Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-28 / 23. szám
Kedd, 1658. január 28. 3 SOMOOW NÉPLAP ■ l AZ VT JAHHA Bármennyire is támadta az ellenforradalom a felsőtnoeso- ládi Petőfi Termelőszövetkezetet, nem oszlott fel. Igaz, hogy 105 tagból csak 38 maradt, de ezek összetartottak és tovább dolgoztait a közösben. Több mint egy észt ende telt azóta el. Ma 42 tagja var a tsz-nok. A gazdasági évet eredményesen zárták. A tag ság elégedett jövedelmével Márkus György fogatos p’ 401 munkaegységére termény ben és készpénzben mintegy 22—23 ezer forintot keresett. Bgy munkaegység 53 forin tot ért az elmúlt évben. Eme tett tartalékoltak 379 ezer fo rint ért ólai terményt és nérr készpénzt. Terveik is helyesek. Teher állományukat 13-ról 24-re, ju' állományukat pedig 120-ról 140-re fejlesztik az év végére Húsz marha hízls'ására kötöttek szerződést. Ezenkívül 60 darab hízót is szerződésre nevelnek. Az állatok számára van bőven takarmány. Az őszi vetés sem maradt el. 59 hold búzát, 30 hold ősz árpát, 8 hold őszi keveréket vetettek el. Tavasszal több hold szerződés« burgonyát ép sárgarépát ültetnek. Tervezik azt is, hogy ebben az évber 70 000 forintot fordítanak villamosításra. Látszatra tehát minder rendben van. Elégedett a tagság, időben elvégezték az ősz- vetési munkákat, megfelel«' terveik vannak. — A valóságban azonban nem így van. A Petőfi tagsága befelé fordul, nem próbál jó kapcsolatot teremteni a község lakosságával, a tsz- kilépettekkel. Ezt talán Pozsonyi elvtárs, 0 tsz brigádvezetőjének szava1 jellemzik legjobban. — Találkozunk, beszélgetünk az emberekkel, de nem agitálunk a belépésre. — Hát igen, valóban nem agitálnak arra, hogy a falu lakói közül valaki is belépjen, de még annak érdekében sem tesznek sokat, hogy a községben megismerjék eredményeiket, terveiket. Az őszi zárszámadó közgyűlésre, s az év első közgyűlésére, melyen aa idei terveket beszélték meg, a kilépett tagokból, s az érdeklődő gazdákból egyetlen egyet sem hívtak meg. Pedig volna mivel büszkélkedni, s nem ártanai, ha FeLsőmo- csolád lakói a saját szemükkel látnák, saját fülükké’ hallanák az ellenforradalon utáni nehéz esztendő közös munkájának eredményeit. De nemcsak így nem segíti! a szövetkezés gondolatát, hanem a falu kommunistáinál támogatását sem kérik ennek érdekében. Annak ellenére hogy Pozsonyi elvtárs tagja a községi' párt vezet őségnek egyetlen kommunistát, sem a tanács vezetőit nem hívták meg közgyűlésükre, hogy legalább ők beszélhetnének a tapasztaltaikról a falu lakóinak. Nemcsak attól zárkóznak el a szövetkezet tagjai, főleg a vezetőség néhány tagja, hogy jó kapcsolatot teremtsenek a falu lakóival, hanem attól is, hogy megnyissák a kapukat az Ki az a jó bolond, hogy télen vegye ki a szabadságát? Merné ezt valaki megkérdezni Siófokon a SZOT Csepeli Vasas üdülőjében bármely vendégtől, bizonyára nem tűzné kalapja mellé a választ. Azt felelnék neki — miután egy s másról felvilágosítást adtak, ami főleg a »jó bolondra vonatkozik« —, hogy télen éppúgy lehet pihenni, szórakozni, üdülni, mint nyáron. . AM. nem hiszi, próbálja ki maga. A tapasztalat a télen üdülőik állítását igazolná. oda belépni szándékozók előtt. Ilyen véleményeket lehet halam a vezetőség körében: — Nem akarjuk lumpen-pro- etárokkal feltölteni a tsz-t, ’rogy azok majd ne dolgozzalak... Csak a földdel rendelkező középparasztokat veszzük fel... A tsz tagságának el nem vi- atható joga, hogy csak becsü- etes, dolgos, munkaszerető ■mbereket fogadjanak soriakká. Senki nem erőszakolhatja ájutk, hogy bárkit is akara- uk ellenére felvegyenek. Azt r kijelentést azonban, hogy — csak'földdel rendelkező kö- épparasztokat vesznek fel — lem tartjuk helyesnek. Ez az út, amelyen a felső- mocsoládi Petőfi Tsa néhány vezetője akarja vinni a szövetkezetét, járhatatlan, s ellenkezik pártunk falusi politikájával. Ma minden szövetkezet tagjainak elsőrendű feladata, hogy munkájukkal, de szavaikká is agitáljanak a szövetkezés mellett. Igaz, azt a Petőfi TV vezetői is mondják —■ először eredményeket akarunk felmutatni, azután erősödni —, de ez nem elfogadható, mert tetteik mást bizonyítanak. A falu gazdái Felsömocso- 'ádon és másutt is figyelik a szövetkezetét. Látják, hegy ma már más módszerekkel, az önkéntesség legszigorúbb betartásával folyik a termelő- szövetkezetek tagságának szaporodása. S ezért határozzák el magukat naponta újak és újak, s választják a közös itat. Ée ha az érdeklődőknek Felsőmocsoládon vagy másutt hátat fordítanak, bezárják előttük a szövetkezet kapuját, megsértődnek, elfordulnak a helyes úttól, amelyet most önként, saját elhatározásukból választottak volna, S ha ez megtörténik, akkor a megbántott, megsértett emberek megnyerése nagyon nehéz feladatot jelent majd a jövőben. Amit még ehhez hozzá kel fenni: helytelen a felvételt földtulajdonhoz kötni, mert a szövetkezetben egyaránt helye van a földdel rendelkező, vagy földné’kiiil minden becsületes parasztembernek. Nagy szükség lenne arra hogy a termelűszövetkeeetber a vezetőkkel és a tagsággal if állandóan beszéljenek a kommunisták arról, hogy merre é hogyan jelölte meg pártunk a parasztság haladásának útját igaz, van hárem kommunista a tsz-ben, de azok a község1 pártszervezethez tartoznak Sokszor beszélgetnek a községi pártveretoség ülésén a kommunisták a tsa dolgairól de ez nem elegendő. A tsz sajátos belső ügye azt követeli meg, hogy ott is legyen pártszervezet, amely segítene a vezetésben, a tsz irá nyitásában. Nem arról van szó, hogy máról-holnapra alakítsanak pártszervezetet, tömegével vegyenek fel új tagokat, de neveljenek kommunistákat a jól dolgozó, becsületes tsz-tagokból, s amint alkalom nyílik arra, alakítsák meg a tsz pártszervezetét. Nagy szükség van a párt- szervezetre. Nagy szükség van a kommunisták józan, alapos, körültekintő munkájára, akik majd segítik a tsz vezetőit a falu dolgozóival és vezetőivel való kapcsolat megteremtésében és segítenek abban, hogy a tsz erősödjön az odavaló becsületes gazdákkal. Sz. L. Negy&zem — évről évre több aruterméh Elmúlt az az idő, amikor a;: Ulami gazdaságra csak ujjal ehetett mutogatni. Mint a seriülő gyermek, úgy fejlődnek, lazdagodmak, szépülnek a szó halista mezőgazdaság alapjai: az állami gazdaságok is. Területük már nem igen gyarapodik, megállapodtak, s nőst izmosodnak. Lehetősé lüknek megfelelően az évrŐ: ívre több és jobb géppel, 0 udásbam és öntudatban egyre magasabb szinten álló munkás 's vezetőgárdával tartóssá te zik, továbbfejlesztik elért redményeiket. Ami bizonyítja terű kidobott pénz a gazdagé ok fejlesztésére fordított ál ami baruháaás: a növekecK árutermaiás. Programunk is nerertes: esztendőről eseteadö- e több terméket lehozná minden hold földről, elírni minden állattól. S a megye állami gazdaságai igyekeznek ele<*e‘ enni a feladatnak. Az elmúl ‘ 'sztendőb-an például 21 ezer -oktoliter tejjel bocsátotta'' ötobet az ország rendelkezésé ■«, mint 1955-ben. Jelentő oértékban elősegítették az id"' ■.smyérallátást. Érdemes meg 'műteni, hogy tavaly búzáb" •s rizsből 49 vagonnal adtak ű többet az államnak az öt mnötösnél Burgonyából más '■lszer több kerül az orszá? Uá+ésára az állami gazdaságokból, mint két évvel ezelőtt. A megye álami gazdaságai — a balatonnagybereki gazdaság kivételével — fedezték Kapos vár város és több kisebb falkenyérellátását. Az általuk ér tékesített tejből pedig nap fél literes adaggal ugyancsak éven át el lehetne látni egy 40 ezer lakosú város — mint amilyen Kaposvár is — minden lakóját tejjel. ^/ít ikor danol polgár bácsi? — Tudja elvtárs, ha nincs dolgom, akkor beteg vagyok, ha van mit csinálnom, akkor danoloik, vidám vagyok, ha nem restellném, talán még táncra is perdülnék — mondja csillogó szemmel Polgár bácsi a Hunyadi utcai kis műhelyben. Hátranyomja fején barna svejoi sapkáját, vé- gtgsimítja előtűnő deres haját aktatáskát igazít az ajtón függő cstorszíjakon. Eloltja a villanyt. Bemegyünk a szobába. A cserépkályha kellemes meleget áraszt. Tetején kis piros lábosban a vacsora melegszik. Polgár néni a rádióinál ül harisnyát stoppol. Cili cica ott hever a 'kályha amellett, világért sem mozdulna el. Polgár bácsi is a kályha mellé telepszik. szágbam, a Balti államokban. Aztán hazajöttem, s Itt telepedtem le) Nagyatádon, ötvenkét éve dolgozom itt. A Tanácsköztársaság idején a direktórium végrehajtó bizottságának első tagja voltam. Sokat szenvedtem én ezért. 180 napot internálótáborban, 17 hónapot börtönben töltöttem. — Nézze csak meg — mutat a falon függő oklevélre —, ezt 39 éves (kisipari munkásságomért kaptam. De nem ennyi idője dolgozom a szíjgyártó szakmában, hanem 69 éve. Tíz éves voltam, amikor apám beadott Nagykanizsán Sálig Antal műhelyébe. Négy és fél ■évig inaskodtam. Még nem is töPöttem be tizenötödik évemet, amikor már felszabadultam. -Gyuri fiam, értékes ember lehetsz, eredj vándorolni!« — mondta a mesterem. — Azt hiszem, nem kell magyaráznom, mi volt 1899-ben, 1900-ban, 1901-ben — szólal meg újra —, sztrájkok, bérharcok. Akkoriban katona voltam, de kilógtam a laktanyából, civilbe öltöztem és úgy jártam agitálni. 1902-ben a Wolfner gyárban, Újpesten, én szerveztem meg a hat hetes sztrájkot. A bérharcot megnyertük, de nekem mennem kellett. Ezek után sehol Megáll a beszédben. Néz. ■néz, valahová messzire, fájdalmasan, mintha még a visz- szaemlékézés is terhes lenne. sem alkalmaztak. S én megfogadtam a tanácsát, három és fél évig vándoroltam. Pihenőt tart. Az emlékeiben kutat talán. Feléli. Becsukja a műhelyt. Szemével végigsimogafja a kirakatban lévő lószerszámot, — Azt mondtam: isten áldjon Magyarország. Elmentem külföldre, öt év alatt jártam Ausztriában, Csehországban, Németországban, Franciaor— 19-15-ben a németek felégették a házamat, mindene met elpusztítottak, mert kom munista vagyok. Én azonban nem keseredtem el, pedig ak kor sem voltam már fiata1 Egyetlen bicskával kezdtem Bolháson a mesterségem. S ma újra áll a házam, üzletem stabil. A vevők szeretnek, becsülnek. 79 éves múltam, de még mindig munkaéhes va gyök. Még legalább tíz évi" akarok dolgozni. S ha én dolgozhatok, olyan kedvem van úgy dánotok, hogy a szomszédba is áthallik.- lg TÉLI ÜDÜLÉS Ahogy az Operatív Bizottság látja az 1957-8$ évet Sikerek, politikai és gazdasági fronton elért sikere öve volt ae 1857-es. S a próbálkozás éve is. Tudtuk, Hog megszűnt a kötelező badás, de nem kis gondöt okozati megtudjuk-e tölteni szabad felvásárlás útján aa 'állam hombárokat, az ország élás tárát. Nem próbálják-e máj megsütni saját pecsenyéjükét a Spekulánsok? Egy év e! telt. Mint tudjuk, a kenyerét éppen úgy és olyan áron 1« hét kapni most is, mint azelőtt. Bőséggel volt hús is, *si is a piacon. No, de mondja el véleményét erről &i ebbe legjártasabb. Adjuk át aszót Skiba Miklósnak, az é’elmeaé sí minisztérium felvásárlási kirendeltsége vezetőjének. — Felváíárolták-e a kenyér, ejabonáböi a várt mennyiségei? ' — Az elmúlt évben szabad- 'elvásárlás útján lényegében. 3Í7tokítottuk a termény-, ál- at és állati t arm ék szükség! Istókét. A piacon általában nyugalom volt, a spekulációt sikerült meggátolni. Az állami szabadiéi vásárlást árak legtöbb cikknél azonos sziaten morogtak a helyi piacon kialakult árakkal. A főbb cikkekből (kenyér-, takarmány- gabona, kukorica, napraforgó, •sor, hízottsertés, vágómarha, baromfi, tojás, tej) búzavagonban számolva, majdnem ugyanannyit felvásárolttink mint 1955-ben és többet az 36-os évinél. Kenyérgabonából 98.7 'száza - ’ékra teljesítettük a féTvásár- 'ási tervet. Megállapítható! hogy nőtt az állampolgári fegyelem, a földadót, cséolő- »észt. vetőmagkö'rsönt a cséplőtől vitték az állami ma"tá- -fvkba a termelők. A négy holdon aluli gazdák közül is igen sokan természetbeniekből rótták le a földadót, noha a törvény módot adott nekik, hogy pénzben fizessék ezt meg. Nem mehetünk el azonban szó nélkül amellett, hogy a tényleges terméshez viszonyítva, különösen rozsból, roé" sok gabona van a termelőknél. — És mi a helyzet a takar mínyqabonával? — Igaz, hogy a tavalyi fel- vásárlási tervünket öt százalékkal túlteljesítettük, de árpából jóval kevesebb gyűlt be az állami készletbe, mint az azt megelőző években. Ez természetesen nem spekulációra vezethető vissza, hanem arra, hogy a parasztság szívesebben hizlal, s a takarmánygabonát saját gazdaságában hasznosítjaKukoricából 300 vagonnal vásároltunk többet a tervezettnél. Jellemző volt, hogy a szabadpiaci árak lényegében megegyeztek az állami felvásárlási árral. Megtörtént, hogy egyes piacokon kereslet hiányában csak az állam vette meg a parasztoktól a kukoricát. Ott volt nagyobb a kínálat, ahol fejletlen az állattenyésztés. Az is tapasztalható volt egyes falvakban, hogy az ál- lathízlalással foglalkozók maguk is nagyobb mennyiségű kukoricát vásároltak fel. A burgonyavetésterület mintegy 4600 holddal növekedett tavaly. A termés majdnem duplája volt az előző két évinek. A felvásárolt mennyiség azonban valamivel kevesebb az ötvenöt évinél A termelőknél lévő készletek nagyok, s így a tavaszon sem kell tartani áremelkedéstől Napraforgót lényegesen kevesebb területen termeltek. mint & korább: években, ez i magyarázza, hogy az 18S5. évi nek csak 28 és fél százaléké vásároltuk fel. A gazdákra még található tekintélye mennyiségű olajosmag.' Ugyar csele jelentős mennyiségű be vár még felvásárlásra a cos — Elájadeit-e az illat- i állati termák fal vásáriig erei m4nyév«i? — HirottBertért flletős» • 1957-es év felvásárlása messt meghaladta az elmúlt H é felvásárlási átlagát, noha magánháztartásokban 30 százz 'ékkai vágtak több hízót, rhir azelőtt. Bár a múlt évben rer i érték a Sertésárakat, de'apa rasztság megértette: a méze gazdasági termények éráidé viszonyítva a mái 'sertésárak ért is ‘érdeme« hizlalni' 'Mep nőtt a vágósúly is 1955-hü tizenöt kilóval. A több év ót fo’yó szerződéses rendszer legteljesebb bizalmat élvezi megyében Adottságunk bú tató az idei sertésfelvásárlá« lletöen is. — Vágómarhából a jelente áreme’és következtében 2 százalékkal többet vásároltun fel az előző évinél Nagy a m: nőségi javulás. Alig visznek felvásárlóhoz például., gyeng osztályzatú állatot a termelői A középparasztok közül soka vásároltak növendék állati hizlalásra, mivel mind taksa mány, mind férőhely tekinte tében megvan a lehetőségül Káros volna elhallgatni azt tényt, hogy ma inkább a hí; lalás került előtérbe, s féli hogy nem megy-e ez a V. nyésztés rovására. Tavaly kétmillió tojássí vettünk többet a tervezettné de baj van a baromfifelvásái lás körül. 1957-ben a két é előttinek csak 46 százaléka ki rült állami piacra. Enne okait a következőkben látjul 1. Rossz volt az 1957. évi ni poscsírke ellátás, ennek folj tán félmillióval kevesebb cs be került a magyéba, mint a előző évben. 2. A földművesszövetkezete csak átvevők volak, s net kereskedők. 3. Nagyfokú spekuláció < üzérkedés volt e fronton, nagyobb baromfimennyiséget parasztság szegényebb rétegé tői.kapjuk. A középparasztsá főként a sertés és marhat« nyésztéssel foglalkozik, az á'. tala nevelt baromfi jelenti hányadát megeszi, a felesle get pedig annak adja, al megy érte. Az üzérek 1—2 fc unttal többet fizettek az á! 'ami árnál a baromfiért. Te; bői 20 százalékkal töbet vásí roltunk fel a megyében, mir a korábbi években. A várc teje Hatása javult, bár a szí badpiaci árak néhol meghí az állami árat. íme két versszaka: Ultiparti sem hiányzik Csak pénz legyen hozzá. Szakács bácsi jé ebéddel Vágja ki a tromfját. Az ellátás nagyon príma, Legyen örök hála: Szerelttel emlékezünk Az üdülőházra. Köszönjük a gondoskodást, Elmegyünk mi innen, Rendezzük az adósságot Fátyol takar mindent. Szép volt minden és elég volt Még a pihenés is, Megsokálltuk munka nélkül Még a keverést is. És a refrén: A legutóbbi turnus hosszú csasztuskákat írt, az üdülő vendégkönyvébe, ezt hagyva az »utódokra«. Hej élet, élet, Set, élet Ez aztán az élet, Üdülőnkben csak azértis Kultúr Jónás éljen. Ebből a csasztus- kából úgy hiszem kiki meggyőződhet, miiven jó élete van a téli üdülőknek. De ki az a Kultúr Jónás? <5, kérem, Jónás Ignác. az üdülőház közkedvelt kultúrfelelő- se. A nevető-est, a tánc, a szívküldi nagy mestere és rendezője. Mindenki szívesen emlékszik majd visz- sza azokra a nevető- estekre. ahol frissen tanult játékokkal szórakoztak órákon keresztül: Megy a gyűrű vándorútra, számcseré», kacsingató*, postakocsis, terem- labdarúgás, söprű- tánc. Izzó né, az Egyesült dolgozója: — Sokat pihentem, még többet szórakoztam. Gazsó Újpesti ból: Jánosné, az Cémagyár— Minden jó volt, s rexezni nagyon megtanultunk. Maróti Jánosné, Forgácsoló Szerszámok Gyára: — Csak egy kicsit hidegebb lett volna, hogy többet fakutyáz- hasstmfk. Horváth Ferenc, az Egyesült Izzóból: Nyilatkozatok. Szeverényi Lászlő— A Zsiráf sör nagyon jólesett, Horváth Feri bácsi spártai Fövldségű meghatározásából aligha lehetne következtetni arra, hogy ő volt az üdülő kedvence, a »háremtulajdonos«. Előző nap Is a Fogasban zenét négy asszonnyal volt hallgatni... Jól érezték magukat a nászutasok is. Kosztolányi Károlyné és Hrubecz Lászlóné a múlt év utolsó napján fogadtak örök hűséget férjeiknek, s most hiába is próbálták a többiek előtt eltitkolni a nagy eseményt — kitudódott. Úgy látszik, rájuk volt a dolog Írva! A klubszobában épp Ne nevess korán-t játszottak (férjék nélkül), amikor közéjük telepedtem. Elbeszélgettünk. Vagy csak beszélgettünk' volna? Perceken be-, lül megjelent a kétj ifjú férj — szemük-! ben kérdés és szem-! rehányá*. Azért valamennyi-* re sikerült kimagya-j rázkodnom. íme a kép, amely nem sz: 7néz, mely a valóságot tükröz Mindenki eldöntheti belől« nem tettünk rosszul, amikc ezt az utat választottuk. D ugyanakkor látni kell azt ii van még javítani-, csináln. való a felvásárlási rendszerei Téli üdülés. A Balaton partjai között,* mint a menyasszonyok fátyla, liebeg a§ könnyű köd, a kikötői jégtábláiba fagyva) hajók pihennek. S:; hiába kívánkozna al képhez egy csemde-j sébb táj. nem írhatom. Vége a délutáni! pihenőnek, kiürül az? üdülő klubja, s lár-f mától lasz hangos a| part. Szánké, korcso-i lya, fakutya — a télif üdülés igazi örömei. — Több mint 696 hízottsei tést adott el bérből és fizetés böl élő alkalmazottak részér 'indított hízottsertés ellátás .akció keretébe« az Állatfor galmi Vállalat. — 4r — Csaknem hétezer férint« szedett össze Fenyvesvölgyi Fc renc azzal, hogy ismerősei szí mára motorveaetői igazolvány •szarsz, anélkül, hogy azokna motorvizsgát kellene tenni. A ügyészség 42 rendbeli folyta tólagosan elkövetett cm Iá 'büntette miatt vádat mm) iFeayvesvölgfi «Uan.