Somogyi Néplap, 1957. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-30 / 254. szám

Szerda, 1957. október 30. tawsm&si SOMOGYI NÉPLAP 3 A* Uj lappal kezdjük szakszervezeti életünket — Egy vezetőségválasztó taggyűlés tanulságai — A munkaidő befejeződött. Lassan gyülekeznek a szentai kertimag ter­melő vállalat szervezett dolgozói. Azért gyűltek össze, hogy meg­hallgassák a szakszervezeti bizottság beszámolóját a végzett munkáról, demokratikusan megválasszák, illet­ve kiegészítsék a szakszervezeti bi­zottságot s küldöttet válasszanak a megyei szakszervezeti küldöttválasz­tó tanácskozásra. Arrukcr megkezdő­dött a vezetőségválasztó taggyűlés, mintegy kilencvenen szorongtak a gazdaság ebédlőjében. Az elemzés hiánya Dergecz János, a szakszervezeti bi­zottság elnöke tartott beszámolót. Az előterjesztett beszámoló gyenge volt. Az előadó lényegében nem mondott semmit. Azaz kb. a követ­kezőket mondotta: 1. Az októberi ellenforradalom óta nem csináltunk semmit. Az SZB nem dolgozott, nem ülésezett. A szakszervezeti bizalmiakkal nem foglalkoztunk. Taggyűléseket nem tartottunk, hiányzott a szervezeti élet. 2. A termelési kérdésekkel nem foglalkoztunk, bár ismerjük a MEDOSZ központi vezetőség ide vonatkozó határozatát. Csak egy termelési tanácskozást tartottunk. 3. Érdekvédelem a gazdaságunk­ban nincs. 4. Sport és kulturális kérdésekkel nem foglalkoztunk. 5. A gazdaságvezető gátolta, aka­dályozta a szakszervezeti munkát. Ügy vélem, hogy a volt vezetőség lebecsülte a szervezett dolgozókat, nem készült megfelelő, alapos, el­mélyült munkával a vezetőség­választásra. Pedig a vezetőségválasz­tó taggyűléseknek nagy jelentősége van a szervezett dolgozók életében. Alkotó vita A vezetőségválasztó taggyűlésen aktív, alkotó vita bontakozott ki. A felszólalók bátran bírálták a szakszervezeti bizottság fogyatékos­ságait, az elhangzott beszámoló gyengeségéit. Érezni lehetett, hogy a felszólalókat áthatja a szakszerve­zetért érzett felelősség. Császár István elmondotta, még júniusban történt, hogy bérkérdés­ben panasszal fordult a szakszerve­zeti bizottsághoz. Kérelmét a szak- szervezet nem vizsgálta ki. Dávid Pál felszólalásában megál­lapította, hogy a beszámoló 90 szá­zalékban nem tett mást, mint bírálta a gazdasági vezetést. Miért nem be­szélt arról a szakszervezeti bizott­ság, hogy milyen hibák vannak a szakszervezeti munkában? Pálizs János felszólalásában el­mondotta, hogy két hónapja dolgozik a gazdaságban. Mindeddig nem tud­ta, ki a szakszervezeti bizottság elnö­ke, kik a szakszervezeti bizottság tagjai és mindössze fél órával a taggyűlés előtt tudta meg, hogy ve­zetőségválasztó taggyűlés lesz. Pá­lizs János a továbbiakban az ellátás hiányosságait, a szakszervezet nem­törődömségét bírálta. Ezután Dávid Imre elvtárs párt- titkár szólalt fel. Elmondotta, hogy a hibák, bajok, kudarcok alapvető oka: külön utakon járt a pártveze­tőség, a gazdasági vezetés és a szak- szervezet. Felelősség terheli a szak- szervezet vezetőit, mert nem kérték a pártvezetőség segítségét. A szak- szervezeti bizottság nem foglalkozott a dolgozók életének, munkakörülmé­nyeinek javításával. A jövőben se­gíteni fogjuk a szakszervezeti élet kibontakozását, részt veszünk a szakszervezeti bizottság ülésein, s elmondjuk észrevételeinket, javasla­tainkat, dicsérjük, bíráljuk a szak­szervezetben mutatkozó pozitív és negatív jelenséget. A vitában felszólalt Somogyi Ist­ván elvtárs gazdaságvezető. Az a véleménye, hogy a beszámoló lázított a gazdaságvezetés ellen. Ta­gadja, hogy ő akadályozta volna a szakszervezeti élet fejlődését. El­mondotta, tudja nagyon jól, hogy mi a szakszervezet jelentősége. A vita során sok érdekes észre­vétel, megállapítás, javaslat hang­zott el. Ez a tény azt igazolja, hogy minden reális alap megvan a hibák felszámolására, a szakszervezeti élet fellendítésére. A pártszervezet titkára a követke­zőket mondta: Egyetértek Dávid Imre és Somo­gyi István elvtársak több megállapí­tásával, de nem minden kérdésben osztom nézetüket. Mindketten azt állítják, hogy a szakszervezeti veze­tőség nem kél te a pártszervezet és a gazdasági vezetés segítségét a munka megjavításához. Ha nem kért segítséget a szakszervezeti bi­zottság, ez hiba a szakszervezetben dolgozó párttagok részéről. A kér­désnek azonban van egy másik ol­dala. A bérrendezést úgy kellett volna végrehajtani, hogy be kellett volna vonni a szakszervezetei. Kér­dezem: az említett munka során a gazdasági vezetés miért nem kérdez­te meg a szakszervezeti bizottságot? A munkafegyelem megjavítása ér­dekében miért nem igényelte a gaz­dasági vezetés a szakszervezet se­gítségét? A pártalapszervezetek egyik fel­adata a tömegszervezetek pártirányí­tása. Ez véleményünk szerint nem­csak azt jelenti, hogy csak -akkor kell segíteni a szakszervezetet, ha ezt a vezetőség igényli, hanem azt is jelenti, hogy a pártszervezetnek állandóan segítenie kell a szakszervezetet munkájában (akfir igényli a segítsé­get, akár nem). Tehát az említett szerveknek közösen kell megolda- niok a feladatokat a pártszervezet segítségével, irányításával. Dergecz elvtárs válaszolt a vitá­ban elhangzott felszólalásokra. ígé­retet tett arra vonatkozóan, hogy Császár István panaszát a szakszer­vezeti bizottság a legrövidebb időn belül megvizsgálja. Elismerte, hogy a gazdaságban volt torzsalkodás, személyi vita. Befejezésül hangsú­lyozta, hogy az eredmények alapja a pártszervezet, gazdasági vezetés és a szakszervezet együttműködése. Uj liappal kezdjük meg (szakszervezeti életünket. Ha együttműködünk, ja­vul a munka, a termelés, a dolgozók anyagi és kulturális helyzete, több pénzünk lesz, több jut az asztalunk­ra. Ezután került sor a szakszervezeti bizottság kiegészítésére. A választás a szakszervezeti demokrácia jegyében zajlott le A dolgozók éltek jogaikkal. Pintér István és Keszthelyi Antal SZB ta­gokat, mert nem végeztek szakszer­vezeti munkát, visszahívták a veze­tésből, s helyettük olyan dolgozókat választottak meg, akik minden kö­rülmények között védelmezik a dol­gozók érdekeit. A taggyűlésen meg­erősítették a háromtagú számvizs­gáló bizottságot, s kötelezték jobb munkára. Egy küldöttet választottak a me­gyei küldött tanácskozásra, Dávid Pál szervezett dolgozó személyében. Meggyőződésem, hogy a megvá­lasztott bizalmiak, szakszervezeti bi­zottsági tagok képesek és alkalma­sak arra, hogy a pártszervezet ve­zetésével felélénkítsék a szakszerve­zeti életet. Tevékenységük nyomán szebb, boldogabb és ■ jobb lesz a dol­gozók élete. Horváth Zoltán, a MEDOSZ megyei bizottsá­gának elnökhelyettese. A HÉT KÖNYVEI Ft Bibliotheca Könyvkiadó: Molnár Gábor: Kalandok a bra­zíliai őserdőben. Vadász- és gyűjtőúton Észak-Brazília ős- vadonában. 329 1. 44 t. 33,— A régi Pest-Buda. Szerk. Ráth- Végh István, Agárdi Ferenc, Tiszay Andor. 112 1. (Hasznos mulatságok 4.) 5,— Európa Könyvkiadó: Gogol: Kisregények és elbeszélé­sek. 625, 1. (Orosz remekírók) 32,— Lorca: Vérnász. Tragédia. 71 1. (Világirodalmi kiskönyvtár) 5,— Gondolat Könyvkiadó: Zolnai Béla: Nyelv és stílus. Tanulmányok. 351 1. 38,— Kossuth Könyvkiadó: Tillard: A bábjátékos. 1—2. kö­tet. Regény. 175, 157 1. 8,— Magyar Helikon: Mann, Thomas: Az elcserélt fe­jek. Regény. 235 1. (Uj Elze­vir könyvtár) 9,— Magvető Könyvkiadó: Benedek Marcell: Először éle­temben. 266 1. 18,50 Bürger—Immermann: Mün- chausen báró. 392 1. (Vidám Könyvek 4.) 4,— Ft Kálnoky László: Lázas csillagon. Válogatott versek. 1939—1956. 143 1. 13,—Ft Vasári István: Tízediziglen. Ver- Ft sek. 122 1. 1 t. 8,50 Ft MEDICINA KÖNYVKIADÓ Balogh Károly: Fogéi távolítás. Ft 118 1. 8 t. (A gyakorló orvos könyvtára) 12,— Ft Buga László: Jó egészség falun, tanyán. 230 1. 8 t. (Az egészség Ft útján 1. 'kötete) 8,— Ft SPORT KÖNYVKIADÓ Benedek Endre: A labdarúgás edzésjátékai. 180 1. 22,— Ft Ft Darnay-Dornyay Béla: Bakony. Útikalauz. 208 1. 8. t. 1 térk. 2. bőv. kiad. 12,— Ft A /equi-tteífó't,.. Nagy Lajos „Válogatott karcolatok” című kötet« most Jelent meg. Kismama bement a henteshez. Kézenfogta kislánykáját. Várandós is volt. Bement a boltba, be a má­sikba, majd a harmadikba. És sehol sem engedték előre. Ő pedig nem tolakodott, mert szé- gyelte volna. Álltak ott férfiak, akiknek fele­ségei hasonló módon járhatnak majd, nők, akik maguk is váran­dósok voltak valamikor. Most mintha mindezt feledték volna. * * * Egy apa mesélte a vonatban egy másik apának: »■A tizenhétéves nagy fiam öl­tözködött. Az anyjának nem tet­szett, hogy kicsit csibészesen tette fel a nyakkendőjét. Azt mondja neki a gyerek: eh, maga nem ért ahhoz ... És legyintett egyet... Én éppen borotválkoztam, csali ezt a legyintést láttam a szemem sarká­ból. Hirtelen megfordultam és visszakézből lekentem neki egyet... A gyerek csak állt egy ideig, nem szólt semmit, majd kikötötte és rendesen csomózta a nyakkendőjét. Halkan elköszönt és ment... Más­nap reggel odajött az ágyamhoz, megcsókolt és azt mondta: »Ne ha­ragudjon, apám, neveletlen vol­tam ...« * * * —i.J— Az ázsiai influenzajárványban megbetegedett emberek sok mun­kát adnak egészségügyi dolgozóink­nak. A kaposvári rendelőintézet nap mint nap délelőtt, délután te­le van olyanokkal, akik orvosi ke­zelésre szorulnak. A minap éppen akkor mentem végig az SZTK első emeletének fo­lyosóján, amikor az egyik ajtó ki­nyílt, s egy kedves, mosolygós, fe­hérköpenyes asszisztensnő dugta lei fejét a hasadékon. Egy pillanat alatt végignézett a félkörben álló emberek csoportján, s mivel úgy találta, ismerős influenzásokkal van dolga, csak így szólt: — Jöjjenek be az ázsiaiak ... Az emberek megindultak. Már majd mindenki eltűnt az ajtó mö­gött, amikor egy idősebb bácsi szó­lalt meg, nagyon csendes hangon: — Kérem szépen én Baléból jöt­tem ... Azért bemehetek? .,. ^ 40 WM um gMlgptgiip 1 A V. I. Lenin beszédet mond a Vörös téren. MOSZKVA 40 ÉVE Moszkva lakóterülete a forrada­lom előtt még ta 12 millió négyzet- métert sem érte el. A régi Moszk­vát kétféle település jellemezte. A városban lévő kőházakban a ka­pitalisták, kereskedők és a bur- zsoá értelmiség egy része lakott. A város környékén pedig nyomorta­nyákon éltek a dolgozók. A régi jelentés szerint Moszkvában 1905- től 1916-ig (ezidő alatt építkeztek leginkább Moszkvában) 200 000 négyzetméternyi lakóterületet épí­tettek be. Csupán 1957-re 9-szer ennyit irányoztak elő. Az utóbbi két évben Moszkvá­ban mintegy 400 000 ember jutott új lakáshoz. Idén 3600 millió ru­belt költöttek a lakásépítkezésre, vagyis 1 milUárddal többet, mint tavaly. A lakásépítkezések gyors ütemét bizonyítja az is, ha összehasonlít­juk az ötödik és hatodik ötéves terv előirányzatát. Az ötödik öt­éves tervben 4,3 millió négyzetmé­ternyi lakóterületet adtak át ren­deltetésének, míg a hatodik ötéves tervben 11,2 milUó négyzetmétert építenek majd be. A lakóházak és kulturális léte­sítmények karbantartására idén SOO millió rubelt fordítanak. A forradalom előtti Moszkvában nagy nehézségekkel küzdöttek a vízellátás területén. A szovjet ha­talom éveiben azután a moszkvai vízvezeték-hálózat kapacitása 15- szörösére emelkedett. A hatodik ötéves tervben a hálózat fejleszté­sére több mint 1,5 milüárd rubelt költenek. 1913-ban a főváros egyetlen gáz­szállítója a moszkvai gázgyár volt. Mindössze 6000 lakást látott el gázzal. Jelenleg több mint 500 0Ó0 moszkvai lakás kap gázt. Ezenkí­vül a Sztavropol—Moszkva gázve­zeték idén már 2-szer, 1960-ban pedig 4,5-szer annyi gázt ad majd, mint 1955-ben. A forradalom előtti Moszkvában csupán egyes házakat fűtöttek gőzfűtéssel. A hőelektromos cent- rálét egyáltalán nem ismerték. Ma már az új házak kivétel nélkül, s a régiek jelentős része is gázfűté­ses. 1910-ben a város néhány főutcá­ján égett villany. Általában gáz­lámpákkal világítottak. Jelenleg Moszkvában 83 500 villanykörte ég. A régi moszkmi hidakról a kö­vetkezőket írta az 1910-ben meg­jelenő »Moszkva Hangja* című újság: »Moszkvában 2 központi híd van — a Kameni és a Moszk- voreckij —, amelyek szerkezete olyan, hogy rajtuk két villamos nem találkozhat.« A szövget fővárosban 2 év alatt (1937—38) tíz hidat építettek. A hi­dak 40 méter szélesek. (Kivéve a Krimszkij-hidat, amely csak 38,5 méter széles). 1913-ban 250 villamoskocsi ösz- szesen 301 kilométeres útvonalat futott be Moszkvában. Jelenleg 2000 villamoskocsi és 1000 troli­busz naponta 5 millió utast szál­lít. A trolibuszok és villamosok út­vonala meghaladja az 1000 kilo­métert. Moszkvában 1924-ben indították meg az autóbuszközlekedést és 1931-ben jelentek meg az első taxik. Jelenleg mintegy 1700 autó­busz és több mint 3000 taxi szol­gálja az utazóközönséget. A moszkvai földalatti naponta mintegy 2,5 millió utast szállít. A Metro jelenleg 43 állomással ren­delkezik, útvonalának hossza je­lenleg 62 kilométer. Moszkva a világ egyik legtisz­tább városa. Az utak tisztántartá­sán 2500 különféle gép dolgozik. Télen több mint 700 gép takarítja el a havat az utcákról. OIAIKOK innen — onnan Fél percenként egy kerékpár, három percenként egy motorkerékpár A minszki kerékpár- és motor­kerékpárgyár dolgozói a nagy ün­A színészek mindig örülnek, ha; a véletlen olyan alkalmat ad a| színpadon, ami által valami új le-: hetőséget találhatnak egy kis, az: éppen a műsoron lévő darabban addig még elő nem fordult játékra,: poenre. Mérgesek viszont, ha ez az: alkalom olyannal! adatik meg, aki »semmi hasznát nem veszi«. így történt ez néhány nappal ez-: előtt is a Béke expresszóban, ahol; a délutáni órákban egy férfi ült; az ablak mellett lévő asztalok egyi-: kénél. Elfogyasztotta feketéjét, az-: tán a felszolgálót szólította: — Fizetni szeretnék, volt egy; dupla feketém, — ebben a pilla­natban felállt, hogy jobban hozzá- férhessen a zsebében lévő pénzhez,; s lábával véletlenül felrúgta az; asztalt.... Borult a szék, s apró I darabokra tört a virágváza. A fér-; fi egy pillanatig állt, nézett, aztán; nagyot sóhajtva folytatta: — Egy dupla feketém... és egy 1 virágvázám ... A néhány asztallal odébb ülő] színészek egyike elkomolyodott: — Óh, ha nekem futna be az es-; ti Marica előadáson egy ilyen já­ték lehetőség! —ger népét megelőző munkaőrség során kiváló eredményeket értek el. A gyár futószalagjáról félpercenként egy kerékpár és hárompercenként egy motorkerékpár kerül le. Az or­szág kereskedelmi lrálózata már több mint 6 600 terven felül ké­szült kerékpárt kapott. A kísérleti műhely dolgozói az Októberi Forradalom 40. évforduló­jára elkészítik az »M—101« motor- iteerékipár mintapéldányait. A 256 köbcentiméteres motorkerékpár ma­ximális sebessége 110 kilométer, 100 Pidiométerenként 3,3 liter üzem­anyagot fogyaszt. A sebesség a kor­mányon elihel>{ezie(tt nyomógombok segítségével kapcsolható át. Az új motorkerékpár igen tetszetős külse­jű. A háromszázezredik cseljabinszki traktor A cseljabinszki traktorgyárban 1933 júniusában készítették el az első lánctalpas traktort. Azóta a gyárban évről évre több és korsze­rűbb gépet készítenek. Nemrégiben a traktorkészítők ünnepélyesen át­adták rendeltetésének a 300 000-ik traktort. Textilgépek Szíriának A kolomeai textilgépgyár dol­gozói határidő előtt teljesítették a Szíriái textilüzemek megrendelé­seit. Elkészült egy csomózógép. több mint 5 000 orsó és egyéb berende- ziés.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents