Somogyi Néplap, 1957. november (14. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-07 / 261. szám
yv««ü; VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 261. szám. ARA 50 FILLÉR Csütörtök 1957. november 7. hsm<^s<*^cis&<mi§(A<^csckícsc*^ Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója m<§c§öK§c§cKí§cgc?<§^ A Szovjetunió u békéért^ « tusodul izmusért küsdó népek zászlóvivője TV incs a világnak ma olyan tája, ahonnan ne ’ tekintenének örömmel és büszkeséggel a szovjet emberek országa felé. Az egész haladó emberiség meghajtja zászlaját az előtt a nép előtt, amelynek egy tisztultabb, igazságosabb, jobb társadalom megvalósulását, vagy annak közeli reményét köszönheti. Mindenki, aki ismeri a történelmet, tudja, hogy egy évszázad elmaradását küzdötték le nem egészen egy emberöltő alatt, és azt is, hogy maguk és az egész emberiség jobb jövőjéért mérhetetlen áldozatokat hoztak. De kitartottak, ökölbeszorított kezekkel verték vissza az ellenség minden rohamát — Leninhez való hűségükre, a múlt minden megaláztatására, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmére gondolva. Ez a nép vissza is nézett, de előre is, nem adta el jövőjét egy tál lencséért, nem volt hajlandó mégegy- szer sorsát összekötni belföldi és külföldi elnyomóival. S a kitartás gyümölcse im, megérett... Felépítették — ha nehézségek között is — a szocialista társadalmat, meghódították maguknak és e rendszernek az egyszerű emberek szívót szerte a földön, i— s most itt kering fölöttünk a második »szputnyik«, amely bizonyíték arra, hogy a tudomány fellegvárát is a béke, a haladás szolgálatába állították. íme, negyven év mérlege, amely dicsőségére válna minden nép történelmének, egy emberöltő, amely alatt a szovjet nép aramybetűkkel írta be nevét a népek történetfcönyvébe... A Nagy Októberi Szocialista Forradalom döntő hatással volt a világtörténelem alakulására. Oroszországban a proletariátus kizsákmányolt osztályból uralkodó osztállyá, az új, a fejlettebb szocialista termelési mód, a proletard-emokracia megteremtőjévé vált. A Szovjetunió léte gyakorlatilag bizonyította be, hogy létezhet kizsákmányolástól mentes társadalom, hogy a munkások, a dolgozók képesek az ország kormányzására. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nagy hatást gyakorolt a nemzetközi viszonyokra is. Az októberi napokban létrejött szovjet állam külpolitikájának fő célja a béke megőrzése, az összes államok közötti egyenjogú, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatuk kifejlesztése, valamennyi nép barátságának és együttműködésénél: megteremtése. A fiatal szovjet állam megszületésének első napjától fenti elveknek megfelelően működött. Létrejöttének első napján javasolta az első világháborúban részvevő államoknak, hogy kössenek igazságos békét. A kapitalisták és földbirtokosok elnyomása alól felszabadult szovjet munkásokat, parasztokat, dolgozókat őszinte vágy fűtötte — a béke megteremtése, a szocialista népgazdaság felépítése. Az események azonban más irányban fejlődtek. Az amerikai, angol, francia, japán imperialisták az •rósz ellenforradalmáro-kik-al együtt elhatározták, hogy megsemmisítik a fiatal szovjet államot és visszaállítják a -kapitalista rendet Oroszországban. Az imperialista intervenciósok behatoltak a szovjet állam területére, városokat, falvakat pusztítottak, öltek és raboltak. A szovjet állam dolgozói és az egész kommunista párt előtt történelmi feladat állt: megvédeni a fiatal szovjet hatalmat. Az orosz nép, a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló vezetője, V. I. Lenin 1918. január 28-án aláírta a szovjet kormány dekrétumát a munkás-paraszt Vörös Hadsereg megalakításáról. A nép kimondhatatlan, óriási lelkesedéssel fogadta ezt a határozatot. És százezrek, a nép legjobbjai jelentkeztek önként a vörös ezredekbe. így született meg az emberiség történelmében az első új típusú hadsereg, a felszabadult munkások és parasztok hadserege. A világon először jött létre olyan hadsereg, amelynek célja és feladata, hogy megvédje a dolgozók, a szocialista állam érdekeit, szabadságát és függetlenségét. A fiatal szovjet hadseregnek nagy nehézséget kellett leküzdenie, a polgárháború és az intervenció időszakában. Rendkívül hiányos volt a hadsereg felszerelése, ellátása. Kevés volt a fegyver, a lőszer. Kevés volt a ruha, kevés volt az élelem. Ennek ellenére az egész orosz nép által támogatva, hősiesen harcoltak az álli-g felfegyverzett intervenciósok és fehérgárdisták ellen. Ez a hősi, -gigászi küzdelem nem volt hiábavaló. Megvédtek a fiatal szovjet államot, a dolgozók hatalmát. A polgárháború győzelmes befejezése lehetővé tette, hogy a szovjet nép megvalósítsa a szocialista építés lenini programját. A szovjet nép megszüntette a kizsákmányolást, felépítette a szocializmust. Az ötéves terveik megváltoztatták a Szovjetunió arculatát. A Szovjetuniót egyik végétől a -másikig magával ragadta a szocialista építés lelkesedése, üteme. Ezer, meg ezer üzem épült, s olyan iparágak jöttek létre, amilyeneket a cári Oroszország nem ismert. Uj városok és ipari központok keletkeztek. Sok-sok ezer kilométer hosszúságú vasútvonalak épültek. A villamosenergia termelés több mint százszorosára emelkedett. Megvalósult a szocialista mezőgazdaság. Nagy mértékben javult a szovjet nép anyagi és kulturális színvonala. Gyökeresen megváltozott a nemzetiségiek helyzete. Megvalósult a nemzeti egyenlőség és a népek barátsága. A Szovjetunióban nincs olyan osztály, vagy társadalmi csoport, amelynek érdeke lenne az esztelen fegyverkezés, a háború. A szovjet nép érdeke a béke. Csakis így tudja összes anyagi eszközeit a népjólét emelésére összpontosítani, és legcélszerűbben felhasználni. A szovjet nép ezért is harcol a békéért. A Szovjetunió a második világháború előtt is aktívan harcolt a békéért. Egymás után építette ki diplomáciai kapcsolatait kis és nagy országokkal. Leleplezte a nyugati nagyhatalmak »be nem avatkozásig politikáját. A hitleri fasizmus ellen sürgette a kollektív biztonság megteremtését. A második világháború időszakában a haladó emberiség nagy áldozatot hozott a fasizmus ellen vívott harcban. De a legnagyobb áldozatot a szovjet nép hozta. A német fasiszta a-gresszorok mérhetetlen károkat okoztak a Szovjetunió gazdaságának. Leromboltak 1710 várost, több mint 70 000 falut, felrobbantottak és felgyújtottak mintegy 32 000 ipari üzemet. Óriási veszteségek érték a mezőgazdaságot. A német megszállók leromboltak és kifosztottak 98 000 kolhozt, 1876 szovhozt, valamint 2890 gép- és traktor állomást. Csupán a vagyon közvetlen megsemmisítéséből eredő egész anyagi -kár nagy összegre, 679 milliárd rubelre rúg. De a legsúlyosabb áldozat a Nagy Honvédő Háborúban a szovjet emberek millióinak elvesztése“ volt. A második világháborúban a szovjet állam megsemmisítő csapást mért a hitleri fasizmusra, megvédte szabadságát és függetlenségét, megmentette a világ népeit is a náci elnyomástól. A második világháború eredmény elránt fokozódott a kapitalizmus általános válsága. A kapitalista rendszerből egész sor európai és ázsiai ország kiszakadt. A szocializmus világrendszerré vált. A második világháború előtt a Föld területénei: 17 százaléka, lakosainak mintegy 9 százaléka tartozott a szocializmushoz. A szocialista termelés a világ termelésének kb. tizedrészét képezte. Ma a szocialista országok a Föld területének mintegy 26 százalékát foglalják el, s a Föld lakosságának 35 százaléka szocialista országokban él. A szocialista termelés a világ ipari össztermelésének csaknem egyharmada. Az a körülmény, hogy kialakultak a népi demokratikus országok, s a Szovjetunióval együtt megalakították az egységes szocialista tábort, gyökeresen megváltoztatta a szocializmus és kapitalizmus erőviszonyát, a szocializmus javára. A Szovjetuniót és a népi demokratikus országokat a közös érdek és a közös végső cél, az ideológiai egység, a proletár nemzetköziség megingathatatlan elvein alapuló testvériség kovácsolta egységes táborba, A Szovjetunió, a győztes szocializmus első országa, amely a szocializmus építése terén óriási tapasztalatokra tett szert, önzetlen segítséget nyújt a többi országoknál:. A népi demokráciák e segítségre támaszkodva eredményesen építik az új szocialista társadalmat. A szocializmus ellenségei különböző nézetekkel, módszerekkel azon mesterkedtek, hogy megbontsák a szocializmus táborának egységét, hogy rágalmazzák a Szovjetuniót. A burzsoá politikusok és azolk ideológusai arról, üvöltöztek és üvöltöznél: ma is, hogy a Szovjetunió kizsákmányolja az »övezetébe« tartozó országokat, hogy a -gazdasági kapcsolatok nem az egyenlőség elvén alapulnak. Ezzel szemben a valóság az, hagy a Szovjetunió valamennyi n-épi demokratikus országot segíti. Ez a segítség nyújtás igen sokoldalú. A Szovjetunió által nyújtott segítség legértékesebb jellemvonása, hogy a legteljesebb egyenjogúság szellemében, közös célok szolgálatában nyújtják s teljes összhangban van a két nép óhajaival és kívánságaival. Bizonyság rá, hogy azok a szerződések, amelyeket a Szovjetunió kötött a népi demokráciákkal, jóval kedvezőbbek, mint azok, amelyeket azok különböző tőkés országokkal kötnek. A Szovjetunió hazánkat is segíti politikai, erkölcsi, gazdasági és műszaki téren egyaránt. Szovjetunió már szabadságunk első napjaiban komoly támogatást nyújtott hazánknál:. Kenyeret adott az éhező fővárosnak, közlekedési eszközöket bocsátott a magyar hatóságok rendelkezésére. Ez a segítség nyújtás fokozódott a szocialista építés időszakában. Nálunk is szovjet segítséggel épültek a legnagyobb létesítményetek. A Szovjetunió a legnagyobb bajban sem hagyott cseriben. Az október—novemberi ellenforradalom időszakában 120 millió d-eviza forint kormámysegély-t adott minden ellenszolgáltatás nélkül. Ezen-belül szállított 50 000 tonna búzát és lisztet, 5000 temna cukrot, 3000 tonna húst, 2000 tonna vajat és zsírt, hárommillió doboz tejkonzer- vet, 10 000 köbméter fűrészárut, 5000 köbméter rönk- fát, 300 000 négyzetméter ablaküveget, 10 000 tonna bádoglemezt, 3000 tonna hengerelt árut. Nemcsak a Szovjetunió segített bennünket, hanem komoly segítséget nyújtottak a baráti, -testvéri népi demokratikus országok is. Ezzel szemben a felszabadulás előtt valóban gyarmati gazdasági kapcsolata volt az úri Magyarországinak a hitleri Németországgal. Ekkor rendkívül kedvezőtlenül alakult a külkereskedelem összetétele. 1939- ben Németországba irányuló kivitelünk 83,2 százaléka mezőgazdasági termék volt és csupán 12,9 százaléka ipari, s félkész termék. Ugyanakkor behozatalunk 55.6 százaiéira ipari késztermék volt. És ma? A Szovjetuniótól főleg nyersanyagot kapunk, mi pedig félkész / és készterméket exportálunk. Exportunknak csak elenyésző része mezőgazdasági termiek. Ez is azt igazolja, hogy gazdasági kapcsolataink a legteljesebb egyenjogúságon, a kölcsönös előnyökön alapszik. Azt exportálunk, amit tudunk és azt importálunk, amire szükségünk van. A szocialista világrendszer országai nagy mértékben megerősödtek gazdasági, politikai és katonai téren egyaránt, A Szovjetunió, valamennyi szocialista ország következetesen síkraszáil-t a vitás nemzetközi problémák békés megoldásáért. Harcoltak a tartós béke biztosításáért, a kollektív biztonság megteremtéséért, ä német kérdés megoldásáért. A Szovjetunió a haladó erőkre támaszkodva a múlt év őszén megzabolázta az Egyiptom ellen törő angol, francia és izraeli imperialisták gálád terveit. A Szovjetunió következetesen síkrajzául! a szíriai kérdés rendezéséért. Mint ismeretes, a Szovjetunió az atom -békés célokra való felhasználósa mellett van, követeli az, atom-, hidrogénfegyverek betiltását, a nukleáris kísérletek megszüntetését. Ezzel ellentétes politikát folytatnak az imperialisták, élükön az Egyesült Államokkal. Az imperialista politika' a lehető legmagasabb profitot kívánja biztosítani a tőkések, kizsákmányolok részére, saját országa munkásosztálya, a gyarmatok fokozottabb kizsákmányolása, nyomorba döntése révén, a fegyverkezés és háború útján. Az egész haladó emberiség nagy reménnyel tekint a szocialista táborra, élén a nagy Szovjetunióra, amely meghiúsítja az imperialistáknak az új világháború kirobbantására irányuló mesterkedéseit. A béke kérdésében a szocialista tábor oldalán több mint egymilliárd háromszázmillió ember foglal állást. Velük együtt szállnak síkra a béke és a szocializmus mellett a kapitalista államok dolgozói. A szocializmus erői növekednék, diadalmaskodnak. A kapitalizmus hanyatlik és föltartóztathatatlanul a vége felé közeledik. S ebben mutatkozik meg a lagszemléltetőbfoen a Nafiv Októberi Szocialista Forradalom eszméinél: a világtörténelem alakulására -gyakorolt hatása. Az imperialisták számtalanszor üvöltöztek a kommunizmus válságáról, a Szovjetunió bukásáról. Nemrégen a proletár forradalom által megdöntött volt kormány elnöke, Kerenszlrdj arról nyilatkozott, hogy a Szovjetunióban ma rosszabb a helyzet, mint negyven évvel ezelőtt. E levitézlett, s elaggott burzsuj állítása olyan merő badarság, hogy vitába szállni sem érdemes vele. A békéért, a szocializmusért küzdő népek egyre világosabban látják, hogy megvalósulnák Lenin látnoki szavai: »Szociálisba Szovjet Köztársaságunk, mint a szocializmus fáklyája, s mint a dolgozó tömegek példaképe, szilárdan fog állni.« A béke, a szocializmus ügye igaz ügy, óriási anyagi és erkölcsi erőkkel rendelkezik. Mint vakítóan világító reflektor mutatja az emberiség boldogulásánál: útját. A béke, a szocializmus ügye összefogja az öt világrész munkásait, dolgozóit, kelettől—(nyugatig, északtól—délig.
