Somogyi Néplap, 1957. november (14. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-01 / 256. szám
Á nők egyenjogúsága a Szovjetunióban írta: Marija Jancsuk TV EGYVEN ÉV történelmileg nem nagy idő, de a szovjet nők életében óriási haladást jelent. A cári Oroszország ezen a téren is súlyos örökséget hagyott a fiatal szovjet államra. A nőknek mindössze 15,5 százaléka tudott írni és olvasni. Ha dolgoztak is, jóval kevesebb bért kaptak, mint a férfiak. Jogtalanság, megaláztatás, rabszolgasors — ez volt a nőK osztályrésze a cári Oroszországban. Mindezt meg kellett változtatni. A szovjet állam első dekrétumai között szerepelt az a törvény, amely emberi jogokat biztosított a nőknek. A politikai, gazdasági- és polgárjogok területén egyemjogúsítolta a nőket a férfiakkal — s ez nem jelentett puszta szólamokat. Az állam és a szaikszervezet a nők részére speciális iskolákat létesített, ahol szakmát tanulhattak. Különféle intézményele segítették őket gyermekeik nevelésében. Egyre többen állami és társadalmi vezető posztokra kerültek. S elmúlt 40 esztendő. Ez idő alatt a szovjet nők egész nemzedéke fejezte be a közép- és felsőfokú iskolákat. Tavaly a hallgatók 52,3 százaléka nő volt. Az iskolák elvégzése után a termelés vezető posztjára kerültek. Jelenleg a Szovjetunióban 480 000 női mérnök és technikus dolgozik. A Szovjetunióban az iparban foglalkoztatott munkások és hivatalnokok 45,5 százaléka nő. A nehéz és egészségre ártalmas munkáktól eltiltják a nőket. Különösen nagy gondot fordítanak az anyavédelemre: a nőket terhességük negyedik hónapjától kezdve nem oszthatják be éjjeli munkára, vagy túlórára. Az üzem vezetősége köteles a terhes asszonyokat a legkönnyebb munkára beosztani, de ugyanakkor régi beosztásának megfelelő átlagos fizetést folyósítani. A dolgozó anyának az ebédidőn kívül minden 3 órában félóra szünet jár, hogy táplálhassa gyermekét. A nők részvételének a társadalmi életben egyik fontos előfeltétele, hogy az állam segítséget nyújtson a gyermeknevelésben. Ezt a célt szolgálják a különféle bölcsődék, óvodák, napközi otthonok, technikai körök és sporttelepek. Tavaly kezdték meg működésüket az iskolai internát.usok is, amelyekben a gyermekek teljes állami támogatást élveznek. Az anya tehát nyugodtan végezheti munkáját, tudja, hogy gyermeke jó kezekben van. A Szovjetunióba érkező külföl li küldöttségek gyakran érdeklődnek aziránt, milyen szakmában dolgozik a legtöbb nő. A válaszokból kiderül, hogy a nők közül legtöbben a pedagógus hivatást választották. A szovjet pedagógusok 70 százaléka nő. De más foglalkozási ágakban is megállják a helyüket. A felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek 53 százalékát, a középfokú képzettséggel rendelkezők 66 százalékát alkotják nők. A jogászok között 31 százalékban találhatunk nőket. A választás és a választhatóság joga — az egyik legnagyobb vívmány, amelyet a szovjet állam a nők részére biztosít. Jelenleg a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldötteként 348, a szövetségi és autonóm köztársaságok legfelső tanácsaiban pedig 2300 nő dolgozik. Több mint félmillióan vesznek részt a városi és területi szovjetek munkájában. Nagy megbecsülésnek örvendenek a női tudósok is. Nagy felfedezések, találmányok fűződnek a szovjet nők nevedhez. A Szovjetunióban jelenleg a tudományos munkatársak 36 százaléka nő. Csupán a Szovjet Tudományos Akadémia különböző intézményeiben li női akadémiai levelező tag, 741 doktor és 2127 kandidátus dolgozik. IT NÉHÁNY ADAT is szemléltetően bizonyítja, _ hogy a nők élete a Szovjetunióban alapvetően megváltozott. MIKOR ÉRVÉNYES A JEGYESSÉG? »Szeretném tudni, hogy az eljegyzés, a jegyesség házassági akadály-e, mert a vőlegényem, a jegyességünk felbontása nélkül hagyta el az ország területét, én pedig most már egy másik fiúval szeretnék házasságot kötni« — olvassuk Sz. Mária levelét. Sz. Mária kérése azt igazolja, hogy még mindig nagyon sokan nincsenek tisztában az eljegyzéssel, a házasság írt és iratban szabályával. Sz. Mária és sokan mások számára hasznos lehet az 1952. évi házassági törvény ismertetése, de még inkább azok a döntések, amelyeket az egyes vitás kérdésekben a bíróságok hoztak. Persze, a lányoknak, a házasságban élő asszonyoknak nem igen jut idejük a -bírói döntések tanulmányozására, éppen ezért mindenki számára sokat ér a debreceni Társadalom és Természettudományi Társulat ►►'Eljegyzés, házasság, válás« címen kiadott füzete. Ebben Naményi Gyula dr. meggyőzően ad kielégítő választ az eljegyzés előtt álló lányoknak, valamint a házasság, a család kérdéseivel foglalkozó asszonyoknak. Mast ebből a tartalmas, debreceni füzetből idézve adunk választ Sz. Máriának és -másaknak, akik nincsenek tisztában az eljegyzés, a jegyesség követelményeivel. Először is megnyugtatjuk Sz. Máriát, mert az eljegyzés, a jegyesség neró házassági akadály. Ebből is -következik, hogy a jogunk formaszerű eljegyzést nem követel meg. Az eljegyzés inkább arra való, hogy az egymásnak való férfi és nő a kölcsönös és komoly házassági ígéret alapján egyaránt -készüljön egy életre szóló házassági életre. Az eljegyzés, a házassági ígéret történhet élőszóval tanúk előtt, vagy tanúk nélkül, de történhetik írásban is. A házassági törvényünk azt is kimondja, hogy az eljegyzés érvénytehn. ha a házasság ígérése csaik színleges, vagy tréfából történt. A jegy-gyűrűnek mint bizonyítéknak csak akkor van döntő jelentősége, ha abba a férfi neve bele van vésve. Nem érvényes a nős férfi házassági ígérete, még akkor sem, ha feleségétől külön él, vagy íbontópert folytat. Nem hoz létre jegyességet a feltételihez kötött házassági ígéret: például ha az egyik fél csak akkor ígéri a házasságot, ha a másik fél ráíratja a házát. Természetesen az eljegyzés alapját képező házassági ígéret valóra váltása nem kötelező, elleniben az eljegyzésnek mégis lehet egy -bizonyos jogi követelménye. Az a jegyes, aki az eljegyzéstől alapos ok nélkül lép vissza, kártérítéssel tartozik a jegyes társának, vagy rokonainak a kötendő házasság céljából tett kiadások erejéig. Hogy ez mit jelent a mindennapi életben? Ha például Sz. Mária volt vőlegénye okot szolgáltatott az eljegyzés felbontására, akkor Sz. Mária visszakérheti tőle a jegygyűrűt. Azonkívül az alapos ok nélkül visszalépő férfit kártérítésre is kötelezhetik. Az alapos ok nélkül visszalépő férfi a szokásos vasárnapi ünnepnapi ebéddel, vacsorával, eljegyzési lakoma -'rendezésével kapcsolatban felmerült rendkívüli kiadásokat megtéríteni tartozik a volt jegyesének, illetve a volt jegyese szüleinek. Megtéríteni tartozik a menyasszonyi ruha árát is, valamint azt a kárt is, melyet azzal okozott, hogy a kifejezett kívánságéra a volt menyasszonya az állását felmondta. Ami a jegyess-éget felbontó alapos okokat illeti, ebből csak néhányat említünk. Felbontható az eljegyzés, ha az egyik fél korára, családi állapotára, származására, becsületére, egészségére vonatkozó körülményeket elhallgatja, de nem minősül alapos oknak az, hogy a férfi a nővel az utcán, eszpresszóban, moziban, apróhirdetések útján ismerkedik meg. Ha az eljegyzés-szegés kölcsönös, tehát mindkét fél vétkes, akikor kölcsönösen megtarthatják az ajándékokat. Ami már most Sz. Mária további kérdését illeti, azt tudniillik, hogy férjhez menjen újabb kérőjéhez és kössön-e vele eljegyzést, ezekre a kérdésekre csak azt tudjuk válaszolni, hogy a házassági törvény nem zárja ki az újbóli eljegyzés érvényességét még akkoi -sem, ha az előbbi eljegyzést nem bontotta fel. Éppen Sz. Mária története igazolja, akit a vőlegénye hűtlenül elhagyott, hogy helyes, ha a házasságkötést megelőzi az eljegyzés, a jegyesség, hiszen a rövidehb- hosszabb jegyességi időikben a jegyesek, ha egymásnak valók, jobban megismerik, megszeretik egymást. Mindenképpen helyesebb jegyben járni, mint rövid ismerkedés után meggondolatlanul házasságot kötni. CSAK NŐK RÉSZÉRE Mindem nő szeret elegánsan, divatosan öltözködni. Ha új ruihát csináltat, vagy éppen csinál magának, igyekszik divatos színben, divatos anyagból, újszerű fazont kiválasztani. A témának ez a majdnem örök időszerűsége késztet minket is arra, hogy a legújabb divatról — ha röviden is — beszámoljunk olvasóinknak. Kezdjük talán a színekkel. Az 1957—'1958. évi őszi-téli modellekhez változatlanül divatos a beige minden változata és a szürke szín a legdivatosabb árnyalattól a tob szürkéig. A külföldi divatban találkozunk élénk, merészebb színekkel is. A lipcsei őszi nemzetközi divatbemutatón a zöld, piros, élénk lila és levendulakék tiszta színváltozata egyaránt gyakran szerepelt. Anyagokban a női ruhákra vagy kosztümökre nem dolgoznak fel férfi szövetet. Általában könnyebb, vagy súlyosabb, de minden esetben puha női szövetet használnak. Kabátra, kosztümre egyaránt divatos vastag bouclé és a tweed, a délutáni kosztümök és az alkalmi női ruhák jacquard szövésű, vastag selyemből készülnek. Ami a vonalakat illeti, úgy látszik, külföldön újra visszatért a kurta szoknya divatja. Mind a kabátok, mind a ruháik sokkal rövi- debbek a tavalyiaknál, éppen csak a térdet fedik. A derékvonal erősen eltolódik a csipő felé. A lipcsei bemutatón az 5 cm-rel mélyebben fekvő övtől a 15 cm-ne mélyített öv- vonalig számtalan különböző változat szerepelt. A szoknya szabása túlnyomó részben szűk, de a hordó- szabásúakhoz a bőséget kihangsúlyozó műszálból készült alsoszoknya a divatos viselet A kosztümök mélyített karöltővel, japán vagy ragián szabással, mélyített derékvonallal és ejtett övvel készülnek. Kosztümön és kabáton egyaránt gyakori a buggyos hátmegoldás. Ami már most a hazai divatot illeti, megállapíthatjuk, hogy tehetséges divattervezőink, ha figyelembe veszik a divat külföldi alakulását, azt kellő mértékben teszik. Tanúsítja ezt az a több különféle divatalbum, amely ízléses őszi és téli divatmodellekkel a közelmúltban megjelent. Süssünk — fő z z ii n k Borbamártogató: Négy egész tojás, 25 deka cukor, fahéj, citromhéj s annyi liszt, amennyit felvesz, összegyúrjuk, lapos hengert formálunk belőle és kisuj jnyi vastag szeletüket vágunk. Vágással felfelé, lisztezett, zsírozott sütőlemezen fél óráig sütjük. Csakis néhány nap múlva élvezhető. Sokáig eláll. Szilváslepény: 30 deka lisztbe 15 deka kemény zsírt a sodrófával könnyedén beledolgozunk. Akkor hozzáadunk fél csésze tejben kis cukorral kelesztett élesztőt, egy egész MiNdeii/élE ellen hatásosan védekezhetünk DDT 1 százalékos oldat használatával. A DDT-oldatot szappanos vízben kell Eeloldani és ez az oldat megöli a leveleken jelentkező pazstetveket, kórokozókat. Ami pedig a virágok földjének táperejét illeti, tanácsos egykét ujjnyi vastagságban a virág régi földjét kicserélni, földdé érett marhatrágyával. Ha így járunk el, akkor tavasszal szépen virít majd a szobába került 'szobavirág. A bútorba gyakran 'befészkeli magát az un. kopogó bogár vagy annak egyik fajtája és ennek a lárvája a bútor fájában bábbá majd bogárrá alakul, ez okozza a bútorban az apró lyukakat. Az is előfordul, ’hogy a bútorba lyukat fúr a házi cincér, vagy a szíjáncsbogár lárvája. Ezek ellen a bogarak elen terpentines fecskendezéssel védekezhetünk, úgy, hogy fecskendővel, vagy injekciós tűvel terpentint fecskendezünk a lyukba és azt azután parafinnal eltojást, s kézzel rétestészta lágyságú masszát képezünk. Azonnal nyújtsuk vékonyra, sütőlemezre tesszük, megszórjuk a tésztát faíhéjjas cukorral és szép sorjában kirakjuk félbevágott szilvával. Mindjárt sütjük szép pirosra, s felvágva cukorporral megszórjuk. Pámatészta: Fél liter tejet, hét deka cukrot, hét deka vajat és hét deka lisztet egyszerre feltesszük főni és addig keverjük, amíg sűrű lesz. Ha kihűl, beletesszük 5 tojás sárgáját, s ezzel jól elkeverjük, s végül az öt tojás kemény habját. Kizsírozott, lisztezett sütőlemezen lassú tűznél sütjük, valamely ízzel töltjük előbb két darabra vágva, ha kihűl összeesik. Azonban a sütőbe visszatéve, ismét felemelkedik. Mérleg helyett Nem minden háztartásban van mérleg. Mérleg hiányában az élelmiszerek nyersanyagának kiszabásánál a következő összeállítás Segítségünkre lehet: 1 liter víz súlya 1 csapott evőkanál liszt 1 tetőzött evőkanál liszt 1 csapott kávéskanál liszt 1 tetőzött kávéskanál liszt 1 csapott evőkanál cukor 1 tetőzött evőkanál cukor 1 késhegynyi konyhasó 1 csapott evőkanál konyhasó 100 gr 10 gr 15 gr 3 gr 5 'gr 12 gr 25 .gr 2 gr 15 gr 1 tetőzött evőkanál konyhasó 30 gr 1 csapott evőkanál zsír 20 gr 1 diónyi vaj, vagy zsír 60 gr 1 darab tojás súlya fcb. 50 gr 1 leveses tányér tartalma 200 gr 1 'kávéscsésze tartalma rendes körülmények között 200 gr 1 vizespohár tartalma feb. 200 gr 1 borospohár tartalma 150 gr zárjuk. TTTYYTTTTYTTYTTTTYYYYYTYYYTYTYYYYYYYYYTTYYYYYYYYYY’TYYTTYYYYYTTYY 'JV& 'Z/l wo Mátyás király és a bíró Valamikor történt, Mátyás király az országot jj árva, olyan faluba ért, ahol a bíró \tá\bláján iki molt írva nagy szálas betűkkel: »Semmi gond«. Mikor hazaért, levelet írt a bíróhoz. Ez áW.t á tevéiben: »Mikor én ott jártam a faludban, láttam a falu végén egy nagy követ. Annak a kőnek a bőrét fejtsd le és küldd el hozzám.« A biró nagy szomorúságba került. " Egy pár nap se nem ivott, se nem evett. A lánya észre vette, hogy az apjának nagy baja van. Addig fagglatta, míg meg nem mondta, hogy mit Irt a király. Azt mondta a leány: — Ne búsulj, apám! Kisebb gondom is nagyobb annál, hogy eny- nyitől is megijedek. Akkor a leány visz- szalrt a királynak: »Tessék eljönni és vért 'ereszteni belőle, akkor majd lefejtem a bőrét.« No, jól van. Megint írt a király a bíróhoz. A bíró megint . búslakodott. A lány megint észre vette, hogy búslakodik az apja. Megint kérdezte, hogy mi baja. Nem szóit a bíró csak egy levelet mutat. »Ki adta azt a tanácsot |r( jfced ?« — ez állt a levélben, ezt írta a király. De a bíró helyett megint a lány ifeftelt, úgy mintha a bíró írná: »A lányom.« »Ha olyan okos lányod van, fonjon nekem aranycérnát — írta megint Mátyás. A leány válaszolt megint. Bepakolt három forgácsot egy papírba, s megírta a levelet: »Egyik forgácsból esinc|!jon arany rokkát, a másikból arany orsót, a harmadikból arany kereket, akkor én fonok magának arany cérnát. »Ha neked ilyen okos lányod van — írt vissza a király megint —, akkor küldd . fel Budára. De kocsin ne jöjjön, de gyalog se jöjjön, de ruhában se jöjjön. Hozzon ajándékot, de ne is hozzon. Ha ezt meg tudja tenni, elveszem feleségül.« Hát elindult a leány, se kocsin, se gyalog: egy tragacsot tolt maga előtt, se meztelen, se ruhában: hanem magára terített egy ruhát meztelenül és fogott egy galambot a kezében. Jelentették mindjárt a királynak hogy ki van ott. Ment is rögtön a király. A leány a galambot nyújtotta neki. A király 'meg nyúlt is érte. Eleresztette a leány. Volt is ajándék, m-’g nem is, elszállt a galamb. Meg is mutatta magát, hogy se ruhában, se meztelen nem volt. Kitakarta, meg gyorsan betakarta magát. És el kellett Mátyásnak vennie feleségül. Sokat jártak a királyhoz panaszra. Az asszony mindig beleszólt, mert okosabban tudott felelni, mint a király. Ez történt többszőr is a királlyal. Mi kor már harmadszor is megtörtént, negyedikszer elbocsátotta hogy az ő dolgába ne beszéljen. Azt mondta neki az asszony: — Engedd még a kávét reggel meginnom, akkor elmegyek. Aközben 'ment Mátyáshoz egy kordés kocsis. Jelentette, hogy őneki van egy szamara, a másik társának meg egy hordója. Meg vemhesedett a szamár, a vége az lett, hogy a kordé alatt feküdt a kis szamár. Akié a kordé volt, azt mondta, hogy övé a szamár, a picike, mert az ő kordája alatt volt. Azt mondta a szamaras, hogy az övének kell lenni, mert a kordéi nem vemh&sp- dik. Ezt a tanácsot már a király felesége adta az embernek. Mátyás király teilte, hogy az szony mindenkit Okos szóVal. Mérgesen szólt. — Tovább nem lakresaszellát hatsz itt, menj, de rögtön. — Megyek — mondja az asszony — csak '»re« nekem a legkedvesebb, azt engedd el vinni. Azt mondta a király — Minden ékszerből szedd össze, ami kid vedre van és vigyed. — Az ékszereknél még kedvesebb var. nekem, azt engedd elvinnem! Megengedem, csak vidd! — Most megreggelizünk és megyünk is. Megreggeliztek. A király az asztalnál maradt és elaludt. A? asszony rögtön befogatott a kocsissal: — Hamar a királyt a kocsira! — adta parancsba. Éjszaka lett, amikor odaértek a lány anyjához, a Semmigond bíróékhoz. Kopogtatott az ablakon, ahogy odaértek: — Én vagyok, anyám eresszen be! Lámpát gyújtanák, kimennek, csakhamar o királynak ágyat akartak vetni. Azt mondja a királyné: — Semmit, csak egy kéve zsúpot! Nem akart az anyjuk, a bíróné beleegyezni, de a lány csak azt mondta: — Semmit! És bevitték a szobába és letették a földre a zsúpra. Felébredt a király, mikor már kialudta jól magát. Tapogatja a sötétséget: — Hol vagyok? Azt mondja a királyné: — Édesanyámnál.. A földön feküsznek a zsúpon. — Hogy kerültem én ide? — Kérlelek, hogy ami a legkedvesebb, engedd elhozni, hát te vagy énnekem a legkedvesebb. — Hol van a kocsis? — kérdi a király. — Kint van az istállóban. — Rögtön fogass be vele, hogy itt ne virradjunk. Ezután tehetsz, amit akarsz, mert látom, rajtad kifogni nem lehet. Itt a vége, Csapd a jégre. Fejedhez dobták, Mégis kopasz a helye.
