Somogyi Néplap, 1957. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-07 / 183. szám

Szerda, 1957. augusztus 7. SOMOGYI NÉPLAP Egyes vezetők spekulációjáról, amely korrupcióhoz vezet. Csokorba szedjük néhány vezető­ember eléggé el nem ítélhető spe­kulációs tevékenységét, hogy ez­után elgondolkodjunk rajta. Házeladás, házépítés Tavaly nyáron a községekben le­hetséges volt az államosított házak eladása. Vörös Ferenc, a baiatonsza- badi tanács elnöke gondolt egyet és 5 090 forintért megvette az egyik szoba-konyha-előszotoás házat. Ez ed dig — az épület értékének alacsony becslésén kívül, melyet Somogyi József, a Megyei Tanács VKG Osz­tályának vezetője hagyott jóvá — rendben is volna. Ellenben az már teljesen helyte­len, hogy a 200 négyszögöles te­lekért, amelynek 16 ezer forint a forgalmi értéke, a telken lévő mint­egy 50 darab, 15—20 centiméter át­mérőjű fenyőfáért, amelyek test­vérek között szintén megértek vagy 10 ezer forintot, semmit sem kel­lett befizetnie az állampénztárba. Egye kutya, gondolhatja bárki, közel volt a tűzhöz, hadd meleged­jen. Azt hisszük azonban, hogy a most következők miatt már senki sem menti fel őt. Az történt ugyanis, hogy az elnök kartárs megint gondolt egyet és el­adta a házat — 32 ezerért, maga pedig új telket kért és kapott, — négyszögölenként 8 forint helyett 4 forintért. Most építi fel rajta a há­zát. Azaz, bocsánat, nem is a há­zát, mert ő nem megy oda lakni. Jobbnak látja szolgálati lakásban élni, amelyért havi 40 forintot fizet. Ránk bízza, találjuk ki, hogy ak­kor miért építi. S hogy a kép teljes legyen, még eláruljuk, hogy a sok-sok pénzét nem a bankba teszi. Ugyan minek tegye, amikor motorkerékpárt vá­sárolhat rajta, hisz egy tanácsel­nök könnyebben jut hozzá. Hogy nem ül rá soha, mert utálja azt? Micsoda kérdés?! Neki nem az a fontos. A lényeges az a felár, ame­lyért eladhatja a kevésbé szeren­csés halandónak... Más: Horváth István, a Kapos­vári Vízművek igazgatója kétszobás összkomfortos lakással rendelkezik a városban. Kislakásépítésí kölcsönből kétszobás, összkomfortos villát épít­tetett Siófokon. Az építkezésen né­ha-néha a vállalat dolgozói is köz­reműködtek, természetesen hivata­los munkaidő alatt. Az építkezés be­fejezése után — tavaly és az idén — nyaralóknak bérbe adta a ház egyes helyiségeit. Tekintve, hogy az ügybe beavatott dolgozók többször kifogásolták a házépítkezésen való törvényellenes működtetéseket, sőt a Petrovics-brigád vezetője revol- verezte is ezzel az igazgatót —, a racionalizálásnál Horváth István mindegyiktől megszabadult. Harmadik eset: Illyés Sándor, a Balatonkiliti Gépállomás igazgatója villát kezdett építeni a balatonpart- ján. Ehhez állami kölcsönt kért és kapott. Az építkezés körülbelül 32 ezer forintjába került, mert igény­bevette a gépállomás lehetőségeit is. Még el sem készült az épület, máris eladta — 90 ezerért. Földügyek... Sok helyen beszélnek arról, hogy egyes községi tanácsvezetők több földet használnak a megengedett­nél. Ennek kirívó példája jutott nap­világra Balatonendréden. Markó La­jos tanácselnök az állami tartalék­földekből 10 holdat szakított ki ma­gának- Ebből 4 holdon lent termel, szerződéses alapon. Két hold felesége nevén van, a többi nincs nyilván­tartva, tehát nem is adózik róluk. Tekintve, hogy elfoglaltsága miatt a földeket művelni nincs módjában, így középparasztoknak adta ki azo­kat. Ily módon Markó Lajos, egyet­len kapavágás nélkül, mintegy 30 ezer forintos mellékjövedelemhez jutott —, amíg a szegényparasztok nem kapnak tartalékföldet és panaszra mennek a járásra ez ügyükben. Hogy gondolkodnak e dolgokról a kívülállók? Minden helyen tudják ezt — hisz a falun semmi sem marad titok­ban — és mindenütt levonják ma­guknak az esetekből a tanulságot. A becsületes emberek nem jó szem­mel nézik a spekulánsokat, még akkor sem, ha azok vezetők, sőt akkor még inkább felháborodnak — és jogosan teszik. A következőket gondolják ma­gukban és beszélgetik egymás kö­zött: ezek mondják nekünk, hogy az egyéni érdeket alá kell vetni a kö­zének? Hogy ők a nép szolgálói? Azért választottuk meg elnökünk­nek, hogy rossz példával járjon előttünk, elvegye előlünk a földet, összejátsszon a hozzá hasonló spe­kulánsokkal? Ez prédikál az állami vagyon, a társadalmi tulajdon, az állampolgári kötelezettség megvédé­séről, betartásáról? Az von felelős­ségre a fegyelem meg nem tartása J099 miatt, aki megengedhetetlenül hasz­nálja ki pozícióját saját érdekében? A következmények Bízvást mondhatjuk: ilyen helye­ken nyugtalanság, elégedetlenség üti fel fejét. Az erkölcstelen, elvtelen vezetés aláássa a vezető tekintélyét, ki­rántja alóla az alapot az ellenőrzés, felelősségrevonás tekintetében, le­hetővé teszi a fegyelmezetlenség, spekuláció, a korrupció tömeges el­terjedését. A vezető úgyszólván ki van téve az állandó nyomásnak, hi­báját kihasználva ráépülnek a ha­szonleső elemek, szemet kell hány­nia más hasonló, vagy kártékonyabb cselekmények elkövetése felett. Sokkal súlyosabb ennél a politikai kár: a község, vagy üzem dolgozói­nak bizalma megtörik az államveze­tés hatékonyságában, kétségbe von­ják a többi vezető becsületességét, végső soron hitetlenné teszik őket a szocializmus, a kommunizmus meg­valósulása iránt. Nem lehet tűrni tovább! A mi országunkban senkinek egyetlen vezetőnek sincs joga spe­kulációba fbgni, az államnak és a társadalomnak anyagi és erkölcsi károkat okozni. A leírt, vagy ki nem mondott erkölcsi törvények egy­formán kötelezőek vezetőkre és nem vezetőkre egyaránt. Hibáztatjuk a felsőbb szerveket, többek között a Megyei Tanács illetékeseit, mert elmulasztották a kötelező ellenőrzést a felsorolt ese­tekben. Követeljük a felelősségre- vonást és az erőteljes intézkedést minden hasonló esetben, valamint az ismétlődések megakadályozását is. Hibáztatunk mindenkit, párttago­kat, pártonkívüli dolgozókat egy­aránt, akik hasonló eseteket ismer­nek és nem jelentik azt az illetéke­seknek­A vezetők visszaélése veszélyes do­log, káros az országra. A társada­lomnak éberen kell őrködni, le kell leplezni minden visszaélést, amely akadályként jelentkezik a nép fel- emelkedésének útjában. A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Szabad-e megfenyegetni azt, aki megírja az igazat? Csákvári János RÖVID KULTURÁLIS HÍREK Megkezdték a Vulkán című új magyar film forgatásának előkészí­tését. A film Tatay Sándor regényé­ből készült és egy nyomorék nő sze­relmi tragédiáját viszi vászonra. A Szövetkezetek Országos Szö­vetsége a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában Kincses könyvek cím­mel szövetkezeti kiskönyvtár soro­zatott indított, amelyben az egysze­rű falusi dolgozók kulturális igénye­it kielégítő, olvasmányos könyve­ket ad ki. A Kincses könyvek soro­zatában az utóbbi napokban jelent meg Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Jules Verne: Sándor Mátyás, Veres Péter: Asz- szonyhűség című kötete. (MTI) ]avul a munkák minősége, csökken az önköltség a Somogy megyei Tatarozó és Építőipari Vállalatnál A Somogy megyei Tatarozó es Építőipari Vállalat neve híven fejezi ki, hogy mivel is foglalkozik ez a több mint háromszázötven dolgozót foglalkoztató üzem. Feladatuk So­mogy egész területén, tehát Barcs­tól Balatonszentgyörgyig, vagy Sió­fokig elvégezni a kisebb-nagyobb szabású tatarozási, vagy építkezési munkálatokat. A csaknem három­száz építőipari munkás valóban a megye területén szétszórva dolgozik manapság i.s. Az egyik nagyobb részleg az egymillió forintos beru­házással épülő zamárdi gyermek- üdülő munkálatait végzi. Egy má­sik részleg a Kaposvári Ruhaüzem üdülőjén foglalatoskodik Fonyódon. Kaposvárott a legnagyobb épít­kezésük az a huszonhat lakásos bérház, amely máris tető alatt van, s még ez év őszén beköltöz­het övé válik. Nemrégiben kezdték meg a tataro­zók saját irodaházuk építkezését a Május 1 utcában. Mint Horváth Jó­zsef igazgató mondotta, legszívesebb ben a lakásépítkezéseken dolgoznak. De azért az kitűnik az igazgató sza­vaiból, hogy a saját irodaházuk épít­kezésének is legalább ennyire örül. Ez érthető is. Jelen pillanatban ez a vállalat ugyanis igen mostoha körül­mények között helyezkedik el a vá­ros különböző pontjain. A ikönyvelő- ség például a Május 1' utca 52. szám alatt, egy raktárhelyiségben székel. Persze, nemcsak nagy építkezé­sekkel foglalkoznak a tatarozók. Munkálataik között olyan kis épít­kezések is szerepelnek, mint például Nagyberki község tanítólakása. 1956. októbere nem ment el nyom­talanul a Tatarozó Vállalat feje fe­lett sem. Igaz, némi büszkeséggel emlékeznek vissza a vállalat vezetői arra, hogy náluk nem gőzösfejű ember. igen akadt Ahogyan aztán az ellenforrada­lom után kezdett helyreállni a rend, úgy fokozatosan megin­dult ismét az élet a Tatarozó Vállalatnál. Már ez év első félévében kezdett kialakulni az a törzsgárda, amely ma a gerincét alkotja e vállalatnak. Az ellenforradalmi eseményeket kö­vető időszakban a tatarozók először rendet teremtettek saját portájukon, s haladéktalanul munkához láttak. A dolgozók bizakodással tekintettek a jövő elé, s hogy mennyire hamar normális kerékvágásba került az élet a vállalatnál, azt bizonyítja, hogy például az első félévben mindössze két önkényes kilépő akadt. Pedig a korábbi időszakban rendszerint en­nél nagyobb volt azoknak a száma, akik önkényesen távoztak a vállalat­tól. — Igen, a munkafegyelem meg­szilárdítását tűztük ki elsősorban célul magunk elé — mondotta Hor­váth József elvtárs. — Úgy véljük, hogy ez sikerült is, mert például a második és a harmadik negyedév­iben .már egyetlen dolgozó sem hagy­ta el vállalatunkat önkényesen, t Nemcsak ebben jut kifejezésre a munkafegyelem megszilárdulása. Hí­ven tükrözik ezt a termelési adatok is, amelyek többek között azt bizo­nyítják, hogy az első. félévben a ta­tarozóknál az egy főre eső termelés 109,3 százalék volt. Helyesen gazdál­kodtak a bérekkel is a vállalatnál, mert a 99 százalékos első félévi terv­teljesítés mögött csak 95,4 százalé­kos a munkabér-felhasználás. Egy szó, mint száz: a könyvelési adatok­ból kitűnik, hogy a Tatarozó Válla­latnál jól alakul az önköltség, ami bizonyítja a helyes és tervszerű gaz­dálkodást. Pedig ennél a vállalatnál is akad nehézség jócskán. Még ma­napság is például vagy 40—50 szak­munkásuk hiányzik. És éz a szak­munkáshiány az év eleje óta kíséri a vállalatot. Ha ezt figyelembe vesz- szük, akkor még inkább figyelmet ér­demelnek a tatarozók elért eredmé­nyei. A vállalat terveiről Takács Lajos, fiatal főmérnök nyilatkozott. Elmon­dotta, íiogy állandóan javul a kivi­telezett munkák minősége. Ez jó részt a dolgozók öntudatának növe­kedésére vall, mert való igaz, hogy egyre több azoknak a lelkiisme­retes dolgozóknak a száma, akik magukénak érzik a vállalatot. Csökken az önköltség is. Vagyis ol­csóbban termelnek, mert állandóan növekszik az egyes brigádok terv- teljesítése. A Szulimán-, Walter- és Nagy Miklós-brigád teljesítménye rendszeresen eléri a 160—180 száza­lékot. — Az újjászervezés alatt lévő munkaverseny további segítséget fog nyújtani ahhoz, hogy még az ed­digieknél is olcsóbban termeljünk — mondotta Takács Lajos. Csak egy rövid látogatás a Tata­rozó és Építőipari Vállalat központ­jában, s ugyancsak rövid szemlélő­dés a Szántó Imre utcai építkezése­ken, vagy a Megyei Bíróság épületé­nek tatarozása is meggyőzi az ér­deklődőt, hogy a vállalatnál alapos gonddal előkészített, jó munka fo­lyik. A Somogy megyei Tatarozó és Építőipari Vállalat leküzdötte az el­lenforradalom okozta nehézségeket, begyógyította a sebeket, s ma már zökkenő nélkül dolgozik, hogy mara­déktalanul betöltse hivatását. Kovács Sándor A múlt hónap végén a Somogyi Néplap hasábjain rövid írásokban bíráltam a böhönyei sütőüzemet, hogy méretlenül adja a kenyeret, hogy gyakran rossz a kenyér minő­sége. A cikk megjelenése napján telefo­non felhívott a böhönyei sütőüzem vezetője és minősíthetetlen hang­nemben felelősségre vont, amiért észrevételemet meg mertem írni. Amikor fejére olvastam a tényeket, fenyegetőzve letette a kagylót. Én e cselekedetét nem kommentálom, ha­nem úgy, ahogy történt, megírom az elvtársaknak. RÓTH SÁNDOR, a Felsőbogáti Állami Gazdaság igazgatója. VÁLASZ A BÍRÁLATRA A Somogyi Néplap július 25-i szá­mában bíráló cikket közölt Róth Sándor olvasójuk tollából, vállala­tunk böhönyei üzemében termelt ke­nyér minősége miatt. A vállalat ve­zetősége a cikk nyomán helyszíni vizsgálatot tartott és megállapította, hogy a bírálat jogos. Részben és első­sorban. üzemünk hibás, de hibás a vései földművesszövetkezet 1. számú boltja is, mert a kapott kenyérből csak másnap, vagy harmadnap szál­lít Martonpusztára. Ugyanis e bol­ton keresztül van ellátva Marton- puszta sütőipari termékkel.. Termé­szetesen ennyi idő után lényeges súlyveszteség áll elő és minőségileg sem olyan a kenyér, mint friss ál­lapotban. Egyébként intézkedtünk, hogy a jövőben hasonló panaszokra ne kerüljön sor. A bírálatot jónéven vettük, mert sok igazságot tartalma­zott, és még jobb munkára serken­tett bennünket. TÓTH JÁNOS, a Marcali Sütőipari Vállalat igazgatója. * * * Örömmel vettük kézhez Tóth Já­nos levelét, ugyanakkor elcsodálkoz­tunk azon, amit Róth Sándor elvtárs írt a böhönyei sütőüzem vezetőjének magatartásáról. Reméljük, hogy okul ebből a böhönyei sütőüzem vezetője. (Szerk.) Néhány szót a takarékosságról Megírom véleményemet az ener­giával való takarékosságról. Az el­lenforradalmi események következ­tében országunk meglehetős gazda­sági nehézségekkel küzd. Hogy az inflációt el tudtuk kerülni, azt első­sorban a Szovjetuniónak és a baráti államok önzetleh segítségének kö­szönhetjük. Közvetlenül az ellenforradalmi események utáni legnehezebb hely­zetben szénbányászatunk volt. Hála derék bányászainknak, akik megér­tették pártunk és kormányunk hívó szavát, s megfeszített munkával elő­segítették, hogy ma már szénterme­lésünk megközelíti az október előtti szintet. Ezzel szemben nem enged­hető meg, hogy egyes községekben egész nap égjenek a villanyok. Azon csodálkozom, hogy az Áramszolgál­tató Vállalat erre hivatott szakembe­rei e fogyatékosságokat nem veszik észre. Bonnyán például hosszabb időn át, éjjel-nappal égtek a villa­nyok. Hasonlót tapasztaltam Török- koppányban is, kisebb mértékben, így bizony nehéz megértetni a dol­gozókkal a takarékosság szükséges­ségét, mert mindenki nyitott szem­mel jár és látja ezt az energiapazar­lást, holott talán ezzel kellene a leg­jobban takarékoskodni. Kérem az illetékeseket, hassanak oda, hogy az Áramszolgáltató Vál­lalat felelős szakemberei is ébredje­nek fel és ne engedjenek meg ilyen energiapocsékolást. BÍRÓ GYÖRGY. Bonnya. Még egysxer a kenyér minőségéről Az egyik nap reggel az 1. számú kenyérboltba mentem kenyeret ven­ni. Hazaérve arra gondoltam, hogy friss kenyeret és tejet fogok regge­lizni. Hozzá is fogtam az evéshez, de mégsem reggeliztem meg. Miért? Azt hiszem, elég bizonyíték az a kenyérdarabka — jobban mondva tésztadarabka —, amit a levélhez mellékelve küldök a szerkesztőség­nek. A kenyér bele olyan, mint a gitt, nem lehet vágni, csak gyúrni és szakítani, mint a végtelen masz- szát. Mivel a kenyér ehetetlen volt, kénytelen voltam újból kenyeret vásárolni. így a kiadásom három fo­rint helyett hat forint lett. A Sütőipari Vállalatnál, ha körül­néznének a vezetők és a dolgozók, könnyen rájöhetnének arra, hogy na­gyobb gonddal sokkal jobb kenye­ret lehetne sütni. Szükséges, hogy a kenyér minő­sége megjavuljon, mert nem aka­runk állandóan egy kiló kenyér he­lyett két kilót vásárolni. KRIZBACHER LAJOS Kaposvár, Május 1. u. 44. * * * Ezideig rendszeresen közöltük a hozzánk beérkező leveleket, amelyek a kenyér minőségével, súlyával fog­lalkoztak. Azon csodálkozunk, hogy az illetékesek minden esetben elfe­ledtek reagálni a bírálatra. A ke- nyérpanaszókkal kapcsolatban la­punk hasábjain szívesen helyt ad­nánk a sütőipari vállalatok, üzemek igazgatói, pártszervezetei, a Megyei Tanács Ipari Osztálya, a Földműves­szövetkezetek Megyei Központja il­letékesei és az Állami Kereskedelmi Felügyelőség vezetői véleményének is. Kérjük, válaszoljanak, amint eb­ben példát mutatott a Marcali Sütő­ipari Vállalat igazgatója. (Szerk.) RÖVID BELFÖLDI HÍREK Már tárolják az élelmiszert a télre A Belkereskedelmi Minisztérium illetékeseitől nyert értesülés sze­rint a kereskedelem már hozzá­látott annak felméréséhez, mennyi élelmiszert tároljanak télire. Az alapvető élelmiszercikkekből az el­látást biztosítani tudják. Országo­san ötezer vagon burgonyát tárol­nak, hagymából valószínűleg 350— 400 vagont, almából Budapesten 600 vagont, országosan pedig 2000 va­gont. Budapest ellátására körülbe­lül 500 vagonnyi vegyes zöldségté­lét raktároznak. A külkereskedelem helyzetétől függően előreláthatólag jó lesz az ellátás citromból, valamint más dé­ligyümölcsből, kávéból és kakaóból is. Folyamatosan halad a budapesti szállodák helyreállítása A budapesti szállodákat, a Royal kivételével már helyreállították, így a Duna-, a Palace-, a Continental-, a Béke-szálló ismét a vendégek ren­delkezésére áll. A tatarozáskor át­építették a Szabadság-szálloda hall­ját, összevonták az Erzsébet- és a volt Szabó-szállót. Még sok munka kell a Royal teljes helyreállításához és a Gellért-szálló dunaparti szár­nyának újjáépítéséhez. PÁLYÁZATOK TANÁRSEGÉDI ÁLLÁSOK BETÖLTÉSÉRE A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola pályázatot hirdet a pedagó­gia, a logika és az általános lélektan tárgykörének előadására, adjunktusi állásra. A főiskola pályázatot hirdet a lo­gopédiai tanszéken tanársegédi ál­lásra. A tanársegéd feladata: részvé­tel a tudományos oktató-nevelő munkában, a logopédiai gyakorlatok ellátása, valamint részvétel az elmé­leti és gyakorlati fonetika-kollégiu­mokkal kapcsolatos előadások meg­tartásában. Az Egri Pedagógiai Főiskola pályá­zatot hirdet rajztanszékén betöltendő főiskolai adjunktusi állásra. A Pé­csi Pedagógiai Főiskola a délszláv tanszéken egy tanársegédi állásra hirdet pályázatot. A Nehézipari Műszaki Egyetem pályázatot hirdet testnevelési tan­székén betöltendő két testnevelő ta­nári állásra. A Szegedi Tudomány­egyetem bölcsészettudományi kara a German filológiai tanszéken 1957. szeptember 1-től betöltendő docensi állásra hirdet pályázatot. A Szegedi Tudományegyetem természettudo­mányi kara a Bolyai Intézetben és a földtani tanszéken egy-egy tanár­segédi állást kíván betölteni. A pá­lyázatokhoz szükséges felvilágosí­tást az illető főiskolákon, illetve egyetemeken megadják.

Next

/
Thumbnails
Contents