koskodott vele, amikor az anya távol volt. Kezdetben a lány menedéket kapott nagy­szüleinél, amikor éjszakán­ként menekült őrjöngő »ne­velőapja« elől. Később a meg­fenyegetett öregek nem mer­ték bebocsátani unokájukat, aki ilyen esetben nem egy­szer a szalmakazalban, ólban megbújva várta meg a reg­gelt. Egy napon az »apa« vérban- forgó szemekkel, nadrágszij- jal magyarázta meg élettár­sának, hogy akár tetszik ne­ki, akár nem, neki a lány is kell! AZ ANYA ELEINTE szidta a férfit, átkozta, mocskolta lányát, anélkül, hogy lánya féltésében kiadta volna az út­ját az elvetemedett férfinak. De abbeli félelmében, hogy személyes vonzásával már nem tudja megtartani a fiatal férfit, s másikat nem talál — szemet hunyt élettársa bűnös garázdasága felett. Tűrt egy darabig, sűrűn magára hagyta az »apát« a lánnyal, aztán mi történt... A szülő, az anya nevet meg nem érdemlő személy egy na­pon elüldözte gyermekét ha­zulról, miután mint kerítőnö a züllés, az erkölcsi fertő szé­lére juttatta. A lány — aki mégis szerette anyját, talán soha nem tett volna feljelentést a »nevelő­apa« ellen, csak azért, hog% szülőanyjának nehogy bántó- dása essék — razziába került Már az első napon, amikor o magukra hagyott, összetör i lelkű fiatal lányok könnyí pénzkeresésének útjára lépett Szerencsére a hatóságok idő­ben találtak az erkölcseibei megingott egyensúlyú leány ra. Anyja helyett ezek után i társadalom lesz az anyja, in tézetbe került, ahol tanulhat és lelkében elhalvánirulha évek múltán a szörnyűsége emlék. Előtte még nyitott a élet, lehet hasznos tagja i társadalomnak és idős nagy szüleinek támasza. A KÉT VÁDLOTT ped% akik egy fiatal élet megron tásában, lejtőre taszításába; bűnösek, büntetésük letöltés közben számotvethetnek vét kük embertelenül nagy súlyú val. Nekik nehéz új életet kéz deníl-li­Á Somogy megyei Építőipari Vállalat munkája és az országgyűlés Az országgyűlés háromnapos dőszatoa, a hozott határozatok íz Építőipari Vállalat kommu- ristáira, és pártonkívüli dolgo­sára is nagy feladatot rónak. Hogy ezeket végre tudják haj- ani, nemcsak azt kedl meg­nézni, hogy milyen feladatok ULnak előttünk, de azt is, hogy rz elmúlt évben a különböző nunkaterüileteken milyen hi­bákat követtek el. A pártszervezet belső élete A pártszervezetnek, amely íz ellenforradalom alatt sem mondotta ki feloszlását, ma 83 agja van. Ezek a kommunis­ták a vállalat központjában, s hetven különböző munkahe- ’yen tartózkodnak, összefogá- ;uk taggyűlésekre, a pártokta­tásra éppen ezért igen nehéz. Pártoktatásban mégis 50 szá­zalékuk vesz részt. Már az in- iulásnál hiba történt. Szerve­zési okok miatt későbben kez­dődött az oktatás. A megjele­néssel is sok baj van. A párt- rktatás napján vidékre menő elvtársak nem érzik kötelessé­güknek, hogy a foglalkozások­ra visszajöjjenek. Tehát helyesen cselekedett a pártszervezet, amikor a nem­régen megtartott taggyűlésü­kön az oktatásban eddig szer­zett tapasztalatokat is megtár­gyalták. Felhívták a propagan­disták figyelmét is, hogy na­gyobb felelősséggel foglalkoz­zanak a pártoktatásban rész­vevő kommunistákkal. A taggyűlésen a kommunis­ták pártmunkával való ellátá­sával is foglalkoztak. Megálla­pították, hogy e téren hibát követett el a vezetőség, mert mindössze 25—30 kommunistá­nak van rendszeres, állandó pártmegbízatása. Határozatot hoztak: el kell érni, hogy min­den kommunistának legyen pártmegbízatása, s hogy a párt szava minden munkahelyre, minden dolgozóhoz eljusson. Az országgyűlés utáni feladatok Az országgyűlés elfogadta az 1958. évi tervet. Ennek sikeré­ben a vállalat is részes lehet. Hiszen csak Kaposvárott eb­ben az évben 72 lakást, Pécsett két bányászlaképületet kell építeni; bővíteni, korszerűsíte­ni a simontornyai bőrgyárat, befejezni a csokonyavisontai iskolát és a nagyatádi fürdőt. S hogy e feladatokat időben végre tudják hajtani, meg kell szívlelniük az országgyűlésen az anyaggazdálkodással, a munkaidő kihasználásával és a társadalmi tulajdon védel­mével kapcsolatban elhangzot­takat. Először is biztosítaná kell a munkaidő teljes kihasználását, mert ezen a téren nem volt minden rendben. A vállalatnál szombaton nincs munkaidő, szabad szombatot tartanak. Néhány helyen már pénteken délután sem dolgoznak. Az is gyakran megtörténik, hogy fi­zetés napján többen otthagy­ják munkahelyeiket és a ven­déglőbe mennek íröccsözni. Az elmúlt évben 25 dolgozó ellen indított a vállalat fegyel­mi és bűnvádi eljárást a tár­sadalmi tulajdon sérelmére el­követett lopás miatt. Pokrócot, cementet, különböző építő anyagot tulajdonítottak el. Nagyobb felelősséggel Nagy feladatot jelent az 1958-as évi terv végrehajtása, de a terv annak ellenére, hogy feszített — reális és végrehajt­ható. Csak az szükséges hozzá, hogy kommunistái?, pártonkí- vüLiek, mindenki a maga mun­katerületén nagyobb gonddal; felelősséggel bánjon a reábí­zott, a vállalat tulajdonát ké­pező anyagokkal. Igényeseb­beknek keU lenni az építőipari vállalat kommunistáinak saját magukkal és másokkal szem­ben is e téren. Az országgyűlésen elhang­zottak alapján az anyaggazdál­kodásban szigorú takarékossá­got kell megvalósítani. S itt nemcsak azt kell elérni, hogy felfedjék a társadalmi tulaj­don herdálóit, eltulajdonítóit, hanem azt, hogy olyan légkört teremtsenek, amely lehetetlen­né teszi a lopást, a felelőtlen anyaggazdálkodást. Sok szó esett az országgyűlé­sen népünk életszínvonaláról. A beszámolókban és felszólalá­sokban megállapították, hogy e téren ebben az évben nem lesz jelentős előrehaladás, de meg­állapították azt is, hogy politi­kai és gazdasági tevékenységü­ket arra kell irányítani, hogy eddig elért eredményeinket megszilárdítsuk. Azt kell megértetni az építő­ipari vállalat kommunistáinak a pártonkívüli dolgozókkal, hogy valamennyien küzdjenek a munkaidő teljes kihasználá­sáért. Ne nézzék el szó nélkül azt, hogy bárki is korábban befejezze a munkát, hogy munkaidő alatt elmenjen bo­rozni, mert a munka nélkül kifizetett bértó nem erősítik) hanem gyengítik népünk élet színvonalát Ne legyen félig kész épület Határozatot hozott az oi szággyűlés arra is, hogy vei sünk véget a régi beruházás politika hibáinak, s el kell éi ni, hogy ne húzódjanak < évekig építkezések, s az Oi szág ne legyen tele elkezdet félig, vagy negyedig megépítő gyárakkal, üzemekkel és mi épületekkel. Ez a határozat Sbmogy megyei Építőipari Vá lalatot is érinti. Hiszen itt városban, a megyében is nf gyón sok elkezdett épület vai A nagyatádi fürdő építése p már évek óta folyik. Igaz, ezért nem teljesen vállalat felelős, hiszen a fűre építésére szánt pénzt egyszi már kiutalták, másszor vissz; vonták, s így akadályozva vo munkájuk. De —- ahogy ezt kommunisták megállapítottá — ha gondosabb és alaposat munkát végeztek volna, akfc< a fürdőt már használhatná Nagyatád és a környék lakó Nem könnyűek e feladató végrehajtása, de ha komim nisták és pártonkívüliak, mi szakiak és fizikai dolgoz? egyként összefognak, a sik nem maradhat el. »»tót LáfZi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents