Somogyi Néplap, 1957. december (14. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-08 / 288. szám
Vasárnap« 1957. deeeniber 8. BOMOGVI N8PLAV Ahogy a törvény előírja, Egy adópanasz nyomában Válaszbélyeget is tett a borítékba, csakhogy mielőbb írjuk meg neki: mit tegyen, mert nincs percnyi nyugta sem. Négy hold földnek a tulajdonosa, egy ló, meg egy tehén áll istállójában, s a lakóházhoz és a szántó nagy részéhez öröklés révén jutott hozzá. Apósa, Vukman József évek óta sírjában porlad, anyósának eltartásáról ö gondoskodik. Idei adóját az utolsó fillérig rendezte, a csoportvezető — Kovács Deuső — mégis kemény szavakkal illette a minap, éppen az örökség miatt, özvegy Vukrnannénak ötvenhatban több mint négyezer forintos hátralékát törölték behajthatatlanság miatt. Azóta a két örökösre kebelezték a birtokot és most tőle — levélírónktól — követelik a törölt tartozást. Sőt, az adóügyi csoport- veaetá — állítólag — meg is fenyegette, hogy eljárást indíttat ellene adócsalás miatt. Ugyanez lesz a sorsa a kábelezéshez szükséges igazolást aláíró tanácselnöknek, titkárnak, meg a telekkönyv vezetőnek is. Egyébként nemcsak vele, hanem másokkal is nagy lármát szokott csapni Kovács Dezső. így például Jobbágy József és Hajdú Vendel is összeszólalkozott a c sopor t vezető vei. Többen panaszt emeltek magatartása ellen a járásnál, de mindent elnéznek neki, mert jól megy az adófizetés Babócsán. Pedig ez nem Kovács Dezső érdeme, hanem annak eredménye, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány megszüntette a kötelező begyűjtést. Ez a mondanivalója Sömjén Fe- re«c levelének. Végül kéri, írjuk meg, hogyan kerülheti el a felelősségre vonóst és a transzferálást. * * * Levelet nem küldtünk neki, hanem személyesen látogattunk el a faluba... Papp elvtárshoz, a tanács elnökéhez nyitunk be először. — Kovács elv társ? Kezdetben, amikor idekerült, gyakran a kelleténél erélyesebben bánt az adózókkal. A járásiak is, meg mi is figyelmeztettük. Most már nincs vele baj. Levélírónkról érdeklődünk. — Pontos adófizetőnek ismerem. A csoportvezetővel keletkezett nézeteltéréséről nem tudok — mondja a tanácselnök. * ♦ * — Volt-e rá példa, hogy behajthatatlanság címén törölt hátralékot később -felélesztettek«? — erről kérdezősködtünk a pénzügyi csoportnál. Igennel feleltek és erre egy jellemző példát is említettek. Vangyia Vendel évek óta a hanyagok között szerepelt. Tavaly négyezer forint korábbi hátralékát eltörölték. Ám az idén látszott, hogy középparaszti gazdasága elbírja ezt a terhet, ezért adókönyvének megfelelő rovatába ilyen adatokat írtak ez évi kötelezettség 4663 forint; tavalyi tartozás és törölt hátralék mintegy 10 000 forint. Tehát ebben az évben több mint 14 009 forintot követelt tőle az állam — kétezer forint híján be is fizette. De hogyan? Többször zálogoltak és néhányszor transzferálni is akartak nála. Amikor a két és féléves, gyönyörű csikójának a kötelét eloldották, tüstént előkerült az ágyfejből összesen kilencven piros bankó! Van hát pénz adóra — csak meg kell találni a fizettetés módját. Vincze Géza adófelügyelő szabatosain Idézi a törvényt: a behajthatatlanság miatt törölt hátralékot nyilvántartásba kell venni és öt éven belül meg lehet azt követelni, ha megfelelő gazdasági körülmények közé került az adózó. Az eltörölt adóteher öröklés esetén a« utódra száll, ha képes annak megfizetésére. Erről az érdekelteket írásos határozatban kell értesíteni. * * * — Igen, hangoskodtam Jobbágy Józseffel ás Hajdú Vendellel — mondja Kovács elvtárs, az adóügyi csoportvezető, amikor a levél eme részletére tereljük a szót. Az okot is megmagyarázza. Jobbágyéktól csaknem 12 000 forint jár idén az államnak. Önként ötszáz, zálogolással pedig ötezer forintot fizettek eddig. Ha foglalni mentek hozzá, mindent zárva találtak, vagy vasvillával akarta őket megfélemlíteni. (Vajon mi másért kapta volna á hat hónapi felfüggesztett börtönbüntetést?) Hajdú Vendel kcvácsiparos lehet ugyan saját szerencséjének kovácsa, de önbírája nem. Ö pedig megfeledkezett erről az igazságról. Tavaly pár száz forint erejéig adósa maradt az államnak, s amikor a csoportvezető addig ütötte a vasat, amíg meleg volt az — vagyis mielőtt elfelejtette volna, ráírta az idei adóívre a tartozást és annak kamatát, akkor mindketten beletüzesedvács Dezső erősítgeti: Sömjén Ferenc szorgalmazta az adótörlést, hogy átírják a birtokot az örökösök nevére. (Ez viszont eddig be nem bizonyított állítás, egyébként hátralékkal terhelt ingatlant is bekebeleznek, teherrel együtt — így vélekedik az adófelügyelő.) Valóban beidézte Sömjént és közölte vele: meg kell fizetnie azt az eltörölt négyezret is, mert -további adócsalásnak nincs helye«. Vincze elvtárssal együtt érvelünk: nincs szó adócsalásról, a hátralék nemcsak az egyik, hanem mindkét örököst terheli. Végül Kovács Dezső feladja korábbi álláspontját. * $ * Sömjén Ferenc nagyon megnyugszik, amikor tudtára adjuk, mit végeztünk a tanácsnál. Elismeri, hogy a törvény előtt meg kell hajolnia. A pénzügyi csoport feladata, hogy tételesen kimutassa: mikor és miből keletkezett a négyezer forintos tartozás és megfelelő arányban vesse ki azt a két örökösre, Sömjénre és sógornőjére, Horváth Sándomé- ra. Ezután már csak egyet lehet tenni: Mdd fizesse meg a ré eső részt, h-'szen elbírja azt az adósságot a nyolc hold föld, meg a ház. * * * Előnyös a változás Babócsán az adómorálban. Ebben valóban nagy része van a begyűjtési rendszer felszámolásának. de Kovács Dezső pénzügyi csoportvezető határozottságának is. A kötelességtudó gazdákkal soha sem került összeütközésbe. A Kossuth utca 11. szám alatt lakó Bukovics Sándor, aztán Dernánecz Ferenc, Mihaldinecz György és Pássá József lakásán egyszer sem kellett -tiszteletét tennie«. önként rendezték egész évi adójukat. Kálsecz. Sándor is azt mondja: a pontos embereknek semmi bajuk sincs Kovács elvtérssal. Ám, ha kemény, de igaz szavakat küld a hanyagok címére — nem követ el túlkapást, hanem kötelességét teljesíti. Dicséretet érdemel érte. De neki sem szabad a törvény- tisztelőket és azokat korholnia, akiknek neve önhibájukon kívül került a hátralékosok listájára. Ezért viszont figyelmeztetés jusson osztályrészéül. Nem másért, hanem csupán azért, hogy munkáját az állam és a falu népének még nagyobb megelégedésére végezze. tek i szóváltásba. Levélírónk sérelmére rátérve, KoKntae József ■nFTT»YTTWTTTVTrrTTTTT?VTTVVTTTTY*TWTTVTTTTVrTTVWTTW*TTVTTTrTT*TT'rTT7TTTf'rrTTyVTTTTyTTTVTTVVTWyWTrVT»yTTVT Zárszámadás a tss-ekben Négy családot ismét visszafogadtak Az ünneplőbe öltözött emberek arcán megelégedettség tükröződik. Moscdyra húzódnak az ajkak a fúvóshangszerek láttán... Ünnep van ma, évzáró nap, bár még nines itt a Szilveszter... Havazik... Az épületet körülvevő fenyőfák ágain egyre vastagodik a hópárna... Kovács János, elnök szavai emlékeztetnek az egy évvel ezelőtti napokra. A korábbi 56 család közül öt állt éri tavaly novemberben a szövetkezet ker- cseiigeti vártáján. — Így volt, ennyien kezdtük. .. Köszönet Kovács Istvánnak, Takács Jánosnak és mindazoknak, akik a nehéz próbán jelesre vizsgáztak — mondja az elnök. Szállnak a hópihék, múlik az idő. A teremben mozgolódás, apró sóhajok rebbennek fei... Kovács János folytatja a beszámolót. A 208 holdas birtokon töretben hittel — nem törődve a szövetkezetre kíggjót-békát szórókkal — végezték tovább a munkát. Tizenhárom anyakoca és egy ló maradt az állatállományból. Ennyivel kezdték újra.. Novembertől novemberig ott összefogás, a megértés, a nem rúgd- fel, -»hagyd o\tt munka eredménye az egy munkaegységre eső mintegy 6« forint értékű részesedés. Ez a kevésnek éppen nem mondható osztalék nem jelenti azt, hogy a kercseligeti Búzakalászban minden »telkeit-«. Jelenleg a tap vagyona pontosan 1 292 227, a fel nem osztható alap 497 487, a szociális pedig 6 500 forint. Tartaléknak 39 275 forintot tettek főre. Nemcsak anyagi javakban gyarapodott a szövetkezet, nőtt a benne dolgozó családok száma is. Januárban tizenkettőn, áprilisban tizenöten jf>altnk,'lMost vedig már tizenkilenc család hallgatja őrd^sklö- déssel az elnöki beszámolót. Vannak itt egyéni gazdák is, ők is tudomást szerezhetnek arról, miből jött az évi jövedelem és mire fordították a pénzt. Miről vallanak a tények? Januárban üres volt a tehénistálló, nem kérődzőit benne egyetlen állat sem. A vezetőség és a tagok határoztak: eladták a megmaradt egy vagon árpát s a két vagon kukoricát és gyerünk a vásárra. Január 15-e után a nyilvántartásban már ez állt: tehén 2, bika 2, tenyészkan: 1. Ebben az évben több mint 95 ezer forint értékben vásároltak állatokat. 1956 novemberétől 'egy -esztendő! telt el csupán, elmondhatjuk, hogy meg vannak a jövő évi nagyobb részesedés feltételei. Népesek az istállók, s az ólak. Négy ló, 10 fejőstehén, 6 növendéküsző, 2 növendék bika, és 14 hízott szarvasmarha narn adagjáról kell gondoskodni az etetőknek. A ’13 anyakoca szaporulatából 62 hízik, 119 kilós súlyban szállítják majd el őket. Ötöt értékesítettek eddig. A megmaradt 57 baaon sertés eladtSsára is rövidesen sor kerül, s az értük kapott pénz már az új gazdasági év bevételi számláját növeli. A 62 malacot meg felhizlalják, így jövőre is lesz, mit eladni. A belterjesség felé váló törekvést bizonyítják a jövő évi tervek. A következő gazdasági évben több állatot, több trágyát, magasabb holdankänti termést akarnak. A szarvasmarhák számát 50- re növelik. Tie fejőstehén helyett tizenötöt szeretnének látni a jászol előtt. És az ideinél tizenhárommal többet hizlalnak jövőre. 100 000 forintért Zatort és pótkocsit vásároltak. Már a tavasszal szeretnének utána akasztani egy 32 soros vetőgépet. Ha bevezetik a villanyt, márpedig jövőre lesz fény a Búzakalász portáján, akkor üzembe helyezik a gátiért (a villanymotor már meg van), s vesznek egy darálót is. Lesz saját hídmérlegük, nem kell máshol méregetni az állatokat. Mindent számbavé- ve: jól zárult ez az év, ha nem így lenn*, akkor Trumm Antalék sem építhetnék újjá házukat. Az elnök beszámolója után Rab István, Andok Györgyné, Pető Mátyás, Herman József tagfelvételéről határozott a tagság. Tavaly novemberben tévedtek le a közös útról. — Kérem a jelenlevőket fogadjanak maguk közé, én úgy érzem, hogy csak itt találom meg a számításomat, itt, a szövetkezetben. Vegyénük fel tagnak — mondja Rab István. Takács János és Kovács István szavaztak először bizalmat minden jelentkezőnek. S a közgyűlés ellenvetés nélkül úgy döntött, hogy a 'négy, osalad osztoznánk velük a gondban, örömben egyaránt. — Nyitva áll a kapu! Akiről tudjuk, hogy becsületesen dolgozó szorgalmas embetr, az közénk jöhet. Hisz azt alkarjuk, hogy minél előbb, minél többen értsék meg: nagyobb a haszon, könnyebb az élet, biztonságosabb az út közösben — mondja az elnök. .. Megkérdeztük Hol- lósi Mátyásáét: táncol-e majd a tsz-bálban? — Nem. mert én nem idevaló vagyok — mondta. — Mégis eljött a közgyűlésre ? — El, mert érdekel. Ide húz a szivem, de a férjem... nem attar belépni. Én jönnék szívesen. Négy évig dolgoztam ám itt... — Jobb egyedül? — Dehogy jobb. — Ha férje számolna és összehasonlítaná az eredményt? — Nem tud 6 írást, de •látja, hogy több a haszon, mégsem akar belépni. .. Talán majd jövőre? Tálán... A KISZ-fiatalok virágot adnak az elnöknek. A szeretet és a köszönet csokrát meg- hatottan veszi át Kovács János, majd felharsannak a trombiták: »Föl, föl, ti rabjai a földnek..(GÖBÖLÖS) Kaposvölgyi események Ma zárul a szarvasmarha-tenyésztési hónap Kaposvölgye községei szarvasmarha-tenyésztési hírnevüket az eltelt évtizedekben megalapozták. Az itt tenyésztett állatok országszerte keresettek voltak. Az elmúlt évtizedek so- -án a budapesti országos kiállításokon számos díjat, elismerő oklevelet és oklevelet kaptak a kaposvölgyi szarvasmarha-tenyésztők. A hosszú évek során elért eredményeket a második világháború megsemmisítette. A felszabadulás után nyomban megkezdődött az állattenyésztés új életre keltése. Az ötvenes évektől az agrárpolitika hibái következtében csökkent a tenyésztési kedv. A forradalmi munkás-paraszt kormány számos fontos intézkedést tett, mely nagymértékben elősegítette az állattenyésztést. így lehetővé válik, hogy Kaposvölgye ismét visszaszerezze a szarvasmarha-tenyésztési régi, jó hírnevét. Ennek egyik fontos láncszeme a november 10-én kezdődött és ma záruló szarvasmarha-tenyésztési hónap. A tenyésztők megértették, miről van szó, ezért rendezvényeik általában jól sikerültek. A Kaposvölgye 25 községében a dolgozó parasztság több mint ezer szarvasmarhát vezetett fel a bemutatóra Az állatok elbírálását, udvarszemlékkel kapcsolták össze, majd szakelőadások hangzottak el a szarvasmarha-tenyésztés és takarmányozás kérdéséről. Ezeket az előadásokat mintegy három és félearen hallgatták meg. A látottak alapján elmondhatjuk, hogy Kaposvölvye szarvasmarha-tenyésztése fejlődik. A bemutatott állatok mind' szépek voltak. Különösen nagy reményekkel kecsegtetnek a jobbnál-jobb növendék és hasas üszők, örvendetes dolog, hogy ma már a jó küllem megtartása meüatt a magas tejtermelésre való törekvés is tapasztalható. A szakemberekből álló bizottság ennek alapján ítélte oda az arra érdemeseknek a különféle díjakat, amelyeket ma ad át Magyard András elvtárs. a földművelés- ügyi miniszter első helyettese. A termelőszövetkezetek közül a répáspusztai Első ötéves Terv és a Ráksi Uj Élet két-két díjat kap: tenyésztési díjat a bemutatott szarvasmarhákért és növendéknevelési díjat a bemutatott fiatal állatokért. Az egyéni gardák szarvasmarháinak díjarósát az alábbi táblázat mutatja: A tulajdonos neve, község TEHENEK: Matisa Lajos Ráksl Horváth János Somogyszi! Rubecz István Gölle Zalavári Zoltán Zimány Cser Sándor Gölle Nagy József Kaposvár Egerszegi Dénes Patalom F.etek József Kapospula NÖVENDÉK BIKÁK: Kiss Péter Toponár Igali János Nagyberki Knolmár Mihály Patalom Retek József Kapospula Tusnovics Antal Büssü Puska Imre Gölle Nagy Ferenc Kisgyalán Túri Lajos Somogyszil EGY ÉVEN FELÜLI ÜSZŐK: Darabos Károly Csorna Berta Péter Gölle Horváth János Kisgyalán Jakab Imre Gölle Noth János Büssü Sípos György Kaposvár Fonal M. Sándor Fonó Eone/ácz István Szentgáloskér NÖVENDÉK ŐSZÖK: Csima József Kisgyalán Jakab Imre Gölle Varga Sándor Gölle Kiss József Zimány Jakab Ferenc Gölle Flnta József Kazsok Id. Berta Károly Kazsok Baranyó Ferenc Kapospula Az állat Tejtermelés Bíi neve kora kg zsír % Zsófi 11 8348 4,3 1 jA Zsemlye 5 6213 3,6 l/B Galamb 13 5465 3,3 l/C Viola 6 4431 3,9 ll/A Bárány 3 Eh. 4126 4,1 1 l/B Zsuzsa 6 4316 3,C 1 !/C Vilma 5 3847 3,8 lil/A Rózsa 5 Eh.3819 3,9 * II l/B Anyja tejtermolése/kq Néró 1% 5761 3,9 l/A Zoli 1% 4198 4,1 l/B Miklós 1% 5843 3,9 l/C Duci V/i Eh.3819 3,9 ll/A Kacér 1V4 Eh.3776 3,8 I l/B Hangos 1% 5289 3,9 ll/C Szigony 1V4 4551 4.0 11 l/A M ister 1 % Eh.3431 4,2 II l/B Juci 2 3552 4,2 l/A Bimbó 2 VI 41 10 3,8 l/B Zsrm 1 ve D/4 5375 3,5 l/C Borcsa 3 4539 3,9 ll/A Rózsa 2% 6551 3,7 1 l/B Mágnes 1'/3 Eh.2447 3,9 ll/C Magda 2'A 4223 4,1 lll/A Bimbó 2 4318 3.8 m/B Pirók 3A 5958 3,9 l/A Zsuzsa 2'A 4252 3,9 l/B Sári 13A Eh.2815 3,6 l/C Mici 1% 5570 3,7 ll/A Bóske 2'A 3204 3j6 II/.B Piri 1’A 3853 4,1 ll/C Lujza 1 'A 3404 4,1 lll/A Szegfű Vh 281 na. 2440 3,8 11 l/B Méltó ünnepéllyel zárul Ráksiban a Kaposvölgye szarvasmarha-tenyésztési hónap, amely elérte célját Áa elmúlt egy hónap rendezvényeivel nem ért véget a munka. A szakemberek időközönként felkeresik majd e vidék községeit, hogy megfelelő szaktanácsokkal lássák el a tenyésztőket és terjesszék a jó tapasztalatokat A Kaposvölgye eredményeit a megye más részeiben is akarjuk ismertetni, hogy a tenyésztési színvonalat emeljük, a minőséget javítsuk, a termelékenységet növeljük. Czeglédi Lajos megyei főállattenyésirtő. Növényvédelem Jugoszláv növényvédelmi küldöttség járt a közelmúltban hazánkban. A küldöttség ellátogatott a Zala megyei pacsai növényvédő állomásra is, ahová meghívták a Somogy megyei növényvédelmi szakembereket is. Srboljub Fodorovics, a növényvédelmi főigazgatóság vezetője adott tájékoztatást a jugoszláv növényvédelmi helyzetről. Különösen közelről érdekelt minket somogyiakat, milyen mérvű náluk a burgonyabogár fertőzés és hogyan történik az ellene való védekezés. Elmondta, hogy a velünk szomszédos területen csak egész kis mértékben, szórványosan lépett fel burgonyabogár. A fertőzést ők Ausztriából és Olaszországból kapták. Pl. 1946-ban 32 hektár teljes fertőzést 1951 végére 8 hektárra tudták visszaszorítani, ellenbe» az öt- venketíes hatalmas inváziót megfékezni nem tudták és így nagyobb területen elterjedt náluk a burgonyabogár. Ingyenes védekezőszert Jugoszláviában egy kártevő fellépése esetén sem ad az állam a termelőknek.. Ellenben ha valamely kártevő csapás- szerűen lép fel, mint pl. az utóbbi két évben a gyapjaspille, abban az esetben az állam a védekezési költség felét megtéríti. A burgonyabogár ellen minden termelő saját maga védekezik az általa vásárolt DDT-sze- rekkel, éppen olyan gondosan, mint a szőlőik különböző kártevői ellen. — A burgonyabogár csak abban az esetben veszélyes, ha nem küzdenek ellene — mondotta Srboljub Todo- rovics elvtárs. Arra a kérdésre, hogy terméskiesés volt-e a burgonyabogár nagyobb mérvű elterjedése miatt, a következő volt a válasza: — A burgonyabogár fellépése óta a termésátlag fokozatosan nő, mégpedig azáltal, hogy így a termelő rendszeresen látogatja a burgonyáját, észreveszi, ha nő a gaz, ha hiányzik a kapálás, töltögetés, gyomlálás, elvégzi a szelektálást, vagyis többet foglalkoznak a burgoJugoszláviában nya ültetvényekkel, mint azt azelőtt tették. Szívós küzdelmet folytatnak a kaliforniai pajzstetű ellen is. Ahol nagyobb fertőzést látnak, Ott megtiltják abból a helyiségből a gyümölcs és gyümölcsfaiskolái termeszti ínyek más helyiségbe való elszállítását. A jugoszláv példa is azt bizonyítja, hogy idejében, még csírájába» el kell fojtani a különböző növényi kártevőket, betegségeket. így egészséges, Sízép terményeket nyerünk, s nemcsak hazai piacunkat láthatjuk el kifogástalan minőségű áruval, hanem exportunk is növekedni fog. Horváth Gyula, növényvédelmi felügyelő A Műszaki Anyag és Gépkereskedelmi Vállalat (volt Műszaki Bizomány) műszaki becslést végez 1957. december 1 L-én Kaposvár, Széchenyi tér 3. sz. alatt lévő MÉH Vállalat helyiségében A címeket kéri előre leadni Az É. M. All. Somogy megyei Építőipari Vállalat állandó ütegeső szakmunkásokat felvesz Jelentkezés: Kaposvár, Május 1. u. 57.
