Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-27 / 49. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! %P0SM^ ■yi - •£ mogyi El ne késsünk! Megalakult a megyei népi ellenőrzési bizottság Mai számunk tartalmából: Fő módszerünk a meggyőzés legyen IFJÚ FIGYELŐ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPDA XY. évfolyam, 49. szám. ARA 50 FILLÉR Csütörtök, 1958. február 27. A tüzes nyíltól a holdrakétáig Színtelen valóság © © © © © © § © © § o o © 8 © © o © 8 © 8 8 ö © Ugye lesz íríss zöldáru a balafouparfion? I Miért bizony áz elmúlt nyáron akadozott, zörgött, nyi- korgott az ellátás gépezete. Amíg a pihenő dolgozók elé került a főzelékféle, nagyon hosszú, körülményes utat járt meg. Az árut a termelőtől először a MEZÖKER vásárolja fel. Elmúlik 24 óra is, mire innen az Országos Üdíi- lőellátó Vállalathoz kerül. De az időközbe® a foranyadjás jeleit mutató káposzta, zöldborsó, zöldbab és a zöldségek különböző fajtáinak tortúrája még itt sem ér véget Mire az üdülőkbe kerül minden, megint csak eltelik egy nap. S ez még a jobbik eset Nagy szállítósok, más munkák miatt bizony többször előfordult, hogy 4—5 napos már a »friss-« főzeléknek való, mire az üdülők konyháiba kerül. Hogyan lehetne ezen segíteni? Hogyan javíthatnánk meg az üdülők zöldáru-ellátását? Nehéz kérdés. De talán lehetne segíteni rajta. Az üdülők nenn tudnak, mert közvetlenül a termelőtől, vagy magánkereskedőből nem vásárolhatnak semmit. De talán az Üdü’>őellátó Vállalat és a MEZÖKER közösen tudna segíteni a bajon. Ml lenne például, ha - a MEZÖKER kilépne az átlátás bűvös köréből és hagyná, hogy az üdülőknek szükséges áruk beszerzésével és továbbadásával foglalkozó szerv közvetlenül vásárolhassa -meg a zöl dségféléket a termelőktől. Eí sóikkal egyszerűbbé tenné a jelenlegi helyzetet. A ME- ZÖKER-t különösebb veszteség nem érné, hiszen marad még elegendő nagyságú piaca, az üdülő dolgozók meg egyenesen jól járnának, hiszen az eddiginél frissebb főzelékfélék kerülnének az ebédlőkben feltálalásra. Ugye lesz friss zöldáru ezen a nyáron már a balatoo- parton? Q©©ÖG©QQ©O©©©0G©©©OO0©©O0©G©e©©0©O©G©©OQG Az amerikai megbízott tárgyalásai Bnrgiba fioAzi einol« kel kérdése állott, mert ez Nem tudhatjuk, melyik nap parancsolja ki a határba a földműves népet, de abban bizonyosak lehetünk, hogy a tavaszi munkák felkészülésének utolsó órájába léptünk, itt az ideje, hogy még egyszer körülnézzünk, rendet teremtsünk saját portánkon, nehogy váratlanul érjen bennünket a tavasza kikelet munkára hívó hangja. Jól tudjuk, hogy a végállomásra érkezés nagyban függ az indulástól, a kezdő- sebességtől a járműveknél is, de a munkáknál is. A teendők közül első helyen említjük meg a kenyérgabona ápolását. A termelőszövetkezetek és egyéni gazdák szántó- területüknek alig több mint harmincegy százalékát vetették el az ősszel búzával, rozs- zsal. Jól teleltek a vetések, bizakodva tekinthetünk az aratás elé. Gazdag termésre csak úgy számíthatunk, ha minden lehetséges módon serkentjük a »kenyér-növény« fejlődését. Csaknem minden gazda tapasztalatból ismeri: meghálálja a búza a tavasszal kapott pétisót. Műtrágya van. Az első félévi mennyiségnek majdnem a fele — mintegy 450 vagon- nyi a megyébe érkezett már. Kisebb területről annyi gabonát aratni, csépelni, hogy az ország jövő évi kenyere meg legyen — csakis ügy lehetséges, ha a szakemberek útmutatásait híven követik szövetkezeti és egyéni parasztjaink. A talajmunkák sorában nagy figyelmet igényel a tavaszra elmaradt mintegy negyvenezer holdnyi föld felszántása. Célszerű a később bevetendő területeken is — amint az idő engedi — működésbe léptetni az ekét. A simitót 140 000, a tárcsát 20 000 hold várja. 200 000 holdon kerül a földbe a tavasziak magja, A vető- ágyak elkészítéséhez a kért segítséget meg tudják adni a gépállomások, főleg akkor, ha mindenütt — Nagybajomban, Lengyeltótiban és Karádon is — meggyorsítják a traktorok, munkagépek javítását. Nincs rendjén, hogy nemrégiben azt kellett a megyei tanács vb ülésének megállapítania: az univerzális traktorok javítását anyaghiány hátráltatja. Igye- k«zzenek a gépállomások, mert maholnap lejár a téli felkészülés ideje. A becsületesen megjavított gépeknek biztosan akad munkájuk az egyéniek parcelláin is — erről a földművesszövetkezetek gondoskodnak. A szerződések megkötésénél azonban működjenek közve a gépállomások is — a saját érdekükben, hiszen a szövetkezetek most ismerkednek ezzel az új feladattal. A vetőmagszükséglet kielégítéséhez segítséget ad az állam is. Egy vagon tavaszi búzát, negyvennégy vagon tavaszi árpát és zabot, öt vagon borsót, hat vagon takarmányrépamagot, három vagon Ju- cema- és négyszáznyolcvan mázsa lóheremagot kapunk központi készletből. Nem tudunk hetekig várakozni ezekre az ígért szállítmányokra. Talán a tavasziam napsütés az illetékes tanácsi szakemberekkel is beláttatja ezt az igazságot. Kívánatos is, hogy sürgősen intézkedjenek. Hiába kért, követelt a Terményforgalmi Vállalat — e hét elején még nem küldte át nekik a megyei tanács mezőgazdasági osztálya —, hogy stílusosak legyünk, így írjuk: — a vetőmagkeret bontását. Még nem járt le ugyan a határidő, de az is nyilvánvaló, hogy a mezei munka nem a naptár napjaihoz, hanem az időjáráshoz igazodik. Nem teljesen megnyugtató a felkészülés az állami gazdaságokban sem. Pedig itt kellene látni a legmagasabb fokú szervezettség iskolapéldáját. A legközelebbi feladatok megoldására megvan a módjuk. A 3200 hold, zömmel homokos földjüket — ahol az ősszel helyes volt ezt a munkát elhalasztani — fel tudják szántani saját erőgépeikkel. Raktáraikban van a rövidesen felhasználásra kerülő műtrágya is, amit több mint 37 000 holdon kell kiszórni, vagy alaptrágyaként a főidbe bemunkálni. A kézi munkaerő egy része azonban hiányzik. A 385 mázsa lóhere- és lucernamag helyett eddig csak ígéretet kaptak a központtól. Pedig a pillangósok vetésterületét 19 százalékra növelni — gazdálkodásuk egyik sarkalatos feladata. E magvak biztosítása, diszponálása, szállítása nem mevy gördülő csapágyakon. Szakítsák, vagy szakíttassák félbe a huzavonát. Ha megkésnek a vetéssel, akkor a jövőben is a központra lesznek hagyatkozva a vetőmag dolgában. •ló példát akkor mutathatnak a tsz-eknek, egyéni parasztoknak, ha előrelátóan terveznek. A március első hetében tartandó tavaszi szemléken arra is terjedjen ki a fiyvelmük. hogy felmérlek, milyen segítség kell másoktól e»ész évi munkájukhoz. Az állami gazdaságok igazgatóságának tájékoztatása szerint több mint öt és félezer nor- málholdnvi talaimunkát a géo- áúvmásokkal kell elvégeztetniük. Tudják, látják, hogy kevés a saját géppark ereje, mégsem szorgalmazzák a szerződés megkötését a gépállomásokkal. Akkor kapkodni a külső támogatás után. ha már körmünkre égett a tárcsázás, kultiváto- rozás — az ilyen szemlélet nem lehet a mezőgazdasági nagyüzemek sajátja. A tavasz beköszöntése nem egyszerűen egyetlen időszak tennivalóinak a kezdetét hozza. hanem megindítja a munkának azt a folyamatát, amelyet mezőgazdaságunk dolgozói egész évben, a következő tél beálltáig végeznek. Ha most például tétlenkedéssei tölt jük a vetésre alkalmas idő első napjait, később mindinkább belenyúlhat a tavaszvégi növényápolás a nyárba, a kapások betakarítása az őszutóba. A kezdeti hátrány az egész évet nyomhatja. Nem árt ezt a gyakorlati tapasztalatot emlékezetünkben felfrissítenünk. Mégpedig nem egy hónap múlva, hanem most, amikor még bizonytalan ugyan az időjárás, sáros a mező, de napról napra, óráról órára szikkad a föld. Öramű pontosságával induljunk a tavaszi határba, nehogy összecsapjanak majd a fejünk fölött a gondatlanság hullámai. Az országgyűlés (ilecemberi ülésszakán törvényjavaslatot fogadott el a népi ellenőrzésről, a társadalmi tulajdon nagyobb arányú védelméről. Ezen a té- ’ren különösen az ellenforradalom óta megyénkben is sok hiba mutatkozott, s így nagy szükség volt már Somogybán is a népi ellenőrzési bizottságok felállítására. A keddi megyei tanácsülésen választották meg a megyei népi ellenőrzési bizottság tagjait. Elnöke: Kodó Kálmán, a Kaposvári Járási Tanács VB elnökhelyettese, elnökhelyettesei: Tihanyi Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank városi fiókjának vezetője és Dóczi András- né, a Bánya- és ÉpítőanyagA somogyi földművesszövetkezetek eddig nagy raktárhiánnyal küzdöttek, melynek folytán az árut nem lehetett kellően megóvni. Ezért az idén a MÉSZÖV tízmillió forint beruházással a meglévő raktárak bővítését, korszerűsítését határozta el. Épülnek új létesítmények is, mellyel elsősorban a mezőgazdasági termelvények elhelyezését kívánják biztosítani. Ilyen célt szolgál majd a kaposvári terménygyűjtő mellett épülő 20 vagonos új, korszerű raktár építése, mely iparvágánnyal lesz összekötve a vasútállomással. A négymillió fo-, rintos költséggel épülő létesítmény ez évben félig készül el. Ezenkívül Csurgó és Iharos- berény, a két nagy gyümölcs- termelő község kap egyenként Beszédes számok a kaposvári járás tsz-einek életéből 1957. január 1-étn 13 termelőszövetkezetiben 395 család, 3345 hold földön gazdálkodott. Az év végéig az újjáalakulások és új tsz-ek létrejötte révéin 23-ra nőtt a járás közös gazdaságainak száma, s mintegy 3000 holddal gyarapodott a szövetkezeti szektor földterülete. * * * A jövedelem 75,6 százalékát munkaegységekre osztották ki a tsz-ek: így az egységenkénti részesedés átlagosain 58,37 forintot ért el. Ebből a természetbeni osztalék pénzértéke 30 forint. Fel nem osztható közös alapra, saját beruházásra, üzemvitelre, stb. több mint 12 millió forintot tartalékoltak.ipari Egyesülés munkaügyi előadója lettek. A bizottság többi tagja: Kutas János, az MSZMP megyei bizottságának ipari osztályvezetője, Balogh István, a Textilművek villanyszerelő főművezetője, Szerecz László, a Cukorgyár műszaki osztályának főmérnöke, Horváth János, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának csoportvezetője, Sárdi Lajos, a Tanítóképző tanára, Műdig István, a megyei tanács vb tervosztályának dolgozója. A megyei népi ellenőrzési bizottság tagjai megválasztásuk után a megyei tanácsülés előtt letették az esküt. kétvagonos új raktárai. A fennmaradó 5 és félmillió forintot meglévő terményraíitá- rak bővítésére használják fel, s ez újabb 25 vagon áru elhelyezését teszi lehetővé. A tízmillió forinton felül két balatoni halászcsárda építésére másfélmillió forint összeget kaptak. A zamárdi halászcsárdát még az idén nyáron megnyitják. A két halászcsárda kívül-belül magyaros jellegű, vendéghívogató építmény lesz, ahol a legkülönbözőbb halételeket fogják felszolgálni télen éppúgy, mint nyáron. Marosvásárhely (MTI). Kállai Gyula bevezetőben tolmácsolta a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és az egész dolgozó nép üdvözletét, majd kifejezte a magyar nép köszönetét a román népnek az ellenforradalom leveréséhez, a magyar népi demokrácia talpraállásá- hoz nyújtott önzetlen, testvéri segítségért. Utalt arra, hogy az ellenforradalomnak nemcsak magyar, hanem általános érvényű tapasztalatai vannak, s ezeket leszűrtük. Ha a magyarországi ellen- forradalom győz, úgy a magyar népre a Horthy-féle elnyomásnál is súlyosabb fasiszta iga nehezedik. Ez súlyos következménnyel járt volna a Román Népköztársaság dolgozói, köztük a romániai magyarok számára is. A magyarországi ellenforradalom nyíltan területi követelé(AP). Burgiba érnék, miután hosszas tanácskozást folytatott Murphy amerikai közvetítővel, azt mondta az újságíróknak, hogy »beszélgetéseink központjában Algéria sekkel lépett fel a szomszédos népi demokráciák irányában: nemcsak Magyarországon, hanem a szomszédos Romániában is vissza akarták állítani a földesúri és tőkés kizsákmányolást. Az ellenforradalmárok ezért elevenítették fel az úgynevezett határkérdést. Világos tehát, ameny- nyiben az ellenforradalom győz Magyarországon, az éppen a Duna-medencében jelentette volna az imperialista rablóháborúk kezdetét, éppen a magyar és a román nép lett volna annak első áldozata. Ezérii mi szembeszállunk azokkal, akik a régi Horthys-, ta irredenta területi követeléseket felelevenítik, mert saját tapasztalatainkból tudjuk, hogy ezek a követelések a kapitalizmus restaurációja és a harmadik világháború irányában hatnak. Megmondjuk világosan: nekünk semmiféle területi igényünk nincs. Akt tartjuk, hogy Magyarországnak van éppen elég földje és népe, hogy azon testvéri egyetértésben a szomszéd népekkel — felépítse a maga szocialista hazáját. Külön öröm számunkra, hogy azok a velünk szomszédos államok, ahol jelentős számban élnek magyar nemzetiségű dolgozók szintén a szocializmust építő népek táborába tartoznak és társadalmi rendjüknél fogva biztosítják a területükön lévő valamennyi nemzetiséig számára a teljes jogegyenlőséget és az önálló fejlődés minden feltételét. Ez a politika a népi hatalom megvalósulása után a Román Népköztársaság szentesítette állami politikává lett, amelynek gyümölcseivel lép- ten-nyomon találkozhattunk eddigi utazásainkon is. Mi eddig is tudtuk és nagyra értékeltük, sőt személyesen is tapasztalhattuk, hogy a Román Népköztársaságban megvalósult a nemzetiségiek jogegyenlősége a politikai, a gazdasági és a kulturális élet minden vonatkozásában. A egész probléma kulcsa.« Murphy, aki az elnöknél korábban távozott, csak annyit mondott az újságíróknak hoigy »egy lépést tettunk előbbre«. nemzetiségiek szocialista kultúrája elválaszthatatlan kapcsolatban fejlődik a román nép szocialista kultúrájával, hiszen ezt a fejlődést ugyanaz az alapvető tényező, a szociálist épftőAunka táplálja. Kállai Gyula ezután a szocialista tábor népeinek, ezer belül a romám és a magyar nép szoros összefogásának történelmi jelentőségét méltatta. A lelkes hangulatú gyűlő» végeztével Kádár János ajándékokat nyújtott át a gyál dolgozóinak. Ezután a küldöttség a Marosvásárhelytől mintegy 25 kilométerre lévő Nagykend község kollektív gazdaságában tett látogatást. A falvakban, amelyeken a gépkocsi-oszlop áthaladt, a székelyek »agy csoportokban gyülekeztek, s kendőket, és virágokat lobogtatva üdvözölték a testvéri magyar nép küldötteit. Nagykend falu népe a kollektív gazdasá® udvarán gyülekezett, A vendégeket Süf® Mihály, a kollektív gazdaság elnöke fogadta. A gazdaság megtekintése után a magyar küldöttség tagjai és a kíséretükben lévő román államférfiak meghitt, baráti beszélgetést folytattak a falu klub- helyiségében a kollektív gazdaság' tagjaival. Sütő Mihály pohárköszöntőt mondott. Kádár János mondott ezután pohárköszöntőt, majd a magyar nép ajándékaként rádiót éa mezőgazdasági szakkönyveke? nyújtott át a kollektív gazdaság tagjainak. A délutáni órákban a vendégek ellátogattak a marosvásárhelyi ©rvostudományi és gyógyszerészeti felsőoktatási intézetbe, ahol a professzorok beszámoltak kutatásaik eredményeiről. A látogatás után a vendégek részt vettek a küldöttség tiszteletére a Román Munkáspárt tartományi bizottsága éa a Tartományi Néptanács végrehajtó bizottsága rendezfd díszebécfcn, II földművelésügyi miniszter rendefefe a termelőszövetkezeti mezőgazdászok alkalmazásáról A Magyar Közlöny a földművelésügyi miniszter rendeletét közli a mezőgazdasági termelőszövetkezetek mezőgazdászainak alkalmazásáról. A rendelet kimondja, hogy az 500 holdnál nagyobb földterületű mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél lehetőleg egyetemet, vagy főiskolát, de legalább mezőgazdasági technikumot végzett mezőgazdasági szakembert kell alkalmazni. A szomszédos, vagy egymáshoz közel fekvő, ötszáz holdnál kisebb termelőszövetkezetek közösen alkalmazhatnak mezőgazdászt. Aztéknál a termelő- szövetkezeteknél, amelyeknél a vezetőségben szakképzett mezőgazdász van — és az eredmények a szakszerű gazdálkodást bizonyítják —, külön mezőgazdász alkalmazásától el' lehet tekinteni. A mezőgazdász feladata, hogy előmozdítsa a termelőszövetkezeteknél a korszerű, belterjes irányú, szocialista nagyüzemi gazdálkodás szakszerű vezetését, közreműködjön a jövedelmező gazdálkodás kialakításában, a termelési tervek elkészítésében^ kidolgozza a helyes vetésforgó rendszert, gondoskodjék a fejlett agrotechnikai módszerek bevezetéséről, a termésátlagok fokozásáról, a mezőgazdasági munkák minőségéről, előmozdítsa az állattenyésztés fejlesztését, szervezze a rétes a legelőgazdálkodást, alakítsa ki a helyes munkaszervezeti egységeket. A mezőgazdász alkalmazásáról a termelő- szövetkezet közgyűlése dönt. A szakembert munkaszerződéssel kell alkalmazni, s munkabérének megállapításánál általában az állami gazdaságoknál hasonló munkakört betöltő ag- ronómus részére megállapított munkabért kell irányadónak tartani, a termelőszövetkezet közgyűlése azonban — a gazdálkodás eredményességéhez képest — a mezőgazdász részére a pénzbeli .munkabéren felül, prémiumot, vagy nyereségrészesedést is megállapíthat. , Termelőszövetkezetek részére — indokolt esetben — az alkalmazott mezőgazdász pénzbeli munkabérének ötven százaléka erejéig, egy év tartamára állami támogatás engedélyezhető. Az állami támogatás kivételesen 50 százalékon túl is terjedhet, de a havi 800 forintot nem haladhatja meg. Tízmillió forint értékű létesítmények a Mészöv idei tervében Kállai Gyula elvtárs beszéde a marosvásárbelyi Sírná Géza bútorgyár mun!ásainak nagygyűlésén