Somogyi Néplap, 1957. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-14 / 215. szám
Szombat, 19.71. szeptember 11. SOMOGYI NÉPLAP 3 Sapkái le! — hangzik a vezényszó, s a feszes vigyázz-ban álló mun- kásórök hűséget esküsznek. Takács Jslvánne, a siófoki munkásőrség tagja. Nagy elvtárs. a Siófoki Járási Páártbizottság első titkára szól az íinnculű l 'imechez. A mikrofon előtt álló munkásőr Wilhelm Schütze, az NOK munkásőrsége tagjának üdvözlő szavait tolmácsolja. A jövő héten sorsolják az L, V. és VI. Békekölcsönt Néhány hónap os szünet után ismét megkezdődnek a békekölcsön sorsolások. A békekölcsön kibocsátások megszüntetésével egyidőben — mint ismeretes — egységesen rendezték a kötvények lejártát is. Valamennyi békekölcsön 1974. végén jár le. így négy kölcsönt az eredeti határidőn túl, az ötödiket és a hatodikat pedig a határidőnél előbb fizetik vissza. A lejárati idő egységesítése nyomán megváltozott a sorsolások üteme is és a sorsolásokon kihúzásra kerülő nyeremények és törlesztések összege is. Eddig minden kölcsönt külön-külön évenként kétszer sorsoltak. Most félévenként három-három kölcsönt sorsolnak, egy évben tehát négyszer lesz békekölcsön-húzás. A sorsolásokat a Zeneakadémián tartják. Szeptember 21-én, délután 3 órakor az 1. Békekölcsönt sorsolják. Szeptember 22-én, vasárnap délelőtt tíz órakor az V., utána pedig a VI. Békekölcsön nyereményét húzzák. BECSÜLETMENTÉS Két fürdőruhás német nő andalított a tóparton. Lakatlan helyre értek, kedvük kerekedett egy kis lubickolásra. A nádasban helyezték el a vízbe nem való holmikat. Aztán belemártották magukat a Balaton hűs hullámaiba, s önfeledten úszkáltak. Visszatérve tüstént borúsra fordult korábbi jó kedvük: a fényképezőgépnek hűlt helyét találták. Senkit nem láttak a környéken, észrevétlenül lopták meg eket. Reménytelenül bár, de elmentek nyaralóhelyükön a rendőrségre, s feljelentették az ismeretlen tettest. Délután fél három volt akkor. Az őrsparancsnok szégyenkezve értesült a tolmács szavaiból a gyalázatosságról. A károsult vigasztalására tnem tudott mást mondani, csak ennyit: »minden emberileg lehetségest elkövetünk a fényképezőgép előkerítésóre.« Rövid, tömör parancsot adott egyik beosztottjának, aki őrmesteri minőségben vigyázza a Balaton partja e?v darabjának rendjét. Nehéz feladat jutott ezúttal osztályrészül az őrmesternek, hiszen nincs semmi biztos támpont a nyomozás megkezdéséhez. Ugv segített magán, ahogy tudott. Szemrevételezte a nádast, majd visszasétált az állomásra. Útközben frissen vágott drótvezeték darabot talált a vasút mellett a fűben. Felcsillant benne a reménysugár, talán ma javították a telefonhálózatot. Sejtése igaznak bizonyult. Ám a szerelők — egy kivételével — elutaztak már, távoli városból járnak ide dolgozni. Érdeklődött a helybeliektől. Igen, láttam, hogy ez és ez egyszer bement a nádasba és valamit magával hozott onnan, a munkaruhája alá rejtve — felelte az itteni telefon- szerelő. A telefon tüstént továbbította a kérést N. város rendőrségéhez; az ilyen és ilyen külsejű és nevezetű embert vegyék őrizetbe az állomáson. Ekkor és ekkor érkezik a vonattal. A kérés teljesült. A lopott holmi azonban nem volt nála. A gyanúsított a rendőrségen töltötte az éjszakát. Másnap reggel visszakísérték a Balaton-menti őrsire. Tagadott. Déltájban szembesítették idevalósi munkatársával. Mi lett ennek a következménye? Az őrmester elkísérte a gyanúsítottat a nádashoz. Ott, az egyik távíróoszlop tövéből előkerült a fényképezőgép. Kevés föld födte, látszott, hogy kézzel kaparták a rejtekhelyét. Ezzel a gyanúsított tettessé »lépett elő«. A feljelentés célját szolgáló jegyzőkönyv elment az ügyészségre, ahol a tettesből vádlott lesz. Délután két órakor ismét az őrsre érkezett a két német vendég. Nem akartak hinni a saját szemüknek, amikor a kezükbe adták az alig huszonnégy órával azelőtt eltűnt, de azóta előkerült fényképezőgépet. Most elismerő szavakat fordított magyarra a tolmács. Dicséretet az őrmester elvtárs, s a mi rendőrségünk becsületes munkájáról.- kj AZ AGRÁRTÉZISEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÚTJÁN A tatai járásban is megtárgyaltuk az MSZMP agrárpolitikájának alapelveit. A vitában részt vettek szakemberek, párttagok és pártonkívü- liek, termelőszövetkezeti elnökök, dolgozó parasztok és tanácsi funkcionáriusok, valamint a földműves- szövetkezet vezetői. A tanácskozás részvevői sokoldalúan elemezték pártunk agrárpolitikáját, helyeselték azt. Az irányelvek útmutatásainak felhasználásával •— járásunk adottságait figyelembe véve — célravezetőbben megvalósíthatjuk a magasabb színvonalú, belterjes, nagyüzemi gazdálkodást. Járásunkban az ellenforradalom előtt ötvenhat mezőgazdasági termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport működött. Ezek zöme gazdaságilag megerősödött, közös állatállománnyal jól álló gazdaság volt. Területükön kialakították a vetésforgót, a jó vezető gárda is kiválasztódott. A tagság zöme magáénak érezte a szövetkezetei, derekasan dolgoztak, ami után becsületes megélhetéshez is jutottak. Az ellenforradalom falun és így a mi járásunkban is, a termelőszövetkezetek ellen, a jobb paraszti életforma ellen indített összpontosított támadást. Termelőszövetkezeteink a közös vagyon megvédésében a járási szervektől nem kaptak megfelelő segítséget még az ellenforradalom után sem, így a közös gazdaságok jelentős többsége a rendkívüli nyomás hatására felbomlott. Az ellenforradalom mindössze két szövetkezetünket hagyott meg. Ma már tizenkilenc mező- gazdasági szövetkezet, egy csoport és hat termelési társulás, illetve szakcsoport működik nálunk. A szövetkezetek ujjászerveződése azt mutatja, hogy számos dolgozó paraszt meggyőződött a közös gazdálkodás előnyéről. Világosan felismerték: csak a mezőgazdasági nagyüzemekben van lehetőség arra, hogy évről évre többet és minőségileg is jobbat, sek árut termelhessenek a gépek segítségével. Különösen megértették ezt azok, akik a szövetkezetekből kiléptek, majd ismét visszatértek a közös gazdálkodáshoz. Ma már elmondhatjuk, hogy a mi járásunk falvaiban is, akárcsak az ország más területén, kitéphetetlen, mély gyökereket eresztett a szövetkezés gondolata a dolgozó parasztok leikébe. Termelőszövetkezeteinkbe elsősorban a foldnélküliek és a kevés földtulajdonnal rendelkező szegényparasztok tértek vissza, de szép számmal választották ismét a szövetkezeti utat a négynyolc holdas kisparasztok is. A középparasztok közül azok léptek be, aldk rájöttek, hogy a közösben többrevihetik, mint szétaprózott földjeiken. Termelőszövetkezeteink, annak ellenére, hogy sok kárt szenvedtek, megbecsülést és tiszteletet harcoltak ki a szövetkezés számára. Legtöbb szövetkezetünkben sok a föld és kevés a . munkáskéz, mégis a szövetkezeti földek tiszták, gyommentesek és ami a legfőbb dolog, minden eddig betakarított terményféleségből több az átlagtermés, mint az egyéni gazdáknál. A tatai Kossuth Tsz-nek pl. őszi búzából 10,20 mázsás, őszi árpából 13,50 mázsás, tavaszi árpából pedig 15 mázsás a holdanként! átlaga. A nágocsi Uj Hajnal őszi búzából átlagosan 12,10 mázsát, a fiadi Lenin Tsz tavaszi árpából 12,11 mázsát termelt egy-egy holdon Meglévő szövetkezeteink a közös állatállomány létrehozására is jelentős erőfeszítést tesznek. A legutóbbi időben például a nágocsi tsz négy lóval, húsz tehénnel és húsz sertéssel növelte közös állatállományát. A tabi Kossuth Tsz 10 darab anyakocát, a törökkoppányi Rákóczi Tsz tíz darab hasasüszőt és tíz darab anyakocát vásárolt újólag. Fő feladatunknak tartjuk, hogy a dolgozó parasztsággal alaposan megismertessük pártunk agrár- politikáját. Ezért előbb járási szinten, most pedig a községekben vitatjuk meg az MSZMP agrárpolitikai téziseit. A parasztokkal folytatott tanácskozásunk eredményeként a közelmúltban huszonhat egyéni gazda kérte felvételét a termelőszövetkezetekbe. Ahol megvan a politikai és gazdasági előfeltétele, ott új termelőszövetkezetek vannak alakulóban, mint Somogymeggyes, Bedegkér, Bábony, Som, Somogydöröcske és Zala községekben. Másutt viszont az alacsonyaid) típusú szövetkezetek létrehozását támogatjuk. , Ma már mind több és több dolgozó paraszt ismeri fel tehát a szövetkezés előnyét és lépnek az egyszerűbb szövetkezéstől kezdve a legfejlettebb szövetfcezési formákba. Ez az elhatározás gyorsabb lesz, ha pártunk útmutatását állandóan tudatosítjuk, népszerűsítjük és hirdetjük. Mert csak ezen az úton emelkedhet feljebb és feljebb dolgozó parasztságunk egészének jobb léte és műveltsége, mert csak így lesz erősebb és szilárdabb a munkások és parasztok szövetsége. Kővágó Gyula MSZMP járási tiükár RÖVID BELFÖLDI hírek Csütörtökön este megnyílt Buda^ pesten az első kinemaszkóp filmszínház. A Corvin mozit az ellenforradalom rombolásai után több mint két és félmillió forint költséggel újjáalakították. Az első kinemaszkóp film a szovjet Don Quijote filmalkotás lesz. Vasárnap kezdik meg az Arany János ©mlékbélyegak árusítását. A bélyeg két forintos, kékszínű, egy- színnyomásos, a költő arcképét ábrázolja. Nagykőrösön emlékbélyeg- zőt és elsőnapi bélyegzőt is használ a posta. * * * A Budapest Filmstúdióban megkezdték a Baba című film forgatásához az előkészületeket. Díszelőadással kapcsolatos témáról szól a kisfilm. Préda Tibor rendezi, operatőrje Szabó László. A Jó pincér a címe annak a készülő humoros Ms oktatófilmnek, amely bemutatja egy jó és egy rossz Mszolgáló munkáját. A kisfilm szövegét Bánky László írta. Operatőrje Miszlay Gyula. |TTTTTTrTT'fTTT'rTVTTTTTrWTTTTTTTVTr»TTTTTrTTTTTTT'rTTTTTTTrT’»'TTTTTT7TTTTVTTTTTTTTTTTTU »TTyTTTVTTTTTTTTTVTTTTVTTTT JÓZSEF ATTILA ÖRÖKÉN... 1 Vasárnap tartották zászlóavató és névadó ünnepségüket a fonyódi, siófoki és tahi járás munkásőrei. Képeink az ünnepség egy-egy moz2a-j natát örökítik meg. A munkásasszony halkan becsukta maga után a személyzeti osztály ajtaját. Benn már két lány üldögélt, egy férfinak diktálták be személyi adataikat. — Törekes elvtársat keresem — mondta — munkafelvételre szeretnék jelentkezni,.. — Rögtön, egy pillanatra, elintézem a két kisleány ügyét... Addig foglaljon helyet... — s egy székre mutatott. Az asszony körülnézett, bár sok látnivaló itt sem volt. Ez is olyan szoba, mint a többi — gondolta, de erről rögtön eszébe jutott előző munkahelyének főn': ki szobája, s a remegés újra elővette. Vajon itt is úgy bánnak majd vele, annyira nem hisznek neki, mint amott? Tudta, hogy rosszak az idegei, felőrlődtek már a családi gondokban. Három gyermeket nevelt egyedül, özvegyen, mióta drága jó embere... De nem gondolta végig a dolgot, mert az idegeire most már vigyázni akart. Elég volt a másik munkahelyen az igazságtalanság. .. .Tálán majd itt... Reménykedve nézett az íróasztal felé. A férfi éppen befejezte az írást. Felvette a telefonkagylót. Tárcsázott. — Halló, leányotthon? — kérdezte vidáman, de komolyan is. — Maga az, kedves elvtársnő?... Hát idefigyeljen, kedves. jelentkezett nálunk két szép kislány, dolgozni akarnak nálunk. . . Átküldőm őket magukhoz, de előtte még azt akarom "*•>»- dani: úgy vigyázzon rájuk, mint a két szemére, mert az üzem legjobb dolgozóját éri szégyen, ha valami történik velük... Jó, jó, tudom, a többiekre is vigyáz, de ezekre különösen... jó?... Nagyszerű, rendben van, tudtam én, hogy magával meg lehet egyezni. Viszontlátásra kedves... Nevetett és letette a kagylót... Kis csend telepedett a szobára... A lányok kissé izgatottan nézték a férfit, már ahogyan ez a fiatalok felvételénél lenni szokott, akik ünnepélyesen és kicsit szorongva lépik át első munkahelyük kapuját. Törekes megértette, őket, jól ismerte ezt a hangulatot, s a maga módján, nem kimutatva, férfiasán és mégis gyengéden segítette át a várakozáson őket. — Talán csodálkoztok kislányok, hogy előttetek beszélek így — mondta.— De ti már felnőttek vagytok, kenyérkeresők lesztek, maholnap leendő anyák... Mi öregek, felelősnek érezzük magunkat érettetek ebben a gyárban és otthonban, melyet a szocializmus épített nektek, meg az országnak. .. Mi becsületben akarunk férjhez adni benneteket... Remélem megértitek, mire gonn . , , dolok... Ne lássátok hát ezt beavatkozásnak, most sem, később sem, amikor talán más behatások is érnek... Majd meglátjátok az otthont, tapasztalhatjátok, menynyire jó ott élni, mennyi lány van ott tisztességben és hányán boldog menyasszonyok közülük. Ti ezeket tekintsétek példaképnek... És most, jó munkát, szervusztok gyerekek, majd még találkozunk... H.a valami kérésiek, panaszotok van, forduljatok hozzánk bizalommal, ha tudunk, segítünk, bízzatok bennünk... Az asszony csak ült, valami jó érzés fogta el. Mint egy apa, gondolta — de jó lenne, ha mindenütt édessz ülőként bánnának a dolgozókkal. .. S bizakodva adta át munkakönyvét Törekes elvtársnak...- ij -
