Somogyi Néplap, 1957. november (14. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-28 / 279. szám
4 SOMOGYI NßPLAP Csütörtök, 195’, november 28. HOGYAN TERVEZZÜNK? Az 1957—58-as tervkészítés tapasztalatai Amikor az 1957-es év tervezési hiányosságairól beszélünk, azt a választ kapjuk, hogy utólag könnyű okosnak lenni. A kérdésnek két oldala van. Igaz az, hogy az 1957-as évi terv készítése rendkívüli nehéz gazdasági körülmények közepette ment végbe. Ez azonban egymagában nem indokolja a laza tervek készítését, mert a helyiipari vállalatok 1957 februárjától kezdve rendszeresen dolgozták és a magasabb terv teljesítésének feltételei biztosítva voltak. Vállalataink a tervkészítésnél nem vették figyelembe a kormány gazdasági intézkedéseit vétele nélkül állította össze tervét, és az intézkedést követő eredményeket, s ami a legsúlyosabb, nem bíztak saját erejükben, saját munkásaikban. Az 1958. évi terv elkészítése más körülmények között ment végbe. A felügyeleti hatóság élt az önállóság adta lehetőséggel, s az országosan meghatározott arányok figyelembevételével, a megye gazdasági helyzetének szem előtt tartásával, a meglévő erőforrások legteljesebb mértékű kihasználására való törekvéssel. A terv elkészítéséhez irányelveket és részletes tájékoztatót adott ki. Megváltozott a tervezési metodika is. A vállalatok részére az irányelvek betartása nem volt kötelező, a tervezési arányok betartása azonban kötelező erejű maradt. A helyiípari vállalatok közül mégis Jó néhány e követelmény figyelem.beközgazdasági számításokat egyáltalán nem végzett. A tervmutatók közötti összefüggéseket általában nem vizsgálták és igyekeztek olyan nyereség- tervet készíteni, melynek semmiféle reális alapja nem volt. Például az 1957 harmadik és negyedik negyedévi várható eredmények, mint viszonyítási alapnak kiszámításánál szerepeltettek alacsony számokat. Természetes, az alacsony viszonyítási alap kedvező összehasonlításra ad lehetőséget és ha a felügyeleti szer/ nem vizsgálja felül alaposan a terveket, magas terven felüli nyereség elérésére van lehetőség, s ezen kívül pénzügyileg is előnyös színben tünteti fel a vállalatot. Illetéktelen nyereségrészesedéshez jutnak a vállalat dolgozói. A terv tudományos megalapozottságának követelményei: A vállalatnak a tervét a rendelkezésre bocsátott erőforrások és ezek maximális kihasználására kell alapoznia. Különösen fontos ezzel kapcsolatban a berendezések, gépek termelési kapacitásának felmérése, és a vállalat termelési felépítése. A tervek tudományos megalapozottságát az erőforrások felmérése még magában nem biztosítja. További nélkülözhetetlen biztosíték az, hogy ezeknek az erőforrásoknak a kihasználását ne csak a bázis számok mérlegelése alapján, hanem tudományosan kidolgozott, alapos elemzéssel készített haladó átlag (műszaki, gazdasági) normák alapján határozzuk A terv egységének, érvényre Vállalati síkon ez azt a követelményt jelenti, hogy a terv egyes fejezeteit egymástól ne elkülönítve, kü- lön-külön dolgozzuk ki, utólag próbálva a szükséges összhangot megteremteni, hanem a tervkészítés minden szakaszában állandóan a vállalat elé kitűzött feladatot tartsuk Szem előtt. Ez annyit jelent, hogy például az önköltségcsökkentés feladatát valamennyi fejezet kidolgozásánál (termelési tev kidolgozásánál, a kapacitás jobb kihasználásának megtervezésénél) vegyük figyelembe. A terv egységét, komplex jellegét, meg. Vállalataink nagy része az anyagtervek készítésénél még a kötelező szakmai normákat sem vette figyelembe. A munkaügyi tervkészítésnél előfordult, hogy egyes vállalataink nem a tervezési metodikában alkalmazott módszer szerint számították Iá a szükséges létszámot, hanem a teljesítmény-bérezésnél alkalmazott normaóra és teljesítmény százalék figyelembevétele nélkül, a termelési értékhez viszonyított becslés alapjáa Az is előfordult, hogy a beruházások és felújítások hatékonyságára vonatkozóan, a tervezésnél számításokat nem végeztek. komplex jellegének juttatása a vállalati tervezésben az is biztosítja ,hogy a mérlegmódszert a vállalati tervezésben is (kapacitás kihasználás tervezésénél, az anyagellátás tervezésénél, a munkaerőszükség fedezetének tervezésénél) széles területen alkalmazzuk. Helyes, ha a vállalat tervének elkészítésénél a vállalat gazdasági vezetői a tervelőadóval együttműködnek. Vállalatainknál még mindig előfordul az a helytelen gyakorlat, hogy egyes tervfejegeteket (termelési, anyag, cikkenkénti, stb.) egymástól elkülönítve tervezik meg. Takarékosság munkaidővel, bérrel, anyaggal és forgóeszközzel A szocialista gazdaság olyan törvénye ez, amelynek érvényesülését már a tervezés során biztosítani kell: amelyet a terv szervező erejével is elő kell segíteni, amely a terv egyik legfőbb fegyvere. Az 1958. évi anyagtervezés általános tapasztalataiból megállapíthatjuk, hogy a vállalatok legtöbbje anyagtakarékosság vonalán a fokozott takarékossági intézkedéseket nem tartja be. Legkirívóbb esetek a Csurgói Faipari, Kaposvári Kisker., Balatonbog- lárl Sütőipar, Somogy megyei Húsipari Vállalatoknál fordultak elő. Felvetődik a kérdés, vajon minek alapján végzik vállalataink anyagfelhasználásukat? Van-e ezen a vonalon operatív ellenőrzés? A fentiek alapján alig képzelhető el. Olyan vállalat is van, amely 30—10 százalékos hulladékot tervezett. A takarékosság összefügg az önköltségcsökkentéssel, amely mgköveteli az önköltség tervezés megjavítását, másrészt azt is, hogy a tervkészítésben részt vevő minden dolgozóval, elsősorban a műszakiakkal tudatosítsunk minden egyes tervfeladatot. A szocialista tervezésnek alapelve az a tétel is, hogy a terv nem dogma, amihez minden körülmények között ragaszkodni kell, hanem menet közben módosítani lehet Persze ez nem jelenti azt, hogy irreális tervet készítsünk, mert felettes hatóságunk menet közben majd módosítani fogja. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy 1957. éves tervünket negyedéves operatív tervkészítésnél az éves terv irreális volta miatt majdnem minden negyedévben módosítani kellett. Egyes vállalataink, például a Somogy megyei Húsipari Vállalat és a Nagybereki Tőzegkitermelő Vállalat jellegéből kifolyólag pontosan nem tudja felmérni a tervidőszak reális helyzetét és élve ezzel a lehetőségével, a lehető legrosszabb adottságoknak megfelelően tervez, holott a bázis időszak adatai, a felettes szervek irányelvei módot és lehetőséget adnak reális terv elkészítéséhez. A tervet tehát nem dogmaként kell kezelni. A szocialista tervezésnek alapelve, hogy a terv reális, mozgósító erejű legyen. Vállalataink a tervek kidolgozásánál, főleg az átlagos színvonalhoz igazodtak és nem vették figyelembe az élenjáró eredményeket. A terv reális voltát nagyban elősegíti az, amelyet szeretnénk kihangsúlyozni, hogy a terv készítését ne tekintsék mechanikus munkának, szűk szakmai feladatnak. A tervek kidolgozása politikai feladat is. A vállalat tervének kidolgozásánál az általános gazdaságpolitikai helyzet követelményeit kell maguk előtt látni. Az elkövetkező időkben a vállalatvezetők a tervkészítés munkáját mind vállalati, mind népgazdasági szempontból gazdasági és politikai feladatnak tekintsék. Bálint József, a megyei tanács tervosztály vezetője, A Megyei Légoltalmi Parancsnokság tájékoztatója (X.) Védekezés az atomfegyverek hatásai ellen A láncolok (Részlet a Dunántúli Napló 1957. november 24-i számának fenti című cikkéből.) Tudott dolog, hogy anyagellátásunk gyakran elmarad a szükséglet mögött és nem egyenletes. Egyik helyen »megszorul« a félkészáru, másik helyen a nyersanyag fekszik el, amelyre ott nincs szükség, pedig másutt nagy hasznát vennék. Már történtek intézkedések, napvilágot láttak utasítások, amelyek szabályozzák, vagy előírják az elfekvő készletek, anyagok bejelentését. Sőt, létre hozták a Műszaki Bizományi Vállalatot (Pécsett is működik), hogy olyan szerszámokhoz, anyagokhoz juttassa az üzemeket, vállalatokat és a ktsz-eket, amelyek nehezen beszerezhetők. Mégis — különösen az utóbbi időben —, s éppen a döcögő anyagellátás miatt — megjelent egy újfajta közvetítő, a 1 á n c o ló réteg, amelynek »munkájából« csak kár származik. Háromszázezer forint forgalom! Nem vállalatról van szó, Österreicher Sándor kaposvári használt műszaki áru kiskereskedő bonyolított le ennyi forgalmat alig hat hónap alatt. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez az összeg korántsem fedi a valós,ágot, mert csupán egy bank-fiók által kifizetett összegeket tartalmazza. Österreicher úgy került kapcsolatba Baranyával, hogy a Zengőaljai Állami Gazdaság részére egy Pobjeda gyártmányú gépkocsit közvetített. Ezért csupán tízezer forint borravalót kért. S hogy a gazdaságnak ne legyenek nehézségei a kenésre felhasznált összeg elkönyvelésénél, azt használt gépalkatrésznek számlázta a maszek kereskedő. S ami a legérdekesebb a dologban, Österreicher olyan anyagokat és árut is beszerez, amelyék nincsenek magánforgalomban. így közvetítésével könnyen hozzájuthat az ember jeep alkatrészhez. Természetesen a borravalót itt is busásan meg kell fizetni. Österreicher ebből él, s nem is akárhogyan. Fél év alatt — amióta önállósította magát — vett egy Wartburg gépkocsit és kisikirály- ként »tengeti« életét. — A jövő évben 46 000 forintot fordítanak Csiszta-puszta fejlesztésére. Többek között új medencét, betonjárdákat, . öltözőket, zuhanyozókat építenek a gyógyfürdőn. A beruházáshoz 30 000 forint állami támogatást is kapnak. — A 651-es útszakaszon a Kaposvári Útfenntartó Vállalat még az esőzések és a havazás beállta előtt elvégezte a záróréteg munkálatait. Az utat Kiss Lajos munkavezető és Stágli János brigódvezető munkacsapatai két méterrel szélesítették ki. 3. Tűz elleni védekezés. Tűz szempontjából a védekezés kérdései ugyanazok, mint a gyújtó- bombák esetében, sőt gyújtóbombák tömeges alkalmazásával még nagyobb tűzveszélyt is elő lehet idézni, mint atomfegyverekkel. Az atomfegyverek alkalmazásánál keletkezett tüzeket két csoportba osztjuk. Vannak az úgynevezett közvetlenül hősugárzás által okozott tüzek és vannak a rombolás által előidézett, úgynevezett másodlagos okok miatt keletkezett tüzek. Az atombomba közvetlen hősugárzása, mint azt már ismertettük, nem döntő oka a nagy kiterjedésű tüzek keletkezésének, azonban elszórt tüzeket okozhat, melyek különösen akkor, ha a robbanás erre lehetőséget ad, nagy tűzzé is kiterjedhetnek. A közvetlenül hősugárzás által keletkezet tüzek ellen úgy lehet védekezni, hogy a könnyen gyúló anyagokat el kell távolítani, az ablakok, ajtók közelében célszerű világos színű függönyöket, redőnyöket és takarókat alkalmazni, mert tudvalevő, hogy ezek a hősugárzás nagy részét visszaverik. Legbiztosahbak a nehezen gyúló (anyagokból készült védőfüggönyök. A másodlagos okok következtében keletkező tüzek ellen, melyek leg- többnyire rövidzárlatok, gázvezeték sérülések, tűzhelyek megrongálása következtében jönnek létre, leghatásosabb az azonnali beavatkozás, melyet a lakóház önvédelmi légoltalmi szervezetek tudnak eszközölni. A fentieken kívül igen fontos és a védekezés szempontjából komolyan számításba veendő a padlások és lakások általános lomtalanítása, valamint a tűzbiztos építkezés és a telepítés sűrűségének csökkentése, vagyis a megelőző tűzvédelem. A megelőző tűzvédelem előírásainak betartása békeidőben is jó szolgálatot tesz, mert hisz a békeidőben keletkező tüzek is sok értéket pusztítanak el. A tűzbiztos építkezés tűzbiztos építő anyagok, erős, tűzbiztos födémek, tűzbiztos lépcsők és lépcsőházak, tűzbiztos válaszfalak és tűzfalak alkalmazásával, vízszintes és függőleges kimerevítéssel lehet elérni. A légitámadásoknál, akár atomfegyverek, akár hagyományos, fegyverek okozta terűlet-ttizek kialakulása nagy mértékben függ a beépítés sűrűségétől A laza, szétszórt építkezés a legjobb védekezés a terület- tüzek ellen. így a II. világháború során végrehajtott légitámadások statisztikája azt mutatja, hogy pl. ott, ahol a beépítés sűrűsége 20 százalékos volt, a leégett építmények száma 16 százalékot ért el, ott, ahol a beépítés 50 százalékos volt, a leégett építmények száma 82 százalékot ért el az össz építmények számához viszonyítva. A fentieken kívül a tűzveszély függ még az épületek belső tartalmától, továbbá a meteorológiai körülménnyektől is. így az üzem és raktárépületek, különösen az ásványolaj finomító és tároló, valamint robbanó anyag üzemek növelik a tűzveszélyt. A meteorológiai körülmények, így a levegő hőfoka, nedvességtartalma, csapadékviszonyok, és a légkör állapota is befolyásolhatja a tűzvihar keletkezését, annak kiterjedését, amit bizonyít pl. a II. világháború során a nagy hamburgi tűzkatasztrófa, mely az akkor uralkodó különleges légköri állapot következtében fejlődött hatalmas méretű tűzviharrá. Nagy területű tüzek, tűzvihar esetén az elsődleges feladat a tűz tovaterjedésének megakadályozása A tűz leküzdésére csak akkor kerülhet sor, ha a tűz tovaterjedése meg van akadályozva. Végül igen fontos, hogy az esetleges támadások esetében vízhálózattól független oltóvíz legyen biztosítva mert atomfegyver alkalmazásánál a keletkezett károsodás nagy mértékben kihat a vízhálózatra is. Ugyancsak, mint azt a japáni tapasztalat is mutatja, nagy gndot kell fordítani a tűzoltó személyzet és felszerelés megvédésére, amit bizonyos mértékben védett elhelyezéssel el is lehet érni. Végül fontos szerepe van a nagy kiterjedésű tüzek leküzdésénél a kölcsönös segélynyújtásnak. (Folytatjuk) Ankét a karácsonyi áruellátásról A vegyi és kulturális cikk kereskedelmi vállalatok igazgatói és áruforgalmi osztályának vezetői a belkereskedelmi minisztériumban országos értekezletén tárgyalják meg a karácsonyi áruellátást. Az említett vállalatok hozzák forgalomba a különféle ajándék tárgyakat, piperecikkeket, valamint más háztartási eszközöket. ^í^OGOOOOOOOOÖUG^ OOOOOOOOeOOOOOOuOOOOOQOOOGOQOOOGOOOGGOGOQOOOOQOOOOOOOOOO MINDÖSSZE PÁR HETE, hogy a Somogyi Nläplap szerkesztősége kérdőívet küldött minden kedves olvasónkhoz: Mit olvas legszívesebben a lapból?; tapasztal-e olyan hiányosságot, amivel az újság nem foglalkozik; lelég!e!cfc>tt-« a sportrovattal, a megjelent elbeszélésekkel, versekkel, mit olvasna még szívesen, s mi a javaslata a szerkesztést illetően, stb. stb. A beérkezett levelek nyomán látogattunk el Bony- nyára, egyik olvasónk, Sárközy István otthonába. Pista bácsi nem mai gyerek. A 71 év terhét nagyon érzi. Most is ágyba kényszerítette a betegség, reumatikus fájdalmai vannak. A világháborúk megviselték. Nagy te- !iek, menetelések, hideg lövészár- Ikok... Ki sein tudom mondani, mennyire örülök, amiért meglátogattak, eljöttek hozzám. Ismerem ám én magukat... — mondja. Várjunk egy kicsit... hol is van, na! Azt hiszem ez lesz az — motozgat az ágy melletti szekrény fiókjában és felém nyújtja a Somogyi Nép- ■lap szeptember 12-i példányát. Itt van ni, ezt én írtam — mutat egy ceruzával bekeretezett cikkre. Pista bácsi nemcsak olvas, hanem ír is néha. Erről vall az újság. Valamikor nem vették szívesen j- meséli, ha a hozzá hasonló emberek lapot járattak, vagy olvasták az újságot. 1907-ben, mikor katona volt 30 nap laktanyaíogsággal büntették, mert megtalálták a csizmája szárában a Népszava egyik számát. A két botra «támaszkodó öregember nem tud meglenni sajtó nélkül. — Alig várom, «hogy jöjjön a levélhor- dó. Voltam a bajban Csoknyón. Késve, vagy egyáltalán nem kaptam meg az újságot. Végül is telefonálni kellett, hogy küldjék már. Én javaslom maguknak — folytatta Sárközy bácsi —, hogy a fürdőszezon idején Csokonyavisontára küldjenek több, sokkal több Néplapot. — Mondtam is az ottani postának, ügyeskedjék, hiszen neki is érdeke, ha több újság talál olvasóra, akko; több lesz a keresete. Az újságról ? politikára terelődik a szó. — Bíznak a kormányban a parasztok. Nagyot nőtt a kedvük, Egyik olvasónknál... amióta nincs beszolgáltatás... Okos politika a mai. — «Egy látszólag jelentéktelen dolgot is említett Pista bácsi. Olvastam a minap az újságban a karácsonyról — mondja. — Én úgy látom és azt gondolom, hogy az emberek nagyon örülnek annak, hogy a karácsonyt nem fenyőünnepnek nevezik. A régebbi generációnak kicsit furcsa volt ez az elnevezés. Hiába, nekünk már csak úgy szép a karácsony, ha karácsony annak a neve. Még az is jó, hogy. a másnapját is lehet ünnepelni. Nekem most már jubilálnom kellene — veti közbe. — Több mint 50 éve, hogy rendszeres újságolvasó vagyok. A Néplapot a legnagyóbbtól a legkisebb betűig elolvasom. A legjobban — bár öregember vagyok — a sport érdekel. Valamikor én is rúgtam a labdát. Egyszer el is törött a lábam. Nemcsak a futball érdekel, kíváncsi vagyok a birkózó és ökölvívó eredményekre is. Kár, hogy Budafokon és itthon is (kikapott a Kinizsi — mondja az igazi szurkoló szomorúságával. AZ ORSZÁG ÉS VILÁG eseményeiről az újságon .kívül detektoros rádiókészüléke segítségével értesül. Minden vágyam — sóhajt fel a betegágyon Pista bácsi — még egyszer énekelni a rádióban. Nagyon fiatalos még a hangom és szeretek énekelni. Talán az lenne a legjobb — — gondolkodik—, «ha írnék a Rádióhoz. Bizonyára küldenének ki valakit onnan a magnetofonnal. — A papa mindig ilyeneken töri a fejét jr~ szól közbe Sárközy néni. — Hát hogyne törném, amikor annyira szép dolog ez. Féltékeny a mama — teszi hozzá nevetve a beteg ember. — Hej, mennyi levelet őrzök én! Amerre csak megyek, meghódítom az embereket. Itt van ni, ezt a levelet egy kaposvári kislány irta. — A nyáron Csokonyában voltam — emlékezik vissza —, ott énekeltem, mondhatom, hogy nagyon sok hallgatóm volt. összevissza csókoltak a lányok, asszonyok. Még most is érzem simogatja meg kezével az arcát (Talán azért: féltéken yked ik annyira a mama?) — Ott volt a Marika is, aki ezt a képeslapot írta. A kislány a levélben a szeretet és a megbecsülés hangján emlékezik Sárközy bácsiról. Arra kéri, hogy keresse fel őt, mert szeretné bemutatni szüleinek. — Kedves kislány — mondja meghatottam Igazán meg kellene látogatnom, de hát a lábaim miatt nem tehetem. Sok szép magyar nótát ismerek, köztük van talán még tizenöt is, melyeket máshol nem is hallottak. A fiaim nem tanulták meg tőlem, én meg nem akarom a sírba vinni, ezért is szeretném, ha kijönnének a Rádiótól. Hanem a csokonyai megálló ügyében igazán jó lenne, ha történne intézkedés — folytatja. — Nem magam miatt éppen, bár nekem is könnyebb lenne . egy kicsit, ha az állomástól nem kellene 800 métert gyalogolni a fürdőig. Ha építenének egy megállót, akkor csak ötven métert kellene menni a betegeknek. — Sárközy István levelez a fürdő gondnokával is. A tőle kapott levél alapján tudjuk, hogy január 1-től szeptember 20-ig több mint 44 ezren fürödtek Csokonyán. Több ségben beteg emberek látogatták a fürdőt. A sok és állandó törzsvendég nagy könnyebbségét szolgálná a megálló. A mankókkal és botokkal járóknak így igen hosszú az út. SÁPADT, ŐSZ VÉGI NAPFÉNY szökik be az ablakon. István bácsi emlékeivel bíbelődik, szeretne élményeiből minél többet elmondani, hiszen annyi sok halmozódott össze 71 év alatt Üjra és újra visszatér a magnetofon gondolatához. — Hej, ha én egyszer énekelhetnék a rádióban! — Tudja — magyarázza — engem Csokonyában mindig csak nó- tás Pista bácsinak szólítottak. Én nem is haragudtam ezért. Igazuk van. Ha eljártak is az évek, énekelni még tudok, fiatalos a hangom... GÖBÖLÖS SÁNDOR
