Somogyi Néplap, 1957. december (14. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-17 / 295. szám

SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1957. december ti Az ENSZ-közgyűlés befejezte 12. ülésszakát iVem kapta meg a kétharmados többséget a ciprusi javaslat New York (Reuter}. Az ENSZ köz- gjnHése szombaton délután tartott ütésén szavazott a politikai bizott­ságijaik arr<# a határozati javaslatá­ról, amellyel a politikai bizottság ki­fejezésre akarta juttatni az ENSZ közgyűlésének »-azt a reményét, hogy Ciprus kérdése további megvitatását az együttműködés szellemében foly­tatják, szem előtt tartva annak le­hetőségét, hogy Ciprus esetében al­kalmazzák az önrendelkezéshez való jogot«. Összesen 31 küldöttség szavazott a javaslat mellett, 23 ellene, 24 pedig tartózkodott a szavazástól. Ez tehát végeredményben elutasí­tást jelent, mivel a politikai bizott­ság határozati javaslata nem kapta meg a szükséges, kétharmados több­séget. A politikai bizottság és az ENSZ közgyűlése egyhangúlag elfogadta a békés együttélésről szóló háromhatalmi határozati javaslatot New York (AFP). Az ENSZ-köz­gyűlés politikai bizottsága szomba­ton a csangkajlsekista küldött tartóz­kodása mellett egyhangúlag elfogad­ta azt a jugoszláv határozati javas­latot, amely felszólítja az összes ál­lamokat, hogy fokozzák erőfeszíté­seiket a nemzetközi béke megszilár­dítására, a baráti kapcsolatok és az együttműködés fejlesztésére és az el­lentétek békés rendezésére. Néhány perccel később az ENSZ- közgyűlés is egyhangúlag megsza­vazta a politikai bizottság által jó­váhagyott és »az államközi békés és jószomszédi viszonyra« vonatkozó ha­tározati javaslatot. Az ENSZ közgyűlésének záróülése New York (MTI). December 14-én az ENSZ egyes számú politikai bi­zottságában a békés együttélésről szóló szovjet javaslat vitájában fel­szólalt Sík Endre, a külügyminiszter első helyettese, a magyar ENSZ-kül- döttség vezetője áSi Számtalan világos érvet sorakoz­tatott fel a szovjet javaslat mellett, s bírálta az Egyesült Államok kép­viselőjének érthetetlen állásfoglalá­sát. A magyar küldött kitért Cabot Lodge beszédének arra a részére, ■amelyben a magyarországi ellenfor­radalomra utalt, s kifejtette: —; Amit Dodge úr tegnap mondott a magyarországi eseményekről, az is­mét azt mutatja, mennyire sajnálja, hogy a magyarországi ellenforrada­lom nem sikerült. Ezzel az állásfog­lalásával Lodge úr azt a benyomást kelti, hogy jobban szerette volna és «z kiinduló pontot jelentett volna — hogy többet nem mondjunk — egy .'tsrópai háború számára. Az ENSZ egyes számú politikai bi­zottsága szombaton délután befejez­te munkáját s a békés együttélésre vonatkozó szovjet javaslat ugyrnaz- srap estig a 12. közgyűlés plenáris ülésén napirendre került. Ebben a kérdésben a közgyűlés > plenáris ülése — amint már jelentet­jük — egyhangú határozatot hozott, í, OPpLcendi pont lezárása után a AüBgyuldS elnöke röviden bejelentet­te: Van herceg ideiglenes jelentésé­ben beszámolt arról, hogy »a közgyű­léstől kapott megbízatását nem sike­rült teljesítenie«. Az elnök ezután az amerikai küldöttnek adta meg a szót. Lodge heves kirohanást intézett a Szovjetunió és Magyarország ellen, s azzal fenyegetőzött, hogy szükség esetén javasolni fogja a rendkívüli közgyűlés összehívását. A Szovjetunió küldöttsége nevében Szoboljev, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője erélyesen vissza­utasította Lodge rágalmait, majd Sik Endre, a magyar ENSZ-küldöttség vezetője szólalt fel, s a következőket mondotta; —■ Legelőször is szeretnék valamit félreérthetetlenül kijelenteni —mon­dotta Sik Endre. — A magyar kor­mány és a magyar küldöttség nevé­ben ismételten kijelentem, hogy mi alapvetően elvi okokból helytelenít­jük az ENSZ közgyűlésén az úgyne­vezett magyar kérdés vitáját. — Ezeknek az elvi okoknak alap­ján a magyar kormány úgy véli, hogy az úgynevezett magyar kér­désben hozott közgyűlési határoza­tok ellentétesek az alapokmány ren­delkezéseivel. A magyar küldött kifejtette, hogy a kérdés megvitatása beavatkozás Magyarország belügyeibe, majd rá­mutatott annak a veszélyére, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét ezzel kapcsolatban egy nagyhatalmi csoport saját propaganda céljaira használja fel. Ezután így folytatta: — Hasonlóképpen annak is alap­vetően elvi oka van, hogy a 11. ülés­szak által kijelölt bizottságot nem en­gedtük be Magyarországra. Hogy ez így van, annak világos bizonyítékai vannak. Pontosain ugyanabban az időben, amikor a bizottság beutazási kísérleteit visszautasítottuk, a bizott­ság egyes tagjainál a magyarországi eseményekkel kapcsolatban elfogul­tabb embereket engedtünk be Ma­gyarországra. Ez év alatt több mint nyolcszáz nyugati újságíró járt Mar gyarországon. Nem volt tehát rejte­getni valónk. Nehézségeinkről és eredményeinkről nyíltan beszéltünk minden vendégünkkel. Éppen ezért most Van herceg úrral is ugyanaz a magatartásunk, mint az ENSZ-de- legátrusok bármelyikével, mivel a közgyűléstől ismeretes megbízatását megkapta és azt elfogadta. Mi őt személyének, rangjának, politikai és társadalmi szerepének kijáró meg­becsülésben részesítjük, de nagyon sajnáljuk, hogy a közgyűlési határo­zat és annak elfogadása ilyen fonák helyzetbe hozta őt velünk kapcso­latban. A magyar küldött utalt arra is, hogy számos külföldi delegáció is járt ebben az esztendőben Magyar- országon, majd a következőket mon­dotta: — Ennek az egész ügynek a para dox volta a főtitkár kiküldetésén, il­letve megbízatásán látszik a legegy­szerűbben. Amíg Hammarskjöld fő­titkár úr a közgyűlés határozata alap­ján azzal a látszattal jött volna Ma­gyarországra, mintha nyomozás len­ne a feladata, addig helytelenítettük jövetelét. Most azonban megújítot­tuk meghívásunkat, s reméljük, hogy látogatása hamarosan meg is törté­nik, amint ideje engedi. A nemzet közi békének sok szempontja indo­kolná Hammarskjöld főtitkár úr ma­gyarországi látogatását. Sik Endre befejezésül válaszolt azoknak, akik az ellenforradalom idején bűncselekményeket elkövetett hazaáruló és gonosztevők elleni bí­rói eljárásokat vetik szemünkre, s megállapította: — Sokkal kevesebb ilyen intézke­désre lett volna szükség, ha részben az ENSZ keretén belül, részben azon kívül egyes nyugati hatalmak kép­viselői megnyilal kozásaikkal nem bátorítanák zavartkeltő akciókra egyes magyarországi reakciós eleme­ket. A magyar küldött felszólalása után Hollandia, Uruguay, Csehszlovákia és Ausztria képviselője kért szót eb­ben a kérdésben, majd az elnök min­den átmenet nélkül megadta a szót azoknak a küldötteknek, akik a köz­gyűlést lezáró szokásos üdvözlő be­szédek elmondására szólásra jelent­keztek. E szokásos üdvözlő beszédek el­hangzása után az Egyesült Nemzetek Szervezete 12. közgyűlése befejező­dött.. Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlése Eisenhower üzenete Nehruhos Párizs (MTI). Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke a párizsi i^igy követségről vasárnap távirati üzenetet intézett Dzsavaharlal Nehru indiai miniszterelnökhöz. Mint az ÁFP jelentéséből kitűnik, üzeneté­ben azt állítja, hogy »az Egyesült Ál­lamok, fegyveres erejét csak védelmi célokra használják’ fel, az amerikai kormány pedig kész abbahagyni a nukleáris fegyverekkel végzett kísér­leteket, feltéve, ha e kísérletek be­szüntetése nem rejti magában az atomháború veszélyét«. Az amerikai kormány elnöke azt bizonygatja, hogy minden olyan kor­mánynak, amely őszintén akar köte­lezettséget vállalni arra, hogy nem használja az atomfegyvereket, őszin­tesége bizonyítására késznek kell lennie arra, hogy beszünteti az atom­fegyverek gyártását. Ilyen körülmények között — hang­zik a továbbiakban Eisenhower üze­nete — kénytelen voltam arra a kö­vetkeztetésre jutni, hogy az adott helyzetben biztonságunkat továbbra is főként arra a meggyőződésre kell építenünk, hogy katonai készültsé­günk mennyiségi és minőségi szem­pontból egyaránt el tudja venni bár­mely más nemzet kedvét attól, hogy agressziót kíséreljen meg. Eisenhwer azt fejtegeti, hogy a kí­sérletekre szükség van az újabb »vé­delmi fegyverek« fejlesztése szem­pontjából. E kísérletek beszüntetése — hangoztatja végül — a nukleáris vagy egyéb fegyverek gyártásának korlátozására vonatkozó biztosíték nélkül olyan áldozatot jelentene, me­lyet az Egyesült Államok érthető mó­don nem fogadhat el. Meglepetéssze- rű támadás ellen szintén kell meg­felelő intézkedéseket hozni. D BrfC&fLa London (TASZSZ). Az angol libe­rális párt végrehajtó bizottsága ha­tározatot fogadott el, amelyben kö­veteli az atomfegyverkfeérletek meg­szüntetését. * * * Moszkva (DPA). Lahr rendkívüli követ, a Moszkvában tárgyaló német küldöttség vezetője szombaton kije­lentette: »a német—szovjet tárgyalá­sok legutóbbi heteiben örvendetes haladás történt a napirend minden pontjában«. d buljolcU VMq Párizs (AFP). Gaillard és Pineau vasárnap délután az Egyesült Álla­mok párizsi nagyikövetségén felke­reste Eisenhower elnököt. * * * Berlin (AFP). A nyugatberlini Ta- i* ■sfcpiegeä vasárnapi vezércikkében felszólította a bonni kormányt, hogy r,e engedélyezze középhatösugarú rá­két ateilö vő támaszpontok létesítését Nyuigat-Németország területén. * * * Párizs íTAN.TUG). A Francia Szo­cialisták Országos Tanácsa vasár­nap elhatározta, hogy megtiltja a párttagság részvételét a CGT szak­szervezeti szövetségben. A CGT a legnagyobb francia szákszervezeti szövetség, a szervezett munkásoknak több mint 60 százalékát tömöríti. A határozat kiemeli, hogy a CGT »ki­fejezetten kommunista szervezet«. A mrtvezetősé? egy évi határidőt ad a pártszervezetnek arra, hogy meg- győzziék a tagságot a CGT-ből való kilépés szükségességéről. Djakarta (TASZSZ). Gordon Mein, az amerikai külügyminisztérium hi­vatalos képviselője * Djakartá'oa ér­kezett. Az indonéz lapok tiltakoznak Mein Indonéziába érkezése ellen, mert látogatását a SEATO felforgató tevékenységével hozták összefüggés­be. csütörtök déli "12ig érkezzék be a heti szelvényeí A Magyar Tudományos Akadé­mia 1957. évi nagygyűlése vasárnap délelőtt az akadémia dísztermében tartott együttes üléssel megkezdő­dött. Részt vett az ülésen az MSZMP Központi Bizottságának, a forradal­mi munkás-paraszt kormánynak több tagja is, többek között dr. Münnich Ferenc is. — A Magyar Tudományos Akadé­mia nagygyűlése — mondotta Rusz- nyák István — az egész magyar tu­dományos élet kiemelkedő eseménye és az érdeklődés, amelyet hazánk tu-, dományos dolgozói ezen esemény iránt, tanúsítanak, bizonyítéka annak az egyre növekvő jelentőségnek, amelyet akadémiánk az ország tudo­mányos életében elfoglal. — Különleges jelentőséget ad idei nagygyűlésünknek az a körülmény is, hogy erre az eseményre most kerül első ízben sor a tavalyi, ellenforra­dalmi események óta. Az ellenforra­dalomnak a Magyar Tudományos Akadémiát érintő kihatásával, vala­mint ezeknek következményeivel az elnökségi beszámoló részletesen fog­lalkozik majd. — Nagygyűlésünk ünnepi megnyi­tásának ez idén még különös jelentő­séget ad az évforduló is, amely nagy költőnknek, Arany Jánosnak 75 esz­tendővel ezelőtt bekövetkezett ha­lálára késztet emlékeznünk. Arany János akadémiai működé­sének jelentőségét csak most kezdi felismerni a kutatás. Annyit máris látunk, hogy ő az akadémiát nem­csak hivatalnak tekintette, hanem egy nagyarányú kulturális koncepció megvalósítási eszközének is. Arany János olyan nemzeti kultúrát akart létrehozni, amely a nép kultúráján is alanul és a nagy világkultúra vív­mányait is magába olvasztja. E a műveltség-eszmény sok rokonvonást mutat fel azzal a kultúrával, ame­lyet a szocializmus akar megvalósí­tani. Ma, amikor egy nagy költő és akadémikus halálának hetvenötödik évfordulóját ünnepeljük, — egy má­sik nagy magyar költő és akadémi­kus születésének 75. évfordulója is küszöbön áll. Kodály Zoltán aka­démikus társunk holnap tölti be 75. életévét. Engedjék meg, hogy ebből az alkalomból mindannyiunk meleg szenetetét és jókívánságait tolmá­csoljam a magyar zene és a magyar zenetudomány világhírű képviselőjé­nek — mondotta megnyitó beszédé­ben Rusznyák István. Ezután dr. Münnich Ferenc, a for­radalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese" az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja mondott beszédet. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a forra­dalmi munkás-paraszt kormány ne­vében őszinte megbecsüléssel üdvöz­löm a tudományos akadémiának nagygyűlését s a napirendre tűzött fontos kérdések területén, szocializ­mus építő országunk és népünk elő­rehaladásának elősegítését jelentő eredményes munkát kívánok — kezd­te beszédét, majd többek között a következeiket hangsúlyozta beszédé­ben, miután méltatta az ülés jelentő­ségét — A múlt év őszén lezajlott ellen­forradalom ebben a kérdésben zava­ros, tudománytalan elképzeléseket vetett fel. Nemcsak a felvetők jelen­tékeny részének az állam és tár­sadalom' kérdéseiben tanúsított tájé- kozatlamsága, elmaradottsága miatt, hanem igen gyakran zavartkeltő, kárttevő szándékkal is. Ennek az volt a következmérye, hogy állami és társadalmi életünk rendezése, a ■konszolidálódási folyamat előrevíte- le során széles tömegekben ellensé­ges hangulat jelentkezett az értelmi­séggel szemben. Mi élesen szembe­szálltunk ezzel a beállítottsággal. Törekvéseinket siker koronázta, s az ■értelrniségellenességgel ma már csak szórványosan találkozunk. Tisztában vagyunk azzal, hogy a helytelen álláfogialások a múltban gyökereznek. Tudományos életünk a 25 éves Horthy-uralom alatt csak a nyugattal állott kapcsolatban. Csak a félszabadulás utáni években jutot­tak egyesek kapcsolatba az első szo­cialista állam, a Szovjetunió tudo­mányos életével. Itt is felszínesen, mert a kapitalista országok tudósai­val fennállott tartós kapcsolatok kö­vetkeztében sokaknál érvényesült az Lgnoti nulla cupido-elve a szerényen, csendben dolgozó, szenzációt kerülő szovjet tudomány nem keltette fel érdeklődésüket. A marxista-leninista ideológia hiá­nyában ez az érdeklődés csak keve­seknél jelentkezett. Ezek a kevesek meg is tudták becsülni a szovjet tu­dományt. — Ma már az atomfizika, a kozmi­kus sugárzás kutatásának sikerei, a Föld körül keringő szputnyikok, a tőkés országok becsületes tudósainak magas értékelése felkeltik ezt az ér­deklődést. mert döntően bizonyítják a szocialista tudomány fölényét. Ezek a tények azt hiszem nagyon alkalmasak a még meglévő kételyek eloszlatására. A Szovjetunió óriási sikerének ér­tékelése 'után dr. Münnich Ferenc a mi tudósaink föladatainak nagy jelentőségéről szólt, majd hozzáfűz­te: segíteni akarja önöket a párt és a kormány, az egész dolgozó nép. Mindent megteszünk arra, hogy a tudósok munkáját megbecsülés, el­ismerés kísérje. Fejlesztenünk kell a tudomány minden területét és fo­kozott mértékben az ellenforradalom következtében visszaesett társada­lomtudományt. — A szocializmust építő állam po­litikai. gazdasági és kulturális meg­erősödése gyarapítani fogja lehető- égeinket és felmérhetetlen távlato­kat nyit a tudományos elméleti és gyakorlati munka számára és azok számára, akik ezen a területen oda­adással és hazafiasán tevékenyked­nek. Ezután Sőtér István, akadémiai le­velező tag tartott előadást Arany Já­nosról. Az előadást ünnepi műsor követte. Az ünnepi megemlékezéssel kap­csolatban az akadémián kiállítást is rendeztek Arany János akadémiai fő­titkári működésének Irataiból, nagy­szalontai munkásságának fényképre vett emlékeiből. valamint a nagy költő munkáinak különböző kiadá­saiból. (MTI.) It jEgy hónap múlva lesz ismét látható Magyarországon a második szputnyik Radar-berendezéssel követik a mesterséges holdat Mi okozza azt. hogy a mesterséges holdakat átvonulásukkor csak né­hány napig lehet látni, s utána eset­leg több hétig nem láthatók? Erre a kérdésre Almár Iván csillagász, a magyar űrhajózási bizottság titkára a következőket mondotta: — Általában a mesterséges hol­dakat csak azokon a területeken le­het látni, ahol az átvonulás idején éppen szürkület van. Ismeretes, hogy a Nap egyszerre csak a Föld egyik félgömbjét világítja meg. A nappali és az éjszakai félgömböt elválasztó kör mentén van éppen a szürkület, tehát a mesterséges holdat akkor le­het látni, ha pályája éppen valahol a közelünkben metszi a szürkületi vonalat. Ezenkivül közrejátszik még a Föld alakja is. Ha a Föld pontosan gömb alakú lenne, akkor a mester­séges hold pályájának helyzete is állandó volna. A Föld lapultsága okozza a Föld pályasikjának elfor­dulását, ami naponta körülbelül há­romfokos eltérést jelent. A második mesterséges holdat felbocsátása után november első napjaiban láthattuk hazánkból, majd pályája lassan any- nyira elfordult, hogy éjjel és nappal haladt át felettünk. Ezt követőleg december első napjaiban volt ismét többször látható, legközelebb pedig egy hónap múlva észlelhetjük ismét. Almár Iván elmondotta még, hogy a mesterséges holdat szerte a vilá­gon nagy technikai apparátussal fi­gyelik meg. Érdekes az angol csilla­gászoknak a kísérlete, amelynél csil­lagászati radarberendezéseket alkal­maztak. Az egyik radarberendezést a világ egyik legnagyobb, 76 méte­res rádió-távcsövével kötötték össze. Ezzel a kísérlettel 1430 kilométeres távolságból tudták követni a hold útját. Érdekes méréseket végeztek a mes­terséges hold hangjával is, amíg a hold adóberendezései működtek. A különböző hangerősség változások­tól megállapították, hogy az első mesterséges hold mintegy hét fordu­latot tesz meg percenként tengelye körül. A magyar csillagászok továbbra is tanulmányozzák a mesterséges hol­dakkal kapcsolatos hazai és külföldi észleléseket. Az elmúlt napokban megkísérelték a mesterséges holdat lefényképezni, de a borús idő meg­gátolta.

Next

/
Thumbnails
Contents