Somogyi Néplap, 1957. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-04 / 232. szám
Mit viseljünk és mit ne viseljünk ősszel — télen ?... Z*ék, hordó, orsó, bricsesz ... Ugye, kedves olvasó, álmodban t*em jutna eszedbe, hogy itt az idei divatvonalakról van szó, mégpedig azokról, amelyeket egyenesen Divatország fővárosából, Párizsból igyekeznek gyanútlanul nyakunkba, illetve alakunkra sózni. Állítólag az egyik divattervező fejedelem egy gyenge pillanatában el is szólta magát, mondván, hogy az idei divat megalkotásánál egyetlen cél vezérelte: az, hogy minden egészen más legyen, mint tavaly — vagyis: hogy semmit se tudjunk használni a tavalyi holmikból. így született meg a zsákvonalú ruha, amelyben bukdácsol a nő, mintha az egyik végén valóban be lenne kötve — a hordóvonal, ami a szoknyarész sikeres eltorzulását eredményezte, formájára nézve derékban szűk, lefelé bővül, majd az alján ismét összeszűkül, mintha valaki marokra fogná ... Ilyesféle az orsóvonal is, a bricsesz pedig — mi neveztük el így — derékban széles és lefelé haladva szűkül mindjobban, épp csakhogy lépni lehessen benne... A nyak eláll. Még a télikabáton is, ami nagyon alkalmas arra, hogy a szél, hó, eső, jég szabadon verdesse bőrünket. Az övvonal mindenütt van, csak a helyén nincs: vagy a csípőig szaladt le (ilyent mintha láttunk volna már a huszas évek »sírni ruháin«, s .még tavaly is jót nevettünk rajta, amikor véletlenül kezünkbe került egy régi képeslap), ehhez azután már csak a megrövidült szoknyarész vonal a mell alatt helyezkedik el, miként az empiredámánál, aki az ilyen toiletteben oly kecsesen tudott hátradőlni az aranyozott karosszékben. ... Folytassuk? Inkább ne. Szerencsére a józanízlésű magyar nő visszahökken az efféle hóbortoktól és átvéve a legújabb divatból azt, ami benne jó és követnivaló, leszűri, átlényegeli a maga ízlésére, arculatára. Divatbemutatóink is ennek a felismerésnek a jegyében zajlottak le. A mi tervezőink abból indultak ki, hogy lehetőleg a tavalyi, sőt tavaly- előtti holmikat is viselni tudjuk, némi felfrissítéssel, de amit az idén csináltatunk, azt is tudjuk használni még három év múlva is. így például örömmel vesszük tudomásul, hogy a kedvelt kiskosztüm továbbra is divat. Szeretjük ezt a kedves összeállítást, mert kabát nélkül is, kabát alatt is »fel vagyunk öltözve« benne. Készítik jersyből is, láttunk rakottszoknyásat, egyenes- vonalú szoknyával készült kiskosztümöt, de a lefelé bővülő szoknya hívei is megtalálhatják a nekikvaiót. A kabátok nagy kihajtója elegáns, vonaluk általában egyenes, itt-ott nálunk is megpróbálkoznak a lefelé szűkülő szabással, de akit el is ragad az áradat, jól gondolja meg, mert csakis magas, vékony nőnek való. A buggyosan, a szoknyarészre eső derékkal készült kiskosztümöket is elsősorban nekik ajánljuk. Divatos továbbra is a kulikosztüm, csak a kabátok hosszabbodtak meg hiányzik. De van úgy, hogy az öv- annyira, hogy visszatért a hétnyolNeveljük gyermekeinket igazmondásra vast adjunk neki — nem mondjuk meg betegsége súlyosságát. Azt kel! látnunk, hogy napjainkban a gyermek sok hazugsággal van körülvéve. Figyeljük csak meg, mennyi valótlant mond neki az édesanyja, hogy megigya a reggeli kávéját, tejet, vagy megegye a nem fogára való ebédet. Addig nem is nagy a baj, amíg a gyermek ezeket a valótlanságokat kritika nélkül* elfogadja. Mikor azonban a gyermek már tudatossá lesz, rájön arra, hogy az. amit neki mondtak, nem felel meg a valóságnak, hogy kihasználták gyengeségét, * becsapták, csalódik szüleiben, akiket eddig a világ legjobb, legtökéletesebb embereinek tartott. Mennyire veszedelmes az a hazugság, amelyet akkor találnak ki a szülök, ha valamilyen okból nem engedik a gyermeket iskolába. Mondd azt üzenik a tanítónak —, hogy beteg voltál. Mit gondol az a gyermek ilyen- ko!ü; *zí* ho9y hazudik a szülő, hazudhat o is. így vetik el sokszor éppen a szülök gyermekeik lelkében enneK a csúf bűnnek a magvát. Hogy melyik családban terjed el Jobban a nazudás, arra röviden úgy válaszolhatunk, hogy A gyermeknevelés egyes kérdéseit csak az iskola és a szülők közös munkája oldhatja meg. A nevelési kérdések közé tartozik az igazmondásra való nevelés is. Hogyan is állunk ezen a téren? Mi kérdeztünk valamit — a gyermek fele!. Gondolunk-e arra, hogy igazat mond-e? Ha csak egy nap megfigyelnénk a körülöttünk élő gyermekek' életét, meglátnánk, mennyi hazugsággal találkozunk lépten-nvomon. A hazugság olyan társadalmi jelenség, amellyel szemben soha nem lehetünk biztonságban. Olyan óvatosan, finom mesterkedéssel, olyan bújva csúszik áldozatához, hogy sokszor észre sem vehető. Az emberi hiúságnak tetsző, ezerféle külsőt vesz magára. Alattomos és annál veszedelmesebb ellenség a hazugság. Megmér- qezi a beszédet, szétrágja a bizalmat, szétrombolja a társas eletet és ezzel az élet gyökerét támadja meg. Mi a hazugság Sokféle meghatározása van. A lényege az, hogy valaki akarva, nem akarva, nem mond igazat. A hazugságra való hajlam az emberi természet, a környezet hatására fejlődik ki. Nem minden hazugság, amit általában annak nevezünk. A gyermek nem úgy mond el valamit, ahogy az megtörtént. Sokszor nem találja meg a gyermek azt a szót, azt a kifejezést, amély lelki tartalmának megfelel cs emiatt hányszor félreérti a gyermeket még a saját édesanyja is. Még a felnőtt •szemtanúk is hányszor különböző és mennyire mást mondanak egy és ugyanazon dologról., amit láttak. Például egy szerencsétlenségről. Nem biztos, hogy hazudik a gyerek, ha azt mondja, hogy négyesre felelt, hoiott hármast kapott. A gyermek más szempontból bírálja el a feleletét, mint a nevelője. Sőt a sajátját kicsit jobbnak igyekszik minősíteni. És hány öreg van, aki visszaemlékezve gyermekkorára, azt rózsásnak tartja. Ez sem hazugság, mert — de nem is valóság — csupán a képzelet már kiejtette a múlt képéből a rosszat, kellemetlen vonásokat. A hazugság szempontjából általában háromfelé típust különböiz- tetün.k meg: szociális, asszociális és antiszociális érzésű — mindig másoknak aka^ kedvezni, örömet szerezni. Sokszor saját érdekót is feláldozza, hogy másoknak megnyugvást biztosítson és olykor egy-egv könnyet letörölhessen valahol. — A második — az asszociális típus — önmagát tartja a világ közepének. Csak a maga szempontjait nézi és nem törődik másokkal. Ä gyermek is ilyen hazugságokat követ el, amikor saját érdekében eltitkolja, hogy valamilyen mulasztáj- sért felelősségre vonták, esetleg megbüntették az iskolában. Legveszedelmesebb típus a harmadik — az antiszociális típus. Ennek az a célja, hogy másokat tudatosan megkárosítson. ide tartozik a rágalmazás, hamis tanúvallomás is. Ha a gyermek valami bűnt követ el, szívesen folyamodik ehhez a hazugsághoz, igyekszik másokat gyanúsítani, hogy elterelje magáról a figyelmet. Nézzük meg most a hazugságot erkölcsi szempontból. A tudatos ás rosszindulatú hazugság nagyon elítélendő, mert vele másokat akarunk megtéveszteni, hogy ezzel magunknak hasznot, ártatlanságot biztosíthassunk. Nem mondható például hazugságnak, ha egy betegnek — hogy önbizalmat, erőt és megnyugminél tökéletesebb „egy család élete, annál kevésbe tud gyökeret verni a hazugság. Más szóval: a hazugság mérteke mindig megmutatja, hogy otthon a családban milyen élet van: boldog megerto-e, vagy széthúzó, civakodó. ’ Hogyan küzdjünk a hazugság ellen? , ‘Í‘ ál^,áros szafcályt felállítani nem ífj1®1; Mindenesetre jó emberismerőnek kell lenni mind a szülőnek, mind ?„irss.l0nekí mindig a legmegfeüelobb eszközt alkalmazza a gyermhírilS!- A .bUn’ 3 téved6s bevallását minőén esetoen enyhítő körülménynek kell venni, mert ha nem, akkor szándé- kosan kergetjük bele a gyermeket a mir^,áKariall>a' - Az igazmondás mai magacanveve érték, amit lutalHtékra k?’1- Engedjünk a gyermeknek játékra időt. Erezze azt, hogy a kű~ telesseg elvégzése után jutalom jár. Éreztessük vele, hogy hazugsággal nem oe igazmondással mindig elérheti célját. Ne tiltsuk a gyereket olyantol, ami neki örömet okoz, akkor ha annak megakadályozására semmi indokunk nincs. Parancsainkat, utasításainkat adjuk határozott és félre ném érthető módon. Viszont mindig csak annyit kivanjur' tőle, amit megtehet, szoktassuk rá .. gyereket, hogy mindig bátran számoljon be az iskolában történtekről. Ez legyen előttünk, amikor gyere- keinket rá akarjuk szoktatni a becsületes, igaz életre. Ha ezt megadtuk nekik, akkor «’gyobb kincset hagytunk r.,.:k. rí.,,. ,:a bármit örököltek volna tőlünk, m *t meí/a ándékoztuk őket egy igaz, . jgodt, becsületes e lettel. — A balatoni hajók a felszabadulás óta az idén bonyolították le a legnagyobb forgalmat. A nyári idényben és a Balatoni Hetek idején több mint egymillió utast szállítottak és csaknem 14 millió kilométer utat tettek meg. oados kabátos kosztüm, ami szép és elegáns, csak ikissé költséges, hiszen a hosszabb kabáthoz több anyag szükséges. Láttunk olyan háromrészes őszi együttest, amelynél a rövidke kuli fölé még egy hétnyolcados kabát járult, de szép volt az is, amelynél a hétnyolcados — vagyis térden alul érő — kabát alatt a szoknya anyagából készült mellényt láttunk. A harangos szoknya hívei se keseredjenek el: a lefelé bővülő vonal is engedélyezve van, csak olykor hat részbe szabott forma adja a harang- szabást. Egyébként minden ellenkező állítással szemben nem előnyös, kö- vérít... Változatos a blúzdávat, a szoknyablúz továbbra is kedvelt, hiszen »ahány blúz, annyi öltözék«... A kerek bubigallért sok blúzon ott látjuk, de csinosak a nyaknéliküli blúzok is, főként estére, egy-egy szép tűvel, muszlinkendővel, esetleg egy- egy gombzáródással. Még mondjuk el, hogy a háromnegyedes ujj egyeduralma megtörheted len, a nők nem egyhamar mondanak le erről az igen bevált formáról: kényelmes és kellemes, a szép kart szebbé teszi, a szépséghibákat jótékonyan eltakarja. Mit szűrjünk le, mint végső tanulságot? Mi, magyar nők azt viseljük, ami ízléses, finom, ami jól illik az egyéniségünkhöz, és a legújabb divatból is csak azt vesszük át, ami ezeknek a »szempontoknak« megfelel. EGY PÜSPÖKÍTOLLAT RAGAD Az ellenforradalom napjaiban géppisztolyos banditák halálra keresték Dezséry Lászlót, az evangélikus egyház püspökét. Azóta a püspök visszatért otthonába, de lelkipásztori működését ez idő szerint nem folytatja. — Püspöki státuszban ugyan, püspöki »rangom« megőrzése mellett új hivatásterületen dolgozom — mondja. — Az októberben lejátszódott események meggyőztek arról, hogy akkor cselekszem helye- sen, ha egyházkerületem korlátái közül kilépve, munkámmal az egész népet szolgálom. Így többet tehetek az emberiség haladó eszméinek terjesztéséért. Ott hagytam tehát egy időre a püspöki széket ‘és vele együtt a templomi szószékei,\ hogy tollal kezemben, minél ered-í ményesebb írói és újságírói tévé-j kenységet fejtsek ki. »Családi élet« című rovatunkról) beszélgetve — kijelenti: — Nem emlékszem, hogy a fel-j szabadulás utáni korszakban sajtónkban ilyen rovat-címmel találkoztam volna. Ha az a cél, hogy ’} ennek a rovatnak a keretében átalakulásban lévő életünk problémáit a felszínre hozzák, megvitassák és megoldják; nagy szolgálatot tehetnek vele a hazának. Én szívesen segítek. A kedvező eredmény egyik legfontosabb feltétele azonban az, hogy akadnak még olyanok, akik »illik — nem illik«-et vitává, »ennek még nincsen itt az ideje« jelszóval továbbra is arra törekednek, hogy az országot a ma- radiság hínárjába fullasszák. Azt tanácsolom, hogy beszéljenek őszintén és cselekedjenek bátran. Amikor ezt mondom, egy kiváló emberi példakép lebeg a szemem előtt: Kádár Jánosé. Velem együtt emlékezhet ma mindenki arra, hogyan fogadták őt akkor, amikor a kormány kerekét a -kezébe ragadta. A könyvéről van szó. — A címe: »Gyerekeink érdekében«. Ha jól meggondoljuk, ez is »kényes« téma. Elképzelhetetlen erről a témáról másképpen beszélni, mint őszintén. Egyébként az én véleményem az, hogy minden témáról * őszintén kell beszélni és lehet is. j Fogalmazás kérdése az egész. Ma- j gától értetődik, hogy őszinte köny- ] vet írtam. A téma beletartozik a »Családi élet« rovatba. Most mit ír? Újra könyvet. Erkölcstant és illemtant az ifjúság számára. Ugy- hiszem, hasznos írsz... Hasznos és főként időszerű. Dezséry László könyve nemcsak őszinte, hanem okos is. Jó lenne, ha mindenki elolvasná és hozzászólna. Amit az ifjúság mai magata fisának okairól, az aktába i könyv égetésről, a szülők és pedagógusi •'. felelősségéről, a hazafiságról, a szocializmusról, a vallásról, a csa’ádi életről, a nemi életről és a nevelésről mond, azt mind el kell olvasni. Hasznos tudnivalók Kristályüveget enyhe szappanos vízben mossuk, puha hajkefével, vagy gumiikefével. Kevés spirituszos vízben kell tisztítani, vászonronggyal letörölni. Kristályüvegeket sohasem szabad szódás vízben mosni, inkább kis konyhasóval végigdörzsöljük mosás után, attól fényes lesz. Csempét legjobb szalmiákos vízzel mosni, aztán szárazra törölni. Kefék tisztítása. Fogkefét minden használat után jól ki kell mosni és felállítva szárítani. Haj-, bútor- és ruhakefét időnként a következő módon kell tisztítani: Először sűrűfogú vasfésűvel kifésüljük, ezután kézzel veregetjük papír felett, majd benzinben áztatjuk. Ha a kefe megpuhul, mártsuk tömény timsóoldatba, ettől újból megkeményedik. Cipőkeféket meleg szódás vízben kell kimosni. Finomabb cipőkefét ugyanúgy tisztítunk, mint ruhakefét. OYYYYYYYTY' VYVyY7VYYYVYYY7TY‘?7YVYYVV7 ffTTTTTTTTTTfTTTTfVTTfTTfTTTTTTtfyTTTí YYYYVYIl. 7YT7YY7VYYYTY7YTY77YTTYYYY Növeljük a csecsemők ellenállását az influenzával szemben Téli hónapokban a fertőző betegségek közül csecsemőinket és kisgyermekeinket az influenza, illetve annak súlyos szövődményei: tüdő- gyulladás, mellhártyagyulladás, gyomor-, béihurut, vérkeringési zavarok, középfülgyulladás, agyvelőgyul- iadás veszélyezteti. Minél fiatalabbá csecsemő, vagy kisgyermek, a betegség annál súlyosabb lefolyású. Befolyásolja a betegséget az, hogy milyen fokú a csecsemő, illetve kisgyermek szervezetének védekező képessége. Az influenza cseppfertőzés útján terjed emberről emberre. A leginkább személyes ragályterjesztők a járó, enyhébb betegek, akiknek száma a téli időben igen nagy. Mivel az influenza megelőzésére ajánlott gyógyszerek teljesen bizonytalan hatásúak, a fertőzés elkerülésének egyedüli módja volt a beteg egyén teljes elkülönítése. A betegek elkülönítése azonban gyakorlatilag nehezen keresztülvihető, hiszen az enyhébb, de azért fertőző -betegek nagy része orvoshoz sem fordul, sőt folytatja foglalkozását, és veszélyesebb a közre, mint az a súlyos beteg, aki ágyban marad. Arra kell tehát törekedni, hogy a csecsemőik és kisgyermekek ellenállását, védekezőképességét segítsük elő, hagynia már megfertőztek, a fertőzést könnyen le tudják küzdeni. A legfontosabb, hogy az anyák téli időszakban is feltétlenül szoptassanak — tudniillik az anyatej útján kapják meg a csecsemők a szükséges védőanyagot. Ha kevés az anya tej, azt ésszerű és csakis a gyermekorvos által előírt táplálékkal kell pótolnunk. Feltétlenül kapják meg a csecsemők a téli időszakban a kéthónaponként szükséges D-vitamin oltást. Kisgyermekeknél a megfelelő táplálással és táplálék nyújtásával tudjuk a védekező képesseget lokozni. A helyesen összeállított gyermeki étel tartalmazzon naponta átlag fél liter tejet, mint jó állati fehérje- és mész- forrást, hetenként négyszer adjunk burgonyát, mint legjobb -minőségű növényi fehérje, D- és C-vitamin- íorrást, hetenként háromszor leveles főzeléket, mint jó mészforrást, legalább háromszor színes főzeléket, mint jó A-vitaminforrást, minél gyakrabban nyersen fogyasztható kerti véleményt és gyümölcsöt, mint jó C-vitamin- és vasforrást. Kiegészítjük ezt -tojás, máj, soványihús adásával. Kisgyermekeknél is fontos a D-vitamin nyújtása csukamájolaj, D-vi- tamindrazs-é formájában. C-vatamint külön tablettában is adagolhatunk a csecsemőknek és kisgyermekeknek. A rendszeres levegőztetés szántén növeli a védekezökepességet. Ha a kisgyermek, vagy csecsemő megbetegedett, megkapta az influenzát, nagyon fontos az orvosi utasítások betartása. Ez igen nagy jelentőségű mind a betegség lefolyása, mind pedig a szövődmények lefolyása szempontjából. Miért vannak tarka ludak? Valamikor réges-régen, mikor még a kő is lágy volt, csupa fehér lúd élt a világon, tarka nem volt egyetlen egy sem. A tarka ludak a rabló Kutuj gonosztette után jelentek meg, mindjárt megtudjuk, hogyan. Kutuj gyermekeidet rabolt és eladta őket. Egyszer egy gyönyörű szép kislányt rabolt el, Halimát. A gonosz rabló hazavitte a kislányt, bezárta egy ketrecbe, 6 maga pedig újra elment hazulról. Mielőtt elment, telerakta a ketrecet nagy fehér varázskövekkel. Ezek a kövek gonosz szeműkkel szüntelenül figyelték a foglyul ejtett kislányt. Mozdulatlanok voltak, de amint Halima egy lépést tett a ketrec ajtaja felé, útjába hömpölyögtek. és tapodtat sem engedték tovább. Kutuj néha hetekig, sőt hónapokig volt távol. Míg odajárt, a kövekre bízta szerencsétlen rabjait. Azok csak a földre szórt magvakkal táplálkoztak, meg vízzel, azzal is csak akkor, amikor a gonosz kövek megengedték. Halima már hetek óta sínylődött szomorú börtönében. Sírt szegényke, sóhajtozott, de ez nem sokat segített rajta. Fogyott és sápadt egyre. Szép piros orcája elhalványodott. Gondolkozott, hogyan szökhetne meg Kutuj fogságából, de nem tudott kitalálni semmit. Vastagok a falak, még vasabroncs is van rajtuk. Csak az ajtó mellett volt egy keskeny rés, amelyen kis fény szűrődött be, de ez olyan kicsi volt, hogy legfeljebb egy libuslta fért volna ki rajta. — Istenem, istenem, miért nem vagyok kisliba! — sóhajtott szegény kis Halima keservesen. — Akkor kiférnék ezen a résen és megmenekülhetnék! Alig mondta ki ezeket a szavakat, csoda történt. Teste mind kisebb, még kisebb lett, addig fogyott, addig törpült, míg akkora nem lett mint egy tojásból épp mos kibújt kisliba. Akkor gyorsan pihés tol- lacskái nőttek, piros kis lába, szárnyacskája, piros csőre. Halima örömmel verdesett még gyenge szárnyaival, aztán gyorsan kisurrant az ajtó melletti résen. A gonosz kövek látták a libuskát, de sehogy sem értették, hogy került a ketrecbe. Az pedig futott, futott és mind messzebbre futott a rabló házától. Már jó messze járt, amikor a kövek észbekaptak, hogy a libuska bizony Halima volt. Nosza, hamar átváltoztak ők is ludakká és Halima üldözésére in- világon. dúltak. Halima fu közben egy pataki ért. A patak men idegen ludak legelt Beállt közéjük. A lil csipdesni kezdték az jövevényt. Akkor liszott a patakba és bújt a sás közé. A vek hasztalan keres a menekülő Halirr Hazamentek és fé várták Kutuj bünte sét, amiért nem vigy tak eléggé a fogolyrc Halima megmerlek de soha többé nem z hozhatott át kislánn örök életében libu: maradt. Tolla pe, nem fehér lett, han tarka. Azokon a hel ken, ahol az idegen iák meg csipkedték, s; fehér tollai fékéti változtak. Mikor pe, lud-mama lett, kit nyei is mind tarkán j tek a világra. Az vannak tarka ludak
