Somogyi Néplap, 1957. december (14. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-19 / 297. szám

nuiuuuxi «fcrL/ir usutonoK, ia&7. cieccmDer W. Amerikai lapok a NATO tanácskozásáról DC is hírek ^ a nagyvilágból New York (TASZSZ). A NATO-ta- nács párizsi ülésszakát kommentál­va több lap megjegyzi, hogy az amerikai tervek nehézségekbe ütköz­nek az ülésszakon. A New York Herald Tribune sze­rint a 15 ország kormányfői tanács­kozásán két főírányzat figyelhető meg: az egyik — néhány ország, be­leértve Nyugat-Néme tországot is — nem hajlandó sietni amerikai raké- ialöv'edékek elhelyezésével saját te- »áaetén, a másodük — több NATO- iag egyre határozottabban követeli, hogy a rakétalövedékekről hozott végleges határozat elfogadása előtt kezdjenek újabb tárgyalásokat a Szovjetunióval, hogy minden lehető­séget kihasználhassanak a fegyver­kezés csökkentésére és a feszültség .enyhítésére. Kanadai szóvivő a NATO-ülésről Párizs (Reuter). Egy kanadai szó­vivő szerint Diefenbaker kanadai miniszterelnök felszólalásában kije­lentette: -olyan határozat meghoza­talára kell törekednünk, amelynek eredményeként újabb kísérlet tör­ténhetik arra, hogy Oroszországot visszahozzuk az ENSZ leszerelési al­bizottságába, vagy esetleg más he­lyen, akár az ENSZ keretein kívül is tárgyaljunk az oroszokkal a lesze­relés ről«. New York (TASZSZ). Mint mái’ korábban jelentették, Venezuelában december 15-én az általános válasz­tások helyett úgynevezett népszava­zást tartottak. Ez a -népszavazás« arra jogosította fel a venezuelai pol­gárokat, hogy újraválasszák Parez Jimenez venezuelai diktátort, vagy pedig újabb választásokat kérjenek. A szavazások idején a demokrata ellenzéket terrorizálták és üldözték. A New York Times caracasi tudósí­Az USA már megkapta Franciaország beleegyezését atomtámaszpontok létesítésére ? Róma (TASZSZ). A Paese Sera párizsi tudósítója jelenti, hogy a francia fővárosban tartózkodó ame­rikaiak állítása szerint az Egyesült Államok már megkapta Franciaor­szág beleegyezését, hogy amerikai atomfegyverek és irányítható löve­dékek elhelyezésére szolgáló támasz­pontokat létesíthessen francia terü­leten. A beleegyezést a francia kor­mány nevében Pineau francia kül­ügyminiszter adta meg még Wa­shingtoni tartózkodása idején. A lap szerint Pineau arra kérte az Egyesült Államok külügyminiszté­riumát, hogy a beleegyezést mindad­dig tartsa titokban, ameddig megfe­lelő határozat nem születik e kér­désben a NATO-ban, Borús a hangulat a NATO-ülésen Peking (Uj Kína). A Jomuri Sim- bum című tokiói lap keddi vezércik­ke szerint borús légkörben folyik a jelenlegi NATO-értekezlet. Ez onnan ered, hogy a NATO tagjainak egyre növekvő kisebbrendűségi érzésük van a Szovjetunióval szemben. Egy­re csökken a NATO tagországainak tója jelenti, hogy igen sok ellenzékit tartóztattak le és utasítottak ki, A népszavazás napján.rendőri és nem­zetőri osztagok cirkáltak az utcákon, készen állva a nép minden elégedet­lenség-nyilvánításának elnyomására. Ilyen körülmények között termé­szetes, hogy a venezuelai diktátor győzelmet aratott. A szavazás ered­ményeként az elnököt további öt év­re újra megválasztották. bizalma az Egyesült Államok és Nagy-Britannia iránt. Ennek oka fő­ként az, hogy érdekeik nem mind azonosak az Egyesült Államok és Nagy-Britannia érdekeivel. Sok NATO tagország főként attól fél, hogy ha megengednék ballisztikus lövedék-támaszpontok létesítését a területéin, ő maga esnék áldozatul. A jelenlegi NATO-értekezet fő célja a Szovjetunió komi létesített NATO-gyűrűnek az újjáépítése. A ballisztikus (lövedékek azonban -szemtől szembe« állítatták az Egye­sült Államokat és a Szovjetuniót és így ‘lényegesen meggyengült a -kol­lektív védelem«, valamint a Szovjet­unió körül létesített támaszpontok jelentősége. Erősen kétséges, hogy a NATO-országok végrehajtják-e há­rom nap alatt a NATO -csodálatos újjáteremtését«. (MTI) Ez amerikai haditengerészet igyekszik megmagyarázni Vanguard bizonyítványát Washington (TASZSZ). Az ameri­kai szenátusnak a katonai felkészü­lés kérdéseivel foglalkozó albizottsá­ga december 16-án újból megkezdte üléseit. Az albizottság előtt tanúval­lomást tevő katonák és tudósok a szovjet tudományos és műszaki ered­ményeidet a háborús hisztéria szítá­sára, a katonai előirányzatok növe­lésére és a fegyverkezési hajsza fo­kozására próbálták felhasználni. Ugyanakkor kénytelenek voltak el­ismerni, hogy a Szovjetunió a tudo­mány és a technika különböző ága­zataiban, elsősorban az irányítható lövedékeik és a műholdak tekinteté­ben jelentősen megelőzte az Egye­sült Államokat. Wenher von Braun tudós és az előtte felszólaló másik nagy atom­tudós, Teller megcáfolta az amerikai propagandának azt az állítását, hogy a Szovjetunió -az elhurcolt« német tudósoknak köszönheti az irányítható lövedékek kidolgozásában elért si­kereit. Kijelentették, hogy ez a fel­tevés nem állja a bírálatot. A venezuelai „népszavazás“ eredménye Egy egész négytized milliárd a mezőgazdaság gépesítésére a hároméves tervben Szőke Mátyás miniszterhelyettes nyilatkozata Elkészüli a mezőgaza 3ság gépesí­tésének három éves fejles.’tési^ törve. A tervről Szőke Mátyás földművelés- ügyi .miniszterhelyettes a következő tájékoztatást adta a Magyar Távirati Irodának: A mezőgazdaság hároméves terve gépesítési részének összeállításánál í?gyedembe vettük azokat a célkitű­zéseket, amelyek a mezőgazdasági termelés fejlesztésére irányulnak. A mezőgázdaság gépesítésének a to­vábbiakban is a termelés fokozását, a szaciálista fejlesztést kell elősegí­tenie. A mezőgazdaság gépesítése nálunk, színvonalát tekintve, ala­csony és a gépesítésen belül is bizo­nyos arénytolarnságok vannak. Bár az elkövetkező három évben a gépe­sítés nagyobb arányú fejlesztétet nem tudjuk célul kitűzni, mégis a rendelkezésre álló lehetőségeken be- lüL igyekszünk csökkenteni a gépe­sítés egyes területein levő elmara­dottságunkat. A mezőgazdasági nagyüzemekben a gabonatermelés gépesítését az el­múlt években jelentős részben meg­adattuk. Ezen a téren csak bizonyos í Jegép7Ítést és fejlesztést tervezünk. Az elkövetkező éviekben a kukorica- termelés gépesítésére fordítjuk a rendelkezésre álló anyagi eszközök jelenbős részét. Emellett tervezzük a terméshozamok nö­velését közvetlenül befolyásoló talajjavítási és öntözési munkák gépesítéséi. Jelentős lépést te­szünk előre azon a téren is, hogy a különböző talajtípusoknak megfelelő gépeket kapjon a me­zőgazdaság. A mezőgazdaság szocialista szek­tora részére az elkövetkező három évben hozzávetőlegesen ezemégy- száz millió forint értékű gép beszer­zése válik tehetővé. Ez az összeg biz­tosítja az időközben kiselejtezett gé­pek pótlását és lehetővé tesz kisebb mérvű fejlesztési; is. Óéiul tűztük ki, hogy több elavult, régi típusú, nagy üzemanyagfogyasztású traktort korszerű traktorokkal cserélünk ki és a traktorállományon. belül az uaíverzái-traktorok arányát 35—40 százalékra növeljük. I960 végére a jelenlegi tráktorállo- mány 1200-1300 darabbal fog növe­kedni, ami megfelel mintegy kétezer (g-aktoregységnek. Az elkövetkező három évben a ku­koricatermelés nagyobb arányú fejlesztését tűztük ki célul. Ezért az ország különböző helyein hibrid ku­korica-szárító és vetőmag-előkészítő üzemeket építünk. Ezek gépesítésére közel ötven millió forintot kívánunk fordítani. A kukorica vetéséhez a mezőgazdasági nagyüzemek olyan gépeket fognak kapni, amelvek al­kalmasak a hibrid-üzemekben előál­lított vetőmagnak a vetésére. Ezek­kel a gépekkel lehetővé válik, hogy közét felére csökkenjen a kukorica vetőmagszükséglet. Gondoskodás történik arról is, hogy a mezőgazda- sági üzemek megfelelő kultivátoro- kat kapjanak a kukorica ápolásához. Tervezzük, hogy a hároméves terv alatt mintegy liatszáz-hélsziz süókombájnt adunk a mezőgazdasági üzemek­nek. A kukoricaszár betakarításához két­féle gépet kap a mezőgazdaság. Az egyik gép olyan lesz, hogy a kufcori- caszárat levágja és felaprítja, vagyis silózásra alkalmassá teszi, a másik gép pedig olyan, amely levágja a kukoricaszárat és kévébe köti. A talajjaví.tási és öntözési munkák gépesítésére kétszáznegyven nehéz lánctalpas traktort kap a mezőgazda­ság, hozzátartozó munkagéppel. Ez többek között lehetővé teszi, hogy évente 24 000 hóddal több gépi digó- zást végezzünk. Foglalkozunk a szervestrágya ra­kodásának és kiszórásának gépesíté­sével. A mezőgazdasági üzemek mintegy ezer darab szervestrágya- rakodót és szórót kapnak az elkövet­kező három évben. Az eddig felsoroltak mellett több ezer különféle ekét, vető­gépet, boronát, hengert és egyéb gépeket fog kapni a mezőgazda- ság az elkövetkező három évben. így például a gatoonabetakarítás meggyorsítására és a minőség meg­javítására három év alatt mintegy 1500 új cséplőgép kerül a mezőgaz­daságba. Figyelembe vettük hogy az utóbbi években jelentősen fellendült a kü- lönlböző aprómagvak termelése és hogy ennek további jelentős fejlődé­se várható. Az aprómagvak cséplé- séré az eddiginél jobb gépet kívá­nunk biztosítani, másrészt az apró­magvak tisztítására — főként kül­földről — modem tisztítógépeket kap a mezőgazdaság. A traktorokat és a mezőgazdasági nagygépeket mindenekelőtt a gépál­lomások és az állami gazdaságok kapják. Az állami gazdaságok to­vábbra is saját tulajdonukban lévő gépekkel végzik a különféle munká­kat. A termelőszövetkezetekben a munkák gépesítését elsősorban a gépállomásoknak kell biztosítani. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a termelőszövetkezetek nem vásárol­hatnak gépet. A termelőszövetkezetek részére több mint kétszáz millió forint értékben elsősorban olyan gépek, beszerzését fogjuk lehetővé ten­ni, amelyek az állattenyésztés és a belső szállítási munkák gépe­sítését szolgálják. Nagyon elmaradott a tehénistáLlók gépesítése. Az elkövetkező években meg kell oldani az itatás és a takar­mányelőkészítés gépesítését. A ter­melőszövetkezetek 20 000 önitatót, 3500 kalapácsos darálót, 2400 répa­vágót, 2800 szecskavágót, 1800 kuko- ricamorzsolót és 3600 takarmányfül- lesztőt kapnak. Emellett a termelőszövetkezetek szükségletüknek megfelelően besze­rezhetnek egytengelyes kerti trak­tort, munkagépekkel, univerzális traktort pótkocsival, mintegy 1000 kisebb robbanómotort, 600 öntöző­szivattyút, 800 tejszeparátort, 2000 tejhűtőt stb. A tervben külön gondoskodás történik az egyéni gazdaságok­nak kisgépekkel való ellátásáról is. Három év alatt mintegy 450 millió forint értékű különböző kisgépet fog gyártani iparunk a kisgazdaságok számára. Többek között ekét, boro­nát, répavágót, darálót, permetező- gépet, porozókat stb. gyártanak. Jóllehet a mezőgazdaság három­éves tervének gépesítési része nem irányoz elő nagyarányú fejlesztést, mégis megvalósításával jelentős lé­pést teszünk előre mezőgazdaságunk termelésének korszerűsítése terén. A «HOSSZÚ ALSÓNADRÁGOK NEMZETI HETE« Az amerikai kereskedelmi kamara 1958. évi naptára felsorolja az ország összes nemzeti ünnepeit. A hivatalos ünnepeken kívül természetesen ren­geteg külön ünnep is szerepel, így például november 16—23. között ren­dezik meg a «hosszú alsónadrágok nemzeti heté«-t azzal a céllal, hogy «minden férfi viseljen ismét hosszú alsónadrágot, mert ez számukra a legegészségesebb és legkényelmesebb ruhadarab«. A különböző «napok«, «hetek« és «hónapok« sorában szere­pel a «nemzeti uborka-hét« (május 22—31.) és a «vicc nap« (április 18.). A lajstromban első ízben szerepel az «agglegények napja« (február 28.) és a «vónkisasszonyok napja« (június 4.). AZ IKREK FALUJA A jugoszláviai Koszovszka Mitro­vica, Vucsitrn, Szrbica és Sztari Trg országszerte híres hereiről. A négy szomszédos helységben országos vi­szonylatban is legtöbb az iker. Ko­szovszka Mitrovicán két esztendő alatt 73 asszony szült ikreket, sőt egyikük hármas ikreket. Szrbica fa­luban az év elején négyes ikreknek adott életet egy parasztasszony. MINDEN ELŐKÉSZÍTVE New Yorkban akad oljton szálloda is, ahol a vendég a szobakulccsal együtt öt előre elkészített levelet is kap: az egyik levél az üzlettársnak, a másik a feleségnek, a harmadik a barátnőnek stb. szól. Az üzlettárs­nak szóló levél így hangzik: «örü­lök, hogy nagyszerű üzletet jelent­hetek Neked«. A feleségnek írt le­vél: «Első gondolatom mindig a Tiéd«. A barátnőnek: «Drága gálám- bocskám, napsugaram, életem fé­nye ...« MUSSOLINI UNOKAÖCCSÉNEK «JÓL FELVÁGTÁK A NYELVÉT« Mussolini unokaöccsét, Vanni Teo­dórám grófot kétévi fogházra ítélték a Gronchi elnökről és a kormányról az «Asso di Bastoni« című fasiszta irányzatú lapban megjelent cikké­ért. A gróf a kormány tagjait töb­bek között «véreskezű diktátorok­nak« nevezte, akiknek lelkűk olyan fekete, mint a kátrány és zsebeikben lopott ékszereket rejtegetnek. CSÁBÍTÓ ajanlat A Die Voderland című johannes­burgi lap 25 000 fontsterlinget aján­lott fel annak a délafrikai fehér em­bernek, aki elsőnek jut el a Holdba és onnan kizárólagos jogú tudósítást küld az újságnak. Az ajánlat tíz év­re szól. SZERENCSÉS NYÚL Ritka szerencséje volt egy nyúl­nak. A vadászati szezon hajtásai so­rán a kutyák elől menekülve, éppen a vadászegyesület elnökének az ud­varába futott be és megbújt a tyúk­ólban. Természetesen megfogták, amikor azonban látták, hogy gyö­nyörű nőstény nyúlról van szó, úgy határoztak, hogy az állatot a vadá­szati idény végéig fogságban tartják, s azután visszaengedik a vadonba — szaporodás céljából. KÄROMKODÖ-EMBER Egy Greenwood nevű angol üzlet­ember titkárként felfogadott egy fiatalembert, s azzal a nem minden­napi feladattal bízta meg, hogy üz­leti útjain a gépkocsiban mellette foglal helyet és a közlekedést aka­dályozó gépkocsik vezetőire a szi­dalmak özönét zúdítja. Greenwood szerint ezzel az eredeti megoldással napon a húsz percnyi időt takarít meg. KÉT TOLVAJ AZONOS UJJLENYOMATA «Edward Moore, önt az Interpol (Nemzetközi Rendőrség) keresi Fran­ciaországban, Belgiumban, Hollan­diában elkövetett szélhámosságáért. Kezünkben a bizonyíték: a helyszí­nen talált ujjlenyomatok azonosak az ön ujjlenyomatával!« Edward Moore, akit a Scotland Úard annak idején autólopásért tar­tóztatott le, élénken tiltakozott fenti vádak ellen. Az ujjlenyomatok va­lóban az övéi voltaic, de nem ő volt a bűnös. A holland rendőrség né­hány nappal később letartóztatta az igazi szélhámost, akinek ujjlenyo­matai teljesen azonosak voltak az angol tolvajéval. Ennek lehetőségét a szakemberek általában tagadják, de a Scotland Yard mégis azt állítja, hogy előfordul, mégpedig minden septimilliomodik esetben. (1 és utána 42 nulla!) A Scotland Yard archívumai még | két másik meglepő adatot tartalmaz­nak: 1930-ban letartóztattak egy Arthur Johnson nevű személyt, mert fede­zetlen csekket bocsátott ki. A brix- toni börtönben ujjlenyomatot vettek tőle. Húsz évvel később más néven lopást követett el. Rajtakapták. Őrizetbe vételekor bevallotta eredeti nevét, de a rendőrfelügyelő másnap így szólt hozzá: «ön nem Arthur Johnson. Ujjlenyomatát összehason­lítottam az övével. Különbözik tőle«. A rendőrség tévedett: Jonhson ujj­lenyomata húsz év alatt megváltozott, meghazudtolva minden erre vonatko­zó elméletet. Egy tolvajlással vádolt fiatal ten­gerészt sebesülten a brixtoni börtön kórházába szállítottak. Az áp>oló ujj­lenyomatot vett tőle, legnagyobb meglepetésére csak egy alaktalan foltot látott. Hiába vizsgálta nagyí­tóval, a folton semmiféle vonalat nem tudott felfedezni. Bele kellett nyugodni: a fiatal tengerésznek nem volt ujjlenyomata. Gyors nyomozás­sal megállapították, hogy néhány hónappal ezelőtt még volt. Az tör­tént tehát, hogy egy ismeretlen ter­mészetes folyamatból kifolyólag el­tűntek a jellegzetes vonalak, amelyek két egyébként még a sav sem tud le­törölni. MIBŐL ÉLT GÖRING? A Münchner Illustrierte című he­tilap eddig ismeretlen részleteket kö­zölt Goring 1S45. évi kihallgatásának jegyzőkönyvéből. A kihallgatások során szó esett többek közt Göring mesés jövedel­méről, költséges utazásairól ós mű­emlékgyűjtő szenvedélyéről, amit rablással elégített ki. Közismert do­log volt annak idején, hogy Göring hallatlan pompában és fényűzésben él. Berlintől északra fekvő, Karin- hall nevű fényűző kastélya a bizánci uralkodók palotáinak mintájára épült. Természetesen nemcsak Ka­rinhallt, hanem Göring berlini pa­lotáját is a német adófizetők költ­ségén tartották fenn. Erről szólnak a kihallgatási jegy­zőkönyv alábbi részletei: •— Ki viselte Karinhall költségeit? — A légügyi minisztérium és az állaimminisztérium. — Hogyan utalták át a kópvásár- lásra szolgáló összegeket? — Mindig készpénzben. — Honnan kapta a készpénzt? — Második ember voltam az or­szágban. Mindig sok pénzem volt. Magam hagytam ióvá a kiutalásokat. — Minden külföldi valutát igy ka­p>clt? \l — Igen. Én Voltam a legfelső fó­rum. — Volt-e valamilyen meghatáro­zott kiutalási ügyrend és vezettek-e erről feljegyzéseiket? — A kiutalás csak az engedélye­zéstől függött. Az én esetemben plé­dig ez nem volt probléma. — Amikor külföldre utazott és nagyobb összegekre volt szüksége^ hogyan kapta meg? — Sohasem volt szükségem külö­nösebben nagy összegre. Amikor uta­zást terveztem, kiszámítottam, meny­nyire lesz szükségem, valamennyit még hozzáadtam és igy igényeltem devizát. — Hogyan kapott pénzt a háború előtt? — Mint bárki más. Mint bármely békeidőben külföldön utazó magán­ember, elegendő külföldi pénzem volt az első napokra, azután pedig hitel­levelem volt. — Ezt a Birodalmi Bankra állítot­ták ki? — Nem tudom. Mindig volt nálam pénz, mert szárnysegédem 3—4 na­ponként vett fel számomra megfe­lelő összegeket. Utazásaimon min­dent szárnysegédem intézett el. — ön jelölte ki a képieket, ame­lyeket meg akart szerezni? — Rendszerint megmondták, mi­lyen képeket akar Hitler, a többit pedig megvettem magam, ha az ár megfelelő volt. — Sok esetben volt túl magas az ár? — Igen. És Hitler sok képet el­vett tőlem, amikor meglátta őket. — Hol vásárolt ön ékszert? — Cartierenál Párizsban. — Mennyi volt az ön évi jövedel­me? — Havi 20 000 márkát kaptam, mint birodalmi marsall, havi 3600 márkát (az adó levonása után), mint a légierők parancsnoka, 1608 már­kát, mint a Reichstag elnöke. Ezen­kívül írói tevékenységet folytattam. Minden könyvért közel egymillió márkát kaptam. — Kiadásai nem haladták meg ezeket az összegeket? •— Költségeim egy részét máskép­pen fedezték. Berlini palotámat és Karinhallt az állam tartotta fenn. — Roppant összegeket adott ki ké- pékre. Mennyit keresett hát? — Mindig elég pénzem volt...

Next

/
Thumbnails
Contents