Somogyi Néplap, 1957. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-18 / 193. szám

Vasárnap, 1957. augusztus 18. SOMOGYI NÉPLAP 5 Pcspp Károly esete a hivatalokkal, meg a huszonnyolc holddal Furcsa eset, szentigaz, ami meg­történt Pusztaszemesen, s ami most egy kis keresgélés után előbukkant. Meglepetésként zuhant a leleplezés Papp Károlyra, erre a gyűjtögető természetű emberre. Apránként kezdte még boldogult pénzügyőri felvigyázó korában, ahova tizen­nyolc esztendős kora előtt bekerült. S aztán, hogy ott fináncoskodása alatt mit gyűjtött össze, arról nincs értesülésünk. Annyi azonban bizo­nyos, hogy Papp úr a negyvenes évek elején elkezdett szépen tolla­sodra, amit köznyelven pénzesedés- nek, gazdagodásnak is becéznek. Horthyék pénzügyőrségéből kivál­va, vállalkozásba kezdett. »PAPP KÁROLY szállítmányozási irodája« — ezt hirdette a cégtáblája. Vámolt és szállított. Külföldről befelé, be­lülről külföldre érkező és távozó árukat. Szóval Papp úr egyre tollasodik, úgyannyira, hogy rövid ügyködése alatt már van befektetni való tőké­je. Földet vesz Pusztaszemesen, 28 holdat egy tagban, tanyával együtt. Papp úrélc egy kapavágás nem sok, annyit se tettek az új földbirtokban. Pedig, mint Papp úr jámborul állít­ja, csak azért vágott bele a földvá­sárlásba, mert látta, milyen sorsa volt az egykori cselédapának. »Ren­des megélhetésre« vágyott. Úgy biza. Ehhez kellett a téglagyár is, amit Kőröshegyen bérelt. No, per­sze, hogyan is biztosíthatná egy család rendes megélhetését huszon­nyolc hold föld? Merő képtelenség még gondolni is ilyet. Téglagyár kell melléje. S minő szerencse, új csillagok is feltűnnek Papp úr egén, a második feleség 45—50 ezer pen­gőt jövedelmező söntése és a 10—15 ezer forintos papírfeldolgozó üzeme se kutya, az is szorosán hozzátarto­zik a gazdálkodáshoz, sőt kiegészíti azt. Hiába, no, csak küzd az ember a mindennapi betevőért. Egyik em­ber kepéstarlón, vagy köpködőn lesi, mit hoz a holnap, a másik meg dús­kál a javakban. Embere válogatja. Negyvenöt után azonban — úgy látszik. — hanyatlik Papp urék csil­laga. Elhagyta őket a szerencse fia, vagy mi, de azt veszik észre, nem megy úgy az üzlet, ahogyan annaik- előtte megálmodták. Kikényszerülnek lakni a tanyai birtokra. Azért a munka oroszlán- része a cselédé, akinek a beosztása úgy van emlegetve, mint kocsis. Kellenek időszaki munkások is. Negyvennyolc táján Papp úrék azt kezdték sejteni, hogy itt valami fordulat készül. Tehát jobb lesz vi­gyázni. Gondolnak is nagyot. A bir­tokot tanyástól, gazdasági felszere­lésekkel együtt kishaszonbérbe ad­ják Stikker Imre nevű gazdálkodó­nak. Pappék pedig jobbnak látják egy házzal odébbállni. Ez sem ütkö­zik nehézségbe. Van hova menni. Kőröshegy, igen ott jó lesz leverni, a sátort, s kezdeni »új életet«, ahol csak két hold szőlő, meg ház van, mint a legtöbb kisparasztnak. ELTELIK EGY ESZTENDŐ. Hí-’ rül veszi, hogy a bérlő a földet be-: vitte az újonnan alakult tszcs-be,; örül, akár tetszik ez, akár nem,: mégis örül, hogy nem kell bajlódni! a földdel. Hiszen az ő birtoka is: felütötte a huszonöt holdat, köny-: n-yen lehetne kulák. Felé sem néz a! szemesi tanyának. Sem föld, sem J téglagyár, sem más. Sebaj, nemi esik kétségbe. Megmaradt az úri! életben ráragadt agyafúrtság, átvág-; ja ő magát úgy, hogy becsapja a félj megyét is, ha kell. És úgy is cselek­szik. Most már csak úgy emlegetik,! mint Papp Károly kiváló szőlősgaz-J dát. Meghunyászkodik, édesgelődik' és törtet. Ö lesz a szőlőtermelő cső-/ port elnöke. Ettől kezdve sűrűn Iá-/ tott vendégek házánál a járási em-( berek! de megyeiek sem kerülik el. Körötte forog a világ. Istenítik, dí-/ csőítik, fátyol borítja el a szemeket, ^ a múltat, odavész az osztályéberség. Papp Károly egyszerű kisemberré/ veaiett -r- meláttára. gok járják, hogy ők nem mennek szét, a vagyonukhoz se nyúljon sen­ki. Elmegy egykori földszomszédjá­hoz is, vele is megtanácskozza a dolgot. Utána hazatér. Fordul a vi­lág. Egy ideig újra meghúzza ma­gát, de a vágy a föld visszafoglalá­sára csák nem lohad. Februárban ismét nyakába veszi a szemesi utat. Egyenesen Hartmann Miklós tanácselnökhöz. Az egyelőre csak ennyit tud mondani: »Adja be a föld visszaigénylési kérelmét, s várjon.« Megint eltelik két hónap. 1957. MÁRCIUS 12. Újra Pusztaszemesen. Egy kér­vényt tár a községi tanácselnök elé. Bontási engedélyt kér az épületek­re. A tanácselnök aláírja. A termelőszövetkezet még létezik ezekben a napokban. Néhány nappal később újra itt. Most már nem egyedül. Vele jött Gertvai Tibor is, a Siófoki Járási Tanács ipari és műszaki csoportjá­nak előadója. Fuvaros kocsival ment eléje a szántódi állomásra Papp úr. Gertvai Tibor mindennel egyetért. — Pár nap múlva itt az engedély a bontáshoz — mondja, s ezzel elhajtottak. Megjött a bontási engedély. Az indok a következő: »A helyszíni szemle alapján megállapítást nyert, hogy a falutól távollévő kisebb épü­leteket (lakás, istálló, pajta) isme­retlen tettesek széthordják. Mivel benne lakó nincs, a bontást enge­délyezni kellett. (Tehát nem azért, mert romos, hanem mert Papp úr így kívánta.) Másnap szerszámos emberek je­lennek meg a tanyán, s a földig rombolják az épületeket. A tsz-ta- gok értetlenül néznek maguk elé. Megkezdődik az anyag vándorlása munfcadíjba, ide-oda. Hartmann Miklós pusztaszemesi vb. elnök 7000 téglát visz el 1600 forint értékben. (Az árát ma sem fizette ki Pappnak. Talán nem is kérte tőle?!) 1957. ÁPRILIS. Papp Károly újra megjelenik a szemesi tanácsnál. — Mi lesz a föld­del? — kérdi. Hartmann Miklós ta­nácselnök gondolkodás nélkül el­intézi: »A földet visszakapja. (Mind a 23 holdat!?) Munkálja tovább. (!?) Papírt később kap róla.« S Papp úr most már nyíltan árusítja mind a 28 hold földet. Két holdat Ulreich Mik­lósnak ad el 17 ezerért, 14 ezret elő­legbe mindjárt le is gombol. Másik két gazdától szintén felvette egy ka­taszteri és egy magyar holdra az előleget. Adás-vételi szerződést per­sze egyikkel sem csinált. 24 holdra (!) folyik az alkú Stefan- kó Péter jásdi (Veszprém megye) la­kossal. ötvenezer forintot tőle is felvett előlegbe. Nyolc és félezer fo­rint holdanként! átlag áron tehát nem kevesebb, mint 238 ezer forint bevétel földből, azonkívül a lebon­tott épületek értéke. Mennyből jött segítség. Erre még ő sem számított. S írjuk ide: a járási, megyei ille­tékes szervek mindezt törvényes cselekedetnek könyvelték el. Ezek után is engedték, hogy Papp Károly tovább űzze spekulációs te­vékenységét. Történt ugyanis, hogy Papp úr júliusban levelet küldött a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osz­tályára, melyben javasolja, hogy Kőröshegyen, a volt tsz birtokán — most tartalékterület — hozzanak létre állami költségen egy szőlőolt­vány gyökereztető telepet. Termé­szetesen ehhez nagylelkűen felajánl­ja tevékeny közreműködését. AUGUSZTUS 1. Bizottság száll ki Kőröshegyre szakértői szemlére a szőlőtelep dol­gában. Helyet foglal benne a megye, a járás képviselője, a községi ta­nács elnöke. Elvégzik a számvetést: 360 ezer forint beruházás. Most már csak az a kérdés, ki adja a pénzt. Társulást hoznak létre erre tizen, s a járás és község véleménye, hogy Papp Károly legyen a vezetője. (Mellesleg elég jókora darab, 4 hold­nál nagyobb szőlő van saját hasz­nálatában. A korábbiakhoz most két holdat vásárolt nyolcvanötezerért.) — Ilyenre még nem szövetkeztek az agrárproletárok — tárja szét a kezét sökatmondóan Papp úr fele­sége. — Tán csak nem agrárproletárok­nak érzik önök is magukat? Habozva válaszolnak a kérdésre. Kicsit váratlanul jött. Azt hitték, feledésbe borult a múltjuk. Most még vita folyik a megyei és járási szerveknél, sőt még az FM illetékes osztályáról is ilyesféle vá­laszt adtak: »Lehet, hogy politikai­lag kifogásolható ez az eljárás, de ...« Szóval vannak, akik mente­getni, igazolni próbálják mindazt, amit Papp Károly úr és segítői csi­náltak. A 10-es törvényerejű rende­letre hivatkoznak, mondván: Papp Károlynak visszajár a föld, mert nem mondott le róla. Mi is idézzük a rendelet harmadik paragrafusát: »Kártalanítást kaphat­nak azok a dolgozó parasztok és dolgozó kisemberek, akiknek földjét 1949. szeptember 1 után tagosítás, földrendezés, közérdekű igénybevé­tel utján, vagy más módon kártala­nítás nélkül igénybe vették.« Másutt pedig a rendelet azt is megmondja, hogy dolgozó parasztok legfeljebb 10, dolgozó kisemberek legfeljebb 1 hold csereingatlant kaphatnak kár­talanítás címén. Akár tetszik egye­seknek, akár nem, mi nem tartjuk sem dolgozó parasztnak, sem dolgo­zó kisembernek Papp urat. Minden­ki mással szemben állítjuk: törvény- ellenesen adták vissza Papp Ká­rolynak a 28 holdat, s a tanyát. Varga József. Szakszervezeti sportünnepélyek, labdarúgó ökölvívómotoroskerékpáros- és tekeviadalok lesznek augusztus 18-, 19- és 20-án Megyeszerte számos sportesemény zajlik le augusztus 18-. 19-, és 20-án. Az ünnepi sportműsor keretében Két szak­szervezeti sportünnepélyre kerül sor. A vasutas szakszervezet területi sport- ünnepélye Siófokon kerül megrende­zésre, 9 az előjelek szerint Igeit nagy­szabásúnak ígérkezik. Az Építők is most rendezik meg megyei sportünne­pélyüket. E versenyek színhelye Barcs lesz. A szakszervezeti sportünnepélyek mellett a legnagyobb érdeklődés az NB II. nyitását kíséri. A KMTE hazai pá­lyán kezdi meg az NB II. küzdelmeket, ■a Nagykanizsai Bányász (volt Zrinyi) ellen. Az augusztus 19-i NB II. nyi­tányt már régóta várja a legnépsze­rűbb sportág népes tábora. Valahogy bizakodó is a hangulat a KMTE rajtját illetően, s hiába esélyes papíron a na­gyobb tapasztalattal rendelkező Nagy­kanizsai Bányász csapat, mi mégis azt reméljük, hogy a KMTE pontot, vagy pontokat szerez az idénynyitó mérkő­zésen. Az ökölvívás hívei számára is érté­kes csemege Ígérkezik. A Budapesti if­júsági válogatott és a K. Dózsa ifjúsági válogatott ökölvívó mérkőzése nagy di­cséret a K. Dózsa öklözöl számára. A szakvezetők elismerését jelenti e talál­kozó létrejötte, s nemcsak Kaposvárott, de Budapesten is nagy érdeklődés elő­zi meg szakberkekben ezt az össze­csapást, amely hivatva lesz eldönteni, hogy a kaposvári ifjúsági ökölvívó csa­pat valóban a legjobbak közé tarto­zik-e ma Magyarországon. Mi azt vár­juk a Dózsa fiatal öklözőitől, Papp Bé­lától, Illéstől, Beneczkitöl, Bednanics- tól és a többiektől, hogy ezen a talál­kozón ismét bebizonyítják azt. bogy nincs baj a kaposvári ökölvívó után­pótlással. Ugyancsak augusztus 19-én kerül sorra a Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség kaposvári Zalka Máté motot os klubjának rendezésében a Déldunántú­li túra verseny második fordulója. Mint ismeretes, április 4-én az első fordulóban Pécsett a kaposvári Zalka Máté csapata az első helyen végzett. Most a kaposvári csapat tovább szeret­né növelni pontszámát. Hosszú szünet után ismét láthatjuk majd augusztus 19-én a kaposvári ke­rékpárosokat. .akik a Hunyadi ház­tömbkörüli kjerékpárosversaiy kereté­ben mutatkoznak be ezidén első ízben a kaposvári kerékpársport híveinek. A tekézők augusztus 19-én és 20-ún Ka­posvárott játszanak megyeközi mérkő­zést. Somogy tekecsapata ugyanis a két versenynapon Komárom megye te- kczőivel vív majd heves küzdelmet. A röplabdázók idegenben küzdenek Somogy színeiért. 19-én Budapesten lép pályára a K. Dózsa férfi csapata a Csepeli Dózsa ellen. A Felsöbogáti Hunyadi női röplabdázói pedig az MIK női röplabda csapata ellen küzdenek maja ugyancsak a fővárosban a í!a- gytu Népköztársasági Kupában valA to­vábbjutásért. Augusztus 20-án legfőbb sportese­ményt a K. Kinizsi utolsó előkészületi mérkőzése jelenti. Ez alkalommal a !- i- nizsi az Újpesti Dó:sa vegyes csapatát látja vendégül, amelyben az előzetes jelentések szerint több NB i-es Dézsa játékos is szóhoz jut majd. Augusztus 18., 19., 20. sportműsora AUGUSZTUS 18-ÁN: K. Dózsa —K. Hunyadi Vasutas barát­ságos labdarúgó mérkőzés Kaposvárott a Dózsa sporttelepen délután fél 6 óra­kor. Siófokon, délelőtt 9 órai kezdettel a vasutas szakszervezet sportünnepélye hét sportágban. AUGUSZTUS 19-É.N: Délelőtt 10 órakor Hunyadi ház­tömbkörüli kerékpáros versenye Ka­posvárott. Rajt és cél a Béke Szálló előtt. Délelőtt 10 órakor Budapest ifjúsági válogatott—K. Dózsa ifjúsági váloga­tott ökölvívó viadal a Dózsa sporttele­pen. Reggel 7 órakor a Magyar Honvédel­mi Sportszövetség kaposvári Zalka Má­té motoros klubjának déldunántúli mo­toros túraversenye. Rajt a Virágos pá­lyán. A verseny útvonala: Kaposvár. Balatonboglár, Bdlatonkeresztur. Röhö- nye, Kaposvár, Balé, Fonó, Kisgyalán, Büssú, Kazsok, Igái, Andoes. Korád, Visz, Somogytúr, Somogybabod, Mer- r.ye, Szentgáloskér, Ráksi, Kaposvár. A verseny távja 266 kilométer. Délután 5 órakor a Dózsa sporttele­pen KMTE—Nagykanizsai Bányász NB Il-es labdarúgó mérkőzés. Előtte KMTE—K. Kinizsi öreg fiúk mérkőzés. Reggel 8 órakor: Komárom megye — Somogy megye tekemérkőzés az Építők és a Spartacus pályán. Barcson Építők sportünnepélye dél­előtt 10 órakor. A verseny foíytarása délután fél 4 órakor, majd Somogy me­gye Építők válogatottja a Barcsi VSC- vel játszik délután fél b órakor. AUGUSZTUS 20-ÄN: Reggel 8 órakor a Komárom megye— Somogy megye tekerné rkűzés küzdel­meinek folytatása. Délül án fél 6 óra­kor a Dózsa sporttelepen Újpesti Dó­zsa vegyes— K. Kinizsi o-trútságos lab­darúgó mérkőzés. A színész-szakszervezet alelnökének nyilatkozata Deák Sándor, a Színházi Dolgozók Szabad Szakszervezetének a (elnöke a színházi évaddal kapcsolatos munkái­ról, tervekről nyilatkozott az MTI mun­katársának: — A színházak műszaki dolgozói, s a mű veszek nagy megelégedéssel vet­ték tudomásul a fizetésrendezést, amelynek! előkciszítcsében, kidolgozá­sában szakszervezetünknek tevékeny szerepe volt. Ez kedvezően befolyá­solja az évadnyitás hangulatát. — A nyár folyamán a színházak dolgozóira nézve egyéb, kedvező lépé­seket is tettünk., például a szociális juttatások, az üdültetések terén. Á falu népéért dolgozik a falu szülötte 1956. OKTÓBER 30. Nem kell nagyítóval keresni az ellenséget. A »forradalom« hírére felszínre jönnek önmaguktól, mint amikor a szennyes ár kiveti a part-\ ra a hordalékot. j Kövér, testes férfi kerékpározik J Kőröshegy felől Pusztaszemesre. Az £ iskola előtt éppen embertömeg gyű-^ lésezik. A testes úrnak megdobban a szíve: mégis lesz birtok. Szinte jólesik hallania, ahogy köszöntik: »Jó napot, Papp úr.« Szóval rend­ben vagyunk újra — gondolta. Nos, akkor irány a tanya. Ulreich Mik­lós kulákkal teszi meg az utat oda. Terepszemlét tart és már tervez is. Pedig a szövetkezetben olyan han­A községi tanácsház egyik szo­bájában öt-hat ember. Csak állva beszélgetnek, mert mindegyiknek ideje drága. Néhány percre szalad­tak ide, valamit elintézni. Egy író­asztal mögött magas, erős férfi áll. Láthatóan hozzá jöttek, vele tár­gyalnak. Ifjú Matesz Pál ő, a büssiii tanácselnök, a falu népe minden bajának, örömének tudója, intézője. Mikor a látogatók elbúcsúznak, leülünk egy csendes szobában. Ed­digi életéről, jelenlegi munkájáról beszél. Szavai nyugodtan, meggon­doltan hangzanak. Ilyen az elnök munkájában is. Arról kérdezem, hogyan lett ta­nácselnök? — A község dolgozó parasztjai jöttek el hozzám még 1950. októ­berében, hogy vállaljam el ezt a hivatalt — feleli. A büssüiek akkor bíztak Matesz Pálban és nem hiába. Az eltelt hét esztendő alatt elnökük bebizonyí­totta, hogy a falu népéért él, hiszen annak szülötte. A felszabadulás előtti időre tere­lődik a szó. Amikor az elnök ezek­ről az évekről beßzdl, akkor válik világossá, miért adták neki bizal­mukat a büssüi kis- és középpa­rasztok. Mindenki tudja, hogy a csendőr­szuronyok, kakastollak árnyékában a Matesz-család is nehezen élt. A mindennapi kenyér előteremtésére kis földecskéjük művelése mellett négy holdon bér- és hat holdon fe­lesmunkát kellett vállalniuk. Amikor megnősült ifjú Matesz Pál, még keményebben kellett megfogni a szerszám nyelét, mert rövidesen két apró gyerek is enni kért. Nyaranként a nagy munkák ide­jén nagygazdákhoz ment dolgozni, napszámbérért, télen pedig — mi­vel a nyári kereset nem volt elég — szövőszék elé ült. Szőtte a lepe­dőket, térítőkét, konyharuhákat, s gondolatait arról, hogy nem jól van ez így, tenni kellene valamit, hogy másként forduljon a sors kereke ... A háború, mint annyi más he­lyen, Mateszéknél is beleszólt az életbe. A kétgyermekes családapát a frontra vitték. 1945-ben magyar területen meg­szökött a még mindig csodákban, csodafegyverekben reménykedő hit­leristák frontjáról, s április 4-én hazaérkezett. Tizenhat nappal ké­sőbb, április 20-án Matesz Pál be­lépett a kommunista párt tagjai so­rába. Talán közhelyként hangzik, de a valóság mégis az, hogy a Matesz- család élete ezen a napon forduló­ponthoz érkezett. A családfő rend­szeresen részt vett a párt összejö­vetelein, munkájában, s még ez évben egyidőre rá is bízták a szer­vezet vezetését. Gyermekei kenye­rét is jobban tudta ettől kezdve biztosítani: a nép állama négy és fél hold földet juttatott számára. Matesz Pál, akit 1945 előtt hiába csalogattak a Magyar Élet Pártjá­ba, a kommunista pártban több éven át mint vezetőségi tag, az egy­szerű emberek, a dolgozó parasztok nyugodt, szebb életéért dolgozott. A falu becsületes, szorgalmas gaz­dái megszerették, becsülték az ő érdekeiket képviselő embert. Ezzel meg is magyarázódott, mi­ért fordultak 1950-ben hozzá biza­lommal, miért őt, mint falujuk szü­löttét kérték fel az elnöki tisztség betöltésére. — Igyekeztem, hogy ne okozzak csalódást községünk lakóinak — mondja a tanácselnök —, emellett betartsam az állam rendelkezéseit is. Mindig őszintén, egyszerűen be­szélt a hozzáforduló emberekkel, ha valamilyen feladatot meg kellett oldani, a pártszervezethez és vá­lasztóihoz ment segítségért. Ennek tulajdonítható, hogy az ellenforradalom napjaiban sem ren­dült meg a község becsületes több­ségének bizalma vezetőjében. Hiába kiabált Potyondi Géza, volt horthysta tiszt, az újsütetű nemzet­őr-parancsnok, hogy »csak az lehet a község vezetője, aki a népnyúzó kommunista rendszerrel nem mocs­kolta be a kezét-"', hiába próbált ezzel arra célozgatni, hogy Matesz Pál sem maradhat a tanács elnöke, a falu népének többsége mellette állt mindvégig. — Jól gondolják meg, emberek! — emelte fel szavát október 31-én este Potyondi, amikor szavazásra tette, ki legyen a község vezetője. És a gyűlés részvevőinek nagy többsége Matesz Pál mellett pár- toskodott. A büssüi emberek jól meggon­dolták, mit akarnak. Elnöküket nem hagyták, nem cserélték fel Potyondi egy jelöltjével sem. Puska János, 14 holdas középpa­raszt ezután az est után beszélt Matesz Pállal: Most a színházaktól átszervezés miatt elbocsátott színészek ügyével foglalko­zunk, s a minisztériummal közösen igyekszünk ezt megnyugtató mooon rendezni. Munkalehetőséget kívánunk teremteni a jelenleg állástalan tehetsé­ges színészeknek — aláhúzom, hogy a becsületes ós tehetséges színészekről beszélek — s ügyüket lelkiismeretesen kívánjuk megoldani. — A szakszervezet terveiből egyet említek meg: Budapesten üdülőt kí­vánunk nyitni, ebben külföldi művé­szeket fogadnánk, s a külföldiek he­lyébe cserealapon magyarokat külde­nénk ki. (MTI) — Megbeszéltük a szomszédokkal, hogy nem szabad téged eldobni, mert újra nyakunkra jönnének a régi urak — mondta. November 4-e után csend ült a falura. A bűnösök igyekeztek vala­hol csendben meghúzni magukat, hogy minél később kerüljön a le­számolás sora rájuk. A többiek szintén elcsendesedtek azzal a gon­dolattal, lám, mégsem sikerült úgy, ahogy a nemzetőr-parancsnok úr és társai elgondolták. Matesz Pál azonban nem nyugo­dott. Javaslatára rövidesen össze­jöttek a kommunisták, volt MDP- tagok, s ismét megalakították a pártszervezetet. — Azóta megint rendesen dolgoz­tunk — tér a visszaemlékezésből a jelenbe az elnök. — Most meg ad» juk a leenyérnekvalót az országnak. Becsülettel adják. Úgy számítot­ták, hogy 270 mázsa körül lesz a szabad gabona. Jólesően tévedtek, mert eddig már 450 mázsát vettek át a felvásárlók a büssüi termelők­től, s még legalább harminc má­zsára számítanak. Büszkén beszél erről az elnök, büszke falujára. Kopognak az ajtón, fiatal férfi lép be: — Hány helyre küldjünk vásári értesítést, elnök, elvtárs? — kérdezi. — Harminckettőre ... Büssün vásárra készülődnek. Ez is sok munkát ad Matesz Pálnak és máskülönben is van tennivaló mindig. Különösen most nyáron és ünnep előtt. Mert augusztus 20-án ebből a köz­ségből is sokan jönnek Kaposvár­ra, a nagygyűlésre. Közöttük ott lesz a vb elnöke, ifjú Matesz Pál is. Weidinger László.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents