Somogyi Néplap, 1957. november (14. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-20 / 272. szám

A üdvözöljük a ma ülésező fmsz-i nőbizottságokat IVóhány évvel ezelőtt a földművesszövetkezetek 1 ’ irányításából sokkal inkább kivették részü­ket a dolgozó parasztasszonyok, mint jelenleg. Sajnos, as utóbbi években a nők háttérbe szorultak a föld­művesszövetkezetek vezetőségeinél és a mozgalom cél­kitűzéseiért mind kevesebb dolgozó parasztasszony végzett eredményes munkát. Meg kell mondani őszin­tén, hogy ez nem abból következett, mert a nők nem akartak részt vállalni a munkából, hanem egyes veze­tők nem adtak módot erre. Ezt a hibát meglátták a SZŐ VOSZ vezetői is és ezért indult el az a mozgalom, hogy a nőket minél nagyobb mértékben bevonják a földművesszövetkezetek irányításába, ellenőrzésébe, s ennek nyomán kezdtek megalakulni a földművesszö­vetkezeti nőbizottságok. Somogy megyében augusztus végén kezdtek alakulni a földművesszövetkezeti nő­bizottságok. Eddigi munkájuk azt bizonyítja, hogy a nők érdemesek arra, hogy ott legyenek a földműves­szövetkezetek vezetésénél, hallathassák hangjukat. Ma már nincsen a megyében egyetlen olyan község sem, ahol ne alakult volna meg a szövetkezetek kezdemé­nyezésére a nőbizottság. A mai napon ülésezik Kaposvárott a nőbizottságok küldöttértekezlete. Sőregi Jánosné, a MÉSZÖV illeté­kes szakelőadója tart beszámolót a nőbizottságok meg- bízottainák azoíkról a tennivalókról, melyek a földmű­vesszövetkezeti feladatok végrehajtása érdekében a nőbizottságokra hárulnak. Igen helyesnek tartjuk ezt a kezdeményezést és reméljük, hogy a nők részt vállalnak a földműves­szövetkezetek feladataiból, végzik majd a boltok és felvásárlóhelyek ellenőrzését, hisz nincsenek olyan parasztasszonyok, vagy lányok, akik naponta ne men­nének el a földművesszövetkezet boltjaiba, felvásárló- helyeire, látnak, hallanak és feltétlen előbbre tudják vinni a földművesszövetkezeteknél az ellenőrzés mun­káját és ennek nyomán azt, hogy g hibák mielőbb napvilágra kerüljenek. Üdvözöljük a földművesszövetkezeti parasztasszo­nyok és lányok ezen tanácskozását, és azt üzenjük ne­kik, hogy a mozgalom valamennyi vezetője és dolgo­zója sokat vár munkájuktól. Határozza meg ez a ta­nácskozás azokat a feladatokat, melyeket a nőknek kell a szövetkezeti mozgalomban elvégezni és reméljük, hogy a feladatok meghatározása után egészséges fej­lődés indul meg nőbizottságaink életében. Már eddig is számtalan olyan nőbizottságról van tudomásunk, ame­lyek aktívak, különböző háztartási és varrótanfolya­mokat, gyermeknevelési előadásokat tartott tagjainak és azt is napirendre tűzte, hogy miként lehet segíteni a földművesszövetkezetek ellenőrzését társadalmi úton, mit kell tenni a munka megjavítása érdekében. Sok sikert kívánunk a földművesszövetkezeti nőbizottsá­gok minden egyes tagjának, vezetőjének egyaránt és mi bízunk abban, hogy munkájukat lelkiismeretesen fogják elvégezni. A földművesszövetkezetek megyei küldöttgyűlése eláll \ z elmúlt hónapokban minden községben köz- gyűléseken, egyesült szövetkezeteknél küldött- gyűléseken és járási székhelyeken járási küldöttgyűlé­seken beszélték meg a földművesszövetkezeti tagság rézvételével azt a munkát, amit a három érvvel ezelőtt megtartott hasonló küldöttgyűlések óta a földműves- szövetkezeti mozgalomnak az elkövetkezendő időben járnia kell. A földművesszövetkezeteknél és a járási küldöttgyűléseken megválasztották azokat a legjobb földművesszövetkezeti tagokat, akik hivatva lesznek arra, hogy a Kaposvárott, a Béke Szálló nagytermében november 23-án és 24-én képviseljék falujuk, szövetke­zetük, járásuk földművesszövetkezeti tagságát. A földművesszövetkezeti és járási küldöttgyűlések a legnagyobb aktivitás jegyében folytak le. A tagság elmondta az eredményeket, de rámutatott ' azokra a hibákra is, melyek a földművesszövetkezeti mozgalom­ban megvannak. A megyei küldöttgyűlésnek lesz a feladata, hogy az egész megye szemszögéből nézve taglalja a földmű­vesszövetkezetek eddig végzett munkáját, megállapít­sa azt, hogy mi rosszat és mi jót végeztek a megye szövetkezetei és egyidejűleg irányt mutasson a jövő feladatainak elvégzéséhez. Tudnia kell azt minden földművesszövetkezeti tagnak, hogy a küldött- és köz­gyűlések a földművesszövetkezetek életében jelentős állomások. Ezeken választják meg az új vezetőséget, valamint azokat az elvtársakat, akik a legmagasabb fórumnál, a SZÖVOSZ küldöttgyűlésén, Budapesten képviseljék majd Somogy megye földművesszövetke­zeteit. A megyei küldöttgyűléstől azt várjuk, hogy hatá­rozottan megmondja, ismertesse azokat a legfontosabb feladatokat, melyek a földmüvesszövetkezeti mozgalom előtt állnak. Meghatározza majd a küldöttgyűlés azt is, hogy milyen mértékben változott meg a földművesszö­vetkezetek feladata, milyen munkát és szervezést kell ahhoz elvégezni, hogy a földművesszövetkezeti moz­galom a parasztság igazi érdekvédelmi szervévé váljék és megmutassa azt az utat, mellyel a földművesszövet­kezetek segíthetik a szocializmus falun való felépítését. Szó lesz a megyei tanácskozáson azokról a felada­tokról, melyeket a földművesszövetkezeteknek, a terme­lés jobb megszervezése érdekében kell végezni, külö­nös tekintettel a szerződéses termeltetések jó megszer­vezésében. Foglalkozik a küldöttgyűlés a földműves- szövetkezeti felvásárló szervek munkájának megjavítá­sával, s azokkal a feladatokkal, melyet a vagyonvéde­lem, a társadalmi ellenőrzés kiszélesítése érdekében kell a szövetkezeteknél megvalósítani . Amikor jó munkát kívánunk a MÉSZÖV küldött- gyűlésének, azt kérjük a résztvevő küldöttektől, hogy javaslataikkal és bírálataikkal segítsék elő a tanácsko­zás jó munkáját. járási szövetkezeti nagykereskedelem A Szövosz Igazgatóságának hatá­rozata értelmében október 1-én az FJK áruraktárakból Földművesszö­vetkezeti Járási Beszerző- és Áruel­látó Szövetkezetek alakultak. Ezen új szövetkezetek célja a járás terü­letén lévő boltoknak mindazon cik­kekkel való ellátása, melyeket a ve- gysebolt-jellegű üzletek tartanak. Ezzel lehetővé válik, hogy a kisebb és nagyobb falusi üzletek áruszük­ségleteik nagyobb részét egy helyen, a járás székhelyén szerezzék be. Az egyes falusi boltok részleges áru­hiányának az is oka volt, hogy a boltvezetők elfelejtették a számos nagykereskedelmi vállalattól egyes áruféleségeket megrendelni, vagy ha megrendelték, a nagykereskedelmi vállalat raktáraiban nem volt a szál­lítás időpontjában ez az árucikk és későbbi szállításra nem jegyezte elő. így' áru nélkül maradt a bolt. A szövetkezeti nagykereskedelem célja tehát a járás boltjainak köz­szükségleti- és vegyesbolt-jellegű cikkekkel való zavartalan ellátása. Ilyen nagykereskedelmi szövetke­zetek alakultak: Barcson, Csurgón, Marcaliban, Nagyatádon. Ezek az áruellátó szövetkezetek a kezdeti ne­hézségek ellenére mindjobban betöl­tik funkciójukat, mind több és több­fajta és választékos árut juttatnak el a falusi boltokba. A négy áruellátó szövetkezet közül eddig különösen a csurgói ért el jó eredményt, amely öntevékenyen vég­zi beszerző és áruellátó munkáját és ez megmutatkozik a falusi boltok ellátottságában és az ánielláíó szö­vetkezet forgalmi és jövedelmezőségi eredményességében. Ez év végéig ki­alakulnak, feltöltődnek az áruellátó szövetkezetek raktárai és az alapító- levél szellemében mind a négy áru­ellátó szövetkezet, a csurgóihoz ha­sonlóan, fokozódó mértékben végzi járási áruellátását. Györki Gyula Értékelték a november 7-i kirakatversenyt Nemes versengés in- Fmsz textilbolja, a vetkezet textüboltja, dúlt meg a föld- Barcsi Fmsz áruháza, míg a harmadikat a művesszövetkezeti bol- a Zákányi Fmsz tex- Barcsi Fmsz áruháza tök között november tilboltja, a Marcali kapta meg. 7-e tiszteletére annak Fmsz áruháza és a Ka- E két utóbbi szakuz- érdekében, hogy a ki- posvári Fmsz áruháza let kirakatait a Kapos - rakatokban dokumen- és mezőgazdasági szak- vári Földművesszövet- tálják a Nagy Októbe- üzlete nevezett be. kezet dekorációs rész- ri Szocialista Forrada- A bizottság a kiraka- legének dolgozói reá­lom jelentőségét. tök meglátogatása után dezték. Molnár Rudolf, a az első díjat a Marcali Hibaként említhet- kvskereskedelmi válla- Fmsz áruházának ítélte jük meg és ez egyben lat dekorációs részle- oda. kritika is a többi föld­gének vezetője, Hor- azért, mert az áruház művesszövetkezeti böl- váth János, a MÉSZÖV kirakatrendezője jól ol- tok iránt, hogy csak vegyesiparcikk előadó- dotta meg feladatát és ilyen kevés bolt neve- ja és Cseri Ferenc, a a kirakatot látogatók zett be a kirakatver- KPVDSZ megbízottja egyaránt elismeréssel senybe, akkor, amikor végigjárták azokat a nyilatkoztak a végzett a megyében legalább földművesszövetkezeti munkáról. A bírálóbi- 500 földművesszövet- egységeket, akiknek zottság tagjai figyelem- Vezeti üzletben mód lett dolgozói beneveztek a be vették azt is, hogy , 7 j versenybe és a kiraka- az áruház többi kira- volna a november 7-i tokon keresztül is igye- kata is szinte fővárosi kirakatok jó megren- keztek méltatni no- nívót ért el és tükrözte dezésére. Reméljük, vember 7-ét. az áruházban lévő áru- hogy legközelebb sok­A versenybe a Nagy- választékot és mennyi- tö5b mdműves- atádi Földmuvesszö- séget egyaránt. .. ,, vetkezet textil ruháza- A második díjat a szövetkezet fog legezni ti boltja, a Csurgói Csurgói Földművesszö- e téren jobb munkát. Napirenden még mindig a cukorrépa Az ország jövő évi jobb cukorellátása érdekében legfontosabb fel­adat a cukorrépa szerződés megkötése a dolgozó parasztsággal. Nem lehet ebben a munkában egy pillanatra sem megállni és a szövetkeze­tek agronómusainak, termelési felelőseinek állandó, szívós munkát kell kifejteni. Meg kell értetni a dolgozó parasztsággal, hogy bár munka- igényes növény a cukorrépa, mégis érdemes termelni, mert komoly jö­vedelmet hoz, többet, mint az előző években. Vannak szövetkezetek megyénkben, ahol már elérték a 100 szá­zalékot, vagy attól néhány hold választja csak el a földművesszövet­kezeteket. Ezeket dicséret illeti. Ilyen pl. Vízvár, Csokonyavisonta, Homökszentgyörgy, Szentbalázs, Kutas, Háromfa, Csököly és Balaton- fenyves község földművesszövetkezetei. Sajnos, azonban ezt nem lehet általánosítani a megyére, mert na­gyon sok szövetkezet miatt szégyenkezni kell. Ezeknél nem törődnek sem a termelési felelősök, sem a szövetkezeti elnökök azzal, hogy több legyen a cukor, nem foglalkoznak eléggé annak fontossága szerint ez­zel a munkafeladattal. Be kell bizonyítania minden egyes földművesszövetkezetnek, hogy elég érett arra, hogy a termeltetés munkáját ellássa. Természetesen, a dolgozó parasztság, a földművesszövetkezeti tagság megértése is szüksé­ges a feladat megoldásában. Megyeszerte a legrosszabb munkát végzi a zicsi, somogyacsai, nagyatádi, felsőmocscládi, kadarkúti, karádi, gyé- kényesi, segesdi, balatonszabadi és a siófdki földművesszövetkezet. A felsoroltak között sok olyan szövetkezetét találunk — mint pl. Nagy­atád, Siófok, Balatonszabadi és Kadarkút —, ahol jól képzett mezőgaz­dászok, agronómusok is vannak és akiknek elsősorban e feladat megol­dásában kellene jobban segédkezet nyújtani. Többet várunk minden olyan, szövetkezettől, ahol agronómus is van, mint a kisebb szöveke- zetektől, ahol csak az elnök és a termelési felelős tud ezzel a feladat­tal foglalkozni. Megyénk első a részjegyalap növelési akciéban II tanácselnök segít a földmüvesszövetkezetnek sao ' A Mezöcsokonyai Egyesült Föl i- ho!é' művesszövetkezet részjegyalap nö­velési tervéből már csak néhány a _ ezer forint hiányzik. A cukorrépa- 2*áki szerződtetésben is eredményes let e; munkát végez a szövetkezet. Hoz- zájárul a sikerekhez az, hogy a ' hozzájuk tartozó Hetes községnek olyan tanácselnöke van, mint Táncos István elvitárs. aki segít a földművesszövetkezetnek. Nem, sajnálta idejét arra, hogy szemé- • esen menjen ki a dolgozó pa- i sztok közé és a részjegyemelés fontosságát magyarázta meg nek­sep kik. Személyes segítsége arra ve­zetett, hogy például egy délután 420 forint részjegyemelést ért el a a földművesszövetkezeti tagok kö­rében. Biztosak vagyunk benne, hogy Táncos elvtárs példája nem egye­dülálló a megyében, hanem van nagyon sok tanácselnök, aki érzi a szükségességét annak, hogy a földművesszövetkezetekkel együtt dolgozzék, hisz a tanácsi és föld­művesszövetkezeti szervek egy célért dolgoznak. Szeptember szövetkezeti igazgatóságok 1-e óta földműves­vezetők, dolgozók, és felügyelőbizottsá­gok munkájának középpontjában a részjegy emelési akció áll. Amikor a SZÖVOSZ a IV. Országos Kong­resszus tiszteletére az alsóbb föld­művesszövetkezeti szervek kívánsá­gára elindította a 100,000.000 forin­tos részjegyalap növelési akciót, ak­kor sokan voltak a földművesszö­vetkezeti vezetők közül itt Somogy­bán is, akik lehetetlennek tartották a megyénkre eső 2,4000.000 forintos részjegyalap növelés elérését. A munka megindult. Már harmadik hónapja végzik a dolgozók, aktívák, a választott vezetőségi tagok egya­ránt ezt a munkát és az eredmé­nyek lassan megszületnek. Sok föld­művesszövetkezet már túlteljesítet­te az előirányzatát, pl. Csokonya­visonta, Igái. Öreglak, Balatonfeny- ves és még számos más község szövetkezete. Megértette a mozga­lom valamennyi dolgozója és veze­tője azt, hogy a beszedett forintok­kal segítenek begyógyítani az ellen- forradalom által okozot sebeket, amely a földművesszövetkezeteknél országosan mintegy 120,000.000 fo­rintnyi értéket tesz ki. Nagy segítséget jelentett a rész­jegyalap növelésben az a rendelke­zés, mely szerint a beszedett össze­geket egyes földművesszövetkezeti létesítmények rendbehozására, tata­rozására, új épületek felépítésére, egyszóval beruházásokra fordíthat­ják a szövetkezetek. Csokonyavison- tán pl. fürdő építésre, Somogysám- somban a szőkedencsi bolt megépí­tésére, Kaposgyarmaton italbolt lét­rehozására és más helyeken Is te­kepályák, felvásárlóhelyek boltok és italboltok létrehozására és tata­rozására fordítják a beszedett ősz- szegeket. Megmondhatjuk őszintén, hogy kevés kivétellel a tagság szí­vesen adja forintjait, mert megérti hogy annak hasznát ő maga élvezi. Példaképül kell állítani a föld­művesszövetkezeti dolgozók elé Szabó János elvtársat, a balafonlel- lei fmsz. pénztárosát, aki már egye­dül elérte a 10,000 forint részjegy emelést a tagságnál. Ugyancsak el­ismerés illeti azt a lelkiismeretes munkát, melyet Gölcz János elv­társ, a nagybajomi földművesszö­vetkezet textil szaküzletének eladó­ja végzett, aki eddig 11,600 forin­tot szedett be részjegyalap növelés­re és Horváth József, ugyancsak a nagybajomi textilbolt eladója, aki szintén elérte a 10,000 forintot. Sajnos, nem mondhatunk jót a Kaposvári Földművesszövetkezet kollektívájának ezirányban, kifej­tett munkájáról. Különösen a kör­zeti községekben megy nagyon ne­hezen ez a munka, mert a boltok, felvásárlóhelyek és italboltok dol­gozói Kaposfüreden, Taszáron, a Zselicségben és Bőszénfán nem folytatnak olyan felvilágosítást, mint amely jellemző általában az egész megyére. Fűzi elvtárs, a Ka­posvári Fmsz elnöke nem tudta eléggé mozgósítani a vezetőséget és tagságot, annak ellenére, hogy saját maga szinte minden szabad­idejét e cél érdekében használja fel, de valahogy a szervezéssel mégis baj van a Kaposvári Föld­művesszövetkezetnél, hisz még 90 ezer forintot kell beszedni, hogy a tervet teljesítsék. Mi bízunk abban, hogy a kaposváriak is megteszik a magukét. Amikor további jó mun­kát kérünk a még visszalévő idő­ben, közölhetjük a szövetkezeti mozgalom minden dolgozójával és a tagsággal, hogy megyénk országo­san első ebben a munkában. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DÉVAI ZOLTÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents