Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-21 / 44. szám

iSÖMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1958. február 21, Cumi En-laj beszéde m Koreai Legfelső Nemzetgy űlés ülésén PJiengan (Uj Kína). Csou En- »aj, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke szerdán dél­előtt nagyjelentőségű beszédet mondott a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság Leg­felső Nemzetgyűlésének ülé­sén. A Legfelső Nemzetgyűlés vagjai lelkesen ünnepelték Csou En-lajt és a kínai 'kül­lőt,tségft. Ősön En-laj hangoztatta, hogy a kínai nép feladata a koreai nép megsegítése a fegyverszünet biztosításában és Korea békés egyesítésének megvalósításában.-A kínai kormány küldöttség Koreai látogatásának fontos »•ólja volt, hogy megbeszélje a koreai kormánnyal a kínai né- oi önkéntesek kivonását Ko­reából és ezzel lehetővé tegye i koreai kormány különböző lavaslatataak megvalósítását«. A miniszterelnök ezután így folytatta beszédét: «Miután a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya újból isztességes és ésszerű javas­atokat terjesztett elő a koreai Belgrad (TANJUÖ) A belgrádi Poli- .ika hírmagyarázatot közöl a kínai népi önkénteseknek Sszak-Koreából való kivonuló­iéról. A lap hangoztatja, hogy íz jelentősen hozzájárul Ko- *ea központi problémájának' — ez ország egyesítésének megoldásához. Ez a gesztus jó­akarat bizonyítéka, sőt több miiéi — útmutatás — írja a Politika, majd felveti a kér­dést, vajon a másik oldal nem udna-e valóban hasonlókép­pen cselekedni? Az összes ide­ien csapatok kivonulása Ko­reából az első és talán a leg­fontosabb lépés lehetne a Ko­ma egyesítésére az összes ér­tekeit felek megegyezése alap­ján. London (Reuter) Selwyn Lloyd an- 401 külügyminiszter szerdán az üsáházban Sorensen munkás­párti képviselő kérdésére vá­laszolva kijelentette, üdvözli a kérdés békés megoldására és miután a kínai népi önkénte­sek a kínai kormány javasla­tára, saját kezdeményezésük alapján haladéktalanul elha­tározták, hogy teljes számban kivonulnak Koreából, akkor az Egyesült Államoknak is elke­rülhetetlen kötelessége, hogy hasonlóképpen teljes számban kivonja csapatait Koreából és ezekkel együtt, a többi külföldi csapatokat is, amelyeket az Egyesült Államok gyűjtött pa­rancsnoksága alá Koreában. Ha az Egyesült Államok ezt visszautasítja, akikor viselnie kell az elkerülhetetlen és sú­lyos felelősséget Korea szét­szakításáért. Ha az Egyesült Államok kormánya és a dél- koreai Li Szán Man-klikk elég­gé esztelen lenne ahhoz, hogy a gyengeség jelének tekintse a koreai—kínai félnek ezt a kez­deményezését és újból kalan- dorjellegű akcióba bocsátkoz­zék Koreában, akkor még pusz- títóbb és gyalázatosabb sorsra jutna. A világnak azok az erői, amelyek a béke mellett és a háború ellen tesznek hitet, ma Szovjetuniónak.azt a nyilatko­zatát, amely szerint elfogadja a tervezett közép-európai atomfegyver-mentes övezetre vonatkozó ellenőrzés elvét. Szófia A szófiai rádió jelenti: A Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága felhívta az összes tömeg- és társadalmi szervezeteket, fokozzák az al­koholizmus elleni harcot, s megfelelő nevelő intézkedések­kel hassanak oda, hogy külö­nösen az ifjúságnál kiküszö­böljék az ilyen j fenségeket. A Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának az alko­holizmus leküzdésére irányuló határozata értelmében Bulgá­riában csökkentik a kocsmák számát, megtiltják az italmé­rést a bányákban, iparvállala­tokban, . laktanyákban és a kórházakban, valamint egyes lökálokban és cukrászdákban. Ezenkívül a milícia szigorúan fellép a részegekkel szemben. erősebbek, mint valaha. A ko­reai nép, amely a háborúban megedzödött az amerikai im­perialista agresszióval szem­ben és oly sok nagy győzelmet aratott, ma még erősebb egy újabb imperialista invázió szét­zúzására. A kínai nép, amely mindig hű marad a nemzetkö­ziség elvéhez, szükség esetén a jövőben is éppúgy a koreai nép oldalára áll a két nép kö­zös érdekeinek önzetlen védel­mében, mint ahogyan azt a múltban tette. Ünnepélyesen emlékeztetjük az Egyesült Ál­lamok uralkodó köreit, hogy elérkezett az ideje bölcs hatá­rozatot hoznia« >— mondotta Csou En-laj. A Kínai Népköztársaság mi­niszterelnöke a továbbiakban többi között a következőket mondotta: »Amit jelenlegi lá­togatásunkon tapasztaltunk, meggyőzött bennünket arról, hogy a koreai nép, a Koreai Munkapárt és a kormány ve­zetésével, minden bizonnyal diadalra juttatja a szocializ­mus építésének és a békés nemzeti újraegyesítésnek az ügyét«. Csou En-laj beszédét viharos lelkesedéssel fogadta a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság Legfelső Nemzetgyűlése. Kim ír Szén kézfogással kö­szönte meg Csou En-laj nagy- batású beszédét. London (MTI). Denis Hea­ley, munkáspárti képviselő az angol alsóház külpolitikai vi­tájának első napján összefog­lalta az ellenzék álláspontját. Hangoztatta, hogy az ellenzék az európai kölcsönös visszavo­nulás mellett van. Amerika politikáját a szónok szerint »megbénítja az elnök gyenge­sége és a külügyminiszter ere­je«. A kormánynak az lenne a kötelessége, hogy sfkraszálljcn a kölcsönös visszavonulás mel­lett, tárgyalásokat kezdjen a Szovjetunióval és meggyőzze a szövetségeseket ennek a po­litikának a helyességéről. Az ellenzék véleménye sze­rint a Rapacki-tervet angol el­lenjavaslatok alapjául lehetne felhasználni. A helyzet a francia—tuniszi ügyben New York (AFP). Guillau­me Georges-Picot, Franciaor­szág állandó ENSZ képviselője szerdán eszmecserét folyta­tott Hammarskjöld ENSZ fő­titkárral a Biztonsági Tan-tes tuniszi vitájának elnapolása után kialakult helyzetről. * * * Párizs (MTI). A francia—tu­néziai viszályban a jószolgála­tot felajánlók előtt semmieset- re sem lehet felvetni Algéria problémáját, sem pedig Fran­ciaországnak Bizertára vo­natkozó jogait — jelentette lei Pineau francia külügyminisz­ter a köztársasági tanács kül ügyi bizottsága előtt. »Bi- zerta francia stratégiai tá­maszpont és az is marad, nem lehet szó a NATO hatásköré­be vonásáról« — fűzte hozzá Pineau Ezer új iskola 1958. szeptember 1-ig az OSZSZSZK városaiban és falvaiban több mint ezer új iskola fog épülni. Az országban a második éve működnek az intemátus- iskolák. Az új iskolatípus rendkívül népszerű lett. Az OSZSZSZK 256 interhátus-is- kolájában 62 000 gyermek tá­rni. államminiszter az atomfegy­vermentes övezet tervével kap­csolatban közölte, hogy a kor­mány gondosan tanulmányoz­za a lengyel kormánytól a hét elején kapott újabb részlete­ket. Ezekben két »érdekes« új vonás van, mégpedig az, hogy a lengyel kormány hajlandó részletes tárgyalásokat kezde­ni az ellenőrzés módjáról, s az, hogy a lengyelek a hagyomá­nyos fegyverzet csökkentésére is gondolnak. Ezeket kedvezően lehet megítélni — mondta az állammiruszter és hozzátette, hogy a brit kormány megvi­tatja ezt a kérdést a többi ér­dekelt országgal, majd vála­szol a lengyel külügyminiszter­nek. Az angol alsóhoz külügyi vitájából David Ormsby-Gore külügyi MOSZKVA (MTI) A szovjet hadsereg fennállása 40. évfordulójának küszöbén a Krasznaja Zvjezda több érdekes adatot közöl Le­nin hadvezetői tevéíkenységé- ről. Ismerteti például azokat a ' -képeket és vázlatokat, ame­lyekkel Lenin a polgárhábo­rús évek hadműveleteit tanul­mányozta. L. A. Totijev, Lenin egykori titkára visszaemléke­zéseiben beszámol arról, hogy Lenin állandóan figyelemmel kísérte a fiatal vörös hadsereg hadműveleteit és részt vett az ellenség megsemmisítésére irá­nyuló hadműveleti tervek ki­dolgozásában. Lenin dolgozó- szobájában a mcszikvai Kreml­ben ma is őrzik azokat a térké­peket, amelyeket használt. PRAGA (MTI) Az ostra\ ai bíróság ki­lenc évi szabadságvesztésre ítélte E. Rehulkát, alá 1956- ban Nyugat-Németországiba szökött és onnan az amerikai kémszervezet ügynökeként tért vissza. Prágában a biztonsági szer­vek őrizetbe vették J. Hoff- mant, aki az . amerikai szolgá­latban álló müncheni Szabad Európa rádióval állt összeköt­tetésben. Ennek fedőcímére tit­kos értesüléseket juttatott el. Hoffmant az egyik prágai kül­képviselet alkalmazottja szer­vezte 'be kémtevékenységre. Párizs (AFP) A NATO állandó taná­csa szerdai ülésén a többi kö­zött meghallgatta Franciaor­szág képviselőjének beszámo­lóját a francia—tuniszi vi­szony alakulásáról. Franciaor­szág képviselője utalt az Egye­sült Államok és Nagy-Britan- nia jószolgálataira, amelye­ket mind a két fél elfogadott, majd ismertette kormányának álláspontját a vegyes francia— tuniszi határbizottság megala­kítását illetően. A NATO ál­landó tanácsa megelégedését nyilvánította afelett, hogy az angol—amerikai közbelépés lehetővé teszi Párizs és Tunisz rendes kapcsolatainak helyre­állítását »az atlanti szövetség érdekében«. MOSZKVA (TASZSZ) A Szovjetunió Minisztertanácsa Georgij Nyi- kolajevics Zarubint a Szovjet­unió külügyminiszterhelyette- sévé nevezte ki. BEIRUT (TASZSZ) A jordániai parla­ment kedden jóváhagyta az arab szövetségi állam létreho­zásáról szóló szerződést. Kirá­lyi rendelettel feloszlatják a jordániai parlamentet és előre­láthatólag 1958 decemberében új választásokat tartanak. Időjárásjelentés Havazás, havas eső. Várható időjárás pénteken estig: felhős idő, több helyen havazás, havaseső, nyugaton később eső. Mérsékelt, időn­ként élénk délnyugati, nyugati szél. Az éjszakai lehűlés nyu­gaton mérséklődik. Nappal gyenge olvadás. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet 0—plusz 3 fok között. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAtA. i t | Méhészeti t kiállítás < február ?3-tól március 2-ig ► 3 Kaposvár, Dózsa György u.£ i 14. sz. alatt. Látogatása díj-* J tálán. jt 4 ► Tetőfedő szakmunkás állandó munkára az ÉM. Somogy megyei Áll. Épí­tőipari Vállalat, Kapos­vár, Május 1 u. 57. felvesz fYYYYrTVT7YYTYYYYYYYYVYYYYYYYYYYYYYYyYyVYyYYYYYYYYYYTYYYYYYYY7YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYVT1 I YYYYYYTYY^TTTWfTTVyTTTVTTTT rr: L ” HALHATATLANSÁGIG Bertalant eléggé elkeserítette főnöke szo­morúsága. — Vgy gondolom, ha olyan sok függne tőle, íz tán meg annyi költségbe is került, a fel­vonulást azért megtarthatjuk. Hegyinek felderült az arca. — Igaza van. Ezt csinálja utánunk, ha tud­ta a többi politikai párt. Kimentek a kocsma elé. Sorbaálltak. Hegyi ■xz élre állt, Bertalan melléje. És ezért mene­tel most, zengve, ordítva főnöke dalát: »-Va­lahol a Volga mentén, élt egyszer egy kis leány...« Milyen különös egy ilyen felvonulás. Az tmber hatalmasnak és erősnek érzi magát, ököl és árvíz egy felvonuló tömeg. Reszkes- íetek tőle! Persze az is természetes, hogy felvonulás közben az embernek sok minden­féle eszébe jut. Azon a nem egészen egy kilo­méteres szakaszon, mely a kocsmától a vásár­térig tartott, Bertalannak is sok minden eszébe jutott. Ne gondoljunk azonban itt semmi extra esetre, csupán hazaérkezésének köríílményein gondolkodott el: Megérkeznek Ágfalvára. A magyar hatósá­gok itt vették át a sebesültszállító szerelvényt. Ménkű nagy parádé volt a sebesültek miatt. Mindössze hetet tudtak összeszámolni a fo- jadóbizottság tagjai. Az egészségügyi minisz­térium küldöttjét a gutaütés kerülgette. Érthető is, hiszen gyönyörű, ötvenperces be­széddel készült fel, amin teljes éjszakán át dolgozott. Hiába, hiába, az élei tele van csalódásokkal. Ágfalván különben hamar elintézték az tgész németországi rakományt. A deportálta­kat és a nőket a gyerekekkel gyorsan szél­nek eresztették. Sajnos, a katonáknak és a férfiaknak maradni kellett. Mivel Bertalan nem tudta igazolni elhurcolását semmiféle papirossal. így természetes, hogy a katonákkal maradt. Kétszer is el akarta mondani az élet- történetét, de kinevették. — Ne vicceljen, főhadnagy úr! Tessék kü- lönállni! Komáromba mennek! — Ott lesz az akasztás? — kérdezte jámbor képpel. — A családomtól szeretnék elbú­csúzni. Idióta — mondták neki, s odatuszkol­ták a többiek közé. * 15. Hallgatagon ténferegtek a sertésrakodó deszkakarámjában. Lehangoló volt,' isten bi­zony. Egyszercsak valaki elkiáltotta: — Jön­nek az oroszok! Az egész társaság megdermedt. A sínek kö­zött tíz főt számláló járőr baktatott az állo­más felé. Bertalan önkénytelenül tisztelgett, ami hamarosan átragadt az egész társaságra. A civilek szépen levették a kalapjukat. Az oroszok jókat nevettek, majd eltűntek az ál­lomásépületben. Addig a társaság eléggé meg­nézte a környező fák teherbíró ágait, vajon most melyiken fognak lógni. Persze, felesle­ges volt, mert a lógás elmaradt. A dermedt csendet Bertalan törte meg: — Szimpatikus fiatalemberek! — Még kedvesen mosolyogtak is — toldotta meg a szót fogvacogva egy tüzér. — Én kérem, igen sokat foglalkoztam pszi­chológiával — kapcsolódott a beszédbe Jász­berény város köztisztasági hivatalának veze­tője —, kérem, tudományosan is kimutatható, hogy az orosz melankolikus alaptermészetű, így semmi okunk nem lehet az aggodalomra. Mert mi a melankólia jellemzője? Nagyfokú közömbösség, az ingerekre elkésve reagáló reflexek, hatványozott lustasági hajlam, akti­vitás hiány, undorodás mindenféle erőszak­tól. Ezek a pszichológiai előfeltételek szinte kizártnak tartják, hogy az oroszok valami bru­talitást kövessenek el. Kizártnak, kedves uraim! — Nem egészen így van — kezdte meg nyi­latkozatát egy finánc ezredes. — Nem egészen így van. A pszichológiához nem értek, de jó emberismerő vagyok. Minden finánc jó em­berismerő. Tudják mi történt itt? Csoda! Mert miről van szó? Kérem, az orosz buta nép. Van azonban egy tiszteletreméltó vonása, úr­tisztelő. Es ezek, akik annak idején a cárnak, az orosz bojároknak a fenekét is kinygdták, ezerkilencszáztizenhét óta nem láttak urakat. Hát hogy láthattak volna? Mondhatom, keser­ves életük lehetett, csoda, hogy bírták. S most mi történt? Meglátták úri társaságunkat, s úgy üdültek fel látásunkra, mint szarvas a tiszta vízre, mint virág a napfényre. Ez volt a csoda! Egy életélmény... — Ne marháskodjanak -» szólt bele a be­szélgetésbe, a mennyekbe járók hülyéskedé­sebe egy borostás arcú hangszerkereskedő. — Ne marháskodjanak! Megnézték az urak ezt a tíz embert? Mert én megnéztem. Tudják, hogy kik ezek? Ázsiai barbárok! Igaz, hogy én hangszerrel foglalkozom, de a sógorom ré­vén valami jártasságom a textilszakmában. Látták rajtuk azt a darócot? Az amerikaiak még a gépkocsik hűtőjét is különb ronggyal takarták le. Kérem, a ruha mindent elárul. Ezért kérem, hogy szánjanak le a jellegekből, mert ezek még ma úgy agyondurrantanak. mint a koszos kutyát. Ha másért nem, a ruháinkért. Csak figyeljék meg... Hát így volt Ágialván. De Kovács Bertalant és, társait nem akasztották fel. Erre igazán senki sem számított. , Késő este kaptak egy szerelvényt. Elindulás előtt vacsora-osztás volt, ami kurta vitának lett az elindítója. Bertalant okolták később érte, pedig iga­zán ártatlan volt benne szegény. Amikor ugyanis a szakácstól az eléggé zavaros gu­lyáslevest átvette, kedvesen és közvetlenül a következőt jegyezte meg: — Az Isten áldja meg mindnyájukat. Bol­dogult édesanyám főzött utoljára ilyen illa­tos gulyást. Mondta, mondta. Kedveskedni akart. Le is hurrogták. — Ezt dicséred? Tisztességes disznónak kü­lönb moslékot adnak! — A kormány pofájába kellene borítani! A tejjel-mézzel folyó ország kormánya így vár­ja azokat, akik életüket áldozták a honért? —1 Hol van ebből a hús? — A piszkos máriájukat, ne a mi hasunkon spóroljanak! Közben a kocsisor elindult. Megnyugtatá­sul közölhetem, hogy a gulyás már előbb el­fogyott. Aztán mentek, mendegéltek, illetve utaztak. As út unalmas volt, s az éjjeli utazás külön­ben sem kellemes, hideg is van a kocsikban, no meg koromsötét. Valaki meg is jegyezte: — Október tizenötödike utáni hivatalosan előírt a fűtés. Még náthát kapunk. De azért elmúlt az éjszaka. Győr előtt már világosodni kezdett, s a nyitott ablako­kon nézték a suhanó tájat. Persze, az csak illusztriÜjj.s, Hogy nyitott ablakon át, mert üveg egyik ablakkereten sem volt. Volt. is mit nézni. Romok és pusztulás minden felé. Ez a sokat szenvedett társaság, amely egész életében a haza búján-baján gondolkodott, most, amikor az akasztás és agyonlövés sötét felhői, úgy látszik elosztanak, biztos falait erezve talpa alatt, nyíltan meg is mondta vé­leményét mindarról, amit látott. Ezt pedig nehéz lenne papírra vetni. Azt azonban el kell mondani, ami a győri állomáson történt. — Nézzétek, az állomás csupa rom! Dísz- nóság! Én pontosan tudom, hogy ezt még a múlt év decemberében bombázták le és még mindig romokban hever. Hát ebben az országban mindenki a fenekén ül a mi távol- létünkben? Még ezt a vacakot sem hozták helyre? — Látjátok azt a munkászubbonyos alakot? Ott balra, egy felfordított talicska mellett, ügy van, az, az. Nézzétek hogyan áll előtte vigyázzban négy rendőr! Hát mi van itt? Kik dirigálnak Magyarországon? Ezek? Valaki egy újságot vett, s most vagy tízen is körülfogják, hogy kilessék a hazai híreket. — Barátom, olyan minisztereket és állam­titkárokat emleget ez az újság, akiknek nevét soha nem hallottuk... Jól nézünk ki, mond­hatom. Hol vannak az ország régi, márkás politikusai? fiajaj... Ilyeneket mondtak, de csak maguk között, igen óvatosan, ahhoz már senkinek sem volt inersze, hogy hangos legyen. Koináromban folytatódtak a dolgok, vagy talán még fokozódtak, is. Amikor a vonat be­szaladt, katanosapkás, rendőrzubbonyos fe­hérnép állt a vagonok elé. Se ünnepélyes, se elbájoló nem volt, tavaly még kéveadogató volt az egyik urasági majorban, a cséplőgép mellett. — Kászálódjanak le, de gyorsan. A fütö- háznál gyülekezzenek. Én vezetem magukat a várba, igazolásra. Valaki gúnyosan megkérdezte: — Ha szabad, kérdeznem, kit tiszteljünk nagysádban? I — Rendőrtiszt vagyok, kérem. De gyerünk már, kiszállni. A szerelvény továbbmegy, Ta­tabányára szénért. Gerendás Imre árvaszéki ülnök és főcser­kész, öklömnyi könnyeket maszatolt szét máj­foltos ábrázatán. — Magyar anyák, magyar apák, ha van még könnyetek, akkor hullassátok. A komáromi öregvárban gyorsan végeztek velük. Kicsit mindenkit kikérdeztek, aztán el­engedték haza. Lesz\ere lőkönyvét mindenki­nek kezébe nyomták. Bertalannak is. Tilta­kozott ellene, öcsineló-bácsinak elmondta, hogy ő nem is katona, még levente, sőt még szívgárdista sem volt, de mindez hasztalan erőlködésnek bizonyult. (Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents