Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-27 / 49. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! %P0SM^ ■yi - •£ mogyi El ne késsünk! Megalakult a megyei népi ellenőrzési bizottság Mai számunk tartalmából: Fő módszerünk a meggyőzés legyen IFJÚ FIGYELŐ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPDA XY. évfolyam, 49. szám. ARA 50 FILLÉR Csütörtök, 1958. február 27. A tüzes nyíltól a holdrakétáig Színtelen valóság © © © © © © § © © § o o © 8 © © o © 8 © 8 8 ö © Ugye lesz íríss zöldáru a balafouparfion? I Miért bizony áz elmúlt nyáron akadozott, zörgött, nyi- korgott az ellátás gépezete. Amíg a pihenő dolgozók elé került a főzelékféle, nagyon hosszú, körülményes utat járt meg. Az árut a termelőtől először a MEZÖKER vásá­rolja fel. Elmúlik 24 óra is, mire innen az Országos Üdíi- lőellátó Vállalathoz kerül. De az időközbe® a foranyadjás jeleit mutató káposzta, zöldborsó, zöldbab és a zöldsé­gek különböző fajtáinak tortúrája még itt sem ér véget Mire az üdülőkbe kerül minden, megint csak eltelik egy nap. S ez még a jobbik eset Nagy szállítósok, más mun­kák miatt bizony többször előfordult, hogy 4—5 napos már a »friss-« főzeléknek való, mire az üdülők konyháiba kerül. Hogyan lehetne ezen segíteni? Hogyan javíthatnánk meg az üdülők zöldáru-ellátását? Nehéz kérdés. De ta­lán lehetne segíteni rajta. Az üdülők nenn tudnak, mert közvetlenül a termelőtől, vagy magánkereskedőből nem vásárolhatnak semmit. De talán az Üdü’>őellátó Vállalat és a MEZÖKER közösen tudna segíteni a bajon. Ml lenne például, ha - a MEZÖKER kilépne az átlátás bűvös köréből és hagyná, hogy az üdülőknek szükséges áruk beszerzésével és továbbadásával foglalkozó szerv közvet­lenül vásárolhassa -meg a zöl dségféléket a termelőktől. Eí sóikkal egyszerűbbé tenné a jelenlegi helyzetet. A ME- ZÖKER-t különösebb veszteség nem érné, hiszen marad még elegendő nagyságú piaca, az üdülő dolgozók meg egyenesen jól járnának, hiszen az eddiginél frissebb fő­zelékfélék kerülnének az ebédlőkben feltálalásra. Ugye lesz friss zöldáru ezen a nyáron már a balatoo- parton? Q©©ÖG©QQ©O©©©0G©©©OO0©©O0©G©e©©0©O©G©©OQG Az amerikai megbízott tárgyalásai Bnrgiba fioAzi einol« kel kérdése állott, mert ez Nem tudhatjuk, melyik nap parancsolja ki a határba a földműves népet, de abban bi­zonyosak lehetünk, hogy a ta­vaszi munkák felkészülésének utolsó órájába léptünk, itt az ideje, hogy még egyszer körül­nézzünk, rendet teremtsünk saját portánkon, nehogy várat­lanul érjen bennünket a tava­sza kikelet munkára hívó hangja. Jól tudjuk, hogy a végállomásra érkezés nagyban függ az indulástól, a kezdő- sebességtől a járműveknél is, de a munkáknál is. A teendők közül első helyen említjük meg a kenyérgabona ápolását. A termelőszövetkeze­tek és egyéni gazdák szántó- területüknek alig több mint harmincegy százalékát vetet­ték el az ősszel búzával, rozs- zsal. Jól teleltek a vetések, bi­zakodva tekinthetünk az ara­tás elé. Gazdag termésre csak úgy számíthatunk, ha minden lehetséges módon serkentjük a »kenyér-növény« fejlődését. Csaknem minden gazda ta­pasztalatból ismeri: meghálál­ja a búza a tavasszal kapott pétisót. Műtrágya van. Az első félévi mennyiségnek majdnem a fele — mintegy 450 vagon- nyi a megyébe érkezett már. Kisebb területről annyi gabo­nát aratni, csépelni, hogy az ország jövő évi kenyere meg legyen — csakis ügy lehetsé­ges, ha a szakemberek útmu­tatásait híven követik szövet­kezeti és egyéni parasztjaink. A talajmunkák sorában nagy figyelmet igényel a tavaszra el­maradt mintegy negyvenezer holdnyi föld felszántása. Cél­szerű a később bevetendő te­rületeken is — amint az idő engedi — működésbe léptetni az ekét. A simitót 140 000, a tárcsát 20 000 hold várja. 200 000 holdon kerül a földbe a tavasziak magja, A vető- ágyak elkészítéséhez a kért segítséget meg tudják adni a gépállomások, főleg akkor, ha mindenütt — Nagybajomban, Lengyeltótiban és Karádon is — meggyorsítják a traktorok, munkagépek javítását. Nincs rendjén, hogy nemrégiben azt kellett a megyei tanács vb ülésének megállapítania: az univerzális traktorok javítását anyaghiány hátráltatja. Igye- k«zzenek a gépállomások, mert maholnap lejár a téli felké­szülés ideje. A becsületesen megjavított gépeknek biztosan akad munkájuk az egyéniek parcelláin is — erről a föld­művesszövetkezetek gondos­kodnak. A szerződések megkö­tésénél azonban működjenek közve a gépállomások is — a saját érdekükben, hiszen a szövetkezetek most ismerked­nek ezzel az új feladattal. A vetőmagszükséglet kielé­gítéséhez segítséget ad az ál­lam is. Egy vagon tavaszi bú­zát, negyvennégy vagon tava­szi árpát és zabot, öt vagon borsót, hat vagon takarmány­répamagot, három vagon Ju- cema- és négyszáznyolcvan mázsa lóheremagot kapunk központi készletből. Nem tu­dunk hetekig várakozni ezek­re az ígért szállítmányokra. Talán a tavasziam napsütés az illetékes tanácsi szakemberek­kel is beláttatja ezt az igazsá­got. Kívánatos is, hogy sürgő­sen intézkedjenek. Hiába kért, követelt a Terményforgalmi Vállalat — e hét elején még nem küldte át nekik a me­gyei tanács mezőgazdasági osztálya —, hogy stílusosak le­gyünk, így írjuk: — a vető­magkeret bontását. Még nem járt le ugyan a határidő, de az is nyilvánvaló, hogy a me­zei munka nem a naptár nap­jaihoz, hanem az időjáráshoz igazodik. Nem teljesen megnyugtató a felkészülés az állami gazdasá­gokban sem. Pedig itt kellene látni a legmagasabb fokú szer­vezettség iskolapéldáját. A leg­közelebbi feladatok megoldásá­ra megvan a módjuk. A 3200 hold, zömmel homokos földjü­ket — ahol az ősszel helyes volt ezt a munkát elhalaszta­ni — fel tudják szántani sa­ját erőgépeikkel. Raktáraik­ban van a rövidesen felhasz­nálásra kerülő műtrágya is, amit több mint 37 000 holdon kell kiszórni, vagy alaptrágya­ként a főidbe bemunkálni. A kézi munkaerő egy része azon­ban hiányzik. A 385 mázsa ló­here- és lucernamag helyett eddig csak ígéretet kaptak a központtól. Pedig a pillangó­sok vetésterületét 19 százalék­ra növelni — gazdálkodásuk egyik sarkalatos feladata. E magvak biztosítása, diszponá­lása, szállítása nem mevy gör­dülő csapágyakon. Szakítsák, vagy szakíttassák félbe a hu­zavonát. Ha megkésnek a ve­téssel, akkor a jövőben is a központra lesznek hagyatkoz­va a vetőmag dolgában. •ló példát akkor mutathat­nak a tsz-eknek, egyéni pa­rasztoknak, ha előrelátóan terveznek. A március első he­tében tartandó tavaszi szem­léken arra is terjedjen ki a fiyvelmük. hogy felmérlek, milyen segítség kell másoktól e»ész évi munkájukhoz. Az állami gazdaságok igazgatósá­gának tájékoztatása szerint több mint öt és félezer nor- málholdnvi talaimunkát a géo- áúvmásokkal kell elvégeztet­niük. Tudják, látják, hogy ke­vés a saját géppark ereje, még­sem szorgalmazzák a szerződés megkötését a gépállomásokkal. Akkor kapkodni a külső támo­gatás után. ha már körmünk­re égett a tárcsázás, kultiváto- rozás — az ilyen szemlélet nem lehet a mezőgazdasági nagyüzemek sajátja. A tavasz beköszöntése nem egyszerűen egyetlen időszak tennivalóinak a kezdetét hoz­za. hanem megindítja a mun­kának azt a folyamatát, ame­lyet mezőgazdaságunk dolgo­zói egész évben, a következő tél beálltáig végeznek. Ha most például tétlenkedéssei tölt jük a vetésre alkalmas idő első napjait, később mindin­kább belenyúlhat a tavasz­végi növényápolás a nyárba, a kapások betakarítása az ősz­utóba. A kezdeti hátrány az egész évet nyomhatja. Nem árt ezt a gyakorlati tapaszta­latot emlékezetünkben felfris­sítenünk. Mégpedig nem egy hónap múlva, hanem most, amikor még bizonytalan ugyan az időjárás, sáros a mező, de napról napra, óráról órára szikkad a föld. Öramű pon­tosságával induljunk a tava­szi határba, nehogy összecsap­janak majd a fejünk fölött a gondatlanság hullámai. Az országgyűlés (ilecemberi ülésszakán törvényjavaslatot fogadott el a népi ellenőrzésről, a társadalmi tulajdon nagyobb arányú védelméről. Ezen a té- ’ren különösen az ellenforrada­lom óta megyénkben is sok hi­ba mutatkozott, s így nagy szükség volt már Somogybán is a népi ellenőrzési bizottsá­gok felállítására. A keddi megyei tanácsülé­sen választották meg a megyei népi ellenőrzési bizottság tag­jait. Elnöke: Kodó Kálmán, a Kaposvári Járási Tanács VB elnökhelyettese, elnökhelyette­sei: Tihanyi Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank városi fiókjá­nak vezetője és Dóczi András- né, a Bánya- és Építőanyag­A somogyi földművesszövet­kezetek eddig nagy raktár­hiánnyal küzdöttek, melynek folytán az árut nem lehetett kellően megóvni. Ezért az idén a MÉSZÖV tízmillió forint be­ruházással a meglévő raktárak bővítését, korszerűsítését ha­tározta el. Épülnek új létesítmények is, mellyel elsősorban a mezőgaz­dasági termelvények elhelye­zését kívánják biztosítani. Ilyen célt szolgál majd a ka­posvári terménygyűjtő mellett épülő 20 vagonos új, korszerű raktár építése, mely iparvá­gánnyal lesz összekötve a vas­útállomással. A négymillió fo-, rintos költséggel épülő létesít­mény ez évben félig készül el. Ezenkívül Csurgó és Iharos- berény, a két nagy gyümölcs- termelő község kap egyenként Beszédes számok a kaposvári járás tsz-einek életéből 1957. január 1-étn 13 terme­lőszövetkezetiben 395 család, 3345 hold földön gazdálkodott. Az év végéig az újjáalakulá­sok és új tsz-ek létrejötte ré­véin 23-ra nőtt a járás közös gazdaságainak száma, s mint­egy 3000 holddal gyarapodott a szövetkezeti szektor földterü­lete. * * * A jövedelem 75,6 százalékát munkaegységekre osztották ki a tsz-ek: így az egységenkénti részesedés átlagosain 58,37 fo­rintot ért el. Ebből a termé­szetbeni osztalék pénzértéke 30 forint. Fel nem osztható kö­zös alapra, saját beruházásra, üzemvitelre, stb. több mint 12 millió forintot tartalékoltak.­ipari Egyesülés munkaügyi elő­adója lettek. A bizottság többi tagja: Ku­tas János, az MSZMP megyei bizottságának ipari osztályve­zetője, Balogh István, a Tex­tilművek villanyszerelő főmű­vezetője, Szerecz László, a Cu­korgyár műszaki osztályának főmérnöke, Horváth János, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának csoportvezetője, Sárdi Lajos, a Tanítóképző ta­nára, Műdig István, a megyei tanács vb tervosztályának dol­gozója. A megyei népi ellenőrzési bizottság tagjai megválasztá­suk után a megyei tanácsülés előtt letették az esküt. kétvagonos új raktárai. A fennmaradó 5 és félmillió fo­rintot meglévő terményraíitá- rak bővítésére használják fel, s ez újabb 25 vagon áru elhe­lyezését teszi lehetővé. A tízmillió forinton felül két balatoni halászcsárda építésére másfélmillió forint összeget kaptak. A zamárdi halászcsár­dát még az idén nyáron meg­nyitják. A két halászcsárda kívül-belül magyaros jellegű, vendéghívogató építmény lesz, ahol a legkülönbözőbb hal­ételeket fogják felszolgálni té­len éppúgy, mint nyáron. Marosvásárhely (MTI). Kál­lai Gyula bevezetőben tolmá­csolta a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány és az egész dolgozó nép üdvözletét, majd kifejezte a magyar nép köszönetét a ro­mán népnek az ellenforrada­lom leveréséhez, a magyar népi demokrácia talpraállásá- hoz nyújtott önzetlen, testvéri segítségért. Utalt arra, hogy az ellenforradalomnak nem­csak magyar, hanem általános érvényű tapasztalatai vannak, s ezeket leszűrtük. Ha a magyarországi ellen- forradalom győz, úgy a ma­gyar népre a Horthy-féle el­nyomásnál is súlyosabb fa­siszta iga nehezedik. Ez sú­lyos következménnyel járt volna a Román Népköztársa­ság dolgozói, köztük a romá­niai magyarok számára is. A magyarországi ellenforrada­lom nyíltan területi követelé­(AP). Burgiba érnék, mi­után hosszas tanácskozást folytatott Murphy amerikai közvetítővel, azt mondta az újságíróknak, hogy »beszélge­téseink központjában Algéria sekkel lépett fel a szomszédos népi demokráciák irányában: nemcsak Magyarországon, ha­nem a szomszédos Romániá­ban is vissza akarták állí­tani a földesúri és tőkés ki­zsákmányolást. Az ellenforra­dalmárok ezért elevenítették fel az úgynevezett határ­kérdést. Világos tehát, ameny- nyiben az ellenforradalom győz Magyarországon, az ép­pen a Duna-medencében je­lentette volna az imperialista rablóháborúk kezdetét, éppen a magyar és a román nép lett volna annak első áldoza­ta. Ezérii mi szembeszállunk azokkal, akik a régi Horthys-, ta irredenta területi követe­léseket felelevenítik, mert sa­ját tapasztalatainkból tudjuk, hogy ezek a követelések a ka­pitalizmus restaurációja és a harmadik világháború irányá­ban hatnak. Megmondjuk vi­lágosan: nekünk semmiféle te­rületi igényünk nincs. Akt tartjuk, hogy Magyarország­nak van éppen elég földje és népe, hogy azon testvéri egyetértésben a szomszéd né­pekkel — felépítse a maga szocialista hazáját. Külön öröm számunkra, hogy azok a velünk szomszédos államok, ahol jelentős számban élnek magyar nemzetiségű dolgozók szintén a szocializmust építő népek táborába tartoznak és társadalmi rendjüknél fogva biztosítják a területükön lévő valamennyi nemzetiséig szá­mára a teljes jogegyenlőséget és az önálló fejlődés minden feltételét. Ez a politika a népi hatalom megvalósulása után a Román Népköztársaság szen­tesítette állami politikává lett, amelynek gyümölcseivel lép- ten-nyomon találkozhattunk eddigi utazásainkon is. Mi eddig is tudtuk és nagy­ra értékeltük, sőt személye­sen is tapasztalhattuk, hogy a Román Népköztársaságban megvalósult a nemzetiségiek jogegyenlősége a politikai, a gazdasági és a kulturális élet minden vonatkozásában. A egész probléma kulcsa.« Murphy, aki az elnöknél ko­rábban távozott, csak annyit mondott az újságíróknak hoigy »egy lépést tettunk előbbre«. nemzetiségiek szocialista kul­túrája elválaszthatatlan kap­csolatban fejlődik a román nép szocialista kultúrájával, hiszen ezt a fejlődést ugyanaz az alapvető tényező, a szociá­list épftőAunka táplálja. Kállai Gyula ezután a szo­cialista tábor népeinek, ezer belül a romám és a magyar nép szoros összefogásának tör­ténelmi jelentőségét méltatta. A lelkes hangulatú gyűlő» végeztével Kádár János aján­dékokat nyújtott át a gyál dolgozóinak. Ezután a küldött­ség a Marosvásárhelytől mintegy 25 kilométerre lévő Nagykend község kollektív gazdaságában tett látogatást. A falvakban, amelyeken a gépkocsi-oszlop áthaladt, a székelyek »agy csoportokban gyülekeztek, s kendőket, és virágokat lobogtatva üdvözöl­ték a testvéri magyar nép küldötteit. Nagykend falu népe a kol­lektív gazdasá® udvarán gyü­lekezett, A vendégeket Süf® Mihály, a kollektív gazdaság elnöke fogadta. A gazdaság megtekintése után a magyar küldöttség tagjai és a kísére­tükben lévő román államfér­fiak meghitt, baráti beszélge­tést folytattak a falu klub- helyiségében a kollektív gaz­daság' tagjaival. Sütő Mihály pohárköszöntőt mondott. Ká­dár János mondott ezután po­hárköszöntőt, majd a magyar nép ajándékaként rádiót éa mezőgazdasági szakkönyveke? nyújtott át a kollektív gaz­daság tagjainak. A délutáni órákban a ven­dégek ellátogattak a maros­vásárhelyi ©rvostudományi és gyógyszerészeti felsőoktatási intézetbe, ahol a professzorok beszámoltak kutatásaik ered­ményeiről. A látogatás után a vendé­gek részt vettek a küldöttség tiszteletére a Román Munkás­párt tartományi bizottsága éa a Tartományi Néptanács vég­rehajtó bizottsága rendezfd díszebécfcn, II földművelésügyi miniszter rendefefe a termelőszövetkezeti mezőgazdászok alkalmazásáról A Magyar Közlöny a földművelésügyi mi­niszter rendeletét közli a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek mezőgazdászainak alkal­mazásáról. A rendelet kimondja, hogy az 500 holdnál nagyobb földterületű mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél lehetőleg egyetemet, vagy főiskolát, de legalább mezőgazdasági technikumot végzett mezőgazdasági szakem­bert kell alkalmazni. A szomszédos, vagy egymáshoz közel fekvő, ötszáz holdnál ki­sebb termelőszövetkezetek közösen alkal­mazhatnak mezőgazdászt. Aztéknál a termelő- szövetkezeteknél, amelyeknél a vezetőségben szakképzett mezőgazdász van — és az ered­mények a szakszerű gazdálkodást bizonyít­ják —, külön mezőgazdász alkalmazásától el' lehet tekinteni. A mezőgazdász feladata, hogy előmozdítsa a termelőszövetkezeteknél a korszerű, bel­terjes irányú, szocialista nagyüzemi gazdál­kodás szakszerű vezetését, közreműködjön a jövedelmező gazdálkodás kialakításában, a termelési tervek elkészítésében^ kidolgozza a helyes vetésforgó rendszert, gondoskodjék a fejlett agrotechnikai módszerek bevezetésé­ről, a termésátlagok fokozásáról, a mezőgaz­dasági munkák minőségéről, előmozdítsa az állattenyésztés fejlesztését, szervezze a rét­es a legelőgazdálkodást, alakítsa ki a helyes munkaszervezeti egységeket. A mezőgazdász alkalmazásáról a termelő- szövetkezet közgyűlése dönt. A szakembert munkaszerződéssel kell alkalmazni, s munka­bérének megállapításánál általában az állami gazdaságoknál hasonló munkakört betöltő ag- ronómus részére megállapított munkabért kell irányadónak tartani, a termelőszövetke­zet közgyűlése azonban — a gazdálkodás ered­ményességéhez képest — a mezőgazdász ré­szére a pénzbeli .munkabéren felül, prémiu­mot, vagy nyereségrészesedést is megálla­píthat. , Termelőszövetkezetek részére — indokolt esetben — az alkalmazott mezőgazdász pénz­beli munkabérének ötven százaléka erejéig, egy év tartamára állami támogatás engedé­lyezhető. Az állami támogatás kivételesen 50 százalékon túl is terjedhet, de a havi 800 forintot nem haladhatja meg. Tízmillió forint értékű létesítmények a Mészöv idei tervében Kállai Gyula elvtárs beszéde a marosvásárbelyi Sírná Géza bútorgyár mun!ásainak nagygyűlésén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents