Somogyi Néplap, 1957. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-20 / 220. szám

DOGGOGjöwuuwi^GGOOGCOGGGOGGGGGOGOGGGGGOGOOOGGGGGGGOOGOQOGGGOGGGGQOOGOGGOOQOO JCazmctLkai tanácsok Hogy sokáig fiatalok maradjunk Ha sokáig fiatalok akarunk maradni, harcba aka­runk szállni a ráncok keletkezésével és az arcbőr meg- öregedásóvel, mindenekelőtt tisztában kell lennünk az­zal, hogyan öregszik az arcbőr. A gyermekarc kerek­sége a serdülő korral lassan elmúlik. Az arc oválisabb formát kap és ha harmincadik életévünkhöz közele­dünk, a bőr alatti kötőszövetekben elhelyezkedő zsír az arccsontok alatt lassacskán lefele húzódik. Idősebb korban így keletkeznek a lefele függő orcák és a toka. Az arcbőr petyhüd-tsége szintén az öregedés tünete. Változások a bőr alatti kötőszövetekben, lassúbbodó vérkeringés a bőr hajszálereiben, a szövetrostok rugal­masságának elvesztése által az arcbőr szárazzá válik és el vékonyodik és megjelennek a ráncok. Hatásos fegyver az arcbőr öregedése, petyhüdtté válása ellen a helyes arcápolás és az arcbőr vérbővé tétele. Utóbbit különböző módon érhetjük el: boroga­tásokkal, pakolásókkal, veregetéssel, a mimikái izmok tomáztatásával, masszázzsal, villanyozással és besugár­zással. A kozmetikai masszázst, villanyozást szakem­berre kell bíznunk, mivel az izomzajt anatómiai isme­rete, valamint a villanyozás és masszázs mértékének ismerete nélkül többet árthatunk magunknak, mint segíthetünk. A kozmetikai szalonba havonta kétszer kell elmennünk szakápolásra, masszázsra, az életkor és az arcbőr állapota szerint. A masszázst csak 24 éven felüli nőknek ajánljuk. Azonban nem elég az arcbőrt csak bizonyos idő­közökben ápolnunk, az arcbőr jobb vérkeringésével naponta kell törődnünk. Nagyon fontos az arcbőr meg­felelő tisztántartása. Arcunkat soha ne mossuk közön­séges szappannal, hanem mindig jó pipereszappannal. Kemény vízbe egy kevés szódabikarbónát teszünk, vagy pedig forralt vizet, ahol lehet, esővizet használunk. Mosdás után az arcot szárazra töröljük és éjszakára a száraz részeket vékonyan bekenjük zsíros vagy (fia­tal normális bőrt) tápkrémmel. Száraz és idősebb arc­bőrt, valamint a zsírosabb részeket (orr, orrkörüli ré­szek, ál) arcvizzel zsírtalanítjuk. Az érzékeny, száraz arcbőrt, mely a vízzel, szappannal való mosást nem bírja, tisztító krémmel és arctejbe mártott vattával tisztítjuk. Ha hosszabb ideig tartózkodtunk a szabad­ban, sportolás, napozás után az arcbőrt soha nem mos­suk azonnal, csak egy-két óra eltelte után. Az arcbőrt először krémmel tisztítjuk. Nappal az arcbőrt nappal’ száraz, vagy félzsíros krémmel kenjük be, főleg tavasz- szal, ősszel és télen. Az arcbőr helyes vérkeringését napi 2—3 perces ütögetéssel érhetjük el, melyet ujjunk hegyével haj­tunk végre. Ezt megelőzően arcunkat bekenjük félzsí­ros, zsíros, vagy tápkrémmel. Az arcbőr veregetését bőrgyulladásnál, kiütéseknél, gennyezéseknél és. arc- ideggyulladásnál be kell szüntetnünk. A veregetést minden második vagy harmadik este a mimikái izmok tomáztatásával váltjuk fel. Eleinte 10—14 napig csak 5 perces gyakorlatot végezzünk. Hogyan öltözködik a római nő ősszel és télen? A RÓMAI NŐK szerencséje, hogy városuk éghajlata mérsékelt és így nincs gondjuk téli ruházatra. Egyet­len felöltő sokszor egész évre, te­hát őszre es télre is elég, mert a hőmérséklet csak ritkán süllyed a fagypont alá. Az utóbbi években ugyan kissé változott az éghajlat, tavaly például havazott is Rómá­ban, s a hó néhány napig megma­radt. Ekkor- derült ki, milyen rosz- szul készültek fel a római nők a hűvösebb évszakokra. Nézzük azon ban meg, hogyan öltözködik a ró mai nő a hideg beálltával és rm-' nézeget legszívesebben a kirakatok ban. KALAP. A fordított virágcserép hez hasonló kalapokat majdnem szemig lehúzva viselik, s ezek filc bői, vagy nyúlszőrből készülnek. A frizura ilyen kalap alól nem lát szik ki, ezért hosszú a hajviselet Persze, sapkát is viselnek a roma nők, a francia baszk-sapkához ha sonlót. Kendőt majdnem mindenk: visel, a legegyszerűbb módon, a? áll alatt megkötve. A kendő-vise­let oka alighanem az, hogy a diva­tos kalapok igen drágák. A római nőin' szívesen mutogatják nyakukat. Sálat csak komolyan hű vös időben viselnek, azt is lazár megkötve, hogy a két vége pillangó szárnyként lebegjen. A KÁBÁTOK SZABÁSA, zsák­szabás. Válltól lefelé megvan az anyag esése, nem testhezálló. A ka­bátnál igen fontos szerepet játszik az anyag és a szín. Háromféle di vatos színnek hódolnak: a fekete a legkülönbözőbb árnyalatú piros ér a drapp. A kabátok legnagyobb ré szén csak gyöngyházgombot látha tunk. A RUHA színes szövetből é tweedből, a gallér bársonyból, vág? ásztrahánbcíl készül. Sok kötött gyajú és jersey ruhát viselnek. A: ujjak többnyire háromnegyedeseik a kivágás kerek, hegyes, vagy diva tos négyszögletes. Bő kockás, vág’ csíkos anyagok is széleskörű szere­tetnek örvendenek. A SZVETTERT, KARDIGÁNT Rómában is kedvelik a nők. Divat­színek: piszkos rózsaszín, sárga, fe hér és olivazöld. A TÁSKA. Ez külön fejezet. A legkülönbözőbb formájú retikülöke- gyártják, mintha nem tudnánal megegyezni a fazonra nézve. Mégi’ inkább a fekete és barna retikülöí dominálnak, ezek kosár-szerűek vagy írógéptáskához hasonlóak. CIPŐT Rómában télen-nyáror ugyanolyant viselnek: könnyű cipőt nagyon magas tűsarokkal, amely alul kicsit szélesebb. Az arcfestés is megérdemel né hány szót. Az ajkat az elasz nől- már nem rúzsozzák vastag rétegek kel és olyan színt választanak amely legjobban hasonlít az ajka! eredeti színéhez, legmegfelelőbb a- archoz. Az arcfestés továbbra is di­vatos, de a római nők úgy festik arcukat, hogy alig, lehet észre ven­ni. Az ajaknak a legtermészetesebb­nek kell lennie. Pudert egyre keve­sebbet használnak. Főleg fiatal nők A kínai nők ősidők óta nagy gon dot fordítanak az öltözködésre. Ruházatuk, hajviseletük régi hagyományokat őriz, s ezekből a mai divat is átvett. Az első kép a »lófarok« frizura őse, a kínai Li-nem- zetség asszonyainak hajviselete. A második kép pedig a Tai-hemzet- ség asszonyainak régi hajvisslete, mely hasonló a mai kontydivathoz. Szülőknek — gyermekekről Munka és szórakozás nem használják, akiknek amúgy sincs szükségük erre. Nagyon diva­tosak a parfümök, de a jó parfüm igen drága. A gyermeket nem Laliét tétlen­ségre nevelni, viszont szórakozás­ra, játékra szüksége van, Ezzel, úgy látszik, nincsenek tisztában ‘ a szülők, mert az egyik gyermeket egyáltalán nem nevelik, csak ruházzák és élelmezik, a másikat pedig valósággal »agyonnevelik« és egy perc szabadidőt sem hagynak a számára. Laci és ■ Jóska osztálytársak. Gyors felfogású, értelmes gyerme­kek. Mind a kettő négyes tanuló, pedig talán jelesek is lehetnének, ha több időt szánnának a tanulás­ra. Nézzük, hol a hiba? Jóskával nem sokat törődnek a szülei. Rendesen öltöztetik, ellát­ják élelemmel. Ezzel aztán ki is merült a szülői kötelességük. Élik a maguk egyéni életét. Munka után majdnem mindennap szóra­kozni mennek. Soha nem érdek lödnek iskolai munkája iránt. El­végezte-e pontosan a napi leckét? így aztán, hogy nincs ellenőrzés, Jóska bizony hanyag. Persze az esze és tehetsége alapján megsze­rezhetné a jelest is. így csak ab­ból él, ami az iskolában ragad rá. Azzal sem törődnek a szülei, mi­vel tölti idejét, kikkel barátkozik, milyen filmet néz meg, milyen könyvet olvas. Aztán a szülők cso­dálkoznak legjobban, hogy a gyer­mek este későn jön haza moziból, sorozatosan nem készíti el az is­kolai feladatát, otthon semmi há­zimunkában nem hajlandó részt- venni, lusta és rendetlen. Szóra­kozásira, .játékra mindig van ideje, hiszen semmi munkát nem vé­gez. Majd később látja a kárát ez a gyermek, hogy szülei annyira nem irányítják a nevelését, annyi­ra nem törődnek vele. Az ellen­forradalom idején be sok ilyen lustaságra nevelt gyermek hagyta itt szüleit és a hazáját! Azt gon­dolták, nyugaton kolbászból fon­ják a sövényt, milliomosok lesznek. Ezek a saját kárukon csalódtak. Laci esete éppen az ellentéte a Jóskáénak, öt .nem hanyagolják el a szülei. Sőt! Különleges tehetsé­get látnak benne és mindenre ta níttatják. Valósággal be van táb­lázva az egész napja. Délelőtt az iskola, délután zenede, balett, ví­vás, úszóedzés, rajz, torna, gyer­mekszínpad, télen korcsolyázás, nyáron tenisz. Este van, mire leendő művész, a jövő sportre- ménysége holtfáradtan hazajön Ekkor kezd tanulni. Nem csoda, ha: másnap nem kap jelest az iskolá­ban. .. Dehát mikor játszik az a gyerek? Talán vasárnap? Ilyenkor délig alszik, az agyonhajszolt gyer­mek. Délután a szüleivel tmegy színházba, moziba, társaságba vagy sétálni, egyszóval szórakozni Véletlenül sem mehet el egy ba­rátjához játszani, mert ő egyetlen gyermek és »jobb neki a komoly felnőttek társasága.« Majd elfelejtettem, étkezés és .öl tözködés közben a szülők, nagy­szülők, keresztszülők bőven ellát­ják erkölcsi tanácsokkal, hogyan viselkedjen egy jól nevelt gyermek Szegény kisfiú! Valósággal nincs gyermekkora. Pedig ha tudnák szülők, hogy a gyermeknél a játék valóságos életszükséglet. A gyer­mek ilyenkor nemcsak szórakozik hanem tervez és alkot is. Egy sa ját kezével összeállított szekér, vagy sárkány, vagy — lányoknak egy jól sikerült babaruha — na gyohb öröm a gyermeknek,, mint a, legdrágább játékszer. Ilyenkor is­meri meg az alkotás, a munka örö mét. Ne fosszuk meg ettől a gyer­meket! Ne igyekezzünk belőle ide előtt felnőttet faragni! Viszont a másik végletbe se essünk, ne hagy­juk magára teljesen a gyermeket! Az ilyen magára hagyott gyer­mek, akinek nevelésével nem tö rődnelk a szülei, olyan mint a vadalmafa. Mennyivel édesebb, íz- letesebb a nemesített alma, amit gondosan oltanak, metszenek, per­meteznek! Persze több munkát igé­nyel, de úgy érzem, megéri a fá­radságot. Irányítsuk hát gyerme­keink nevelését sok szeretettel és türelemmel, hogy szocialista ha­zánknak hasznos építői váljanak belőlük. iVirtcs jobb étel a májnál Májpástétom: Sült máj: 750—1000 gramm borjúmáj, né­hány szelet szalonna, 1 citrom, só, zsemlyemorzsa és parmezán. A májat felváltva szalonnával és citromdarabkával megtűzdeljük, ki­kent formába tesszük és megken­jük vajjal, meghintjük zsemlye- morzsával kevert parmezánnal. Mérsékelt tűzön 30—40 percig süt­jük. Pudinggal tálaljuk, melyet a következőképpen készítünk el: 4 kanál lisztből, 2—3 tojásból, sóból, paprikából és fél liter tejből lágy tésztát keverünk, 20 percig állni hagyjuk, újra elkeverjük és sekély, lapos, tűzálló edénybe tesszük. 20— 30 percig sütjük, azután tálaljuk. 375 gramm borjúmáj, 150 gramm füstölt szalonna, szalom-naszeletek a forma kirakásához, zsírban párolt hagyma, két száraz zsemlye, két egész tojás, só, bors, muskátdió. egy kevés cukor, szegfűszeg, majoránna. A májat néhányszor ledaráljuk, hozzáadjuk a szalonnát, hagymát és áztatott zsemlyét, továbbá a to­jást, ízlés szerint fűszerezzük és sózzuk. A formát, amiben a máj­pástétomot készítjük, szalonnával kirakjuk, belerakjuk a májas keve­réket, felülre ismét szalonna kerül. Közepes tűznél körülbelül 45 per­cig sütjük. Főételként tükörtojással tálaljuk. Hidegen szendvicseket ké­szítünk belőle. .AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA UAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAi AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAi.1 4$. /fezt zze-m &&&.. A TELHETETLEN MOLNÁR A A A A A A 1-X ■a Kék-fehér pepita kosztüm, kabát-1 ja sima magasított nyakkal és fe­hér gombra csukódó egysoros gom-< bolással. Hétnyolcados, bevarrott ujján manzsetta. Egyszer volt, hol nem volt éjfekete égben, Világ tetejében, hegyek sűrűjében, Volt egyszer egy szikla, eget borító, Napot sötétítő, világ-szomorító. Abban a sziklában lakott egy vén molnár, Gonoszabb a tűznél, rútabb a pokolnál. Gonosz, vén molnárnak két ördöngős malma, Ördöngős malmában rettentő hatalma. Szélmalmát hajtotta sóhajok zúgása Pergő vízimalmát könnyek áradása. De leginkább azért gyűlölték a mohiárt, Mivel az étvágya szörnyig módra szolgált. Feneketlen gyomra volt a felesége, Nagyszekéren színarany napi elesége. Azt mind .színbúzából őrölte a malma Ha meg nem őrölné, menten éhenihalna ... Nagy úr volt a molnár, teméntelen gazdag, Hetvenkét határban övé minden asztag. De bendője rosszabb, mint a háborúság, Támadt a nyomában nehéz nyomorúság. Hát egyszer aszályos esztendőben éppen A nagy lázadozás erőt vett a népen. Mentek követségbe: Hallod-e, te molnár! Ha megértőbb lennél... ha kegyesebb volnál... De felelt a molnár: Inkább elrendelem Hét szekér színarany legyen eledelem. Ki marékikal vetett az vékával vessen Ki vidult, nevetett, bottal megveressen. Szélmalom sodorja sóhajok zúgása Pergő vízimalom könnyek áradása. És a könny patakzott, ömlött nap, mint éjjel A tengernyi sóhaj együtt sírt a széllel. Hét malom a búzát egyre zúzta széjjel. Szólíták a molnárt: Jól figyelj, te molnár, Mivel tehozzád a harag szava szól már. Koldussá tett minket mohóságod malma Országunk a könny és sóhaj birodalma. De felelt a molnár: Inkább elrendelem, Száz szekér színarany legyen eledelem. Ki vékával vetett az szekérrel vessen, Ki vidult, nevetett, mennykővel veressen. Szélmalom sodorja sóhajok zúgása, Pergő vízimalom könnyek áradása. És a könny zuhogva hömpölygött a sziklán Viharzott a sóhaj, felleget hasítván. Ördöngős malmai szüntelenül jártak, Mégis mind kevés volt a mohó molnárnak. Parancsát dobokkal doboltatta végig: Süvítsen a sóhaj a csillagos égig! Csillag kavarodjon körbe, mint a kása Mossa le az égről népek zokogása, Könnyek áradása. ... Hát zengett a sóhaj... S hogy erejét lássál Égig korbácsolta könnyek áradását. Dörgő viharokkal bontogatva szárnyát Ledönté a sziklát, akár a fűszálat. Felkapta a molnárt... S mily különös eset Tán még ma is repül, hogyha le nem esett... Mert sokaságában óriási az ember S a tengernyi könnycsepp az maga; a tenger! Egy halk szávdobbanás: mennydörgés tud lenn. Mert úgy szép az ember, tengererejében, Mint a zengő búza, mint csillag az égen.. ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents