Somogyi Néplap, 1957. november (14. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-05 / 259. szám

Kedd, 1957. november 5. SOMOGYI NÉPLAP 3 „Az ellenforradalom ellen vívott harc fűzében egy éves kemény, fáradságos munkánk során a magyar nép megértette: helyes úton járunk“ Vasárnap délelőtt a forradalmi munkás-paraszt kormány megala­kulásának egy éves évfordulóján a kormány munkájáról számolt be Nagyatád több száz dolgozója előtt Dögéi Imre elvitárs. földművelés- ügyi miniszter, a Központi Bizott­ság tagja. A gyűlést az esőre hajló idő miatt a moziban tartották meg, s a szónoknak a beszéd elmondá­sa után több kérdést tettek fel. Dögéi elvtárs beszédét rövidítve köz­readjuk. Dögéi Imre elvtárs beszéde Kedves Elvtársak! Kedves Bará­taim! Ma van egy éve annak, hogy az ellenforradalom eszeveszett tombo- lása közepette megalakult a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kor­mány. A forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulásának egy éves évfordulóján vessünk számot a kor­mány ez idő alatt végzett egy éves munkájáról. A számvetést kezdjük ott, ahol a kormány kezdte a mun­káját. Induljunk ki abból, mi volt a helyzet hazánkban egy évvel ez­előtt. Az 1956. Október 23-át követő napokban súlyos ellenforradalmi események zajlottak le országunk­ban. Veszélyben volt népköztársaságunk, népi demokratikus rendszerünk, ha­zánk függetlensége, 12 éves szo­cialista építő munkánk minden eredménye. Az ellenforradalom sötét erői megbénították a termelő munkát, álltak az üzemek, állt a közlekedés. Az ellenforradalom első napjaitól kezdve a munkásosztály hatahna napról-napra gyengült. A városok­ban és falvakban, az esetek több­ségében elzavarták a nép választott vezetőit. Ezekben a napokban a volt a volt tőkések, kulákok, horthysta jegyzők, szolgabírók, csendőrök, mint a vadász a vadat, úgy üldözték a népi hatalomhoz, a szocializmus­hoz ügyéhez hű embereket: a párt- titbárckat, a tanácselnököket, a tsz-elnököket, államvédelmi katoná­kat és tiszteket. Dolgozó parasztokat, munkásokat, becsületes, a néphez hű értelmiségi­eket börtönözték be, sokat közülük bestiális módon meggyilkoltak. Az ellenforradalmat az Egyesült Álla­mok, Nyugat-Németország és más országokban tartózkodó magyar re­akciós fasiszta szervezetek egyesült erői szervezték és irányították a Magyarországon lévő ügynökeikkel karöltve. Az ellenforradalom szervezői kö­zött ott volt Nagy Ferenc, Habs­burg Ottó, Gömbösnek és Hitlernek volt emberei, a fiatal Horthy, a miagyar fasiszta diktátornak a fia, afki. utasítást küldött a felkelőknek, hogyan kell leszámolni a kommunis­tákkal. Feltűnt Budapesten gróf Eszterházv nagybirtokos is. Nem kétséges, hogy az élljsntforradalam célja nem a hibák kijavítása, ha­nem a néphatalom, a Magyar Nép- köztársaság államának megdöntése, a szocializmus vívmányainak meg­semmisítése volt. Joggal vetődik fel a kérdés, mit tett Nagy Imre ebben az időben? jelentősen túlteljesítette. Az egy munkanapra eső termelés 7 száza­lékkal meghaladta az 1956. január —szeptemberi átlagát. A külkereske­delem három negyedéves export ter­vét 17,5 'százalékkal, az importot 0,4 százalékkal teljesítette till. Az ellenforradalom gazdasági követ­kezményed által súlyosan veszélyez­tetett népgazdasági egyensúlyt si­került helyreállítaná és fenntartani. A magyar forradalmi munkás- paraszt kormány az ország nehéz helyezett ellenére, nagy erőfeszíté­seket tett a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében is. A kormány intézkedései: a kötelező beszolgálta­tás eltörlése, a termelési kötelezett­ségek megszüntetése, a földhaszná­lat és a földtulajdon rendezése, a mezőgazdasági termények és ter­mékek árának rendezése, a szerző­déses termeltetésben az anyagi ér­dekeltség biztosítása, a termelőszö­vetkezetek megvédése alapját_ ké­pezték az ellenforradalom által a mezőgazdasági termeltetésben oko­zott károk gyors helyreállításának és a termelés zavartalan biztosítá­sának. A megnövekedett termelési kedv, valamint a. jó időjárás hatá­saként kenyérgabonából, kukoricá­val együtt mintegy 80|-85 000 va­gonnal, burgonyából 50 000 vagon­nal, borból 260 ezer hektoliterrel több termést várhatunk a tervezett­nél. Az utóbbi hónapokban tett árintézkedések, valamint a borjú­vágások csökkentésére irányuló in­tézkedések kedvezően hatnak a szarvasmarhatenyésztésre. Az or­szág sertésállománya 6 millió da­rab, a tervezetthez viszonyítva 200— 300 ezerrel több lesz a vágósertés. A mezőgazdasági termékeik fel­vásárlása is eredményesen halad. Az évi felvásárlási tervet kenyérgabo­nából 84 százalékra, takarmány- gabonából, kukorica nélkül 98 száza­lékra teljesítettük. Tett-e megfelelő intézkedéseket az ellenforradalmi erők megfékezése érdeikében? Nagy Imre ilyen intézkedéseket nem tett, ellenkezőleg, fegyverbe' szólította a magyar népet, de nem az ellenforradalom ellen, hanem a szovjet hadsereg ellen és kérte a nyugati kapitalista országok be­avatkozását a magyar belügyekbe. Mi ez, hia nem a munkásosztály, a szocializmus ügyének elárulása? Ezután Dögéi elvtárs részletesen be­szélt a Nagy Imre—Losonczi-féle csoport áruló szerepéről, a párton belül és a párton kívül, amellyel megtisztitatták az utat az ellenfor­radalom számára. Az országban teljes volt a káosz, a gazdasági élet 'teljesen meg­bénult, megállt a termelés, hurcol­ták, lopták a nép vagyonát. A népszerűséget hajhászó ellen­forradalmi vezetők fizették a sztráj­kot, osztogatták a gyár termékeit, ziillesztették a népgazdaságot. Ä volt gyárosok követelték vissza gyáraikat, a földbirtokosok a földet, meg akarták szüntetni a szocializ­mus gazdasági alapját, a társadalmi tulajdont. Ez volt a helyzet Ma­gyarországon egy évvel ezelőtt. szocialista forradalmunk vívmányai­nak megvédése volt. Szét kellett zúzni az ellenforradalom fegyveres erejét. Vissza kellett verni polttí kai támadásait és provokációit, hely­re kellett állítani a törvényes ren­det, meg kellett teremteni a nor­mális élet, a békés alkotó munka feltételeit. . A kormány ezt a feladatát a szovjet csapatok segítségével siker­rel oldotta meg. Magyarországon proletárdiktatúra van és az is lesz. Elévülhetetlen történelmi érde­műik a ikommunistáWhak és azok­nak, akik a forradalmi munkás-pa­raszt kormány hívó szavára reszt­vettek az ellenforradalom leverésé­ben, bátran védelmezték a nép ér­dekeit és tántoríthatatlanul harcol­kemény, fáradságos, de egyben ered­ményes munkánk során a magyar nép megértette, hogy az az út, ame­lyet most járunk a Magyar Szocia­lista Munkáspárt vezetésével, jó út, mert a szocializmushoz vezet, és a békének az útja. Erről az út­ról a magyar népet letéríteni soha többé nem lehet. Helyreállt a népgazdaság Dögéi elvtárs a továbbiakban el­mondta, hogy a párt és a kormány legfőbb célkitűzését, az ellenforra­dalom okozta sebek begyógyítását, a népgazdaság helyreállítását, a szo­cialista építés továbbfolytatását si­kerrel oldotta meg. A tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett az tear és a mezőgazdaság termelése. Növekedtek a belkereskedelmi és export árualapok, és a beruházások­ra is több pénz jutott Jobbak a ter­melékenységi, önköltségi és a pénz­ügyi mutatók is. A szocialista ipar idei első három negyedévi tervét Át kell térni a belterjes gazdálkodásra! A mezőgazdaság fejlesztése terén legfőbb feladatunk, hogy fokozzuk a termelést és csökkentsük a költ­ségeket. Más szóval, gyors ütemben át kell térnünk a belterjes gazdál­kodásra. Ezt szükségszerűen . elő­írja népsűrűségűink, nem növelhető szántóterüietiünk, világviszonylatban <#s nagy lehetőségeink különböző kultúrák termesztésére. Az ország kenyérellátását biztosítanunk kell, de nem a holdak növelésével, ha­nem növeljük a termésátlagokat, s nem 7—8 mázsát termelünk, egy kát. hold földön, hanem 10—12 má­zsáit. A növénytermesztésünk szerkeze­tében megfelelő változásoknak kell bekövetkezni. A kenyérgabona terü­let előreláthatólag 30 százaléka lesz az ország szántóföldi területének. 50—52 százalékon taikaa-mányfélíktt ezen belül a szántóterület 15—18 szá­zalékán szálastakarmányo&at és legalább 12 százalékon évelős pillan­gós takarmányt, elsősorban lucernát és vörösherét kell termelnünk. A mezőgazdasági termelés másik fő agáiban, az állattenyésztésben is a belterjes fejlesztést kell biztosí­tani. Alapvető feladatunk, hogy végre jelentős eredményeket érjünk el a szarvasmarhatenyésztésben. Amíg fejlett szarvasmarhetenyésztósünk nincs, addig belterjes mezőgazda­ságról beszélni nem lehet. Olyan állati termékek termelését kell fo­kozni, amelyeknél a takarmányok a leggazdaságosabban használhatók fel és egyben a belföldi fogyasztók ellátásán 'kívül exportjuk is gazda­ságos. Erőteljesen növelni kell a tej, a tojás, a marhahús, a vágott- baromíi, a baconsertés termelését és exportját. A jövő a termelő- szövetkezeteké Az egyénileg dolgozó paraszt, aki­nek pár hold földjg van, objektíve képtelen nagyobb összegek befekte­tésére, korszerű gépek használatára, tudományos alapon való gazdálko­dásra. Mezőgazdaságunk fejlődésé­nek az útja csakis a szocialista nagyüzemi gazdaságokon alapuló belterjes gazdálkodás lehet. Éppen tszér,t, pártunk és kormányunk egyik legfontosabb feladatának te­kinti annak elősegítését, hogy me­zőgazdaságunk fokőzatosan korszerű szocialista nagyüzemi gazdaságokká alakuljon át. A mezőgazdaság szo­cialista átszervezése nem öncél, ha­nem meghatározott célok megvaló­sítása érdekében történik. E célok a következők: 1. a terméshozamok növelése, 2. a termelési költségek A forradalmi munkás-paraszt kormány cselekedett a válságos napokban Az ellenforradalom által kialakult helyzetben két lehetőség volt: vagy tétlenül szemléljük az eseményeket és szabad teret engedünk az ellen- fonnadaiiom (eszeveszett tóm,holdsá­nak; vagy létrehozunk egy olyan kormányt, amely el van szánva ar­ra, hogy gátat vessen az ellenforra­dalom előretöréséinek, majd végső fokon megsemmisíti azt. A józan ész és az ország egyetemes érdeke a cselekvést parancsolta. Cselekedni akkor azt jelentette, hogy me» ke­leti, alakítani a forradalmi munkás- paraszt kormányt, amely képes volt megtalálni a válságos nehéz napok­ban a helyes utat. A kialakult körülmények között a forradalmi munkás-paraszt kor­mány legfőbb feladata a Magva r Népköztársaság államrendjének, tak a munkásfiatalom győzelméért. Párt nélkül erőtlen a dolgozó nép A harc nehéz, de eredményes volt. Az ellenforradalom bár igen sokba került, de nagy lecke, komoly ta­nulság számunkra. Megtanultuk mindenekelőtt az eddiginél jobban értékelni a békét és gyűlölni el­lenségeinket. Az ellenforradalom megtanított bennünket szeretni pártunkat, őriz­ni annak egységét, mint szemünk fényét. Megtanultuk, hogy párt nélkül a dolgozó nép erőtlen. Vé­gül. de nem utolsósorban még inkább megtanultuk tisztelni és becsülni azt a szovjet népet, amely immár másodízben küldte el hoz­zánk hős fiait, azért, hogy meg­védjék szocialista vívmányainkat. A Szovjetunió azzal, hogy megvédte hazánkban a mjuínkáshatalmait, a napnál is világosabban bebizonyítot­ta. hogy nemcsak szavakban, ha­nem tettekben is védelmezi a népek szabadságát, békéjét. Az ellenforradalom ellen vívott harc füzében, az ország gazdasági és politikai helyzetének megszilárdí­tása érdekében végzett egy éve,s MELYIK FILMBEN LÁTTA ? A szovjet film ünnepe képrejtvény pályázata Lapunk október 26-tól 4 hétig minden számában közli egy szovjet színész, vagy színésznő számmal meg­jelölt fényképét. Egyidejűleg közöl­jük a képpel azonos számú megfej­tési szelvényt is. A négy héten át kö­zölt szelvényeket vágja ki és kitölt­ve gyűjtse össze. A 24. szelvény után valamennyit együtt küldje be a me­gyei Moziüzemi Vállalathoz, (Kapos­vár, Május 1 u.). Figyelem! Csak a lapból kivágott szelvény érvényes. Nyeremények: I. díj: 100 darab mozijegy-szel­vény. II. díj: 80 darab mozijcgy-szel-i vény, III. díj: 40 darab mozijegy-szel­vény. IV. díj: 10x20 darab mozijegy­szelvény. V. díj: 50x10 darab mozijegy-szel­vény. A mozijegy-szelvények beváltha­tók 1958. december 31-ig a megye minden filmszínházában, bármely filmhez. Beküldési határidő: 1957. novem­ber 30. Értékelés: 1957. december 31-ig, A nyertesek neveit a lap közli. A szovjet film ünnepe képrejtvény] pályázata | A színész neve: ♦ • ♦ ♦ Melyik filmben | látta: ♦ ♦ __________________________________ j * i A beküldő neve j és címe: : — Állat- és kirakodóvásár lesz november 6-án, szerdán Mike köz­ségben. — Éva Bernatova neves csehszlo­vák zongoraművésznő ad önálló hangversenyt november 9-én, szom­baton este 7 órai kezdettel a Zene­iskola Bartók termében. Műsorán Mozart, Janacek, Smetana, Fauré és Liszt művei szerepelnek. — Nagy sikerük lesz a francia szé­pítőszereknek, melyek a közeljövő­ben jelennek meg az üsdeteidíén. Coty rúzsok, parfőmökr, púder és krém érkezik nagy választékban. — Ünnepi tanácsülés lesz a Városi Tanács nagytermében a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 40. év­fordulójának tiszteletére 5-én, ked­den délután 4 órai kezdettel. ■inni csökkentése, 3. a kizsákmányolás le­hetőségeinek megszüntetése, 4. a dolgozó parasztság munkájának imlsgkiönitiyítése, életszínvonalának állandó emelése. A szocialista ipar mellett — an­nak segítségével — meg kell terem- íenünik a szocialista mezőgazdasá­got. Ez azonban nem máról-holnap­ra. 'hanem nyugodtan, megfontoltan, nem a dolgozó parasztság akarata ellenére, hanem a vele való meg­egyezés alapján, vele együtt kell megvalósítani. Ennek a feladatnak a megvalósítása során eigy percig sem szabad szem elől tévesztenünk Lenin tanítását: »Jól tudjuk, hagy az olyan roppant átalakulás az em­berek tízmillióinak életében, ame­lyek életük, s létük alajánalk mél véig hatol, mint az áttérés a kis egyéni parasztgazdaságról a föld társas megművelésére — az ilyen átalaku­lás csak hosszas munka árán jö­het. létre, általában csak akkor va­lósítható meg, amikor szükségszerű­ség kényszeríti az embereke1- életük átalakítására.« (Lenin művei 28 k. 352 oldal.) A mezőgazdaság szocialista át­szervezésének szükségszerűségét kü­lönösen élesen veti fel az a körül­mény, hogy a technika és a tudo­mány gyorsuló ütemben fejlődik szerte a világon. Az az ország, amely nem tart lépést a technika és tudomány fejlődésével, lemarad és ha nem tesz ezért megfelelő erő­feszítéseket (a1 ináp líjleíiszfowonalia nemcsak relatív, hanem abszolút ér­telemben is visszaesik. Figyelembe véve egyfelől azt, hogy a dolgozó parasztságot csakis az önkéntes el- hiatórozás, a jói működő termelő­szövetkezetek vonzó példája viheti a szövetkezeti útra, másfelől pedig, hogy a mezőgazdaság szocialista át­alakítása nem mehet ösztönöséin,, a legfőbb figyelmet a meglévő 'ter­melőszövetkezeteik politikai, gazda­sági és szervezeti megerősítésére kell fordítani. Ennek elérésére pár­tunk és kormányunk megad min­den segítséget, mert tudatába* van annak, hogy a jövő a term előszövet- ■ keziefi gazdálkodásé. Szólott Dögéi elvtárs a gépállo­másokon tapasztalható h lkakról. Laza náluk a munkafegyelem, nem néznek munka után, a traktorosok fegyelmezetlenül veselkednek, mint ez Nagyatádon is megtörtént órákig járatják a traktort a kocsma előtt, berúgnak, s utána összetörik a gép, halálos balesetek történtek. Szólt a ivéizeőők íeü;fősségérc!\ akik nem tudnak, vagy nem akarnak rendet, fegyelmet tartani, álljanak félre, s adják át a helyet olyanoknak, akik képesek a gépállomást, vagy az üze­met gazdaságosan, jól vezetni. • Beszédét. így fejezte be Dögéi elvtárs: Mindent egybevetve meg­állapíthatjuk, ihogv egv éves. nehéz, fáradságos munkánk és harcunk nem volt hiábavaló. A .párt és a kormány bízik a dolgozó paraszt­ságban és meggyőződése, hogy a dolgozó parasztság bizalomra biza­lommal, jobb munkával válaszol.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents