Somogyi Néplap, 1957. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-22 / 247. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

^ K

ís\^

Somogyi Néplap

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

A BONNI KORMÁNY KELETI POLITIKÁJA HALÄLOS SEBET KAPOTT

ARANY JÄNOS HALÄLÄNAK 75. ÉVFORDULÓJÁRA

A REVIZORI MUNKÁRÓL NYILATKOZIK A TABI SZÖVETKEZET ELLENŐRE

XIV. évfolyam, 247. szám.

ÁRA 50 FILLÉR

Kedd, 1957. október 22.

A VASÁRNAP SPORTJA

HÉTÉVESEK A TANÁCSOK

Török Péter:

Jó édes a musf

írta: László István, a Megyei Tanács VB elnöke

M

a hét esztendeje választotta meg először dolgozó népünk a népi haltaimat igazán kifejező eiső államhatalmi szerveket, a helyi tanácsokat a kommunista párt vezette hosszú harc eredményeképpen.

Ennek során fokozatosan alakultak át mind formájukban, mind tartalmukban a tőkés Magyarország önkormányzati, közigazgatási szervei. Saját keserves életünkön keresztül ismerjük, hogy a burzsoá választójog, a virilizmus, a tisztviselőválasztás módszere stb. kiszorította a dolgozó osztályokat az ön- kormányzatokbcíi éh az uralkodó osztály számára megbízható emberek kezébe került a hatalom gyakorlása.

Vessünk rövid pillantást tanács- rendszerünk kialakulásának körülményeire. A Szovjetunió hadseregének győzelmei nyomán a_ Horthy-fasizmus önkormányzati és közigazgatási szervei széthullottak. A fel- szabadulás első napjaiban a fasizmussal szembeforduló társadalmi erők, demokratikus pártok, nemzeti bizottságok vették kezükbe a helyi élet irányítását. Az ideiglenes nemzetgyűlés feladatul tűzte ki az állam helyi szerveinek sürgős újjáalakítását, mert ebben az időben az önkormányzatok nem működtek. Akkor még nem kerülhetett sor arra, hogy a szocialista típusú szerveket _ ,a tanácsokat t— létrehozzuk. Egyrészt nem is volt még szükséges. mivel a fejlődés akkori szakaszában elsősorban polgári demokratikus feladatok megoldása volt _ előtérben — fasiszta elemek felszámolása, földreform végrehajtása s á többi - ezt pedig a régi formájú önkormányzati szervekre támaszkodva is meg lehetett oldani és be lehetett kapcsolni őket a termelő munka megindításába. Másrészt akkor nem is volt tehetséges a tanácsok megalakítása, hisz ahhoz szükséges a dolgozó tömegek olyan politikai fejlettsége,, amely képes megfelelő tartalommal megtölteni az államhatalom helyi szerveinek új. magasabbrendű formáját, a tanácsokat. Azokat a célokat, amelyeket később a kommunista párt a néni demokrácia építése terén á magyar nép elé tűzött, ilyen állam- hatalmi és közigazgatási szervezettel megvalósítani nem lehetett. A tartalom és szervezeti forma összhangjának érdekében szükségessé vált a szovjet tapasztalatok alapján a tanácsrendszer megteremtése és ehhez a lehetőséget a munkás- osztály hatalomra jutása biztosítot- ta.

Népköztársaságunk alkotmányából kiindulva az 1950. október 22-ér első ízben megválasztott helyi államhatalmi szervek a lenini elvek alapján születtek. Tanácsaink irányítóivá, vezetőivé váltak a helyi társadalmi, gazdasági és kulturális életnek és ezen feladatokat — kisebb hibáktól eltekintve - eredményese« meg tudják oldani. Megyénkben közel 7 000 munkás, paraszt és értelmiségi tanácstag segíti a helyi államhatalmi szervek munkáját, képviseli a választók érdekeit, s harcolnak a dolgozók életszínvonalának emeléséért.

Nézzük meg, milyen tevékenységet fejtettek ki tanácsaink gazdasági téren. Vegyük például a falu- villamosítás kérdését. A felszabadulás előtt megyénk 251 községe közül 52 községben volt villany, s főleg azokon a helyeken, ahol a tőkések és földesurak érdeke megkívánta. A népi demokrácia első éveiben, 1945-től 1950-ig 45 községet villamosítottunk. 1950-től 1957- ig, vagyis hét év alatt, újabb 83 községbe gyúlt ki a villany és minden reményünk meg van arra, hogy 1962-ig megyénk valamennyi községébe eljut a falu lakossága számára a kultúrát és gazdasági fellendülés alapját szolgáló villamos- energia. A tanácsok kezelésébe került legtöbb üzemben és vállalatnál az eredmények jobbak, mint a tőkések idejében voltak, nyereségüli ma egész dolgozó népünk anyagi és kulturális felemelkedését segíti elő.

Nehéz lenne felsorolni mindazokat a beruházásokat, gazdasági és kulturális létesítményeket, amelyeket a felszabadulás után, de különösen a tanácsrendszer hót éves működése alatt megvalósítottunk. Megyénk egészségügyi helyzetét javította meg, hogy Siófokon, Tabon 15—15 ágyas, Lengyeltótiban 20 ágyas szülőotthont, Kaposvárott 44 férőhelyes bölcsődét. Marcaliban 14 ágyas gyermekosztályt létesítettünk és ugyanott bővítettük a meglévő kórházat. Ötvöskónyiban 80, Szabás községben 60 férőhelyes betegotthont létesítettünk. Megyénk több mint 25 községében működik idénybölcsőde.

Pár év alatt művelődési és kulturális téren is hatalmas fejlődést értünk el. A felszabadulás előtt megyénk 5 középiskolájában 1120 fiatal tanult, jelenleg 12 középiskolánk mintegy 3000 munkás, paraszt és értelmiségi származású gyermeknek biztosítja a továbbtanulás lehetőségét. Több községben 'létesült 4—6 tantermes iskola. Barcson és Csurgón 500 férőhelyes, Balatonbogláron 250 férőhelyes kultúrotthont építettünk. Tabon és Marcaliban szintén nagy befogadóképességű kultúrotthont létesítünk a jövő évben. Több mint száz községben átalakítással építettünk falusi kultúrotthonokat. A felszabadulás előtt megyénk 25 községében volt rendszeres filmvetítés. Ma 16 normál, 27 keskeny- filmes, 29 körzeti, 6 vándor- és 25 társadalmi szervnél működő mozi szolgálja a falu és város lakosságának kulturális igényeit.

Fejlesztettük, bővítettük számos üzemünket. Tanácsaink a lakossággal szorosan együttműködve eredményesen valósítják meg a községfejlesztési tervekben megjelölt célkitűzéseket is. Például Csökölyön helyi erőből a megye egyik legszebb állatorvosi lakását építik fel, Balatonszárszó községiben szép kultúrotthont létesítenek. Ilyenre nem volt példa a tőkés Magyarországon.

Tudjuk nagyon jól, hogy az elmúlt évek során nemcsak eredményeket értünk el, hanem követtünk el hibákat is. De az eredmények sokkal nagyobbak. Azok az elemek, akiket a tanácsok létrehozása során kiszorítottunk a hatalomból, akiktől elvettük a gyárat, földet, akik más vérén éltek könnyelmű, léha módra ^ és sírták vissza a letűnt űri világot, itt maradtak közöttünk. Befurakodtak üzemeinkbe, hivatalainkba és tanácsainkba is, hintették a konkolyt, fertőzték a dolgozókat, eredményeinkről nem beszéltek, de hibáinkról annál többet.

Holnap lesz egy éve annak, hogy ezek a reakciós elemek a nemzetközi imperializmus segítségével az állami életünkben elkövetett hibákat felnagyítva, ideológiai, politikai és gazdasági téren, támadást indítottak népköztársaságunk államrendje ellen. Gálád ellenforradalmi támadásuk felmérhetetlen kárt okozott nekünk. Sokat kell dolgoznunk, hogy az előttünk álló feladatok megvalósuljanak. Iparunk, kereskedelmünk most már szocialista. Tanácsainknak elsőrendű feladata, hogy a mezőgazdaságban is uralkodóvá tegyük a szocialista termelési viszonyokat.

A tanácsok eddig is ibebizonyí- tották. hogy egy fejlettebb társadalmi rend' államhatalmának helyi szervei, képesek szorosan a lakossággal összefogva, a párt irányításával megoldani az előttünk álló feladatokat. Dolgozzék’ telhát minden tanácstag, tanácsi vezető azon, hogy minél nagyobb tegyen azok száma, akik részt vesznek a szocialista Magyarország felépítésében.

Gozmány György

A Csiky Gergely Színház vezetősége kedves meglepetést szerzett Kaposvár színházlátogatóinak. A ma este felújításra kerülő Kálmán: Márica grófnő című operett Török Péter tiszttartó szerepére Kenderes- sy Zoltán mellé vendégművészt is szerződtetett: Gozmány Györgyöt.

A nagytehetségű bonvivánt sokan ismerik és szeretik a fővárosban, ahol jelenleg is állandó szerződése van — és vidéken egyaránt.

Gozmány György örömmel jött le Kaposvárra, annál is inkább, mert sok, évek óta játszott szerepe mellett, számára a legkedvesebbek egyike a Marica grófnő Török Pátere.

Itt ülünk az Állatforgalmi Vállalat igazgatójának szobájában. Arról beszélgetünk, hogyan mennek a dolgok: most jobb-e az állatforgalminál dolgozni, vagy akkor volt jobb, amikor érvényben volt a kötelező begyűjtési rendszer? Akkor segített a munkában a nagyszámú állami apparátus, most meg kötelező beadás sincs, kevesebb is a létszám, a maguk erejére kall támaezkodniok.

A kötelező helyett most az oko6, minden parasztot meggyőző árpolitika esik latba. Hát persze, hogy termel és hizlal a gazda, ha látja, hogy a valami, amit kérnek tőle kifizetődő, hiszen ez az ő hivatása. Jobb érzés ilyen emberekkel vitatkozni. S hogy a beszolgáltatás eltörlése helyes intézkedés volt, azt az állatértékesítésen is le lehet mérni. A begyűjtési esztendőkben például 70 ezernél több hízott- és bacon sertést semmiképp sem tudtak felvásárolni. Az idén meg 83 ezer sertést vesznek meg szerződéssel és szabadon, ömlik a hús és zsírnak való a vállalathoz. Július elseje óta 43 ezerre kötöttek hízlalási és ebből 13 ezerre bacon nevelési szerződést. Egyelőre nem is kívánnak több szerződést kötni sertésre.

Marhából jövő év júliusáig 15 ezer szerződést kötnek meg a gazdákkal. öt és fél ezerre megkötötték a szerződést. Eddig minden negyedévben több gazdával szerződtek, mint amemnyit az akció beindításakor előirányoztak. Az akció kiterjed tinó, üsző. bika, felnőtt marha hizlalására, hiszen most az országnak is, a tenyésztőknek is az az érdeke, hogy minél magasabb súlyban kerüljenek levágásra a borjak. A világpiacra most az jellemző, hogy a zsír és sertéshús olcsóbb a marhahúsnál, természetesen / ehhez kell igazodnunk, nekünk is, ha nem akarunk elmaradni. Elég hosszú időtartam van a szerződéskötés és az átadás között. Szerződnek már 70 kilós borjakra és tizennyolc hónapot is engedélyeznek a hizlalásra. Ha ez alatt az idő alatt a leszerződött üsző úgy feljavul, hogy a gazda igényt tart rá. mint tenyészBELFÖLDI HÍREK

Egy hetes tanfolyamot nyitottak meg tegnap a balatonboglári MTH üdülőjében. A tanfolyamon részt vesz a megye összes termelőszövetkezeti könyvelője, a járási tanácsok tsz felügyelői, vezetői, s a bankfiókok tsz hitelügyekkel foglalkozó dolgozói. Az egyhetes tanfolyamon részletesen megbeszélik a termelőszövetkezetekben nemsokára megkezdődő zárszámadások lefolytatásának tennivalóit.

* * *

Az illetékes kormányszervek a juhtenyésztés fejlesztése és a gyapjútermelés fokozása érdekében megállapították a zsírosgyapjú termelői árát. A merinói típusú gyapjú (fésűs »A« legalább 6 cm fürtmagasságú, 30—31 százalék ren- dement mellett) ára kilónként 48 forint.

A dgája típusú gyapjú (fésűs »C«—»C-< »D« legalább 8 cm fürt- magasságú, 45 százalékos rendement mellett) kilónként 36 forint.

jószágra, a vállalat minden további nélkül felbontja a szerződést.

Hogy mi pénzt kapnak a termelők, arra említsük meg a harmadik negyedév forgalmi adatait. E három hónapban hízottsertésre 56 538 000, vágómarha után pedig 35 990 000 forintot fizettek ki a megye tenyésztőinek. Ebben még nem szerepel a vágóborjak értékesítéséből fakadó bevétel. E számok alapján kiszámítható, hogy a Megyei Állatforgalmi Vállalat éven át több mint háromszázmillió forintos forgalmat bomost megjelent kormányrendelet legelsősorban is kimondja, hagy a

HASZNÁLATBA ADÄSNÄL

elsősorban az állami, kísérleti, cél- stb. gazdaságok jönnek számba. Majd a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok, falusi pedagógusok illetményföldjeit, a társulások, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok igényeit kell kielégíteni. A dolgozó parasztok haszonbérbe tartalékföldet csak a 25 holdnál .kisebb területekből kaphatnak, s az elosztásnál a kevésföldű nagy- családosoké az elsőség. A haszonbérbevehető tartalékföld mértéke családonként 10 holdnál nem lehet több, s a saját és bérelt föld meny- nyisége a 25 holdat nem haladhatja meg. A 25 holdnál nagyobb tartalékföldek csak a járási tanács engedélyével adhatók dolgozó parasztoknak. Az állami tartaléktőidet állami gazdaságnak végleges, vagy átmeneti kezelésre, mezőgazdasági tsz-nek pedig ingyenes, örökhasználatra kell átadni.

Termelőszövetkezeti csoporttal, társulással és dolgozó parasztokkal a haszonbérleti szerződést az állami tartalókföldelk közül szőlő és gyümölcs esetében 5—10 évre, más művelési ág esetében 1—5 évre kell megkötni. Ha a tszcs vagy társulás mezőgazdasági termelőszövetkezetté alakul át, mentesül a haszonbérlet fizetése alól és az általa bérelt tartalékföldet ingyenes örök használatba kell átadni.

A BÉRLETI DÍJ

A gyümölcsös művelési ágú tartalékföld évi haszonbére állaga szerint holdanként 200—400 kiló, a szőlőé 100—400 kiló búra. A tszcs-ét 50 százalékos kedvezmény Illeti meg. Egyéb művelési ágú tartalékföld haszonbére a bérelt föld kataszteri tiszta jövedelmének minden aranykoronája után: ha a bérlő tszcs, legkevesebb 5 kiló búza, dolgozó parasztnak, társulásnak legkevesebb 10 kiló búza. Egy holdnál nagyobb bérlemény esetén a bérletet búzában vagy más terményben, minden év október 1-ig kamatmentesen kell megfizetni.

MIKOR BONTHATÓ FEL A SZERZŐDÉS?

A járási tanács megkeresése alapján a területileg illetékes járásbíróság a tartaléktőidre kötött haszonnyolít le. Szerepük még ennél is nagyabb, hiszen a vállalat számokkal ki nem fejezhető hivatása közé tartozik az ország ellátása, a spekuláció és a kupecszellem letörése.

Ezentúl maga a vállalat is hizlal saját istállódban vágómarhákat, átlag ötven napos forgatással váltják egymást a csoportok. Eddig például 4232 hízómarhát szállítottak ki istállóikból, ebből 1114 danabot közvetlenül tőlük vittek nyugatnémet, olasz exportra.

bérleti szerződést a gazdasági év lejárta előtt 3 hónapos felmondgsi idővel felbonthatja. Idő előtti felbontó ok, ha a haszonbérlő elmú- lasztja a haszonbér, adófizetési kötelezettségét, hanyagul műveli a Sóidét, vagy a bérelt területet nem saját kezelésében műveli, stb.

KŐTELEZŐ A TRÄGYÄZÄS

A szántó művelési ágú állami tartalékföldet a haszonbérlő — a talaj termő állapotához mérten — köteles az 1957—58, de legkésőbb a bérleti szerződés megkötését követő gazdasági évben, holdanként legalább 80 mázsa szerves trágyával megtrágyázni és a talajerő fenntartásáról az ezt követő években is gondoskodni.

KIK VEHETNEK ÉS HOGYAN TARTALÉKFÖLDET?

A községi tanács javaslata alapján a járási tanács végrehajtó bizottsága engedélyezheti az idei földrendezés után visszamaradt 3 holdnál kisebb beerdősítetlen tartalék területeket.

Tartalékföldet a törvényes mértékig csak dolgozó parasztok és dolgozó kisemberek vásárolhatnak. Az árakat a helyi árak figyelembevételével, a föld termő állapotának megfelelően állapítják meg.

A kát. holdanként! vételár azonban a föld kataszteri tiszta jövedelmének háromszázszoros forint összegnél alacsonyabb nem lehet.

Az eladásra kijelölt tartalékföidek eladásáról a községi tanács végrehajtó bizottsága a pályázók szociális és gazdálkodási körülményeire figyelemmel dönt.

MI TÖRTÉNIK A LEJÁRT VAGY EZUTÁN LEJÁRÓ SZERZŐDÉSEKKEL?

Az 1957. október 1 előtt megkötött haszonbérleti szerződések, a szerződésben megállapított időtartamig érvényben maradnak. Az 1958. október 1-én vagy ezt követöleg lejáró haszonbérleti szerződés meghosszabbítását az érdekelt kérelmére három hónappal előbb kell kérni és engedélyezni, de csak akkor, ha a területre az állam nem tart igényt. 1957. október 1-től kezdődően állami tartalékterületre újabb haszmbéríeti szerződést csak tszcs-vel, társulással és dolgozó paraszttal lehet kötni;

Az állami tartaléhfoldek hasznosításáról