Somogyi Néplap, 1957. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-21 / 221. szám
szóm bal, 1957. szeptember 21. SOMOGY! NÍPl-AT 3 MEZEI SZEMLE BELEGEN ÉLELMISZER-ELLÁTÁSUNKRÓL A község körül elterülő földeiken búza, rozs, árpa, kukorica, répa, takarmánynövény egyaránt megterem. Művelési ágak szerint így oszlik meg a földi: 1723 kh. szántó, 110 kh. rét, 210 bold legelő és 8 kh. szőlő. Ennyi földet munkálnak a bélegi parasztok. Kifej a maga parcelláján, saját elgondolása szerint végzi a dolgát. Mit és miből mennyit vessen, nem határozza meg senki Mindenki a maga gazdája, úgy cselekszik, ahogyan jobbnak látja. Kovács Sándor gazdasági felügyelő véleménye szerint a falu időben végez majd a betakarítással. A szántás-vetés azonban nem történik zökkenő nélkül. Nem mintha nem lenne elegendő fogaterő e munkák elvégzéséhez, hiszen több mint 65 pár ló van a falu- bán, a teihmfogatckat nem is számítva. Akinek meg nincs se lova, se tehene, azok földjét szívesen felszántják a Segesdi Gépállomás Zetorjad. Kettő van belőlük jelenleg is a faluban. Nem is itt a nehézség! 1956 őszén felbomlottak a Salu parasztjainak zömét egyesítő termelőszövetkezetek. Sokan önkényesen visszatérték az »ősi« földre. Sgypáran nem tartották magukat az Elnöki Tanács 18-es számú törvényerejű rendeletéhez, amely szerint minden tagnak annak a tsz-nek a közös táblájából kell kimérni a földet, amelyből kilépett. Ez aztán elég sok gondot okoz a tanács dolgozóinak. A föld- rendezés során mindenki megkapta a törvényesen kijáró birtokát. Persze van, aki a jól letrágyázott szántója helyett gyengébb termőerejű földet kapott. Emiatt panaszkodik Kovács Jánosné. A tavasszal két holdat letrágyózott, most másutt mérték ki számára a kijáró földet. Ilyen esetben a gazdáknak egymás közt kell megegyezniük, ne érje sérelem egyiküket sem. A gazdák túlnyomó többsége megérti, hogy köny- nye'ob a föld művelése, ha egy, esetleg két-három tagban van a földi, a régi 10—12 parcella helyett. Megértik azt is, hogy a földrendezés nem történhetik mindenki szíve szerint. Az egymás rovására történt ki- sebb-nagyobb sérelmeket azonban orvosolni lehet — közös megegyezés alapján. Okos szóval, megértéssel elsimíthatják az ellentéteket. Aki valóban jobb, trágyázott földet kapott, mint eddig művelt, pénzzel, vagy más módon -kártalaníthatja másik gazdatársát. Ilyen problémák miatt jönnek naponta a tanácsházához az emberek — mondja Kovács Sándor gazdasági felügyelő. Ez a magyarázata annak, hogy néhány gazda töprengve végzi a dolgát. A mezőn nyugodtabb a hangulat Felkapaszkodom az éppen mezőre tartó Dömötör József kocsijára. Lassan elmaradnak mögöttünk a házak, már a dűlőutakon húzza a kocsit a két ló. Ez a nyugati dűlő, magyarázza Dömötör bácsi. Itt már nagyobb a rend. A gondosan felszántott és elboronált földek valóban er-ről tanúskodnak. Errefelé alig akad tarló. Csak a kukorica áll még a lábán, meg a krumpli vár szedésre. A jövő héten én is megkezdem a burgonya kiforgatását —- folytatja. Holnap már vetem a rozsot, ma elkészül alája a föld. Az árpa már csírázhat, jó magágyat vetettem neki. Dömötör József 8 kát. hold földben dolgozik. Arra törekszik, hogy jól jövedelmezzen a gazdasága. Földjeire jut elegendő istállótrágya. Két ló, két szarvasmarha és egy szerződéses bika áll az istállójában. 3500 c.1 búzát, 1200 öl rozsot, 1000 öl árpát vet, meg a tavaszon egy' hold zabot, öszi-tavaszi alá három hold földre részben már kihordta a trágyát. Nemcsak szalmát terem a föld. hanem szemet is. Közben megérkeztünk a színhelyre, a gazda leveszi az ekét, talyigát, elébe fogja a lovakat, s ekéjén megcsillan az őszi nap fénye. A földek végében elterülő kaszálókon távolról is kivehető keréknyomok bizonyítják, hogy a sarjúszénát már behordták a pajtákba. A szántóföldeken itt is ott is asszonyok hajladoznak, öblös vesszőkosarakba szedik a burgonyát, majd rakásokba hordják külön a vetőt, külön az öregét, s a rágott-vá g ottat Távolabb a dűlő utak keskeny csíkjain szekerek mozognak. Trágyával megrakottan kanyarodnak be a tarlókra és üresen vagy az oldal közben egv-egy zsák borsóval térnek vissza a faluba. Ahányam vannak a mezőn, annyiféle munkát végeznek. Nagy József tíz holdas gazda kocsiján két őszi árpás zsák feszül. Még délig szeretném földbe hinteni — mondja. A belegi föld a cukorrépának is kedvező talaj Kellő gondozással holdanként 150 mázsát is megterem holdja. Tudják ezt a parasztok is. A múlt héten 7 kát. holdra kötöttek termelési szerződést. Kifizetődik a ráfordított munka. Tavaly 9 forintot, 2 kg cukrot, most pedig 10 forintot, 3 kg cukrot kapnak mázsája után a termelők. Nemcsak pénzt és cukrot jelent e fontos növény termelése, hanem takarmányt is. A napokban, tartandó gazdagyűlésen sok szó esik erről. Előreláthatólag Beleg községben 30—10 hold cukorrépa szerződésre lehet számítani — mondja Kovács Sándor gazdasági felügyelő. G. S. YYTYYTYTTYYYYTYYYYYYTYYVTYTY'rYTYTTYTTYY, YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY »Az elsőrendű és vörösárut legalább 50—50 százalékos arányban rendeljék és a hurkaféleségek megrendelési arányával sem tudunk egyetérteni, miután májast többet rendelnek, mint hurkát és sajtot«. — Pontos idézet ez a Húsipari Vállalat leveléből, melyet az Élehni- szerkiskereskedehni Vállalat központjának küldött. Egy kis tévedés került azonban a dologba, mert a vásárlók szerint nem az a jó, ha a húsfeldolgozó terve után megy a kereslet, hanem éppen fordítva* azt gyárt, amit leginkább vásárolnak. Ez az első, amit megtudunk élelmiszer-ellátásunkról. A másik, a donneri nagy fűszerüzletből előkerült négy darab sü- letlen zsemle. Rengeteg panasz van a Sütőipari Vállalat munkájára, melynek megszüntetésére, úgy látszik, hiába tárgyalnak hetek óta. Egyetlen módon lehetne javítani a helyzeten, minőségi átvétellel. Akkor viszont a fogyasztók egy-egy nap nem jutnának semmilyen pékáruhoz. Egyébiránt különösebb hiány semmiben sem mutatkozik. Cukorellátá- sunk most már folyamatos, a néhány napon át tartó ecethiányt is megszüntették palackozott, 28 százalékos ecet forgalomba bocsátásával. Ettől ugyan húzódoztak a háziasszonyok, pedig felesleges a bizalmatlanság, hiszen minősége kétszerese a hordós ecetnek. Édesipari darabárukban, csomagolt csokoládé- és egyéb édességekben sem túl bő a választék és még élesztőhiány is van, melynek oka az idei hatalmas kereslet. Hiszen sokkal többen sütnek manapság odahaza, mint azelőtt. Ezzel a hiánycikkek felsorolása véget is ért, mert minden egyébből bőséges készletek állnak rendelkezésre. Három és tel vagon fényezett rizs áll raktáron. Zsírból any- nyi van, amennyi a felszabadulás óta még sohasem volt. És ami fontos, teljesen tiszta sertészsír kapható. Liszt is minden minőségben van, sőt ebből az árucikkből az idei őszön még kevesebb is a kereslet. Az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat 150 vagon krumplit tesz el a téli hónapokra. S a lakossággal együtt kíváncsian várja, hogy az országba kerülő 550 vagon déligyümölcsből és gyarmatáruból vajon mennyi fog az ősz és a tél folyamán városunkba és megyénkbe kerülni? Ne csak ígérgesse a posta, hanem javíttassa is ki az általa megrongált háztetőket Vagyunk vagy haitvanan Kaposváron olyanok, akiknek a lakóházánál immáron fél évvel ezelőtt megjelenítek a kaposvári posta műszaki dolgozói azzal, hogy átszerelik, korszerűsítik a távbeszélő vonalakat. Az átszerelés már rég megtörtént. A háztetők még ma is arról tanúskodnak, hogy ott jártaik a postások, mert az áttelepített tartóoszlopok nyomán még ma is lyukak tát.onganak a tetőn, várva a cserepes szakemberre. Először vártunk türelemmel. Azután sürgetni kezdtük a postaműszakot, ahol Végh Sándor igazgató »megnyugtató« választ adott, hogy az alracizott cserepes helyett most már vehetnek fel újat. Még egy-két hét türelem — mondotta és kijavítjuk az összes háztetőket, amelyeket megrongáltunk. Azóta azonban nemcsak egy-két hét, de immár e«v-két hónap is eltellett, ismét és a beköszöntött szeptemberi esőzések ellen fazekakkal, lavórokkal voltunk kény tőiének védekezni, hogy a mennyezetű nk be ne ázzék. Ezúton kérdezzük a kaposvári posta-műszakot, éppúgy, mint a pécsi posta-műsziak központot, meddig kell még vámunk. De azt is kérjük, hogy a posta necsak ígérgesse, hanem javíttassa is ki az általa megrongált háztetőket. K. S. Kaposvár, Petőfi u. 14. Irodalmi est Fonyódon Űj módszerek A BALATONI HETEK keretében a Fonyódi Járási Könyvtár, a Somogy megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala segítségével szeptember 15-én irodalmi estet rendezett. A bevezető előadást dr. Kanyar József, a kaposvári levéltár igazgatója tartotta. A szereplő írók mind dunántúli születésűek: Jankovich Ferenc Fejér megyei, Takáts Gyula somogyi, Füsi József veszprémi. A hallgatóságnak Jankovich kenyérsütő édesanyjáról írott verse tetszett legjobban, de érdeklődve hallgatták a történelmi trilógia most készülő harmadik kötetéből felolvasott részletet is, mely részben a fonyódi járás területén 'játszódik. Takáts verseiből gyönyörű tavunk színei, a yíz, a nádasok világa kelt életre. Füsi József egy Pirandello-elbeszélést olvasott fei. melyet mostanában fordított le. Olyan ízes dunántúli nyelven ültette át magyarra, hogy nem lehet többé nem a miénknek vallanunk. Igazolta, hogy hogyan válhat egy világirodalmi érték a magyar irodalom kincsévé. A hallgatóság néhány üdülőn kívül helybeliekből tevődött össze, parasztokból, iparosokból, a földművesszövetkezet dolgozóiból és néhány pedagógusból, felnőttekből és az iskoláiból már kikerült fiatalokból. Az emberek véleménye szerint a Fonyódi Járási Könyvtárban hároméves fennállása óta nem volt ilyen sikerült rendezvény. A RÉSZVEVŐK megtekinthették a könyvtár balatoni vonatkozású kiállítását is, melyen a könyvtár több mint száz dokumentumot, könyvet, plakátot és nyomtatványt állított ki. A kiállításon, mint legrégebbi, szerepelt Széchenyi István balatoni gőz- hajózásról írt könyve 1848-ból, és mint legújabb, Móricz Béla Fonyódról írt útikalauza. Láthattuk a korábbi évek balatoni ünnepségeinek plakátjait és a Balatoni Kurír, a Balaton című hírlap egyes példányait. A találkozó végén az írók a könyvtárban meglévő műveiket a könyvtár felnőtt és ifjú olvasóinak ajánlva dedikálták. A helyszínen könyvárusítás is volt. Az ünnepélyes találkozó után élénk beszélgetés alakult ki az írók és az ottmaradt vendégek között. Hamarosan a Balaton jövőjére terelődött a szó és olyan tervek és ötletek születtek, melyek felkelthetik a Művelődési Minisztérium, a Balatoni Intéző Bizottság és a többi illetékes szerv figyelmét is. A könyvtárosok elmondták: a Fonyódi Járási Könyvtár a Balaton déli oldala íróinak találkozó helye lehetne, ahol az írók nemcsak egymással, hanem olvasóikkal is találkozhatnának. Jelenlegi általános közművelődési profilja pedig balatoni tájkönyvtár jelleggel bővülhetne ki, muzeális és kölcsönözhető anyag összegyűjtése révén. EHHEZ TERMÉSZETESEN a megye vagy a minisztérium megbízása, és anyagi, erkölcsi támogatása kellene. Fonyód földrajzilag is alkalmas arra, hogy a somogyi balatonpart irodalmi központja legyen: három oldalról könnyen megközelíthető vasúton, északról pedig hajóval. Tehát Fonyódnak szinte szükségszerűen kell Balatonfüred és Keszthely sorába lépnie. Míg a badacsonyi Szegedi Róza-házban lévő múzeum és a szigligeti alkotóház közönség nélkül van, addig ez Fonyódon nem hiányozna. Viszont az alkotóház közelsége kézenfekvőén adja Fonyód számára az írókat. Később pedig Fonyódon is lehetne alkotóházat építeni. Az idén a könyvtárban megfordult írók, Csohány Gabriella, Fodop András, Kárász József, Tatay Sándor. Tóth László is helyeselték tervüket. Az ünnepélyes találkozón sok értékes javaslat hangzott el, mely a kulturális élet fejlődését, a Balaton mai gazdasági és kulturális elmaradottságának felszámolását célozta. A művelődési otthonokban rövidesen megkezdődik a népművelés, az ismeretterjesztés új évadja is. A feladatokról és a tervekről Rácz János, a Szakszervezetek Országos Szövetsége kulturális osztályának helyettes vezetője a következőkben számolt be az MTI munkatársának: — Az ismeretterjesztő munka számos hibáját szeretnénk kijavítani ebben az évben — mondotta. Megváltoznak a módszerek. A TTIT-vel cl ntftmLÍae.léjikttt ban a művelődési otthonokban rendezzük meg az összejöveteleket, s az eddiginél jóval több gondot fordítunk az általános műveltség gyarapítására, s a politikai nevelő munkára. Bizonyos témakörökből élő- adássorozatokat rendezünk, másikból pedig tanfolyamokat indítunk. Az általános műveltség gyarapításán nemcsak az irodalmi, művészeti. tudományos és egyéb ismeretek elsajátítását értjük, hanem a politikai, társadalomtudományi képzést is s a két célt nem választhatjuk el egymástól. A Szaktanács és már több szak- szervezet mellett társadalmi bizottságok alakultak, s ilyeneket szervezünk az üzemekben, művelődési otthonokban is. A bizottságok végzik majd' a tervek kidolgozását, a szervezést, a felvilágosító munkát. — Az új évadban tartunk különálló politikai előadásokat is, ezek egy-egy szakszervezet múltjával, tevékenységével, a szakszervezeti mozgalom mártírjainak életével, s más fontos témákkal ismertetik meg a., hallgatóságot. — Egyik-másik művelődési otthonunkban már az elmúlt hónapokban és években is rendeztek különféle tanfolyamokat. Négyféle tanfolyamot indítunk: művelődési (irodalmi, művészeti, tudományos stb.), továbbá közhasznú ismereteket adó (fényképezés, helyesírás, motorvezetés, kozmetika stb.), háziipari (szabásvarrás, kötés, nylonfestés stb.) és nyelvtanfolyamokat. — Ismeretterjesztő munkánkat! úgy kívánjuk hatékonyabbá tenni, hogy a részvevőket jobban foglalkoztatjuk az összejöveteleken, ezer* gondoskodunk kísérleti eszközökről, . kiállításokat, filmvetítéseket tartunk. Erőteljesen megindítjuk a szakkörök szerve- j zését, mert ezek igen alkalmasak a műveltség elmélyítésére. Bővítjük a művészeti együttesek tevékenységét is. Szeretnénk, ha nemcsak olyanok ; lépnének be a csoportokba, akik S szerepelni kívánnak, hanem olyanok , is, akik érdeklődnek a színművé- ; szét, a tánc, a zene iránt, s ezért, vi- i tákiat, szakköri jellegű foglalkozásokat is meghonosítunk az együtte- • sekben. >. Máté György és más illetékes szervekkel, elsosorA mosoly országában A mosoly országában jártam este. Lassan ringó, keringővé változó, pattogó, vidám zene vitt ebbe a furcsa birodalomba. A bécsi palotába, ahol Liza és Feri gróf megérkezésem után néhány perccel olyan szépen énekelte a dalt, amely így kezdődik, hogy: »Megtörtént már máskor is«. Itt minden csupa vidámság, csupa tűz volt. A fiatal lányok, délceg huszárok, a Lizába szerelmes gróf. Nevettek, táncolták mindaddig, amíg meg nem érkezett a sárgaarcú herceg, Szu Csöng. Lassú, kimért mozdulatokkal lépett a szobába, körülnézett a lány hajlékában, akit szeret, akiért idejött és szívéből felszakadt a bánat: tudja, hogy szerelmének nem kell kínai ember. Mégis milyen boldogan fogadta el Lizától néhány perccel később a teát. Arcáról, mozdulatairól meglátszott. hogy mindenét feláldozná azért a szóért: »szeretlek«. Elgondolkozva keverte italát. Talán éppen arról ábrándozott, hogy valamikor még párjául fogadja a szőke tündér. Aztán átjött a másik szobából Fini, Vali és Tóni, a háirom örökké nevető, vígkedélyű lány, s kérésükre a herceg daliban mesélte el, hogyan udvarol Kínában egy fiatalember. Szemei azonban a távolba meredtek. A kezében lévő virágos ágat előrenyújtotta kedvese felé, akihez minden gondolata száll. akit még ilyenkor is látott, amikor nem volt a közelében. A vidámságot hirtelen a kínai kövritség titkárának érkezése szakította félbe. Táviratot hozott, amelyben Szu Csöng arról értesül, hogy megbízták hazája miniszterelnöki székének elfoglalásával. El kellett tót búcsúznia Lizától. A nőtől, akit annyira szeretett, s aki annyira szerette őt, hogy kész volt követni, akár a világ végére is. Újra felharsant a furcsa, élettel teli zene s vitt, ragadott magával Kínába, a herceg házába. Ismét láttam Szu Csomgot vidáman és sajnáltam, amikor nagybátyja, Csang szavai ajkára fagyasztották mosolyát, megjelenése felhőként árnyékolta be egész lényét. Olyan világba kerültem, ahol a Szu Cső ághoz hasonló rmagasrarngú férfiaknak legalább négy feleséget kell tartaniok. De a herceg ezt nem tehette. Kertjében, házában ott lakott már törvényes felesőgckén. Liza. Az európai törvények szerint nem lehetett több hitvese. Csak- tót más Kína és más Európa. Hiába voltak néhányian már olyanok is, akik másképpen fogták fel az életet, mint nagyapáik, ősapáik. így a kis Mi, aki teniszezni akart modem,, fehér rakottszoknyában, ahelyett hogy feltartott mutatóujjakkal tipegjen a palotában a hozzá hasonló lányok ősi öltözetében, s szerelmes is akart lenni, nemcsak megtűrt feleség. Az ő ereje azonban kevés volt ahhoz, hogy megtörje az ősi szokásokat. »Kínában a helyzet lázító« — énekli elkeseredetten, amikor arra gondol, hogy eddigi életének nem volt sok értelme, s felvidul, megdobban szíve, vidám táncra perdül, amikor megjelenik a fiú, Feri gróf, akit szépnek talál, s akibe beleszeret. Mégis győz a régi törvény, és nagy tisztelője, Csang bácsi. Öt nem érdekli, hogy unokaöccse arra gondolva, hogy szerelmétől esetleg meg kell válnia, szinte magánkívül énekli a világba: >• Vágyom egy nő után«. A vége mégis az, hogy Szu Csöng és Liza elválnak egymástól. Nem találhat egymásra a kis táncoslábú Mi és Feri gróf sem. Végkép elhallgat _ a zene, s Kosa Sándor karmester kezet fog az első hegedűssel. A Szu Csang is, a szigorú, fenek egyik szobáját mutató díszlet előtt összecsapódik a vörös bár- sonyíüggöny, s kígyóinak a marcali kultúrotthon nézőterének lámpái. Vége az előadásnak. Szu Csöng, Liza, Mi, s Feri gróf levetik díszes ruhájukat, lemossák arcukról a festéket Az öltözőből már mint Kenderessy Zoltán, Olgyai Magda. Kovács Zsuzsa és Gálffy László jönnek elő. Csang is, a szigorú feketeruhás nagybácsiból fiatalemberré, Pc-lyák Zoltánná változik. Néhány perc és már robog az autóbusz, a színészekkel, zenészekkel Kaposvár felé. A nézősereg eloszlik. De mind- annyiunk fülében ott csengnek még az örökszép Dehár-melódiák, mándiannyiian látják a szerelmeseket, akik végül mégsem lehettek egymáséi, a színészeket, akik felejthetetlen élményt nyújtottak mind- annyiunknak. .. — ger —