Somogyi Néplap, 1957. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-30 / 254. szám
SOMOGYI NÉPLAP-vyn'.»4 Szerda, 1957. október 30. Ä mezőgazdasági termelés fejlesztéséről írta: Molnár Imre főagronómus A termelőszövetkeeeti ás egyéni olgozó parasztoknak, valamint a lezőgazdasági szakembereknek gyöntetűen kialakult véleménye, ogy a Somogy megyei föld még azdagabban tud teremni és meg an az előfeltétele annak, hogy az gységnyi területről jóval nagyobb :rmést takarítsanak be. Nem egyöntetű azonban a véle- lény abban, hogy a fejlesztést a telterjes gazdálkodás irányában ogyan lehet a legeredményesebben égrehajtani. A Magyar Szocialista íunkáspárt közelmúltban megjelent gráríézisei elemzik a mezőgazdaság elyzetét és megszabják fejlődésé- ek irányát. Jelenleg még a kisüzemi paraszt- azdaságok vannak túlsúlyban So- »ogy megyében, amelyek nálunk is, e az egész országban önellátásra mdezkedíek be, nem képesek az llandó bővített újratermelésre. Ré- i módon, kisüzemi eszközökkel gaz- álkodnak és ez a magyarázata an- ak, hogy a terméshozamok alacso- yabbak, mint azt a talaj, éghajlaés egyéb adottságok lehetővé tezik. Ez az általános jellemzője a isüzemi gazdaságainknak, de meg ell jegyeznünk mindjárt azt is, ogy a terméshozamok bizonyosfokú övelésére az egyéni gazdálkodási orma mellett is van lehetőség, ha igalább az alapvető agrotechnikai Vadatokat idejekorán hajtják vég- e, fejlesztik állatállományukat és Italában megteszik mindazt, amire ohetőség van a kisüzemi keretek özctt is. A szocialista népgazdaságnak több mezőgazdasági termékre an szüksége, mint amelyet a mező- azdaság a jelenlegi földápolási vi- zonyok mellett maximálisan elő ud állítani. Az_ évről évre fokozódó lelső fogyasztás kielégítése, de az ■xport-lehetőségek kihasználása zempontjából is nem lehet közöm- iös, hogy a mezőgazdaság a belter- esség irányában hogyan fejlődik és i nemzeti jövedelmünkhöz mennyilen járul hozzá. A belterjes gazdálkodási forma teremtheti csak meg 1 jelenlegi népsűrűség mellett a me- őgazdaságban dolgozók célszerű és lasznos munkalehetőségeit. Az elmondottakból adódik, hogy a negye mezőgazdaságának íejlesz- ósében — az agrártézisekben meg^ározolt elvek szerint — kettős i kell elérni: biztosítani kell az ységnyi területen a hozamok és jvedelem növelését, másrészt a je- enlegi birtokelaprózottságot az önkéntességen alapuló paraszti társu- ásoknak, Illetve szövetkezeti gazda- iágcknak kell felváltaniok. E kettős eladat mellett a jelenlegi földbirtok- ási viszonyokból adódóan az egyéni jazdaságok terméshozamait olyan nértékben kell fokoznunk, amilyen nértékben azt a párt és kormány lelyes gazdaságpolitikája lehetővé ;eszi. Ez az érdeke a népgazdaságok, de a szántóföldi terület nagyobbik részén gazdálkodó egyéni iolgozó parasztságnak is. A megye mezpgazdasági termelésnek fejlesztéséért az agrártézisek .ránymutatása alapján még igen sok 1 tennivaló. A helyes talajerőgazdál- iodás egyik igen fontos tényezője előrehaladásunknak. Meg kell teremteni annak a feltételét, hogy a :alaj és kultúrnövény számára a megfelelő tápanyagot biztosítsuk, l'öbb istállótrágyára van szükség. A áelyes kezeléssel a jelenleg rendelkezésre álló istállótrágya hatóanyagát mintegy 30 százalékkal lehetne fokozni. Könnyű kiszámítani, hogy ez egymagában milyen előrehaladást jelent. Minta-trágyatelepeket létesítünk termelőszövetkezeteknél, egyéni gazdáknál és az apaállat-istállóknál. A műtrágyázásban vannak ugyan viszonlagos eredményeink, de hatásuk fokozottabb mértékben akkor mutatkozik meg, ha felhasználásuk az eddigieknek többszöröse lesz és a növények, valamint a talaj tényleges igényeinek megfelelően adagoljuk és használjuk fel. Ennek érdekében több kísérletet állítottunk be, így a scmogyjádi Augusztus 20 Tsz-nél, a ráksi Uj Élet Tsz-nél. A községi gazdasági felügyelők körzetűkben a legszélesebb körben propagálják ezt a módszert és állítsanak be kísérleteket. Eredményeink lesznek a jövő évben arra vonatkozóan is, hogy az elővetemény alá adott nagyobb adag műtrágyának milyen hatása van az utónövényre. Somogy megyében több mint 200 000 kát. hold a savanyú terület, amely javításra 3zorul. Igaz az, hogy a kezdeti lépéseket megtettük és különösen a termelőszövetkezeteknél már mutatkoznak eredmények, de hol vagyunk még ahhoe, hogy ae értékes, meszet kívánó takarmánynövényeket megyeszerte lehessen termelni. A megye állattenyésztő körzetei ott alakultak ki a múltban, ahol a pillangósvirágú takarmány- növények termesztésének feltételei megvoltak. A mészben szegény, savanyú talajokat is ma már meg lehet javítani, ehhez az állam nagy anyagi áldozatok árán segítséget nyújt, csak élni kell a lehetőséggel. Az agrártézisek a kenyérgabona termelésben a vetésterületek minden áron való növelésére irányuló törekvés helyett a fősúlyt a hozamok növelésére és a minőség javítására irányítják. A hozamok növelése szempontjából a tájkörzetek termelési adottságait akkor tudjuk legjobban érvényesíteni a gabonánál is, ha a talaj, éghajlati és csapadékviszonyok figyelembevételével a megfelelő fajta növényt termesztjük. A minőségi gabonák csereakciójánál már ezt figyelembe vettük és olyan fajtákkal láttuk el a termelőket, amelyeknek termesztési feltételei adva vannak. A tervszerűen megszervezett őszi kalászos vetőmagakció céljaira szükséges vetőmagmennyiségeket a megye területén termeljük meg állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben, így azok fejlődését figyelemmel kísérhetjük a szántóföldi szemléken keresztül, és az akció megfelelő időben lebonyolítható. Törekvésünk, hogy a gabonahozamokat növeljük, amely a megfelelő vetésforgó beállításával, a megfelelő fajta, tisztított, csávázott vetőmag felhasználásával, a nagyobb adag műtrágya alkalmazásával, az idejekorán történő vetéssel, tavaszi növényápolással, vegyszeres gyomirtással és a megfelelő érési fokon a veszteségmentes betakarítással valósítható meg. A kialakuló vetésszerkezeti arányok már egymagukban is kedvező eredményeket hoznak, de ahhoz, hogy biztonságossá tegyük a termelést, a termésfokozó tényezők együttes hatását kell érvényre juttatni. A kenyérgabona népgazdasági szempontból nagyjelentőségű termény, ezért szükségszerű az átlagtermést növelni, hogy a kisebb területeken a hazomok növekedése következtében mennyiségileg többet termeljünk, mint az elmúlt években. A fentiekből adódik, hogy több szálas- és abraktakarmány termelése válik lehetővé, amely egyrészt állattenyésztési szempontból, de ta- lajerő^azdálkodási szempontból is éreztetni fogja kedvező hatását. Több aprómagot tudunk termeltetni, amely nemcsak a fokozódó belső szükségletet fogja ellátni, hanem egyrészt export célokat szolgálhat. A kukorica a szántóföld legnagyobb területén termelt abraktakarmány. Terméshozamainak jelentős növekedésére akkor számíthatunk, ha az őszi mélyszántást minden arra alkalmas területen elvégezzük. A rendelkezésre álló fogat- és traktorállomány ezt lehetővé is teszi. Hibrid-kukorica vetőmagakciót bonyolítunk le a tavasz folyamán, amelynek előfeltételét biztosítottuk akkor, amikor az állami gazdaságainkban és tsz-eink- ben a fajtahibrid vetőmag előállítását megszerveztük. Somogy megye talajadottságainál fogva az ország második legnagyobb burgonyatermelő megyéje. Ezért itt különös jelentősége van annak a minőségi burgonyavetőmag akciónak, amelyben a tájkörzetek termelési adottságait szem előtt tartva, olyan fajtákat termeltünk, amelyek a hozamokat nagy mértékben emelik. A burgonyabogár elleni védekezést új alapokra helyezzük, mert megfelelő szervezéssel az eredményes védekezés minimális költséggel megoldható. A* egyes ipari növények, vetésterületi arányai nem alakultak megfelelően, különösen nem a cukorrépáé. A cukor egyik legfontosabb közélelmezési cikk, évről évre több fogy belőle, s a szükséges mennyiséget csökkentett területen nem lehet megtermelni. Igaz, hogy munkaigényes növény, de termelése gazdaságos, mert a ráfordított termelési költségek nagy és biztos jövedelmet biztosítanak a jelenlegi árak mellett. Nem volna helyes, ha az egész dolgozó nép érdekeit háttérbe szorítanánk, amikor Somogy megyének is megvan a lehetősége ahhoz, hogy a teá eső teryfeladatot teljesítse. A legfontosabb teendő, hogy a cukorrépát az elmúlt évekhez hasonló területre a termelők leszerződjék és e földeken az istállótrágyázást, a műtrágyázást elvégezzék. A termelőnek áiattenyésztési szempontból is érdeke, hogy cukorrépát termeljen, mert annak melléktermékei értékes takarmányt szolgáltatnak, de kihatással van a vetésforgóban következő növény kedvező hozamára is. A helyes vetésterületi arányok az állattenyésztés belterjes irányú fejlesztését teszik lehetővé. A megye adottságainál fogva az állattenyésztés képezi a fő termelési arányt. Az állattenyésztés fellendítése a dolgozó parasztok érdekeivel, de a népgazdaság érdekeivel is megegyezik. Fő kérdésnek a szarvasmarhatenyésztést kell tekinteni, s annak minőségi feljavítása érdekében megfelelő apaállatokról gondoskodjunk. A megfelelő és különösen a fehérjében gazdag takai-mányok termelésével növelni lehet a tejhozamot és ezen keresztül a szarvasmarhatenyésztés jövedelmezőségét is. A szarvasom rhatenyésztést elősegíti az a helyes árpolitika, amely éppen az agrártézisek által megállapított irányelvek végrehajtása érdekében valósult meg. A törzskönyvi ellenőrzés szélesebbkörű kiterjesztése a Somogy megyei szarvasmarhate- nyésztés további számszerű és minőségi fejlesztésének alapjait biztosítja. A sertésállomány minőségi javítása érdekében a községek részére a fajtairánynak megfelelő kanokat biztosítjuk. A fehér hússertés tenyésztést elsősorban a fejlettebb ezarvasmarhatenyésztő községekben javasoljuk, a kialakított fajtakörzeteknek megfelelően biztosítjuk a megfelelő apaállatokat. A megye értékes szőlő- és gyümölcsös j területekkel rendelkezik, amelyek továbbfejlesztése megfelelő szervezéssel valósítható meg. Uj szőlőket csak engedély alapján lehet létesíteni a vidéknek megfelelő minőségi, vagy borszőlővel. A gyümölcstermelés megjavítása érdekében megfelelő tájfajták kiválasztásával a megye különböző vidékein faiskolákat, a borvidékeken pedig szőlőoltvány telepeket kívánunk létesíteni. A megye mezőgazdasági termelésének fejlesztése az agrártézisekben megállapított irányelvek alapján úgy valósítható meg, hogy ha a népgazdaság számára olyan növényi kultúrákat termelünk, amelyekkel intenzívebbé alakíthatjuk a mező- gazdasági termelést, az állattenyésztés belterjesebbé tételével fokozzuk a mezőgazdaság jövedelmét. Mind több mezőgazdasági nagyüzemünk példája világosan mutatja: lényegesen többet és olcsóbban termelni csakis nagyüzemi módszerekkel lehet. Törekednünk kell arra, hogy a kisparaszti gazdaságok is minden lehetőséget kihasználjanak termelésük színvonalának emelésére. Ám egy percre sem tévesszük szem elől, hogy csakis a nagyüzem képes a népgazdaság szükségleteit a maximális mértékben kielégíteni. Ezért kell fokozottabb felvilágosító munkát folytatni az önkéntességen alapuló termelőszövetkezetek és termelői társulások megvalósítása érdekében. Egy heti felvásárlás eredménye: W 1500 vagon kukorica és 22 vagon szemestermény A kenyérgabona felvásárlás után újra megnőtt a Terményforgalmi Vállalat és a földművesszövetkezeti felvásárlóhelyek ügyforgalma. A nyugodt, türelmes munka eredményeként folyamatosan gyűlik a kenyérnek és a zsírnak való szemes- gabona az állami raktárakban. Csupán október első három hetében 46 vagonnyi búzát és rozsot vásároltak fel. A legutolsó héten pedig 19 vagon kenyér- és 3 vagon takarmány- gabona volt a felvásárlás eredmé- nve. Bár a hó elejével valamelyest csökkentették az árpa és a zab árát, a termelőkben ez nem keltett visszatetszést, amit az igazol, hogy az árcsökkentés óta 15 vagon eladni való takarmánygabonát kínáltak fel vételre az államnak. Napraforgóból háromszor akkora msnmjiség (tyűit egybe, mint amennyire számítottak a felvásárló szervek. Ömlik az aranysárga kukorica is a központi górókba. A helyes árak jó irányba terelték a gazdák által piacra szánt kukoricamennyiséget. A legutóbbi héten az állami gó- rékban tárolt 161 vagonhoz újabb 150 vagon májusi morzsoltnak megfelelő (vagyis majdrfam méasgy- szerarmyi) csőmennyiség1 . kiürült. A felvásárlásban a legjobb eredményt ezen a héten a balatonszentgyörgyi telep érte el, 15 vagonnal. (3—3 vagonnal adtak el Nemesvid, Sávoly és Balatonbe- rény községek parasztjai, 2 vagonnyi kukoricát szállított a telepre Szőcsénypuszta). A szentgyör- gyiek után a sorrendben a siófoki telep következik 12, a balatonszár- szói telep pedig 9 vagonos felvásárlással. A nagyatádi és marcali telep 7—7, a tabi, kaposvári és kadarkút! telep pedig 6—6 vagon kukoricát vett át a múlt héten. A földművesszövetkezetek közül Iharos- berény érte el a legjobb eredményt, négy vagon kukoricát vásárolt fel egy hét alatt. Illetékes helyről közölték, hogy a kukorica minősége napról napra javul, s a 32 százalék víztartalmú, 100 forint árú kukorica helyett egyre több 31, 30, 29 százalék víztartalmú 103—106j—109 forint felvásárlási árú kukorica kerül a raktárakba. A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Van kút, de nincs víz Tíz család panaszát írom meg a szerkesztőségnek, kérve közbelépésüket, hogy vízhez juthassunk. Itt állunk a tél előtt és azon töprengünk, honnan teremtsünk a jó szágnak és magunknak is vizet. Ku- tunk van, sőt ötvennégyben abban a szerencsében részesülhettünk, hogy a régi kerekeskutat átcserélték szivattyúsra. Bár ne tették volna! Két hónapja elromlott, egyszer saját pénzünkön megrenováltattuk, de hamarosan újra kiszáradt a torka. S azóta hiába járjuk a tanácsot. Ok telefonálgattak jobbra, balra, csak éppen segítség nem jön sehonnan. Most gondolkodóba ejt bennünket ez a helyzet, közeleg a tél. Mert bár télen hidegre fordul az idő, a vízre mégis égető szükség van. Azért írtam a laphoz, talán meghallja valaki a panaszunkat és a) vagy kijavítják a szivattyút, b) vagy leszerelik a vasrészeket, s átadják a MÉH-nek, s nekünk pedig visszaállítják a »régi, jó« kerekeskutat. Tisztelettel: Szerencsés Vendel Somogysárd. IRÁNY: FRANCIAORSZÁG A FELADÓ: KAPOSVÁRI CUKORGYÁR CÉLGAZDASÁGA, A SZÁLLÍTMÁNY: 35 HÍZOTT MARHA. A Cukorgyári Célgazdaságban hétköznapi eseménynek számít egy-egy marhaszállítmány útnak indítása a külföldi országokba. S még csak észre sem veszik, ha az ezer férőhelyes istállóikból 30—35 jószág útra kél; az Állatforgalmi Vállalatnak csak egy szavába kerül, s máris betelt az üres hely. Tehát a létszám mindig ugyanaz: ezer hízómarha. A többi az állattenyésztők dolga: tőlük függ, hogy a gyárból kikerült és télre tartósított nyersszelettől, melasztól, pelyvától, szecskától és bizonyos mennyiségű abraktakarmánytól elérik-e a hízóba fogott jószágok a napi egy kiló súlygyarapodást. Eny- nyi a norma. S a hízlalási időszak alatt a sovány baromból ringó húsú, kövér, zsíros, vágnivaló jószág lesz. Az ízlések különbözők. A franciák szeretik az öregebb, nagyobb testű vágómarhákat, most is ilyet vittek, mind megnyomta a hat mázsát. Roppant igényesek és más ízlésűek a svájci és olasz vevőink. Az olaszok és svájciak inkább a fiatal borjú- és üszőfogast vásárolják szívesebben. Kedvük rajta. Válogathatnak. És válogatva vásárolnak is. E két ország a Kaposvári Cukorgyári Célgazdaság legfőbb üzletfele. Az év elejétől mostanáig kétszer cseréltek lakókat az istállók, vagyis kétezer hízómarShát vittek el külföldi cégek az Állatértékesítő Vállalat közvetítésével a célgazdaságtól. S még előreláthatólag félezernyit tudnak a külföldnek meghízlalni. Pénzt teremnek ezek az istállók, értékes pénzt, évente húsz millió forintot. Az országnak, a népnek meg drága valutát. —a —f A szövetkezeti vagyon védelméről és a rész jegynövelésről tanácskoztak Mezőcsokonyán (Tudósítónktól.) A körzet községeiben — Bodrogon, Csombárdon, Hetesen és Jután — már korábban megtartották a föld- művesszövetkezetd közgyűlést, s a (központi küldöttgyűlésre — Mező- csokonyára — a választott delegálták jöttek el. Itt Neubauer József igazgatósági elnök mondta el a beszámolót. Abból is, meg a hozzászólásokból is kiderült: sok a tennivaló azért, hogy a szövetkezeti tagság a közvagyon gondos gazdájává váljék. Az elmúlt esztendőben csaknem 710 000 forinl, nyereséget ért el a A rendőrségen hallottuk... Gedővári István, az inám-pusz- tai volt tsz kertészetének, vezetője 0. dombóvári földművessaóv st.kezet részére eladott áruféleségekből csaknem ötezer forintot elsikkasztott és azit a tsz-tagok nevére írta. Az ösz- szegbäl kölcsönadott Horváth Lajosnak, a tsz elnökének 500 forintot. A bíróság Gedővárit ismételten elkövetett sikkasztás miatt hat hónapi börtönre és 2000 forint pénzbüntetésre, Horváth Lajost három havi felfüggesztett börtönre és 300 forint pénzbüntetésre ítélte. Mindkettőjüket kötelezték a kár megfizetésére. R BURGONYA TÁROLÁSÁRÓL A jó, eltartható burgonyát arról ismerjük meg, hogy a héja feszes és eléggé vastag, a rügyei pedig mé- lyenülők. Ha túlkorán vettük ki a földből, úgy a héj vékony, köny- nyen sebezhető, helyenként még zöldes is. Ha a nyers burgonyát kettévágjuk és a vágási felületeken egymáshoz dörzsöljük, a jó lisztes burgonyából könnyű bab képződik A burgonyát vagy a pincében vagy a veremben tehetjük el. A pincébe való elíevés előtt alapos takarítást kell végeznünk, hogy a helyiséget minden kártevő ellen fertőtlenítsük. A leggyakoribb píncekártevő az ászka, ez sárgásbarna színű, de a szürke színű pincebogár is nagy veszedelem. A nedves helyen, falakon gyakoriak a fényt elkerülő bogarak is. Ezek a pincében megrágják a burgonyát, a zöldségféléket. Leghelyesebb ezeket összefogni. Mégpedig úgy, hogy virágcserepeket megtöltünk sárgarépa, burgonyadarabok- kal, esetleg rothadt gyümölcsei, aztán mindezt befedjük mohával, és a cserepeket felállítjuk olyan helyre, ahol a kártevők járkálnak. Reggelre töménytelen ászkát fogunk találni, azokat forró vízben megölhetjük. szövetkezet, de ebből az összegből 300 000 forintot le kellett vonni az 1949—53-as időszak látszateredményei s a sikkasztások miatt. Sikkaszt tás tavaly is előfordult: a mezőcso- konyai szeszfőzdénél és a csombárdi boltnál egyenként 30—30 ezer forintos hiány mutatkozott. Többen ostorozták az ún. 98-as rendeletet, amely módot ad a felelőtlen gazdálkodás elpalástolására. Mások azt sürgették, hogy a bűnüldöző szervek kellő eréllyel lépjenek fel a szövetkezeti vagyon elherdálóival szemiben. Kívánatos, hogy a vezetőség is okuljon a történtekből, s alaposan és rendszeresen ellenőrizze a boltosok, felvásárlók, italboltkezelők munkáját. Váljék az ellenőrzés széleskörű, népi ellenőrzéssé. A szövetkezetnek 54 090 forint értékű részjegye van, ugyanakkor nyereség- és vásárlási visszatérítés címén 72 000 forintot kap a tagság. Most a részjegynövelés a körzet községeiben jobban halad, mint Mezőcsokonyán. Ebben a faluban is lehetővé válna egy fiótebolt létesítése, ha a szövetkezet tagjai több pénzt fizetnének be részjegyekre. Pelőcz Sándor vezetőségi tag, a felügyelő- bizottság elnöke megígérte a küldöttgyűlésen, hogy Mezőcsokonya is felzárkózik a többi község mellé a jegyzésben.
