Somogyi Néplap, 1957. december (14. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-05 / 285. szám

8 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1957. december 5. Igazságtalanul támadtam a Kínai Kommunista Pártot Sanghaji demokrata cikke a Venhujupaoban Peking (MTI). Szén Coe-juén, a Kínai Demokratikus Liga vezető tagja, neves kínai filozófus, akinek filozófiáról írt tankönyvét a felsza­badulás után is éveken át tanították -a kínai egyetemeken, a burzsoá jobboldal támadása idején a kommu­nista párt ellen fordult és több cikk­be« támadta maga is a kommunista párt vezetését. Szén Coe-juén esete a-naál is érdekesebb, mert ez a kí­nai filozófus már a felszabadulás előtt is haladó álláspontot vallott és sok más társadalomtudósnál köze­lebb . került a kommunista párthoz. Eaért, amikor a jobboldali támadás ideáén 6 is a kommunista párt el­len fordult, sok értelmiségi követte példáját. Amikor a kínai filozófus látta, hogy mi a Csang-lo szövetség vtezette burzsoá jobboldal igazi célja, felismerte hibáját és önbírálatot gya­korolt. Erről a felismerésről tanús­kodik az a cikke is, amelyet a sanghaji Venthujupao közölt. Szén Coe-juén a többi között a követke­zőket írja: A jobboldali támadásnak, amelynek ifi agam is tevékeny ré­szese — voltam — az volt a .kiindu­lópontja, hogy helytelen a kommu­nista pártnak az a gyakorlata, hogy a tea derek kiválasztásakor előnyben részesíti a politikai megbízhatósá­got. Ennek megfelelően azt mondot­tuk, hogy sok tehetségtelen kommu­nista van fontos pozícióban, s hogy áz ülyten kommunisták kéntefienek vezetni. Magam is olajat öntöttem a jobboldali tűzre, amikor a Demok­ratikus Liga sangháji szervezetében azt hangoztattam, hogy helytelenül jár ed a kommunista párt, amikor a politikai megbízhatóságot részesíti előnyben és nem fordít kellő figyel­met a tudásra, a szakmai rátermett­ségre. Azt mondottam, ih"— a kom­munisták »a politika mindenek fe­lett« elv alapján képzetlen fiatal embereket helyeznek nagytudású emberek fölé, fontos állami pozíciók­ba. Ugyanakkor azok a professzorok •és magas képzettségű értelmiségiék, akik nyelveket tudnak, jártasak a szakmájukban, legfeljebb osztályve­zetői funkciót kaphatnak, vagyis, hogy a kommunista párt tudatosan semmibe vteszi a nem kommunista értelmiség tehetségét és képességét. Nem volt igazam, mert a kommu­nista^ párt igenis mind a politikai megbízhatóságra, mind a tudásra, a szakmai rátermettségre igen nagy gondot fordít. A párt kádereinek túlnyomó többsége nemcsak a szo­cializmus iránit Hamisított hűség­ben, . nemcsak a politikában, hanem a szocializmus építésében, a szak­mai munkában is kiválóan megáll­ja a helyét. A burzsoá jobboldal valódi célja nem is egyszerűen csak az volt, hogy a jól képzett értelmiségieket helyezzék magasabb pozíciókba, ha­nem sokkal inkább az, hogy távolít­sák el a szakmailag és politikailag egyaránt kiváló kommunista veee- tőket, A végső cél pedig az volt, hogy a tőkésosztály ragadja ki a vezetést a kommunista párt és * munkásosztály kezeiből. Mi már most az igazság a »-tudato­san elhanyagolt«, nem kommunista élrWirnásóget Üüefbcfdn? Ha teljesen őszinték akarunk lenni, meg kell mondani, hogy ezeknek nagy többsé­ge nem is lenne képes a jelenlegi­nél magasabb pozíciók betöltésére. Akik képesek erre, a felszabadulás óta miegfedélő munkakörökben dol­goznak. A Gsang Lo Szövetség min­denáron az általa tőkés szempontból »politikailag megbízhatónak« tartott elemeket igyekezett vezető pozíciók­ba juttatni. Én magam nem mindig voltam jó viszonyban Csang Po- csu,énnél, a burzsoá jobboldal másik vezéralakjával. De amikor Csang Po-csuen azt olvasta ki cikkemből, hogy jobbra tartok, azonnal barát­ságosabb lett hozzám, s arra kért, hogy tartsam a »frontot« a demok­ratikus liga sanghaji szervezetében. Ezt egy ideig meg is tettem. De idő­vel nekem is kinyílt a szemem, rá­döbbentem, hogy igazságtalanul jár­tam el a kommunista párt és a kínai nép ellen. Rádöbbentem, mit a jobbol­dali Csang Lo Szövetség akar, semmi esetre sem a nép érdekeit szolgálja, hogy az, amit a burzsoá jobboldal akar, legfeljebb a re%kció »politiká­jának és moráljának« megvalósítá­sát célozza. fi Szfsvietunié Kommunista Pártjának és a Szovjetunió Minisztertanácsának köszöneté Moszkva (TASZSZ). A. Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa hálás köszönetét mond minden szervezetnek és ma­gánszemélynek, amelyek és akik a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 40. évfordulója alkalmából üd­vözletüket küldték a szovjet népnek és a Szovjetunió Kommunista Párt­jának. its Izlandi Kommunista Párt az amerikai . csapatok kivonását sürgeti Reykjavik (Reuter). Az Izlandi Kommunista Párt háromnapos kong­resszusán határozatot hozott, amely­ben megállapítja, az izlandi kormány nem tartja meg azt az ígéretét, hogy eléri az Izlandon állomásozó ameri­kai fegyveres erők kivonását. A határozat felszólít minden béke­szerető embert, harcoljon azért, hogy 1959-ben kivonják ezeket az ameri­kai csapatokat. A továbbiakban a határozat meg­állapítja, Xzlandnak 1959-ben fel kell bontania a NATO-val fennálló szer­ződését. Szovjet lapok a délkelet-ázsiai imperialista provokációról Európában Dulles a ieggyű* iiltebb amerikai New York (AP). Emanuel Collar demokratapárii képviselő az ameri­kai parlament igazságügyi bizottsá­gánál! tagja kedden tért haza egy­hónapos európai útjáról. Az újságíróknak elmondotta, hogt Európában Dulles külügyminiszter »a leggyűlöltebb amerikai«. »Egész Európa — Anglia, Francia- ország, Nyugat-Németcrszág, Olasz­ország — valósággal idioszinkráziát kapott Dullestől, aki tréfák és ke­serű gúnyolódás tárgya. Szövetsége­seink körében elpárolgott a ráter­mettségébe vetett hit. G a nyugati ellentétek legfőbb építőmestere. Ha­csak rövidesen le nem váltják, szö­vetségeseink közölni fogják Eisen­hower elnökkel, hogy az elnöki tiszt­ség erőteljes, konstruktív és lelemé­nyes új vonásaira van szükség. Ez lényeges fontosságú, ha á NATO-t együtt akarják tartani és ha azt akarjál!, hogy továbbra is fennma­radjon« —* mondotta a képviselő. AZ ELSŐ HÓ A napokig tartó erós szél sóhaj­já csöndesülve elpihent valahol a lombtalan erdők mélyén. Feladatát elsvégpzte... A messze északiról szárnyain hozott fellegbatyúk ki­bomlottak. S kedden este a városi lámpák fényében megcsillantak az első hápihék, másnap reggelre fe­hérbe öltözött a táj; vékony köntö­sével betakarta a mezőt, a házak tetejét, utakat, tereket a tél. Előke­rültek a szánkók, s az utcákon ki­pirult arcú gyerekek futkosnak: itt az első hó. A felnőttek ajkán is ott játszik valami mosolyféle, egy kevéske gyermeki öröm. Nem vá­ratlanul jött, várták, számítottak rá az emberek. A falusi udvarok­ban nemsokára a kocsi helyett szánkó elé fogják a lovakat. A prüszkölő, toporzékoló állatok nya­kába csengőt akaszt a gazda, s csilingelő hang jelzi, merre fut a szánkó... Itt a tél, az első hó, bi­zonyára nem lesz fekete a kará­csony. — ffü EURÓPA-SZERTE HAVAZIK London (Reuter). Hideg, téli idő, hó és jég köszöntött kedden Európá­ra. Dél-Olaszcrszágban az erős ha­vazás falvakat szigetelt el a külvilág­tól, Görögországban pedig több he­lyütt eltorlaszolta a vasútvonalakat. Franciaországban kedden nagyot zuhant a hőmérő higanyszála: a leg­nagyobb hideget Saint Etienneben és Vichyben mérték: mínusz 9 Celsius fokot. A legmelegebb Mentonban volt: 8 Celsius. A Bajor-Alpokat hólepel borítja. A tavak kezdenek befagyni. Ausztria nyugati tartományaiban tíz centiméter friss hó hullott. Bécs- ben kedden reggel a hőmérséklet mínusz 6 fok volt. Az utak síkosak. Hollandia sok részéből ugyancsak fagyot jelentettek. Francia lapok Tábori és Iglói amerikai sorsáról Párizs (MTI). Az Humanité és a Liberation bőven idézik a Népsza­badságnak a magyar sport helyzeté­vel foglalkozó cikkét és megállapít­ják, hogy a magyar sport új, egész­ségesebb alapokon épül és így indul el új sikerek felé. Az Humanité ugyancsak idézi az United Pressnek egy érdekes San Francisco-i jelentését. Szószerint közli az amerikai hírügynökség tu­dósítását arról, hogy a híres magyar közönt ávfutót, Tábori Lászlót, és nem kevésbé híres edzőjét, Iglói Mihályt, akik a melbournei olimpiai játékok után az Egyesült Államokban kíván­tak maradni, a honvágy gyötöri és ko­molyan foglalkoznak a hazatérés gondolatával. A két sportoló rendkívüli csalódás­ról panaszkodik. Úgy gondolták, eredményeik számos ajtót megnyit­nak előttük, ebből azonban nem lett semmi. Emlékezetes, hogy Tábori a tavaszi idény alatt csalódást keltett az amerikai sportközvéleményben s ezért egyre kevesebb alkalommal hívták meg versenyei!re. Most San Franciscóban egy cipőjávító műhely­ben dolgozik. Legutóbb elutazott Los Angelesbe, hogy megkísérelje kocsi­ját jobb áron eladni, s igy megsze­rezhesse a szükséges összeget ah­hoz, hogy kifizethesse útiköltségét Magyarországig. Iglói Mihály is nagyot csalódott. Edzői, vagy segéd edzői állást szere­tett volna kapni egy kaliforniai egyetemi sportegyesületnél, de a , kapott ajánlat feltételei annyira bi­zonytalanok voltak, hogy az állást végül is lemondta. IDŐ JÁRÁS JELENTÉS • Az Atlanti-óceáni enyhe légtöme­gek az Azori-szigeteken át északke­leti irányban törnek előre a brit szi­getek és Norvégia felé, majd onnan keleti irányban folytatják útjukat. A felmelegedés az említett orszá­gokban a plusz 6—plusz 10 fokot is eléri. Közép-Európában a különböző hőmérsékletű, részben óceáni eny­hébb, részben szárazföldi hideg lég- hullámok közeledése miatt folytató­dik a jobbára borult, több helyen ködös és csapadékos idő. Várható időjárás csütörtökön es­tig: felhős, párás, hideg idő. Helyen­ként köd, több helyen havazás. Mér­sékelt légáramlás. Várható legmagasabb nappali hő- mérséíklet csütörtökön mínusz 2— mínusz 5 fok között, helyenként mí­nusz 5 fok alatt. RIO DE JANEIRO (MTI). Az AFP gyorshírben közli, hogy Brazília külüigvminisztere be­jelentette: országát felkértél!, hogy csatlakozzék az Északatlanti Szövet­séghez. Moszkva (TASZSZ). A Pravda és az Izvesztyija megjegyzéseket fűz a Szukarno elnök ellen megkísérelt merénylethez. A Pravda megállapít­ja: Feltűnő, hogy ez a merénylet a SEATO egyes képviselőinek négy­napos tanácskozása után következett be. Ez á tanácskozás a független po­litikát folytató ázsiai országok ellen irányuló felforgató tevékenység mód­szereiről és eszközeiről tárgyalt. im^riSrtákf1^ ^őSnt11'^' hoüandok ©OOGOOOOOOOO0QQG0QG ©©Q©O<3©QQO©G©Q©©Q©QQQQOGQ©©0©G©Q©©Q©Q©Q©QOG©Q©QQ©©G©©©©© semmiképp sem . nyugszanak bele© abba, hogy Indonézia független ál-© f'SER p ÁT • lám. Minden eszközt felhasználnak^ az indonéziai nép ellen és gyilkossá-i gok szervezésétől sem riadnak visz-g sza. Indonézia népe mellett azonban! ott állnak Ázsia és Afrika, valamint a szocialista tábor országai is. BABI es BOBI A „Rakétaplan" a jövő repülőgépei Moszkva (TASZSZ). Alekszandrov, a műszaki tudományok kandidátusa a Szovjetszkaja Aviacijában cikket irt a jövő repülőgéptípusáról. Meg­állapítása szerint a jövő repülőgépe a Vrakétaplan«, ez a rendkívül ma­gép lesz. A gép rakétaként röppeng fel a világűrbe és rendes repüiőgé] módjára ereszkedik vissza a Földre.1 Szinte függőlegesen szökken fel a magasba, s 12—15 000 kilométeres, óránkénti sebesség elérése után ki-1 gasan és gyorsan repülő új típusú kapcsolt motorral folytathatja útját. ■i büüolcü h/neb DJAKARTA (MTI). Mint az AFP j-eiienti, az indanéz postaügyi minisztérium kedden közölte, hogy meghatározat­lan időre szünetel a telefonössze­köttetés Indonézia és Hollandia kö­zött. NEW YORK (AFP). Megbízható forrásból kije­lentik, hogy 18 ázsiai, afrikai ország Algériára vonatkozó határozatot ké­szül terjeszteni az ENSZ politikai bizottsága elé. PÁRIZS (MTI). A Liberation jelentése sze­rint a háború előtti Cagoule mintá­sára egy szélsőjobboldali »nemzeti akciófront« jött létre Párizsban, amely több szélsőjobboldali csopor­tot tömörít. A szélsőjobboldali szer-! vezetek új szövetkezésének célja, n- haladó lap szerint, államcsíny a' köztársaság ellen. WASHINGTON Babi alig hároméves lányka, bodrosfürtű, kék szemű, csókolni- való apróság. Most tavasszal kezdte © el, a világ felfedezését, először a konyhában, majd a szobában, az udvaron, majd az utcán is. így ismerkedett meg, mint ifjú és tö­retlen hitű és mindenen csodálko­zó világjáró, Kertészék parányi ku­tyájával, a Bobival, a japán pincsi­vel. — Jaj, de cuki vagy —, mondta a kis, semmi kutyának, s ölelte, ba­busgatta, csókolgatta. A kutyus szemmel láthatóan q örült az ismeretségnek, farkát, csó­válta, nyelvét öltögette, s közben még vakogott is, ami az ő nyelvén nyilván azt jelentette: — Te is tetszel nekem, lányka, legyünk jó barátok. Azok is lettek. — Hát nem aranyosak? — mond­ták egymásnak a járókelők, s mo­solyogva nézték, m,int játszanak, kergetöznek, hancúroznák, vagy éppen igen komolyan sétálgatnak. Babi édesanyja sokszor el-elné- zegette a szoba ablakból játszadozó kislányát, piszkén, piruló arccal, (AFP). Eisenhower elnök és Dul-§ felcsillanó szemekkel mondta ma- Jles külügyTniníszitar kedden tesi jo gátiak: sajnálkozását fejezte ki afelett, hogy© — Istenem, de gyönyörű az én Adtai Stevenson nem tartja lehetsé-g Bobikám. gesnek részvételét a NATO párizsi© Bobi asszonya is többször kiné- csúcsértékezletén. Dulles kedd estig zeit az utcára, meghatott örömmel sajtónyilatkozatában hangsúlyozta.g figyelte futkosó, fűben hentergő ja­Eisenhower elnök megkérte őt, hogy© pán pincsijét. fejezze ki nevében háláját Steven-Q-I © sonnak azért a hozzájárulásáért, q amellyel segített kialakítani az Egye sült Államok kormányának állás-© pontját a NATO-értekczIetre. Ennivaló az én Bobikám.. Most az ősszel történi, Babi me­rész elhatározással messze bővítet- © te az általa ismert világ eddigi kö- © rét. Bobival együtt a volt bolgár- r=> kertig jutottak. Nagyszerű volt ez. Bújócskáztak a száradó, méteres gizgazban, fülöncsíptek egy óvatlan tücsköt, találtak két galambtollat, meg egy eldobott, csuparozsda bolcszosskatulyát. A kert végében feiyecHzceJc egy magára hagyó A vén kutat, melynek rozoga kávája roskadt volt már az öregségtől. — Gyere Bobi, itt lakik a béka­király, nézzük meg. Rákönyákölt a kút kávájára, még Bobit is odaemelte, táguló, a mese izgalmát és titkait váró szemmel bámult bele az alig ölnyire feketé­ié, békanyálas, poshadt vízbe. — Mesebeli békakirály, itt vagy-e? Amikor ezt mondta, Bobi kényel­metlenül fészkalódott a lányka ke­zében, öklömnyi fejét ia mélység felé nyújtogatta, nevetséges hang­ján ugatott. — Te már látod? — kérdezte Bu­bi, kíváncsian tekingetett lefelé. Ekkor történt, hogy vigyázatlanul elengedte négylábú társát, de iga­zán csak egy pillanatra, már ka­pott is utána, azonban hasztalan, a parányi öleb beesett a kút mély ölébe, csobbant a víz, hullámot és egymást űző gyűrűket vert. Bizony Bobi kétségbeesetten nyüszítve, kapkodva, iprüsszögue, felfelé a világosság és társnője felé esdeklő tekintettel, ott volt a békalcirályok sötét birodalmában. — Gyere vissza, Bobikám! — sírt kétségbeesetten a kislány. Hiába volt a sírás, jajgatás, nem tudott segíteni játszótársán, akiből ágy látszik teljesen kiveszett haj- dankori kutyaősei szívóssága, ügyessége, leleménye, ölebhez mél­tóan hamarason alásüllyedt a kút fekete, iszapos ölébe. Babi egy darabig várta, hogy a felszínre jöjjön, de hasztalan. Az­tán arra gondolt, hogy majd a cso­dálatos kígyókirályné, aki igazában tündér és kék koronát hord a fe­jén, egyszer csak megjelenik előt­te, mint a mesékben is mindig megjelenik, s azt mondja majd■: — Miért sírsz, te kisleány? Ö majd elpanaszolja neki baját, Bobi, szegény Bobi vízbe fúlását. Erre azt mondja a ikék koronás kígyókirályné­— Cseppet se bánkódj ezen, Ba­bikám. Fogd csak meg a koroná­mat, míg becsukod a szemed, meg kinyitod, már itt is lesz a te kis játszótársad. Nem jött a csodálatos kígyó, nem ugrott ki barlangjából a bókaki­rály, nem húzta ki a vízből a szen­tem Bobikát semmiféle csoda. így Babi csak sírt, csak kesergett, le­kuporodott a kút tövébe, búsult, búsult, s végtére elaludt. Már erősen szürkült, amikor két asszony, a kislány anyja és a ku­tyus gazdaasszonya, aggódva, ije- dezve, teméntelen gonddal tele, rá­talált Babira. — Édes kislányom, csakhogy megvagy! Hát szabad ilyen mesz- szire engedetem nélkül elcsatangol­ni? Az anya ölelte, karolta az álom­ból ocsúdó gyereket. — És a Bobi? Hol a Bobi? — A békakirályt lestük, aztán beleesett a kútba — sírt fel Babi. Hívtam, csalogattam, de nem tu­dott kijönni. — Mi? A Bobi, az én aranyos ku­tyásom? Kertészné mint egy anyapárdúc úgy ugrott a kúthoz. Hiába bámul­ta a vizet, hiába kiabált, sírt, jaj­gatott elnyelte kutyáját a kút, mint egy feneketlen bendő.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents