Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-03 / 2. szám

TÉLI GOND: Q fűtés A máglyahalálra’ítélt burgonya kan térje KEVESEN ISMERIK azt a tör­A fűtéshez jó kályha, megfelelő zelő szer kell. Mindez azonban ke- s, ha nem ismerjük a helyes fű- 3 szabályait. Az emberi test hőmérséklete át- osan 37 fok. A szervezet a mozgás táplálkozás során hőt termel, me- a környezetben szétáraszd: a ókásc« öltözék mellett 18—20 fokoc >fcá .».an tehát kellemes a közérzet, hőíesdást azonban nemcsak a_ j.ü.-a levegőjének, hanem a kör- mró falaknak a hőmérséklete is eg «zabja. Ha a falak hidegek, az »J»r sok hőt sugároz feléjük, ezért i'v\rA;t érzünk. Az iiyen szobában 'akrti akkor is fázunk, mikor a ily ha. ’őrösén izzik. Az erősen le­üli fala! ugyanis nehezen meleg zenek fal és annyira hűtik — su- irzái útján — a szobában tartóz- * jókat, 1 ogy a hőmérséklet eme- ';<e önm agában xem elegendő a o kezér-ethez. 1» tehát a fűtés célja? A l.woső és a alak hőmérsékle­tek emelése. / padló feletti és , menny szét aia* i lev3gő hőmérsék Me .között a különbség ne legyen ehány foknál nagyobb. Ha a láb ä fej magasságban lévő légtér hő- >ér‘■Artete között 10 fok a különb :g, akkor ez rossz közérzetet vál* i. A jó fűtés ezenkívül egvenlete'-' --sLígfít. biztosit a nap minden sza- • vbnn. ■ JVfeát hogyan is kell akkor jól iteíii -is jól szellőztetni? Elönvben kell részesítenünk azo- at a kályhákat, melyek húzamosaö'- ei g és egyenletes meleget adnak .yenek a cserép- és samottbélóse0 ályhák. Aránylag lassan meleg zenek fel, viszont egyenletes hő- igarká,sukkal a környező falakat ér vei. Mi következik ebből? Az: hogy kellő mennyiségű levegő nélkül nincs jó tüzelés, illetve a levegő men­nyiségének változtatásával az égés erőssége is szabályozható. Egészségi szempontból nagyon helytelen az a takarékosság, ha valaki a tüzelő anyag gyors elégését úgy akarja megakadályozni, hogy csak igen ke­vés levegőt enged a tűztérbe. Ilyen­kor ugyanis a tökéletlen égés miatt '.aénoxiidgáz fejlődik, s ez a szoba i» írónőjébe (kerül, könnyen halálos mérgezést okozhat. Az egyes szén 'ajtóit égetésekor fellépő 'kénes szag nem azonos a szénoxiddal! Az utób­bi ugyanis teljesen szagtalan. De ikkor mi figyelmeztet a szénoxid :ó/.mérgezésre? A fejfájás! Ilyenkor izonnai gondoljunk rá, a fűtés meg­felel-e? Általában a jól szellőző kályha az összes égéstermékeket el­vezeti. Ha a szobában tehát úgyne­vezett »-széngáz« szagát érezzük, ak­kor a kályha füstelvezetése nem megfelelő. Miért előnyös tehát a központi fű- ‘ és? Mert a szobalevegőt nem szeny- -vyezi. Egyenletes a meleg, mégis gyakori a panasz, hogy szárítja a levegőt. A jó közérzetért a levegő páratartalma érjen el egy bizonyos ■■zintet, rakjunk tehát a központi ’űtéses lakásokban a fűtőtestekre vizes, párologtató edényeket, ezzel a levegőt rendszeresen nedvesítsük jőzfűtés esetén a fűtőtestekre rá­szállt por, a magas hőmérsékle* miatt megpörkölőcHk — ez érzékerfy ■«véneknél állandó légcsőhurutot okozhat. Tehát a fűtőtesteket rend­szeresen portalanítsuk. Az újabb fűtésmód a fal, — padló- mennyezet fűtés. Egyenletes hőmér- 1 ékletet ad. A modern fűtéstechni­ka fejlődése effelé tart. A fűtés kérdéséhez szorosan kapcsolódik a szellőztetés. Egyes vidékeken még most is szokás az ablakokat télen beszerelni, hogy a meleg levegő el ne illanjon. Sokan félnek a téli szel­lőztetéstől, mert el akarják kerülni i lakás kihűléséit. A szellőztetés célja "észben a szobában tartózkodók ter­melte széndioxid, a különféle étel­szagok, a dohányfüst eltávolítása "észben pedig a fűtés során képző­dött levégő-szennyeződés elvezetése. Ezt legjobban úgy érhetjük el, ha a szoba levegőjét a legrövidebb idő alatt friss levegővel cseréljük ki. Té­li időben a szellőztetés helyes mód­ja, hogy az összes ajtót, ablakot rö­vid időre kinyitjuk, így gyors lég­cserét biztosítunk. Az ajtó, ablak becsukása után rövid idő múlva is mét kellemes hőmérsékleti feltételek állnak elő: a falak és bútorok a gyors szellőztetés alatt nem hűlnek le. Teljesen helytelen, ha szellőzte­tés céljából csak kissé nyitjuk ki az ablakot, azt gondolva, hogy a kis nyílásokon keresztül a levegő- szennyeződés apránként távozik. Ez tévedés — a szoba levegője ilyen módon lehűl ugyan, de teljes lég­csere azonban nem következik be. A fűtés eredményességét jelentős mértékben emeli, ha az ablak és ajtók melletti réseket megfelelő tex- tilanyagokkal 'tömjük be. A nem kí­vánatos légmozgást í«” megakadá­lyozzuk. A fűtés eredményességét a meleg lakás bizonyítja. A gazdasá­gos tüzelőanyag felhasználása vi­szont a füst színéről állapítható meg. Fekete füst, erős koromképző- dés tökéletlen égésre utal, és ezért téltetet, hogy amikor a burgonya Európába került, az emberek — zöld bogyóit próbálták megenni, s alapos mérgezést kaptak tőle. Erre azután az uralkodó elrendelte — tűzre vele! Ahány burgonyáié csak akadt, mind elégették. Ám, ahogy összehexröták a máglyahaláira ítélt új növényt és alágyújtottak — egy­szerre kellemes illat terjengett! A ropogósra sült gumók illata volt ez. Megkóstolták rögvest — s rájöttek milyen kincs birtokába jutottak a népélelmezés szempontjából. Azóta eltelt négy évszázad, s burgonyá­nak é^oen közhasznossága miatt temérdek fajtáit állították elő a növénynemesítők százai és százai. A burgonya őshazája Dél-Ameri- ka. Innen hozták Európába a Chi­lét és Perut meghódító spanyolok a XVI. század táján. Meghonosítása vetett véget földrészünkön a na­gyobb éhínségeknek. Jelenleg leg­fontosabb és legértékesebb élelmi anyagaink egyike. Értékét elsősorban az adja meg, hogy magas keményítő tartalmánál fogva bőséges kalóriát szolgáltat: a burgonyából készült ételek igen laktatóak. í ! A táplálékul szolgáló növényeink közül a burgonyában van a leg­értékesebb fehérje, igen közel áll a húséhoz, tejéhez és tojáséhoz. Igaz, hogy a burgonyáiban nincs be­lőle sok, kb. tizedannyi, mint a húsban. Ám elég sok burgonyát fogyasztunk, ezért tehát ez a nem nagy mennyiségű, de kiváló minő­ségű fehérje jelentős szerepet ját­szik táplálkozásunkban. A burgonya biológiai ériékét nö­veli C-vitamán tartalma. Ez késő télen és kora tavasszal sokat ér, amikor zöldségfélék és gyümöl­csök hiányában C-vitamin ellátá­sunk a legrosszabb. A télire eltett burgonya vitamintartalma ugyan már jóval kisebb, kb. egyharmada a friss burgonyáénak, tehát .vita­minszükségletünket teljesen fedez­ni nem tudja. Node naponta asz­talunkra kerül, s C-vitaminjával komoly segítséget jelent a tavaszi fáradékonyságban, étvágytalanság­ban és fertőzésre való hajlamban jelentkező C-hipovitaminózis le­küzdésében. Európában azóta szűnt meg a skorbut, amióta a burgonya fogyasztása elterjedt. étel készül, megunni szinte lehetet­len. A nyári rózsa például az összes burgonyás ételfélék elkészítésére jó. Az őszi rózsa és a Gül-baba fő­zéskor nem esik szét és nem szív sok zsírt magába. Ezzel szemben a jóízű Ella burgonya könnyen szét­esik, sok zsírt megköt, ezért leg­alkalmasabb burgonyapüré készí­tésére. Főleg salátát készítenek a sárgahúsú, kissé szappanos, főzés­kor szét nem eső kifliburgonyából. Főzéskor a burgonya tápanyagai­nak egy része, C-vitamin tartalmá­nak pedig jelentős része kerül a főzővízbe. A héjában főtt burgo­nyánál ez a veszteség jelentékte­len. Ezért az olyan ételek elkészíté­sénél, amelyekhez a főzőló nem használható, héjastól főzzük meg a burgonyát. Hámozzuk mindig vé­konyan. Ez nemcsak takarékossági szempontból előnyös, hanam azért is, mert a gumónak közvetlenül n héj alatti része ízanyagokban gaz­dagabb, ezért a vékonyan hámozott burgonya jobb ízű. Alig van a burgonyában emészt­hetetlen rostanyag. Ezért hát miad a gyermek-, mind a betegélel>ne- zésbon fontos szerepet tölt be. A burgonyás ételek, ha túl nem zsí­rosak, nem terhelik meg a gyom­rot. A burgonya a gyomorsavat megköti, ezént fokozott gyomorsav- elválasztásnál is fogyasszuk. Mivel fehérjéje sokkal értéke­sebb a liszt fehérjénél, magasabb tápértókű ételt kapunk, ha a cse­csemők és kisgyermekek részére a főzeléket nem rámtással, hanem burgonyával készítjük el. 2 rész zöldségfélét, 1 rész burgonyával együtt megfőzünk, áttörjük és a fő­zőlével, kevés tejjel, vajjal elkever­ve felforraljuk. A TÉLIRE ELTETT BURGO­NYÁT tároljuk száraz, hűvös, szel- lős helyen. Legelőnyösebb, ha a tá­roló helyiség hőmérséklete 2—6 fos. Ennél magasabb hőmérsékleten ui a burgonya rothadni kezd es erősen csírázásnak indul. Óvjuk a hidegtől, mert a 0 fok körüli hőmérsékle­ten a keményítő egy része cukor á alakul, és ez a gumónak édes ízt ad. Ezen segíthetünk oly módon, hogy a burgonyát egy időre 20—30 fokos helyiségbe visszük. Az ere­deti jó ízét és értéket teljes mér­‘üzelőanvag pazarlást jelez. A burgonyából számtalan ízletes tékben így sem nyesi vissza. TVTTVyfTTTTTTT'l »VTTTTTTWVWTTYT»» f VT‘/T YTTTTYYTTTTTTYYYYYYTTTTY» «TYT rTTVTYTYYTT’ ir«yaka* is felmelegítik. Rendszeres tüzelés esetén a vr öinnyen áftüzesedik. Ez egyrös« “lleme+len hősugárzás érzését vál* i ki. másrészt a kályhára rakódó* or elégésével, pörkölésével a szofc' /wigőjét erősen rontja. Hátránvr svábbá, hogy az izzó kályha a kör vezö levegőt fokozottan melegít' . levegő felszáll a mennyezet alá, s szoba fölső légtere sokkal jobba- !'°’o«szik. mint az alsó. Ezért bélé . élküli vaskályhát csak olvan he zen használjunk, ahol gyorsan kell »CŰeaíténi. A kályhafűtés kellemetlen vele- irója az esetleges korom és fürt íz. valamint a hamu kitakarításé ál fellépő porképződés. Ezért kert el lük jobban azokat a folytenégc étaknás kályhákat, vagy fafűtése'-' seréokályhákat. melyekben naponta ■gyszeri tüzelőszer berakása ele endő. A fűtés lényege a fűtőanyag el- gése a levegő oxigénje segítsógé­Fehér pulóver norvég mintával Anyaga kb. 30 dkg fehér zefirfo- sonlóan készítjük azzal az eltérés­nal kettős szála, 2-es és 2 és faién kötőtű. A díszítéshez kb. 5 dkg fe­kete és 2 dkg piros zefiríonal szük­séges. A pulóver elejét kb. 120 szemmel kezdjük és 10 cm patentkötés után a munka színén sima, visszáján fordí­tott sorokkal dolgozunk. Minden 6 sor elején és végén 1—1 szemet sza­porítunk a karkivágásig. Kb 22 ern­es oldalhossznál fogyasztjuk a kar­kivágást: 8, 3, 2 és 5x1 szemmel. A fogyasztás kezdetével egyvanal- ban kötjük a színes , díszítést is. Egyenesen dolgozunk kb. 20 cm-es karkivágásig. Közben 16 cm-nél a középső szemek felett fogyasztjuk a nyakkivágás szemeit, úgy, hogy befejezzük a középső 16 szemet és 1 szemenként fogyasztunk a vállig. A váll szemelt 10 szemenként fe­jezzük be. Háti*észét és elejét ha­séi. hogy a karkivágásnál csak 10x1 szemet fogyasztunk és a fogyasztás kezdetével egyvonalba a szemeiket kettéosztjuk, a két vállrészt Külön kötjük. Az így keletkezett nyílásba varrjuk a zippáárat. Az ujjait 60 szemmel kezdjük. 16 cm patentkö­tés után az 1 sima sorban 10 szemet szaporítunk, majdi minden 5. sor elején és végén 1—1 szem szaporí­tással kötünk 32 cm-es karbőségig. A patentkötés után a leszámolható minta arabeszkjeit kötjük az alap­ba. 32-es karbőséggel a karkim., V- sig kötünk, majd fogyasztunk ?, 2 szemmel, utána minden sor ele­jén 1 szemmel fogyasztunk to­vább 16 cm-es magasságig. összeállítás után a nyakkivágas szemeit felszedjük és kö. 120 sze­mes bőséggel 12 cm magas víssza- hajtó gallért készítünk. HOQYAN OLVASSON QYERMEKONK? Gyakran köszöntenek be a szemorvoshoz aggódó ■decanyák az iskolaév folyamán kisiskolás gyermekeik- • tel. Panaszuk legtöbbször kétféle: Gyermekük nem átja jól az iskolai táblát vagy túl közelről olvas. Az s megesik, hogy tanítás, vagy tanulás után a gyermek eltűnőén fáradt fejfájásról panaszkodik. Ekkor aztán íz alapos szemészeti vizsgálat el is dönti: mi okozza i gyermek ilyenféle panaszait? _ Nagyon sokszor kiderül, hogy a gyermek rövid- áió, vagy távoíLLátó, tehát un. fénytörési rendellenes- -ége van. Mi az orvossága? Megfelelő szemüveg? Ha ízt állandóan viseli, az ilyen panasz megszűnik. Sok­kor azonban nem találunk fénytörési rendellenességet, léhány kérdés, s máris kiderül, hogy a kisdiák rossz drágításnál, vakoskodva ír, olvas. Ezen azonban változ­atni kell. Milyen legyen a jó világítás? A természetes vill­ás, a napfény a legegészségesebb. A gyermek asztala ;yen az ablak közelében. Vigyáznunk kell azonban -a, hogy közvetlen napfény mégse érje az asztalt, rt a könyvre rásütő nap erősen kápráztat, s az /ásást egyenesen lehetetlenné teszi. Sajnos, a szűk .cákra, sötét udvarokra nyíló lakásokban sokszor ippal is csak mesterséges világítás mellett készül­tnek az iskolás gyermekek. A mesterséges világítást ma már csaknem min- ütt a villanyfény adja. Ah«l petróleumlámpával gítanak — a gyermekek fejezzék be a leckéiket ’ lámpagyújtás előtt! Ha a gyermek mégis este ml, akkor a kellően felerősített fényű lámpát úgy ,'yezzük el, hogy ne világítson egyenesen a gyermek . nébe és árnyékot se vessen a könyvre. Legelterjedtebb mesterséges fényforrásunk az íz- iJiipa. Lakószobáinkat általában a mennyezetről . gö, homályos burájú villanyégő, vagy különböző jrájú és emyőjű csillárok világítják be. A kellő erős- gü (60—100 v/attas), a jó burába helyezett villany­lámpa egyenletesen, zavaró árnyékképződés nélkül világítja meg a szobát. Ez a világítás sem elegendő azonban a közeli ol­vasáshoz, íráshoz. A gyermek munkahelyét közvetlenül asztali lámpa világítsa meg 40 wattos izzóval. Erre nem jók a díszlámpák, hangulatlámpák, mert azok csak kis területet árasztanak el fénnyel. Ha meg er­nyőjüket levesszük, vakítanak. Legjobb h karos íróasztal lámpa. Ezt a kedves kis világító eszközt mindig bal kéz felől helyezzük el, hogy a fénysugarak ne világítsanak a tanuló gyermek sze­mébe, s ne adjon a lámpa semmiféle zavaró árnyékot. A jobb oldalra helyezett lámpa írás, lapozás közben a kéz árnyékát a papírra vetíti. A zavartalan munkához azonban a munkahely közvetlen megvilágításán kívül az egész helyiséget is világítsuk meg. Az emberi szem aránylag a fényhez vagy sötétséghez való lassú alkalmazkodása miatt a szoba félhomályban lévő tárgyait csak másodpercek múlva ismeri fel, majd a sötétséghez alkalmazzadrtk szem a könyvre visszatekintve káprázik. Mindkettő •káros! Jó világítás megteremtése után már könnyen rá­szoktatjuk a gyermeket, hogy könyvéhez, füzetéhez ne hajoljon túl közel, hanem üljön egyenes törzzsel, ké­nyelmesen s szeme legyen a könyvtől kb. 35 cm-re. Gondoskodjunk arról is, hogy a gyermek ne üljön alacsonyan az asztal mellett. Ültessük alacsony asztal­hoz, vagy magasítsuk a széket. Ne ültessük azonban süppedő, puha párnával magasított székre, ez rossz testtartáshoz vezet. Kellő erősségű lámpával, kis kö­rültekintéssel elérjük a célt. A gyermek üljön a könyvtől kellő távolságban, kényelmesen, akkor panaszai is megszűnnek. Ha to­vábbra is maradnak panaszai, feltétlenül vigyük szem­orvoshoz A KIS NYÚL MESÉJE Egyszer volt, hol nem volt, még az Öperenciás- tengeren is túl, volt egy kis nyúl. Ez a kis nyúl elment egyszer legelni a mezőre, s a csengőjét felakasztotta egy kis fá­ra; de midőn visszament érte, már akikor megnőtt a fa olvan magasra, hogy nem érhette el. Kérte tőle: adja vissza n'éki a csengőjét! — Nem adom én, ele­get adtam már! Megharagszik a kis nyúl, elment a fejszé­hez: — Kérlek, fejsze, vágd ki a fát, nem alkar­ja ideadni a kis haran­gomat. — Nem vágom én, eleget vágtam már! Elmegy a kőhöz: — Kérlek kő, verd ki a fejsze élét, fejsze nem akarja kivágni a fát, fa nem akarja ideadni kis harangomat! Nem verem én, ede-j íét vertem már! Itt sem boldogulván,' jlment a vízhez: — Kérlek, te víz! Mosd j1 a követ, kő nem akar- ,a kiverni fejsze élét, ejsze nem akarja kivág- ú a fát, fa nem akarja leadni kis harangomat — Nem mosom ón, /leget mostam már! Még itt sem boldogul a, elment az ökörhöz — Kérlek, te ököl dd ki a vizet! Víz nen .karja elmosni követ, k, iem akarja kiverni fej ze élét, fejsze ner .karja kivágni a tát, f iem akarja ideadni ki narangomat! — Nem iszom én, ele get ittam már! Elmegy a mészáros hoz: — Kérlek, mészáro 'ágd le ökröt, ökör nei ikarja kiinni vizet, v íem akarja elmosni k< vet, kő nem akarja k> j verni fejsze élét. fejsze jnem akarja kivágni iát, fa nem akarja ideadni kis harangomat! — Nem vágom én, eleget vágtam már! De már nagyon meg­haragudott s elmegy a bolhához: — Bolha, te csípd meg a mészárost, mészáros nem akarja levágni ök­röt, ökör nem akarja ki­inni vizet, víz nem akar­ja elmosni követ, kő nem akarja kiverni fej­sze élét, fejsze nem akar­ja kivágni fát, fa nem ikarja ideadni kis ha­rangomat! A bolha megcsípte a nészárost, mészáros le­vágta az ökröt, az ökör negitta a vizet, víz el- nosta a követ, a kő ki- /erte a fejsze élét, íej- ze levágta a fát, fa visz- zaadta a harangot, s * cisnyúl még most Is ha- angoz vele, ha el nem hagyta..,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents