Somogyi Néplap, 1957. december (14. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-19 / 297. szám
Csütörtök, Ids'), december 19. SOMOGYI NÉPLAP 3 Törvénytiszfelet — szabálysértés A társadalmi fejlődéssel, a szocializmus építésének előrehaladásával együtt az emberek öntudata is fejlődik, egymáshoz, népi államunkhoz való viszonyuk jelentősen változik. Az emberek jobban megbecsülik egymást és törvényeinket egyre nagyobb tiszteletben tartják. Még nagyon hosszú ideig azonban jelentős lesz azoknak a száma, akik a társadalmi együttélés szabályait áthágják, megsértik. A társadalmi etrvüttéiés szabályainak kisebb jelentőségű megsértését minősítik jogszabályaink szabálysértésnek. (Régebben kihágás volt a neve.) A szabálysértések a társadalomra nézve csak kisebb veszélyt jelentő. apróbb ügyek, de jelentőségük mégis nagy, mert aránylag sok embert érintenek. A szabálysértések elbírálása nem a bíróságok, hanem általában a tanácsok igazgatási osztályainak hatáskörébe tartozik. A tanácsok igazgatási osztályain dolgozó szabálysértési előadók sokféle szabálysértést bírálnak el. Néhány szabálysértési ügyben azonban a rendőrség, a tűzrendészeit szabálysértési ügyekben pedig a tűzrendésze ti hatóság jár éL Megyénkben leggyakrabban a mezei, erdei lopásokkal kapcsolatos és egyéb tulajdon elleni szabálysértések fordulnak éld. Az emberek közül sokan szívesen nyúlnak a máséhoz, jól jön a munka nélkül szerzett egy-két zsák kukorica, egy kis tűzifa s+b. Ezek a személyek nem gondolnak arra: milyen rosszul esne nekik, ha őket lopnák meg, ha az ő munkájuk gyümölcsét vinnék el mások. A társadalmi tulajdont pedig egyesek csákiszalmájának tekintik, nem törődnek azzal hogy most már nem a tőkést, a földes urat, hanem saját magukat, dolgozó társaikat, egész népünket rövidítik meg. Jelentős az igazolatlan iskolai mulasztásokkal kapcsolatos szabálysértések száma is.' Berzencén a közelmúltban például mintegy ötven szülőt kellett felelősségrevonni, mert tanköteles gyermekeiket nem járatták az általános iskolába. Sok szülő még nem érti meg, hogy a saját gyermeke ellen vét a legjobban, ha kivonja áz iskolából. Ezek a szülők nem látják, hogy a jövőben — a rohamléptekkel fejlődő technika világában, az atomkor küszöbén — egyre inkább csak a tanult, képzett emberek állják meg a helyüket, az általános Iskola nyolc osztályának elvégzése nélkül gyermekeik lassan semmiféle ipari pályára nem mehetnék, de még jó földműves, vagy segédmunkás sem lesz belőlük. A munkavédelmi rendelkezések be nem tartása, a munkások egészségét, testi épségét szolgáló berendezések létesítésének elmulasztása miatt is több esetben indult az elmúlt hetekben egyes állami üzemek vezetői ellen szabálysértési eljárás. A Kaposvári Sertéstenyésztő Vállalat igazgatóját pl ilyen címen hatszáz forintra bírságolta a Kaposvári Járási Ta- áncs VB Igazgatási Osztálya. Gyakoriak az élelmiszerhamisításokkal kapcsolatos szabálysértések is. A vizezett tejet szállító termelőnek gondolnia kellene arra, hogy a hamisított tej f or galombahoza tálává! nemcsak erkölcstelen haszonhoz jút, de embertársai, esetleg városban élő gyermekei, unokái egészségét is veszélyezteti. A tanácsok igazgatási osztályai a törvényesség, az eljárási jogszabályok maradéktalan betartásával, lelkiismeretesen járnak el a szabály- sértést elkövetőkkel szemben, s egyre ritkábban hoznak törvénysértő határozatokat. A hibázókat a szabálysértés természetével, az elkövető személyi, vagyoni, kereseti, családi viszonyaival arányban álló, igazságosan mért ösz- szegű pénzbírságok kiszabásával igyekeznek újabb szabálysértések elkövetésétől visszatartni. Ezenkívül a szabálysértési előadók a tárgyalásokon általában meg is magyarázzák a felelőségre vont személyeknek cselekedeteik helytelen voltát.. A szabálysértési előadók a társadalom, az emberi közösség érdekében végzik szép, de néha nehéz munkájukat. A szabálysértési hatóságok munkáját megnehezíti, hogy igen nehéz eligazodni a szabálysértést megállapító — sokszor már a jelenlegi viszonyok között el is avult — jogszabályok tömkelegében. Úgy értesültünk, hogy a jogszabályok rendezése, a szabálysértési kódex összeállítása és a szabálysértési eljárás új szabályainak a megállapítása folyamatban van. Kár, hogy a községi tanácsok szabálysértési ügyekkel nem foglalkozhatnak. Véleményem szerint egyes kisebb jelentőségű, helyileg jobban elbírálható szebálysértési cselekmény elbírálása községekben helyes volna — némi módosítással — az 1956-ban tervezett szabálysértési bizottságokat létrehozni. A szabálysértési ügyintézés eredményességét előmozdítaná az is. ha a községi adóügyi csoportok fokozottabb gonddal hajtanák be, tiltanák le a jogerősen kiszabott pénzbírságokat. A szabálysértések számának csökkentéséhez, a társadalmi együttélés szabályainak fokozottabb betartásához, illetve betartatásához nemcsak az állami szervek jó munkájára, hanem minden jószándékú ember, az egész társadalom közös erőfeszítésére van szükség. Alkalomadtán figyelmeztetni kell embertársainkat szabálysértő cselekedeteik helytelen voltára. Olyan közszellem kialakítására van szükség, amely elítéli, meg- bélyegzi, s igyekszik megelőzni, lehetetlenné tenni a társadalmi együttélés szabályainak megsértését. Valter Péter, a megyei tanács vb. előadója. Rövid bepillantás a Megyei Talajvédelmi Bizottság terveibe Életrehívása alig pár hónapja történt. Megalakításának gondolata a mezőgazdaság fejlesztését előíró párt-, állami és tudományos vezetésben fogant. A természet nagy úr, s áldásai mellett romlást Is hoz az emberiségre. Az első például segítőtársa a parasztembernek, éltető eleme a földnek Ha nem hullna alá a felhőkből, kiszikkadna, megkövülne, terméketlenné válna az anyaföld. Do rombolni tud másképpen, más módon is. Ki ne látta volna egy zápor, hosszantartó esőzés idején, hogyan zúdul alá a dombról le a völgybe a csatornát alkotó temérdek esőcsepp. Az eső elállta után a völgyben barnás lesz a fű, puha Iszap rakódik le. A (termőtalaj legdrágább része, a humusz. A méilyenfekvő részeket, a völgyeket pedig eláraszthatja a folyók, patakok medréből kiömlő víz. A természet parancsolóan írja elő: védekezni kell. Amíg lehet, amíg helyrehozhatatlan károk nem keletkeznek. A legnagyobb tennivalók a Kaposvölgyében adódnak. Itt több mint 53 ezer hold területet kell megvédeni az eróziótól s az ártól. Hiszen a szántó, a rét, a szőlő 23 ezer holdat tesz ki, s ebből 7500 hold az, amelyet feltétlen kezelés alá kell venni. Míg a rétnél, erdőnél és legelőnél a további eróziós veszély védgátak és sáncok építésével megakadályozható, addig a szántóföldeknél komplex talajvédelem szükséges: ez sáncolásból, művelési ág változtatásából, gyepesített erdősávok létesítéséből, művelési és növényápolási irány megváltoztatásából stb áll. Igaz, hogy a tökéletes talajvédelem megvalósítása mintegy húsz esztendő munkájába telik, azonban a legfontosabb most a kiváló mezőgazda- sági területű Kaposvölgyének árvíztől való megmentése. Ennek legfőbb módja a legközelebbi időben aránylag nem nagy befektetéssel a síkfekvésű rétterületeksn a , zsilipes, gyepesített -és bokrosított földgáttal körülvett tárolók létesítése, amelyek 24—48 óráig nagymennyiségű vizet gyűjtenek össze, s ezzel az árvízveszélyt a Kaposvölgyében a Dombóvárig terjedő felső szakaszon teljesen kiküszöbölhetjük. Az elkövetkező években 2500 holdat fásítunk, illetve szőlővel és gyümölcsössel telepítünk be, 4000 holdat pedig állandó kaszálóvá, illetve tákarmánytermővé változtatunk. Megépítünk mintegy 140 km hosz- szúságú sáncot legelőn, 56 km sáncot gyümölcsösben, s 300 holdnyi véderdőt ültetünk gyümölcsösök alá terraszalás helyett. 7530 hold szántóterületen 2301 kilométer hosszúságban pedig sáncokat is építünk. 14 tároló épül mintegy 3 250 000 négyzetméternyi területen. A tárolókból kikerülő gyepesített s bokrosított földgátakon zsilipeket építenek őrházzal és telefonnal. Jelentős feladatok várnak a Kop- pányvölgye talajvédelmére is. Tekintettel, hogy csak a Kaposvölgyében végrehajtandó talajvédelmi munkálatokhoz 40 millió forint szükséges, ezt a tervet csak fokozatosan, az itteni lakosság legteljesebb támogatásával lehet megvalósítani. íme, dolgozik, szép terveket készített a megye szakembereiből néhány hónapja megalakult Talajvédelmi Bizottság. Ezen túl a tetteké lesz a szó.- af Dr. Ladó László A GAZDASÁGOS BELSŐ SZÁLLÍTÁS* Minden vállalat kutatja azokat a lehetőségeket, amelyekkel gazdaságosságát fokozhatja. Az egyik ilyen — eléggé elhanyagolt — lehetőség az üzem, vállalat szállításának megjavítása. Számos hazai és külföldi tapasztalat bizonyítja, hogy ezzel aránylag igen rövid idő alatt — néha beruházás nélkül, máskor egészen kis összeg árán is — szervezettebbé vált a termelési folyamat, nő a termelékenység, csökken az átfutási idő s ezzel csökken a termelési költség. A könyv elsősorban mint üzem- gazdasági és közgazdasági kérdést vizsgálja a belső szállítást, érinti azonban műszaki vonatkozásait is. A műszaki dolgozókat a téma gazdaságossági vonatkozásaival ismerteti meg, egyebek közt a legszükségesebb gazdaságosság — számításokkal és az ehhez nélkülözhetetlen számviteli szervezettel. Az első rész a hazai és külföldi adatok alapján a belső szállítás jelenlegi helyzetét tárja fel. Érdekes számításokat közöl az egyes iparágak átfutási idejéről, s ennek alapján néhány megdöbbentő adatot arról, milyen hatalmas tartalékok hevernek szinte a szemünk előtt kihasználatlanul. Rámutat, hogyha ezeket feltárnák, mekkora megtakarításokat lehetne elérni — csupán a belső szállítás észszerűsitésével. ♦) Megjelent a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó kiadásában. A második rész a fontosabb szállító eszközök és egyes fajtáik alkalmazási területeit ismerteti. Érdekes, a vállalati munka más területein is alkalmazható módszereket tartalmaz a harmadik rész az adott helyzet felmérésére, az adatok felvételének módjára. Grafikonokkal szemlélteti a rosszul és jól kihasznált szállítóeszközök teljesítményét. Ez az üzemgazdák tevékenységét segíti. A negyedik rész szervezési irányelveket tartalamaz, míg az ötödik a szállítás költségeinek tervezését és mérését tárgyalja. Az utolsó fejezetben a szerző a belső szállítás fejlesztésére, észszerű- sítésére vonatkozó javaslatokkal segíti a szakembereket. Az irányító szervekben dolgozó közgazdászok, akik az előző fejezetekből áttekintő képet nyertek a szállítás helyzetéről és a lehetséges megoldásokról, itt összefoglaltan ismerhetik mag a belső szállítás problémáit népgazdasági szinten vizsgálva. A könyv szemléletes. Azzá teszi a sok ábra, grafikon, s a számos hazai példa még színesebbé teszi. Más országok bemutatott példái és tapasztalatai az olvasó szemhatárát szélesítik: a szocialista országok, valamint az amerikai, német, svájci ipar tanulságait eredménnyel hasznosíthatja mindenki, akinek a gazdasági munkája a belső szállítással kapcsolatos. A tsx-építkexések elősegítése Nemcsak szemnek tetsző látvány egy olyan épület, mint a ráksi Üj Elet, vagy az ecsenyi Előre Tsz korszerűen berendezett marhaistállója. Hasznos és szükséges is az ilyen, v,agy más közös létesítmény, amely nélkül nehezen boldogul bármelyik termelőszövetkezet. Most, a zárszámadás idején sok közös gazdaságban nézegetik a helyet, ahol jövőre sertésfiaztatót, magtárt vagy éppen istállót szeretnének látni. Korábban nem kevés forintot vett ki a közös pénztárból az építési tervrajz elkészítése. Ezt a murikát megkönnyítette most az állam: a Földművelésügyi Minisztérium- állami költségen — az ország legjobb szakembereinek bevonásával — elkészítette a tsz-ek részére az új építési terveket. E tervekben nemcsak az összes műszaki rajz kapott helyet, hanem magukba foglalják az épület agronómiái és technológiai ismertetését, az építőanyag és munkaóra kimutatás szerint elkészített költségvetést is. Eszerint a Lesz-e ilyen gazdag a jövő évi zárszámadás is ? Beszámolókészítés közben találtuk meg Simon László elvtársat, a ber- zancei Búzakalász Tsz elnökét. A zárszámadó közgyűlésre készült. A beszámolót olvasva, elénk tárult a kis tsz harca, amelyet fennállása óta nemcsak a szövetkezet ellenségeivel, nem egyszer a tagsággal is meg kellett vívni. Termelőszövetkezet az ellenforradalom előtt is volt a községben, de a fenyegetések következtében feloszlott. Vagyonát széjjélhordták, csak az üres udvar maradt utána. Persze, azért maradt híve a szövetkezeti mozgalomnak, akik átvették a feloszlott tsz örökségét, s 1957 január 4-én megalakították a Bú- zakalászt hét családdal, 14 taggal. 165 kait. holdja volt ekkor a szövetkezetnek, melynek megmunkálásához két ló állt rendelkezésre. Volt ezenkívül még egy tehergépkocsijuk is. »MATEOSZ" szövetkezet Nehéz volt az indulás. A tagság először nem látta merre, hogyan haladjanak. Szóba került, hogy növeljék a földterületet, de tiltakoztak ellene. Hivatkoztak arra, hogy kevés az állat és nem vették figyelembe, hogy segít a gépállomás. Kicsi volt az állatállomány; s mégis, amikor a földművesszövetkezet felajánlotta, hogy átadja az előző tsz '■értéséit, juhai*, a tagság ez ell ;n is tiltakozott, mondván, nem rendelkeznek elegendő takarmánnyal. Inkább azt akarták, hogy a gépkocsit megfelelően hasznosítva, Ze- tort vásároljanak, s a jövedelem nagy részét ebből. szerezzék. Ezért emlegették a Búzakalászt a községben, de másutt is, hogy «MATEOSZ« szövetkezet. Helytelen volt ez az állásfoglalás. Hosszas harc után fogadta el a tagság hogy növeljék a földterületet és az állatállományt is. 165 kh-ról 268 kát. holdra nőtt birtokuk. A szántóterület ebből 82 kh- ról 130 kh-ra emelkedett. Átvették a felajánlott sertés- és juhállományt is. S hogy ez a döntésük mennyire helyes volt, azt eredményeik bizonyítják. Nyolc hónap eredményei Közös, szorgalmas munka folyt a termelőszövetkezetben. Ennek eredménye, hogy a tervezett átlagtermésnél jóval magasabbat értek el. Búzából 8 mázsa helyett 10,57 mázsa, kukoricából 12 mázsa helyett 15 mázsa, burgonyából 100 mázsa helyett 120 mázsa termett holdanként. A tsz össztermése: búza 148’, rozs 283, burgonya 20,40, kukorica 356 mázsa. Ebből felosztásra került 114 mázsa búza, 147 mázsa rozs, 106 mázsa kukorica és 451 mázsa burgonya. A termelőszövetkezet állatállománya is megerősödött. Hét ló, 14 szarvasmarha, 11 sertés, 30 süldő és 156 juh — ennyiből áll ma az állatállomány. Az állatokból 22 000 forint tiszta haszna lett a szövetkezetnek. Ebből rendezni tudták gépáüomási tartozásukat és törleszteni a Nemzeti Banktól felvett kölcsönt. Meg kell még említeni a gépkocsit is, mely 64 000 forint tiszta jövedelmet hozott. Igaz, hogy a tervezett 3800 munkaegységet túllépték, mert a tagság 4504 munkaegységet teljesített. De azt is meg kell mondani, hogy nem a tervezés volt rossz, hanem a megnövekedett terület és állatállomány igényelte a több munkát. Ötvenhat forint helyett hetvenkettő A tervezettnél jobb eredmények következtében emelni tudták az egy munkaegységre jutó részesedést is. Például kukoricából 2 kg helyett 4 kg, burgonyából 7 kg helyett 10 kg-ot adták. S ezért a tsz vezetősége, közgyűlése úgy határozott, hogy az eredetileg tervezett 56 forint helyett ebben az évben egy munkaegység 72,50 forintot ér. Filippovics Imre fogatos 270 ' munkaegységet teljesített. Ezért kapott 683 kg búzát, 880 kg rozsot, 202 kg árpát, 10 mázsa kukoricát, 27 mázsa burgonyát és 11 680 forint készpénzt. A terményt hivatalos áron számítva, a készpénzzel együtt összesen 13 325 forintot kapott, ami havi részesedése. így egy hónapi átlagjövedelme 2560 forint. Babori Antalnak csak 182 munkaegysége volt Terményben és készpénzben összesen 13 325 forintot kapott, ami havi 1666 forint átlagkeresetnek felel meg. Gibicsár Mária 131 nunka- egységet teljesített, amiért terményben és készpénzben 9943 forintot kapott. Az ő havi átlagkeresete 1244 forint. Fejleszteni, erősíteni a szövetkezetei Érdemes volt a szövetkezetben, a közösben dolgozni, ezt bizonyítja a berzencei Búzakalász Tsz tagságának nyolc hónapi jövedelme. Az eltelt idő megmutatta, hogy az összefogás az egyedüli helyes út. S a hét család példáját azóta számosán követik. Ma már 21 család gan a fezben, 33 taggal. Eredményeik mellett nem feledkeztek meg a jövőre való készülődésről sem. Időben elvetettek 11 hold búzát, 53 hold rozsot, 10 hold őszi árpát, 8 hold őszi (takarmányt és 11 hold szerződéses biborherét. Ez évben 18 000 forint értékben vásároltak különböző gazdasági felszerelést és a következő esztendőben ugyancsak 18 000 forintot költenek erre a célra. Hét hízómarhájukat jövőre eladják és jóltejelő teheneket vásárolnak. A tejelő tsz-ek a vállalatokkal, vagy saját brigáddal is megvalósíthatják építési elgondolásukat. A tervsorozatnak az az anyági előnye, hogy az eddigi sokézér forintos tervezési kiadás helyett az új terveknek csupán a nyörridaí és papírköltségét viselik a tsz-ek. További előnyük abban rejlik, hogy a tervek használata esetén az építést engedélyező hatóságok minden melléklet nélkül elfogadják azokat, a Magyar Nemzeti Bank pedig az építési költségek erejéig megfelelő hitelt nyújt. A 18 tervet magába foglaló tervsorozatért 808 forintot fizetnek a tsz-ek. Egyébként megrendelhető a sorozatban szereplő terv bármelyik — kivitelezés esetén azonban egy-egy tervből rtégy példányra van szükség. A terv megrendelésének két módja van: a tsz-ek a »Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, V., Nagy Sándor u. 6. sz« címre, vagy a járási mezőgazdasági osztályra adhatják be igénylésüket. szarvasmarhák számát 15—20-ra kívánják növelni. A jövőre ez a tsz terve: erősíteni a munkafegyelmet, növelni a taglétszámot, a földterületet és fejleszteni az állat- állományt. Helyes, jó elgondolás. Szilárd közös alapra van szükség Csak egy, ami megragadta figyelmünket. A beszámolóban sehol nem találkoztunk, hogy mennyi pénzt (tartalékol a szövetkezet a biztonsági alapra, számítva a jövő évben egy esetleges rossz termésre. Igaz, hogy a termésből bőven maradt a raktárakban, s az állatállomány takasmányból nem szenved hiányt. De helyes lett volna, ha a szép jövedelemből nagyobb részt fordítanak a közös alap növelésére. Más, erősebb szövetkezet, mint pl. a nagybajomi Győzelem .Tsz, nagyon helyesen osztotta el a jövedelmet. A Győzelem Tsz pl. 100 000 forintot tartalékol a következő esztendőre. Ebből kívánnak osztani a tagoknak tavasszal pénzelőleget,, valamint hizóba állítandó állatokat szándékoznak vásárolni. Ha ezt és szövetkezetük helyzetét figyelembe veszik a berzencei ' Búzakalász tagjai, talán ők is arra az elhatározásra j útnak, hogy nem, volt egészen helyes, amikor 56 fo- 1 rint helyett 72.50 forintra emelték a munkaegység értékét. Helyesebb lett volna, ha gondolnak a jövőre. Igaz, a beszámolóban szerepelt az is, hogy a biztosítási szerzőnésit — jégverés és egyéb elemi csapás ellen — meg kell kötni, de ez még nem jelenti azt, hogy sikerül a szövetkezetét biztosítani egy esetleges rossz termés esetére. S ha a következő esztendőben majd kevesebbet tudnak osztani, mint ebben az évben, csak magukra vethetnek. Gondolkodjanak ezen, s vonjanak le belőle helyes következtetést a jövőre is. Szalai László
