Somogyi Néplap, 1957. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-22 / 247. szám

SOMOGYI NCPS.AY Kedd, 1957. október SIS. A bonni kormány keleti politikája halálos sebet kapott Újabb megnyilatkozások a jugoszláv—nyugatnémet diplomáciai kapcsolat erőszakos megszakítása után Változatlanul a világsajtó érdek­lődésének homlokteirében áll az a durva lépés, amellyel a Német Szö­vetségi Köztársaság megszakította a diplomáciai kapcsolatot a Jugoszláv Szövetségi Népköztársasággal, mert Jugoszlávia a napokban »in jure« ís élismeríi’i 'ajNélmefc Demokratikus Közitársaságot. A Jugoszláv Külügyi Államtitkár­ság nyilatkozatot adott ki, amely­ben hangsúlyozza, hogy a nyugatné­met kormány egyoldalú és önkényes •aktusa szokatlan béke idején az ál­lamok között. Jugoszlávia közvéle­ményé és kormánya nemcsak végső méltatianikodásigal reagál, hanem ellenségesnek tekinti ezt az aktust. Majd hangsúlyozza a nyilat­kozat: a Német Szövetségi Köztársa­ság kormányának ez a politikája nem áll összhangban a békével és a nemzetközi együttműködéssel. Nem lehet másként értékelni, csak úgy, mint durva kísérletet ana, hogy Jugoszláviára olyan politikát ■erőszakoljanak. amely ellentétben áU mind1 az ország, mind pedig a béke érdekeivel. Ez a lépés egyben Németország egyesítése ellen 's szól. Belgrad egyik választó korzeté­ben vasárnap nagy beszédet mon­dott V. Vlahovics, a jugoszláv szö­vetségi nemzetgyűlés külügyi bi­zottságának elnöke. A nyugatnémet kormány mintha Sál akarta volna használni Belgrád felszabadulásá­nak 13. évfordulóját és a diplomá­ciai kapcsolatok megszakításával akarná a belgrádiakat »üdvözölni» a hitleri csapatóiktól való megszaba­dulásunk ünnepén — mondotta. — Utalt azokra a súlyos veszteségekre, amelyeket a náci hordák okoztak Jugoszláviának a második világ­háborúban, majd kijelentette, hogy azok az erők, amelyek a legújabb bonni határozatot hozták, úgy lát­szik megfeledkeztek arról, hogy Ju­goszlávia elsőnek bocsátotta szaba­don a német hadifoglyokat és igye­kezet megbékélni Németországgal. — Mi a bonni kormány tulajdon­képpeni célja: az talán, hogy meg­félemlítsen bennünket és nyomást gyakoroljon reánk? Ma már egyre nehezebb más államoknak külpoli­tikai felfogásokat diktálni. A szuve­rén államok, amint azt majd szük­ségesnek tartják, egymás után dip­lomáciai kapcsolatokra lépnek mind­azokkal a kormányokkal, amelyek­kel rendezni óhajtják viszonyukat. Berlinben közzétették az NDK külügyminisztériumának nyilat­kozatát, amely szerint Bonn Ju­goszláviához fűződő diplomáciai 'kapcsolatainak megszakítása össze­egyeztethetetlen a nemzetközi jeg minden állaimra kötolező alap­elveivel. A szövetségi kormány dön­tése nem tudja megszüntetni a té­nyeket. Ilyen tény a két német ál­lam létezése. A szövetségi kormány döntése semmit sem változtat az imperializmus és az ar.'iimperiaiiz- mus erőviszonyain. A világsajtó nagyobb része is el­ítéld a nyugatnémet kormány dön­tését. Az indiai lapok hangoztatják, hogy a jugoszláv—keletnémet dip­lomáciai kapcsolatok megteremtésbe egyáltalán nem tekinthető ellensé­ges eljárásnak Nyugat-Némotorszáe- igal szemben, mert az szuverén nép, szuverén határozatából fakadt. A Rudé Právó így ír: »Az a kísérlet, hogy durva nyomást gyakoroljanak Jugoszláviára, erősen emlékeztet a fasiszta harmadik birodalom erősza­kos módszereire. Az SPD sajtószolgálata bírálja a kormány érvelését, hogy a kemény kéz politikájára szükség van, ne­hogy a jugoszláv lépés más semle­ges államokat is követelésre bír­jon. Ez az eljárás termélietten, mint általában a jelenlegi kor­mánynak az ország egyesítését il­lető egész politikája. Adenauer kor­mánya az erő politikájával szá­nalmas kudarcot vall. Dr. Mende, a Szabad Demokrata Párt parlamenti csoportjának alelnöke szombaton kijelentette: »A Szövetségi Köz­társaság olyan zsákutcába jutott, amelyből nehezen tud kikerülni.« Néhány szélsőjobboldali nyugat­német laptól eltekintve a tekinté­lyes polgári lapok helytelennek minősítik a kormány döntését. A Berliner Wirtschaftsblatt írja: A bonná kormány keleti politikája ha­lálos sebet kapott. Az új és jó ke­leti politika a kelettel való újfajta kapcsolatokon nyugszik. A lap hangsúlyozza, hogy az ilyen vi­szonyt közvetlen szomszédaikkal kellene megvalósítaniok, ha nem il­lúziókra, hanem realitásokra akar­ják felépíteni a német külpolitikát. Jugoszlávia lépése éppen a keleti poli tálca neafllitásia közé tartozik. Tito nem visszafelé tett lépést, s biztosra vehető, hogy más kormá­nyok is követni fogják őt ezen az úton. A Neue Rheinzedtung is »A bonni kormány gyengeségének bi­zonyítékát látja« a diplomáciai kapcsolatok megszakításában. A hamburgi Welt vezércikkében hang­súlyozza: A kormány külpolitikája elvágta az egyetlen huzalt, amely a kelet-európai államokkal össze­kötötte. A továbbiakban erős kriti­kával illeti Adenauer külpolitiká­ját, s felteszi a kérdést, miként kép­zelik el ezek után Prágával, Buka­resttel, vagy Varsóval felvenni a kapcsolatokat. Hangsúlyozza, hogy a kormánynak ez a határozata sok­kal többet zárt el, .mint csupán Belgrád felé vezető utat. Leszögezi: e döntés az egész keleti politikát kátyúba juttatta. amerikai mesterkedések a szíriai kérdés elnapolására New York (TASZSZ). Amint sajtó- jélesítésekből kitűnik, az Egyesült Államok Szíria ellen tervezett újabb lépéseire fel akarja használni Eisen­hower elnök és Macmillan angol mi­niszterelnök tárgyalásait. Hamilton, a New York Times ENSZ-tudósítója azt írja, hogy az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak az ENSZ- ben a szíriai levél megvitatásának ■elnapolásán fáradoznak. »A szíriai javaslat közgyűlési vitájának elha­lasztása — írja Hamilton — lehetővé tenné Eisenihowernek és Macmillan- nek, hogy még azelőtt értekezzenek, mielőtt a közgyűlés kinevezi a vizs­gálóbizottságot«. Az amerikai sajtó nagy reménye­ket fűz a küszöbönálló tárgyalások­hoz és nem titkolja, hogy azokon szó lesz a Szíria elleni imperialista összeesküvésről. A Washington News felhívja az Egyesült Államokat és Angliát, hogy »nézeteltéréseiket sut- badobva« egyezzenek meg egy közös közép-keleti politikában. Damaszkusz (MTI). Az AFP lap> jelentésre hivatkozva közli, hogy Szí­riában a népi ellenállási szervezetek tagjai és a diákok fegyveres kikép­zése nagy ütemben folyik. A riadó- készültségbe helyezett szervezetekbe sok képviselő is jelentkezett. A Stí­A Pravda vezércikke a szíriai helyzetről Moszkva (TASZSZ). A Közel- és Közép-Keleten, egyebek között Szí­ria térségében rendkívül komoly és veszélyes a helyzet — mutat rá a Pravda hétfői számának vezércikke, majd így folytatja: A török parancs­nokság a szíriai határon jelentős csa­pategységeket vont össze. A 6. ame­rikai flotta, amelyhez további repü- lőgépanyahajók és egyéb hadihajók csatlakoznak, a sariai partok közelé­ben tartózkodik. Hadianyaggal meg­rakott amerikai hajók érkeznek a tö­rök kikötőkbe. Henderson ankarai látogatása nyomán Törökországban intenzív készülődés kezdődött a Szí­ria elleni katonai támadásra. A továbbiakban emlékeztet arra, hogy ma, amikor a haditechnika és az atomfegyverek rohamos fejlődé­sének korút éljük, igen veszélyes illú­ziókat táplálni úgynevezett »kis« há­borúkról. A tengerentúli gyarmatosítók — írja a lap — azért igyekeznek ame­rikai uralom alá vonni Szíriát, hogy holnap leszámolhassanak a független Egyiptommal, majd kiterjesszék gyarmati uralmukat Ázsia és Afrika más országaira is. Tehát nemcsak 4Szíriáról van szó. 5 Csődbe jutott a Dulles—Eisenhower- 3 doktrína — ismeri be az amerikai 3 sajtó 3 New York (TASZSZ). Az amerikai 3 sajtó egy része kommentálv,a az 3Egyesült Államok politikája miatt 3 létrejött veszedelmes közel-keleti í helyzetet, kénytelen beismerni a?. 3 agresszív 3 trina csődjét. 3 hangsúlyozzia Dullest—Eisenhower dok- Á New York Post a doktrína katonai és kijelenti, hogy inkább ingerli, mint nyugtalanítja« azo­3 kai az országokat, melyek számára A szíriai nagymufti a szent háború kihirdetésére készül riai Köztársaság nagymuftija, Abdul Juszef Abdin Sejk a szent háború ki­hirdetésére készül. Aleppo lakossága pedig elhatározta, hogy egy török tá­madás eshetőségére felkészülve, fu- tóárfcokat és megerősítéseket végez a város körül. cJha i uj Qáiiő4 halálának 75. évfordulójára Ez év tavaszán, márciusban 14 0 éve szüje%etí> Arany 1 János, s ma, október 22-én, halálának 75. é vfordulóját ünnepeljük: A kettős Arany jubileum tenger gondolatot idéz emlékezetünkbe a sok közül ragadunk ki néhányat, hogy olvasóinkat annak a felmérhetetlenül gaz­dag Arany örökségnek a szereteté re és megbecsülésére I ébressze, melynek ápolása, őrzése egyik legszebb kötelességünk. Arany Jánosnak és Petőfi Sán dórnak, a magyar költészet csil­lagainak neveit eszmélésünk első napjaiban, éviben ismertük meg válahányan. Hányánkat lelkesített és lelkesít még ma is a két költő mély barátsága, melynek alapja: a minden ellertí\étet legyőzni tudó vi­lágnézet, a nép szeretete és a nemzet felemelkedésébe vetett hit volt. Ezért lehetett és lehet Arany költő szete, emberi magatartása — akár Petőfié, később Ady Endréé és József Attiláé — mérték minden ko­rok költői számára. Juhász Gyula, aki több költemé nyében hódoló alázattal és szere­tettel idézte a nagy előd emlékezetét, ezt fejezte ki Arany nyomában c. versében: »A nagykőrösi magyar éjszakában így bandukoltál akkor, mint ma én, •* rossz csillagok jártak szegény hazádra, s te uoltál itt a biztos méla fény...« Az elhunyt mestert, a magyar n yelv legékesebb szavú poétáját mégis milyen kevesen értették meg az utódok. 1917-ben, a költő születésének centenná Humán a kor minden jelen­tős költője József Attilától Tóth Árpádig — nem ünnepel, hanem pa­naszkodik. Babits leikéből ily soha j szakad fel: »E nemzedék szemé­nek gyenge e láng.« Ma, amikor Arany nevétől hangos az ország és a kettős jubileum méltó megünneplésére készültek fel még a legkisebb falvakban is, ma már tudjuk, hogy nem a nemzedék szemének volt gyenge a láng. inkább a kor uralkodó osztályainak, akiknek a lírai forradalmiság he­lyett a megbékélés epikája lett a mindennapi éltető kenyerük. Arany Jánosra, a költőre a sza badságharc leverése után a tépe- lődő magány és a szegénység gondjai szakadtak. Ekkor tanított egy ideig a nagykőrösi gimnáziumban. Tanítványa, Tolnai Lajos, a ké­sőbbi regényíró így emlékezik meg egykori professzoráról: »rendsze­reid, sőt szigorú, ki a legkisebb rendetlenséget sem tűrte szó nélkül. Egy félretekintés, egy gyenge susogás elég volt ahhoz, hogy meg­dorgálja az embert...« ma jd leeső bb »az a törvény volt nálunk, hogy az ő tantárgyát becsületbeli dolognak tartotta mindenki lehető­leg megtanulni.« __ I A kiegyezést követő kor hangulata, a költő lelkiállapota és a mű­faj szerencsés találkozásából születtek meg Arany János balladái. A Toldi mellett ezek jelentik Arany költői hagyatékának legértékesebb és legmagyarabb gyöngyszemeit. M ért ahogy összeforrt Arany neve Toldi nevével, úgy összeforrt Arany neve a ballada szóval is. Milyen szép, különösen szép, hogy a fiatal, szerelmesszívű Arany János megírja a Toldi estéjét: s most, amikor a maga estéjét élte, Toldi szerelméről mond elbűvölő tisztaságú mesét é\s írja nagyszerű Urai remekléseit, az öszikéket és páratlan balladáit! Mit mondanak, miről vallanak ezek a balladák? Bennük van az önkényuralom ma­gyarságának tiltakozása, sikolya az elnyomás ellen. A lélektani problémákat bogozó balladákból p edig a megfáradt lelkű költőnek a múló idővel való viaskodását érezzük. De miridenliéppen csak cso­dálhatjuk Aranyt, mint a forma és a kifejezés kiváló műviészét. De AHstophanest és Shakespearet az ő kezenyomán érthettük, meg igazán! Veres Péter így emlékezik meg Arany Jánosról, a mű­fordítóról: »köszönet neki, e »gyá vaságban« és szemérmességében is csodálatosan bátor és bölcs magyarnak, aki ha tehette kikerülte a gonoszt, ritkán szállt harcba vele, de megmutatta igazán, szabadon és könyörtelenül az ő belsejét: a csalást, hazúgságot és erőszakot.« Arany megtanít látni a valóságot, s a valóság »égi mását«, a né­péért, nemzetéért szenvedő, harcol ó költő igazságát, a szabad és bátor szellemet az elmúló apróságokon túl pedig az örök értékeket. Ma, amikor halálának 75. évfordulójáról emlékezünk meg, úgy tűnik, a mai kor hűségesebb sáfára Arany János örökségének, mint az előző nemzedék volt. Pravda-kommentár Macmillan washingtoni utazásához Moszkva (TASZSZ). A Pravda Macmillan angol miniszterelnök washi ngtoni utazását kommentálva azt írja, hogy olyan helyzet jött létre, amikor az egész világ béke­szerető népiéi által elitéit Egyesült Államok különösen rászorul angol szövetségesén út támogatására. Lon­donban valószínűleg úgy gondolják, ■itt az ideje, hogy revansot vegye­nek a szuezi kaland csődbe jutásá­ért, s kihasználják a helyzetet újabb üzlet megkötésére Washingtonnal. Feltételezik, hogy az Egyesült Ál­lamok kénytelen lesz határozottan támogatni Anglia jemeni és ontani agresszióját, és angol álláspontokat a perzsa öböl vidékén. Természete­sen — folytatja a Pravda — Mac­millan Washingtonba nem fogja tudni kiküszöbölni a komoly an­gol amerikai ellentmondásokat. Az Egyesült Államok és Anglia ural­kodó körei közötti üzlet azonban fokozhatja az arab országok ellen irányuló agressziót és a fegyverke­zési hajszát az angol és amerikai adófizetők rovására, akik már enél­CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ, NOVEMBER 7—13 A szovjet film' ünnepe alkalmából megyénk városi és falusi film­színházai számos új, hazánkban eddig még nem játszott, művészi amelyek felejthetetlen élményt nyújtanak majd a mozilátogató kö­zönség számára. Ma, kedd estétől minden este 7 órakor KÁLMÁN; MARICA QRÓFNÖ Nagyoperett 3 felvonásban Török Péter: Gozmány György mv. ÚJ SZEREPOSZTÁSBAN Jegyek előre válthatók, szelvények beválthatók a Színházi jegyirodában. kül is a militarizálús súlyos terhe alatt görnyednek. Az amerikai és angol imperializmus manőverezé­sei — jegyzi meg a lap — fokozzák a nemzetközi feszültséget és túlságo­san messzemenő következményekkel fenyegetnek. Ezek a következmé­nyek azonban meg kell. hogy hiú­suljanak. Biztosítéka ennek az ösz- szes békeszerető népvek állandóan erősödő egysége, amelyek szilárdan eltökéltek, hogy megfékezik a há­borús gyújtogatókat. 10 ÉVES A TOTÓ 10 ÉV ALATT MINTEGY féliiiiíliárd forist nyeremény!

Next

/
Thumbnails
Contents