Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-24 / 20. szám

5

I

SOMOGYI NÉPLAP

Péntek, K'% január 24.

a ^

Még egyszer az „Adándi gondolatokról66

Ahogy az érintettek látják...

I

gen megtisztelt, hogy a megyei sajtó képviselője felkereste szerény kis falunkat. Csak sajnálatomat fejezhetem ki, hogy nem találkoztunk. Ittlétéről esek a január 12-én megjelent Somogyi Néplap -Adándi gondolatok« cikkéből szereztem tudomást. A tárgyra térek.

A kultúrotthon igazgatójának érdemei valójában elvitathatatlanok. Tud csinálni széket, színfalat, képkeretet, biliárdasztal keretet. De az igazi érték, hogy ezt örömmel és odaadással csinálja. Színdarabot tanít ő is ezeken túlmenően. Eddig tehát egyet értettünk a cikkel.

Most rólunk valamit, ami a tudósításból hiányzott, talán éppen azért, mert az elején említett találkozás a véletlen folytán elmaradt.

(A továbbiakban 10 pontban foglalt felsorolás olvasható: iskolai előadások, ünnepélyek, bálok és ismeretterjesztő előadások, melyek létrehozásában szerepet vállaltak a pedagógusok. Szerk.)

Az ismeretterjesztő előadások látogatottsága miatt valóban elmaradtak, de a nevelők felkészültek. Vidékről jött előadók előadása is minden alkalommal elmaradt.

Tévedések elkerülése végett nem egy kézimunkaszakkört vezetnek hárman, hanem: a kézimunka szakkört: Kovács Erzsébet, a tánc szakkört: György Mária, az ének szakkört: Matolcsy Ildikó vezette. A falusi könyvtárt Horváth Erzsébet tanítónő vezeti.

Mindehhez kívánom hozzáfűzni, hogy a nevelők tanítanak, hárman tovább tanulnak és családjuk is van. A KISZ titkárával még az ősz folyamán megbeszélést folytattunk, hogy mit kívánnak a fiatalok rendezni? Milyen szakkört alakítsunk? Miben lehetünk segítségükre? Az említett szakkörök be is indultak. Mivel a hideg idő beálltakor a kul- túrház terme hideg volt, a lányok elmaradtak a foglalkozásokról. Most, amikor már fűtve van, új’ból kell szervezni a nehéz felvilágosító munkával létrehozott szakköröket.

Ml nagyon szívesen vennénk, és vesszük, ha kipellengérezés helyett olyan tanácsokkal látnának el bennünket, amely a tömegszer- vr-zés területén eredményekhez vezetne az úgynevezett népművelési előadásoknál is. Tudjak, hogy nem Ádánd volt az első meglátogatott község, így joggal feltételezzük, hegy gazdag tapasztalatuk tárházából nekünk is juttatnak.

Ne igyekezzünk kizárólag a pedagógusokat hibáztatná az emberek neveléséért és átne- vdádéért. Ez ma már az egész társadalom feladata és kötelessége.

A nevelők megbecsüléséről pedig annyit, hogy ez és hasonló megnyilvánulások neirn vezetnek oda, de a nevelőket sem fogják jobb munkára serkenteni. Nem tudjuk a •cikkírónak van-e családja, de ha mindennapi dolgait gyermekei előtt kiterítve intézi, akkor a példamutatás nyomán azt, és úgy teszik gyermeked is. Ha szidja embertársait, szidják őt is, ha tisztelettel beszél róluk, ezt fogják tenni azok is.

Az ifjúság nevelésében az előbbi nem célravezető módszer, mégha színtiszta igazság is a nevelők viselt, vagy nenn viselt dolgainak közrebocsátása.

Befejezésül: a népművelés magasztos feladatairól nekünk keveset kell szólni. Különöse®. régebbi nevelőknek, akik nehéz munka árán szereztük: a tanuláshoz szükséges pénzt. Ezt nem foglalkozásnak, hanem hivatásnak érezzük.

A Megyei Tanács kultúrmunka tervében

ez áll: -A szervezésért más értelmiségi is úgy felel, mint a nevelők. Végrehajtó a kultúrotthon igazgató.« Ezen érdemes elgondolkodni. És még azon is, hogy a hallgatóság toborzása melyik esetben könnyebb. A sok Színdarabra budapesti műkedvelő, szórakoztató előadásokra toborozni hallgatókat, vagy egy ismeretterjesztő előadásra. Kérjük a fenti választ a Somogyi Néplapon keresztül közölni.

Adánd, 1958. január 15.

Olvashatatlan név igazgató

és kilenc aláírás.

Alapjában egyetértünk...

A

nélkül, hogy további vitát provokálnék, választ koll adnom és véleményt mondani, örömmel teszem ezt, mert hiszem, hogy megértjük egymást...

Amikor az Önök falujában jártam, velem jött Nagy Károly elvtárs is, a járási művelődésügyi csoport népművelési felügyelője, sőt éppen az ő tájékoztatása nyomán indultam el Ádándra, Félreértés ne essék, nem kívánom áthárítani a felelősséget, erre nincs is szükségem. De a tények pontos ismeretéhez ezt is jó tudni.

Beszéltem a kultúrotthon igazgatójával. Érdeklődtem a falu kulturális' életéről, s mindent úgy írtam meg, ahogy tájékoztattak. Kerestem a tanítókat is. A kultúrotthon igazgatója közölte velem, hogy iskolai szünet lévén — legnagyobb sajnálatomra — nincsenek itthon. Tehát ezek voltak ádándi útam körülményei.

Csakhogy a válaszlevélben többről vas szó, s úgy érzem, kötelességem reagálni ezekre.

Először is: az ádándi Iskolai kulturális munkáról nem írtam cikkemben, ezt külön témának tekintem. Mindenesetre feltételesem, hogy a gyerekek télapó estjét, szüreti bálját és így tovább, nem a kultúrotthonigazgató, aki becsületes jóképességű asztalosmester, hanem a pedagógusok rendezték, írtam az ismeretterjesztésről is. Megjegyeztem, hogy a pedagógusok vállalták az előadásokat, de ezek az előadások érdeklődő hiányában rendszerint elmaradtak. (Pontosan ezt írták Önök is válaszukban, tehát nem tudom, hol a félreértés...) Nem nevezhető tévedésnek az egyetlen kézimunka szakkör léte sem, hisz Önök írják, hogy a két másik szakkört Is megszervezték ugyan, de a lányok nem látogatják. Én pedig — elnézést érte — pontosan az 1958 januári kulturális helyzetről írtam, ma is úgy érzem, a valóságnak megfelelően.

A fő hiba nem itt van. Önök megsértődtek cikkem miatt — ezt rendkívül sajnálom —, pedig segítő szándék vezérelte a toliamat. Megsértődtek, klpellengérezésnek nevezték a cikk befejező részét, s fájlalták, hogy »•kiteregettem« hibáikat, azaz a nyilvánosság előtt, növendékeik előtt mondtam meg véleményemet. Tiltakozni lehet, akkor is tudom, hogy csakis ez a gondolat adott tollat kezükbe.

Am legyen, szívesen válaszolok. Mindenekelőtt azt, hogy nem pellengéreztem ki senkit (ezt csak Önök érzik soraimból) csupán megírtam, hogy mit várnánk a falu pedagógusaitól. Nem én, az újságíró, hanem a nép, a falu Lakói, a kormány és a párt kultúrpolitikája.

Síiért kívántam az Önök részvéteiét a színdarabok rendezésében? ügy emlékszem, megírtam: mert színvonalbeli emelkedést reméltem, ha pedagógusok is rendeznek cgy- egy előadást. Remélem, nem azt akarják bizonygatni levelükkel, hogy tévedtem...

Én nem vagyok pedagógus és nem tanultam pedagógiát. De meggyőződésem: semmivel sem célszerűbb az ifjúság nevelése szempontjából, ha elhallgatjuk nevelője hibáit. Nem, itt csak egy megoldás van: segíteni, hogy ne legyen szükség ilyen újságcikkre. Hasonlataik egyébként is túlzottak, mert nem szidtam senkit, sőt nagyon is tisztelettel szóltam.

Tanácsot kérnek a szervező munka tapasztalataiból, s a következő mondatban azt írják: »A népművelés magasztos feladatairól nekünk keveset kell szólni.« Nos, mitévő legyek? Csak úgy megnyugtatásként ide írom: a szervező-munkának nincsenek rccepíjei, s a képességeket, szívet, lelkesedést nem árulják a patikában...

Higgyék el, sokkal többre becsülöm a pedagógust, ki hivatásának él, mint azt gondolnák. S ha valaki még egyszer elolvasná a cikket észreveszi, hogy nem yétettem semmit a pedagógusok ellen.

Végül, ha vallomást kell tennem, elárulhatom, s örömmel teszem, nekem is van családom! De ne felejtsék el, hogy nemcsak önök vezetők! A tanító felettese a gyermeknek, a gyárigazgató a munkásnak, a tsz-el- nök a fogatosnak. Engedjék hát, hogy ezután is elmondjuk véleményünket a tsz-elnök, a gyárigazgató, a tanító munkájáról. Ezzel nem tettük tönkre munkásai, tanulói előtti tekintélyét, csak hozzásegítettük, hogy munkája nyomán nagyobb tekintélyt élvezzen...

JÁVORI BÉLA

A Megyei Könyvtár évkönyvéből

A kaposvári megyei levéltár tulajdonában van Zrínyi Miklós költő és hadvezér egyik levele. A megsárgult papírlap 1860-ban szép betűkkel íródott és soraiból kitűnik, hogy Zrínyi egyúttal Somogy megye főispání tisztét is betöltötte.

A levőiben sajnálattal tudatja a megye vezetőivel, hogy nem tud megjelenni a főispán! .yvetőségválasztó ülésen, mivel ugyanarra a napra Bécstie •endelték. Magyarországot ebben az időben a török hadak ás német zsoldosok pusztították és Zrínyi említést tesz hazája iránti aggodalmáról, sze- retetóről, s többek között így ír:

»... ezek után a mi megrabolt és csaknem teljességgel elpusztult hazánknak és nemzetünknek javára nézve minden hasznos és szükséges dolgokról konzulkodjamak, minden jót végezzenek ... «

A levél egész tartalmáról dr. Kanyar József, a levéltár vezetője ír tanulmányt a könyvtár márciusban megjelenő évkönyvében.

Jugoszláv filmek külföldi fesztiválokon

A Jugoszláv Fiimgyártók

Szövetsége már az év elején több külföldi meghívást kapott. A brüsszeli világkiállítás alkalmával rendezendő filmfesztiválon Jugoszlávia több filmmel is képviselteti magát.

Áprilisban Milanóban rendezik meg a reklám- és rövid- filmek fesztiválját, amelyen Jugoszlávia szintén részt vesz.

Montevideoban . dokumen- tumfilm-tfösztivált tartanak májusban. Ezen minden valószínűség szerint jugoszláv filmeket is mutatnak be.

VÁLASZOLT A SLASZ:

Äz NB I. B. felállítása és a 8 csoportos 1NB 111. mellett foglalunk állást

Tegnapi számunkban felhívással fordultunk a Somogy megyei Labdarúgó A1 sző vétséghez, s kértük, közölje, hogy tudják a labdarúgás hívei, milyen álláspontot képvisel az országos labdarúgó értekezleten.

Lapunk felhívását az MLSZ Somogy megyei Labdarúgók Al- szöveiségének elnöksége külön ülésén tárgyalta meg, s az elnökség a következők közlésére kert led bennünket:

Az idő rövidségére való tekintettel nem állt módunkban mérvéi labdarúgóértekezletet tartani az országos értekezlet előtt. Elnökségünk azonban részleteiben Is megtárgyalta labdarúgósportunk előtt álló feladatokat, s az országos labdarúgó értekezlethez az alábbiakban fordulunk:

1. Az országos értekezlet véglegesen jisztázza a labdarúgás oajnoki rendjét, úgy határozzon, hoqy az hosszú időre szabja meg a követendő Citat.

2. Olyan rendszert dolgozzanak ki es vezessenek be, amelyben a vidék nincs elzárva a fővárostól 6s megfelelő teret kap a fejlődésre.

3. A bajnoki rendet illetően egyetértünk a Somogyi Néplap állásfoglalásával. Vagyis az NB i mögött javasoljuk megteremteni az N 3 1. B-t (18-as létszámmal), kétcsoportos NB ll-őt. 8 csoportos NB lll-at, majd pedig a megyei és járási labdarúgó bajnokság rendszerét. A megyei bajnokságokban az I. osztályúi csapatoknak legyen kötelező az, ifi- és úttörőcsapat indítása. A II. osztályban is lehetőleg legyen a . csapatoknak ifjúságii együttese is. A megyei II. osz-i íály mögött Járási, Illetve városi; bajnokságokat kell szervezni.

4. Rendeződjed* végre a szó-' vétség státusza. írott törvény; szabja meg a szövetség és ah( szövetségek jogait ás kötelességeit. Ennek hiánya okozott ez-;

Március 2-án rajtol az NB III.

A Baranya megyei Labdarúgó Alszövetség a múlt szombaton értekezletre hívta össze az NB 111-ban szereplő csapatokat. Ezen a félévi beszámolónak számító értekezleten sok mindenről esett fázó. Többek között arról is. hogy mikor lesz a rajt az NB Ui-oan. Pazar Ferenc dr, a Baranya megyei LASZ főtitkára bejelentette, hogy miként az NB .-óén, úgy az NB Ill-ban is március 2-án kezdődik a bajnokság. A sorsolást azonban nem hozzák még nyilvánosságra, mert az országos labdarúgó értekezlet határozatától függően alakítják ki. Az előjelek szerint április 6-án, május 11-én és június B-án, amikor válogatott mérkőzéseket Játszik a magyar nemzeti válogatott, valószínű szövetségi nappá nyilvánítják a kerületekben. Előreláthatólag e napokon sem megyei, sem NB Ill-as

mérkőzéseket nem lehet majd1 rendezni (ezért késik a megyeij I. osztály sorsolása is). <

Megtudtuk. hogy a sorsolás} végeredményben már elkészült" s azt a szövetségi naipok kiha-i gyásával megfelelőképp llleszdkí majd az NB II. sorsolásához, hogyi a csapatok eredeti igényeinek", eleget tegyenek. Az első fordulói sonsolása azonban már megtör-j térit. Eszerint március 2-4n az( NB 113-ban a következő mérkőzésekre kea’ül sor: Dombóvár—' Csurgó, K. Textiles—Szigetvár^ Pécsi Vasas—K. Dózsa, Nagyatád) — konyhád, Tolna —Nagyk. Építők, i Mohács— Nagyk. Vasutas, Simon-: tornya—PBTC, Pócsújhegy— Ba-i ja- I

Ha a Baranya megyei Labda-1 rúgó Alszövetség végleg elkészíti] a sorsolást, akkor azt majd la-í púnkban teljes egészében közzé-1 tesszük.

Kik voltak az őszi idény legjobb tekézői ?

Tudjuk. hogy milyen nagy népszerűségnek örvend megyénkben és különösen Kaposvárott a tekézés. Legjobb csapataink az NB I. és NB II-ben, jó néhány együttesünk a területi és a megyei bajnokságban küzd hétről hétre a bajnoki pontokért, a győzelemért.

A teké-zők Somogy megyei ál- szövetsége is elkészítette >a tavalyi év, s ezen belül az őszi forduló számvetését. Mi is köz- tétesszük a tóközök »góllövő listáját'« úgy, hogy a versenyzők átlagát számítottuk ki. Nagyon érdekes képet mutat ez a táblázat, amely a következő:

NB I.:

1. Illyés András (K. Építők) 415.7,

2. Somlyai Jenő (K. Építők) 409,6.

3. Waibl Gyula (K. Építők) 408fa. NB II.:

1. Dénes Sándor (K. Spart.) 408,5,

2. Horváth J. (K. Spart.) 406.9.

3. Fenekes J. (K. Spart.) 399 fa. Területi bajnokság:

1. Jáger Gyula (K. Petőfi) 396,7,

2. Hideg Lajos (K. Dózsa) 390,2,

3. Herczeg L. (K. Petőfi) 380,8 fa. Megyei bajnokság:

1. Orosi Gy. (K. Tipográfia) 391,3,

2. Csérnél Géza (K. Építők) 383,5,

3. Held Béla <K. Építek) 382,1 fa.

Újabb változás a láthatáron a tekézők pontrendszerében

A közelmúltban országos értekezletre gyűllek egybe a teké- zők. Ezen szóba jött a jelenlegi pontozásos rendszer ügye is. A legjobb teke szakemberek általában * azt az elvet vallják, hogy a pontrendszer helyesebb, mint a korábbi faarány. Emellett szól az, hogy így a csapat valameny- nyi tagja érdekeltté ran téve, hogy az első perctől az utolsóig tudása legjavát nyújtsa. Ezen az állásponton vannak egyébként a vidéki tekézők mindenütt. Néhány fővárosi sportkörnél azonban úgy nyilatkoztak, hogy jobb volt a régi faarány.

A kialakult vita azok javára billentette a mérleget, akik a pontrendszer mellett törtek lándzsát. Sőt ennek a továbbfejlesztése is szóba került. Az a helyzet jelenleg ugyanis, hogy a mo.-e tani pontrendszer nem elég világos és áttekinthető. A Somogy megyei tekézők is azok között

voltak, akik javasolták, hogy ve-, ze-seék be azt a fajta pontozási; rendszeri, ami az ökölvívóknál is dívik. Tehát a tóközüknél a! győztes versenyző két pontot szerez csapatának. A csapat győzelméért ugyancsak két pont jár. A »gól-arányt« nem a faarány, mint jelenleg, hanem a mérkőzés megnyerésének aránya (pl., 12:0, vagy 10:2, avagy 8:4 stb.) képezi.

A vidékieknek ez a javaslata jelen pillanatban a Magyar Teke, Szövetség előtt fekszik." s várható, hogy esetleg már a tavaszi idényben az új pontozásos rend-5 szer alapján kerülnek sorra r mérkőzések.

Mindenesetre az új pontrendszer egyszerűbbé, áttekinthetőbbé teszi a táblázatokat, s megszüntetné azt a sok-sok hibo.li>, hetőséget, amelyet a jelenlegi 15 — 20 ezres számokkal való szá mítgatás okoz.

Megyei III. osztály siófoki csoport

1.

Siófok II.

5

4

1

—

24:2

9

2.

Balatonújhely

6

4

1

i

23:3

9

3.

Tórökkoppány

5

3

—

2

17:8

6

4.

Balaton szabadi

6

2

2

2

14:18

6

5.

Klsbárapáti

6

2

2

2

6:8

6

6.

Vityapuszta

6

X

—

5

4:20

2

7.

Daránypuszta

6

1

—

5

7:36

2

Tavasszal játszandó: Törökkop- pány—Siófok II.

Miként a táblázat Is mutatja,

elég vérszegény ez a csoport.

Hol vannak a korábbi siófoki és liabl járásbeli ki9 csapatok? Elsorvadtak, visszaléptek, törölték őket. A mezőnyben Siófok II. él BViitcnújhely Játszanak a prlmhegedűn. Kétségkívül ez is ,a két legjobb csapat. A siófokiak gazdag tartalékgárdája kitünően szerepelt, de nagyon jól állja a sarat a BalatonújheJyl MEDOSZ Is. A 24:2, Illetve a 23:3 gólarány híven tükrözi e csapattok fölényét e többiekkel szemben. Tö- rökkoppdny. Bála tonsza hadi és Klsbárapáti Igyekezete érdemel dicséretet. Vityojpúszta lés Dac ránypusaí» erősen »gyengélkednek«, legfeljebb igyekezetükért] érdemelnek dicséretet.

Időjárásjelentés

Várható időjárás pénteken

sstig: felhős idő, sok helyen,, tóként, a Dunántúlon toválbbi, havazás. Mérsékelt északi szél Az éjszakai lehillés mérséklő-, dik. A nappali hőmérséklet 'a| mainál kissé magasabb lesz.

Várható legmagasabb nap-1 pali hőmérséklet keleten mi-1 nusz 2—plusz 1, nyugaton mínusz 2—mínusz 5 fok köaött.

ideig zavart és sok bajt a szövetség életében.

Mindent egybevetve, mi abban bízunk, hogy a vidék egyséqes állásfoglalását szem előtt tartják majd az MLSZ országos vezetői, s ez az értekezlet maradék nélkül betölti ma,d hivatását.

SLASZ elnökséqe.

„Bunyós“ volt — ökölvívó lett

Igen, bunyós volt. Nem is bu- jnyós, hanem verekedős. így neveztek Nagyatádon, ahol sokan -rettegtek is tőle. Mások, a jobb ’érzésű emberek megvetették.

— Mit hetvenkedik azzal, hegy (Olyan erős, mint a bika — mondották ez utóbbiak, s joggal.

Tóbi Jóska Nagyatádon azonban ezidőtájt nem sokat törődött iaz ilyenfajta véleményekkel. Nem látott, nem hallott ő semmit, ami ‘körülötte történik, ha a »haverokkal« be-betért az Italboltba, is a pohár fenekére néztek. Egy- 1 szerűen nem tudott a rossz babátoktól, olyanoktól, mint Pál — (szabadulni. Úszott az árral...

A lejtőn nem lehet megállni — iszokták mondani. Hogy ez az ál- llitás nem igaz, arra álljon előtétünk igazolásként Tóbi József esete. Szándékosan nem Jóskának (nevezzük, mert uqyan csak 22 'éves, do komoly emberszámba ^megy. Hol van az a múlt, amely- ,ről bevezetőnkben képet adtunk. ‘Tóbi maga is elpirul, ha szóba ^hozzák neki valahol.

— Szégyellem és nem is ériem, hogyan tudtam Ide jutni — '.mondja. Mi azt fűzzük e becsületes önvallomáshoz, hogv nem kell az embernek szégyenkeznie, ha van férfiúhoz illően bátorsággá bevallani hibáját, s főként, jha a saját erejéből tud azokon I változtatni.

— Csakhogy én nem saját ma- igémtől változtam meg, hanem fsporttársaim segítségével — ve- ■ ;zi át a szót ismét Tóbi beszélgetésünk alkalmával.

Való igaz. T6b! sportember flett. Felfigyeltek rá azok a sportvezetők, akik hírét hallották énének az erős fiúnak. Leültek vele fáz asztalhoz, de ez alkalommal Jnem koccintottak Tóbival, hanem ^elbeszélgettek vele. Megmondották neki, hogy v.-n az életnek íolyan területe, ahol az erő és az bügyesség az ember javára válik. iPéidáui az ökölvívó sportban. Úgy lett Tóbi József ökölvívó.

J A szorítóban aztán tudomásul okellett vennie, hogy nem minden »csupán az erő. De mondottuk, ),hogy ügyes fiú is Tóbi. Aki nem Viszi, kérdezze meg a nagyatádi “nyomda vezetőit, azok é púgy, ^mlnt munkatársai megerősítik ez ^állításunk igazát. — Egyik leq- jiobb stancolónk — mondotta be- j'szclgetósünk alkalmával Tátrai 'elvtárs, a nyomda vezetője. — (•Amióta rendszeresen sportol, &- jlítjuk. hogy nincs vele semmi ?baj. Pedig az iqazat megvallva, (azelőtt volt.

No, de mi mondottuk, hogy ne 'firtassuk a múltat, nézzük a Je- lent, s talán egy kicsif vessünk pillantást a jövőre is. Tóbi most már hároméves ökölvívó múlttal ‘rendelkezik. Hogy fejlődhessen, búcsút mondott, mint sportember iNagyatádnak, s a Kaposvári Dózsához igazolta át magát. (Atádi ‘munkahelyét azonban már nem volt hajlandó Kaposvárral felcserélni.) Itt aztán meg is nyílt a fejlődés lehetősége számomra — mond'a —, s az alig több mint fél esztendő alatt olyan nagy utat l'ettem meg, amit nem reméltem: jboxolhattam az ökölvívó CsB I. ^osztályában.

igen, nagy kitüntetés ez egy sportember számára, hegy szín- 'te máról holnapra az ország teg- obbiaiva! mérheti össze ereiét. iNo és Tóbi nem is vallott széfet z Cst-n. Naev Jóska, a ‘válogatott harmatsúlyú versenyző a megmondhatója, hogy tényleg kemény ökle van ennek az atádi gyereknek. Hát még ha Tóbi nem »tisztelte« volna »nnvlra a válogatott Nagyot, s korábban rákapcsol. Akkor talán megszületett volna az igazi meglepetést az, hogy legyőzi a Budapesti Dózsa neves versenyzőiét. Az FTC pehelysúlyú öklözője ellen azonban j>.' :« diadalmaskodott. Szóval imogtette azt, amit vártak tőle.

Való igaz, hogy Tóbira ma már Mehet számítani. Ugv átformálta főt a sport, átalakították a sport- * barátok . Szegfi Laci bácsi, az sedző, no és a megváltozott kőr- Snyezet. — Ezeknek köszönhetem i— emlékezik vissza —■ ftogy ‘kocsmai bunyósból ökölvívó fet- V.«m. hoqy meg tudtam állni a ^le'tőn. — !ry emlékezik vissza ,éc igy js igaz.

. No és a jövő? Tág lehetőségeiket nyújt. Úgy véljük, Tóbinak [könnyebb lesz megtenni a körvetkező lépéseket előre, mert imost már nem a mélyből kell fet- ífelé lénnie, hanem mint mondottuk, előre.

„ Úgy bizony! Előre. Tótri Jóska, ja további sikerek felé! Mindeh- Vhez sok sikert kívánnak neked 'az ökölvívás somogyi barátai.

Kovács Sándor