Somogyi Néplap, 1957. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-23 / 248. szám

Haerda, 1957. október S3.

SOMOGYI NÉPLAP

5

SOMOC/YI KÉPZŐMŰVÉSZET

AZ ŐSZI TARLAT TÜKRÉBEN

A PÉCSI, MAJD GYŐRI képzőművészek alkotásai u án most ismét saját szűkebb hazánk művészeinek produkcióit szemlélhetjük a 'Rippl-Rónai Múzeum vasárnap megnyílt őszi tárlatán. S nem gyanúsíthat senki holmi túlzott provincializmussal, ha kijelentjük: színvonalában szerencsésen felülmúlta azokat. Többségében jó vásznakat láthattunk ezen a kiállításon, annak ellenére, hogy — ezt is mondjuk mc,g őszintén — különösen kiemelkedői nem találtunk. Éppen ezért nehéz munkája lehetett a zsűrinek, mely százhúsz beküldött munkából kiválasztotta azt a mintegy hatvan festményt, mely méltán képviselheti Somogy képzőművészeit.

Három terem falán, szorosan egymás mellett sorakoznak a képek. Többségükben olajok, néhány ak- varell, kevesebb tollrajz s még kevesebb pasztell. Ezt: természetesen nem hibául rójuk fel, mivel minden festőt az olajtechnika vonz leginkább kifejezőképessége miatt. Elsőnek. Kunffy Lajos nevét kell említeni, ha ezekről beszélünk. Kunffy a somogyi táj, a somogyi leikül t művészi ábrázolója kiállított kilenc vásznával nagyon sokat mond el. Az Uborkás csendélet művészi alázatosságával, a gyönyörű Tél műtermem körül című kép, a Somogy- vári utca, a Tartasz a kertemben, mind-mind egy darabja életünknek. S nemde csodálatos az, hogy a szerény és idős Kunffy mester még mindig a legerősebb egyénisége Somogy képzőművészetének?

Ezután sorolhatjuk azokat a neveket. akiknek egy, két, vagy több képe a kiállítás színvonalát tartja. Így Lovrits Károly Vihar az Alföldön című festménye, melyen izgalmas előadásban láttatja a dunántúli ember szemével a nagy rónát: Szikra János A fonyódi hegy alatt című alkotása és Ruisz György két képe: a Tokaji táj kőbányával, jól kezelt nádtoU-i'echrúiká.val és a Kiáradt Bodrog tollrajza. Soós István képei külön figyelmet érdemelnek. Az Előszerelés a Cukorgyárban kissé rideg: a gyár-részlet monumentalitását nem oldja fel benne a munka ábrázolása. A Kismo- sás és a Somogyi tornász című vásznai viszont jók.

Tiszamarti Krisztián két kiállított mime új színfoltot jelent. Az olasz házak első pillanatban talán formalistának hat, merész színei, érdekes beállítása, »mondanivalója által. Ennek ellenére nem az. Csodás hangulata van a képnek, akár a Körte csendéletnek. A fiatalabbak <közül Tiszamarti Somogy \egyik legna- yobb ígérete.

ÉRDEMES MEGEMLÍTENI, hogy kaposvári képzőművész szabadiskola tagjai közül egynéhánynak sikerült bemutatkoznia ezen a kiállításon. Úgy hisszük, hogy együtt őrölhetünk velük. Fekete Mihállyal, Bernáth Lászlóval, vagy Csorba Edénével. Egy másik festőnő, Horváth Imréné, Hollós Mária Olvasó kislány című képe — bocsánat a szubjektivitásért — legjobban tetszett a kiállításon. Technikája csupa szolcatlanság, merész ötlet, ahogyan játszik a lágy pasztellszínek között a vékony fekete kontúrral. Kifejező, nagyon jó kép. Nem lehet sértés, ha azt mondjuk, meglepő Somogybán!

Néhány alkotással nem értünk egyet, íjagy elgondolkozunk sorsuk és alkotójuk sorsa felől. Ungvári Károly Árokpartja^ nem rossz kén, mégis kékjei miatt fáj érte a szívünk. Ha volt ereje az eget megfesteni és feltenni a távlatba a lilákat, miért nem tellett a partra, vízre, hídra? Gerő Kázmér R.ivpl- Rónai síremlék képének létjogosultsága szintén vitatható. Munkájában a naturalizmus szelleme kísért. Kár érte, úr,ért tudása és látásmódja révén többet várunk tőle. Christ László Mao Ce-tung portrét állított ki, amelynek érdekessége, hogy színes szalma-mozaik, minálunk alia ismert anyag. Nagyon szép iparmű- vészeti munka.

A SZAKEMBER

Ispánky János, a Népművelési Intézet drámai osztályának vezetője a Bábszínház működésének jelentőségéről és az előadásról a következőket mondotta:

— A »Somogyi Tücsök-« újabb sikere, bemutatkozása, állandó színháza országos viszonylatban is nagy kultúrpolitikai jelentőséggel bír. A színház helyi kezdeményezésre, a megyei és városi tanács áldozat- készsége révén jött létre, s mint ilyen, egyedülálló az országban. Jelentős lépés volt, mert az együttes a gyermekműfaj fejlesztésével, népszerűsítésével korrigálja az állami kultúrpolitika eddigi hibáját, s leghatásosabb eszköze lesz gyermek- nevelésünknek.

— Az új, állandó színház elragadó. Színpada, felszerelése szép, vonzó, esztétikus, semmivel sem marad el a budapesti és győri állami bábszínház mögött. Csupán világítástechnikája szorul még javításra, kiegészítésre.

— Az együttes tagjait őszinte elA kiállításon jórészt tájképeket láttunk, portrét alig, az emberi munka ábrázolását legkevésbé. S amiért ez így win, kell néhány szót ejteni a tárlat eszmei tartalmáról is. Természetes, hogy a művészi alkotás útját ki-ki saját maga járja meg, de csak akkor, ha ennek az útnak különböző állomásai if?gül ugyanabba a célba folynak bele. S ez az, amit nem láttunk itt, ez a somogyi képzőművészek kiállításának legsúlyosabb hiányossága. De hozzátartozik az is, hogy tulajdonképpen nem az egész képzőművészettel találkoztunk, egyik legfontosabb ága. a szobrászat például hiányzik. Elén- kebbé, érdekesebbé tette volna a kiállítást a szélesebb közönség számára. Irigyeljük Győrtől Alexovi- csot.

HA TALÁN TÖBB HIBÁT, gyengeséget, hiányolnivalót hoztunk is fel, csak azért van így, mert megszerettük művészeinket és v>elük együtt bántanak ezek az apróbb- nagyobb zavaró vgomentumok. S a szeretet szól belőlünk akkor is. mikor azt kívánjuk: minél többször, minél többet, minél érdekesebbet, jobbat, izgalmasabbat akarunk látni Somogy megye képzőművészeitől.

fehér kálman

VÉLEMÉNYE...

ismerés, dicséret illeti. Köztudomású, hogy a művészek többsége amatőr. És most, a bemutató előadáson szakavatott, művészi igényű rendezés mellett magasszínvonalú produkciót nyújtottak. A Jancsi és Juliska előadása jónak, helyenként kitűnőnek mondható. Valamennyi szereplő nagy fejlődésről tett'tanúságot, s a rendező segítségével egységes mozgatási és játékstílust alakítottak ki. Különösen Szabó István (Döme, Mióka) mozgatási kultúrája kiemelkedő, de a többiekről is csak az elismerés hangján lehet nyilatkozni. Ügyelniök kell azonban arra, hogy a játéklehetőségeket helyenként ne aknázzák ki túlzottan, mert ezzel elhomályosíthatják a darab alapvető mondanivalóját.

— Az előadás színvonala és értéke mellett tanúskodott a gyer- mebközönség végig í&szült figyelme, s az élénk kapcsolat, mely színpad és nézősereg között alakult ki — fejezte be nyilatkozatát Ispánky János.

{Hogyan dolgozik a mernyei KISZ-szervezet?

Az ellenforradalom után nehéz körülmények között, 16 taggal alakult meg a mernyei KISZ-szerveaet. Akadtak fiatalok és felnőttek egyaránt, akik hangoztatták »minek ide KISZ-szervezet?«, »legyen más jellegű ifjúsági szervezet« stb.

Rövid fennállása óta az ifjúsági szervezet kiállta a próbát. A vezetőség megszervezte a fiatalok táborozását. Egy hetet töltöttek a magyar tenger partján, Szántódon. A 21 fiatal nagyon jól érezte magát. A táborozás a leányok részére egyben száktanfolyam is volt, mert ők sütöttek, főztek Palim Pálné tanítónő felügyelete alatt. Élményüket, tapasztalatukat elmondták a község fiataljainak. Ez növelte a KISZ tekintélyét, befolyását. A tagok száma 29-re emelkedett.

A fiatalok máris tervezik, hogy jövőre a Mátrába mennek táborba.

Felélénkült a sportkör munkája. A sportkör a KISZ irányítása alatt

működik. A fiatalok és felnőtték szórakoztatására szüreti . mulatságot szerveztek. Ez nem a legjobban sikerült. Elég sok fiatalnak az a véleménye, hogy nem a legalkalmasabb időpontban tartották a mulatságot. Például a labdarúgók éppen vidéken voltaik. De így is mintegy háromszáz forint tiszta bevételük volt. Még

jénéhány pozitív jelenséget el lehetne mondani a mernyei KlSZ-szerve- zet munkájáról.

. A fiatalok nem lettek önelégültek az eredmények láttán. Eredményeikre támaszkodva munkálkodnak céljaik megvalósításáért.

Jelenleg kultúrműsorral készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünneplésére.

A vezetőség a közeljövőben sokkal nagyobb gondot kíván a fiatalság nevelésére fordítani. Ennek érdekében előadássorozatot tartanak. Miről? Az időtől, tértől független előadások nem vonzók a fiatalok részére — mondja Bejczi László, a KISZ-szervezet fiatal, népszerű titkára. Az egyik fiatal történelmi, a másik tudományos és technikai, a harmadik irodalmi, a negyedik bélés külpolitikai kérdések iránt érdeklődik. Olyan előadásokat tantunk, amilyeneket kémek a fiatalok.

Persze nem hibamentes a mernyei KISZ-szervezet működése sem. A községben elég szép számmal vannak szegényparaszt fiatalok. De ők nincsenek megfelelő számban képviselve az ifjúsági szervezetben. A vezetőség nagyon helyesen látja ezrt a hibát. A közeljövőben arra törekednek, hogy növeljék a KlSZ-szer- vezetben a szegényparaszt fiatalok számát. De nem feledkeznek meg más becsületes dolgozó fiatalok felvételéről sem.

A művelődést segíti elő a falusi könyvtár. Jó könyvek tarhatók a könyvtárban. Varrnak ott művek Jókaitól, Adytól stb. Vannak szovjet szépirodalmi könyvek is. Különösen sok a szakmai könyvek száma. Bgy- két mesekönyv is akad. A könyvtári tagok számának alakulásáról, az ol- Vasómozgalomról kissé elkeseredetten tájékoztat bennünket Diósi Ilonka könyvtáros. A tagok 90 százaléka iskolás, 10 százaléka felnőtt. A ki- szistók egyáltalán nem használják a könyvtárat. A fiatalok, a kiszisték arra hivatkoznak, hogy most wem érnek rá olvasni, majd olvasnak télen.

Kevesen olvassák á fiatalok közül a Magyar Ifjúságot is. Jelenleg 29 a KISZ-tagök száma. Ezzel szemben szeptember hónapban mindössze 30 példány Magyar Ifjúság érkezett a községbe. Ez azt jelenti, hogy hetenként csak hat lap érkezik a faluba.

Az ifjúsági szervezetnek van tennivalója bőven, ha azt akarja, hogy a fiatalok nagyobb számban olvassanak, tanuljanak, műveljék magukat, mert a tudás drága kincs.

A pártszervezet és a tanács segíti a KISZ-t munkájában. Ezután adjanak még nagyouu segítséget az ifjúsági szervezet részére. A KlSZ-saer- vezet tagjai fokozzák tevékenységüket, növeljék taglétszámukat, neveljék önmagukat és a fiatalokat, erősítsék kapcsolataikat a szerveaeten kívülállókkal. Kezdeményezzenek bátran, ingadozás nélkül haladjanak előre.

Egyre több KST alakul az élelmezési iparokban

Az élelmiszeripari vállalatok dolgozói is egyre több helyen alakítják meg Kölcsönös Segítő Takarétcpénztárukat. Jelenleg 120 élelmiszeripari KST működik az országban mintegy 15 000 taggal. A közelmúltban új KST alakult a Berettyóújfalusi Tejporgyárban, a Gyulai Húsipari Vállalatnál, az Orosházi Malomban,

a Marcali Kenyérgyárban, a Miskolci István Malomiban, a nyírbátori, a tatabányai, a gyöngyösi, a nagykanizsai sütőipari vállalatoknál, a Badacsonyi Állami Pincegazdaságban, a Petőházi Cukorgyárban és a Pest megyei Állatforgalmi Vállalatnál is.

{Jancsii és (Juliska az á j öUliúnhaa

Néhány nap eltelt már a »Somogyi Tücsök« Állami Bábszínház színházavató, bemutató előadása óta. Mégsem tudunk meghatottság, belső izgalom nélkül gondolni e szép estre, a színházra, a gyermekekre, a mese hőseire, a bábukra, amelyeket mozgásba hozott, megelevenített a művészi alkotás láza. Igen, elfogódottak vagyunk, mert nagy dolog történt: ismét színházat avatott Kaposvár. Ünnep volt ez, a művészet és szépség, a kultúra és művelődés ragyogó ünnepe.

Egy idézetre gondolunk most. Kanadából érkezett a levél, idegenbeszakadt magyar pedagógus írta: »Toronto egy millió hatszázezer lakosú város. Egyetlen egy állandó színháza nincs«. A mi kis városunk kettővel is büszkélkedhet, s az utóbbi a gyermekműfaj otthona, szemünk fényének épült, érte hozott áldozatot a város, a megye, érte építették ügyes kezek a mesébeillő paravánt, érte lehelnek életét a mozdulatlan

bábukba, hogy mesével, zenével, játékosan tanítsák apróságainkat...

Csak örülni lehet e ténynek, s gratulálni a nagy kezdeményezésért, a művészi produkcióért.

A mesében élő gyermeksereg kitűnő együttes játékát zárhatta szívébe. A bábjáték világának sokszínű, kedves varázsa töltötte be a színháztermet, amint a jól ismert, régi mese, Jancsi és Juliska tanulságos meséje játszódott le a paraván mögött. Mi mindent tud egy ilyen kis báb! Játszani lehet vele, sírni, az árva apróságok keservén, vidám kacagással 'bemutatni örömét, játékát. S a jóság, szelídség megtestesítői mögött ott áll a gonoszság képviselője, kinek rikácsoló hangja mögött nem félelem és rettegés, de sok-sok tanulság rejlik.

A régi, állandó otthon hiányában eddig inkább csak vidéken szereplő bábosok gárdája új erőkkel bővült. A régiek és újak csiszolt, kultúrált mozgása, játéka hozta a sikert,

mely ezen túl egy művészi igériy- nyel, ambícióval teli vendégrendező munkájának gyümölcse. Csutorás Márta érdeme a még nem összeszokott együttes egységes játékstílusa, a szinte kifogástalanul megkomponált jelenetek sorozata, az előadás teljes egysége, mely érthetővé, könnyen felfoghatóvá tette a darab eszmei mondanivalóját. Csak itt-ott akadt íélrecsúszás, amikor színészeink a siker láttán indokolatlanul hosszúra húzták a cselekménytől független jeleneteket.

A néző valóban a mese világában élt, s együtt drukkolt Csipet Manóval a gyermekek megmentéséért, együtt haragudott a többi szereplővel a csúf, vasorrú bábára. Jancsi (Kiss József) alakítója éli szerepét, sír és örül, kedvesen csacsog kis- húgához. Lénye igazi mesefigura, hiszünk neki és élvezni tudjuk játékát. Csupán a bábu néha indokolatlan íejbólogatását kifogásolhatjuk. s a beszédtechnikán érzünk némi javítanivalót. Ez utóbbi egyébként csaknem minden szereplőre vonatkozik, különösképpen Juliskára, akit Balogh Endréné szólaltatott meg. A szepegő, félénk kislány megformálása különben jól sikerült, s mozgatójának tehetségét dicséri.

A mesejáték legjobb alakítása kétségkívül Szabó Istváné, aki a kedves, süketségében is szimpatikus, jóakaratú mackó (Döme) és a »helyezkedő« Mióka mozgatója volt. Úgy érezzük, mozgáskultúrájából sokat tanulhatnak művésztársai. Különösen Mióka megformálása tetszett. Szöveg nélkül, tökéletesen érzékeltette a fekete kandúr hízelke- dését, máskor makacs ellenállását.

Művészi színvonalban is méltó társa volt a gonosz vasorrú bába és a varjú rutinos művésze: Regőczy Zsóka. Nála a játék mellett inkább beszédtechnikáját, hangihordozását

dicsérhetjük, s játékára kifogást emelni szinte lehetetlen. Csipet, az erdei manó kissé — írói elképzelés szerint — vásári figuráját és az öreg favágót Pellérdi Gyula alakította. Játéka kedves, megragadó. Csipet különösen a közönséggel \aló beszélgetésével és a mackóval játszott közös jelenetekkel aratott sikert. Kifogásunk: a helyenként magyarázat nélküli futkosás.

A díszletek mesébe illőek, szépek, gyönyörködtetők (Kós Lajos festőművész munkája). Kár, hogy a nagy színpadtéren kissé szétszórták, nem elég tömörek. Nem feledkezhetünk meg a rendkívül bájos, kedves dal- lamú zenéről, melyet Nyakas József hangszerelt, s a zeneiskola gyermeknövendékei (Kellner Jutka, Krumm Gyula, Földi Géza, Csajághi Károly és Nyakas Csaba) adtak elő nagy sikerrel. Úgy érezzük, a zene- ka* kissé vissza kell fogni, hogy a zenés részek dalszövegei is érthetőkké váljanak.

S ha itt tartunk, szólni kell néhány szót a közönségről, hisz a gyermekkacagás, a paravánra tapadt szemek és a cselekményben való aktív részvétel dicséri szawak helyett is legjobban a rendeaő és színészek művészi munkáját. A gyermekek verset tanulnak Csipettől, kórusban szavalva óvják a testvérkéket a veszedelemtől, tanáos- csal látják el Csipetet töprengésében, s egyik-másik feláll, hoar apró ujjaival mutassa a helyes utat. Igen, kommentár nélkül is ez a legfőbb értékmérője az előadásnak.

Öt év önzetlen küzdelme, fáradozása hozta meg gyümölcsét. Szólni kell hát a »Somogyi Tücsök« belső mozgatójáról, szervezőjéről, lelkes, odaadó hívéről, aki, ha nem is vett részt a bemutató művészi munkájában, ott volt a paraván mögött, s talán könnyes arccal fogadta a névreszóló elismerést. Gáts Tiborról van szó, az együttes alapítójáról és vezetőjéről. Neid és a színiház kitűnő művészeinek köszönhetjük e szép színházat és előadást, melyhez gyermekeink nevében is sok forró sikert kívánunk.

Jávori Béla