Somogyi Néplap, 1957. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-31 / 255. szám
4 Zárszámadás előtt Valójában most kezdik a közös gazdálkodást AZ ÖTVENHAT—ÖTVENHETES gazdasági év lezárásakor úgyszólván kevés számbavenni való akad a somogybabodi Petőfiben. A Haladás Termelőszövetkezetet négy esztendős múlt után szétmorzsolta az ellenforradalom. Megannyi parcellára szakadt a száznyolcvan hold közös föld. Ám a nyár elején a huszonegy, ismét egyéni sorba sodródott család közül néhány meggondolta magát: új szövetkezetét csináltak, tizenhat hold saját, meg ötvennégy hold állami földön. Porga József, a Haladás volt elnöke, aki maga köré gyűjtötte a közös gazdálkodás híveit, azt mondta akkor nekik: «-Nem hullik manna az égből az ölünkbe. Egyhamar nem lesz aranyéletünk ebben a szövetkezetben, mert csaknem üres kézzel kell újból elkezdenünk. Vegye fontolóra mindenki előre a dolgot, s csak az álljon közénk, aki meri vállalni egyelőre a nélkülözést is, meg tartósan a kemény munkát is.« Nem rettentett vissza egyetlen vele egyetértőt sem ez az őszinte, de cseppet sem kecsegtető beszéd, a valóság ilyen szépítetlen ecsetelése. Gyűltek a nevek, aláírások a belépési nyilatkozaton. Akkor meg nyelvére vette a falu — azaz a község néhány hátramozdítója —, hogy «-nézzétek csak, a kommunista Porga any- nyira beleszokott a téesz-elnökségbe, hogy nem tud meglenni pozíció nélkül. Most is azért mesterkedik a csoport összehozásán, hogy vezető lehessen, hogy ne kelljen a mezőn dolgoznia.« Hát nem ezért «mesterkedett« Porga elvtárs. Hanem azért, hogy neki és agrárproletár társainak jobb, biztosabb kenyérkereseti lehetőséget teremtsen. De a bántó híresztelés mélyen belemart szívébe, önérzetébe. — Nem hátrálok meg — mondta az alakuláskor — de elnöknek válasszunk mást. Mégis létrejött a Petőfi Termelőszövetkezet. Kruppai János, Ba- luka Lajos, Matucza Pál, Varga György, meg a vezetéssel megbízott Horváth István mellett az élvonalban menetelt Porga József is. Ez az esztendő amolyan kettős jellegű: egyénileg arattak, egyénileg vetettek, kapálták, takarították be a kukoricát, de közösen szereztek három lovat, két tehenet, s a gatter is, meg a daráló is a szövetkezet javára dolgozik. Nem kell hát fejet hajtaniok senki előtt, hogy «-legyen olyan jó, hozza haza a kukoricámat«, vagy adjon egy fazék tejet a gyerekeimnek, majd megszolgálom«. Hogy miből tartják el az állatokat? öt hold rétjük sok szénát termett, s a daráló vámkeresménye a jószágoké, meg aztán a tagok a magukéból adnak egy-egy zsák kukoricát, hogy legyen ropogtatnivalójuk a lovaknak. Az ősszel hozzáfogtak a közös munkához. Az árpának lucerna- földet törettek fel traktorral, a búzát pedig szarvaskerep után vetették. Rozsuk is jó talajba került. Valóban nem az égből várják a mannát. A vetés előtt a kalászosok ágyát jól megszórták szuperfoszfáttal. így bizony az ő harmincöt holdas eszi vetésük a legszebb a határban. A TÖBBI DOLOGGAL a tavaszt várják. Akkor minden bizonynyal nagyobb lesz a létszám. Kezd már elülni a fenyegetések, becsmérlések zaja, az ENSZ-től is mind kevesebben remélik a szövetkezet újbóli szétrobbantásának lehetőségét, meg az idei októberhez fűzött tsz-ellenes remények is elfonnyadtak. Rebesgették ugyanis a «kontyos rádiók«, hogy az ellenforradalom kirobbanásának egyéves évfordulója után nemcsak feloszlatják a szövetkezeteket, hanem végeznek minden szövetkezeti taggal is. Ezzel szeriben Spanics János már tudatta is a Petőfi tagjaival, hogy két holdját még ezen az őszön a hetven holdhoz akarja csatoltatok (Kutas) SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1957. október 31. 3 CIKKÜNK NYOMÁN < 3 Feljelentettük 3 a biztosítási csalás 3 elkövetőit 3 Lapunk október 6-i számának 3«Meddig marad a bűn büntetlenül 5 Kiskorpádon?« című cikkében töb- 3 bek között megírtuk, hogy Nemes 3 János volt vb-elnök a vele egy háztartásban élő sógora 5 hold bérföld- 3 :ének termését jégkár ellen biztosi- 3(.otta. A nyári jégverés után a leara- 3tott búzára nyolcvan, a csaknem 3sértetlen kukoricára és mákra pezóig száz százalékos -kárt jelentett be. • Becsapta a károk felbecsülésére a [községbe kiküldött megbízottat, s •így több mint hétezer forint kártérítést vett fel jogtalanul. A cikk megjelenése utáni nap bejjött a szerkesztőségbe Nemes János Jsógora, Maries Gyula, a névleges 3biztosító, s elmondta, hogy a 740C 3 forintos kártérítési összeg csekkszel - 3 vényét ő írta alá Nemes kérésére, de 3 a pénzből egy fillért sem látott, az 3Nemes János zsebébe vándorolt, mi- 3vel ő fizette be a biztosítási díjat. 3 Cikkünkre a minap levelet kap- 3tunk az Állami Biztosító Somogj 3 megyei Igazgatóságától, melyber 3Frimm Géza igazgató alátámasZtjs 3cikkünk helyességét. 3 Idézzük a levelet. 5 «Lapjuk október 6-i számábar ijNemes János volt kiskorpáéi tanácselnökről, illetve annak sógoráról * Maries Gyuláról szóló cikkükre í vizsgálat alapján közöljük, hogy nevezett Nemes János a kiküldőt jégkárbecslőt megtévesztette, nen a sógora által használt lartalékföld területet mutatta meg, hanem ; község súlyosan károsodott hatá részét, s ennek alapján történt a kárbecslés. A felülvizsgálat során meg állapítottuk, hogy búza és mák utár — a tényleges vetett területre kártérítés egyáltalán nem jár, a százszázalékra felvétetett tengerit pedif mindössze húsz százalékos jégkái érte. Ennek alapján a megállapított 7660 forintból csak 640 forint kártérítés illeti meg őket. Tekintette arra, hogy az eljárás kimeríti a biztosítási csalás tényét, ellenük a bűnvádi feljelentést megtettük. Egyben közöljük, 'hogy a fenti jogtalanul felvett 7020 forint összegből október ?.2-én 3000 forintot visszatérítettek a vállalatnak.« — Kaposvár anyakönyvi hírei ►Születések: Csajághy István leány; 1 Ibolya, Ipsits György fia János, Far ;kas Henrich leánya Henriette, Ko ► zári Kálmán leánya Lídia, Székelj ;Antal fia Antal, Pető János fia Jó- Izsef. Halálozás: Ilia József 78 éves J Taroson Kálmánná 78 éves, Tóti ► Istvánné 38 éves, Sós István 37 éves 1 — Állat és kirakodó-vásár van ma, 1 csütörtökön Hátrány községben. ► — Az európai vasutak menetrendi -bizottsága Nápolyban ülést tartott, - amelyen megtárgyalták a jövő évi j nemzetközi vonatok menetrendjét. Az ► ülésen elhatározták, hogy 1958-tól j új -nemzetközi expressz vonat közle- j kedik hazánkon át, a Pannónia ex- jpressz. A vonat Berlin—Prága—Budapest—Belgrád—Szófia között köz- 1 lékediik. ► — Szovjet művészdelegáoió érkezett a szovjet film ünnepére. Boírisz Csirkov -filmszínész, Julij Rajz► man filmrendező és Irina Szkobceva ► filmszínésznő vesznek részt a megnyitón. A delegáció negyedik tagja, j Vera Mareckaja színésznő november ► 9-én érkezik hazánkba. I — 600 forint pénzbírsággal sújtotta ja Kaposvári Járási Tanács igazgatá- -si osztálya Kerecsényi Károlyt, a ► Kaposvári Sertéstenyésztő és Hizlaló ► Vállalat igazgatóját a mumkás-véde► 'em elhanyagolása miatt. ► — A libanoni cégek 350 tonna víz► :sövet -vásároltak a magyar külke- jreskedelmi vállalatoktól. A Csepel j Műveknél gyártott mintegy hat-van- ; ezer dollár értékű csővel bővítik a ; beiruti vízcsőhálózatot. — A pápai Elekthermax gyárban : megkezdték az alumínium kávéfőző- ; gépek sorozatgyártását. Az újpesti /kávéfőző kicsinyített mása az esz- : presszó-gépeknek és egyszerre négy : személy részére főzhetnek rajta ká- :vét. Az új gépet 120 forintos áron :a közeli napokban hozzák forgalomba. — A »Gyermekvárosért« indított mozgalom tégla jegyeiből a kapósvári Rendelt-szabóság dolgozói igen szép számmal vásároltak. Eddig 270 darab 5 forintos jeggyel járultak hozzá a gyermekváros felépítéséhez. — A Balatonon az elmúlt hónapokban több mint százezer dolgozó -öltötte szabadságát. Az üdülőkben most a téli szezonra készülnek. Ja- /í-tják, takarítják az épületeket, a 3ZOT -pedig megkezdte a téli üdültetés szervezését. Az első vendégek október végén érkeznek a siófoki üdülőbe. — Hét év alatt hatszorosára emelkedett gyógyszerkivitelünk. A magyar gyógyszerek ma már világszerte ismertek. — Értesítés a szántód!—-tihanyi kompjárat megszüntetéséről. Értesítjük az utazóközönséget, hogy a Szántódrév—Tihanyrév közt közlekedő elavult komp korszerűsítési munkálatai miatt a járműforgalmat ott f. év november hó 4-től 1958. év márciusig szüneteltetjük. Gyalogosok és kerékpárosak -részére Szántódrév—Tihanyrév közt motoros áfc- kelőjáratot tartunk fent a menetrendben meghirdetett időpontokban. MEHART Balatoni Kirendeltsége, Siófok. Csiky Gergely Színház: Marica grófnő. Este 7 órakor. Kisfaludy: Kérők. Tájelőadás a Bárdibükki Állami Gazdaságban. Vörös Csillag: Dani, 5, 7, 9 órakor. Szabad Ifjúság: Aida, 5, 7, 9 órakor. KIOSZ Béke Mozi: Dankó Pista, 4, 6, 8 órakor. Eippl-Rónai Múzeum: Gsrégészeti, várostörténeti, néprajzi, -természet- tudományi kiállítások és a somogyi képzőművészek őszi tárlata. Nyitva: 15—19 óráig. Megyei Könyvtár: Könyvkölcsönzés és olvasótermi szolgálat 13—19 óráig. Ifjúsági Könyvtár: Könyvkölcsönzés 13—18 óráig. Äz államigazgatás! eljárás szabályairól Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán törvényt fogadott ei az állam- igazgatási eljárás általános szabályairól. E törvényt a szükség alkotta, mert sem a felszabadulás előtt, sem a felszabadulás után nem volt olyan egységes jogszabályunk, :unely az államigazgatási eljárásra, az eljárás során az állampolgárok jogaira és kötelességeire, valamint az államigazgatási szervek jogaira és kötelességeire vonatkozó részletes szabályokat tartalmazott volna. Áz államigazgatási eljárást — szemben a bírói eljárással — nagy arányú kötetlenség jellemezte, s ez a kötetlenség különböző gyakorlatok kialakulásához vezetett. Egyes esetekben pedig a törvényesség megsértését is maga után vonta. Az október elsején hatályba lépett törvény szerint az államigazgatási eljárásban is alkalmazni keil a törvény által felállított kötött szabályokat. Az államigazgatási szerv hatáskörét jogszabály állapítja meg, s jogszabály határozza meg azt a szervet is, mely az ügyben első fokon eljár. Ha a jogszabály másként nem intézkedik, az államigazgatási ügyek tanácsi hatáskörbe tartoznak és az első fokú, tehát községi, vagy városi tanácsok megfelelő szakigazgatási szervei járnak el. Az államigazgatási eljárásban a fokozatok megtartása kötelező. Ha téhát egy adott ügy a községi tanács vb, vagy annak szakigazgatási hatáskörébe tartozik, akkor ebben az ügyben első fokon semmilyen más szerv nem járhat el, még a községi szerv felettese sem. Természetes, ha az alapfokú határozatot fellebbezéssel támadják meg, az ügy felkerülhet a felettes államigazgatási szervhez. Eljárásra általában az a szerv az illetékes, amelynek területén az ügyfél állandó, vagy ideiglenes lakóhelye, vagy munkahelye van. Azért vált szükségessé az ideiglenes lakóhely szerinti illetőség megállapítása is. mert nagyon sok ember nem a munkahelyén lakik, hanem attól sokszor több száz kilométerre és ilyen esetekben nem volna célszerű az ügyfelek felesleges utazgatása. Ez többletkiadással és munkaidő kieséssel járna. Amennyiben az eljárás a lakóhely szerinti államigazgatási szervnél indul meg, a fél kérheti az ügynek a munkahely szerinti szervhez való áttételét és viszont. Az államigazgatási szerv a hatáskörébe tartozó ügyekben illetékességi területen köteles eljárni, Eddig ez jogszibáljban sehol sem szerepelt és megtörténhetett, hogy az ügyfelek különböző kérelmeivel, panaszaival, vagy bejelentéseivel az arra illetékes szerv egyáltalán nem foglalkozott. Október 1-e után ez nem fordulhat elő, men minden ügyben általában 30 napon belül érdemben intézkedni kell. Az ügyfelek kérelmeikkel, panaszaikkal, vagy bejelentéseikkel írásban, vagy szóban fordulhatnak az államigazgatási szervekhez. Ameny- nyiben az ügy olyan természetű, a fél kérelmére jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ügyfél helyett törvényes képviselője, vagy meghatalmazottja is eljárhat. Ha ez a meghatalmazott ügyvéd, akkor írásbeli meghatalmazással kell rendelkeznie. Az ügyintéző saját ügyének elintézésében nem vehet részt. Nem vehet részt továbbá, mint ügyintéző az ügy intézésében az a személy, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható. Az ügyintéző köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. Amennyiben ezt nem teszi, a kizárási okot az érdekelt ügyfél is bejelentheti. Ezzel elkerülhető, hogy baráti, rokoni kapcsolatban lévő személyek ügyeiben, vagy haragos viszonyban, perben álló személyek ügyeiben elfogult államigazgatási alkalmazottak döntsenek. Az államigazgatási szerv megidézheti azt a személyt, akinek meghallgatása szükséges. Az állampolgárok az idézésre kötelesek a megjelölt időben és helyen megjelenni. Aki az írásbeli idézésre nem jelenik meg és magát megfelelően ki nem menti, azt 50, ismétlődés esetén 100 forintig terjedő bírsággal lehet sújtani. Ugyancsak meg lehet bírságolja azokat a személyeket, akik megtagadják a tanúzást, a szakértői közreműködést, vagy akadályozzák a hatóság által elrendelt szemle megtartását. Az a személy pedig, aki az államigazgatási szerv előtt hamis adatokat vall, vagy hamis szakértői véleményt ad elő, okirathamisítás bűntettét követi el és egy évig terjedhető börtönnel büntethető. Előfordulhat, hogy az államigazgatási szerv jogszabálysértő határozatot hoz. Ilyen esetben a törvény módot ad arra, hogy a határozatot hozó szerv azt hivatalból, vagy kérelemre visszavonhassa, vagy módosíthassa, amennyiben ez a visszavonás, illetve módosítás nem sértené az állampolgárok által gyakorolt és jóhiszeműen szerzett jogokat. A törvénynek ez a rendelkezése lehetővé teszi, hogy akár tárgyi, akár jogi tévedés fordult elő a határozat meghozatalánál, azt a határozatot hozó szerv fellebbezési eljárás mellőzésével, tehát rövid úton kiküszöbölje. Természetesen e lehetőségen felül továbbra is nyitva áll a fellebbezés joga mindazok előtt, akiknek jogát, vagy jogos érdekét az első fokú határozat sérti. A benyújtott fellebbezéseknek általában halasztó hatályuk van. Ez azt jelenti, hogy a fellebbezés elbírálásáig a megfellebbezett határozatot nem lehet végrehajtani. Kivételt képez, ha ezt életveszély, fontos közbiztonsági okok teszik szükségessé, vagy ha a végrehajtási jogszabály kimondottan lehetővé teszi. Az állampolgárok alkotmányos jogainak fokozottabb védelmét, a törvényesség feltétlen érvényesülését biztosítja a törvénynek az a rendelkezése, mely szerint bizonyos ügyekben az államigazgatási szerv által hozott határozatot a bíróság előtt lehet megtámadni. Míg az államigazgatási eljárás során az állam- igazgatási szerv és a fél között bizonyos fölé- és alárendeltség alakul ki, mert az állami szerv akaratát a fél beleegyezése nélkül is kikényszerítheti, addig ha az ügy a bíróság elé kerül, ott az államigazgatási szerv is ügyfélként szerepel, s a feleket az egyenlőség, mellérendeltség viszonya jellemzi. A törvény alapján bírósághoz lehet fordulni pl. lakás, vagy lakrész igénybevételét elrendelő határozat, vagy intézkedés, továbbá lakáscsere jóváhagyását megtagadó határozat ellen, vagy adó- és illetékkötelezettséget megállapító határozatnak a kivetés jogalapja tekintetében. Ugyancsak bírósághoz lehet fordulni más •— e. törvényben meghatározott — ügyekben A bírósági eljárás bevezetése egyes államigazgatási ügyekben nem jelenti a bíróságnak államigazgatási szervekké való átalakulását, és nem jelent külön fellebbezési eljárást, hanem a törvényesség biztosítását van hivatva szolgálni. Épp ezért nem minden ügyben, hanem csak a törvényben felsorolt ügyekben lehet bírósághoz fordulni. Ezekben az ügyekben is csak akkor, ha államigazgatási úton a fellebbezés ki van zárva, vagy a fellebbezés jogát már kimerítették. A bíróság általában nem változtathatja meg az állami szervek döntését és nem hozhat új tartalmú határozatot, hanem hatályonkívül helyezheti az állami szerv döntését és új határozathozatalra kötelezheti. Természetesen azonos tényállás mellett az állami szerv nem ismételheti meg a hatályon kívül helyezett határozatot. Az ügyészi beavatkozásnak és ügyészi óvásnak az eddigiekhez hasonlóan továbbra is helye van, sőt az óvással megtámadott határozatot hozó szerv felettese az óvás kérdésében most már záros határidőn — 30 napon belül — érdemben köteles határozni. Az államigazgatási ügyekben hozott határozat vagy intézkedés ellen panasszal élhet az a fél, akinek jogát vagy jogos érdekét a határozat vagy intézkedés sérti. A fél panasz- szal élhet abban az esetben is, ha az állami szerv határozathozatali vagy intézkedési kötelezettségét elmú- lasztja. A panasz elbírálása a panaszolt határozatot hozó vagy intézkedést tevő szerv feletteséhez tartozik. Az állami szerv a panaszt nem köteles érdemben elbírálni, ha az ügyfél elmulasztotta a fellebbezést, vagy fellebbezett, de e tekintetben még nem történt döntés, végül, ha a panasszal megtámadott határozat jogerőre emelkedése óta egy év eltelt. Amennyiben a panasz a tanácsok végrehajtóbizottságainak szakigazgatási szervei által hozott határozat vagy intézkedés ellen irányul, úgy annak elbírálása a végrehajtóbizottság hatáskörébe tartozik. A törvény tehát megszünteti azt az áldatlan állapotot, miszerint bárki* bármikor, bárhova» bármilyen ügyben panasszal élhetett. Ez az állapot csak a felesleges írásbeli intézkedéseket növelte. A legtöbb esetben egyes notórius panaszkodik, vagy névtelen levélírók sokszorosítva küldözték panaszaikat különböző illetékes, sőt illetéktelen szervekhez s ezzel felesleges munkát okoztak azoknak anélkül, hogy az ügyben érdemi intézkedés történt volna. A sok-sok panaszoslevél ugyanis végül ahhoz a szervhez került, amely az ügyben az eljárásra illetékes volt. Most ez az állapot megszűnik, mert ha valakinek jogait, vagy jogos érdekét valamelyik államigazgatási határozat, vagy intézkedés sérti, akkor azt fellebbezéssel támadhatja meg. Ha a fellebbezési eljárás során sem nyer orvoslást a sérelem, akkor nyitva áll vagy a bírói eljárás, vagy az ügyészi óvás lehetősége, vagy az a mód, hogy a megfelelő felettes szervhez panaszt tegyen. Ha a fél a felsorolt jogorvoslati lehetőségek valamelyikét igénybeveszi és kimeríti, de panasza nem nyert orvoslást, úgy valószínű, nem \ alódi, hanem csak vélt sérelemről van szó. Hiszen azért van állam és azért van jog, hogy biztosítsa a társadalmi együttélés szabályainak betartását. Aki pedig ezeket megsérti, maga számára nem tartja kötelezőnek, azt az egész társadalom érdekében az állam rendelkezésére álló kényszerítő eszközökkel kell erre rászorítani. A szocialista állam és szocialista jog a társadalom túlnyomó többségének érdekeit védi és szolgálja. Minden állampolgárnak egyéni érdeke is tehát, hogy őrködjön a szocialista társadalmi együttélés szabályainak betartása felett, hogy érvényesüljön a szocialista törvényesség, annak mindkét oldala. Az állami szervek tartsák tiszteletben és oltalmazzák a dolgozók törvényes jogait, azokat egyetlen állami szerv, vagy alkalmazott s* sértse meg. Ugyanakkor az állampolgárok is tiszteljék a törvényeket, tegyenek eleget állampolgári kötelességeiknek, becsüljék meg és segítsék az állami szerveket, vegyenek részt azok tevékenységében. Kaszás József a Megyoi Tanács VB osztályvezetője.
