Somogyi Néplap, 1957. december (14. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-12 / 291. szám

SOMOGYI NÉPLAP Csü,töi tök, 1951. december 12. f (itrsrr \ SNcs*y F»Mt* • v T1M6R VASIT mste N agy mesterünket, a 75 éves érzékkel tolmácsolta a mű hangula­Kodály Zoltánt köszöntötte Somogy a hétfő esti ünnepi díszhang­versenyen. Kodály Zoltánt, a magyar népzene atyját, aki életművével, munkásságának forradalmiságával •kiemelte népünket a zenei analfabé­tizmus nyomasztó bűvköréiből. Méltó ünneplés volt, zenekultúránk fejlődé­sének első, nagyjelentőségű állomá­sa. Apró gyennekek százai léptek pó­diumra, felnőtt kórusok zengték a zeneköltő dalát, s ezen az estén úgy éreztük: Kodály muzsikája érthetőb­bé vált, közelebb jutott az emberek aefvéhoK... Kodályt ismerte meg ezen az estén a közönség. Kodályt, kinek muzsiká­jából a magyar történelem, a magyar költészet, a magyar nép életének szí­nei vetítődnek elénk, s a művész lel­ke, aki nemzete sorsának jobbrafor- dulásán munkálkodik, aki Kölcsey, Petőfi, Ady nemzeti öntudatot éb­resztő, népi forradalmat szító versso­rait hevíti bennünk muzsikája láng­jával. S az a zene, melynek jelentős részére éppen Somogy ihlette a Mes­tert, most visszatért hozzánk. Felis­mertük benne sajátunkat, népünk örök értékű kincseit. Örök fogadalmat tettünk ezen a hangversenyen; meg­őrizzük, szívünkbe zárjuk e zenét, s terjesztjük, hogy megyénkben min­den ember büszkélkedhessek saját tulajdonával... Gyermekkórus, a Május 1 úti álta­lános iskola énekkara nyitotta a dísz- hangversenyt. Három Mari népdalfel dolgozást és a Nyulacskát énekelték Arató Józsefné vezényletével. A kó­rus szoprán szólamának fátyolos hangját, és a jogos megállapítást, mely szerint a művek előadása meg­haladta erejüket — elhomályosítja a szereplés ténye. Gyermekeket láttunk színpadon, iskolásokat, akik önfeled­ten, boldogan éneklik Kodályt Vár­tuk már, hogy megszólaljon az ifjú­ság, hogy helyet kérjen magának kó ruslcultúrank pódiumán. És íme, megtörtént az első lépés. Ezek a gyermekek — kitűnő képességű veze­tőjük segítségével — átitatódnak a nép zenéjével, Kodály muzsikáján nevelődnek, hogy majdan a zeneked­velő, zenei kultúrával rendelkező tár­sadalom tagjai legyenek. Úgy érez­tük, szereplésükkel egy kicsit meg­valósult Kodály álma ... Ugyanez vonatkozik a Hámán Ka­tó iskola énekkarára. Ragyogó gyer­mek arcokat láttunk a színpadon és meglepően jó előadást hallottunk tő­lük. Ez a kórus adottságainál fogva is alkalmasabb nagyobb művek jobb visszaadására Míg a Röipülj pávát él- fogódottan, bizonytalanabbul indítot­ták, a Rigók dala már magával Taga­dóbb, s az Egyetem-begyetem műso­ruk kicsúcsosodását jelentette. Ismét­lést követelt a közönség. A forró taps Mayer Istvánné, s az egyenruhás ki­sín yek munkájának méltó elismeré­se volt. Kitűnő hanganyag, énektechnikai 'elkészültség, meleg tónus s az érzet­nek hű visszaadása jellemzi az övó- lőképző énekkarát. Csak elragad ta- ással írhatunk róluk, mert énekük­én gyönyörködtünk. Olyan tisztán sengő szopránt, kiegyenlített szóla- lokat, széles dinamikai skálát kevés .kólái énekkarnál tapasztaltunk, lint náluk. Előadásukban érződik a műszeres hangképzés és általában a lakavatott kéz — Horváth Valéria (Unkája. Legjobban a Zöld erdőben őadása tetszett. Kétségkívül sikere- >bb volt a Katalinka, ám a kórus lése kissé lerontotta a produkciót. Az iskolai énekkaroknál általában :t tapasztaltuk, hogy a gyorsabb mpó a sajátjuk. Ezeket a műveket itározottan nagyobb kedvvel és ztonsággal adják elő. Hozzátesszük: a könnyebb! Több gondot tehát a ssú, rendszerint pianovai indított Ivek kidolgozására. És még egyet. ; amúgy is hosszú műsorra való hintettél — bár a művek vál- atossága miatt nem volt unalmas hasznos lett volna iskolai énekka- nfcnak csak a legjobban kidólgo- t művet előadni. A Szép ez a mu- ta, Zöld erdőben és Egyetem-be- !tem így is hű képet festett volna árusok fejlődéséről. A z est két zongoristáját meleg fi szeretettel fogadta a közönség, tzi Gyula, zeneiskolánk volt taná- a Székely keservest, Esik a város- j i-t és a Gyermektáncok sorozatból tt élő művészi egyéniségét csiilog- ra. A látszólag »-könnyű« művek íácsolásában félreérthetetlenül * vissza a mester egyéniségét, stí- it. Váczí a nagy kitörésektől a sze­tt csörgedező dallamokig, s a ■mektáncokig kifinomult művészi tát, érzelmi gazdagságát. Előadása él­mény volt. Elismeréssel kell szólnunk Laky Györgyről, akinek művészetét a barokk esten ismerte meg a közön ség. Kodály egyik legnépszerűbb mű­vét, a Marosszéki táncokat adta elő. Játékában a brilliáns technikai kész­ség művészi értelmezéssel párosult Keze nyomán szívekig hatolt a mű szélesen ívelő, méltóságteljes lejtésű fő témája. Úgy szólalt meg a mű ahogy Kodály elképzelte. A népdal Kodály műzenéjében nem vesztette él sajátos jellegét, tovább él, virágzik,_s a művész egyéniségének tűzétól még gazdagabbá válik. Megjegyzésünk Laky egyénisége, képességei több szereplési lehetőséget érdemelnek. (És jobb zongorát, mert a jelenlegi szé­gyene városunknak!) A díszhangverseny egyik fő erős­sége a Somogy megyei Népi Együt­tes vegyeskórusa volt. örömünkre szolgál fejlődése, mely a legutóbbi hangversenye óta is szembetűnő. Az együttes azóta helyesen törekedett a szólamok hangerő és hangzásbeli ki- egyenlítésére. Kórusrészeknél már nem hallunk »-szólistákat«, kiemel­kedő hangokat. Egységessé forrt az énekkar, s a lelkiismeretes felkészü­lés meghozta gyümölcsét. A bemu­tatott művek közül a Kállai kettős tetszett legjobban. Dinamikájában is jobb volt ez az előadás a réginél, ám a zenekar még mindig egy ki­csit függetlenül muzsikál az éneke­sektől. Ez különösen a hirtelen (át­menet nincs) halkításoknál szembe­tűnő. Hangulatában talán az Akik mindig elkésnek című művet sike­rült legjobban visszaadni. Gadányi György dirigálta a Norvég lányokat is. Ezúttal tiszta internálásról, s va­lóban élményt jelentő előadásról emlékezhetünk meg. Az Este halványabban sikerült. Kétségkívül Kodály egyik legkénye­sebb, legnehezebb vegyeskari művé­ről van szó.. A kórus jól félkész?'! s a hangulati árnyalatok gazdagsá­gát tárta elénk. Ám az intonáció­ban kisebb hibákat éreztünk, esett a kórus már a mű közepén, s ez végigvonult a befejezésig. Kanyar József vezényelte Bárdos: Kodály köszöntése című művét, mély átéléssel, szugges2rt.lv erővel. A be­mutató óriási sikert aratott, s a tap­sok méltán, dicsérték az együttest, mely szívvel, lélekkel köszöntötte Kodályt Bárdos muzsikájával. Mint mondottuk, az együttes hangzásban, énekkultúrában és előadásmódban sokat fejlődött. Kanyar Józsefet és Gadányi Györgyöt megérdemelten köszöntötte forró lelkesedéssel a hangverseny közönsége. Uj színfolt megyénk énekkultúrá­jában a Megyei Pedagógus Férfikar megjelenése. A mindössze másfél hó­napos együttes első nyilvános sze­replése kitűnő hangerőről, jó tempó- és dinamikai érzékről, s művészi irányításról — Merényi György — tanúskodik. Dicsérnünk kell külön a basszus csodálatosan szép tónusát. A tenor még erősítésre szorul. A Jelige ezen a hangversenyen mint­egy önmaguk, az énekesek buzdítá­sát is jelképezte. Igen, tovább kell vinni az ügyet, mert meggyőződé­sünk: páratlan lehetőségek rejlenek a pedagógus kórusban. Ünnepi erő­vel zúgott fel a Huszt, s döbbenetes hatást ért el. Mindössze azt kér­nénk, hogy a mű elejének sejtelmes atmoszféráját egy-egy fontosabb szótag érthetőbb kiemelésével min­tázzák meg. A legnagyobb Kodály férfikari mű, az Isten csodája igaz­nak, őszintének, átéltnek hatott. A tenor apróbb gyengeségei, s a ne­héz műből, fáradtságból fakádó esés azonban nem engedte teljesen ki­nyílni a produkciót. Szép jövő áll az együttes előtt, s reméljük a dísz- hangverseny sikere, tanulságai to váv'M buzdítást jelentenek. K ellemes meglepetést okozott a Közalkalmazottak szimfoni­kus zenekara Kosa Sándor vezény­letével, Bátor, Vnorfísz vállalkozás volt, s a kísérlet sikerült. Kis zene­kari együttes szólaltatta meg a halk szavú, elmélyülten Urai alkotást, Kodály: Nyári este című művét. A zenekarnak rendkívül nehéz dolga volt, s nem oldotta meg maradékta­lanul feladatát. Igaz, hogy a mű gerince a vonósok gazdag hangzása, de a brácsa, cselló nem hagyta elég gé érvényre jutná a fa-fúvókat. Egy kicsit a dinamikai árnyalatok vér- szegénységét éreztük. Mégis meg­ragadott; az előadás, s arról győzött meg: ezúton szinte már nincs lehe­tetlen zenekarunk előtt. A Háry- szvit I., V. és VI. tétele megdöbben­tően hiteles, precízen kidolgozott, valódi műélvezetet nyújtó előadás volt. Szinte hihetetlenül meggyőző a Kezdődik a mese felfelé szárnya­ló kromatikus futama, s a zongora- tremoló fölött kibomló dallamvonal tétova indítása. Belecsöppentünk a mesébe, s az Intermezzó, a Császári udvar bevonulása induló-tempójú tételének kifogástalan előadása után csak a közönség tapsa választott el bennünket Hárytól. Kitűnő produk­ció volt, mely éppúgy dicséri a kar­mestert, mint zenekarát. Az est legnagyobb élménye a be­fejezésként elhangzó A magyarok­hoz című mű előadása volt Bárdos Lajos vezényletével. Négyszáz tagú kórus harsogta a győzelmi szózatot, úgy éreztük: megindult a lavina, megindult Somogy a kóruskultúra fejlődésének útján. K öszönet a közreműködőknek, köszönet a rendezőknek e fe­ledhetetlen estéért. Tudjuk. hogy megyénk dalosai, kik Kodály mű­vészetének szentelték az estét, meg­emlékezésként. a nagy mester alko­tásaival jelképezni kívánták azt a művészi célkitűzést, utat, melyet va­lamennyien követni akarunk... JÁVORI BÉLA Ügyefogyott kereskedelem A Nagyatádon járó idegen szívesen tér be a Széchenyi téri cuk­rászdába. Berendezése modem és ízléses, vá­rosi jellegű. Nem hiába mondják Atódra, hogy már nem falu: mező­város. A cukrászda eszpresszógépe jó feke­tét főz, a cserépkályha kellemes meleget áraszt. Jól érzi magát az ember. Kedve támad meginni valami szesz- féleséget is, amíg elol­vassa az aznapi újságo­kat Igen ám, de egyik kiszolgáló sem tudja megmondani, hogy mi­lyen van. — »C«-likőr, kérem — mondja mind a kettő. A pulton három üvegi áll: egyben sárga, má­sikban vörös, a harma dikbaa bordómínű fo lyadék. Döntsd el, kel vés vendég, melyik szí­nű a szimpatikusabb. No, sebaj. Megtör­tént a választás, a sár­ga »C«-likőr — melles­leg szólva konyak volt — levándorolt a torkon, az újságból kifogytak a betűk, lejárt az idő. Fizetni kellene. — Egy dupla, egy ko­nyak, egy szóda. Fél óra (a pontosabb igazság kedvéért: 6 perc volt, de így sem kevés!) számalósdi kö vetkezett. Nyomtatott blokkon, két példány­ban, akár a itextil- szaküzletben. Közben még arra is van ideje az embernek, hogy szét­nézzen a külső helyi­ségben. Az egyik sa­rokban három szódás­üveg árváskodik. Bi­zonyára ottfelejtették. A másikban meg ha­lom papfrosdoboz. Cu- korkás vagy cigarettás — mindegy. Legfeljebb azt az érzést szüli, hogy az ügyefogyottság mellé betársult egy pi­cinyke rendetlenség is. És ezzel a gondolat­tal távozol Nagyatád­ról, s azzal, hogy mikor legltpzelebb erre visz utad, ismét betérsz cukrászdájába. De már semmi sem táplálja ré­gi érzéseidet: »C«-likőr helyett meggyet kapsz, vagy konyakot, fél perc alatt kész az el­számolás és az ízléses helyiséget sem csúfítja el holmi raktársarok. ■i -ffe­A Megyei Légoltalmi Parancsnokság Tájékoztatója (XIII.) Védekezés az atomfegyver hatásai ellen 4. Védekezés a maradandó magsu­gárzás ellen. Atombomba, vagy hidrogénbomfca robbanás esetén különösen akkor, ha a robbanás a föld közelében tör­ténik. számolni kell maradandó mag­sugárzással, mely hasadási termé­kekből, a hasadást elkerülő uránium­ból és plutóniumból származik. To­vábbá maradó magsugárzást okozhat a kezdeti neutron sugárzás is, mert a terep anyagait a neutronok rádió- aktíwá változtathatják. A rádióaktív sugarak jelenléte a terepen érzékszerveinkkel nem álla­pítható meg, azok kimutatására kü­lönleges műszerek szolgálnak, me­lyekkel a sugárzás jelenlétét, erős­ségét és a szennyezettség mértékét lehet megállapítani. A sugárzó anyagok felderítését a légoltalmi szervek végzik el, mely felderítés kimutatja a gamma, béta, és alfa sugárzásokat. Atomrobbanás esetén nagy mennyiségű rádióaktív por kerülhet a levegőbe, mely por az emberi szervezetet a bőrfelületen és légző szerveken keresztül veszé­lyezteti. Éppen ezért, ha. védtelen személyeknek kell áthaladni a szeny- nyezett területen, a légző szerveket kendővel védeni kell és semmit sem szabad megérinteniük. A terep elha­Látogassa meg és vásároljon már most. Játék- és knftércíkk kiállítás árusítással egybekötve a BÉKE SZÁLLÓ NAGYTERMÉBEN december 3-tól 14-ig. Nyitva reggel 9-től este 19 órfiig. Kaposvári Kisker. V. •cűí gyása esetén a ruházatot le kell vet­ni és szapannal, vízzel le kell mosa­kodni, A felderítést, valamint a mente­sítést végrehajtóknak védőruhát kell hordaniuk, melyek közül a legtöké­letesebb a gumiruha és a gázvédő öl­töny, de sűrű szövésű kezes lábas is elég alkalmas ilyen célra. A szeny- nyezett terepen mindig kesztyűt kell viselni, a fej védelmére szorosan fek­vő sapkát kell hordani, valamint a légző szerveket gázálarccal kell meg­védeni. Aki a szennyezett terepen tartózkodott, vagy áthaladt, azt für­detéssel meg kell tisztítani. A rádióaktív anyagokkal szennye­zett terepet és anyagokat mindaddig nem lehet használatba venni, míg a sugárzás erőssége az ártalmatlan nívó alá nem csökken. Figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy a rádióaktivitást nem lehet megszün­tetni semmiféle eljárással, csupán a szennyeződés által okozott veszélyt lehet csökkenteni a szennyeződés megszüntetésével, a szennyeződött tárgy, vagy anyag eltávolításával, a felbomlás megvárásával. Végül beszélni kell arról, hogy az élelmiszerek és az ivóvíz védelme hogyan néz ki. Általában a jól be­csomagolt élelmiszerek a rádióaktív szennyeződéstől védve vannak. A konzervek és üvegbe zárt élelmisze­rek védelme a legtökéletesebb. A szilárd élelmiszerek csak a felüle­tükön szennyeződhetnek, a szeny- nyezett réteg eltávolítása esetén az élelmiszerek fogyaszthatok. A rádió­aktív anyagokkal szennyezett víz sem fogyasztásra, sem egyéb célok­ra nem alkalmas. A vizet minden esetben gondosan meg kell vizsgálni és leghelyesebb desztillálással fo­gyasztásra alkalmassá tenni. A rádióaktív anyagok az állatok takarmányát is veszélyeztetik és ilyenek fogyasztása az állatokra ha­sonlóképpen káros, mint az emberek­re és arra is figyelemmel kell lenni, hogy a rádióaktivitással szennyezett állat húsának elfogyasztása is sugár­betegséget okozhat. Vége GGOGGGOOC J •XXX-V-V50000G0GGGG000eC«'00G0C(ü00Q0ü’0S-Í2o>cX30 !X3QGOOGGGGGOOOGGOOOOOÖ0GGGOGOeOOOOOQOQQOO©O KÉPEK A LUXEMBURG} QRÖFJA ELŐADÁSÁRÓL Flcury és Sir Bazil (Farkas Army—Fillár István) vidám dallamra táncolják ónnf*n u nnSmAi*í*n „ixtT-"-1 »-*».«—n- |gg g, fényképezőgép Magda és Kiszely Lajos ajkáról. “ «* ■***«» »«*■ ÄWllÄS lencséje!" AJ&Sf S 252SÄ S£S

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents