Somogyi Néplap, 1957. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-11 / 238. szám

TIL ÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ,<r XIV. évfolyam, 238. szám. ÁRA 50 FILLÉR Péntek, 1957. október 11. apjEfam^msus^tiaiherafimmm Itt as új mintájú út gyula ! A Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinát földutak javítására sps- oiális útgyalut készített. A munká­sok vasárnap is dolgoztaik, hogy miélőbb elkészüljön a megyeszer- te, sőt országosan is újdonságnak számító alkotás. Ez a gép különbö­zik minden eddigi, földút javítására használt típustól. Ei'úk nagy elő­nye az, hogy különálló erőgép ^von- tatja, s az útgyalut húzó traktort más célra is lehet használni. A Vas­kombinát a prototípust szerdán dél­előtt a toponári határban mutatta be. A kaposvári járás községeiből sok érdeklődő figyelte, milyen mun­kát végez a DT lánctalpas traktorral vontatott útsyalu. A gép szerkezete egyszerű. Keze­léséhez egy ember 'elegendő. A 240 cm hosszú kés emelésére, süllyesz­tésére az ülés mellett két függőle­gesen elhelyezett kormány szolgál. Az út szélessége szabja meg, hány­szor kell végigmenni a javításra kijelölt szakaszon Nyomában nem döcög a szekér, amerre elmegy, nem marad kátyú. A pedagógusok vezetésével még a helybeli diákok is kivonultak, hogy megnézzék,' hogyan működik az út­javító masina, eléggé domború lesz-e a dűlőút. Dr. Mészáros Ferenc ka- posmérői orvos motorral jött el, hogy megtekintse a Trézli László üzemvezető irányításával készített konstrukciót. A bemutatóra érkezett gépkocsik, motorkerékpárok arról tanúskodtak: Topon ártól távolabb lakó emberek is kíváncsiskodnak a gép munkája iránt. Hiszen a me­gyében éppen elég a megrongáló­dott, vagy ' csnk iáiig kasztrálható dűlő- és bekötőút. Jelenleg még csak a kaposvári járás vezetői foglalkoz­nak a négy gépállomás körzetébe tartozó községek útgyaluval való el­látásával, de remélhetőleg a példa átragad a többi járásra is. Efiy-egy körzet a községfejlesz­tési alapból megerőltetés nél­kül meg .tudja vásárolni a 20—22 ezer forint értékű gépet. így tulajdonuk is marad, a gép­állomás csak erőgépet ad hozzá és kezelő személyzetet. Ilyen módon minden falu könnyűszerrel rendbe tudja hozatni és tartatni útjait. A gyalu kihasználásáról pedig a kör­zet tanácselnökeiből alakított há­rom-, vagy négytagú bizottság dönt majd. Hatáskörébe tartozik: meg­szabni, melóik faluba, mikor men­jen a gép; hol van rája a legna­gyobb szükség. Ezenkívül, ha rom­lik, gondoskodik a kijavításáról a községek által karbantartás céljára befizetett pénzből. A gépállomás — mivel a gép nem az övé — bizonyos összeget fizetne használatáért. Teg­nap még ott a mezőn, a Kaposvári Gépállomás körzetéhez tartozó köz­ségek tanácselnökei választottak egy 4 tagú bizottságot, amely a fentiek szerint végzi a munkáját. Székhe­lyül Toponárt jelölték meg. Az út- gyalun lesznek még módosítások. A hídszerkezetet is magasabbra eme­lik. A Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinát 25—30 megrendelés esetén három-négyezer forint­tal olcsóbban állítja elő a gé­peket. Az útjavítás kézzel történő mun­kájának költségét egy község sem bírná, A gép viszont, ha napi 10 órát dolgozik, nyomában 5 méter szélesen 7—8 kilométer hosszúság­ban »-bagárhájtú« (domború) lesz az út És csak lOOTj-llOO forintba ke­rül. Hány ember tudná ezt elvégez­ni, és mennyi idő alatt? (Gőbölös) Ezer órajavítás egy hónap alatt A Május 1. utca egyik közepes­nagyságú kirakata mögött húzódik meg a Finommechanikai Vállalat óra javító részlege. Havonta nem kevesebb, mint ezer órát javítanak ezen a helyen. Karórák, zsebórák, ébresztők, faői-. autó-, különleges órák, kronométerek és tudj’ isten még hányféle óraszerkeeet javul meg a mesteremberek keze alatt. Tizenegyen dolgoznak a szűk he­lyiségben, köztük két ipari tanuló is. A részleg egyik munkatársa töltőtoll javítással foglalkozik. Egy óra javítását általában há­rom heti időtartamra vállalják el, ennyi idő alatt a ilegnagyotíb hi­bákat is rendszerint el tudják ké­szíteni. Ugyanis, ha époen szük­ség van rá, még tengelyt is esz- tergályoznak saját maguk. Sok munkájuk t(an, sokkal több, mint az elmúlt évben volt, és szerintük ez annak köszönhető1, friogy na­gyobb a bizalom, minőséget ad­nak a közönségnek Rengeteg vi­ról, hogy igen nehéz a követ ki­szedni, nem is tudnának vele mit kezdeni. Bátran és bizalommal be­viheti bárki óráját javíttatni, ilyesmi sahsem fordul elő. Telefoninterjú: A burgonyabogár ellen — Itt a Megyei Tanács Mezőgaz dasági Igazgatóságáról Horváth Gyula, növényvédelmi felügyelő be­szél. — Itt a Somogyi Néplap Szer­kesztősége. Érdeklődni szeretnénk, hogy jelenleg melyen munkát vé­geznek a növényvédelmi szakembe­rek, s készülnek-e a következő esz­tendőre. — Éppen most tartunk értekezle­tet' arról, hogy jövőre miként vé­dekezhetnénk hathatósabban a bur­gonyabogarak pusztítása ellen. Is­meretes, hogy megyénkben ebben az évben nagyon sok volt az ilyen bo­gár, s bár a termésben nem tettek jelentősebb kárt, exportra mégsem küldhetjük a somogyi burgonyát. — Kik vesznek részt az értekezle­ten? — A Földművelésügyi Minisztéri­um Növényvédelmi Szolgálata ré­széről Gém Ferenc főelőadó, a Nö­vényvédelmi Kutató Intézettől Sá­ringer Gyula kutató, a Nagybajomi Növényvédő Állomás igazgatója Ne­mesfői Ede és a főagronómus, Fü- löp Mihály. A minisztériumban je­lenleg egy rendélettervezetiet ké­szítenek elő, amely alapja lesz a jövő évi védekező munkának. ZENÉS KLUBESTEK NOVEMBER 7 ELŐTT A Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottsága a Magyar — Szcviet Baráti Társasággal karöltve el­készítette a november 7-i ünnepségek előkészületi terveit, amelyben számos kulturális rendezvény is szerepel. Az MSZBT a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának méltó megünneplésére október 15-től többek között zenés klubesteket rendez. A Ka­posvári Zeneiskola Bartók-termében szovjet és magyar zeneszerzők műveit ismertetik ós ez alkalommal fellépnek majd a város legjobb kuüúrcsoportjai is. Versek, énekszámok, táncok szere­pelnek a műsorokon. A Somogy megyei Népi Együttes, a Textilművek, a Cukor­gyár kultúrcsoportiai is kiveszik részü­ket 3z ünnepi előkészületből. Tervbe vették továbbá, hogy a Ka­posvárott állomásozó szovjet alakulatok Komszomol-szervezetének kultúraárdája is fellép majd és szovjet, magyar ver­sek, énekszámok, táncok változatos mű­sora teszi még színesebbé az ünnep előtti heteket és magát november 7-ét is. Meddig kényszer! még egy helyben topogásra a kaposvári vendéglátóipar? Jónéhányszor felemeltük már sza­vunkat a város vendéglátóiparában gyakran fellelhető hiányosságok ellen. Irtunk az elmaradottságról, színtelenségről, a huliganizmus el- harapódzásáról stb. Ezeket a jelen­ségeket rendszerint kívülről vizs­gáltuk, és ^magúikból a látottakból indultunk ki. A rendellenességek igazak voltak, és jórészük ma is megtalálható. A vfandéglátóipar ve­----- _ -----------,=------------„—„ .. í zétől szinte minden alkalommal ob­d éki keresi fel a Finommechanikai I jektív nehézségekre hivatkoznak. — Vállalat ezen részlegét és a mutató | Mi hát az igazság? rátétéit, vagy az üvegcserét, ha reggel beadják, délre már el is végzik számukra. Alkatrész ellá­tásban néha vannak kisebb zök- { ! Négyszeres a forgalom A város lélökszáma néhány kenők, de így is sokkal jobban áll- * alatt negyven-negyvenötezer főre nak, mint az egyéni kisiparosok. íszaporodott. Az erősen iparosodó A műhelyben hosszú asztalok »megyeszékhely fejlődésének aránya mellett sorban ülnek a mesterek, i legalább olyan jól lemérhető a ven- Avatatlan szem szinte elfogódik a j üéglátóipari söntések, falatozók, gzó- lá/tváiriytól: apró kis csipeszek, fo- ♦ rakózóhelyek mint az élelmiszer- gók, liliputi kalapácsok, azok az í bpltok forgalmán. Nem titok, eszközök, melyekkel dolgoznak, és | hogy a Vendéglátóipari Vállalat for- persze a nagyítóüveg. Finom, pre- j galma 1952 óta érmen a négyszere- cíz, pontos munka az órás mun- í sere emelkedett. A méltányos az kája. Ez látszik Sipos Endre ke- S lett volna, hogy a vendéglátóipar- zében lévő tengelyen is, melyet J ban —. ha nem is négyszeres, de éppen az előbb esztergált ki kis f fejlődés történt volna. Ezzel szem­kézi leszjf rgán. Egy német zseb- ♦ ben a valóság sajnos az, hogy a óra, talán két centiméteres a feíhú- í harmincezer lélekszámú város jóval zó tengelye. De hogy a meglepő- j több .vendéglátóipart egységgel, kia­dóst fokozza, nyomban mutat egy apró kis • női karórát, melyben a tengely nincs több 6—7 mm-nél. És ezt is ki tudják esztergályozni. Egyedül csak a hengeres órák hengerét, küldik Pestre. Ezeknek a készítése nem rentábilis. Tóth elvtárs egy Pobeda karórának len­gő (ballance) kerekét cseréli ki, gardája elejtette és eltörött. Tóth előőrs nyomaiban szertefoszlat egy ijedelmet, mármint azt, hogy az órások kicserélik a javításra be­adott órák köveit. Nem szólva ar­íj vendéglővel, csárdával rendelkezett, mint a megnövekedett forgalmú, iparosodó város. Nincs meg a Ri- naldó, a Korona Szálló, a Bárány­féle étterem, az Erdélyi borozó, a Bódi vendéglő, hiányzanak a kirán­dulóhelyekről ismert Tulipán és a hívogató Csalogány. Nincsenek meg, és egyedül a Vendéglátóipari Vál­lalat tartja őket számon, és néha- néha, ha erre alkalom kínálkozik, kérelem ostromba kezd, hogyha nem is mind, de egy részét visszakap­hassa. Hiába! Nincs pénz — mondják a tanácsnál, azért nem fejlesztik a vendéglátóipart. Nincs pénz arra, hogy kicseréljék a Béke Étterem irodaszékeit, nincs és nem is volt pénze a Városi Tanácsnak arra, hogy legalább öltözőt, Vagy mellékhelyiséget kapjanak a cuk­rászda eszpresszók, nincs mód arra, hogy egy korszerű gépet kapjon a már sokszor betiltásra ítélt Béke Étterem konyhája. Nincs arra, hogy .vendégművészek szerepeltetésére határozhassák el magukat a vendég­látóipar vezetői. (Ebben az esetben ugyanis a kevésszámú vendéglátó­ipari dolgozók közül, ötöt-hatot kel­tene elbocsátaniok azért, mert a fellépti díjat, a nyolc-tízezer fo­rintos bevétel ellenére is, csak a megadott vállalati béralapból fizet­hetik ki.) Minderre azért nincs pénz, mert a Béke Vendéglátó Vál­lalat az év végén befizetett 1 200 000 forintos tiszta nyereségből csupán 50—60 ezer forintot kap vissza, azt is csak tatarozásra. Elképesztő hely­zet, hogy a Vendéglátóipari Vállalat igazgatójának nincs lehetősége arra. hogy jelenleg 10—15 széket meg­vegyen. Nem is szólVa arról, hogy a már többször kifogásolt hiányos­ságokat valamiből is helyrehozhat­ná. A VB-nek nincs kérdése? Az első pillanatra azt hinné az ember, hogy ez a vendéglátóipari fejletlenség országos tragédia, hogy mindenütt így van és nem állítunk lehetetlenséget, amikor azt mond­juk, hogy a rendszerünkkel nem szimpatizáló elemek itt Somogybán már jónéhányszor ezt a hibát is a A Közegészségügyi és Járványügyi Állomás igazgatójának tájékoztatója az ázsiai influenza járványról Kaposvárott az elmúlt napokban elterjedt a hír: hozzánk is elérke­zett az ázsiai influenza-járvány. So­kan panaszkodnak, hogy a betegsé­get megkapták, mások igyekeznek védekezni a fertőzés ellem. Felkeres­tük hált dr. Tóth Sándort, a Köz­egészségügyi és Járványügyi Állo­más igazgatóját, adna felvilágosí­tást lapunk olvasói számára a jár­ványról, s a betegség gyógyításáról. — Mikor tapasztaltak először meg­betegedést Kaposvárott? — A járvány egyik napról a má­sikra tört be — kezdte nyilatkozatát az állomás igazgatója. — Az első bejelentések hétfőn érkeztek hozzánk, a Siketnémák Intézetéből és a Vöröshadsereg úti általános is­kolától. Az értesítés után. azonnal a helyszínre siettünk, ekkor mint­egy háromszáz felsőtagozatom tanuló gyermekből 101 hiányzott ázsiai in­fluenzában való megbetegedés miatt. A Vöröshadsereg úti iskolában azonnal összegyűjtöttünk ötven gye­reket és alaposan megvizsgáltuk mindegyiküket Ezenkívül az osz­tályokban szűrővizsgálatokat tar­tottunk, s ennek során több dolgot állapíthattunk meg. Ezek egyike: a betegséget cseppfertőzés, tüsszentés, ráköhögés, rábeszélés terjeszti, s a gyerekeket az óvatlan pedagógusok fertőzték meg. A másik az. hogy nem mindenkinél tapasztalható a ►►közönséges« influenzával járó torokmegbetegedés, magas láz. Vannak olyanok is, akiknek mind­össze egy kis hőemelkedést okoz az influenza. A két iskolát egyéb­ként a járvány végéig bezáratta a tanács. — Milyen fájdalommal, vagy egyéb érzésekkel jár az ázsiai influenza? Miből állapítható meg az ilyen fer­tőzés? i — Az általános tünetek: tarkó- és halántéktáji fájdalmak, hányinger, testi gyengeség. Ezeket tapasztalhat­tuk az eddig megbetegedett embe­reknél, s ezekből állapítható meg az ázsiai influenza fertőzése. A ví­szocializmus számlájára írták. Pe­dig, hogy mennyire nincs igazuk, aatl láthatja, aki nyitott szemmel járja az országot, az jól tudja, hogy csupán helyi problémáról, helyi ha­nyagságról van szó. Nem kell messze menni: Pécs vendéglátóipara méltó korunkhoz, fejlődik, szépül, kellemes szórako­zást nyújtó. Éppen a. minap hal­lottam, hogy ebben az évben ti­zeneggyel szaporodott a vendégüá- tódpari egységek száma. A Pécsi Városi Tanács ugyanis olyan ösz- szegeket szavaz meg évenként a vendéglátóiparnak, amiből eredmé­nyesen tud gazdálkodni, vállalatot fejleszteni. Jó, mondhatná bárki. Pécs megyei jogú város, több pén­zük van, de a. pécsihez hasonló Vészprém is. Bezzeg nem így van ez Kaposváron! A vendéglő tóipari szakemberek sora panaszkodik ar­ról a nemtörődömségről, amely egy- egy vb. ülésen a vendéglátóiparral szemben megnyilvánul. Magam is részt vettem a nemrég tartott Me­gyei Tanács VB. ülésen, ahol a VB. tagjainak egyetlen kérdése sem akadt a jelenlévő vendéglátóipari szakemberekhez. Vajon minek tud­ható be, hogy az egyes VB. tagok, ha kérdeznek is, vagy hozzászólnak, érdeklődésük nem áll másból, mint­hogy esetleg itt, meg ott, miért nincs szódavíz, vagy sör? Ezt is in­kább csak azért vetik fel, mert a lakóhelyükhöz közei! történt és bosz- szúságot okozott. Arról, hogy kive­zető utat mutatnának, vagy a ven­déglátóipar ezernyi problémájára megoldást igyekeznének keresni, vagy hogy egyszer is áldozatot vál­lalni — arról nem tud a krónika. Nem tudjuk, honnan jön a pénz... A pénz miatt panaszkodunk egy­re, a pénz miatt, de nem akarunk úgy gazdálkodni, hogy a bizonyos pénz, ha már egyszer elmegy, vala­rusok terjedését persze segíti, ha már megfázott emberre kerülnek, akinek szervezete ennek következ­tében nem eléggé ellenálló képes. — Az ellene való védekezés mód­jairól, a betegség gyógyításáról is szeretnénk megtudni valamit. )- A védekezés legegyszerűbb módja: vigyázni arra, hogy ne ke­rüljünk náthás, meghűlt ember kö­zelébe, vagy ne engedjük közel ar­cunkhoz, vigyázzunk: ne beszéljen, köhögjön, tüsszentsen ránk. Kerül­jük ez idő alatt az olyan helyeket, ahol sok ember tartózkodik egy­szerre, vagy ahol többen fordulnak meg. Gondosan ügyeljünk evőesz­közünk, poharunk tisztaságára, mert ez is könnyen terjeszti a betegsé­get. A már megbetegedett embert fektessük ágyba, lehetőleg különít­sük el. szobáját pedig sűrűn szel­lőztessük, s a napfényt ne rekesszük ki. Hívjunk orvost az influenzás fel- nőtthöz, v(agy gyermekhez, s amennyiben szükségesnek mutatko­zik, adjunk lázcsillapító gyógyszert. — Körülbelül mennyi időre tehető a betegség lefolyása, s várható-e megyeszerte is z járvány elterje­dése? — Az ázsiai influenza lefolyása körülbelül annyi ideig tart, mint a ►►közönségesé«: néhány nap. Kapos­váron már elég sokan szenvednek e betegségtől, a legtöbbjük — nagy­részt felnőtték — azonban többnyire ►►lábon hordják« a kórt, nem feksze­nek betegágyba. Megyei viszonylat­ban eddig mindössze Kánya köz­ségből jelentettek a járvánnyal kap­csolatos megbetegedést. Úgy néz ki azonban, hogy mivel az emberek járnak, beszélgetnek egymással, s egymás közelében élnek, másfelé is elterjed az áBtsEad influenza jár­vány. Reméljük azonban, hogy nemsokára már arról számolhatunk be, vége ennek a nem veszélyes, de kellemetlen betegségnek — fejezté­be nyilatkozatát dr. Tóth Sándor, a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás igazgatója. hogy meg is szereztessék. Ezen bu­kik el egyrészt a város vendéglátó- iparának további fejlődése. Valójá­ban nem tudjuk, hogy honnan jön a pénz? Dehogynem, csak sokan nem akarnak róla tudni. Fárasztó gondnak tekintik az új kezdeménye­zést. Vagy ha valaki nem tudná, hát nem kell messze mennie. Mert kérem, a yjendéglátóipar emberei perceken belül világosan kimutat­ják, hogy egy zenés cukrászda (gon­dolhatunk itt az elmaradt kaposvá­ri zenés cukrászdára is) létesítésé­nél befektetett három-négyszázezer forint mennyi idő alatt térül visz- sza. Nos, a kaposvári zenés cuk­rászda nyeresége egyetlen év alatt -meghozná a létesítéskor kifizetett háram-négyszázezer forintot. Száz és száz példával élhetnénk, ahol a ki­adott beruházási összeg hamarabb, sőt többszörösen js visszatérői, mint gondolnánk. Nem lenne egészséges dolog, ha csupán másokat útárioz- nánk. De elmondom, hogy informá­cióm szerint a dolgozók szórakozta­tásán kívül egyrészt ez a gazdásági oka annak, hogy a Pécsi Városi Ta­nács tömi, gazdagítja, színesíti a város vendéglátóiparát. Régi igaz­ság, hogy a jól irányított vendéglá­tóiparra nem lehet ráfizetni."' A prob­léma persze ott van, - hogy eddig ezt csak a vendéglátóipari szakem­berek bizonygatták, a Városi Ta­nács nem akart róla hallani. De -ne hánytorgassuk a -múltát. Pusztán azért tettük ezt is, hogy rá­mutassunk. mennyire helytelen, úton halad a város vendéglátó-ipari fej­lesztése. Halad? — csudát! Topog. írásunknak egyedül áz a célja, hogy ha az idén már -nem, de a jö­vő évben találjuk meg a módját annak, hogy produkáljunk ezen a téren valamit. Né legyen har­madrendű kérdés a vendéglátóipar fejlesztése! Ha mi akarjuk, a ma­gunk ereje elég lesz ahhoz, hogy eb­ben a kereskedelmi ágban Kaposvá­rott is végre rendet teremtsünk. Szegedi Nándor

Next

/
Thumbnails
Contents