Somogyi Néplap, 1957. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-03 / 231. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 231. szám. ÁRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1957. október 3. OKULT A HIBÁKBÓL A »DÓZSA NÉPE-« ÚJ ÉLETRE LENDÜL AZ UJITÓMOZGALOM IFJÚ FIGYELŐ TÖBB MINT NATURALIZMUS! Repülőgépről végzik a műtrágyázást a répáspusztai Első Ötéves Terv Tus-ben A kereskedelem őszi-téli felkészüléséről, a tanácsi ipar legfontosabb feladatairól tárgyalt a Megyei Tanács VB iiiése Hétfőn a délutáni órákban megtartott végrehajtó bizottsági ülésen a kereskedelem őszi-téli felkészüléséről tárgyalva a végrehajtó bizottság megállapította, hogy a város és megye élelmiszerellátása minden különösebb erőfeszítés nélkül biztosítható. Az élelmiszereknél egyelőre még a legnagyobb gondot a burgonya és gyümölcsfélék tárolása okozza. Ezért azt a határozati javaslatot, amely a raktárszükséglet minden körülmények között való biztosítását hangsúlyozza, a végrehajtó bizottság elfogadta. A kiskereskedelmi vállalatok a ruházati cikkek beszerzésében a harmadik negyedévben elérték a múlt év hasonló időszakának árukészletét. Előreláthatóan egy-két cikkből, elsősorban férfi konfekcióból, gyermekruhákból hiánnyal kell számolni. Kitűnő lesz az áruellátás pamut, kötött és gyapjúfélékből. Vasipari és műszaki cikkeknél nincs különösebb nehézség, van kellő mennyiségű kályha, füstcső, háztartási gép, rádió és lámpaáru. Tüzelőből jobb a lakosság ellátása, mint tavaly. A SZOT-akció révén is jóval több dolgozó jutott tüzelőhöz, mint 1956-ban. Az építőanyagok közül téglából, cementből, mészből kielégítőek a készletek. Nem kedvező azonban a helyzet tetőfedő és szigetelőanyagnál. Ebben az évben igen nehéz lesz a bútorellátás. Az egyetlen bútorgyártó helyi ipar is központi árualapra dolgozik. Számít a kereskedelem a helyi árualapból előállított oikkfélesé- gekre is, hiszen a Finommechanikai Vállalattól eddig is mintegy negyed- millió értékben szerzett be különböző cikkeket. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy az idén már úgyszólván valamennyi iparvállalat elérte a számára kitűzött alaprentabilitást, amely meglehetősen alacsony volt. A termelékenység terén azonban még hiányosságok vannak. így egyes helyeken sok az indokolatlan időbér. Helytelenül alkalmazzák a felújítási kereteket, másutt pedig megfeledkeznek a takarékosságról. A száz forint munkabérre eső termelési érték növelésében és a nagyobbfokú takarékosságban lehet még eredményeket felmutatni. A $b. annál is inkább sürgeti a meglévő tanácsi vállalatok kielégítő munkájának megteremtését, mert a következő évben több minisztériumi vállalatok, tanácsok kapnak meg. Igen nagy feladatokat ró ez az ipari irányításra. A tanácsúiknak be kell bizonyítaniok, minden ellenkező híreszteléssel szemben, hogy alkalmasak iparvállalataik gazdaságos vezetésére. A budapesti növényvédő állomás repülőegysége rövidesen ellátogat Somogyba is, hogy az őszi műtrágyázást egy-két termelőszövetkezetben és állami gazdaságban elvégezze. A répáspusztai Első ötéves Terv' Termelőszövetkezetben több mint A Somogy megyei fodrászok kezdeményezésére november 10-én nagyszabású fodrászverseny színhelye lesz a kaposvári iparosszékház. Baranya, Somogy, Tolna, Zala legjobb versenyzői indulnak ezen a napon. A somogyi fodrászokat a .lipcsei fodrászversenyen részt vett budapesti kiküldött, a Lipcsében leg130, a cukorgyári célgazdaság gázlói üzemegységében pedig mintegy háromszáz holdnyi területen szórja szét majd a két repülőgép a műtrágyát. Több termelőszövetkezet és állami gazdaság is érdeklődik, hogy repülőgéppel végeztethesse el ezt a munkát. jobb eredményt elért frizurák be- fmutatásávál készíti elő la »rajthoz«. A versenybe az ipari tanulók is beneveznek. A fodrászverseny négy versenyszámmal, egy-egy számban harminc versenyzővel indul majd. November 10. Fodrászverseny Kaposváron Jegelve szállítják a körtét Finnországba a Bárdibükki Állami Gazdaságból A Bárdibükki Állami Gazdaság két üzemegységének — a bárdibükki és hencsei — gyümölcsösében nagy károkat okozott a jégverés. Azokból a gyümölcsösökből, amelyeket a jég elkerült, mgst igen szép, a vártnál is jobb termést takarítanak be. Eddig már tíz vagon almát és két vagon körtét szedtek le a fákról a fürgekezű fiúk, lányok. Az idei termésből a betervezett hat vagonnyival szemben a jégverés ellenére is tíz vagonnal tudnak exportra szállítani, amelyből októ» bér 1-én indították útnak a negyedik vagont külföldre. Svájcba és Csehszlovákiába. A körték királyából, a bőse ka- bak-fajta körtéből eddig két vagonnal küldtek el ízléses csomagolással, kosarakba, jegelve Finnországba. Kisipari pulóverek a Textiimüvek selejlfenalábó! Kis terem, jó világítással. . Az egyik sarokban idősebb munkásasszony orsóról — melyen már nem sok pamut van — szálat keres. Azután az orsó továbbhalad a kereszt- orsózóra, majd a cérnázóra és máris festésre készen áll az anyag, melyet a Rendeltszabóság kötöttáru üzemében dolgoznak így fel a Textilművek selejtfőnálából. Évi tizenkét tonna selejtfonalat hasznosítanak ily módon, negyedévenként nem kevesebb, mini ötoZer darab pulóver, kardigán, kuligán készül divatos szabással és színekben. Hatvan bedolgozó köt otthon síkkötőgépein. A bedolgozok közt van Dombai József bácsi is, aki 80 éves szemével és kezével szövi a gyönyörű, sűrű törülközőket. Nézni is öröm ezeket a szép árucikkeket, melyekkel a kötöttáru üzem ellátja Kaposvár és a megye dolgozóit. BETEG RÁDIÓK ORVOSAI A kis üzlethelyiségnek még a bejárata is szerény. Elbújik a Május 1. utca nagy kirakatai között. Mégis sokan találják meg naponta ezt az üvegezett ajtót. Szinte percenként nyitják ki könyökkel, .lábbal, ki ahogy tudja. Az ide igyekvő emberek kezei ugyanis foglaltak: beteg, berekedt, »belsőrészi fájdalmakban« szenvedő rádiók foglalják le. A gyógyításra szoruló készülékek az üzletben a pultra kerülnek. Ó, ha beszélni tudnának, elmondanák, milyen részük fáj, milyen segítséget jelentene ez Jegesi Lajos rádióműszerész, az üzlet vezetője számára! — gondoljuk, de egy perc múlva már azt mondjuk: felesleges. A kiváló szakember ugyanis csak bekukkant a lámpák, vezetékek sűrűjébe, s máris megmondja, hol a hiba. A beteg »hangdoboz« a műhelybe kerül. Ha »vidékről jött«, azonnal megkezdik javítását, s ha nine® túlságosan nagy hibája, még aznap el is készül. A többire sem kell sokáig várni. Az »orvosok« tudják, mennyire szeretnek az emberek rádiózni, s így alig akad öt napon túli javítási határidő. A szépnevű üzem. így ismerik Kaposváron a RÁVEL, a Posta Rádióvételtechnikai és Elektroakusztikai Üzemét azok, akik még nem javították itt rádiójukat, magnetofonjukat. Sokan vallják azonban, hogy nemcsak az elnevezése szép, de az itt végzett munka jó is. Nem csopán a rádiók »újraélesztését« végzik el szakszerűen, hanem jól kijavítják az erősítőket, magnetofonokat, s más készülékeket. Csak a mikrofonok és hangszórók gyógyítására nincsenek berendezkedve. Ezeket a fővárosba, vagy Pécsre küldik. Néhány hónap óta kereskedéssel is foglalkozik a RAVEL. Itt árusítják az erősítő berendezéseket, de ha valaki televíziós készüléket akar vásárolni, azt is kaphat antennával együtt, amit fel is szerelnek. Délután fél ötkor bezárják az ajtót. Elvitték az utolsó »Hável«' készüléket, s a kis telepes néprádiót is. A most behozott Orion és Telefutnken készülékek a műhelybe kerülnek. A munkának azonban nincs még vége, sőt a rádióval foglalkozó ember számára most kezdődik csak az igazi: a kísérletezés, a próbálkozás. Hátha sikerül egyszer már az eddiginél johb képet kicsikarni abból a televíziós vevőkészülékből. Az lenne a nagyszerű, ha a sok átalakítgatás, töprengés meghozná a gyümölcsét, s rendesen lehetne venni a budapesti adásokat! Amíg ez nem sikerül, nincs nyugta Jegesi Lajosnak. Pedig nem is fizetik érte, csak a kísérletezési vágy hajtja. Rendes helyiség nem áll rendelkezésére, ahol az átalakításokat — később pedig a javításokat — végezhetné. Ott dolgozik, abban a helyiségben, ahol a rádiókat is javítják. Ez szabályellenes, mert a televíziós készülék javításkor robbanás-veszélyes. ígéretet kaptak, hogy megfelelőbb helyet szereznek számukra, dehát addig nem akarnak várni, mert aki ezt a munkát szereti, az mind türelmetlen, újat, jobbat kereső ember, nemcsak a »beteg rádiók orvosa«. — ger — „Milyen fán" terem a levendula lllatszertár altban az elárusítók és az oda betérő vevők sem gondolnak arra, hogy miből készítik a különböző kölniket, szagosító szereket. Pedig sokan használják, s annyian nem tudják, »milyen fán-« is terem a levendula, vagy a menta. A Da- ránypusztai Illóolaj Kutató Kísérleti Gazdaság nemcsak Somogybán, de az országban is egyedüli olyan üzem, amelynek az illóolaj növény- termelése a főfeladata. Ezeknek a nem hagyományos növényeknek a termesztésével három év óta foglalkoznak. Olajat első ízben 1955- b?n kaporból nyertek, 100 holdról 808 kilogrammnyit. — Ez nem kielégítő eredmény — mondja Szűcs Imre igazgató, r— Kicsit elgazosodott a föld, meg magot is hagytunk belőle, — inkább tapasztalatban gazdagodtunk. Két évvel ezelőtt épült a desztilláló üzem. Azóta itt, helyben dolgozzák föl a földről betakarított termést. Ebben az évben 250 hold 10 féle növényéből sajtoltak olajat. A bábonymegyeri állomásokról 2630 kilogrammot szállítottak él 25—50 kilogrammos kannákban és 200 literes, belül ónozott tartályokban. Nagyobb részben angol levendula (1734 kg), francia levendula (162 kg), borsos mentaolaj (100 kg) volt az ólommal lepecsételt szállító edényekben. Nem minden növény fordul termőre már az első évben. Az 1954 őszén és 55 tavaszán telepített 150 holdnyi levendula csak 3—4 év múlva hoz teljes termést. A lepároló üzemnek lesz dolga, hiszen — amint Tóth Ferenc agronómus mondja —, számítanak arra, hogy az elkövetkező években a környékbeli tsz-ek, állami gazdaságok és egyéniek is termelnek illóolaj növényeket. így lesz elegendő nyersanyag, csak győzzék feldolgozni. Jövőre a daránypusztai gazdaság extraháló berendezéssel gazdagodik. Ez a beruházás hárommillió forintba kerül. Pillanatnyilag a lepároló segítségével 1 mázsa zöld levendulából 60—70 dkg olajat nyernek. Extrahálással pedig 2,5—3 kg-ot is kaphatnak. A, befektetett összeg két év alatt megtérül. — A jövő nyáron már működni kell az extraháló üzemnek, bár a 100 méteres épület alkotásához csak 1958 elején kezdhetünk hozzá, de elkészítjük — mondja határozottan az igazgató. Ha m,eglesz az extraháló berendezés, akkor az olaj finomítását helyben végzik el és közvetlenül exportálnak. Szezon idején éjjel-nappal — a vasárnap sem kitétel — két műszakban, lázasan folyik a munka. Naponta 150—200 mázsa növényből csapódik ki az olaj a hűtőkön keresztül a florentin palackokba. Onnét az elválasztó tölcsérbe öntik, majd szűrés után védőráccsal ellátott kannákba, vagy hordókba jut. Az olaj kivonása után megmaradt anyag kitűnő trágya. A kapor melléktermékét silózva takarmánynak is fel lehet használni. A darány- pusztaiak azt akarják, hogy 1960- ban már 730 holdon viruljon levendula, orvosi zsálya, menta, muskotály, zsálya, kapor, kömény, kakukkfű és egyéb növény. Tavaly csak 439 kh-t ültettek, de jövőre már 641 holdon virágoznak illóolaj tartalmú növények. A gazdag hozamú francia levendula területét 350 holdra növelik. Nagyon keresett árucikk és jól kifizetődik. Holdanként 16 kg olajat is ad, kilogrammjáért 580 forintot markolhat föl a termelő. Ez a magyarázat arra, hogy túlnyomó részben levendulát »aratnak« majd a munkások. Borsos mentával is ki lehet jönni, 10—12 ezer forintot jövedelmez holdja. Nemcsak nagyüzemeknek, de egyénieknek is megéri. 1960-ra már teljesen végeznek a telepítéssel és ekkorra már minden növény teljes termőre fordul, még a 10—20 évig élő levendulák is. Igen szép jövő elé néz a Daránypusztai Illóolaj Kutató Kísérleti Gazdaság. Ha megnézzük az adatokat, képet kaphatunk arról, hogy három év múlva mennyi olajat is adhat ez az .üzem. Tavaly 180 holdról mintegy 1100 kg, áz idén 250 holdról 2630 kg olajat pároltak le. 1960-ban talán 10 000 kg-nál is több olaj elszállításáról kell gondoskodniuk. A nagy körültekintést, szaktudást, szorgalmat és türelmet igénylő növényekkel megéri foglalkozni. A fáradságos munka utáni jövedelem hasznot jelent a gazdaságnak és nem kevés devizát az országnak. Az elszállított nyersolajat a Kompozíció Vegyészeti Gyár finomítja. Részben a hazai szükséglet kielégítését szolgálja, de exportálunk is külföldre a már teljesen elkészített illatosító szerekből. A levendulából kölni-féléket gyártanak, de szappan készítésnél is alkalmazzák. A muskotály zsályaízt ad a konzervnek, s a gyógyszeriparban is van jel ntősége. A mentolos cigaretta, a mentolos cukor sajátos íze az angol mentának köszönhető. Sőt még az orvostudomány is igénybe veszi kábításnál. Pipere olajból eddig behozatalra szorultunk. A da- ránypusztaiak szorgalmának is köszönhető, hogy évről évre kevesebbet kell importálni, hiszen termelnek ők ilyen alapanyagú növényt is. vagy menta? A kapor és tárkony teljesen exportra megy. A szaporító telepen gyönyörű palánta ágyások között járunk. — Ez itt francia levendula. Megkerülhetnénk érte az országot, ha ilyent akarnánk látni — mondja az agronómus, s lehajol, hogy felhúzzon egyet. Csopros és sok hajtása van. Mindenből van elegendő palántánk — folytatja —, van itt orvosi zsálya, muskotály, zsálya, lestyán. Nagy előny ez: nem kell venni a palántát, nem száradnak el a tövek szállítás közben. Ha kivesszük a földből. még fél óra sem kell, maxis kocsi viszi a telepítési helyre. Horváth Erzsébet, az agronómus szárnysegéde így vélekedik: »Erős, életképes palánta nélkül nem lehet bő a termés. Mi idejében kiiskolázzuk a növényt, nem hagyjuk elgazosodni, szárazság idején pedig öntözzük, így nem satnyul. el, hanem olyan dús gyökérzetű és szép lesz, mint az angol levendula.-« Néhány lépéssel odébb lányok és asszonyok lazítják föl az ágyúsokat és rakják kosárba a palántákat. Kocsi jön érte és viszi ki egy húsz holdas táblára, ahol ültetés folyik. Pótolják a kiveszett, meg nem eredt, vagy elszáradt töveket. Dergecz István éppen a jelölőt húzza. Nyomában szorgos kezek teszik új helyükre a palántákat. — A háromszöges, keresztkötésű vetési módot alkalmazzuk — magyarázza Tóth eUHárs. — így a földet jobban ki tudjuk használni. A sorok 140, a tövek meg 100 centi távolságra vannak egymástól. Az illóolaj növények (telepítése tavasszal és ősszel történik. Míg fagy nem lesz és ha kedvez az időjárás. 140 holdon levendulát, muskotályt, orvosi zsályát, tárkonyt és lestyánt ültetünk. Nem szeretnénk, ha a tavasszal torlódás lenne. Egyaránt folyik a kapálás és az ültetés is. Ezeknek a növényeknek a legnagyobb ellensége a gaz. Van olyan terület, ami négyszer-ötször is megköveteli a kapát. — Munkaerővel nem bővelkedünk — panaszkodik az agronómus. — Legnagyobb baj az, hogy nem tu« dunk lakást biztosítani a dolgozóknak. Nagyobb lenne a bevételünk, ha állandó munkások végeznék a növényápolást. Bizonyos ismeretekre van szükség, nem mindegy az, hogyan ültetik el a palántákat, fis ha új emberek végzik, ha nincs állandó gárda, akkor mindig magyarázni kell, mit, hogyan és miért. A gazdaságban kísérleteznek lestyán, kamilla termesztésével is. Az ismeretlen íriszt ebben az évben vetnek először. Az olajat a növény gyökeréből nyerik. A második évben szedik föl csak. Legalább két év kell, hogy egy hold termésből 1—2 kg olajat nyerjenek. Az írisz olaja igen drága. 58 000 forintot is adnak kilójáért. Érdekes növény a héjnélküli tökmag. Nem talaj-zsaroló, magjáért és húsáért egyformán érdemes vele foglalkozni. Az idén 400 kg magot tudtak értékesítem, mázsáját 800 forintos áron. 47—49 százalékos a mag olajtartalma. Cukrászok szívesen pótolják vele a diót, de csokoládé készítésénél is kifizetődik. Az illóolaj növények termesztése Daránypusztán egyre jobban előtér-> be kerül. Most már a hitetlenkedők is hiszik, hogy a kezdetben befektetett összeg nem volt sárba dobott pénz, mert a gazdaságnak ez az üzemága már <ebben az évben is jövedelmezően dolgozott. A , későbbiekben pedig minden fillér többszörösen megtérül. GÖBÖLÖS SÁNDOR \
