Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-03 / 2. szám

X. SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1958. január 8. KÁDÁR JÁNOS NYILATKOZATA a Szovjetßzkaja Russzija című lapban Moszkva (TASZSZ). A Szovjetszka- ía Russzija szerkesztősége azzal a kéréssel fordult Kádár Jánoshoz, hoigy válaszoljon a szerkesztőség né­hány kérdésére. A szerkesztőség első kérdése ez volt: Véleménye szerint mi jellemez­te az 1957. évet. Kádár János erre a kérdésre a kö­vetkezőket válaszolta: »A nemzet­közi politikai életben 1957-et néze­tem szerint az jellemezte, hogy az amerikai milliomosok vezette impe­rializmus még megtartotta agresszív törekvéseit és gonosz szándékait. A béke és a szocializmus erői viszont megnövekedtek, s megnőtt ezeknek az erőknek a tekintélye is.« A második kérdés így hangzott: Milyen reményekkel néz a magyar nép a jövőbe, 1958-ban? Kádár János ezt válaszolta: »-Meg vagyunk győződve róla, hogy 1958- ban a Magyar Népköztársaság még jobban megerősödik, hogy tovább haladjon a szocialista építés útján. Miként politikai eredményeink te­rületén tettük, most nagyobb erőt és figyelmet kell összpontosítanunk az ország gazdasági és kulturális problémáinak megoldására. Bízunk benne, hogy 1958 a béke további megerősödésének esztendeje lesz.« Feszült a helyzet Venezuelában ' (AFP). Az AFP mexikói hírforrás­ból közli, hogy azok a maracayi fel­kelőik, akik szerda reggel a venezu­elai kormány ellesi támadtak, fel­hívást intéztek a caracasi hatóságok­hoz. libben azzal fenyegetik a kor­mányt, hogy ha nem mond le, bom­bázni fogják a fővárost. Ezt a hírt egyébként a maracayi rádió mondta be. A város a tőle 90 kilométernyire dél-keletre fekvő Va­lenciával együtt a felkelők kezén van. Az AFP caracasi híre szerint a fő­város rádiója sugározta a venezuelai belügyminisztérium közleményét, amely szerint a légelhárító erők le­lőtték a felkelőiknek a Caracas felett szerdán, délelőtt keringő egyik repü­lőgépét. A rádió sugározta a hadügyminisz­térium kommünikéjét is, amelyben felhívja a főváros lakosságát, hogy a lehető legcsökken tettebben vilá­gítsa ki a helyiségeket, figyelembe vé­ve a légitámadások lehetőségét. .CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ­KAPOSVÁR - SOMOGY MEGYE Ma és szombaton este 7 órakor VIDÁM BUÉK SZILVESZTERI KABARÉ Január 5-én, vasárnap dn. 3 és este 7 órakor LEHÁR: LUXEMBURQ QR.ÖFJA nagyoperett 3 felvonásban ZENTAI ANNA a Fővárosi Operett Színház művészének vendégjátéka Január 6-án, hétfőn, 7-én, kedden, 8-án, szerdán, 9-én, csütörtökön este 7 órakor SENYE! VERA és KISS FERENC vendégszereplése TITO STROZZI : JÁ TÉK ÉS VALÓSÁG c, színművében Jegyek eiőre válthatók — szelvények minden előadásra beválthatók a színházi jegyirodában „Dulles mondjon le!“ — követeli az amerikai sajtó New York (TASZSZ). Az amerikai lapokban televízió és a rádió adásai­ban sűrűn hangzik el az a követe­lés, hogy Dulles mondjon le! Alsop, a New York Herald Tribu­ne hasábjain december 29-én azt írja: »Amíg Dulles tölti be a külügy­miniszteri állást, addig a két óriás közt lehetetlen a tárgyalás.« A Post Dispatch úgy véli, hogy Dulles »nagy szolgálatot tenne az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek, ha lemondana állásáról.« »Ismerjük Dulles álláspontját — írja a lap — ma is azt a régi álláspontját vallja, hogy el kell utasítani a kétoldalú komoly tárgyalásokat a legfőbb kér­désekben.« A Washington Post egyik cikkírója követeli Dulles eltávolítá­sát, mert az amerikai külügyminisz­tert »nyilván megszállta a félelem a Szovjetunióval való tárgyalások­tól.« A cikkíró azzal okolja meg követelését, hogy Dulles visszavon­hatatlanul összekötötte sorsát az új háború előkészítésének politikájával. A Chicago Sun című lap Dulles szemére veti, hogy nem akar meg­egyezni a Szovjetunióval, s azt írja, hogy az amerikaiak elvárják veze­tőiktől: »tanulmányozzák a rendezés megkezdésének lehetőségeit«. Dul­les minden reményét latba veti, hogy »Oroszországot rakétákkal ve­heti körül.« Európa sajtója egységesen állást- foglal az amerikai külügyminiszter­rel szemben. A lapok »azzal vádol­ják Dullest, hogy »zsákutcát terem­tett«. Gonosz szellemként ábrázol­ják, aki »mindig kitalál valami for­télyt, hogy megakadályozza a hideg­háború megszüntetését«. Megalakult az afrikai— ázsiai értekezlet állandó titkársága Kairó (MTI). Az AFP jelenti: kai­rói székhellyel megalakult az afrikai­ázsiai értekezlet állandó titkársága. A főtitkárt Kamerun, Kína, Ghana, India, Indonézia, Irak, Szudán, Szí­ria, a Szovjetunió és Japán delegá­tusai nevezik majd ki. Ugyanakkor megalakították az afrikai és ázsiai népek szolidaritási tanácsát is. E tanácsban minden af­rikai és ázsiai ország egy-egy taggal képviselteti magát. A szolidaritási tanács január 4-én tartja első ülését Kairóban. Véget ért a hair ói értekesiet Kairó (AFP). A kairói afrikai- ázsiai értekezlet szerdán este véget ért egy nyilatkozat elfogadásával, amelyben az értekezlet részvevői le­szögezik népeik egység- és együtt­működési akaratát a béke megőrzésé­nek és az emberiség jóléte biztosítá­sának feladatában. E nyilatkozatot Anvar Aiszadat ezredes olvasta fel. Az ezredes a konferencia részvevőinek nagy tapsa közepette bejelentette, hogy az ér­tekezlet elhatározta: »A bandungi ér­tekezlet által elfogadott tíz elvnek- kell a nemzetközi kapcsolatok alap­jául szolgálnia.« Az USA csatlakozni kíván a bagdadi tömbhöz New York (TASZSZ). A Chirstian Science Monitor washingtoni jelen- tosóben kommentálja Dulles közelgő részvételét a bagdadi tömb tanács­ülésén és azt írja, hogy Dulles »tel­jes mértékben bevonni szándékozik az Egyesült Államokat a bagdadi tömbbe. IDOJA RAS JELENTE® Várható időjárás pénteken estig: felhős, párás idő, néhány helyen, fő­leg északon kisebb havazás, mérsé­kelt szél. A hőmérséklet alig válto­zik. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet pénteken mínusz egy— mínusz négy fok között. mar most felhívjuk szíves figyelmét a január 14-én megnyíló kozmetikai árubemutatóra A KAPOSVÁRI NAGYÁRUHÁZBAN Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat 1958-ban, miután egyelőre nincsenek magyarországi sportesemények, olasz és francia mérkőzésekkel indul a totó. Szó van azonban már arról, hogy a közel­jövőben megfelelő magyar sportesemé­nyeket is rendeznek majd, s ezek ke­rülnek rá a totószelvényre. A gyakorlat ugyanis az, hogy a közönség szíveseb­béin veszi az itthoni sporteseményeket a totószelvényen, mint az idegenbeli csa­patokét. A csapatok neve után zárójel­ben feltüntetjük a bajnoki táblázaton elért helyezési számokat. 1. Alessandria (6) —Juventus (1). Mindkét csapat jó formában van. ügy véljük azonban, hogy a Juventus vala­mivel esélyesebb. Két tipp: 2. x. 2. Internazionale (8) —Napoli (3). Bár a táblázat szerint a Napol! látszik esé­lyesebbnek, mégis figyelembe veendő, hogy az Inter legutóbb idegenben is kétszer egymásután győzni tudott. A tipp inkább 1-es, mint x. 3. Sampdoria (14) — Roma (5). Mind­két csapat ezideig egyaránt nyolcszor játszott döntetlent. Ha szembeállítjuk a hazai és idegenbeli szerepléseket, ak­kor is pontosan azonos számokat ka­punk. Ml más volna ezután a tippünk, mint x. 4. Spal — Milan törölve. 5. Torino (11)—Verona (9). A torinói csapat az utóbbi időben szépen feljött, s ő látszik a mérkőzés esélyesének. Tipp: 1. 6. Udinese (16) — Lanerossi (7). A La^ nerossi idegenben gyéngén szerepel. Az 1. hét Udinese viszont váltakozó formában ját­szik. Tipp: X. vagy inkább 1. 7. Lille (6) — Reims (1). Lilie az utolsó hat mérkőzésén nem kapott ki. A Reims bajnokságra törő csapata viszont jó formában van. Háromesélyes mérkőzés, ahol a tippek eorret.-ije: x, 3, 1, 8. Sedan (10) — Nice (13). A Sedan van jobb formában. Szinte biztosra vehető a győzelme. Már a döntetlen is megle­petésnek számítana. Tipp: 1. 9. Angers (8)—Lyon (9). Legutóbb az Angers Reimsben, Lyon pedig Párizsban nyert. Ez is háromesé.lyes mérkőzés A tippek ncrrendje: 1. 2 10. Toulouse (11) — (jene (4). A Len: csapata ki-rémiím-,., -lan. -1 ezért az 1-as mellett 2-f'i-i is el tudunk kép­A zdn, 11. Sochau; x (12) —RC Par is (7). fran: i •a csapa Ltok közül a két lyeset­fles találkozik. Papíron páriz 1 e^ykt les az csólyoseb í3. Da k Ismer t, hogy <a SochAux mii.'," cáfolt rá a pi tpírformám. Két tipp; 1. 12. Beziers (16) — Vatencie: rsnes* (1 Az 1­ea látsz :ik a Ivgjoob tlj epriek. azé: 1 szám öli li kell a meg le: pe léssel *?T,STTVTTVVVTTTTTTT'rTTVTTVTTTTTTTTTTTTT»TTTTVTVTrTTTTTTTTTWTTTTTTTTTVfTTTTTTTTVTTTI ' Nemzetközi szemle ( Változások és remények a nemzetközi politikában j 5). amely x-et jelentene. 13. Bologna (10) —Padova (4), \ fc'- jayr.lt Bologna minden bizonnyal 'e- gyc - j P.-idovat még h a pepii rma a vendégek mellett is szói. Tipp: 1. Pótmérkőzésok: 14. Lazio (12) —Gcroa (17). Tipp: 1. 11. Nimes—Marseille, t’ipu: 1. 16. St. Etienne — Metz Tipp: f"WWTVTVTVV»v» VTVTVTVTVVTW V Végére értünk egy esztendőnek, amelyben a látszólagos egyhelyben- járásst váratlan és nyugtalanító fe­szültségek követték, s amelyben a világszenzációit keltő katonai és tu­dományos eredmények mellett újra a béke vagy a háború kérdése került a nemzetközi közvélemény választ ke­reső aggodalmának középpontjába. ’Hozott-e valami reményt ez az U)57-es esztendő a hidegháborúba már belefáradt emberiségnek, vagy csupán annyi »haladást« remélhe­tünk az új évtől, hogy tökéletesebbé válnak a pusztító eszközök, a lapok­ban pedig még több eredménytelen nemzetközi konferenciáról olvasha­tunk? A kérdés-feltevés szándékosan pesszimista aláfestésu. így eleve há­tat fordítunk a kellemes ábrándké­peknek, hogy a valóság talaján állva próbáljunk néhány összefüggést megállapítani és egy-két következ­tetést levonni. Nyugati elképzelések az év elején A fő kérdésre adandó atva nem haszontalan, los főkönyvelő unk. Vifth is e,: sszehasófcto j « a -a -i. ■ ndultunk » u /. id- a. •leje nem sokkm :özi helyzet kibontok' c la vissza) apozuttk. a a s józanabbnak tekirrth apókban, mii yea w:. :at« oly ' i nyűgét i vilá . leghábo és e* v ára .tették fe! '.apjaika ián abb.,« it e készültek fe*. V., ne..-.- at, mer ér t ék. »Dull f I- ’ aszt ku- a ;(on- módszerchez fc-rdu- •raérleget« Ivel nek i- Nos, 1957 a nemzet­it illetően, tékáiénak í nyugati »táviato­;örei a fű­lika fökozá- Nem csű­ri, hogy er­ak art ák iS ; lónak véd- iAj amerikai miniszter — írta annak idején a jól tájékozott Le Monde című párizsi lap — hevesen ellene van minden­fajta leszerelésnek, hogy ilymódon a fegyverkezési terhektől sújtott Szov­jetunióra növekvő nyomást gyako­roljon ... « S a nyomás célja? Az, hogy a Szovjetunió kapituláljon ál­talában, különösen pedig Németor­szág és a népi demokratikus orszá­gok ügyében. S miért reménykedtek Dullesék a nyomás sikerében? Mert a Szovjetuniót gazdaságilag gyen­gébbnek, katonailag mögöttük járó­nak tartották, s mert úgy számoltak, hogy a szocialista országok egysége meglazult és a lazulás a széthullás irányába terjed. Ez volt tehát a nyugati »irányzat« az induláskor. Egy ilyen irányzat csakis negatív »mérleg«-et eredmé­nyezhetett a nemzetközi légkör szempontjából. Hiszen aki térdre akar kényszeríteni, az szükségszerűen kibújik bármilyen megegyezés elől, mert még a kis megegyezések is ra­gályosak lehetnek, aki az erőpoltikát játssza meg, az szükségszerűen nem csökkenteni a,karja a feszültséget, há­rem növelni, s nem kapcsolatokat kí­ván, kereskedni óhajt, hanem az érintkezés leszűkítésére törekszik. És ha visszatekintünk a mögöttünk lévő esztendő első féléié, a különböző nemzetközi vitákra, az ENSZ ülései­re, éles körvonalaikban bontakozik ki előttünk é tudata; hidegháborús el­képzelés érvényesülése De mit mutat a mérleg most, az esztendő lezárásakor? Megegyezést, leszerelési, a békés egymás mellett élés megvalósult gyakorlatát? Nem. De a feszültség bizonyos fokú eny­hülését és aon ennél jóval ;übb: Genf óla először újra íze, szaga, ta­pintható valósága van annak nak, hogy »tárgyalások«. A Iá szélén foszladozni kezdenek a sötét fellegek. Ha most egyenként próbálnánk elemezni azokat az okokat, amelyek végül is a légkör változásához, s a »mérleg« biztató javulásához vezet­tek, túl kellene lépnünk egy rövidre- szabott' újévi cikk kereteit. A meg­tett esztendő távlata azonban segít­ségünkre siet: hátranézve könnyebb felfedni az összefüggéseket, a lénye­ges körvonalakat, a befolyásoló erő- eltolódásokat. A változás legfonto­sabb elemei ugyanazok, amelyekből a nyugati politika pontosan és gon­dosan összeillesztette a maga »cse­lekvési vezérfonalát« az év elején. Ezek az elemek azonban teljesen, vagy részben ellenkező előjelűre vál­toztak. A szovjet gazdasági élet nem gyengült, de erősödött, a Szovjetunió nem maradt le a fegyverkezésben és általában a haditechnikában, hanem előbb az interkontinentális rakétával értelmetlenné tette a Nyugat eddigi stratégiai terveit, majd a szputnyi- kokkal és a »kaputnyikokkal« mint­egy szétrobbantotta a két nagyhata­lom tudományos kutatásainak jövő­jéről alkotott képet. Végül — és így összefüggésében látszik csak világo­san, hogy miben is állott a szociális- iá országok sorozatos találkozójának külön világpolitikai jelentősége — teljesen alaptalanoknak bizonyultak a. zocialista államok egységének me: acmlásához fűzött nyugati re­mények. Más irányú erők A legfontosabb elemekről beszél­ők. Ezek az elemek azonban csak lcsönhatásutebau, más fontos té- eket befolyásoló erejükben mér­te j tetők fel teljesei jelentőségükben, h 1 Vagyis abban az együtthatásban, amelyet a nemzetközi közvélemény alakításával, Nyugat-Európa és az Egyesült Államok viszonyának mó­dosításával, az ázsiai és afrikai né­pek függetlenségi törekvéseinek meg­erősítésével fejtenek ki. És itt. már elértünk a legutóbbi na­pok külpolitikájához, a sok oldalról megvilágított NATo-értekezlethez és Ehhoz a kérdéshez, hogy vajon most merre: a Nyugat-Európában meg­építendő atomrakéta-1 ámaszpontok, vagy a tárgyalások előkészítése felé? Kerüljük meg a kérdőjelet s jóslás helyett állítsunk szembe egymással néhány tényt. Latnunk kell, hogy az Egyesült ÁÍlamok vezető körei több­ségükben tárgyalás-ellenesek, vagy legalábbis félnek mindenfajta ko­molyabb tárgyalástól. Indokolásuk szerint »előbb vissza kell szerezni az erőfölényt és helyre kell állítani Amerika szputnyik-sebezte presztí­zsét«. Azt is valóként kell tudomásul vennünk, hogy egyes nyugat-európai kormányok készségesen támogatják ezt az amerikai álláspontot. Ugyan­akkor a NATO-értekezlet eseményei és a nyugati lapok kommentárjai vi­lágosan feltárták, milyen mély az ellenállás egész Nyugat-Európában, de a nyugat-európai kormányok egy részénél is az »öngyilkos« atomraké- j« tás tervekkel szemben. Az a körül­mény. hogy egy angliai közvélemény- kutatás szerint a lakosság több mint az a körűimév- : hogy leih • ,*!<«• nyugati körökben a v árinál -igjrobb figyelemben részesíthették az Htom- mentes k'zep-ourouai övezet megle- remtesét felvető lengyel javaslaton Törekvések és ellentörekvések ke­rt zik u-bat ma egymást a nem­zetközi küzdőtéren. Ha csupán az el­hangzott kijelentések szerint mérle­gelnénk, könnyen ró/..,ás illuziuKb-" ringathatnánk magunkat, mivel »béke es a tárgyai a.-« szavak n bőséggel és szaporasággaí szere nek napjainké in. ,Űj választ“ A varázscs szavak mögött néh azonban csupán a k izv<_lemény ere Jenek visszfénye • '-álható Vagy aho gyan a londoni mes fogalmazta meg a minap: -i :műképpen gon­dolkodjék is Dulles a Szovjetupiévai való tárgyalások értékéről, úgy lát- szik, e pillanatba a nem lehet egye­bet.. mint azt, hogy igyekszik a bé- külckenység látszatát kelteni. Europa határozottan követeli, hogy adjanak áj választ a Szovjetunió kc-xtem >- nyezésé-re«. A »mérleg«, hogy újra ezt a izót használjuk, akkor is kedvező marod azonban, ha a frázisokat, a sallango­kat már lehántoittitk, s a puszta, de gazdag valóság marad csak előttünk A tárgyalás leié szorító erők rregso- asodtak az elmúl: év aJatú-Minden 80 százaléka nagyhatalmi találkozót I valószműség szerint ezek az örök kíván, ennek az ellenállásnak csak- j n a kerékasztalig Juttatják a nem páratlanul nagy erejéről tanús- j kormányfőket, kodiik. Alig férhet kétség hozzá, hogy ; Azért, hogy mindemben bás amerikai repülőgépeknek.-katasztrófa szélére sodorhatja a vi­lágot, széleskörű erjedést indított meg Európában. Kennannak, az Egyesült Államok volt munkáspárti moszkvai nagykövetének, valamint az angol munkáspárti Bevamnak a közeledés útját tapogató javaslatai és a javaslatok visszhangja az erje­dés komolyságát mutatja. Erre vaP rendezés feie í zenek? Aligha. Erre még r. 11 ' UL'Ct i meg a világ. ]>' azért, hog; v űQgái í ben m i’ánapodjanak és ha korlátom 1 1 zottan is, de közeledié egymás­h 1 hoz. K «-és ez’ Hu illú diókba n ólunk. li talán lem sok. Józan, ti íek ntve i' y-fj nemzet közi helyzet sál yos és bony^. lull, pr jblémáit, éppen eieger idő. Elr S ( gendő a feszültté«, tat > env tésére, új légkör, új b izalom meaíP­remtés éré. Arra, hegy a meg évő t.i'N ■5c sedalm i rendszerek to öomásul v-ítét ínj lév'el s elfogadásával továb b ieh-.»­n sor az után léprn egy ' által anoEEiüÉ <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents