Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-28 / 23. szám

Kedd, 1658. január 28. 3 SOMOOW NÉPLAP ■ l AZ VT JAHHA Bármennyire is támadta az ellenforradalom a felsőtnoeso- ládi Petőfi Termelőszövetke­zetet, nem oszlott fel. Igaz, hogy 105 tagból csak 38 ma­radt, de ezek összetartottak és tovább dolgoztait a közös­ben. Több mint egy észt ende telt azóta el. Ma 42 tagja var a tsz-nok. A gazdasági évet eredményesen zárták. A tag ság elégedett jövedelmével Márkus György fogatos p’ 401 munkaegységére termény ben és készpénzben mintegy 22—23 ezer forintot keresett. Bgy munkaegység 53 forin tot ért az elmúlt évben. Eme tett tartalékoltak 379 ezer fo rint ért ólai terményt és nérr készpénzt. Terveik is helyesek. Teher állományukat 13-ról 24-re, ju' állományukat pedig 120-ról 140-re fejlesztik az év végére Húsz marha hízls'ására kötöt­tek szerződést. Ezenkívül 60 darab hízót is szerződésre ne­velnek. Az állatok számára van bőven takarmány. Az őszi vetés sem maradt el. 59 hold búzát, 30 hold ősz árpát, 8 hold őszi keveréket vetettek el. Tavasszal több hold szerződés« burgonyát ép sárgarépát ültetnek. Tervezik azt is, hogy ebben az évber 70 000 forintot fordítanak vil­lamosításra. Látszatra tehát minder rendben van. Elégedett a tag­ság, időben elvégezték az ősz- vetési munkákat, megfelel«' terveik vannak. — A valóság­ban azonban nem így van. A Petőfi tagsága befelé fordul, nem próbál jó kap­csolatot teremteni a köz­ség lakosságával, a tsz- kilépettekkel. Ezt talán Pozsonyi elvtárs, 0 tsz brigádvezetőjének szava1 jellemzik legjobban. — Talál­kozunk, beszélgetünk az embe­rekkel, de nem agitálunk a belépésre. — Hát igen, való­ban nem agitálnak arra, hogy a falu lakói közül valaki is be­lépjen, de még annak érdeké­ben sem tesznek sokat, hogy a községben megismerjék ered­ményeiket, terveiket. Az őszi zárszámadó köz­gyűlésre, s az év első köz­gyűlésére, melyen aa idei terveket beszélték meg, a kilépett tagokból, s az érdeklődő gazdákból egyet­len egyet sem hívtak meg. Pedig volna mivel büszkélked­ni, s nem ártanai, ha FeLsőmo- csolád lakói a saját szemük­kel látnák, saját fülükké’ hallanák az ellenforradalon utáni nehéz esztendő közös munkájának eredményeit. De nemcsak így nem segíti! a szövetkezés gondolatát, ha­nem a falu kommunistáinál támogatását sem kérik ennek érdekében. Annak ellenére hogy Pozsonyi elvtárs tagja a községi' párt vezet őségnek egyetlen kommunistát, sem a tanács vezetőit nem hívták meg közgyűlésükre, hogy leg­alább ők beszélhetnének a ta­pasztaltaikról a falu lakóinak. Nemcsak attól zárkóznak el a szövetkezet tagjai, fő­leg a vezetőség néhány tagja, hogy jó kapcsolatot teremtsenek a falu lakói­val, hanem attól is, hogy megnyissák a kapukat az Ki az a jó bolond, hogy télen vegye ki a szabadságát? Merné ezt valaki megkérdez­ni Siófokon a SZOT Csepeli Vasas üdülő­jében bármely ven­dégtől, bizonyára nem tűzné kalapja mellé a választ. Azt felelnék neki — mi­után egy s másról fel­világosítást adtak, ami főleg a »jó bo­londra vonatkozik« —, hogy télen éppúgy le­het pihenni, szóra­kozni, üdülni, mint nyáron. . AM. nem hiszi, pró­bálja ki maga. A ta­pasztalat a télen üdülőik állítását iga­zolná. oda belépni szándékozók előtt. Ilyen véleményeket lehet hal­am a vezetőség körében: — Nem akarjuk lumpen-pro- etárokkal feltölteni a tsz-t, ’rogy azok majd ne dolgozza­lak... Csak a földdel rendel­kező középparasztokat vesz­zük fel... A tsz tagságának el nem vi- atható joga, hogy csak becsü- etes, dolgos, munkaszerető ■mbereket fogadjanak soriak­ká. Senki nem erőszakolhatja ájutk, hogy bárkit is akara- uk ellenére felvegyenek. Azt r kijelentést azonban, hogy — csak'földdel rendelkező kö- épparasztokat vesznek fel — lem tartjuk helyesnek. Ez az út, amelyen a felső- mocsoládi Petőfi Tsa né­hány vezetője akarja vin­ni a szövetkezetét, járha­tatlan, s ellenkezik pár­tunk falusi politikájával. Ma minden szövetkezet tagjai­nak elsőrendű feladata, hogy munkájukkal, de szavaikká is agitáljanak a szövetkezés mellett. Igaz, azt a Petőfi TV vezetői is mondják —■ először eredményeket akarunk felmu­tatni, azután erősödni —, de ez nem elfogadható, mert tetteik mást bizonyítanak. A falu gazdái Felsömocso- 'ádon és másutt is figyelik a szövetkezetét. Látják, hegy ma már más módszerekkel, az önkéntesség legszigorúbb be­tartásával folyik a termelő- szövetkezetek tagságának sza­porodása. S ezért határozzák el magukat naponta újak és újak, s választják a közös itat. Ée ha az érdeklődőknek Felsőmocsoládon vagy másutt hátat fordítanak, bezárják előttük a szövetkezet kapuját, megsértődnek, elfordulnak a helyes úttól, amelyet most ön­ként, saját elhatározásukból választottak volna, S ha ez megtörténik, akkor a megbán­tott, megsértett emberek meg­nyerése nagyon nehéz felada­tot jelent majd a jövőben. Amit még ehhez hozzá kel fenni: helytelen a felvételt föld­tulajdonhoz kötni, mert a szövetkezetben egyaránt helye van a földdel ren­delkező, vagy földné’kiiil minden becsületes paraszt­embernek. Nagy szükség lenne arra hogy a termelűszövetkeeetber a vezetőkkel és a tagsággal if állandóan beszéljenek a kom­munisták arról, hogy merre é hogyan jelölte meg pártunk a parasztság haladásának útját igaz, van hárem kommunista a tsz-ben, de azok a község1 pártszervezethez tartoznak Sokszor beszélgetnek a köz­ségi pártveretoség ülésén a kommunisták a tsa dolgairól de ez nem elegendő. A tsz sajátos belső ügye azt követeli meg, hogy ott is le­gyen pártszervezet, amely se­gítene a vezetésben, a tsz irá nyitásában. Nem arról van szó, hogy máról-holnapra alakítsanak pártszervezetet, tömegével ve­gyenek fel új tagokat, de neveljenek kommunistá­kat a jól dolgozó, becsüle­tes tsz-tagokból, s amint alkalom nyílik arra, ala­kítsák meg a tsz pártszer­vezetét. Nagy szükség van a párt- szervezetre. Nagy szükség van a kommunisták józan, alapos, körültekintő munkájára, akik majd segítik a tsz vezetőit a falu dolgozóival és vezetőivel való kapcsolat megteremtésé­ben és segítenek abban, hogy a tsz erősödjön az odavaló be­csületes gazdákkal. Sz. L. Negy&zem — évről évre több aruterméh Elmúlt az az idő, amikor a;: Ulami gazdaságra csak ujjal ehetett mutogatni. Mint a ser­iülő gyermek, úgy fejlődnek, lazdagodmak, szépülnek a szó halista mezőgazdaság alapjai: az állami gazdaságok is. Területük már nem igen gyarapodik, megállapodtak, s nőst izmosodnak. Lehetősé lüknek megfelelően az évrŐ: ívre több és jobb géppel, 0 udásbam és öntudatban egyre magasabb szinten álló munkás 's vezetőgárdával tartóssá te zik, továbbfejlesztik elért redményeiket. Ami bizonyítja terű kidobott pénz a gazdagé ok fejlesztésére fordított ál ami baruháaás: a növekecK árutermaiás. Programunk is nerertes: esztendőről eseteadö- e több terméket lehozná min­den hold földről, elírni min­den állattól. S a megye állami gazdaságai igyekeznek ele<*e‘ enni a feladatnak. Az elmúl ‘ 'sztendőb-an például 21 ezer -oktoliter tejjel bocsátotta'' ötobet az ország rendelkezésé ■«, mint 1955-ben. Jelentő oértékban elősegítették az id"' ■.smyérallátást. Érdemes meg 'műteni, hogy tavaly búzáb" •s rizsből 49 vagonnal adtak ű többet az államnak az öt mnötösnél Burgonyából más '■lszer több kerül az orszá? Uá+ésára az állami gazdasá­gokból, mint két évvel ezelőtt. A megye álami gazdaságai — a balatonnagybereki gazdaság kivételével — fedezték Kapos vár város és több kisebb fal­kenyérellátását. Az általuk ér tékesített tejből pedig nap fél literes adaggal ugyancsak éven át el lehetne látni egy 40 ezer lakosú város — mint ami­lyen Kaposvár is — minden lakóját tejjel. ^/ít ikor danol polgár bácsi? — Tudja elvtárs, ha nincs dolgom, akkor beteg vagyok, ha van mit csinálnom, akkor danoloik, vidám vagyok, ha nem restellném, talán még táncra is perdülnék — mond­ja csillogó szemmel Polgár bácsi a Hunyadi utcai kis műhelyben. Hátranyomja fe­jén barna svejoi sapkáját, vé- gtgsimítja előtűnő deres ha­ját aktatáskát igazít az ajtón függő cstorszíjakon. Eloltja a villanyt. Bemegyünk a szo­bába. A cserépkályha kelle­mes meleget áraszt. Tetején kis piros lábosban a vacsora melegszik. Polgár néni a rá­dióinál ül harisnyát stoppol. Cili cica ott hever a 'kályha amellett, világért sem mozdul­na el. Polgár bácsi is a kály­ha mellé telepszik. szágbam, a Balti államokban. Aztán hazajöttem, s Itt tele­pedtem le) Nagyatádon, öt­venkét éve dolgozom itt. A Tanácsköztársaság idején a direktórium végrehajtó bi­zottságának első tagja voltam. Sokat szenvedtem én ezért. 180 napot internálótáborban, 17 hónapot börtönben töltöt­tem. — Nézze csak meg — mutat a falon függő oklevélre —, ezt 39 éves (kisipari munkássá­gomért kaptam. De nem ennyi idője dolgozom a szíjgyártó szakmában, hanem 69 éve. Tíz éves voltam, amikor apám beadott Nagykanizsán Sálig Antal műhelyébe. Négy és fél ■évig inaskodtam. Még nem is töPöttem be tizenötödik éve­met, amikor már felszabadul­tam. -Gyuri fiam, értékes ember lehetsz, eredj vándorol­ni!« — mondta a mesterem. — Azt hiszem, nem kell ma­gyaráznom, mi volt 1899-ben, 1900-ban, 1901-ben — szólal meg újra —, sztrájkok, bér­harcok. Akkoriban katona voltam, de kilógtam a lakta­nyából, civilbe öltöztem és úgy jártam agitálni. 1902-ben a Wolfner gyárban, Újpesten, én szerveztem meg a hat he­tes sztrájkot. A bérharcot megnyertük, de nekem men­nem kellett. Ezek után sehol Megáll a beszédben. Néz. ■néz, valahová messzire, fáj­dalmasan, mintha még a visz- szaemlékézés is terhes lenne. sem alkalmaztak. S én megfogadtam a tanácsát, három és fél évig vándorol­tam. Pihenőt tart. Az emlékei­ben kutat talán. Feléli. Becsukja a műhelyt. Szemével végigsimogafja a ki­rakatban lévő lószerszámot, — Azt mondtam: isten áld­jon Magyarország. Elmentem külföldre, öt év alatt jártam Ausztriában, Csehországban, Németországban, Franciaor­— 19-15-ben a németek fel­égették a házamat, mindene met elpusztítottak, mert kom munista vagyok. Én azonban nem keseredtem el, pedig ak kor sem voltam már fiata1 Egyetlen bicskával kezdtem Bolháson a mesterségem. S ma újra áll a házam, üzletem stabil. A vevők szeretnek, be­csülnek. 79 éves múltam, de még mindig munkaéhes va gyök. Még legalább tíz évi" akarok dolgozni. S ha én dol­gozhatok, olyan kedvem van úgy dánotok, hogy a szom­szédba is áthallik.- lg ­TÉLI ÜDÜLÉS Ahogy az Operatív Bizottság látja az 1957-8$ évet Sikerek, politikai és gazdasági fronton elért sikere öve volt ae 1857-es. S a próbálkozás éve is. Tudtuk, Hog megszűnt a kötelező badás, de nem kis gondöt okozati megtudjuk-e tölteni szabad felvásárlás útján aa 'állam hombárokat, az ország élás tárát. Nem próbálják-e máj megsütni saját pecsenyéjükét a Spekulánsok? Egy év e! telt. Mint tudjuk, a kenyerét éppen úgy és olyan áron 1« hét kapni most is, mint azelőtt. Bőséggel volt hús is, *si is a piacon. No, de mondja el véleményét erről &i ebbe legjártasabb. Adjuk át aszót Skiba Miklósnak, az é’elmeaé sí minisztérium felvásárlási kirendeltsége vezetőjének. — Felváíárolták-e a kenyér, ejabonáböi a várt mennyiségei? ' — Az elmúlt évben szabad- 'elvásárlás útján lényegében. 3Í7tokítottuk a termény-, ál- at és állati t arm ék szükség! Is­tókét. A piacon általában nyu­galom volt, a spekulációt si­került meggátolni. Az állami szabadiéi vásárlást árak leg­több cikknél azonos sziaten morogtak a helyi piacon ki­alakult árakkal. A főbb cik­kekből (kenyér-, takarmány- gabona, kukorica, napraforgó, •sor, hízottsertés, vágómarha, baromfi, tojás, tej) búzavagon­ban számolva, majdnem ugyanannyit felvásárolttink mint 1955-ben és többet az 36-os évinél. Kenyérgabonából 98.7 'száza - ’ékra teljesítettük a féTvásár- 'ási tervet. Megállapítható! hogy nőtt az állampolgári fe­gyelem, a földadót, cséolő- »észt. vetőmagkö'rsönt a csép­lőtől vitték az állami ma"tá- -fvkba a termelők. A négy hol­don aluli gazdák közül is igen sokan természetbeniekből rót­ták le a földadót, noha a tör­vény módot adott nekik, hogy pénzben fizessék ezt meg. Nem mehetünk el azonban szó nélkül amellett, hogy a tényleges terméshez viszonyít­va, különösen rozsból, roé" sok gabona van a termelőknél. — És mi a helyzet a takar mínyqabonával? — Igaz, hogy a tavalyi fel- vásárlási tervünket öt száza­lékkal túlteljesítettük, de ár­pából jóval kevesebb gyűlt be az állami készletbe, mint az azt megelőző években. Ez ter­mészetesen nem spekulációra vezethető vissza, hanem arra, hogy a parasztság szívesebben hizlal, s a takarmánygabonát saját gazdaságában hasznosít­ja­Kukoricából 300 vagonnal vásároltunk többet a terve­zettnél. Jellemző volt, hogy a szabadpiaci árak lényegében megegyeztek az állami felvá­sárlási árral. Megtörtént, hogy egyes piacokon kereslet hiá­nyában csak az állam vette meg a parasztoktól a kukori­cát. Ott volt nagyobb a kínálat, ahol fejletlen az állattenyész­tés. Az is tapasztalható volt egyes falvakban, hogy az ál- lathízlalással foglalkozók ma­guk is nagyobb mennyiségű kukoricát vásároltak fel. A burgonyavetésterület mint­egy 4600 holddal növekedett tavaly. A termés majdnem duplája volt az előző két évi­nek. A felvásárolt mennyiség azonban valamivel kevesebb az ötvenöt évinél A termelők­nél lévő készletek nagyok, s így a tavaszon sem kell tar­tani áremelkedéstől Napraforgót lényegesen ke­vesebb területen termeltek. mint & korább: években, ez i magyarázza, hogy az 18S5. évi nek csak 28 és fél százaléké vásároltuk fel. A gazdákra még található tekintélye mennyiségű olajosmag.' Ugyar csele jelentős mennyiségű be vár még felvásárlásra a cos — Elájadeit-e az illat- i állati termák fal vásáriig erei m4nyév«i? — HirottBertért flletős» • 1957-es év felvásárlása messt meghaladta az elmúlt H é felvásárlási átlagát, noha magánháztartásokban 30 százz 'ékkai vágtak több hízót, rhir azelőtt. Bár a múlt évben rer i érték a Sertésárakat, de'apa rasztság megértette: a méze gazdasági termények éráidé viszonyítva a mái 'sertésárak ért is ‘érdeme« hizlalni' 'Mep nőtt a vágósúly is 1955-hü tizenöt kilóval. A több év ót fo’yó szerződéses rendszer legteljesebb bizalmat élvezi megyében Adottságunk bú tató az idei sertésfelvásárlá« lletöen is. — Vágómarhából a jelente áreme’és következtében 2 százalékkal többet vásároltun fel az előző évinél Nagy a m: nőségi javulás. Alig visznek felvásárlóhoz például., gyeng osztályzatú állatot a termelői A középparasztok közül soka vásároltak növendék állati hizlalásra, mivel mind taksa mány, mind férőhely tekinte tében megvan a lehetőségül Káros volna elhallgatni azt tényt, hogy ma inkább a hí; lalás került előtérbe, s féli hogy nem megy-e ez a V. nyésztés rovására. Tavaly kétmillió tojássí vettünk többet a tervezettné de baj van a baromfifelvásái lás körül. 1957-ben a két é előttinek csak 46 százaléka ki rült állami piacra. Enne okait a következőkben látjul 1. Rossz volt az 1957. évi ni poscsírke ellátás, ennek folj tán félmillióval kevesebb cs be került a magyéba, mint a előző évben. 2. A földművesszövetkezete csak átvevők volak, s net kereskedők. 3. Nagyfokú spekuláció < üzérkedés volt e fronton, nagyobb baromfimennyiséget parasztság szegényebb rétegé tői.kapjuk. A középparasztsá főként a sertés és marhat« nyésztéssel foglalkozik, az á'. tala nevelt baromfi jelenti hányadát megeszi, a felesle get pedig annak adja, al megy érte. Az üzérek 1—2 fc unttal többet fizettek az á! 'ami árnál a baromfiért. Te; bői 20 százalékkal töbet vásí roltunk fel a megyében, mir a korábbi években. A várc teje Hatása javult, bár a szí badpiaci árak néhol meghí az állami árat. íme két versszaka: Ultiparti sem hiányzik Csak pénz legyen hozzá. Szakács bácsi jé ebéddel Vágja ki a tromfját. Az ellátás nagyon príma, Legyen örök hála: Szerelttel emlékezünk Az üdülőházra. Köszönjük a gondoskodást, Elmegyünk mi innen, Rendezzük az adósságot Fátyol takar mindent. Szép volt minden és elég volt Még a pihenés is, Megsokálltuk munka nélkül Még a keverést is. És a refrén: A legutóbbi turnus hosszú csasztuskákat írt, az üdülő vendég­könyvébe, ezt hagy­va az »utódokra«. Hej élet, élet, Set, élet Ez aztán az élet, Üdülőnkben csak azértis Kultúr Jónás éljen. Ebből a csasztus- kából úgy hiszem ki­ki meggyőződhet, mi­iven jó élete van a téli üdülőknek. De ki az a Kultúr Jónás? <5, kérem, Jónás Ig­nác. az üdülőház köz­kedvelt kultúrfelelő- se. A nevető-est, a tánc, a szívküldi nagy mestere és rendezője. Mindenki szívesen emlékszik majd visz- sza azokra a nevető- estekre. ahol frissen tanult játékokkal szó­rakoztak órákon ke­resztül: Megy a gyű­rű vándorútra, szám­cseré», kacsingató*, postakocsis, terem- labdarúgás, söprű- tánc. Izzó né, az Egyesült dolgozója: — Sokat pihentem, még többet szórakoz­tam. Gazsó Újpesti ból: Jánosné, az Cémagyár­— Minden jó volt, s rexezni nagyon meg­tanultunk. Maróti Jánosné, Forgácsoló Szerszá­mok Gyára: — Csak egy kicsit hidegebb lett volna, hogy többet fakutyáz- hasstmfk. Horváth Ferenc, az Egyesült Izzóból: Nyilatkozatok. Szeverényi Lászlő­— A Zsiráf sör na­gyon jólesett, Horváth Feri bácsi spártai Fövldségű meghatározásából aligha lehetne követ­keztetni arra, hogy ő volt az üdülő ked­vence, a »háremtulaj­donos«. Előző nap Is a Fogasban zenét négy asszonnyal volt hallgatni... Jól érezték magu­kat a nászutasok is. Kosztolányi Károlyné és Hrubecz Lászlóné a múlt év utolsó nap­ján fogadtak örök hű­séget férjeiknek, s most hiába is próbál­ták a többiek előtt el­titkolni a nagy ese­ményt — kitudódott. Úgy látszik, rájuk volt a dolog Írva! A klubszobában épp Ne nevess ko­rán-t játszottak (fér­jék nélkül), amikor közéjük telepedtem. Elbeszélgettünk. Vagy csak beszélgettünk' volna? Perceken be-, lül megjelent a kétj ifjú férj — szemük-! ben kérdés és szem-! rehányá*. Azért valamennyi-* re sikerült kimagya-j rázkodnom. íme a kép, amely nem sz: 7néz, mely a valóságot tükröz Mindenki eldöntheti belől« nem tettünk rosszul, amikc ezt az utat választottuk. D ugyanakkor látni kell azt ii van még javítani-, csináln. való a felvásárlási rendszerei Téli üdülés. A Ba­laton partjai között,* mint a menyasszo­nyok fátyla, liebeg a§ könnyű köd, a kikötői jégtábláiba fagyva) hajók pihennek. S:; hiába kívánkozna al képhez egy csemde-j sébb táj. nem írha­tom. Vége a délutáni! pihenőnek, kiürül az? üdülő klubja, s lár-f mától lasz hangos a| part. Szánké, korcso-i lya, fakutya — a télif üdülés igazi örömei. — Több mint 696 hízottsei tést adott el bérből és fizetés böl élő alkalmazottak részér 'indított hízottsertés ellátás .akció keretébe« az Állatfor galmi Vállalat. — 4r — Csaknem hétezer férint« szedett össze Fenyvesvölgyi Fc renc azzal, hogy ismerősei szí mára motorveaetői igazolvány •szarsz, anélkül, hogy azokna motorvizsgát kellene tenni. A ügyészség 42 rendbeli folyta tólagosan elkövetett cm Iá 'büntette miatt vádat mm) iFeayvesvölgfi «Uan.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents