Somogyi Néplap, 1957. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-22 / 195. szám

SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1957. augusztus 22. A Hazafias Népfront n:i^vn!ésc Kaposvárott (Folytatás az előző oldalról.) Budapesten és számos vidéki város­ban rablások, gyilkosságok tömege fordult elő. Ezt nem lehetett tovább nézni. Ezért alakult meg november első napjaiban Kádár János vezeté­sével a munkás-paraszt forradalmi kormány. Október 23 azért következett be, mert nem számoltuk fel idejében az országban elhatalmaskodó el­lenzéki demagóg, revizionista, végső soron ellenforradalmi né­zetek hirdetőit. A sajtót, a rádiót ezek kaparintották kezükbe, és féktelen népellenes, szo­cializmus ellenes, szovjetellenes de­magógiát folytattak. A szovjet csapatokat pedig azért kellett behívni, mert a helyi fegyveres erők többségénél be­következett árulás, a vezetők te­hetetlensége és az előállott zavar miatt azqk gyengének bizonyul­tak a fegyveres felkelés felszá­molására. November 4. után a szovjet fegy­veres erők segítségével számoltuk fel az ellenforradalmat és azt, hogy ma itt népgyűlésen összejöhetünk és hogy Magyarországon szocializmust építünk, annak köszönhetjük, hogy létrejött a munkás-paraszt forradal­mi kormány, újjászerveződött a párt és a munkás-paraszt hatalom hívei összefogtak és áldozatos munkával tíz hónap alatt politikai és gazdasá­gi életünkben jelentős sikereket ér­tünk el. n gazdasági helyzetről Igen nehéz gazdasági és politikai körülmények között kezdtük el a munkát. Szén-, olaj-, energiahiány miatt nehezen tudott megindulni a termelés. De akadályozták a munkát az éllenforradalmárok által szerve­zett sztrájkok is. A párt, a munkás­paraszt kormány a tömegekhez for­dult és megmagyarázta, hogy a sztrájk népellenes, szocializmus el­lenes cselekmény. A dolgozók széles rétegei megértették a párt hívó sza­vát, megértették, hogy az ellenforra­dalom által okozott károkat csak ak­kor tudjuk helyrehozni, ha megindul a munka, a termelés. Infláció veszé­lye fenyegette gazdasági életünket, de segítségünkre siettek ennek elhá­rításában a szocialista országok. És hogy ma előrehaladásról, gazda­sági felemelkedésről, megnöve­ltedéit életszínvonalról beszélhe­tünk, azt a saját munkánk mel­lett a szocialista tábornak is kö­szönhetjük. A kapitalista országok egyetlen fil­lér segítséget nem adtak, sőt min­dent elkövettek, hogy megnehezítsék helyzetünket. Bár az amerikai kor­mány 20 millió dollár hitelt ígért, de ebből a mai napig egy krajcárt sem láttunk. Pártunk, kormányunk he­lyes politikája nyomán gazdasági építő munkánkban sikereket értünk el. A félévi népgazdasági tervet 105 százalékra teljesítettük. Ugyanakkor az eredmények mellett azt is kell látni, hogy sok még a fe­gyelmezetlenség. Sok esetben fizet­nek ki bért teljesítmény nélkül, sok az anyagpazarlás, a közpénzek el­herdálása. A munkások bérét a nép­gazdaság minden ágában felemeltük. A bányászok fizetését 645, a pedagó­gusokét 240, a műszakiakét közel 300, a tanácsi dolgozókét pedig 180 mil­lió forinttal emeltük fel. A bérből és fizetésből élők ösz- szesen 5,5 milliárd forint fizetés- emelést kaptak. Ez mintegy 16 százalékos reálbér növekedést je­lent. Ha ehhez hozzávesszük még a gyermektclenségi adó megszün­tetését, az államkölcsönjegyzés megszüntetését, a begyűjtés el­törlését, a szerződéses termelői árak felemelését, mindez világos­sá teszi, hogy növekedett az élet- színvonal falun és városon egy­aránt. A Somogy megyei üzemek ter­melése a múlt év hasonló időszaká­hoz íkiópest 93—95 százalékos, a bér­emelés pedig 130 százalékos. Sok még a fegyelmezetlenség, igazolat­lan mulasztás, pedig fegyelmezett, áldozatkész munka nélkül nincs népjólét. A fegyelem betartása az -alapja a gazdálkodásnak. Komoly veszély fenyeget bennünket, hogy nem lesz elegendő árualap. Fél év alatt több mint 6 millióval növeltük az árualapot. A könnyűipar, gép­ipar, a szövetkezeti ipar nagy­mennyiségű árut termelt. Az 1957 évi népgazdasági tervünk teljesíté­sére minden lehetőség megvan és már most azon dolgozunk, hogy 1958-ra és a következő három esz­tendőre olyan népgazdasági tervet készítsünk, amely lehetővé teszi, hogy: a. ) szélesítsük a termelést, b. ) többet adjunk beruházásokra, c. ) a termelés növelése és gazda­ságossága arányában tovább emel­jük a dolgozó nép életszínvonalát, d. ) megteremteni az előfeltételét annak, hogy a kapott hiteleket 1960- tól visszafizessük. A mezőgazdasági terméseredmé­nyek ez évben jónak mondhatók. A begyűjtés eltörlése, a szerző­déses termékek árának feleme­lése, az új gabonaárak megálla­pítása mind kedvezően hatott a mezőgazdasági termelésben. A párt és a kormány mindent megtesz, hogy az ország szűkös anyagi helyzetéhez mérten segítse a mezőgazdaságot. Ugyanakkor to­vábbra is fő célkitűzésnek tartjuk — mint egyetlen utat a haladás irá­nyában — a falu szocialista átalakí­tását, a termelőszövetkezetek Ön­kéntes szervezését. Osztálynélküli társadalmat épí­teni, szocializmust felépíteni a magyar faluban és városban csak akkor lehet, ha a mezőgazdaság is fokozatosan átalakul szocialis­ta mezőgazdasággá. Azt is meg kell mondani őszin­tén, hogy a mezőgazdaság korszerű­sítése terén lemaradtunk. A kor­mány és a párt tanult az elmúlt esztendők hibáiból és a jövőben er­re sokkal nagyobb gondot fordít. Tovább kell növelni a belterjes gaz­dálkodóst. A kisparaszti gazdaságok­ban van bizonyos lehetőség a több­termelésre, de a népjólétet emelni, az ország növekvő lakosságát ellát­ni, magasabb termelési átlagokat elérni csak a nagyüzemi gazdálko­dás útján lehet. Sokan még ma is kételkednek ab­ban, hogy a begyűjtést tényleg szándékunkban van-e megszüntetni. A párt és a kormány nevében ki­jelentem, hogy a begyűjtést nincs szándékunkban visszaállítani. Mi a mezőgazdasági termelés növe­lését, a lakosság ellátását úgy akarjuk biztosítani, hogy helyes árpolitikát folytatunk, helyes ár­arányokat alakítunk ki a mező- gazdaságban, nagyobb gondot fordítunk a terméshozamok nö­velésére, az állattenyésztésre, kü­lönösen a termelőszövetkezetek állatállományának növelésére. Úgy tudjuk, hogy dolgozó paraszt­ságunk döntő többsége meg is van elégedve azokkal a gazdasági és ár- intézkedésekkel, amelyeket a dol­gozó parasztok termelési kedvének növelésére hoztunk. Most olyan nagyjelentőségű kérdések vizsgálatá­val foglalkozunk, mint például a termelőszövetkezeti parasztok nyug- díí iigve. a termelőszövetkezetek ál­latállományának növelése és más fontos kérdések. A párt nemrégiben nyilvánosságra hozott határozatában világosan meg­jelölte. hogyan, miképpen, mi módon kívánja segíteni a dolgozó paraszt­ságot és biztosítani azt, hogy végső soron a magyar falu népe jobban, kultúráltabban éljen. Ennek egye­düli útja a szocialista mezőgazda­ság megteremtése. A falu dolgozó parasztjait közvet­lenül érinti a helyi szövetkezetek kérdései. Sajnos földművesszövet- kereteink sok helyen nem váltották be a parasztság részéről hozzájuk fűzött reményeket. A megalakult földművesszövetkezetek jellegükre nézve inkább 'Kereskedelmi üzletek, mint paraszti szövetkezetek, és így elszakadnak a falusi doleozó pa­raszti tömegektől. Sok baj van a termék értékesítésével, felvásárlá­sával. Ennek oka nem kis mérték­ben az is, hogy annyi kézen megy át az áru, hogy meglassul annak a városba való eljutása. Felül kell vizsgálni az egész falusi kereskedel­münket, a szerződéses rendszerün­ket egyszerűbbé, olcsóbbá kell ten­ni. Apró elvtárs ezután a termelő- szövetkezetekből kilépett tagok és a t.sz-tagok közötti viszonyról, a földreform során juttatott földek megvásárlásáról maid az üzemek dolgozóinak nyereségrészesedéséről beszélt, utána pedig áttért a népi ellenőrzés kérdésére. Népi ellenőrzés Az ellenforradalom nemcsak anyagiakban okozott hatalmas káro­kat, hanem aláásta a szocialista erkölcsöt, megrontotta a munkafe­gyelmet, a közps vagyon megbecsü­lését és sok helyen elszaporodtak a csalások, visszaélések, árdrágítások, korrupciós jelenségek, árurejtegetés, Lépjünk fel az alaptalanul vádaskodtikkal, a rágalmazókkal szemben Tiltakozunk, hogy az ENSZ előtt megvádolják a Magyar Népköztársaságot n dolgozó nép által támogatott, politikai életünkben aktív szerepet betöltő Hazafias Népfrontot akarunk De azoik, akik tudatosan, hosszú hónapok óta készítették elő a fel­kelést, akik gyilkoltak, raboltak, akik eltávolították a nép választott kép­viselőit a tanácsok éléről, akik ki­nyitották a bűnözők előtt a börtö­nöket, felnyitották a fegyverraktá­rakat, raboltak, lázítottak, azokkal szemben a népi hatalom nem lesz elnéző. A kormány határozott álláspont­ja, hogy a szocialista törvényesség alapján, az igazságnak megfelelően vonjon felősségre mindenkit, aki megérdemli. Nem fogjuk megsérteni törvényeinket, de akik törvénytelen­séget követtek el, azok számoljanak azzal, hogy a munkásfiatalom fele­lősségre vonja őket. pártba, a tanácsszervekbe, népfront­ba és ott hangoskodnak. Legyünk nagyon óvatosak, jól nézzük meg a jövőben, ki mit mond, miért mondja, milyen szándék húzódik meg ténykedé­sei mögött. Mivel elég széles kör­ben találkozunk ilyen rágalma­zókkal, helyileg felelősségre kell vonni, a sajtóban leleplezni, gá­tat kell vetni annak, hogy be­csületes emberek a rágalmazás következtében féljenek, munkájukban bizonytalanok legye­nek. Az intrikus magatartás, a rá­galmazás veszélyes társadalmi be­tegség, amelyekkel szemben első­sorban a vezetőknek kell fellépni. Meg kell védeni minden becsületes embert a rágalmazóktól. tak össze kétezer oldalas vádira'ot Azt hiszem, egyetértenek vek ok abban, hogy kormányunk ezt a b zottságot nem engedte be az ország­ba, mert nem tartotta illetékesnek, hogy a magyar ügybe beavatkozzék, jelentést tegyen. Mi tiltakozunk továbbra is az ENSZ-nél és követeljük, hogy vegyék le a napirendről a magyar ügyet., ne avatkozzanak bele belügyeinkbt, Tulajdonképpen nincs olyan Ma­gyar ügy, amely az ENSZ elé JCól- lene, hogy kerüljön. Ha pedig : ' i­árulók segítségével külföldön ma­gyar ügyet, vagy magyar népellenes vádiratot szerkesztenek, ezt mi nem tartjuk becsületes dolognak. Az ilyen koholt vádak alapján összeállított ENSZ jelentések nem alkalmasak arra. hogy enyhítsék a nemzetközi feszültséget. Egyébként nem félünk az ENSZ elé menni. Odaállunk bármilyen nemzetközi szerv elé, megvédj ük ha­zánk becsületét, népünk igazságát. Meg vagyunk győződve arról, hogy az ENSZ-hez tartozó tárgyilagos, az igazsághoz hű országok delegátusai bennünket fognak támogatni. A mi feladatunk idehaza, hogy munkánk­kal. harcos kiállásunkkal támogas­suk a kormányt, az ENSZ-hez ki­küldött bizottságunkat, hogy ott a nemzetközi fórum előtt is megvéd­jék becsületünket, igazságunkat. az áLlam, vagy a vásárlók megká­rosítása üzletekben, piacokon és másutt. Ez az egyik veszélyes, gaz­dasági életünket demoralizáló je­lenség. A másik a vezetők felelőtlen gazdálkodása, a pazarlás. Mindkét jelenség káros. Ezek nem a szocialista, hanem a kapitalista világ szokásai. A párt és a kormány az állam- polgári fegyelem megszilárdítá­sára, a dolgozó nép vagyonának megőrzésére tervezetet dolgozott ki. Az a véleményünk, hogy csak akkor tudunk rendet teremteni, és biztosítani az elért színvonalat, ha a csalókkal, fosztogatókkal szigorú­an fellépünk és ezért úgy határoz­tunk, hogy létrehozzuk a népi ellen­őrzést. Megszüntettük az ellenőrzési minisztériumot, mint nagy bürokra­tikus központot. Most törvényjavas­latot kívánunk az országgyűlés elé vinni. Ki akarjuk építeni a népi ellen­őrzést, munkások, értelmiségiek ezreit akarjuk bevonni az állami és szövetkezeti, társadalmi egye­sületek tevékenységének ellenőr­zésébe. Azt valljuk, hogy a népi ellen­őrzésbe bevont becsületes munká­sok, parasztok, értelmiségiek ezrei felfedik a hibákat, utolérik a tolva­jokat és a közösség érdekeit szem előtt tartva, rámutatva a gazdálko­dás hiányosságaira, leleplezik a fe­lelőtlen vezetőket. A népi ellenőr­zés segíti a kormányt abban, hogy az országgyűlés, a kormány által hozott törvényeket, rendeleteket végrehajtsák. A népi ellenőrzés megvizsgálja a közérdekű bejelenté­seket, panaszokat. Az ellenőrzés ilyen demokratikus rendszere nagy iskola lesz sok tízezer dolgozó szá­mára, ahol megtanulják hogyan kell gazdálkodni s a munkát a köz ér­dekében javítani. A megyében, járásokban, váro­sokban mindenütt létrehozzuk eze­ket a népi ellenőrzési szerveket és meg vagyunk győződve, hogy úgy, ahogy az elmúlt 8 hónap alatt politi­kai és gazdasági életünk talp ráállí­tásában. ebben is a dolgozó tömegek segíteni fognak bennünket, hosy felszámoljuk a gazdálkodásban meg­lévő hibákat, s megszabaduljunk a kártevőktől, az ügvek intézését halogató bürokratáktól. D törvényesség kérdéséről Sok szó esik manapság a szocia­lista törvényességről, hiszen nem kevés azoknak a száma, akiket fe­lelősségre vonnak. Persze október­ben az ellenforradalmárok erről ke­veset beszéltek. A Nagy Imre kormánynak, de magának Nagy Imrének nem volt szava a szocialista törvényesség megvédése érdekében, ped'ig esküje kötelezte, hogy megvédje a népköz- társaság törvényeit. Amikor Budapesten és a vidéki városokban dühöngött a fehérter­ror. Nagy Imre még november 3-án is azt hangsúlyozta, hogy »a kor mány a helyén van, a hadsereg el­lenáll.« Az igazság pedig az, hogy sem a kormány nem volt a helyén, sem a hadsereg nem állt ellent. A forradalmi munkás-paraszt kormány természetesen a nép érdekében felelősségre vonja azo­kat a bűnözőket, ellcnforradal- márokat, az ellenforradalom esz­mei előkészítőit, akik ilyen mér­hetetlen károkat és szégyent hoztak a magyar népre. Most, amikor folyik a felelősségre- vonás, számosán akadnak olyanok, akik azt a tanácsot adják, legyünk megbocsátóbbak. elnézőbbek, libe­rálisok. Ne élezzük ki az osztályhar­cot. Az osztályharcot nem mi éleztük ki, akik megvéidtük a népi hatal­mat. Az osztályharcot azok élezték ki, akik az októberi ellenforradalmat itthon és külföldön előkészítettek és a bűntettek tömegét hajtották végre. A kormánynak az az álláspontja, hogy minél előbb le kell zárni az ellenforradalmi bűnügyeket a belső nyugalom, a béke érdekében. De a bűnösöket felelősségre kell vonni a nép nevében. Hadd tanulja meg mindenki, hogy aki a népi hatalom­ra kezet emel, az nem marad bün­tetlenül, ez az igazságos és jogos intézkedés. Bíróságaink éppen ezért vonják felelősségre a bűnösöket, és a felelősségrevonás alól nem lehet kivonni senkit, még akkor sem, ha a foglalkozása író, vagy mi­niszterelnök volt. Nemcsak a kis bűntettek elköve­tőit kell megbüntetni, hanem a na gyokat is. Nagy Imre nem mai gye­rek. 10 évig volt miniszter. Jól tud­ta Korea esetéből, hogy a kapita­lista nyugat ENSZ csapatai a bur- zsoá rendszer visszaállítását segí­tették volna elő. De azt is tudta, hogy a varsói szerződésből való ki­lépés törvénytelen. Magyarország úgynevezett semlegessége csak ugró­deszka lett volna a nemzetközi bur­zsoáziának arra, hogy Magyarorszá­got háborús tűzfészekké változtassa. A kormány, amikor szigorú fele- lősségrevonásí rendel el, ugyan­akkor természetesen megbocsát azoknak, akiket félrevezettek, akik belesodródtak az esemé­nyekbe, akik tényleg ártatlanok. Ilyenek döntő többségükben a fiatal diákok. Sokfelől kapunk híreket az or­szágból, hogy a régi rendszer hívei és más karrierista elemek disznósá- gaikat eltakarják, most intrikálnak, vádaskodnak, becsületes ■ embereket rágalmaznak. Az ellenforradalmárok látják, hogy csatát vesztettek, külföldön is mindjobban látják a dolgozó töme­gek, hogy a kapitalista sajtó, rádió milyen hazug színben tűntette fel a Kádár-kormányt, a pártot a szoci­alizmushoz hű magyar hazafiakat. Sokan akadnak olyanok, akik most bátor ellenállóknak tüntetik fel magukat, pedig részesei voltak ki- sebb-nagyobb mértékben az ellen- forradalmi eseményeknek. Előfor­dul, hogy ezek jelentenek fel becsü­letes embereket, befurakodnak a A közeljövőben az ENSZ ülés na­pirendjére kerül az ötös bizottság jelentése a magyarországi esemé­nyekről. A jelentést egy ausztráliai, ceyloni, dániai, tuniszi és uruguay-i képviselő állította össze. A jelentés fő törekvése: támadást indítani a szocialista tábor ellen, mindenek­előtt a Szovjetunió ellen, megrágal­mazni Magyarországot, mint ahol nincs demokrácia, nincs szabadság. A magyar ügy napirenden tar­tása az ENSZ-ben arra szolgál, hogy eltereljék a figyelmet a közép-keleti problémáról, a tá­vol-keleti agressziós tervekről és a leszerelés kérdéséről. Az amerikai kormány azért erő­szakolja a magyar ügyet, hogy aka­dályozza a magyar konszolidációt és leplezze saját maga beavatkozá­sát évek óta a magyar belügyekbe, a magyar politikai életbe. Mi már sokszor megmondottuk: belügyeink- be való beavatkozásnak tekintjük az amerikai kormány magatartását. Tudjuk, hogy a tanúkat önkényesen válogatták meg, a hazugság tömege­it hordták össze a magyar disszi- densekkel együtt. A birtokunkban lévő jelentés azt mutatja, hogy egyáltalán nem töre­kedtek tárgyilagosságra. A népi ha­talommal szemben ellenséges beál­lítottságú tanúkat hallgattak ki. közönséges bűnözőké*', disszidálta­kat, Kéthlyt, Király Bélát, Kővágót és ezekkel a disszidáltakkal állítot­Most, amikor újjászerveztük a pártot, közéletünket, államapparátu­sunkat, jelentős mértékben megtisz­títottuk az ellenséges elemektől, most, amikor alkotmányunknak megfelelően, rendszeresen dolgozik az országgyűlés, mind aktívabb sze­repet töltenek be a községek, váro­sok életében a tanácsok, amikor egész politikai életünkben megin­dult a konszolidáció, most kerül sor a Hazafias Népfront munkájának fellendítésére, mert erre minden feltétel megvan. Az augusztus 20-i gyűlések tu­lajdonképpen az első nagy erő­próbát jelentik a Hazafias Népfront számára. Az új Hazafias Népfront szerve­zésénél ki akarjuk javítani a töme­gek véleményét lebecsülő régi hibá­kat, rossz szokásokat. Az államhatalom gyakorlásá­ban, politikai életünkben a pár- tonkívüli tömegekkel való szoros kapcsolatot, rendszeres tanács­kozást, a tömegek véleményének meghallgatását tekintjük politi­kánk legfőbb alapelvének. Meggyőződésünk, hogy minden tiszta lelkiismeretű magyar ember, aki a nép, a haza érdekét kívánja szolgálni, bekapcsolódik a Hazafias Népfront munkájába. A hatalmas tetszést arató beszéd után felemelő jelenet játszódott le az emelvényen. Nagy Sándorné Ica poshomoki parasztasszony az új ter­mésből sütött gyönyörű fehér kenyeret, somogyi bicskát, búzakoszo­rút és egy kis hordó bort adott át kedves szavak kíséretében Apró Antal elvtársnak. Azután a nagygyűlés részvevői a Vasipari Kom­binát, a Tejüzem és a Nagym alom dolgozóinak javaslatára egyhangúan elfogadták annak a tiltakozó táviratnak szövegét, melyben az ENSZ ötös bizottságának hamis és hazug adatokon alapuló jelentését elítélik. A mintegy két órán át tartó nagygyűlés a Himnusz eíéneklésével ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents