Somogyi Néplap, 1957. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-07 / 183. szám
Szerda, 1957. augusztus 7. SOMOGYI NÉPLAP Egyes vezetők spekulációjáról, amely korrupcióhoz vezet. Csokorba szedjük néhány vezetőember eléggé el nem ítélhető spekulációs tevékenységét, hogy ezután elgondolkodjunk rajta. Házeladás, házépítés Tavaly nyáron a községekben lehetséges volt az államosított házak eladása. Vörös Ferenc, a baiatonsza- badi tanács elnöke gondolt egyet és 5 090 forintért megvette az egyik szoba-konyha-előszotoás házat. Ez ed dig — az épület értékének alacsony becslésén kívül, melyet Somogyi József, a Megyei Tanács VKG Osztályának vezetője hagyott jóvá — rendben is volna. Ellenben az már teljesen helytelen, hogy a 200 négyszögöles telekért, amelynek 16 ezer forint a forgalmi értéke, a telken lévő mintegy 50 darab, 15—20 centiméter átmérőjű fenyőfáért, amelyek testvérek között szintén megértek vagy 10 ezer forintot, semmit sem kellett befizetnie az állampénztárba. Egye kutya, gondolhatja bárki, közel volt a tűzhöz, hadd melegedjen. Azt hisszük azonban, hogy a most következők miatt már senki sem menti fel őt. Az történt ugyanis, hogy az elnök kartárs megint gondolt egyet és eladta a házat — 32 ezerért, maga pedig új telket kért és kapott, — négyszögölenként 8 forint helyett 4 forintért. Most építi fel rajta a házát. Azaz, bocsánat, nem is a házát, mert ő nem megy oda lakni. Jobbnak látja szolgálati lakásban élni, amelyért havi 40 forintot fizet. Ránk bízza, találjuk ki, hogy akkor miért építi. S hogy a kép teljes legyen, még eláruljuk, hogy a sok-sok pénzét nem a bankba teszi. Ugyan minek tegye, amikor motorkerékpárt vásárolhat rajta, hisz egy tanácselnök könnyebben jut hozzá. Hogy nem ül rá soha, mert utálja azt? Micsoda kérdés?! Neki nem az a fontos. A lényeges az a felár, amelyért eladhatja a kevésbé szerencsés halandónak... Más: Horváth István, a Kaposvári Vízművek igazgatója kétszobás összkomfortos lakással rendelkezik a városban. Kislakásépítésí kölcsönből kétszobás, összkomfortos villát építtetett Siófokon. Az építkezésen néha-néha a vállalat dolgozói is közreműködtek, természetesen hivatalos munkaidő alatt. Az építkezés befejezése után — tavaly és az idén — nyaralóknak bérbe adta a ház egyes helyiségeit. Tekintve, hogy az ügybe beavatott dolgozók többször kifogásolták a házépítkezésen való törvényellenes működtetéseket, sőt a Petrovics-brigád vezetője revol- verezte is ezzel az igazgatót —, a racionalizálásnál Horváth István mindegyiktől megszabadult. Harmadik eset: Illyés Sándor, a Balatonkiliti Gépállomás igazgatója villát kezdett építeni a balatonpart- ján. Ehhez állami kölcsönt kért és kapott. Az építkezés körülbelül 32 ezer forintjába került, mert igénybevette a gépállomás lehetőségeit is. Még el sem készült az épület, máris eladta — 90 ezerért. Földügyek... Sok helyen beszélnek arról, hogy egyes községi tanácsvezetők több földet használnak a megengedettnél. Ennek kirívó példája jutott napvilágra Balatonendréden. Markó Lajos tanácselnök az állami tartalékföldekből 10 holdat szakított ki magának- Ebből 4 holdon lent termel, szerződéses alapon. Két hold felesége nevén van, a többi nincs nyilvántartva, tehát nem is adózik róluk. Tekintve, hogy elfoglaltsága miatt a földeket művelni nincs módjában, így középparasztoknak adta ki azokat. Ily módon Markó Lajos, egyetlen kapavágás nélkül, mintegy 30 ezer forintos mellékjövedelemhez jutott —, amíg a szegényparasztok nem kapnak tartalékföldet és panaszra mennek a járásra ez ügyükben. Hogy gondolkodnak e dolgokról a kívülállók? Minden helyen tudják ezt — hisz a falun semmi sem marad titokban — és mindenütt levonják maguknak az esetekből a tanulságot. A becsületes emberek nem jó szemmel nézik a spekulánsokat, még akkor sem, ha azok vezetők, sőt akkor még inkább felháborodnak — és jogosan teszik. A következőket gondolják magukban és beszélgetik egymás között: ezek mondják nekünk, hogy az egyéni érdeket alá kell vetni a közének? Hogy ők a nép szolgálói? Azért választottuk meg elnökünknek, hogy rossz példával járjon előttünk, elvegye előlünk a földet, összejátsszon a hozzá hasonló spekulánsokkal? Ez prédikál az állami vagyon, a társadalmi tulajdon, az állampolgári kötelezettség megvédéséről, betartásáról? Az von felelősségre a fegyelem meg nem tartása J099 miatt, aki megengedhetetlenül használja ki pozícióját saját érdekében? A következmények Bízvást mondhatjuk: ilyen helyeken nyugtalanság, elégedetlenség üti fel fejét. Az erkölcstelen, elvtelen vezetés aláássa a vezető tekintélyét, kirántja alóla az alapot az ellenőrzés, felelősségrevonás tekintetében, lehetővé teszi a fegyelmezetlenség, spekuláció, a korrupció tömeges elterjedését. A vezető úgyszólván ki van téve az állandó nyomásnak, hibáját kihasználva ráépülnek a haszonleső elemek, szemet kell hánynia más hasonló, vagy kártékonyabb cselekmények elkövetése felett. Sokkal súlyosabb ennél a politikai kár: a község, vagy üzem dolgozóinak bizalma megtörik az államvezetés hatékonyságában, kétségbe vonják a többi vezető becsületességét, végső soron hitetlenné teszik őket a szocializmus, a kommunizmus megvalósulása iránt. Nem lehet tűrni tovább! A mi országunkban senkinek egyetlen vezetőnek sincs joga spekulációba fbgni, az államnak és a társadalomnak anyagi és erkölcsi károkat okozni. A leírt, vagy ki nem mondott erkölcsi törvények egyformán kötelezőek vezetőkre és nem vezetőkre egyaránt. Hibáztatjuk a felsőbb szerveket, többek között a Megyei Tanács illetékeseit, mert elmulasztották a kötelező ellenőrzést a felsorolt esetekben. Követeljük a felelősségre- vonást és az erőteljes intézkedést minden hasonló esetben, valamint az ismétlődések megakadályozását is. Hibáztatunk mindenkit, párttagokat, pártonkívüli dolgozókat egyaránt, akik hasonló eseteket ismernek és nem jelentik azt az illetékeseknekA vezetők visszaélése veszélyes dolog, káros az országra. A társadalomnak éberen kell őrködni, le kell leplezni minden visszaélést, amely akadályként jelentkezik a nép fel- emelkedésének útjában. A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Szabad-e megfenyegetni azt, aki megírja az igazat? Csákvári János RÖVID KULTURÁLIS HÍREK Megkezdték a Vulkán című új magyar film forgatásának előkészítését. A film Tatay Sándor regényéből készült és egy nyomorék nő szerelmi tragédiáját viszi vászonra. A Szövetkezetek Országos Szövetsége a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában Kincses könyvek címmel szövetkezeti kiskönyvtár sorozatott indított, amelyben az egyszerű falusi dolgozók kulturális igényeit kielégítő, olvasmányos könyveket ad ki. A Kincses könyvek sorozatában az utóbbi napokban jelent meg Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Jules Verne: Sándor Mátyás, Veres Péter: Asz- szonyhűség című kötete. (MTI) ]avul a munkák minősége, csökken az önköltség a Somogy megyei Tatarozó és Építőipari Vállalatnál A Somogy megyei Tatarozó es Építőipari Vállalat neve híven fejezi ki, hogy mivel is foglalkozik ez a több mint háromszázötven dolgozót foglalkoztató üzem. Feladatuk Somogy egész területén, tehát Barcstól Balatonszentgyörgyig, vagy Siófokig elvégezni a kisebb-nagyobb szabású tatarozási, vagy építkezési munkálatokat. A csaknem háromszáz építőipari munkás valóban a megye területén szétszórva dolgozik manapság i.s. Az egyik nagyobb részleg az egymillió forintos beruházással épülő zamárdi gyermek- üdülő munkálatait végzi. Egy másik részleg a Kaposvári Ruhaüzem üdülőjén foglalatoskodik Fonyódon. Kaposvárott a legnagyobb építkezésük az a huszonhat lakásos bérház, amely máris tető alatt van, s még ez év őszén beköltözhet övé válik. Nemrégiben kezdték meg a tatarozók saját irodaházuk építkezését a Május 1 utcában. Mint Horváth József igazgató mondotta, legszívesebb ben a lakásépítkezéseken dolgoznak. De azért az kitűnik az igazgató szavaiból, hogy a saját irodaházuk építkezésének is legalább ennyire örül. Ez érthető is. Jelen pillanatban ez a vállalat ugyanis igen mostoha körülmények között helyezkedik el a város különböző pontjain. A ikönyvelő- ség például a Május 1' utca 52. szám alatt, egy raktárhelyiségben székel. Persze, nemcsak nagy építkezésekkel foglalkoznak a tatarozók. Munkálataik között olyan kis építkezések is szerepelnek, mint például Nagyberki község tanítólakása. 1956. októbere nem ment el nyomtalanul a Tatarozó Vállalat feje felett sem. Igaz, némi büszkeséggel emlékeznek vissza a vállalat vezetői arra, hogy náluk nem gőzösfejű ember. igen akadt Ahogyan aztán az ellenforradalom után kezdett helyreállni a rend, úgy fokozatosan megindult ismét az élet a Tatarozó Vállalatnál. Már ez év első félévében kezdett kialakulni az a törzsgárda, amely ma a gerincét alkotja e vállalatnak. Az ellenforradalmi eseményeket követő időszakban a tatarozók először rendet teremtettek saját portájukon, s haladéktalanul munkához láttak. A dolgozók bizakodással tekintettek a jövő elé, s hogy mennyire hamar normális kerékvágásba került az élet a vállalatnál, azt bizonyítja, hogy például az első félévben mindössze két önkényes kilépő akadt. Pedig a korábbi időszakban rendszerint ennél nagyobb volt azoknak a száma, akik önkényesen távoztak a vállalattól. — Igen, a munkafegyelem megszilárdítását tűztük ki elsősorban célul magunk elé — mondotta Horváth József elvtárs. — Úgy véljük, hogy ez sikerült is, mert például a második és a harmadik negyedéviben .már egyetlen dolgozó sem hagyta el vállalatunkat önkényesen, t Nemcsak ebben jut kifejezésre a munkafegyelem megszilárdulása. Híven tükrözik ezt a termelési adatok is, amelyek többek között azt bizonyítják, hogy az első. félévben a tatarozóknál az egy főre eső termelés 109,3 százalék volt. Helyesen gazdálkodtak a bérekkel is a vállalatnál, mert a 99 százalékos első félévi tervteljesítés mögött csak 95,4 százalékos a munkabér-felhasználás. Egy szó, mint száz: a könyvelési adatokból kitűnik, hogy a Tatarozó Vállalatnál jól alakul az önköltség, ami bizonyítja a helyes és tervszerű gazdálkodást. Pedig ennél a vállalatnál is akad nehézség jócskán. Még manapság is például vagy 40—50 szakmunkásuk hiányzik. És éz a szakmunkáshiány az év eleje óta kíséri a vállalatot. Ha ezt figyelembe vesz- szük, akkor még inkább figyelmet érdemelnek a tatarozók elért eredményei. A vállalat terveiről Takács Lajos, fiatal főmérnök nyilatkozott. Elmondotta, íiogy állandóan javul a kivitelezett munkák minősége. Ez jó részt a dolgozók öntudatának növekedésére vall, mert való igaz, hogy egyre több azoknak a lelkiismeretes dolgozóknak a száma, akik magukénak érzik a vállalatot. Csökken az önköltség is. Vagyis olcsóbban termelnek, mert állandóan növekszik az egyes brigádok terv- teljesítése. A Szulimán-, Walter- és Nagy Miklós-brigád teljesítménye rendszeresen eléri a 160—180 százalékot. — Az újjászervezés alatt lévő munkaverseny további segítséget fog nyújtani ahhoz, hogy még az eddigieknél is olcsóbban termeljünk — mondotta Takács Lajos. Csak egy rövid látogatás a Tatarozó és Építőipari Vállalat központjában, s ugyancsak rövid szemlélődés a Szántó Imre utcai építkezéseken, vagy a Megyei Bíróság épületének tatarozása is meggyőzi az érdeklődőt, hogy a vállalatnál alapos gonddal előkészített, jó munka folyik. A Somogy megyei Tatarozó és Építőipari Vállalat leküzdötte az ellenforradalom okozta nehézségeket, begyógyította a sebeket, s ma már zökkenő nélkül dolgozik, hogy maradéktalanul betöltse hivatását. Kovács Sándor A múlt hónap végén a Somogyi Néplap hasábjain rövid írásokban bíráltam a böhönyei sütőüzemet, hogy méretlenül adja a kenyeret, hogy gyakran rossz a kenyér minősége. A cikk megjelenése napján telefonon felhívott a böhönyei sütőüzem vezetője és minősíthetetlen hangnemben felelősségre vont, amiért észrevételemet meg mertem írni. Amikor fejére olvastam a tényeket, fenyegetőzve letette a kagylót. Én e cselekedetét nem kommentálom, hanem úgy, ahogy történt, megírom az elvtársaknak. RÓTH SÁNDOR, a Felsőbogáti Állami Gazdaság igazgatója. VÁLASZ A BÍRÁLATRA A Somogyi Néplap július 25-i számában bíráló cikket közölt Róth Sándor olvasójuk tollából, vállalatunk böhönyei üzemében termelt kenyér minősége miatt. A vállalat vezetősége a cikk nyomán helyszíni vizsgálatot tartott és megállapította, hogy a bírálat jogos. Részben és elsősorban. üzemünk hibás, de hibás a vései földművesszövetkezet 1. számú boltja is, mert a kapott kenyérből csak másnap, vagy harmadnap szállít Martonpusztára. Ugyanis e bolton keresztül van ellátva Marton- puszta sütőipari termékkel.. Természetesen ennyi idő után lényeges súlyveszteség áll elő és minőségileg sem olyan a kenyér, mint friss állapotban. Egyébként intézkedtünk, hogy a jövőben hasonló panaszokra ne kerüljön sor. A bírálatot jónéven vettük, mert sok igazságot tartalmazott, és még jobb munkára serkentett bennünket. TÓTH JÁNOS, a Marcali Sütőipari Vállalat igazgatója. * * * Örömmel vettük kézhez Tóth János levelét, ugyanakkor elcsodálkoztunk azon, amit Róth Sándor elvtárs írt a böhönyei sütőüzem vezetőjének magatartásáról. Reméljük, hogy okul ebből a böhönyei sütőüzem vezetője. (Szerk.) Néhány szót a takarékosságról Megírom véleményemet az energiával való takarékosságról. Az ellenforradalmi események következtében országunk meglehetős gazdasági nehézségekkel küzd. Hogy az inflációt el tudtuk kerülni, azt elsősorban a Szovjetuniónak és a baráti államok önzetleh segítségének köszönhetjük. Közvetlenül az ellenforradalmi események utáni legnehezebb helyzetben szénbányászatunk volt. Hála derék bányászainknak, akik megértették pártunk és kormányunk hívó szavát, s megfeszített munkával elősegítették, hogy ma már széntermelésünk megközelíti az október előtti szintet. Ezzel szemben nem engedhető meg, hogy egyes községekben egész nap égjenek a villanyok. Azon csodálkozom, hogy az Áramszolgáltató Vállalat erre hivatott szakemberei e fogyatékosságokat nem veszik észre. Bonnyán például hosszabb időn át, éjjel-nappal égtek a villanyok. Hasonlót tapasztaltam Török- koppányban is, kisebb mértékben, így bizony nehéz megértetni a dolgozókkal a takarékosság szükségességét, mert mindenki nyitott szemmel jár és látja ezt az energiapazarlást, holott talán ezzel kellene a legjobban takarékoskodni. Kérem az illetékeseket, hassanak oda, hogy az Áramszolgáltató Vállalat felelős szakemberei is ébredjenek fel és ne engedjenek meg ilyen energiapocsékolást. BÍRÓ GYÖRGY. Bonnya. Még egysxer a kenyér minőségéről Az egyik nap reggel az 1. számú kenyérboltba mentem kenyeret venni. Hazaérve arra gondoltam, hogy friss kenyeret és tejet fogok reggelizni. Hozzá is fogtam az evéshez, de mégsem reggeliztem meg. Miért? Azt hiszem, elég bizonyíték az a kenyérdarabka — jobban mondva tésztadarabka —, amit a levélhez mellékelve küldök a szerkesztőségnek. A kenyér bele olyan, mint a gitt, nem lehet vágni, csak gyúrni és szakítani, mint a végtelen masz- szát. Mivel a kenyér ehetetlen volt, kénytelen voltam újból kenyeret vásárolni. így a kiadásom három forint helyett hat forint lett. A Sütőipari Vállalatnál, ha körülnéznének a vezetők és a dolgozók, könnyen rájöhetnének arra, hogy nagyobb gonddal sokkal jobb kenyeret lehetne sütni. Szükséges, hogy a kenyér minősége megjavuljon, mert nem akarunk állandóan egy kiló kenyér helyett két kilót vásárolni. KRIZBACHER LAJOS Kaposvár, Május 1. u. 44. * * * Ezideig rendszeresen közöltük a hozzánk beérkező leveleket, amelyek a kenyér minőségével, súlyával foglalkoztak. Azon csodálkozunk, hogy az illetékesek minden esetben elfeledtek reagálni a bírálatra. A ke- nyérpanaszókkal kapcsolatban lapunk hasábjain szívesen helyt adnánk a sütőipari vállalatok, üzemek igazgatói, pártszervezetei, a Megyei Tanács Ipari Osztálya, a Földművesszövetkezetek Megyei Központja illetékesei és az Állami Kereskedelmi Felügyelőség vezetői véleményének is. Kérjük, válaszoljanak, amint ebben példát mutatott a Marcali Sütőipari Vállalat igazgatója. (Szerk.) RÖVID BELFÖLDI HÍREK Már tárolják az élelmiszert a télre A Belkereskedelmi Minisztérium illetékeseitől nyert értesülés szerint a kereskedelem már hozzálátott annak felméréséhez, mennyi élelmiszert tároljanak télire. Az alapvető élelmiszercikkekből az ellátást biztosítani tudják. Országosan ötezer vagon burgonyát tárolnak, hagymából valószínűleg 350— 400 vagont, almából Budapesten 600 vagont, országosan pedig 2000 vagont. Budapest ellátására körülbelül 500 vagonnyi vegyes zöldségtélét raktároznak. A külkereskedelem helyzetétől függően előreláthatólag jó lesz az ellátás citromból, valamint más déligyümölcsből, kávéból és kakaóból is. Folyamatosan halad a budapesti szállodák helyreállítása A budapesti szállodákat, a Royal kivételével már helyreállították, így a Duna-, a Palace-, a Continental-, a Béke-szálló ismét a vendégek rendelkezésére áll. A tatarozáskor átépítették a Szabadság-szálloda hallját, összevonták az Erzsébet- és a volt Szabó-szállót. Még sok munka kell a Royal teljes helyreállításához és a Gellért-szálló dunaparti szárnyának újjáépítéséhez. PÁLYÁZATOK TANÁRSEGÉDI ÁLLÁSOK BETÖLTÉSÉRE A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola pályázatot hirdet a pedagógia, a logika és az általános lélektan tárgykörének előadására, adjunktusi állásra. A főiskola pályázatot hirdet a logopédiai tanszéken tanársegédi állásra. A tanársegéd feladata: részvétel a tudományos oktató-nevelő munkában, a logopédiai gyakorlatok ellátása, valamint részvétel az elméleti és gyakorlati fonetika-kollégiumokkal kapcsolatos előadások megtartásában. Az Egri Pedagógiai Főiskola pályázatot hirdet rajztanszékén betöltendő főiskolai adjunktusi állásra. A Pécsi Pedagógiai Főiskola a délszláv tanszéken egy tanársegédi állásra hirdet pályázatot. A Nehézipari Műszaki Egyetem pályázatot hirdet testnevelési tanszékén betöltendő két testnevelő tanári állásra. A Szegedi Tudományegyetem bölcsészettudományi kara a German filológiai tanszéken 1957. szeptember 1-től betöltendő docensi állásra hirdet pályázatot. A Szegedi Tudományegyetem természettudományi kara a Bolyai Intézetben és a földtani tanszéken egy-egy tanársegédi állást kíván betölteni. A pályázatokhoz szükséges felvilágosítást az illető főiskolákon, illetve egyetemeken megadják.
