Somogyi Néplap, 1957. december (14. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-25 / 302. szám

A TTIT megyei szervezete és a Somogyi Néplap szerkesztőbizottsága összeállítása RÖVIDEN A FÖLDRENGÉSEKRŐL A földkéreg mozgásait nehezen figyelhetjük meg, mert azok eléggé lassúak. A mai földkéreg-változá­soknak gyors lefolyású jelensége a földrengés. Ezek az érzékeinkkel és műszereikkel észlelhető, gyors lefo­lyású földkéregmozgások, hatásuk­nak megfelelően kisebb körzetben helyi jellegűék, vagy nagy területen érvényesülök lehetnek. A kisebb jelentőségű talajrengéseket előidéz­heti hegyomlás, barlangok beszaka­dása, vulkánosság Is. A szilárd kéregben történő ren­géseket szárazföldi rengésnek ne­vezi a tudomány. Azonban isme­rünk tengerrengést (hidroszeizma) és légrezgést (atmoszaizma) is. A földrengés hirtelen lökésben, gyenge ingáiban, recsegésre, ropo­gásra emlékeztető zörejekben, eset­leg földalatti morajlásban, dübör­gésben nyilvánul meg. Ilyenkor ké­pek mozdulnak meg a falon, az in­gaóra megáll, poharak csilingelnek, vagy hevesebb esetekben pusztító is: kémény, esetleg falak, vagy há­zalt dőlhetnek össze. A rengéseket már régóta megfi­gyelik, erről, ha nem minden eset­ben is, maradtak írásos emlékek. Azonban régen az emberek valami­lyen »csapást-“ láttak ebben a ter­mészeti jelenségben is. 1033. au­gusztus 15-én Magyarországon föld­rengés volt, amelyet így örökítettek meg: »A bölcs apostoli király (I. István) meghalván, 1038. augusztus 15-én az egész országot s hozzátar­tozott részekéit kemény földrengés zaklatta fel«... »Az ő halálának után nagy csudák és veszedelmek lőnek, mert sok városok me,gégé­nek, földindulások is lőnek; két na­pot is láttának az égben; nagy drá­gaság és mirigy halál is következek, és sok hada.1c miatt igen megnyo- morodék az ország«. Vagy egy másik esetben, amikor Ulászló király 1444. augusztus 1-én 10 évre békét kötött a törökkel, majd megszegve esküjét négy nap múlva meghirdette az új hadjára­tot a hagyomány szerint a követke­ző történt: »Az esküszegés híre azonban mindenkire leverői g ha­tott és isten ujját, büntetését látták abban, hogy még ugyanaz nap es­télyén Szegedet és környékét oly hatalmas földindulás rengette meg, hogy nemcsak egyes épületeket, hanem egész helységek is romba- daltek«. És amikor Ulászló Várná­nál csatát vesztett, így folytatják: »-Ezt a csatavesztést talán megjó­solta az elmúlt előző esztendő föld­rengése, amely Magyarországon, Csehországban és Lengyelország­ban borzalmas volt«. Vagy 1485-ben: »Midőn Bécs éh­ség következtében június első nap­jaiban Mátyás magyar királynak meghódolt: borzasztó földingás ta- pasztaltatott ugyanazon napon. Ta­lán a nagy király végső napjait hirdette« — jegyzé meg Bonfinius. Ma már tudjuk, hogy a földren­gés a földkéreg mozgásainak a kö­vetkezménye. Földrengések Somogy megye területén is voltak. A régi adataink ugyan hiányosak, de bizo­nyára hatottak itt a Magyarorszá­got, vagy Nyugat-Magyarországot, vagy Pécs környékét megrázó ren­géshullámok. Kaposvárról 1880. február 9-ről az alábbi feljegyzés maradt: »9-én éjjel háromnegyed 12 órakor föld­rengés volt Kjaposvárgtt, mely alig másodpercig Uvrtott, de olyan moz­gással, hogy sokan vihar, vagy vo­nat érkezését képzelték. A hullám­zás É-ról D-nek történt s oly erővel, hogy több házban az edények való­sággal csörömpöltélc a táncban. Volt itt-ott ébredező társaság, mely ré­mesnek észlelte a ritka jelenséget«. »A kaposvári földrengést a leg­jobban érezték a város DNy-i részé­ben, és a Fő-utca hosszában. Sok embert fel se zavart álmából s ezek csak akkor tudták meg, hogy föld­rengés volt, mikor fölébredve, lát­ták a földre hullott képeket és edé­nyeket«. 1902. május 20-án és 1909. már­cius 14-én észleltek még Kaposvá­rott földrengést. Legutóbb az 1956. január 12-i budapestikömyéki föld­rengés lökéseit éreztük, amely 6 óra 46 perc 12 másodperckor kelet­kezett. Somogy megye mai területén is megfigyelték földrengéseket így p.: Barcs, Csurgó, Iharosberény, Gölle, Babócsa, Berzence, Gyéké­nyes, Inke, Vése, Koppány, Kötcse. Marcali, Mernye, Nagyatád, So- mogyszil, Somogyszob, Zákány, stb. Hazánk 2000 évvel ezelőtt jelen­tős földrengések színtere lehetett de 2000 év óta olyan erős földren­gések nem pusztítottak, amelyek minden emberi építményt romba- döntöttek, vagy az emberélet tízez­reit percek alatt kioltották volna. FA FÉM HELYETT Magyarországon és számos más fában szegény európai országban, vassal, vagy vasbetonnal helyette­sítik a fát Finnországban viszont, ahol Igen fejlett a fafeldolgozó ipar, éppen ellenkezőleg, széles körben alkalmazzák a fából ké­szült épületelemeket. A finn épí­tészek jelentős sikereket értek el ezen a téren. így még az 50 méter széles helyiségekben is enyvezett tetőszerkezetet használnak a meny- nyezet építéséhez Finnországban. Ilyen szerkezetekből négymotoros repülőgépek számára építenek tel­jesen fából készült hangárokat, vagy sportcsarnokokat, nagy rak­tárakat, gyári műhelyeket. Szárnyas ejtőernyős Loo Valentin ejtő­ernyős sportoló, pilóta, s a második világhá­ború veteránja egy bátor elgondolást va­lósított meg a közel­múltban, melynek ki- riteleaésén több, mint tíz éven át dolgozott. Egy nyári napon négyezer méter főié emelkedett repülőgép­pel. Innen készült ki- úgranl azzal a céllal, hogy oldalirányban mennél messzebb ér­jen földet. Evégből, ejtőernyőn kívül, könnyű, műanyagból készült szárnyakat öl­tött magára, s karjai­hoz és a hátához erő­sítette őket. Mélybe vetette ma­gát a repülőgép ajta­jából, szárnyalt kitár­va. Néhány másodper­cig nem lehetett tud­ni, sikerül-e a kísér­lete, vagy sem. Uána azonban magához tért Leó Valentin — az ed­zés segítőt neki a gyors á j ákozód-ás bon s meredek vitorlázó repülésbe kezdett a szárnyain. Közvetle­nül a föld felett kinyi­totta az ejtőernyőt és a szokásos módon föl­det ért. Francia légügyi szakértők véleménye szerint Leo Valentin szárnyas ugrásának nagy gyakorlati jelem» tősége van az ejtőer­nyős ugrás terén. Elektronikus agy a repülőgépeken A Hughes Aircraft társaság Név» Yorkban új elektronikus számológé­pet mutatott be, amely súlyánál és méreteinél fogva elhelyezhető elhá­rító vadászgépeken. A gép, bár 9609 aritmetikai műveletet old meg má­sodpercenként, mindössze 60 kilo­gramm. Mentesíti a pilótát a navigá­ciós kérdésekkel kapcsolatos számí­tásoktól. A »Digitair-“ nevet viselő gép biz­tosítja a gép útját is felszállástól le­szállásig; ha újtípusú radar-géppel kapcsolják össze, megállapítja az el­lenséges repülőgép helyét és a szük­séges pillanatban kioldja a lövedé­ket Londoni televízió Ausztráliában George Palmer, a televízió má­niákus élvezője Ausztráliában fogta a londoni vasúti szerencsétlenségről közvetített televíziós adást. Palmer eddig páratlanul álló ered­ményt ért el: sikerült 20 000 kilomé­ter távolságból közvetített adást fog­nia. Másod per cenhf nt 32 millió felvetel A moszkvai rádió szerint a Szov­jetunióban olyan fényképezőgépet szerkesztettek, amellyel egy másod­perc alatt 32 millió felvételt lehet ké­szíteni. Apróságok Naperőmű Örményországban Az örmény Szovjet Szocialista Köztársaság Ararát-hegy lejtőjének minden négyzetméterére évente 2 millió kilowatt energia érkezik a Napból. Ezt az energiát most kihasz­nálják: megépítették a terület nap­energiával hajtott áramfejlesztő te­lepét. Az áramot ipari célokra for­dítják. 1293 tükör fogja Tel a Nap sugarait és vetíti egy forgó melegítő kazán falaira. A forró víz a kazánban 30 légköri nyomású gőzt fejleszt, amely 1200 kilowatt teljesítményű turbinát forgat. A taps hőséget gerjeszt Egy francia kutatóintézetben meg­állapították, hogy taps közben az emberek hőmérséklete emelkedik. Egy 3500 személy befogadására al­kalmas színház- vagy hangverseny- terem közönsége tapsolás közben annyi hőt gerjeszt, amennyi elegen­dő lenne 20 lakóház fűtésére. Híd Európa és Ázsia között Egy amerikai tervező iroda befe­jezte egy Európát Ázsiával összekötő híd tervezési munkáit. Négy kilomé­ter hosszú függőhíddal akarják át­hidalni a Boszporuszt, Felépítése 50 millió dollárba kerülne. Műanyagból készült telőfedőelemek Számos országban nagy sikerrel használják tetőfedőanyagnák az üvegszállal megerősített poliészter gyanta-lemezt. Ez a néhány óv ólra már jól bevált anyag elsősorban azért felel meg erre a célra, mer* igen jelentős a vegyi ellenállóképes­sége és hőállósága, közömbös az idő­járási viszontagságokkal szemben és rossz hővezető. Leginkább hullám- lemezek alakjában készítik, 820 televíziós központ sugároz műsort Az utóbbi években rohamos ütem­ben fejlődik a televíziós adás. Jelen­leg az egész világon összesen 820 te­levíziós központ sugároz műsort. Négy »televízió-milliomos-“ állam van a világon: az Egyesült Államok, Ang­lia, Kanada és a Szovjetunió. Á Né­met Szövetségi Köztársaságban a közeljövőben várható az egymillio- medik vevőkészülék üzembe helye­zése. 6700 szót fordít le óránként a „műagy* A washingtoni Georgetown-egye- tem könyvtárosnője, Ariadne Luikia» now »műagyat“ talált fel, amely meggyorsítjá az Egyesült Államok!» érkező orosz tudományos hírek for­dítását. Ez a gép 30 000 szót fordít le négy és fél óra alatt, tehát annyi munkát végez, amely igen gyakorlott fordí­tótól egész heti munkát követel. HAiiitAAAAÁAAAAAAÁAAAÁAAAÁlAAAAAAZAiAtaÁÁAAAi 19„. MÄTUS 11, moszkvai idő szerint 22 óra 12 perc. A kabint megvilágítja a begyulladó rakétamoto­rok visszaverődő vöröses fénye. Á másodperc egy tö­redéke és a mi »LK-3« jelzésű gépünk könnyedén el­válik a Föld mellék-bolygójától, a Kis Holdtól, ahon­nan a bolygók közötti léghajók kozmikus repülőútra indulnák­A legkisebb lökés 6cm érezhető! Ennek ellenére már kétségtelenül repülünk, egyszerre örvendetes vál­tozást érzünk: a kabin padlózata magához vonz ben­nünket. így érezhető a rakétamotorok húzóereje. Ami­kor a motorok abbahagyják a működésüket, mi ismét le nem mérhetők leszünk. Kisebb súlyúak leszünk, mint a Földön, és mégis csak van súlyunk. Lábunk alatt csendesen húznak a rakéta-motorok. A motorok nem bömbölnek, nem harsogják túl a han­gunkat, mint annak a rakétának a motorjai, amely Ka- lugából a Kis Holdra szállított bennünket. Ezok a mo­torok sokkal kisebb teljesíiőképességüek. Már fél perce elmúlott azóta, hogy a rakéta a mes­terséges mellékbolygóról elindult, a bolygó azonban még mindig tisztán látható. Mindössze száz méterre távolodtunk el tőle. Lehetetlen hogy ilyen kis gyor­sasággal elérhessük az ötödik napon utazásunk célját. A kozmikus térségekre azonban sok közönséges foga­lom nem alkalmazható. A Kis Hold azért van olyan közel hozzánk,, mert addig még vele egy irányban repültünk, mint két vo­nat, amelyek különböző gyors-.Sággal rohannak, de csaknem párhuzamosan egymással. Nem sok idő telik el és léghajónk, valamint a Kis Hold útja elválik egy­mástól­Cáönd van. A motorok elhallgattak. Ez azt jelenti, hogy a motorok az első pár kétrekeszes tartály tar­talmát teljesen elhasználták: a rekeszek egyikében üzemanyag, a másikban oxigén van. A gépezet jelleg- aetes zúgása túlszárnyalja a tápláló csapokat. A kiü- »ült tartályok automatikusan oldalra lehullnak. A motorok, miután a szomszéd tartályokból újabb üzemanyagot és oxidálószert kaptak, újból ritmikusan, egyenletesen kezdenek zúgni. A léghajó menetirá­nyára egy éber készülék, az önműködő repülőeépveze- *ő berendezés vigyáz. Mindazonáltal mi állandóan meg­határozzuk koordinátáinkat és a sebességűnket. Az egész hajószemélyzet figyel és számol. A kapott ada­tokat rádiótájolási jelekkel ellenőrizzük. Hacsak egy kicsit is változik a sebesség, tízezer kilométerre elke­rüljük a Holdat. 22 ÓRA 35 PERC 18 másodperckor a sebesség nö­vekedését mutató automata beszünteti az üzemanyag­nak a tűzkamrába adagolását. A zúgás elhal, a tűznya- láboik kialusznak- Köröskörül a mérhetetlen kozmikus térség mélységes sötétsége. fTTTf Az „LK- 3" a TőölcLba pepiit A tehetelenségi erővel repülünk. Sebességünk csaknem 40 000 kilométer óránként, de még csak a legkisebb remegés sem észlelhető. Most, amikor a mo­torokat kikapcsoltuk, ismerjük meg a Föld vonzóere­jét. Ez fokozatosan lassítja rohanásunkat és 100 000 ki­lométer után másodpercenként mindössze 1 km a se­besség. Ennek azonban semmi jelentősége sincs. Hi­szen azután, a másik hatalmas erő, a Hold vonzása kezd működni, s ez fo-g bennünket magához húzni. Május 13. 1 óra 20 perc. Elvtársaim hangos szóval ébresztenek. Milyen kár! Érdekes eseményt aludtam át. Léghajónk épp az imént hagyott el oldalt egy, a csillagászok előtt ismeretlen parányi égitestet, amely a Holdhoz hasonlóan a Föld körül kering. A másik — a valódi, s nem pedig' a mesterséges — teljesen kö- zelünkbe került és a rádiólokátor vásznán tisztán ki­vehető volt­A léghajóablakhoz rohanok. Sajnos késő. A távoli csillagokon kívül semmit sem látok. Néhány perc múlva a rádiós jelenti, hogy a Föld­del az összeköttetés megszakadt: átmenetileg az at­moszféra az elektromágneses hullámok számára foko­zottan áthatolhatatlanná vált. Ez azt jelenti, hogy a fényjelzést kell használni. A léghajó testéből tükrök nyúlnak ki, s az általuk visszavert napsugarak a Föld­re »repültek“. Május 14. 7 óra. A sebesség csökkent. Mi azonban útunknak több mint háromnegyed részét megtettük. A Föld korongja nagyon kicsivé vált, a Hold pedig annyira nagyobbodott, hogy a két égitest egyformá­nak látszik. Gondolataink egyre többször térnek visz- sza szülőföldünkre­MÁJUS 16. 7 ÖRA. Hamarosan itt lesz a döntő pil­lanat — az »LK-3“ a Holdon leszállása előtti fékezése. Elhangzik a parancs- »180 fokos fordulat!“ A navigációs tiszt megindítja a miniatűr elektro­motort. Állj! A léghajó egy félkört ír le, s utána az előbbi irányban folytatja az útját, de most fordítva re­pül. A motorokat meg kell indítani, hogy a gázkipuf- fogók a rakétát visszafelé lökjék, s ezáltal lassítják a mozgást. Már régen a Hold észrevehető vonzási szférájában vagyunk, s minél inkább közeledünk hozzá, annál erő­sebb ütemben esünk. Természetesen a rakétamotorok segítségével az esés kezdetétől kezdve csökkenteni tud­tuk az esési sebességet, akár a vitorlázó repülőgép se­bességére is. 10 óra 50 perc. Az esési sebesség már natszorta nagyobb, mint a hang terjedési sebessége, az automa­ták nem működnek! Rágondolni se jó, mi történnék akkor, ha Ilyen sebességgel a Holdba zuhannánk. A má­sodperc töredéke alatt felrobbanna a léghajó. Mikor kapcsolja be a parancsnok a rakétaféket? Ö azonban nem siet. Szeme kitartóan figyeli az élénkpiros csillagocskát, amely a térkép vásznán ide- oda mozog, mutatva a léghajó útját. Most azonban úgy látszik, rajta is erőt vett a mindenkit hatalmába ke­rítő izgalom- Felemeli a kezét és lassan a motorok kap­csoló billentyűjéhez nyúl. Az önműködő repülőgépve­zető készülék megelőzi őt — a motorokat bekapcsolta Megkezdődött a mentő fékezés! A léghajó 2100 méteres sebességgel esik a Holdra, majd 2000... 1900... Most a léghajót a Hold mesterséges mellékbolygé- jává kell átváltoztatni, c-lyan horizontális sebességeit ad­va neki, amely esetben a légihajó esését a tehetetlen­ségi előremozgás ki fogja egyensúlyozni. Amikor a se­bességmérő mutatója meghaladja az 1600-as számje­gyet, akkor az önműködő vezetőkészülék kikapcsolja a motorokat. A parancsnok azonban nem ért egyet a gépezettel és még egy másodpercre megindítja azokat. 2 óra és 7 perc alatt teljesen körülrepültük a Hol­dat, felületétől 190 km magasságban. A sebességet má­sodpercenként 44 méterre csökkentjük- Ez elegendő ah­hoz. hogy nagy, hosszú ívben, lassan megkezdj ük a le­szállást. 13 ÓRA 56 PERC. A Hold csak 13 km-re van tő­lünk. Gondosan ellenőrizzük üzemanyagkészletünket. Mindenki izgatott. Ha kiderül, hogy túl sokat fogyasz­tottunk, akkor isten veled Hold! Haladéktalanul visz- sza kell térnünk a Fődre. Szerencsére minden rend­ben van. Sőt még némi feleslegünk is van, ami a pi­lóta gondosságát és óvatos előrelátását bizonyítja. HAMAROSAN El.ÉRKEZIK a Holdra leszállás magasztos pillanata. A motorok ismét fékeznek. Csen­desen, teljesen földig sebességgel repülünk, másodper­cenként 45 méter, ami a vonaton utazók előtt általá­nosan ismeri, (óránként 165 kilométer). Csökken a ma­gasság is- A Hold minden pillanatban közeledik felénk. Az »LK-3“, akárcsak a pillangó a virágra, könnyedén leszáll a Holdra. A rugékony hernyótalpak kissé dö­cögve mozognak a sík, köves talajon, amelyet ember lába még sohasem érintett. Könnyű zökkenés és a lég­hajó megáll. Mi a bolygónak azon az oldalán vagyunk, amelyik sohasem fordul a Föld felé. Folytatjuk) r»v»Tt

Next

/
Thumbnails
Contents