Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-21 / 44. szám
Péntek, 1958, február AI. 3 SOMOGYI NÉPLAP Egy éjszaka a Textilművekben Lassan végéhez közeledik a második műszak. A gépeken még serény kezekkel dolgoznak a délutános műszakban lévő asszonyok, lányok, férfiak, de már jönnek a harmadik műszakban lévők is, hogy átvegyék a gépeket, elkészítsenek mindent, ami a munka megkezdéséhez szükséges. Tíz óra. A kigyulladó fény a második műszak végét, s ezzel a harmadik, az éjszakai műszak kezdetét jelzi. Megtörténik a váltás, a gépek átadása, csupán egy pillanatra áll meg a munka, hogy utána újult erővel folytatódjon. Hazafelé Alig tíz óra után három- négy perccel már 25—30 ember hatgyja el az üzemet. 10 óra 5 percig pedig mintegy 50—60 dolgozó. Sietnek! Igen, ez érthető, hiszen éjszaka van, de abban kételkedünk, hogy négy—öt perc alatt megmosdottak, átöltöztek. Inkább arra kell gondolnunk, hogy né'há- nyan már korábban bementek az öltözőbe, s ott átöltözve várták a munkaidő befejezését. A portások szerint nagyon régen nem találtak szarkákra, s most már azt sem tapasztalják, mint régebben, hogy a kapu előtt csoportosulva várták egyesek a . munkaidő lejártát. A második műszakban dolgozók zöme negyed és fél tizenegy között hagyta el az üzemet, mintegy ezzel bizonyítva, hogy a munkát pontosan tíz órakor hagyták abba. Mintha nappal lenne olyan zökkenőmentes a munka az egész üzemben. A ke- resztorsózóban Nagy István művezetővel beszélgetünk, aki elmondja, hogy elégedett a beosztott dolgozói fegyelmével, munkájával. Vajda Ilona ki- szista és Segesdi Ilona nem régen lett jó munkájáért sztahanovista. A kártolóban Sebők Ferenc művezető főként Zana- ti József és Horváth József kefések munkájával elégedett, de sokan vannak még, akik kiérdemelték bizalmát. Az előfonó fiatal művezetője, Nagy elvtárs, Kárpáti Vilma, Ball Anna és Papp Józsefné fonónők jó munkáját dicséri. A gyűrüsfonóban Hiczinger elvtárs pedig Glagula Vera, SzaPetrakanics Andor,né leszedőnőt dicséri. Ötvenhárom KISZ-fiatal dolgozik az éj jeles »A« műszakban. S mindenütt jó véleménynyel, dicsérettel emlékeznek meg legtöbbjük munkájáról. Hiba, fegyelmezetlenség is akad az eredmények mellett. Béri Rózsi három írásbeli figyelmeztetést kapott rossz munkájáért. Jakab Rózsi gépéről művezetője azt állítja, hogy »hulladéktelep«. Olyanok is akadnak, akik éjszaka nem akarnak dolgozni. Hencz Mária már három éjszaka nem jött be, s emellett hanyag munkát végez. Takó Júlia sem jött he az üzembe, de amikor lakásán keresték, kiderült, onnan azzal távozott, hogy dolgozni megy. , Szinte valamennyi művezető panaszkodott, hogy néhány ilyen dolgozó rontja a munka- fegyelmet. Vannak, akik azzal dicsekednek, hogy elmennek az orvoshoz, s az betegállományba veszi őket. Ezt a helyzetet meg kell szüntetni. Akiről tudják, hogy munka helyett szórakozni, mulatni jár, s jogtalanul veszi fel a táppénzt, indítsanak ellene fegyelmi eljárást, s ha nem változik, távolítsák él az üzemből, vegyenek fel helyébe becsületes dolgozókat. Csak így lehet véget vetni a fegyelmezetlenségnek, s annak, hogy egyesek jogtalanul vegyenek fel táppénzt. De azt sem ártana megnézni, hogy az orvosok minek alapján írják ki ezeket betegállományba. A munka abbahagyása köriül sincs minden rendben. Ez különösen a kártolóban lévő stószoló- és csiszolómunkásaknál tapasztalható. Amikor ott jártunk — 20—25 percig tartózkodtunk a .kártolóban — s ez idő alatt 5—6 dolgozó cigarettázott, beszélgetett a kártoló irodája előtt. A művezetők maguk is elmondják, hogy a kái’tolóban lévő segédmunkások, de más üzemrészekből is, fél órával a műszak befejezése előtt már elmennek az öltözőbe, megmosakodnak, beszélgetnek és úgy várják a műszak végét. Az elmúlt héten több dolgozó kapott írásbeli figyelmeztetést, köztük; Farkas Irén is, akit már több esetben figyelmeztettek fegyelmezetlen magatartásáért. A fiataloknál főleg hétfőn tapasztalható, hogy későbben jönnek fel az öltözőből, ahol vasárnapi élményeiket beszélik meg. A többség azonban becsületesen, fegyelmezetten dolgozik. Azt kérik a művezetők a kommunistáktól, kiszisták- tól, segítsenek abban, hogy a ma még előforduló fegyelmezetlenségek minél előbb megszűnjenek. Az ügyeletes villanyszerelőt, Csontos Jánost, édes álomba merülve találtuk. Igaz, nem volt neki munkája, de azért lehetne elfoglaltságot találni. Mivel úgy tudjuk, ketten vannak ügyeletes villanyszerelők, járják végig időközönként az üzemet, s oltsák el a feleslegesen égő villanyokat. Van ilyen bőven. A rezsiműhely előtti folyosón fölösleges nappali világítást találtunk. Néhány WC-ben égve felejtették a villanyt, nyitva hagyták a vízcsapot. Sok ezer forintot tudnának így az üzemnek, népgazdaságunknak megtakarítani, ha ezeket a hibákat megszüntetnék. Hajnalodik, amikor elhagyjuk az üzemet. A kapun fáradtan, kissé sápadtan, de jókedvűen özönlenek ki az éjszakai műszak dolgozói. Az egy éjszaka tapasztalata az, hogy az »A« műszak dolgozói fegyelmezetten, becsületesen használják ki munkaidejüket. Az apróbb hibákat, fegyelmezetlenségeket, amelyeket fölfedtünk, közös összefogással, a kommunisták és kiszisták segítségével meg tudják szüntetni. SZALAI LÁSZLÓ Széljegyzet a VB ülés egyik határozatához utóbbi ülésén úgy határozott, hogy javaslatot nyújt be a forradalmi munkás-paraszt kormányhoz a hadigondozási járulékok felülvizsgálása és esetleges felemelése tárgyában. A végrehajtó bizottságot tapasztalatai nyomán az a meggondolás vezette, hogy míg legtöbb helyen 1946 óta a forint megszületésétől, több ízben voltak bérrendezések, a hadirokkantak, hadigondozottak járulékai még jelenleg is, az akkor megállapított ösz- szegnéi maradtak. A VB javaslatával a legteljesebb mértékben egyet értünk. Népi demokráciánk milliókat áldoz szociális céiokra, az állami gondozottak soha ilyen ellátásban nem részesültek, mint a mi rendszerünkben, az idős, munkaképtelen dolgozókat so- bó Júlia kiszista fonónőket és ha nem segítették annyira, A Megyei Tanács VB leg-mint ma. Ismeretlen fogalom volt azelőtt, hogy egyszerű parasztember is lehet nyugdíjas, hogy külön üzemeket, üzemrészeket tartsanak fenn csökkent munkaképességűek számára. Senki sem tagadhatja le, hogy a szocialista rendszer a függő mértékben, de a járulék összege kevés. A hadi- gondozottak, hadirokkantak, a háború áldozatai több megbecsülést, nagyobb segítséget érdemelnek elesettségükben. Ezért üdvözöljük Somogy megye Tanácsa Végrehajtó Bi- szociális gondozásban igazolta zottságának fejlett szociális érmagasabbrendűségét. Be kell azonban ismerni, hogy a hadi- gondozottakról egy kissé megzékről tanúskodó javaslatát, s | bízunk abban, hogy rövidesen feledkeztünk. Járulékot kap- | rendeződik a hadigondozottak nak ugyan, jogosultságuktól járulékának kérdése is. A Megyei Könyvtár könyvismertető előadássorozatai A Megyei Könyvtár — mint már erről hírt adtunk — könyvismertető előadássorozat keretében népszerűsíti a korszerű mezőgazdasági szakiroMi késlelteti a munkakönyvek kiadását? 1957. szeptember 1-ével a Munkaügyi Minisztérium a munkakönyvágénylést a járási tanácsok hatáskörébe adta át. A munkakönyvek kiadásához részletes útmutatót is kaptak a községi tanácsok titkárai. Ezzel az intézkedéssel a munkakönyvét kérő dolgozónak nem kell a járási székhelyre utaznia, a községi tanács titkáránál mindenkor megigényelheti a munkakönyvét és az igényléstől számított 4—5 napon belül — ha a vb-titkár helyesen terjeszti fel az igénylést — megkapja a munkakönyvét. A Somogy megyei Tanács VB Munkaügyi Osztálya értékelte a községeknek ezt az új munkáját, s megállapította, hogy a titkárok döntő többsége helyesen látja el feladatát. A helyi tanácsok mintegy negyed részénél tapasztalhatók fogyatékosságok, amelyek hátráltatják a dolgozók munkába állását is. A minisztérium által készített útmutató minden kérdésre érthető, kielégítő választ ad. Ezért csak ott van mulasztás, késlekedés, ahol a tanácstitkár rém tanulmányozta alaposan az útmutatót, s a felterjesztést hiányosan teszi meg, ami megnehezíti a központi nyilvántartást és táplálja a bürokráciát. (Adatkérés, kiegészítés, stb.) A hiányosságok abból adódnak, hogy a kérdőívek értelemszerű kitöltését csak részben teszik meg, az engedélyhez szükséges mellékletet nem terjesztik fel, a munkaügyi! miniszter által kért adatpótlá«aw trillióik meg. Megesik, hogy a dolgozók igénylését 4—5 napig elfelejtik, sőt egypár községben előfordult, hogy csak két hét után terjesztették fel az igénylést a minisztériumhoz. Különösen a másodlati igénylés elkészítésénél vannak számottevő hiányosságok akkor, amikor a minisztérium az azonnali engedélyezést megadja a korábban felterjesztett kérdőív alapián. Az ilyen esetben mit kell tenni? A kérelmezővel közölni, kell, hogy a munkakönyv kiadását nem engedélyezte a minisztérium, nőivel már egy munkakönyvé volt. Ezért 50 forintos olaríányíbélyeg ellenében ismét kell másodlati igénylést benyújtaná, melynek elkészítésével egyidőben a munkakönyvét kézhez is kaphatja a dolgozó. A bélyeggel ellátott másodlati kérdőívet engedélyezés végeit fel kell terjeszteni a Munkaügyi Minisztériumhoz, s csak az engedélyezés után lehet elszámolni. A huzavona általában a felületes munkából adódik. Erről tanúskodik néhány példa is. A teleki vb-titkár névátírás végett a megyéhez küldte be a dolgozót, holott, azt is helyileg a titkár eszközölheti, melyet a nyilvántartásba vétel végett a Munkaügyi Minisztérium Nyilvántartási Osztályával kell közölni. Balatonföld- váron a tanácstitkár a mun- kakönyvigénylést valahová elkeverte, nem küldte fel a minisztériumba. A dolgozónak a Ludas Matyihoz kellett fordulnia segítségért, s csak ezután, mintegy három hónapos késéssel kanta meg a munkakönyvét. Rinyaújlakon a titkár valakit azzal utasított el, hogy nincs a tanácsnál sem munka- könyv, sem szükséges nyomtatvány. Ezzel szemben a három nap múlva tartott helyszíni ellenőrzés megállapítottá, hogy hat üres munkakönyv és nyomtatvány már akkor is megvolt, mikor a titkár a dolgozó kérését visszautasította. Mesztegnyőn Kása János tanácstitkár, a járási munkaügyi előadó, többször Ls megmagyarázta, hogyan kell helyesen kiállítani a munkakönyvét. Ennek ellenére előfordult, hogy Kása János a minisztérium által kért adatpótlást — amely határidős feladat — hónapokig nem küldte meg. Több dolgozó munkakönyv igénylését tíz napnál tovább tartotta íróasztalában, mielőtt engedélyezés végett felterjesztette. Másnak viszont engedélyezés nélkül adott ki munkakönyvé*' Ugyancsak sok baj van Sze- nyér, Porrog, Zákány, Bálványos, Gálosfa, Osztopán és Si- monfa községekben is. Az ilyen vontatott ügyintézés és kötelességmulasztás nem erősíti a községi tanácsok tömegkapcso- latát, s nem válik dicsőségére a tanácstitkárnak sem. Reméljük, hogy az elmúlt öt hónap elég volt tanulóidőnek. A hibák feltárása, a felettes szervek helyszíni segítsége minden bizonnyal azt eredményezi, hogy minden egyes községi tanácstitkár helyesen jár el a munkakönyvek kiadásánál. Hiszen ez a kötelességük választóik iránt. Beke István a megyei tanács osztályvezetője. dalmat is. Az előadásokat körültekintéssel és az egyes területek jellegzetes termelési ágainak alapos tanulmányozása alapján szervezik meg. így a különböző községekben a termelési profilnak megfelelő téma kerül előadásra. Ez a magyarázata annak, hogy az elmúlt év vége óta megszervezett előadásokat nagy érdeklődés kísérte. A legutóbb — február 13-án — Kadarkúton Csák Zoltán és dr. Hinfner Kálmán, az Országos Növényfajtakísérleti Intézet tudományos kutatói »Burgonyái aj ta-ismeret« és »A burgonyagumó betegségei és károsodásai« című könyvüket ismertették színes és érdekes előadásban. Á könyvismertetést filmvetítéssel illusztrálták. A szerzők az ismertetés során érdeklődtek egy-egy sajátos helyi probléma, jelenség iránt. Az előadás szemléletesebbé tétele céljából a hallgatóság között szétosztották a magukkal hozott burgonyafajtákat. Az előadást közel kétszázan hallgatták meg. A hallgatók az előadásról nemcsak két fontos szakkönyv ismeretével térhettek haza, hanem fontos szakmai útmutatásokkal is, mivel az előadók gyakorlati tanácsokra is kitértek munkájuk ismertetése során, Készüljünk a szakszervezetek XIX. kongresszusára Irta: KÖRTÉS GÁBOR a megyei párt vb. tagja, a szakszervezetek megyei tan. elnöke 1958. február 28-tól március 2-ig ülésezik a szakszervezetek XIX. kongresszusa, amely jelentőségében felülmúlja a megelőző kongresszust. Hazánkban 1956. október 23 és november 4. között ellenforradalmi események zajlottak le, amelynek célja volt visszaállítaná a kizsákmányolók társadalmi rendijét. A szakszervezetek az ellenforradalom után az MSZMP vezetésével az ellenforradalmi károk ellenére sokat tettek a proletariátus diktatúrájának megszilárdítása, a bérből és fizetésből élő dolgozók életszínvonalának emelése éirdekében. A XIX. kongresszus jelentőségét emeli az a tény is, hogy a 3 éves terv megkezdésének időszakával egybe esik. A kongresszus négy évre szabja meg a szakszervezetek feladatát. Ezen idő nagyobb többségét a hároméves terv végrehajtása tölti ki. A szakszervezetek tudatosan támogatják az MSZMP, a munkásparaszt kormány politikáját, amelyet a munkáshatalom megszilárdítása, a dolgozók anyagi helyzetének megjavítása érdekében folytat. A szakszervezetek ezen támogatása kifejezésre jut a Népszava 1958. február 4-én megjelent »A magyar szakszervezetek XIX. kongresszusának határozata« tervezetben. A szakszervezeti funkcionáriusoknak, aktivistáknak és a szervezett dolgozók ösz- szességének joga, és egyben kötelessége, hogy a XIX. kongresszus előkészítésében részt vegyen. A kongresszus előkészületeiben való részvétel természetesen nemcsak abból áll, hogy valaki a határozat tervezet, vagy az alapszabály-tervezet megvitatásában részt vesz és javaslatot tesz egyik vagy másik pont kiegészítésére. Bár ez is nagyon fontos. Talán elsősorban ez a legdöntőbb feladat. A határozat tervezet pontjainak kiegészítésére tett javaslatok minden kétséget kizáróan bizonyítják a dolgozók felelősségérzetét, segíteni akarását. Egyben azt is jelenti, hogy a javaslat tevők segítséget kívánnak nyújtani a felsőbb vezetésnek a szakszervezetek előtt álló sokrétű és bonyolult feladatok megoldásában. Az eddigi javaslatok közül a kaposvári 1. sz. postahivatal szakszervezeti bizottságának ülésén és másutt Ls, a dolgozók többek között felvetették, hogy a kongresz- szus ne csak a dolgozók jogaival, hanem kötelességeivel is behatóan foglalkozzék. Több szakszervezeti tag szóvá tette, hogy a határozat tervezet nem a súlyának megfelelően foglalkozik a társadalmi tulajdon védelmével. Többen javasolták az osztályos nyugdíj bevezetését. A javaslatok közül csak néhányat ragadtam ki. De ezek a javaslatok is bizonyítják, hogy a szervezett dolgozók nagy része olyan javaslatokat ítész a kongresz- szusnak, amely a jogok mellett nagyobb kötelességet ró a szakszervezeti tagságra. A XIX. kongresszusra való készülés másik formája abban jusson kifejezésre, hogy a szakszervezetek javítsák meg a termelési tömegmunkát. Nem arról van szó, hogy ÜJ KÖNYVEK Ivanov, N, A termelés normatív számvitele. Kb. 240 oldal, ára fűzve kb. 23 forint. A Szovjetunió gyakorlata alapján vázlatosan ismerteti a legfontosabb gyakorlati megoldási lehetőségeket Ezzel a művel indul meg a normatív számvitellel foglalkozó kiadványok sora. Kötelező Általános Belkereskedelmi Számlakeret. Kb. 200 oldal, ára fűzve kb. 13 forint. Külföldi számviteli rendszerek, számlakeretek. Szerkesztette: Dr. Fogaras István. Kb. 420 oldal, ára kötve kb. 45 forint. A szocialista országokban, valamint a tőkés államokban alkalmazott számviteli rendszereket mutatja be. A tőkés országok közül Ausztriával, Franciaországgal, Svájccal, Hollandiával, Norvégiával foglakozik részletesebben, de bemutatja a számvitel fejlődését a Német Szövetségi Köztársaságban, az USA-ban és Ausztráliában is. mindenáron szervezzük a munkaversenyt. Nincs szükség burokratikusan szervezett felajánlásokra, mert ezek a legtöbb esetben látszat-sikereket eredményeznek. De annál inkább szükség van arra, hogy a dolgozók összessége megértse: az ellenforradalom okozta gazdasági nehézségből kilábolni, az életszínvonalat tartani, a későbbiek során emelni csak úgy lehet, ha fokozzuk a termelést, a termelékenységet, ha csökkentjük az önköltséget, és a legmesz- szebhmeaő takarékosságot honosítsuk meg. A kongresszusra való felkészülés új, de nagyon komoly feladatot ró a szakszervezetek megyei vezetőire, üzemi alapszervezetekre és a szervezett dolgozókra. Úgy gondolom, hogy minden becsületes, szervezett és szervezetlen dolgozó egyet ért azzal, hogy az üzemekben, hivatalokban és intézményekben le kell leplezni a lógósokat, a munkafegyelem lázi tóit, az üzemi tolvajokat, akik nemcsak saját maguk anyagi helyzetét, hanem az egész dolgozó nép anyagi felemelkedését veszélyeztetik. Szakszervezeti bizottságainkra hárul az a feladat, hogy a becsületes dolgozókra támaszkodva olyan hangulatot teremtsenek, amely elítéli a -ársadalmi rendünk fejlődésének, anyagi jólétünk emelkedésének kerékkötőit. Ezen túlmenően követeljenek a oecsületes dolgozók a XIX .kongresszustól drákói rendszabályokat, amelyek elveszik a kedvét minden lógósnak és üzemi szarkának ártó szándékú tevékenységétől. Természetesen a dolgozói kötelességei mellett foglalkoznunk kell a dolgozók jogait érdekeit védő rendeletekkel A határozat tervezet .kimondja: »A szakszervezetek csal úgy érhetnek el eredményekei az egész társadalom és egyén érdekeinek összehangolásánál ha rendszeresen védik a dől gozók jogait és a népgazdasá: teherbíró képességének fi gyelembe vételével törődnek a élet- és munkakörülményei javításával.« Éppen ezért helyesek azó a javaslatok, amelyek felhí\ .iák a felsőbb szervek figyel mét a bérrendszerünkben 1< vő aránytalanságok — giazds sági helyzetünk megerősödő sétől függően való — rendez« sére. Az egyes helyeken mé mindig meglévő helytelen pr< mizálási rendszer megváltoztí tására jogosak azok a követ lések is, amelyek a szaksze vezetek jogkörének bővítéssürgetik, különös tekintettel dolgozók egészségvédeim élet- és testi épségének me védése terén. Kétségtelenül nagy jelent séggel bír a XIX. kongres szus a magyar szakszervezet életében. Nagy hatással le az elkövetkezendő idők mu kájéra. Azonban őnámít volna azt hinni, hogy a kor resszus mindent megold. Ma vannak olyan törvények rendeletek, amelyeknek b tokában többet tehettünk v na a dolgozók élet- és munl körülményeinek megjavít! érdekében. A XIX. kongresszus e készületei során szakszerv«: ti tagok és vezetők tegyer meg mindent a legjobb tu< sukhoz mérten, csökkenjen önköltség, szilárduljon a mi kafegyelem és vessenek vé az üzemi lopásoknak. Nagj határozottan álljanak ki a c gozók jogos és törvényben 1 tosított érdekeiért és jogai. Munkánk megjavítása eg dolgozó népünk javát szólj ja. Ehhez nyújt majd se séget a szakszervezetek X kongresszusának határozata
