Somogyi Néplap, 1957. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-22 / 247. szám
KMld, 1957. október 22. SOMOGYI NÉPLAP S EGY ESTE BABOCSÁN 2. Ae esti sétát lassan be is fejezzük. Berraáthéktól a Kérők második felvonásának vége felé ílelcsattanó taps a községi kultúrotthonba csalogat. — Hol a bejárat, fiúk? — szólítjuk meg az előadásról kívül rekedt legénykéket, akik a rajtakapottak szégyenkezésével ódalognak el az ablak alól, ahonnan az előadást nézték. — Erre tessék! — ugrik az egyik, s máris bent vagyunk az előterembe«, Ha nem lennénk bizonyosak abba*, hogy a kultúrházban vagyunk, annak is az előterében, még azt hihetnénk, hogy gazdátlan fészerbe tévedtünk be. A nagyterem bejárata felett rogyadozó vetítőfülke látványa vonzza szemünket, a sarokban egy kiszuperált tűzhely, mellette egy rozsdamarta kályha a hozzávaló csövekkel. Egy nem sok kíméletről tanúskodó plezúros, csámpáslábú piag-pong asztal az egyetlen, ami szokványos bútordarabja egy falusi kaltúrháznak. Ahol semmi más nincs, ott az utóbbi bútor mindig megtalálható. Tehát mégsem fészerben, hanem a kultúrház előcsarnokában vagyunk! Hogy elhanyagolt és piszkos? Nois, mégis meg kell zavarnunk a kultúrház vezetőjét, aki jelenleg az előadást, nézi s akit mindenképpen fel akartunk keresni az előadás szünetében. De lépjünk is beljebb. A nagyteremben már jólesik körültekinteni. No, nem a rend és tisztaság miatt, inkább csak azért, mert a tágas nézőtér embereikkel, a kultúra szomjúságától csillogó szemű, és a tetszéstől kipirult arcú emberekkel van tele. Most összecsapódik a függöny, kígyói a fény. A fal mellett, közel a színpadi feljáróhoz találjuk meg Lengyel Imrét, aki nem szívesen hagyja el kedvünkért a nézőteret. — 46 éve tanítok a faluban és vezetem a kultúréletet — mondja nem kis büszkeséggel. Ami a kultúr- ház állapotát illeti, öreg jószág, 1927-ben épült s azóta bizony nem •kímélte sem az idő, sem az emberek. — Milyen élet folyik a kultúr- ot íhonban? — A kiszesek táncmulatságot rendeznek, ping-pongoznak, olvasnak, van egy képzőművész körünk, havonta egyszer ellátogat hozzánk Kaposvárról a színház. — Ez nem sok. Es mi történt a cigány népi együttessel? — Széthullott. Nem kaptunk elegendő támogatást sem a járástól, sem a megyétől. A cigányokkal amúgy is nehéz bánni. — Mikor volt saját rendezvénye a kultúrházmak? — Ha jól emlékszem, augusztus 20-án. Most a »Nem élhetek muzsikaszó nélkül« című Móricz-darabot tanuljuk, vasárnap pedig az általános iskolások a János vitézt mutatják be. >— És a Móricz darabot mikor? — Ezt még nem tudjuk, mert nehéz a fiatalokat összehozni. Sok próba elmaradt. A színpad bejáratánál megszólal az ügyelő: — Kezdünk, csendet kérek! Lengyel Imre úgyszólván búcsú nélkül siet vissza a nézőtérre, mi meg maradunk a félbeszakított beszélgetésből ránkszakadt gondolatokkal. Nézzük csak... a látottak és hallottak alapján mi a helyzet a babócsai kultúrházban. Az összegezésben megállít bennünket egy joggal ideges párbeszéd: — Ne rakj a tűzre Hugó, mert megfulladunk a füsttől! — Ha nem tüzelek, akkor meg megfázunk! — Ugyan, nyissátok ki az ajtót gyerekek! — Minek, hiszen nincs üveg az ajtón, jön ott elég levegő! Hát igen ... kezdjük mindjárt itt, a színpad hátamögötti kis termen, amely apró asztalairól, csepp székeiről ítélve nappal az óvoda tisztét tölti be. A kályha rossz, az ajtóból kiverték az üveget, a helyiség barátságtalan, rideg. Ide járnak a község kicsinyei tanulni a közösségi élet első szabályait. Minden bizonynyal ide járnak be esetemként azok a fiatalok is, akik máshova nem mehetnek. Valahogyan az előtér képe és ezé a helyiségé itt, tömény közönyösséget, nemtörődömséget lehel. Azt tartjuik, hogy a faluhelyen az iskola, tanácsháza után. a középületek rangsorában a kultúrház következik. De vajon kultúrház-e ez itt, ürességével, elhanyagoltságával? Hi- hetjük-e, hogy szívesen jönnek ebbe a házba. — amely csak nevében viseli a kultúrát — az emberek? Nem, semmiképpen nem hisszük el. Korábbi beszélgetésünk a népfront elnökével arra enged következtetni, hogy ami a kultúra ügyeit illeti, képtelenek összefogni erőiket a különféle szervek. Nem tudjuk például elképzelni, ha a KlSZ-szer- 'vezet jól működne a faluban, akkor is így nézne ki a kultúrház. Lengyel Imre tanító rokonszenves ember. De nyilatkozatából az derül ki, hogy úgy elégedett a kultúrház munkájával, aljogy az van. Mintha kicsit elfáradt volna az elmúlt 46 év alatt. Nehéz elhinnünk, hogy nem bánkódik egy csöppet sem a cigány együttesért, amit ő hívott életre, és ami dicsőséget hozott a falu nép művelési munkásaira. Valahol valami baj van Babócsa kulturális életével. Nem lehet elég a hivatalos ünnepekre összeállított műsorok előadása, a ping-pong, táncmulatságok sora, még az időn ként a kultúrházban tartandó gyűlések sora sem ahhoz, hogy kultúr- háznak nevezzenek egy kultúrátlan állapotban lévő épületet. A rend és -tisztaság nem kerül pénzbe. Tehát nem háríthatják el a felelősök a rend és tisztaság köve tebnényét azzal, hogy: nincs községfejlesztési alap, kulturális (Jól gokra nem jut. Takarítani társadalmi munkában is lehet! A kultúrház munkájának szervezettebbé tételéhez sem kell pénz. csak összefogás, aminek viszont gazdája lehetne a Hazafias Népfront bizottság. Egy rövid látogatás adta tapasztalatok felvillanásai ezek itt. De bízunk abban, hogy akiknek fontos Babócsán a kultúra ügye, azok elgondolkoznak és talán közösen tettre szánják magúkat annak érdekében, hogy a kultúrház neve ne csak üres név legyen, hanem az emberi lelkekre hatni képes valóság! Időnk lejárt. Sietnünk kell, ha nem akarjuk lekésni az autóbuszt, amivel a kaposvári színészek utaztak ide. Egy-két hónap múlva a Cisáky Gergely Színház társulata ismét ellátogat Babócsára. Mi pedig ez alkalommal újra elindulunk majd esti sétáinkra, hogy a mostaninál kellemesebb tapasztalatokat szerezzünk ebben a községben. László I. Weidinger L. Egy propagandista terveiből A revizori munkáról nyilatkozik A TABI SZÖVETKEZET ELLENŐRE Manapság nagyon sok szó esik a társadalmi tulajdon védelméről. Szakemberek keresik, kutatják annak módját, hogyan lehetne a nagyarányú lopást megakadályozni, a leltárnál felmerülő hiányoknak elejét venni. Egyesek szerint -a bírósági ítéleteket kéllene megszigorítani, mások szerint a szövetkezeti alkalmazottakat kellene jobban megválogatni, és ismét mások állítása szerint az ellenőrzésen kellene javítani és elsősorban a revizori munkát alaposabbá tenni. Sok Jci- fogás hangzott el a revizori munka ellen. Ezért a tahi járásban megragadtuk az alkalmait, hogy Mizs- ráik István szövetkezeti revizorral néhány szót váltsunk erről a problémáról. Ottjórtunkikor éppen d tabi áruházat leltározták és a leltárról szólva azonnal kifért a vele kapcsolatos hiányosságokra. — Elsősorban is — mondotta — a revizori munka a leltárok sűrűsége miatt zsúfolt. A Sáskörzeti ellenőri rendszerben neki két község jutott, Tab és Zics. Ennek a két szövetkezetnek mintegy 25 egysége van, amelyek hozzátartoznak és a két szövetkezet 5—8 boltjában be kell tartani az előírt leltárok idejét. — Monnyá idejét veszi el a tabi áruház leltározása? — A tahi áruház leltározását a napokban kezdtem. A tabi vendéglőben ugyanis sikkasztás és árdrágítás történt. Más szövetkezeti egységeikben is találtak bait. Előre nem lehet semmit feltételezni, de -mindenképpen itt az ideje, hogv az áruházát is felleltározzuk. A leltár napi bet túlórával tíz napig tart. A leltári tételeik beszorzásának két nap kell. Az egyeztetés egy nap. Az elszámolás, és az anyagárak felülvizsgálásához megint két nap szükséges. De ha valami hibát találnak a leltárban .munka közben, akkor az előző időszak leltárait is felül kell vizsgálni. Az utóbb említett műveset ekkor mér hat napba .kerül. Minden nem várt számviteli bonyodalmat figyelmen kívül hagyva, a leltározás ideje tehát 15—20 nap között oszlik meg. Ez nem is volna bai. ha a revizor dolga csupán a leltárok felvétele lenne. Csakhogy a 'boltokban emellett ellenőrizni kell rz árakat, a szövetkezet összes dolgozóinak bérszámfejtését, jelentéseket írni, nem mulasztani el az ugyancsak kötelező számviteli ellenőrzést, de azt is meg kellene néznie, hogy a szövetkezet bevételei valóban befizetésre és rendben elszámolásra; a boltosok hiányai levonásra kerülnek-e. Az igazi az lenne, ha jutna ideje tüzetesen felülvizsgálni az egyes üzemágak jövedelmezőségét. Mindent egybevetve, ez bizony nem egy hónapot, de legalább másfelet igényelne ahhoz, hogy a felsorolt feladatkörökben alapos munkát lehessen végezni. És bizony éppen ezért megtörténik, hogy a revizor csak aláírja a nevét a jelentésre, mert nincs ideje meggyőződni annak helyességéről. Sokszor kiderült, hogy a jelentés nem felelt -meg az igazságnak. Ha ez így van. akkor az ellenőrzés nem mondható valami alaposnak és .tökéletesnek. A revizori munkát valamilyen módon szabályozni, javítaná kellene. — Mit tartana helyesnek a revizori munka tökéletesítése érdekében? — Talán az is megoldás Lenne, ha a folyamatos ügyekkel csak a körzeti ellenőrök, a régebbi ügyekkel esetleg a MESZÖV-nél még kibővített revizori apparátus foglalkoznék. De ez még nem minden. Úgy érzem,* hogy a sokszor emlegetett népi ellenőrzés gyakorlatilag sajnos nincs meg. Pedig a dolgozók, akik mindennap megfordulnak a boltokban, akik majdnem minden esetben tudnak arról, hogy melyik boltos lopja a boltot, sokat segíthetnének. A baj ott van azonban, hogyha tudnak is valamit a társadalmi tulajdon fosztogatásáról, egymásnak igen. de a hivatalos szerveiknek nem mondják el. Itt bennünk is van hiba. Mert ha a szövetkezet vezetősége és a revizor között jó lenne a kapcsolat, ugyanúgy a szövetkezet tagságával, a bolti ellenőrökkel, ha gyakrabban mennének ilyen problémákkal az emberek közé, biztosan másként alakulna a helyzet. — Tehát nem lehet tagadni, hogy vannak hiányosságok a revizori munkában és remélem, hogy az illetékesek is meglátják ezt és valamilyen módon minél előbb változtatnak rajtuk. Mi a sok feladat ellenére addig is pillanatnyi megingás nélkül dolgozunk, felelősségünk tudatában, és úgy hiszem, nem eredménytelenül. Illusztráció egy új könyvből Illusztráció Thomas Mann „Az elcserélt fejek” című most megjelent könyvéből. TÍZÉVES A TOTÓ Tíz évvel ezelőtt, 1947 októberében vehettek részt először a fogadók a. totó-játékban. A.z eltelt tíz év alatt a sportfogadás, a totó rendkívüli népszerűségre tett szert, amit bizonyít az, hogy az eddig megtartott 514 játékhéten a totó kedvelő közönség több mint 245 millió totó- szelvényt vásárolt. Ez idő alatt közel .8 200 000 nyereményt fizettek ki a fogadóiknak több mint 437 millió forint összegben. A totó fejlődése ma sem állt meg, a másik népszerű játék, a lottó mellett is hétről hétre milliók tippelnek 1-est, x-et vagy 2-est a totó-műsor mérkőzéseire. — Tápéi szatyor az angol háziasszonyoknak. A Csongrád megyei Tápé község híres szatyraiból csaknem százezer darabot szállít exportra. A gyékény-szatyrok megnyerték az angol háziasszonyok tetszését. A pártoktatási év megkezdődött. A párttagok és pártonkívüliek szí vesen tanulnak, mert érzik és tudják, hogy mi a marxista-leninista elmélet szerepe és jelentősége szocializmus építésében. A marxista nézet terjesztésében, az emberek nevelésében nagy és megtisztelő feladat hárul a propagandistákra. Lévai Ferenc elvtárs, cukorgyári dolgozó. 1945-ös párttag. Az ideológiai és szervező munka terén nagy tapasztalatokkal■ rendelkezik. Főleg kulturális vonalon dolgozott. Ismeri a falusi pártmunkát is. Mint aktivista részt vett a mezőgazdaság szocialista • átszervezéséért, a tanácsválasztások, a békekölcsönök siké ráért vívott harcban. Pártiskolát és több szemináriumot végzett. Tanulmányozta az SZKP történetét. 1951 óta mint propagandista vesz részt a marxizmus-leninizmus terjesztésé ben. Vezetett már SZKP tanfolyamot is. Tavaly — ha nem jön közbe az ellenforradalom — marxizmus- leninizmus tarufolyamot vezetett volna. Ez évben is marxizmus-leninizmus kérdései tanfolyamot vezet. Az elmúlt napokban beszélgettünk vele, terveiről, célkitűzéseiről. — Hogyan dolgozza fel, s hogyan teszi színessé a tanfolyam anyagát? — Az útmutató az elmúlt években nagyobb részletességgel adott tanácsot a propagandisták részére. Ma csak a legfontosabb problémákra hívja fel a figyelmet. Ez azt jelenti, hogy nagyobb a propagandista önállósága és felelőssege. Elsősorban a kötelező irodalmat dolgozom fel, de nem feledkezem meg a javasolt irodalom tanulmányozásairól sem. Főbb kérdések szerint csoportosítom az anyagot. S ezután készítem el az előadást. Előadásom nem tér ki részletkérdésekre, hanem csak a leglényegesebb dolgokkal foglalkozik. Ha az előadással elkészültem, kidolgozom a foglalkozások kérdéseit. A kérdéseket álkérdésekre osztom. — Hogyan teszem színessé az anyagot? A kötelező és javasolt irodalom mellett felhasználom a sajtóban megjelent cikkeket, az »Ellenforradalom Somogybán« című könyvet, az általam látott filmeket és olvasott könyveket. Ezen túlmenően felhívom hallgatóim figyelmét egy-egy jó szép- irodaUmi könyv elolvasására, vagy egy-egy jó film megtekintésére. Megfelelő helyen elmondok bizonyításként egy-egy üzemi példát. E módszerek színesebbé, változatosabbá, érthetőbbé teszik az anyagot a hallgatók részére. — Hogyan foglalkozik a tanfolyam hallgatóival? — Nagyon szép hivatás az emberek nevelése, az emberekkel való foglalkozás. Ez a munka nem lehet sablonos. Mert as emberek nem egyformák. Varrnak bátrak és félénk természetűek, fegyelmezettek és fegyelmezetlenek, öntettek, beképzelitek és egyszerűek, szerények. Ahány ember, annyi féle. Ezért az emberekkel való foglalkozásnak igen sokrétűnek kell lennie. Vannak, akiket már a foglalkozások előtt kell segíteni á tananyag elsajátításában. Másokat pedig elsősorban a foglalkozáson kell segíteni. Például, mondjuk az egyik hallgató birtokában van az anyagnak, de félős természetű, nem mer. felszólalni. Az ilyen embert lehetőleg olyan körülmények között szólaltatom meg, amikor válaszolni tud a kérdésekre. Az ősz- szefoglálóban, vagy közvetlenül a felelet után — ha jól felett — azon nyomban (megdicsérem,. bátorítom további hozzászólásokra. A dicséret serkentőleg hat az emberek fejlődésére. Persze, nem feledkezem meg a bírálat alkalmazásáról sem. Aki helytelenül felel, vagy nem készül fel, meg fogom bírálni. Ügyelni fogok arra, hogy a bírálatom pártszerű, nevelő hatású legyen. Arra törekszem, hogy pártunk szervezeti szabályzatának betartására neveljem a hallgatókat. Ezt a kollektíva segítségével kívánom megvalósítani. Harcolni fogunk a lemorzsolódás ellen. Ezt a célkitűzést csak a pártbizalmiak, a pártvezetőség hathatós támogatásával leheti valóra váltani. — A párszervezet vezetősége megbecsüli a propagandisták munkáját? — Igen. Nemcsak a pártvezetőség, hanem a gazdasági vezetőség is segíti a munkánkat. Remélem, hogy a pártvezetőség és a gazdasági vezetőség által nyújtott segítség ezután még erősödik. A magam részéről arra kérem a pártrvfizetősé- get, ellenőrizze a hallgatók- felkészülését, a foglalkozásokon való megjelenésüket. Helyeselném, ha a pártvezetőség pártcsoport-értekezleiteken, taggyűléseken, vezetőségi üléseken a későbbiek során is foglalkozna a pártoktatás szervezeti és tartalmi kérdéseivel. Ez elősegítené a pártoktatás sikerét. — Milyen segítséget vár a párt felsőbb szerveitől? — A párt felsőbb szerveinek megbízottai, ellenőrei elsősorban a technikai feltételek biztosítását, a hallgatók megjelenését ellenőrizték. Erről ma sem szabad megfeledkezni a felsőbb pártszerveknek. Elsősorban tartalmi és módszertani kérdésekben várunk segítséget. Ha ilyen segítséget kapunk — nem kétséges, hogy eredményesebb lesz a munkánk.- SURI y- Kaposvár anyakönyvi hírei, Születések: Szilágyi Gyula leánya Edit, Somogyi Mihály fia Gábor, Varga Ádám leánya Teréz, Dr. Balázs Andor fia Andor, Dombai József fia József, Jáger Imre leánya Ibolya, Feiner János fia János. Halálozás: Kovács Imréné 58 éves, Varga Mihályné 78 éves, Csordás Sándor 57 éves, Dékány Péter 61 éves, Sándor Ilona 64 éves. , — Érdekes megbeszélés lesz szerdán a Füredi úti laktanyában. Szovjet és magyar alakulatok kiváló csapattisztjei és politikai munkásai beszélgetnek el a katonák fegyelmezéséről és neveléséről.- Részletre is árusítják a könyveket a földművesszövetkezeti boltok. Október 1-től öt havi részletre még a vásárlók különleges igényeinek megfelelő könyvekre is részletárusítást vezettek be a földszöv könyvesbolt] aiban. — A szülők főiskolájának mai, eddi előadását Bo.itai Béla, a gyógypedagógiai iskola igazgatója tartja az óvodáskorú kisgyermekeik nevelési problémáiról, különös tekintettel a rendellenesen fejlődő, nehezen nevelhető gyermekekre. Az előadás este 6 óraikor kezdődik, a TTIT Bajcsy-Zsilinszky utca 19 szám alatti helyiségében. A belépés díjtalan. — A »Somogyi Tücsök« Állami Bábszínház szombaton tartotta évadnyitó előadását, melyen Grimm—Szilágyi: Jancsi és Juliska című mesejátéka került színre. A bemutató előtt Ispánky János, a Népművelési Intézet drámai osztályának vezetője méltatta a somogyi állami bábszínház jelentőségét. A darab nagy sikert aratott. — Megalakult az Országos Báli Bizottság, melynek feladata többék közt az előforduló vdszásságokat megszüntetni és a különféle hivatalos és társadalmi szervezeteiknek segítséget és tanácsot nyújtani. — Holttest a kútban. E hónap 12- én a böhönyei szőlőhegy határaiban i;sy használaton kívüli kútban ismeretlen női holttestet találtak. A holttest 50—70 év körüli, kb. 160 cm magas, zömök, kerek arcú. Bal lábán használt gumicsizmát találtak, melynek sarkán két cm hosszú vágás volt. Bal lábán két darab sötétszürke zokni, melynek egyike a saroknál zöld-fehér színű flanellal foltozott, s a térd alatt zsineggel volt megkötve. Egyéb ruházata lefoszlott róla, mivel több hónappal ezelőtt ismeretlen körülmények között került a kútba. A Rendőrkapitámyiság kéri a lakosságot, hogy aki tud a leírt személy eltűnéséről, feltétlenül értesítse a legközelebbi rendőri szervet. Csiky Gergely Színház: Kálmán Imre: Marica grófnő. Este 7 érakor. Kisfaludy: Kérők. Tájelőadás Szekszárdon. Vörös Csillag: 7 lányom volt. 5, 7, 9órakor. Szabad Ifjúság: Rombadőlt fellág- vár. 5, 7, 9 órakor. Rippl-Rónai Múzeum: Város történeti, ősrégészeti, néprajzi, természet- tudományi kiállítások és a somogyi képzőmuvészék őszi tárlata. Nyitva 15—19 óráig. Megyei Könyvtár: Könyvkölcsönzés és olvasótermi szolgálat 9—11 óráig.