Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-06 / 31. szám

•Sri&AQ PROLETÁRJAI* EGYESÜLJ ETEK! 'irő-SaiK'' ‘^W AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS L A P 3 A XY. évfolyam, 31. szám. ARA: 50 FILLER Csütörtök, 1958. február 6. Mai számunk tartalmából: Npmsethösi visszhang Bulganyin legújabb üzenetéről Akinek könnyű, s akinek nehéz új életet kezdeni ÚHÖrő híradó A ¥atskomi»inát üzemi tmiáesáiifitk felhívása st megye üzemeihez Kedden délután a műszak befejeztével a Vaskombinát dolgoz ái összegyűlteit, hogy megválasszák az üzemi taná­csot. Jáger György, a gyár igazgatója beszélt elsőként a gyár elmúlt évben és főként az utolsó negyedévben végzett munkájáról, s azokról a ten­nivalókról, amik a megválasz­tásra kerülő üzemi tanács előtt állnak. Érdekes, tanulságos volt hallgatni ezt a beszámolót. A műhelyek dolgozói tiszta ké­pet nyerhettek az 1951-ben végzett munkáról, s arról, mi volt az oka az utolsó három hónap erőltetett munkatempó­jának. Erre az időre ugyanis már nagy mennyiségű félkész áru halmozódott fel a Vaskom- binátban, amit még a tervév folyamán értékesíteni kellett. Megtudták a gyűlés részvevői, hogy az elmúlt év teljes ter­melési értéke 14 588 000 forint volt, a nyereség pedig a ter­vezett 542 000 forint helyett 1 286 000 forint lett. láger György beszámolója második felében az üzemi ta­nács munkájának fontosságáról beszélt. Arról, hogy meg kell akadályoznia a társadalmi tu­lajdon további herdálását, köz­re kell működnie az ellenőr­zés megszigorításában, a nye­reségrészesedés elosztásában. Az igazgató beszéde után került sor az üzemi tanács tagjainak megválasztására. A választás után az üzemi tanács javaslatára a gyár dolgozói ja­vaslatot fogadtak el a társa­dalmi tulajdon fokozottabb vé­delme érdekében. Erre egy­részt azért van szükség, mert az ellenforradalom után eb­ben az üzemben is nőtt a nép­vagy on ellen vétőknek a szá­ma. A határozat a többi között hangoztatja: »Az üzemi tanács, a párt- szervezet, a vállalat vezetősé­ge, a szakszervezet és az egész üzem kollektívája gondosan őrködik a jövőben a vállalat kezelésében lévő társadalmi tulajdont képező anyagok és más értékek felett, hogy azt senki se használja jogtalanul, el ne tulajdonítsa, s rongálja. Szigorúan fellépünk a lopá­sok, az anyagpazarlás, az anyagrongálás és a fuserálá- sok ellen«. A határozatot a következő pontokba foglalták: 1. A munkafegyelem és er­kölcsi fegyelem megjavítása ér­dekében minden fegyelemsér­tővel szemben eljárást indí­tunk. 2. Megszüntetjük és megaka­dályozzuk a vállalat anyagai­nak, szerszámainak jogtalan használatát. 3. Az üzem dolgozói eltávo­lítják soraikból azt, aki eltu­lajdonítja a népvagyont. Ha az nagyobb károkozással függ össze, bűnvádi eljárást indí­tunk ellene. 4. A vállalat szerszámainak és berendezéseinek megóvása érdekében állandó ellenőrzést tartunk. 5. Felhívással fordulunk a megye összes üzemi tanácsá­hoz, hogy a szocialista tulaj­don fokozott védelmének biz­tosítását szem előtt tartva, csatlakozzanak az általunk megindított mozgalomhoz. Szeptemberben és októberben rendezik meg a magyarországi Bartók ünnepségeket A Bartók Béla emlékbizott­ság elhatározta, hogy szeptem­ber utolsó és október első he­tében rendezi meg a Bartók- ünnepségeket. Ebből az alka­lomból most állítják össze a meghívandó vendégek névso­rát és véglegesen is megalakul a nemzetközi Bartók Béla-bi- zottság. Az ünnepség-sorozat két hetében körülbelül nyolc hangversenyt rendeznek Buda­pesten, egyet-egyet pedig nagy vidéki városainkban, így Sze­geden, Debrecenben, Miskol­con, Pécsett és Győrött. A hangversenyeken részben ma­gyar, részben külföldi vendég- művészek szerepelnek. A kül­földiek között lesz Yehudi Me­nuhin, a világhírű hegedűmű­vész is. A Bartók emlékbizottság szükségesnek tartja, hogy erre az alkalomra nyomtatásban is megjelenjék a nagy zeneszerző törökországi gyűjtése. Ugyan­akkor elhatározták, hogy Bar- idk-múzeumot létesítenek, s ez egyúttal a zenei múzeum mag­va lesz. Egyéni sorban értették meg igazán a nagyiizem jelentőségét Csendes kisközség Bala­tonszárszó ilyenkor télvíz idején. Mostanában azonban a falu élete egyre mozgalma­sabb. Szomszédok, jóbarátok járnak egymáshoz. Beszélget­nek, tárgyalnak és tervezget­nek. Hogy miről? Elmondjuk. Még tavaly kezdődött, a termények nyári betakarítása idején. Guzmics János, Sza­bó József II., Végh Sándor és Fejes István gazdák — akik tagjai voltak az előző termelőszövetkezetnek — kezdtek elbeszélgetni a _ ke­resetről és akkor elhatároz­ták, hogy ők ismét a szövet­kezeti gazdálkodást választ­ják. Lassan érlelődött a kö­zös gondolata. Beszélgettek a párt- és a községi tanács vezetőivel, akifi mindenben támogatták őket. Nem talál­ták helyüket, mert most ér­tették meg igazán a közős gazdálkodás előnyeit, hogy ismét egyéni gazdák lettek. 1958. január 12-én aztán tob- bedmagukkal bementek a községi tanácshoz és kérték a hozzájárulását a tsz létre­jöttéhez. Ott a helyszínen 11 taggal meg is alakították • szövetkezetei. S a községben élt nagy proletárlcöltőről, Jó­zsef Attiláról nevezték el. El­nöknek Szabó József 11. 4 holdas dolgozó parasztot vá­lasztották meg. A hír rögtön végigszaladt a községen, az emberek fel­figyeltek és január 27-én a tsz ismét 6 tagot fogadott be a »családba«. Ma már tizen­heten vannak. Tegnap ké­szítették el a termelési ter­vet a 117 holdas gazdaságra, de mi máris megtudtunk egy-két dolgot belőle. A tsz fő bevételi ága az állatte­nyésztés és a kertészet lesz. Két egyenként 50 méter hosszú üvegház építését akar­ják megkezdeni, melyben el­sősorban primőr árukat ter­melnek majd. A kertészetet 20 holdon indítják be, ebből 10 holdon dinnye lesz. Három havonként cserélődik majd a hússertés és a hízómarha ál­lomány. Sokat várnak . 10 holdas gyümölcsösüktől. Most folynak a megbeszélé­sek a székesfehérvári va­dásztöltény-gyárral, mely va lószínűleg patronálója lesz az ifjú szövetkezetnek. Az egész község lakossága figyelemmel kíséri a történ­teket. Ahogy láttuk és hal­lottuk, a kívülállók is szim­patizálnak a tsz megalakulá­sával és terveivel, amit az is bizonyít, hogy újabb tagok felvételi kérelmét tárgyal­ják a következő közgyűlésen. FODOR JANOS parthír Értesítjük a filozófiai szakon részvevő egyéni tanulókat és konzultánsokat, hogy február 1-én délután 5 órakor a KIOSZ székházban központi előadóval konzultációt tartunk. MB agit.-prop. osztálya Telefon jelentés két Új Élet nevű űj termelőszövetkezet alakulásáról Szerdán délelőtt: — Halló, itt Balatonszabadi tanácstitkár. — Halló, itt szerkesztőség. — Szeretnénk jelenteni hogy tegnap, kedden este a járási pártbizottsági és tanácsi kiküldöttek jelenlétében ki­mondta megalakulását a 10 családból álló mezőgazdasági termelőszövetkezet. Az ifjon­cot Uj Életre keresztelték. A tagok 43 hold saját földet visznek a közösbe, az állami tartalékból pedig 148-at kér­nek. Megválasztották a 3 tag­ból álló vezetőséget is. El­nök: Puskás József, volt tszcs elnök lett, s bekerült a veze­tőségbe Horváth János volt tszcs-tag és Zólyomi Sándor 15 holdas középparaszt. — Terveik? — Már az alakuló ülésen család', 22 tag az Uj Élet ne­ki jelölték az istállókat, meg­beszélték hol lesz az irodájuk. Szóval az első lépéseket meg­tették. Ma már be is ment egy küldöttség a megyére, a működési engedélyért, — Ha lesz szaporulat a szö­vetkezetben, újból szólunk az újságnak. — Jó, köszönjük, viszont­hallásra. Ez' is szerdán: — Halló, szerkesztőség? — Igen. Csak nem új tsz- ről akarnak tudatni bennün­ket? — De bizony arról, Tegnap este Daránybam megszületett a barcsi járás idén harmadik új tsz-e. A szövetkezetbe lépő 18 vet vette lei Földterületül» 249 hold. — Ki lett az elnök? A feloszlott Győzelem Tsi volt elnöke, Janies János elv­társ. — Va« más érdekesség is, A vezetőségbe két derék asz- szonyt is bedelegáltafe Wág- ner Sandámét és Kőhegyi Adolfnét. — Milyen az összetétele t szövetkezetnek? — Nagyrészt agrárpmJetárol tömörültek benne. S mert m'é# maradt belőlük a szövetkeze* ten kívül Is, bízunk benne, hogy a tavaszig még harn» ufó­ra felmegy a létszámúak. Hiába, okosodnak az embe­rek. ÜGYÉSZEK A DOLGOZÓK KÖZÖTT Uj dolog, hogy az ügyészek elmennek a különböző válla­latok, üzemek, termelőszövet­kezetek dolgozói közé, s be­szélnek a társadalmi tulajdon védelméről,, meghallgatják a véleményeiket, felveszik a pa­naszaikat, tanácsokat adnak a hozzájuk fordulók ügyes- bajos kérdéseire. A kaposvári járási ügyészség munkatársai a közelmúltban találkoztak a Nagybajom! Növényvédő Ál­lomás és gépállomás, a Ka­posvári Textilművek és a répási Első ötéves Terv Tsz tagjaival. Az alábbiakban Kevy Fe­A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlatából A szállítmány eltűnéséért teljes anyagi felelősséggel tartoznak a kísérők Az egyik megyei földműves- szövetikezetíi szállítmányozási vállalat megbízta két dolgozó­ját, hogy egv gépkocsi rako­mányt — több mint 22 000 fo­rint értékű cipőt — kísérjenek az egyik községbe. A kísérők az árut állítólag átadták a címzettnek, de az igazoló szál­lítási lapot útközben elvesztet­ték és ezt jelentették mun­káltatójuknak. A címzett nem reklamálta az árut, ezért a fegyelmi eljárásnál a kísérők­től csupán a szállítási lappal együtt elveszett bőrtáska árá­nak megtérítését követelték. Később kiderült, hogy a címzett mégsem kapta meg az árut, ezért a szállító vállalat­nak kártérítést kellett fizet­nie, s most ezt az összeget követelte a bíróság előtt a kí­sérőktől. Megállapították, hogy az áru szállítás közben tűnt el. Az elsőfolkon eljárt megyei bíróság a vállalat keresetéé elutasította. ítélete indoklásá­ban kimondotta: a vállalat vezetőjének kötelessége lett volna tisztázni az áru eltűné­sének körülményeit. Minthogy ezt elmulasztotta, most már az idő múlása miatt nem le­het megállapítani, hogy a ki •»érők vétkes magatartása miatt veszett-e el a szállítmány. Fellebbezés után az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült, ahol az elsőfokú bíróság -'téletét megváltoztatták és a ’dsérőket a teljes kártérítés mieigfizetéséne kötelezték. Az indokolásban a Legfelsőbb Bí­róság egy régebbi, elvi állás­pontjára hivatkozott. E sze­rint a Munka Törvénykönyvé­nek a dolgozók vétkességén alapuló anyagi felelősségére vonatkozó rendelkezéseit nem lelhet alkalmazni akkor, ha a felelősség alapja elszámolási, közlési stb. kötelezettség. Eb­ben az esetben az árukísérők elszámolási kötelezettséggel vették át a továbbítandó cipő- szállítmányt, tehát kötelesek számot adni arról, hogy az árut valóban átadták-e a cím­zettnek — amit bebizonyítani nem tudtak. rencné ügyész a répási ter­melőszövetkezetben szerzett tapasztalatairól számol be. — Egy héttel ezelőtt, ja­nuár 29-én jártam a répási tsz-ben, a meghirdetett pa­nasznapon. A tagság közül mintegy ötvenen jöttek el a szövetkezeti székházba. Elő­ször is rövid előadást tartot­tam a társadalmi tulajdon vé­delméről, a panasznapok cél­járól és jelentőségéről. Utána többen elmondták egyéni ter­mészetű és közérdekű pana­szaikat. A termelőszövetkezet elnöke például azt mondta el, hogy részrehajlást lát a bíró­ság részéről, a járási ügyész­ség által a tsz érdekében Baj­zik Pál, toponári lakos ellen indított kártérítési perben. Mivel én az említett tárgya­láson jelen voltam, mindjárt meg tudtam magyarázni, hogy nem részrehajlás az, ha a bíróság igényt tart a bizo­nyítékokra, mert csak bizo­nyítékok alapján lehet a pert eldönteni. Ezért rendelt el újabb . tárgyalást a bíróság. A tsz mindjárt indítványozta három újabb tanúnak a leg­közelebbi tárgyaláson való kihallgatását. Közérdekű be­jelentést tett Vigh István is. Azt panaszolta, hogy Pintér Lajos körzeti villanyszerelő mindenkitel, dki lakást vár toztat, a villanyóráért 220, fo­rintot szed bet Ily módon egy-egy villany órát többször is kifizettet holott ez esetben csak az át­írási költséget lehetne fel­számítani. Az egyik hadi­özvegy art panaszolta, hog; nyugdíjának folyósításai min­den értesítés nélkül beszün­tették. Egy aaaya panasza az volt, hogy törvényesen elvált fér­je — aki a Hűtőipari Válla lat dolgozója — három hónai óta nem fizeti gyermeke ufás a bíróság által megítélt tar­tásdíjat. A panaszokat fel je­gyeztem és utána megtette® az intézkedéseket. Tanácsért fordultak hozzám gyermek elhelyezése, adás-vétel, örö­kösödési adó, polgári peres ügyekben. Az ügyészek a nép között járva továbbfejlesztik a árt mokratizmust, tiszteletet, te­kintélyt szereznek a törvény­nek, az ügyészi szerveknek másrészt ők maguk is tapasz­talatot gyűjtenek. Az élet fo£ ja bizonyítani, hogy mindem­képpen helyes ötlet volt ar ügyészi panasznap rendszere^ sítése. Ml ÉPÜL SOMOQYBAN! Negyvenöt lakásos bérház Kaposvárott a Hunyadi János utcában. Az épületről azóta nem* csak a hó olvadt le, hanem a munkások keze nyomán a munka is jelentősen előrehaladj Két héten belül beköltözhetnek már az első lakók az egyik épülettömbbe. Az egyébkén’! négy és félmillió költséggel készülő lakások csak az első állomásai annak a tervnek} amely igyekszik csökkenteni Kaposvárott a lakáshiányt.

Next

/
Thumbnails
Contents