Somogyi Néplap, 1957. november (14. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-28 / 279. szám

Csütörtök, 1957. november 28. SOMOGYI NÉPLAP Egy év tanulságai a barcsi Vörös Csillagban Ha most — egy esztendővel az- rendszert, ugyanaz voltam, ami itt, után, hogy a megye termelőszövetke- kanász. Csak akkor hosszú bajusszal, zetei élet-halál harcukat vívták — a a nyakamba akasztott tarisznyával, barcsi Vörös Csillag Tsz tagjaitól meg karikás ostorral jártam. Most, azt kérdezzük, mit tartanak a leg- nézze, új csizmanadrág feszül raj- fontosabb eredménynek, akkor teljes tam, akkor ilyent sohasem vehettem joggal és túlzás nélkül így válaszol- fel. Az uraság azt mondta: jóravaló hatnak: megszilárdultunk, s erőseb- kanász nem járatja polgáriba a gye- bek vagyunk, mint_ valaha. S hogy rekét. Már pedig én — feleltem neki ezzel a teljes igazságot mondják, azt — nem nevelem a fiamat kanász- hadd szemléltessem néhány hiteles nak, elég ha az apja az. Bezzeg számadattal, amely minden szónál szedhettem is a sátorfámat, nézhet- ékesebben bizonyítja annak a 125 tem új hely után. Most? össze sem tagnak az igazát, előrelátását, akik a lehet hasonlítani a mait a régi élet­nehéz napokban is hittel, szívvel a tel. Négyszobás házat vettem, mióta szövetkezet vártáján álltak, s meg- a tsz-ben vagyok, az idén tataroztat- védték boldogítójukat, az országos tam, kutat javíttattam,, költöttem a hírű Vörös Csillagot. katonaságtól leszerelt fiamra, s ter­Egy esztendővel ezelőtt, amikor a mészetesen jól élünk. Huszonhétezer Vörös Csillag elnöke, Losonczi Pál egynéhány forintot kaptam.« elvtárs kiszabadult fogvatartóinak, a paraszti jólét, az igazság ellenségei­nk börtönéből, üres kasszának a kul­csát kapta meg, s bár a megmaradt tagság kisebb birtokon kezdte meg működését, ma újra ötmillió forint tiszta pénzük van a bankban. Sokak előtt ismeretes, hogy a bar­csi Vörös Csillagban a jövedelem elosztásnak eddig nem ismert módszerét vezették be. Vagyis a munkát nem munkaegy­séggel mérik hímem pénzzel. Pénz- Pedia a tagsággal jórészt elszámol- normákat állítottak feL A munka­iak Egész évben kifizettek nekik egységkönyv előírásai és a helyi ta másfélmillió forint .körüli részese- pasztalatok alapjan megszabták, mi- dést Saját pénzükből mintegy 720 lyen munkáért, mennyi pénzt fizet- ezer forintot költöttek többek között hetnek (Ehhez tudni kell, hogy szé­két úi Zetor 1 pótkocsi, 1 tárcsa, 2 rények voltak, az egy munkaegysé- vetőgép azonkívül nagyteljestímé- get érő munkáért kb. 50 forintot kal- nvű kukoricamorzsoló, tejszeparátor, kuláltak. Mivel a szövetkezet jelen- ekék kulüvátorok kaszálók, rend- tős pénzeszközzel rendelkezik, így sodrók vásárlására. A kukoricát nem semmi sem akadályozta azt, hogy a zsákoló emberek viszik fel a górék- tag kívánságára, a hónap elején hi­ba, a saját pénzükön, idén vásárolt fizessék az előző hónapban elért transzportőr olcsóbban megteszi ezt a munkát. További 300 ezer forintból Nagyerdőre villanyt visznek, s víz­vezetéket szerelnek a marhaistáliók- ba, amelyeket szintén a tél óta né­pesítették be 178, egytől-egyig törzs­könyvezett anyától származó hasas üszővel. Már folyamatosan ellenek, s jövő ilyenkorra lesz olyan állomá­pénzbeni részesedést. Igaz, hogy en­nek is van egy hátránya, ami főként ilyenkor, ősszel mutatkozik meg, mert az a tag, aki minden hónapban felszedte és elköltötte a havi részt, esetleg most hiányolja a megszokott őszi osztalékot. A tagság az új jöve­delemelosztás bevezetése óta, érthe­tően, terményt és egyéb természet­W---J-x ---­ö juvu j. cl xcas/j v/xjcuj cixj.vai.ict vcxuidiy i tab CgyöD Természet“ nyuk, amelytől dől a tej, amelynek benit csak térítés ellenében kaphat, híre ’lesz az országban. A marhais- Ennek aztán már most az első esz- tállóban megvalósítják a komplex tendőben is érezhető előnyei vannak, gépesítést, s akkor kevesebb ember Mindenekelőtt szilárdult a munkafe- kisebb költséggel, könnyebben viseli gyelem, mint az egyik tag mondta, gondját a jószágnak. a rosszul dolgozó tagakra most rá Kevés az olyan szövetkezet, mint lehet szólni, s meg lehet követelni a a barcsi, amelynek egy év alatt 180 jobb munkát. Amióta a készpénzfize- ezer forint kamatot fizetett a bank. tést bevezették, több fiatal és több Bizony, kétszeresen is hálás befek- családtag vesz részt a közös munká- tetés a bankban őriztetett tartalék, ban, mert most így gondolkodik: »ha Megóvja a termelőszövetkezetet min- ma kimaradok, 50—70 forinttal ke- denfajta meglepetéstől. Persze, hogy vesebbet írnak a javamra.« Azelőtt ez van. az mindenekelőtt annak az ritkaságszámba ment, ha cséplésben eredménye is, hogy a Vörös Csillag élén kezdettől fogva erős, kezdemé­nyező, a lehetőségekkel bátran élni tudó vezetőség állt s a tagság évről évre, még a felszaporodás időszaká­ban is gyarapította közös alapjait, nem élte fel az egész jövedelmet, számított a holnapra. Ezen kívül tudtak okosan gazdálkodni és keres­kedni. Az idén például ezer hízót — 1312 mázsa súlyú húst — értékesítet­tek a pesti standjukon. Ez persze számottevő anyagi haszonban is je­lentkezett. 523 sertésük ismét hízó­ban van, ez egy-két hónap múlva ismét vágásra kerülhet. A60 kocát számláló törzstenyészetük nemcsak hizlalni való anyagot, hanem sok I napi 150 mázsa szemet elverettek. Most ugyanezek az emberek, ugyan­azzal a géppel 290 mázsa napi tel­jesítményt is elértek. Azelőtt törhet­ték a fejüket a vezetők, kit állítsa­nak ilyenkor, ősz utóján munkába, most meg annyian jelentkeznek, csak győzzék őket munkával ellátni. So­kan már bejelentettéit, hogy a télen is dolgozni akarnak. Losonczi elv­társ a megmondhatója, hány, iskolás éveit betöltő fiataléit a tsz-be dol­gozni a tavasz óta, s hány új jelent­kező van. A következő előnye az új módszer­nek, hogy az árutermelés irányába tereli a gazdálkodást, s ennek kihatásai igazán csak a jövő gabona az országos árualapra kerül. Tavaly például a 3000 holdat, ötszáz tagot számláló szövetkezet tagsága között 46 vagon kenyérgabonát osz­tottak szét munkaegységekre. Az idén, hogy bevezették a készpénzré- szesedést, mindössze hat vagonnal igényeltek a tagok, s eddig csak ket­tővel vettek át. S nem kevésbé je­lentős tény, hogy a szövetkezet 35 vagon kenyérgabonát adott el az ál­lamnak mennyiségi felárral. Kisebb lett az állattenyésztés ta­karmánygondja is. Azelőtt a tagság a közösből elvitt takarmányt még a felkínált 15—20 százalékkal maga sabb árért sem adta el a szövetke­zetnek, mert előre elkötelezte magát az egyénieknek. Árpát, kukoricát most ugyancsak készpénzért adtak, vagy adnak ki a szükséglethez mér­ten. És vajon most nem hízlalnak-e a háztájiban a tsz-tagok? Koránt sincs erről szó. De ez a rendszer igenis ösztönzi őket a közös gazdaság fej­lesztésére, arra, hogy onnan várják a legszámottevőbb jövedelmet. Ez AZ ÜZEMI TANÁCSOK LÉTREHOZÁSÁNAK JELENTŐSÉGE írta: Körtés Gábor, az MSZMP megyei párt vb tagja, a szakszervezetek megyei tanácsának elnöke A magyar forradalmi munkás—pa­raszt kormány és a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsé­gének Elnöksége közös határozatot hozott az üzemi tanácsok létrehozá­sáról. Nálunk az államosítás óta a gyárak, bányák és az üzemek össz­népi tulajdonának ténye feltételezi, hogy azoknak vezetésében, irányítá­sában a dolgozók összessége vegyen részt. Hogy a dolgozók összessége egy-egy üzem, gyár, vagy bánya ve­zetésében, irányításában részt vehes­sen, szélesíteni, bővíteni kell az üze­nni demokráciát. Az üzemi tanácsok létrehozásá­ról szóló határozat az üzemi de­mokrácia kiszélesítésének eszkö­zéül szolgál és egyben szervezeti formát szab az üzemi tanácsok működésének, rögzíti- juveutamee jvz ----- n,^uu«*-at.‘ií, rogzm szintén örvendetes és egészséges je- azpk jogait és kötelességeit. Az uze- lenség mi tanacs°k egyik fo feladata, hogy Most pontosan meg tudják állapi- a termelés területén munkálkodó fi- tani, mit, mennyiért állítottak elő, zü^f1 értelmiségi dolgozókat foko- melyik üzemegység hogyan termelt, zotiaoban bevonja a gazdasági epi- oda tudnak állni a tagok elé: nézzé- tomunka irányításába. Segítse elő, tek, emberek, ennyit termeltünk, a dolgozok alko.o kezdemenye­ennyiért, ennyi a kiadás, ennyi ma- zese. mindjobban kibontakozzon a radf, ennyi az állatok szükséglete, s szocializmus építésé során Az üzemi a jövedelemből ennyit, meg ennyit a tanácsoknak az üzemekben olyan meglévő alapok csökkentése, a sző- hangulatot kell teremtem, amely a vetkezet károsodása nélkül feloszt- legmélysegesebben elítéli az üzem- hatunk. ben a lopást, es mindazokat, A Vörös Csillagban még nem ké- akik a ,™unka és tervfegyelmet va- szült el a mindenre pontos választ ^arru módon megsértik, adó zárszámadás. Ennek kimunkálá- Az üzemi tanácsokra hárul az a sa éppen amiatt, mert teljes képet feladat, hogy a dolgozók összességé- akarnak a tagság elé tárni — külön hen felébressze azt az érzést, hogy választják, mit hoztak a különböző övék a gyár, az üzem. A dolgozók a üzemágak —, körültekintő munkát, 3° gazda felelősségével kísérjék fi- hosszabb időt igényei. A tagoltnak nyelemmel gyáruk vagy üzemük októberig másfélmillió forint kész- eredményeit, illetve hibáit. Az üze- pénzt osztottak ki. A zárszámadás- ^ tanácsoknak komoly munkát kell nál aztán eldől, jut-e még és mennyi kifejtem a tekintetben is, hogy ellen- a nyereségből. Bár a barcsiak kezde- őrzéseikkel segítsék és szilárdítsák ményezése még forrásban, formáló- az egyszemélyi vezetést, dóban van, hiszen az új jövedelem- Az üzemi tanácsoknak egy-egy elosztás még csak a munka mennyi- üzemen belül ellenőrző, vélcmé- ségét szabályozza a többtermelésben, nvezö és döntési j0gi£Örük van. a termlési költségeit csökkentésére, még nincs kellő ösztönző hatással, Az üzemi tanács ellenőrzi a vállalat ennek ellenére kétségtelenül helyes, gazdaságos működését. Azonban az szocialista elvekre épült, s támoga- ellenőrzés _ nemcsak abból^ áll, hogy tásra méltó. Támogatásra érdemes, időközönként a vállalat igazgatóját noha tudjuk, ez a mód szövetkeze- beszámoltatja ^ termelőberendezések, teink többségében jelenlegi erőforrá- nyersanyag, pénzügyi eszközök terv- sailtat, tartalékaikat tekintve megva- szerű felhasználásáról, műszaki fej- lósíthatatlan. Kevés szövetkezet van -esztési feladatok végrehajtásáról, a még a megyében, amely év végén öt munkafegyelem állásáról, stb. Az beruházások felhasználásában, az igazgatói alap szociális és kultu­rális célokra történő elosztásá­ban, munkaruha elosztásban. Az üzemi tanácsok rövid jogköré­nek ismertetése is bizonyítja, hogy megválasztásuk után az üzem egyik legfontosabb szervévé válhat, melyen keresztül a dolgozók egészét be le­het vonni a termelés társadalmi el­lenőrzésébe és irányításába. Az üzemi tanácsok megalakításá­ról szóló határozat kimondja, hogy a népi demokrácia hathatósabb védel­mére és a dolgozók demokratikus jogai­nak bővítésére minden állami, ipari termelő vállalatnál, bányá­ban, állami mezőgazdasági válla­latnál a szakszervezetek irányí­tása alatt működő üzemi taná­csot kell alakítani. hizlalni vaio anyagot, nanem sok - «-marásai igazan csak a jövő pénzt hajtó értékes tenyészjószágot ‘ övben lesznek érezhetők. Egy csomó ic aH n k A7.pt. n ék" JftlptllAí? np.l- .... millió forint tiszta pénzzel rendelke­zik, s ahol, ha a következő évig sem lenne bevételi forrás, akkor is köny- nyen fizethetik a havi munkákért já­ró pénzösszegeket. Ha más nem, ez is megfontolandó tanulság a terme­lőszövetkezeteknek, különösen, ha fi­gyelembe vesszük, hogy az idén sok­helyütt a lehetőnél is többet adnak, s eleve lehetetlenné teszik a közös gazdaság fejlesztését. A barcsiak eredményei kézzelfoghatóan bizo­nyítják: jómódú tagság, biztonság csak ott van, ahol erős gazdasági alap, elegendő jószágállomány és tar­talék áll rendelkezésre. üzemi tanács a vállalat gazdaságos­ságát ellenőrző tevékenysége csak abban az esetben lesz hatásos, ha a vállalat összességével sikerül megér­tetni a termelőberendezések, a nyers­anyag és pénzügyi eszközök tervsze­rű felhasználásának fontosságát. Az üzemi tanácsoknak véleményét ki kell kérni a vállalati tervjavasla­tot illetőleg, rövidlejáratú hitelekből történő beruházások meghatározásai­nál, felújításra szánt összegek fel- használásainál, főbb bérezési formák kialakításánál, a nagy jelentőségű újítások, találmányok bevezetésénél. Az üzemi tanácsoknak döntési joga van a vállalat nye­reségrészesedésének felosztásá­nál, az élüzem címmel járó pénz­összeg felosztásánál, a szociális Sokakban felmerülhet e kérdés, hogy miért a szakszervezet irányítása alatt kell létrehozni és működtetni? A szakszervezetek hazánkban fél év­százados tradíciókkal rendelkeznek az üzemi demokrácia továbbfejlesz­tése, valamint a felszabadulás óta-kö- moly tapasztalatokra tett szert a szo­cialista építőmunka terén is. Ennek ellenére a szakszervezetek mégsem helyettesíthetik az üzemi tanácsokat. Nem helyettesíthetik, mert a szak- szervezetek nem minden esetben és nem minden üzemben képviselik a dolgozók összességét. Az üzemi ta­nács tehát szélesebb, minden dolgo­zót átfogó szerv egy-egy üzemen be­lül. A szervezetlen dolgozó is tagja lehet az üzemi tanácsnak, míg a szervezetlen dolgozó a szakszervezet­ben tisztséget nem viselhet. A szakszervezeti funkcionáriusok­ra hárul az üzemi tanácsok megvá­lasztásának komoly feladata. Talán a legfontosabb, hogy a szakszerve­zeti funkcionáriusok megértsék, illet­ve megértessék az üzemek dolgozói­val az üzemi tanácsok létrehozásá­nak fontosságát. Az ellenforradalom után pártunk és kormányunk ko­moly erőfeszítéseket tett, hogy az élet minden területén a szó legigazibb értelmében szélesítse, bővítse a de­mokráciát a nép számára. Előrehala­dásunk egyik alapja ma a dolgozók tíz- és százezreinek gazdag tapaszta­latát, szakértelmét a nép és a ter­melés iránti felelősségérzését felhasz­nálni és felébreszteni a termelés frontján is. Az üzemi tanácsoknak éppen az a feladata, hogy a dolgozók ezrei­nek gazdag és sokoldalú terme­lési tapasztalatát az üzemek gaz­daságosságának fokozása érdeké­be állítsák. Az üzemek gazdasági eredményének fokozása a biztosíték arra, hogy a nép jólétét az elkövetkezendő idő­ben növelni lehet. Az üzemi tanácsokon keresztül a szakszervezetek még inkább valóra tudják váltani Lenin elvtárs azon megállapítását, hogy a szakszerveze­tek a vezetés, a gazdálkodás, a kom­munizmus iskolái. Nagyrészt a szakszervezeti funk­cionáriusok és aktívák munkáján áll, Jo orfir -------1----- ~- - I ín agy reszt a szakszervezeti funk­^ _________ wiuu | Varga Józsefi összeg felosztásánál, a szociális | cionáiiusok és aktívák munkáján áll, J Tad a Mövetke^tnek. JeteSeg ^AAAAAAAAAáAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAiAAAAA4AAAAAAÁAAAAAA4iAA^4XAA a.decem^ te-^uten megM^ri­dául 40 tenyészkan-su mainrhóí í rr ►mértékben járulnak hozzá az üzemi s jóllehet a ^230 halasztása____j - ► demokrácia bővítéséhez. f " * A szakszervezeti funkcionáriuso­► kon kívül komoly felelősség terheli tó a partra Öiz a Qiaiataitan s jóllehet a 230 választási malacból újra válogathatnak tenyészegyedek- nek válókat. A barcsiak az állatál- 3 lomány fejlesztésével ismét eljutot-3 tak oda, hogy három hold földjükre < jut 1—1 számosállat. Az 1510 holdas « birtokhoz mindössze 23 lovat tarta- ^ nak, a géppel végezhető munkák zö- < mét gépekkel és nem drága igaerő-3 vei végzik. S az sem maraanat ki a a ----------------« -jvu, mo/ «z. őszi na- / /, a Daiatonieiiei Vörös Csillag 64, a hévízi Palatínus» üzemi tanácsok kezdeti segítése tá­s zámvetésből, hogy az idén, a no-4 latont igazi szépségeben tárja lénk. A parton csak a 87, a Gyöngyvirág 77, a Zsófia 64 forint, és Siófokon a»mogatása, hogy azok valóban az ’üze- vénytermesztésben dolgozó mindene kisebb-nagyobb csoportokból álló fenyők pompáznak. Délibáb, Tünde és Napfény szálloda 77 forint. »mi demokrácia kiszélesítésének esz­tag 135 métermázsa gabonát termelt 4 telj« diszkben & áhn^nteltóságteljesen, mintha le- A szobákat előre le lehet foglalni az IBUSZ-iro-É közévé váljanak, hogy rajtuk keresz- ami maga is mutatja a gepesftettség 4 néznék a körülöttük levő kopár, csupasz, lombjaikat dákban. £ tül kibontakozhassók a dolgozók fe­magas fokát. 3 sirató> díszüktől megfosztott társaikat. A nyár zaja, ...... , , .... ■ lelőssége alkotó kezd e m ón vp-zóíp n Ez tehát az egyik legfőbb eredmé-^ mely gyermekkacagástól, a fürdőtök gondtalan szóra- Ellátogattunk a siófoki kikötőbe, ahol teli pihenőre* teraadalom étet&ének ér­nyük, ami bizonyítja: gazdaságilag 3 kozásától volt hangos, egy rövid időrei elkerülte a tó készítik elő a hajókat. Szorgos kezek kopácsolják, fes-> dekében. erősebb alapokon állnak, mint bár- 3 partjait, hogy helyt adjon a további munkának és tik, javítják, csinosítják őket. Meg is érdemlik ezt a» ■■■imumihh « . ------­s ének5 el6készületeknek> az 1958‘ évi idény előkészítő- gondos ápolót, hisz ez év november 20-ig 1 220 00C» személyt szállítottak fedélzetükön, az elmúlt évi£ mikor. A másik eredményjelző tesen az: természe-; sének. Ha azonban jobban körültekintünk az üdülőtele­peken, a sétányokon és a vízparton, találkozunk sétáló emberekkel, akiknek jelenléte bizonyítja, hogy a Bala­ton partját nem csak nyáron látogatják, hanem ősszel is felkeresik, akik jó ellátás mellett kellemesen akar­o_________ _ ____ _____ _ ják tölteni pihenésüket. Jelenleg három szakszervezeti t agjai között nincs olyan, akinek oka 3 üdülő tart nyitva a somogyi oldalon: a Csepeli Vasmű lenne megirigyelni a más szövetke- 3 siófokon, a Textiles Balatonföldváron és a nagy szak­szervezeti üdülő Balatonlellén, melyekben több mint 250-en pihennek kéthetenként. Egyre jobban szemünkbe tűnik, hogy az őszi üdülést mind jobban megkedvelik milyen részesedés jut a tagoknak, hogyan élnék, dolgoznak. Az csak ^ gondolnlvaló, hogy a Vörös Csillag 3 frocriai V/Vr/VM- ninne r\1v\on ^ zetbeliek jövedelmét, még azontúl 5 sem, hogy nem szívesen nyúlnak a közös gyengítéséhez, azért, hogy na­gyobb legyen az osztalékuk. No, azért nem igénytelen emberek ők, j hiszen amióta a szövetkezet létezik, a 73 család vett, vagy épített magánaké új házat, s a jelenlegi tagok közül'' mindössze kettő az olyan, akinek még nincs saját háza. A ruházkodásról, életszínvonalról 3 6zólva, talán említsük az öreg Szili 4 Milyen szöveteket 1 065 000 személlyel szemben, a MAHART dolgozóinál j- ‘Vásárolhatunk jövőre? jó munkája és nem kis fáradsága nyomán. A balaton £ Befejeződtek az ipar és a kereske- hajójáratok még most is rendszeresen közlekedne! ► delem közötti tárgyalások a jövő évi Siófok—Balatonfüred—Tihany, Balatonboglár—Révfü- ► szövetszállításról, illetve gyártásról, löp, Fonyód—Badacsony és a komp Szántódrév és Ti-f hanyrév között, ami egyik fontos kiegészítése a kelle- [ mes üdülésnek és a kirándulási lehetőségeknek. Soj mogy belső dombos vidékét, Kőröshegy és a túlparij tüzes borait most is sokan keresik fel az üdülők közül | A parton sétálva lábunk alatt meg-megzördül as avar, a zörgő leveleket felkapja a szél és rö­az emberek. Ennek az -----------, . ™ « .. igénynek kívánt eleget tenni az Országos üdülővendég. píti magasra> hogy a™*l jobban elahu lhassa­látó Vállalat is. »üdüljön ősszel a Balatonon« olvas- nak' Talán egy pár pÜlanf ™lv* ^ ™ fí suk a különböző lapokban megjelenő hirdetéseket. ré arr*’ melyrc mé* nernres Elnéztünk, s csodáltuk. »Árleszállítás, utóidény árak« :— láthatjuk a további Fodor Jáno szóivá, talán, említsük az öreg Szül 3 £ tiszte gyapjúéi ^aszöv^ek. s latvan szavalt: »Átéltem a Horthy-TvvTVTm,?rrrfrrrrfVTTTTrTvvwfvvvTWTT?vfvTTT'rvvfrTW'rTvwyTmTvvTrvvvrrT TTT?ryTTTyTrrvTVTn,TTyy7TvvTVTTTT7'W’rfSzínekben és kiváló minőségben. P Ismét kaphatók lesznek a közked­► veit juhar és fűz elnevezésű visz­► koza-szövetek, valamint u {jván ezek ► márványmintás kivitelben. A roz- " gony-szövetek gyártásához is hozzá­'áttak és a kereskedelem a közeli he­► tekben — egyelőre konfekció formá- •jában — forgalomba hozza. A jövő ;év első negyedében méterben is áru­sítják. Az úgynevezett efekt cémás, £ csomós fogású férfi szövet jövőre dongo, békés, dobos neveken széle­sebb választékban kerül az üzletek­be. Már karácsony előtt piacra ke­rülnek az amazon és a lille nevű, tiszta gyapjú női ruhaszövetek, szép

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents