Somogyi Néplap, 1957. december (14. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-11 / 290. szám

Szerda, 1957. december 11. SOMOGYI NÉPLAP 3 Kövessék másolt is példájukat Még a nyáron egyik taggyűlésen történt az Útfenntartó Vállalatinál. A taggyűlésen résztvevő kommunis­ták elmondották, hogy sok munka­helyen baj van az anyagnyilvántar­tással, az anyag felhasználásával, a munkafegyelemmel és hogy a bére­zés körül sincs minden rendben. Ezért a taggyűlés úgy határozott, hogy a legrövidebb időn belül létre kell hozni egy háromtagú operatív ellenőrző bizottságot, amelynek fel­adata lesz segíteni a vállalat veze­tését és segíteni abban, hogy meg­szüntessék a különböző visszaélése­ket. Megkezdik a munkát A háromtagú operatív bizottságot néhány nap múlva meg is alakítot­ták. A bizottsági tagokat úgy válo­gatták össze, hogy abban műszaki, munkaügyi és pénzügyi szakembe­rek legyenek. Két kommunista és egy pártonkívüli dolgozó kapott a bizottságban helyet. Bogiári József párttitkár, műszaki vezető, Zóka Győri József revizor, s Balogh Já­nos munkaügyi vezető. Júniusban a vállalathoz tartozó valamennyi főkörzetben szokásos félévi leltárt tartottak. A bizottság a leltárok felülvizsgálása, s a négy főkörzetben tartott vizsgálat alap­ján megállapította, hogy a leltári je­lentésekben nem a valóságnak meg­felelő, hanem meghamisított adatok szerepelnek. Ezért javasolta a vál­lalat vezetőségének, hogy újból ren­deljen el egy általános, tételes lel­tért. Egyúttal a leltári hibák alap­ján 7 dolgozó ellen indítottak fe­gyelmi és kártérítési eljárást. 30000 forint hiány és egyéb visszaélések A második leltározás sok vissza­élésről rántotta le a leplet. A fonyó- di főkörzetnél például 30 000 forint hiány mutatkozott. E!z a hiány az anyag és a nyilvántartások felüle­tes, helytelen kezeléséből adódott. Az építési naplóban az anyagfel­használást nem a valóságnak meg­felelően tüntették fel. A bizottság javaslatára ezért a felelős dolgo­zókkal szemben kártérítési, fegyel­mi és bűnvádi eljárás indul. A Galambok—Zalaapáti úton híd­szigetelési munkát végeztek Mecsek József és Bank József kőművesek. A szigeteléshez 150 négyzetméter szigetelőlemez helyett csak 50 négy­zetméter lemezt használtak fel. A híd elkészült, s akkor derült ki a visszaélés, amikor a híd rövid idő alatt beázott. Ekkor felülvizsgálták a munkát és kiderült a szabályta­lanság. A 100 négyzetméter szigete­lőlemez (ára 2100 forint) közben a két kőműves állitása szerint a rak­tárból »eltűnt«. A bizottság ezt azonban nem hitte el, s a kár meg­térítésére kötelezte őket, ugyanak­kor mindkettőjük ellen bűnvádi el­járást indítottak. Az operativ bizottság működése óta harminc különböző ügyet vizs­gált felül, s igen sok szabálytalan­ságra hívta fel a figyelmet. Megál­lapították, hogy sok helyen azért ve­zették’ szabálytalanul a nyilvántar­tásokat, építési naplókat, hogy a »megtakarított« anyagokat aztán »másutt« használják fel. Ez alatt azt kell érteni, hogy néhány vállala­ti dolgozó a vállalatvezetőség tudta és hozzájárulása nélkül magánsze­mélyeknek különböző munkákat ■végzett. Ilyen megtakarított anya­gokból járdát, konyhát, kapubejá­rót aszfaltoztak le, készítettek a vállalattól ellopott anyagból. Megállapították a vizsgálatok so­rán, hogy egyes gépi berendezések­nél nem tartják be a megállapított napi 10 óra géphasználati időt. Volt olyan bitumenszóró gép, ahol a dol­gozók napi 14—15 órát számoltak el, holott ennyi munkát nem végeztek. Ezekkel a dolgozókkal szemben kártérítési és bűnvádi eljárást indí­tanak. Olyan hibákra is felhívták a figyelmet, amelyek akadályozzák a vállalat eredményes munkáját, de nem a vállalat hibájából erednek. Az Útfenntartó Vállalat az elmúlt év egyik negyedében például 300 000 forint kocsiálláspénzt fizetett a MÁV-naik. Ez abból adódott, hogy vasúttal érkező kőszállítmányaik ki­rakásához, főleg a balatonmenti községekben nem kaptak mindig elegendő embert. Az Útfenntartó Vállalat díjszabásai szerint vagon­ból kőkirakásért mázsánként 40 fillért fizetnek. Ezzel szemben Ba- laton-bogláron a Kertészeti Vállalat egy forintot, vasárnap pedig 1,50 fo­rintot fizetett mázsánként?! Persze, hogy így az Útfenntartó Vállalat vagonjai, kirakatlanul maradtak, a kocsiálláspénz pedig egyre növeke­dett. Ebből a 300 000 forintból egy másfél kilométer hosszú utat tudtak volna elkészíteni. Ebben az évben »mindössze« 100 000 forint kocsiál­láspénzt fizet a vállalat. A magas kocsiálláspénz adódik abból Is, hogy a bitumen-szállító vasúti tartályok kieresztő nyílása igen szűk, s a bú tűmén csak lassan, s nehezen ereszt­hető ki belőlük. Állomáskezelők, akik nem is alszanak Az Útfenntartó Vállalat út- és hídépítéshez szükséges anyagait kü­lönböző állomásokon tárolják. Ezek­re az anyagokra á'lomáskezelők vi­gyáznak, Sok ilyen állomáskezelő fi­zetését, túlóráért kifizetett bérét megnézve, olyan helyzet adódott elő, mintha ezek az emberek nem is aludnának, 16, sőt 20 órát is »dol­goznak« naponta. A böhönyei állo­máskezelő július egyik dekádjában, tehát tíz nap alatt 931,80 forintot vett fel túlóra fejében. Ez az állo­máskezelő egyébként becsületesen végzi munkáját. Utólag nehéz meg­állapítani, hogy a kifizetett túlóra­díjat valóban megszolgálta-e. Min­denesetre emberileg képtelenség az, hogy valaki naponta 4—6 órát alud­jon, a többit munkával töltse. * Az operatív bizottság ezt az állapotot megszüntette, azóta jóval csökkent az állomásőröknek kifizetett túlóra­bér. Ezzel azonban nem elégedtek meg. Azt is megnézték, hogy ki bíz­ta meg ezeket az állomásőröket, hogy ennyi időt munkában töltsenek el. A böhönyei állomáskezelő felet­tesét ezért és egyéb szabálytalansá­gokért írásbeli megrovásban része­sítették s egyhavi fizetésének 15 százalékos csökkentésével büntették meg.. Nemcsak a hibákat tárják fel Az operatív bizottság amellett, hogy feltárja a különböző hibákat, visszaéléseket, javaslatokat is ad a vállalatvezetés munkájához. Például az ellenőrzés során megállapították, hogy sok dolgozó becsületesen, példa­mutatóan végzi feladatát. Ezeket a dolgozókat dicséretre és jutalma­zásra javasolták. így kapott jutal­mat Wéber Lajos munkavezető, aki a boronkai hídépítési munkákat irá­nyítja. Az ő munkahelyén mind az anyagnyilvántartást, mind az építési naplót piontosan, a valóságos anyag­felhasználás szerint vezetik. A bi­zottság javaslatára ezért dicséretet és pénzjutalmat kapott. Pénzjutal­mat és dicséretet kapott Vaszarl Imre tamási főkörzetvezető, Máté József tamási körzetvezető, vala­mint Merényi Margit és több pénz­ügyi dolgozó. Szilárdul a munkafegyelem Néhány hónap óta dolgozik ez az operatív bizottság. Amellett, hogy megállapították a főkörzeteknél, munkahelyeken, kik a felelősek a hibák, a visszaélések elkövetéséért, megállapították azt is, hogy felelős­ség terheli a vállalati főépítésveze­tőket, valamint a felső műszaki ve­zetést és a főkönyvelőt, amiért nem ellenőrizték kellően az anyagok fel- használását, s az építési naplók ve­zetését, a nyilvántartást. Kezdetben, amikor a bizottság elkezdte munká­ját, bizalmatlanság volt vele szem­ben tapasztalható. De ma már lát­ják a vállalat becsületes dolgozói, hogy nem ellenük, hanem a hibák megszüntetéséért harcolnak. Ezért számtalan esetben mennek a bizott­sághoz. Kérik, hogy munkaügyi, bér, vagy műszaki kérdésekben segítse­nek az igazság kiderítésében. Azt is el kell mondani, hogy a bi­zottság munkája nyomán javulás mutatkozik a munkafegyelemben. Ez megmutatkozik abban is, hogy a vál­lalat harmadik negyedévi útfenntar­tási, korszerűsítési tervét 109,1 szá­zalékra tejesítette, s hogy az anyag­nyilvántartásokat, az építési napló­kat, az anyag felhasználását a való­ságnak megfelelően tüntetik fel. Az eredmény azt is bizonyítja, hogy a kommunisták .javaslata, ennek a bi­zottságnak a felállítása helyes volt. Most azon dolgoznak, hogy a vállalat még gazdaságosabban dolgozzon, hogy elnyerjék az élüzem címet. Van még néhány vállalat a megyében, a városban, ahol nincs minden rend­ben a bérezések, az anyag felhaszná­lása s egyéb téren. Ezért azt javasol­juk: kövessék másutt is az Útfenn­tartó Vállalat kommunistáinak pél­dáját. Szalai László. A nők ügye — A FELSZABADULÁS alapvető változásokat hozott a dolgozó nők társadalmi, politikai és igazdasági helyzetében. M unka törvén y sárik ál­talános rendelkezései és normái egyaránt vonatkoznak a nőkre és férfiakra. Ilyenéit például: a munka­nap időtartama, a heti pihenőnap, az évi rendes és rendkívüli szabad­ság, a munkavédelmi, balesetelhárí­tási és ipari, egészségügyi óvórend- szabályok stb. A munkatörviények ezenkívül fi­gyelembe veszik a női szervezet fizi­ológiai sajátosságait, az anya és gyermeke érdekeit, speciális biztosí­tékokat adnak a női munka védelmé­re: tilos a nőket nehéz és egész­ségre ártalmas munkára alkalmaz­ni, meg van állapítva az emelhető súlyok határa. Pártunk és kormányunk állandó­an gondoskodik a nők munka- • és életfeltételeinek megjavításáról, se­gítséget nyújt nekik a gyermekek nevelésében. A terhességi és szülési szabadság az évi rendes szabadsá­gon felül van. E szabadság füg­getlen a szolgálati időtől. A terhes­ségi és szülési szabadság ideje alatt a nők teljes fizetést kapnak. Tilos elutasítani a munkára jelentkező nőt, vagy 'fizetését csökkenteni azért, mert terhes, vagy szoptat. Tilos a nőket a terhesség ideje alatt éjsza­kai munkára beosztani. A túlórázta­tást általában tiltják a munkatörvé- . nyék. Szoptatós anyák a pihenési- és ebédszüneten kívül napi 8 órás munkaidő esetén napi kétszer fél­órás fizetett szoptatási szünetet kapnak. A dolgozó nőit a társadalombizto­sítás keretében anyasági, szülési se­gélyben részesülnek. Ez év első há­rom negyedében az SZTK kaposvári Alközpontja 2 millió 928 ezer forint anyasági- és szülési segélyt fizetett ki. A második negyedévben a ME- DOSZ mintegy harmincezer forint szülési segélyt fizetett ki a dolgozók részére, a HVDSZ pedig ugyanezen időszak alatt harmincezer forintot fizetett ki a különböző segélyezési célokra. Az anyák 400 forintos cse­csemőkelengye vásárlási utalványt kapnak. Csak városunk területén a múlt évben 786, ez év első három­negyedében 469 ingyenes babakelen­gyét utalt ki a városi tanács illeté­kes osztálya. A nyugdíjazásnál a •nők szintón kedvezményben része­sülnek. A nőknél két évvel alacso­nyabb a nyugdíjazási korhatár, mint a férfiaknál. Pártunk és kormányunk a nők és gyermekek anyagi és szociális hely­zetének javításáért küzd: a szülőott­honok, bölcsődék, napközi otthonok hálózatának kiszélesítéséért, a fél­kész ételek és háztartási gének gyár­tásának növeléséért stb. A POZITÍVUMOK MELLETT ma még gyakran találhatók negatív je­lenségek. Több helyen nem tartják be la nők munkavédelmére hozott munkatörvényeket. Csak néhány pél­dát említünk. A nagyatádi dohánybeváltó veze­tősége törvénytelenül szerződtette Nagy Bélánét és törvénytelenül sza­kította meg munkaviszonyát. Akkor bocsátották el, amikor terhes volt. Az ügy a területi egyeztető bizottság elé került. S itt orvosolták a dol­gozó nő jogos panaszát. A vállalat vezetősége törvénysértést látott a TEB intézkedésében, b ezért) panasszal fordult az ügyészséghez. Az ügyészség nem adott helyt a panasznak, s jogosnak találta a TEB határozatát. Ez az eset nem hízelgő a dohánybeváltó vezetősé­gére. Jakab Istvánná, a kaposvári Patyolat Vállalat dolgozója nem kapta meg a fizetett ebédidőt. Itt is a TEB orvosolta a .munkásnő jogos sérelmét. Varrnak más jellegű hibák is a női munkavédelem terén. Gyakran előfordul (főleg a kereske­delemben), hogy az emelhető súlyok határát túllépik. Ha egyszerűsítést hajtanak végre, a nő kerül hátrá­nyos helyzetbe, őt bocsátják el, még akkor is, ha jobb munkaerő, mint a férfi munkavállaló. Ida még .sajnos, az is gyakran előfordul, hogy a szü­lés után két-három hónap múlva adják ki a szülési segélyt. társadalmi ügy Kifinomult formában is előfordul a nők védelmére hozott munka tör­vények megsértése. Például munká­ra jelentkezik a terhes nő. Nem .ta­gadják meg a felvitelt, csak azt válaszolják, »nincs felvétel«, »nincs szükség munkaerőre«. S kosban másnap felvétel történik. Mi az oka az ilyen, és hasonló jel­legű hibáknak? Sajnos a hibák sok esetben a párt és a szakszervezet tudtával tör­ténnek. A törvényesség megszilárdí­tásáról ’beszélnek, s közben elvtele­nül kezelik az ügyeket. Ilyen jelen­séggel találkoztunk a somogytarnó- cai állami gazdaságban is, ahol- az egyeztető bizottság helytelen hatá­rozatot hozott Nagy Árpádné mun­kavállaló ügyében akkor, amikor az egyeztető bizottság tagjai saját maguk is .tudták azt, hogy nem he­lyes a döntésük. A nők részére a hivatalos munka elvégzése után a munka nem feje­ződik be, az asszonyoknak komoly problémát jelent az üzemi, hivatali munkán kívül a háztartással, a gyer­mekneveléssel járó fáradságos, ve­sződséges munka. Ez a munka nem könnyű. A szombat délutáni és a vasárnapi »pihenés« nem jelent pi­henést a nők számára. Az említett »pihenő idő« alatt szinte jobban el­fáradnak, mint akkor, amikor az üzemben, hivatalban stb dolgoznák. A sole munka miatt kevés idő jut a szórakozásra, művelődésre. Pedig sokan vágyódnak a tanulás, szóra­kozás és művelődés után. HOGYAN LEHETNE elviselhetőb­bé tenni az asszonyok helyzetét? Le kell rövidíteni a »második mű­szak« idejét? De hogyan? Egyrészt a háztartás gépesítésével, a félkész ételek gyártásának növelésével, más­részt a családon belüli jobb munka- megosztással, vagyis — a férjek job­ban kapcsolódjanak be a háztartá­si munka elvégzésébe. E téren is vannak követésre méltó példák. A kaposvári cukorgyár, a Baromfifeldolgozó, a Kiskereskedel­mi Vállalat vezetősége mosógép be­állításával segíti az asszonyokat. Vannak férfiak, akik segítenek a »második műszak«-ban. Halász Ti­bor elvtársat, a kaposvári Táncsics Mihály gimnázium tanárát nagyon gyakran lehet látni, amint viszi haza családjának a szükséges élelmiszert. Szinte mindennapos vendég a hát- más számú bölcsődében. Az egyik vasárnap néhány perc leforgása alatt ötven férfit láttunk a piacon, akik a bevásárlást végezték. E férfiak­nak mintegy fele funkcionárius (ta­nácsi alkalmazott, párttitkár, párt­vezetőségi tag, más tömegszervezeti vezető) volt. Azonban e jelenségek még nem ál­talánosak. Csak néhány negatív pél­dát említünk. A múlt héten az egyik nap a Kossuth téri gyógyszertárban a 12 vevő közül kilenc asszony volt, s csak három a férfiak száma. No­vember 24-én reggel 8 óra körül a Májusi 1. utcai tejboltban szintén többségükben nők voltak a vásárlók. Itt a 16 vevő 75 százaléka nő volt. S milyen az arány a bölcsődékben? Hasonló. És az iskolákban a szülői értekezleteken? Még rosszabb. A kadarkúti általános iskolában a szü­lői értekezleten megjelent harminc nő és két férfi. Ezek a tények azt igazolják, hogy a »második műszak« feladatainak elvégzésébe á férfiak még nem kapcsolódtak be megfelelő mértékben. Úgy véljük, hogy a férfi­ak még jobban segíthetnék a fele­ségüket a , háztartási feladatok el­végzésében. mert ezzel na.gymért/k- ben megkönnyítik hitvesük élet­körülményeit. Az asszonyok is har­coljanak jogaik érvényesítéséért, azért, hogy javuljon meg helyzetük. » A SZOCIALIZMUSÉ A JÖVÖ, tehát elsősorban a munkásé, meg a nőé« — ezekkel a szavakkal fejező­dik be A. Bebel »A nő és a szocia­lizmus« cimű nagyszerű műve. Építsük úgy a szocializmust, hogy a nők is jobban élvezzék a szocializ­mus gyümölcsét. A nők, az asszonyok ügye — tár­sadalmi ügy. SURI KÁROLY KI lehet tagja a partszásiszövétségnek? A partizánszövetség Somogy megyei csoportja nemrégiben tartotta .taggyűlését. Balogh János vezetőségi tag az or­szágos küldött-közgyűlésről számolt be. Elmondta, hogy a két napig tartó impozáns közgyűlésen kétszáz küldött 2900 tagot képviselt. A közgyűlésén sok küllőiül vendég is részt vett. A küldött-közgyűlés a titkári beszámoló után országos választmányt választott. Megszabta a szövetség feladatait és új alapszabályt dolgozott ki, illetve fogadott el. Ez körvonalazza a partizánszöve.seg céljait, feladatait, s azt is, ki lehet a szövetség tagja: az, aki a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom idején és az azt követő polgárháborúban (1917—1922) fegyvere­sen harcolt a Vörös Gárda, a Vörös Hadsereg, a Vörös Partizánok so­raiban és azóta is részt vesz a forradalmi munkásmozgalomban, s aki 1919-ben a magyarországi Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg tagjaként fegyveresen harcolt és azóta is részt vesz a forradalmi munkásmozgalomban; aki a Horthy-fasizmus alatt Magyarország területén részt vett a párt (MKP) és az Ifjúsági Szövetség (KIMSZ) harcaiban és illegális tevékenységét a párt igazolja; aki 1936—39-ben fegyveresen harcolt a nemzetközi brigádok, vagy a Spanyol Köztársasági Hadsereg bármely más egységének so­raiban, a Spanyol Köztársaság szabadságáért a fasizmus ellen vívott nemzeti függetlenségi háborúban és azóta is részt vesz a forradalmi munkásmozgalomban; aki a második világháború alatt Magyarország területén, vagy a Szovjetunióban, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Jugoszláviá­ban, Franciaországban, Belgiumban vagy másutt partizán egységek­ben fegyveres ellenállási mozgalomban, vagy a Szovjet Hadsereg egy­ségeiben harcolt es azóta is részt vesz a forradalmi munkásmozga­lomban; aki a fasizmus elleni harcban Magyarországon, vagy külföldön aktívan segítette a partizánokat és az illegális kommunista harcoso­kat (fegyverszerzés, élelmezés, felderítés, partizánok elrejtése, stb.) és ebben kiemelkedő érdemeket szerzett és azóta is tevékenyen részt vesz hazánk szocialista építőmunkájában, amennyiben tevé­kenységét az Országos Választmány Elnöksége partizán tevékenység­nek ismeri el. Tagja lehet továbbá a szövetségnek mindaz, aki a Szovjet Hadse­reg oldalán katonai egységben rész. vett felszabadító harcokban (a bu­dai harcokba bevetett Vörös Szalagos Ezred I. és VI. hadosztály be­vetett harcosai, stb.) s azóta is küzd a népi demokrácia megerősíté­séért; a második világháború után részt vett az elnyomott népek nem­zeti felszabadító háborújában, az antiimperialista szabadságharcok­ban vagy ezekben a háborúkban, .mint műszaki, orvos, vagy egész­ségügyi beosztott segítette a szabadságukért harcoló népeket; aki a kievi vagy más antifasiszta, illetve partizán iskolát elvégez­te, partizán alakulatokba be volt osztva és önhibáján kívül nem ke­rült bevetésre és azóta is részt vesz hazánk szocialista építésében; aki népi demokratikus rendszerünk védelmében a fegyveres erők kötelékein kívül 1956. október 23-a és november 15-e között egyértel­műen, igazolható módon fegyveres, vagy életveszedelemmel járó poli­tikai akcióban vett részt az ellenforradalmi erőkkel szemben az or­szág területén és tevékenységét az Országos Választmány Elnöksége tüzetes elbírálás alapján 1957. december 31-ig elismeri. A partizánszövetség Somogy megyei csoportja három évvel ez­előtt alakult Kaposvárott, s jelenleg 15—20 Partizán Emlékéremmel kitüntetett tagja van. A csoport tagjai eddig az ifjúság és általában a dolgozók hazafias és internacionalista szellemben való nevelésében vettek részt. Gazdag harci, mozgalmi és élettapasztalataikból élmény­beszámolókat tartottak üzemekben, iskolákban és a fegyveres alaku­latoknál. Az ellenforradalom idején a csoport tagjai kivétel nélkül megállták helyűket. A módosított alapszabály szerint a helyi partizán csoport az arra érdemes'elvtársakból kibővíti sorait, hogy a jövőben még nagyobb lendülettel tudjon működni szocialista vívmányaink megvédése, az igaz hazafiságra való nevelés, a szocializmus felépítése érdekében. S. P. Látogassa meg és vásároljon már most. fáték- és kultűrcikk kiállítás ÁRUSÍTÁSSAL EGYBEKÖTVE A BÉKE SZÁLLÓ NAGYTERMÉBEN december 3-tól 14-ig. Nyitva reggel 9-tőí este 19 óráig. Kaposvári Kisker. V.

Next

/
Thumbnails
Contents