Somogyi Néplap, 1957. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-29 / 201. szám

>— /t , / ' 'll • / • / r C7L t > _______________________________—------------------­u aamxuup ej teem ima oaágj okúi... A nemzetközi geofizikai év eddigi kutatásairól A Nemzetközi Geofizikai Év eddigi kutatásai során a szovjet tudósok számos tudományos megfigyelést végeztek. Az Ukrán Tudományos Akadémia poltavai gravimetrikad inté­zete jelentős kísérletekbe kezdett. Az intézet munkatársait fontos probléma kutatásával, »A földrajzi szélesség változása és a földpólu­sok mozgása« kérdésének tanulmányozásával bízták meg. A tudomá­nyos kutatóállomásra már megérkeztek az első információk Jugoszlá­viából, Franciaországból, az Egyesült Államokból és más országok­ból. A Litván Tudományos Akadémia geológiai és geográfiai inté­zete új módszerrel tanulmányozza az atmoszféra rádióaktivitását. Az eddigi kísérletek értékes adatokat szolgáltattak a levegő termé­szetes rádióaktivitásának változásáról. A Cimljanszki-tenger közelében dolgozó aerofizikai expedíció az atmoszféra fizikai jelenségeit tanulmányozza. A különféle szélsebes­ségek és irányok megállapítása az éghajlati prognózis szempontjá­ból rendkívül nagy jelentőségű. Arohangelszkből a »Nyemirovics—Dancsenko« elnevezésű hajón elindult az Északi-sarki komplex tudományos expedíció első^ cso­portja. Az expedíció feladata, hogy a Ferenc József Földön új tu- dományos központot létesítsen és tanulmányozza az atmoszféra felső rétegét. Murmanszkba nemrég rádiógramm érkezett az Atlanti-óceán északi részén úszó »Szevasztopol« kutatóhajóról. A rádiogramm be­számol arról, hogy az expedíció munkatársai értékes adatokat gyűj­töttek a víz hőmérsékletéről és sótartalmáról, valamint a tenger állatvilágáról. A Szovjet Tudományos Akadémia »Vitjaz« expedíciós hajójáról közölték, hogy a hajó áthaladt az Egyenlítőn. Az expedíció a Csen­des-óceán vizein az atmoszférát és az óceáni vízáramlatokat tanul­mányozza. 'Ezenkívül tovább folytatják a tenger mélyének fényké­pezését. N. Zenykevics mélyvízi berendezésével 5780 méter mély­ről készített felvételt. P a p í r r u h á k Az amerikai »-Kimberley-Clark Corporation« wisconsini központi gyára ruházati célokra megkezdte nagyfordulatszámú gépeken papír­szövedék gyártáséit szürke erdei fenyőből, baizsamfenyőből & luc­fenyőből. A K-200-nak tnevezett papírszövetből főképpen hasadó­anyagokkal foglalkozó üzemek szá­mára gyártanak munkaruhákat, amelyeket használat után eldobhat­nak. A papírszövetet szabhatják, varrhatják és mintákat nyomhat­nak rá. A gyártás azzal kezdődik, hogy nylonból, üvegből, vagy egyéb rostokból szövedéket készítenek, amelyet ragasztóanyaggal egybe­fognak. ' Erre a szövedékre mind­két oldalról nagy nyomással és nagy sebességgel papírvatta réte­get dolgoznak rá, amely vízálló és a szövedék borítórétegét képezi. Amennyiben eredményesek lesznek azok a kísérletek, melyeknek célja, hogy a szövedéket megjavítsák, színezzék, úgy a ruházati ipart forradalmasítani lehet. Ugyanis ez a papírszövet külsőleg semmiben ■sem lenne megkülönböztethető az eddig használt textilneműktől. TUDJA-E, HOGY Rendkívül erős mágnesek Igen nagy jelentőségű műszaki találmány, hogy sikerült rendkívül erős mágneseiket készíteni. Az ilyen­irányú kutatásokat az egyre jobban sürgető szükséges­ség követelte meg. Az elméleti fizika már évekkel ez­előtt felismerte, hogy rendkívül finoman aprózott vas­porból igen erős mágnest lehet, előállítani, de e gyártási mód gyakorlati nehézségei áthághatatlannak látszottak. Arra volt ugyanis szükség, hogy mindössze 10 atom át­mérőjű, hosszúkás, hajszálvékony részecskéket készítse­nek és azokat egymás mellé rakva összeillesszék. A majdnem lehetetlennek látszó feltételek ellenére a General Elektric vállalat kutatóinak sikerült ilyen ré­szecskék előállítására megfelelő módszereket kidolgoz- niok. Ezek a részecskék annyira finomak, hogy ciga­rettafüstként a levegőben lebegnek. Az új pormágnese­ket közönséges vasból készítik, amellett sokkal köny- nyebbek és kisebbek, mint az eddig használt mágnesek. Ugyancsak a General Electric laboratóriumában hőálló elektronikus készülékeket kísérleteztek ki. Ilyes­mikre rakétákban és igen nagy sebességgel közlekedő repülőgépekben van szükség, ahol e készülékeknek nagy meleget kell elviselniük. A laboratóriumban el­készített új elektronikus alkatrészeket 425 fokra heví­tett kemencében próbálták ki. A készülékeknek semmi bajuk nem történt és üzembiztosán működtek az atom­reaktor neutronsugarainak kitéve is. AEROIONOTERÁPIA Az utóbbi években kialakult az orvostudománynak egy új ága, az aeroionoterápia. E tudományág alapját azok a megfigyelések képezik, amelyek az atmoszféra- elektromosság legkisebb részeinek — az ionoknak — hatását kutatják az emberi szervezetre. A tudósok ter­mészetesen mindezt a gyógyítás szolgálatába kívánják állítani. Az ionok megváltoztál ák a szövetek moleku­láris folyamatait, s így jelentős hatást gyakorolnak a szövetek anyagcseréjére. Mindez lehetővé teszi, hogy az ionokat olyan súlyos betegségek, mint a hypertonia és az asthma bronchiale gyógyítására használják fel. Ez- ideig a fenti módszer gyakorlati alkalmazását az egy­szerű aerokmizátorok hiánya gátolta, amelyek az aero- ionofcat összegyűjtik. A berendezéseik rendkívül drágák voltak, készítésűik pedig szintén óriási költségekkel járt. Két szovjet tudós most olyan egyszerűen működő szerkezetet készített, amely lehetővé teszi, hogy a fenti módszert széles körben alkalmazzák. A kísérletek azt bizonyították, hogy a betegeknél az első gyógykezelés után a vérnyomás 10—30 higanymilliméterrel csökkent. Harminc besugárzás után megszűntek a szívfájdalmak, javult az étvágy, helyreállt a normális alvás és foko­zódott a munkaképesség. BPRÓSÁGOK Megelőzik a vakságot Az orvostudomány nemrégen még képtelen volt megállapítani a pig­ment retinitis előrehaladott folya­matát, pedig ez a betegség a vak­sághoz vezetett. Ma már rendelke­zik ilyen eszközzel. A neve: inter­medin, amelyet a szarvasmarha al­só agyfüggelékébcil, hypophisiséből nyernek. Az intermedin helyreállít­ja az ideghártya fényérzékenységét és megmenti a vakságtól. Az inter- medámnel csudán míTrány hónapja gyógyítanak, de már komoly ered­ményeket értek el. ELŐKERÜLT AZ ELVESZETT BOLYGÖ A keletnémetországi Sonneberg csillagvizsgáló munkatársai megta­láltak egy 46 évvel ezelőtt eltűnt kis bolygót, a »719 Abert«-et. A kis bolygót utoljára 1911-ben észlelték, s azóta nyoma veszett. Július elején dr. Schubarth, az obszervatórium asszisztense, az álta­la készített fényképen egy tizen- egyedrangú fényerősségű mozgó égi­testet fedezett fel. Július 16-ra vir­radó éjszaka Brand technikai asz- szisztensnek újabb felvételt sikerült készítenie a szóbanforgó égitestről. Dr. Schubarth számításai alapján azután megállapították, hogy az újonnan feltűnő bolygó az annakide­jén rejtélyes módon eltűnt »719 Al­bert«. A kis bolygó »szabályszerűen« négy év alatt futja be ellipszis alakú pályáját és jelenleg földközelben van. 0,004 EZRELÉK A FÖLDKÉREG URÁNTARTALMA A földkéreg urániumtartalma kö­rülbelül 0.004 ezrelék, ami mennyi­ség tekintetében felette van a föld arany-, ezüst- és platinatartalmának. Az uránium a természetben nem fémként fordul elő, hanem komplex vegyületekben, elsősorban az úgyne­vezett urániumásványoikban. Jelen­leg több mint 200 urániumtartalmú ásványt tartanak nyilván, amelyek közül a szurokérc a legfontosabb. JELZŐ GYUFÁK A Kínai Népköztársaságban a kö­zelmúltban hozzáláttak olyan gyufák készítéséhez, amelyek két percig ég­nek és akkora fényt idéznek elő, amely 16 kilométer távolságban is látható. Az új típusú gyufa különö­sen a tengerészek, továbbá a hegyek­ben, sivatagban és kevéssé betelepí­tett területeiken dolgozók számára nyújt nagy segítséget. Veszedelem esetében jeladásra és segítséghívásra is használható. Űj orvosság gyermekbénulás ellen A gyermekbénulás elleni küzde­lemben az orvosok újabb és újaibb eredményeiket érnek ,el. Dr. A. B. Sabin, cincinnati tudósnak sikerült élő vírusokból olyan védőanyagot előállítania, amelyet szájon keresztül is lehet szedni. Az új gyógyszer egyelőre még kísérleti stádiumban van, ezért nem került szabadforga­lomba ezidáig. ÖSSZERAKHATÓ KERÉKPÁR A frankfurti nemzetközi 'kiállításon a látogatók körében igen nagy sike­re volt az úgynevezett összerakható kerékpárnak. Az újtípusú kerékpár csak igen kevéssé különbözik a szo­kásos kerékpároktól. Leglényegesebb különbsége, hogy rámája két részből tevődik össze. Az összerakható ke­rékpár előnye, hogy könnyen hor­dozható anélkül, hogy nagy helyet foglalna el. Könnyű fémekből, alu­míniumból és ötvözetekből készítik. A NŐK NEM VÁLTOZNAK Deli közelében végzett ásatások alkalmával 2500 éves poudriere buk­kantak. A poudrier rózsaszínű pú­dert tartalmazott, melynek még most is igen erős volt az illata. A púder összetétele csak igen kevéssé külön­bözik a ma használatos púderok ösz- szetételétől. Atom-villanyvilágítás a római olimpiai játékokon Roma villanyművei elhatározták, hogy 12 500 kw-os atomreaktort vá­sárolnak az Egyesült Államokban, hogy ezzel szolgáltassanak villany­áramot az 1960-ban megtartandó olimpiai játékokhoz. A kisméretű reaktor ötmilliárd lírába kerül. VILLANY-HŐMÉRŐ Egy nyugatnémet cég nemrégen előállította a világ első villanyhőmé­rőjét. Az újtípusú hőmérő működésé azon alapszik, hogy a hő változása­kor az elektromos ellenállás Is meg­változik. A villany-hőmérő néhány másodperc alatt kimutatja a beteg lázát. ... a rakéta lényegesen régibb eredetű, mint azt általában gondol­ják? A kínai harcosok már a XIII. században használtak rakétákat, csakhogy akkor még »itűznyll« volt a neve. ... egy tömeg, amelynek súlya nálunk a Földön 100 kilogramm, a Vénuszon csak 86 kilogrammot, a Marson 36 kilogrammot és a Holdon mindössze 16 kilogrammot nyom? ... a labdarúgó játékot, vagyis a futballt, a múlt század közepén találták ki Angliában? Az első meccsen két város 'állt fel, szemben egy­mással. Mindkét város egész lakossága részt vett a játékban. A labdát kézben továbbítva, dobással és rúgdosással igyekeztek az ellenfél ka­pujába juttatni. ... honnan ered a »sztentari hang« kifejezés? Sztentor görög király­fi volt, aki Homeros szerint Trója ostromakor megrémítette a trójai­akat erős hangjával. Lám, akkoriban még a kiabálásnak is fontos ha­dászati jelentősége volt. ... már Robinson Crouse előtt is volt egy »Robinson«? Egy Pedro Serrano nevű spanyol, hajótörés alkalmával lakatlan szigetre vetődött, ahol több mint 12 esztendeig élt, míg megmentették. A Havana köze­lében fekvő kis sziget még ma is az ő nevét viseli. ... az ajakrúzs nem újabbkori találmány? A keresztes vitézek hoz­ták hozzánk Keletről. ... a kínai csillagászok már ie. 2158-ban megfigyelték a napfogyat­kozást? ... az Egyesült Államokban mintegy 60 000 személy használ kábító­szert, s a kábítószer élvezők száma évente mintegy 1000-rel növekszik? ... a Himalája csúcsai állandóan nőnek? Az 1950 augusztusi nagy földrengés óta a Himalája 'hegycsúcsai majdnem 30 méterrel lettek magasabbak. ... a 15 esztendős Jean Claude de Lassée, Verne Gyula dédunoká­ja 80 órás világkörüli utat tett? A repülőgép lehetőleg ugyanazon az útvonalon haladt, mint Bhlleas Fogg, a »80 nap a világ körül« című Ver­ne regény hőse. ... Szumátra szigetén egy Rafflesia Arnold! nevű szokatlan nagysá­gú virágfajta terem. A szirom átmérője egy méter, bimbója pedig ak­kora, mint egy tök. Ezen a virágon kényelmesen megpihen az Erebus Strix nevű rovar, amely kinyújtott szárnyaikkal 50 centiméteres. Szovjet tudósok kutatásai a kozmikus sugárzásról Moszkvában, a Lenin-hegyen megkezdte működését a világ leg­nagyobb kozmikus záport falfogó és tanulmányozó berendezése. Ötezer különféle számoló szerkezet rögzíti a kozmikus térségek küldötteinek, az óriási energiával rendelkező ré­szecskéknek megjelenését a Föld- atmoszférában. Ismeretes, hogy jelenleg nagy energiával rendelkező részecskéket mesterséges úton, a szinkrofS- zotronnak nevezett atomgépben is állítanak elő. Ez a gyorsító beren­dezés tízmilliárd elektronvolt ener­giához juttatja a részecskéket. Kép­zeljük hát el, hogy a kozmikus su­gárzás olyan részecskéket tartal­maz, amely milliószor több ener­giával rendelkezik. Amikor a koz­mosz-részecskék a levegő atommag- fiával összeütköznek, úgynevezett kozmikus zápor keletkezik. A koz­mikus záporok tanulmányozása a jelenlegi fizika egyik fontos prob­lémája. A tudósok már számtalan kozmi­kus záport figyeltek meg. Ezek alap­ján arra a következtetésre jutottak, hogy az atmoszféra felső rétegeiben atomrobbanások keletkeznek, s ezek­kel együtt jár a nagyenergiájú ré­szecskék zápora. A tudósok vélemé­nye szerint e jelenségnél nagy sze­repet játszanak a csillagközi tej- úton lévő »természetes gyorsítók« vagyis a mágneses terek, A kozmikus sugárzást tanulmá­nyozó berendezés legfőbb részeit a számlálók alkotják, de ide sorolhat­juk a 150 regisztráló ionizáló kam­rát is. Különleges, rádiótechnikai berendezésekkel megállapítják a fenti műszerekre ható kozmikus su­gáráradat intenzitását. A tények rögzítése automatikusan történik. Jelenleg azon fáradoznak, hogy a kapott adatok feldolgozását is auto­matizálják. A laboratórium mélyén, 25 méter­re a föld1 alatt, vizsgálják a nagy át- hatoló-képességgeJ rendelkező »mű­mezon« nevű kozmikus részecské­ket. Ezek gyakran több száz méter mélyen, a föld kérgében találhatók, s különösen érdekesek, mert az at­moszférából való »érkezésük« so­rán, a levegő atommagjaival nem lépnek kölcsönhatásba és így meg­őrzik eredeti energiájukat. E ré­szecskék tanulmányozása azért is fontos, mert a természetes gyorsító berendezésben csak nagyon nehezen állíthatnának elő intenzív »mű-me­zon« sugarat. A peruiak Polinézia első lakói? Rapanui, mint ahogy a polinéziai­ak a Húsvét szigeteket nevezik, a Csendes-óceán közepébe zárt láva­sziget, valóságos tudományos labo­ratórium az etnográfusok részére, mivel a sziget lakói erősen különböz­nek a közönséges polinéziaiaktól. Thor Heyerdahl holland tudós azt állítja, hogy a Polinéziai-szigeteket nem az Ázsiából jött hajósok népesí­tették be, hanem... perui indiánok voltak az első polinéziai lakosok. Heyerdahl a következőkkel bizonyít: az itteni szobrok nagyon hasonlíta­nak a perui Anzi hegységből szár­mazó szobrokhoz. Ugyanolyan fél­hold alakú kőmetszeteket is találtak a szigeten, mint amilyenek a Titi­caca tóvidéken is vannak. Az előb­bi kettőnél azonban jelentősebb az, hogy a Titicaca tavon úszó csónakok olyan nádfajtából készülnek, ame­lyeket Ázsiában nem ismernek, de amelyet a Húsvét-szigetek lakói csó­nakkészítésre termesztettek. 'TYYYYYYYYYVYYYVYYYYYYYYYYTYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYVYYYTYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYVYYYYYYYYYYYYYYYVYYYVYVYYVYY' Öt-millió alkoholista az Egyesült Államokban Amerikában 70 millió ember fogyaszt alkoholt. Vannak, akik évente csak két-három alkalommal, egy- egy pohárral isznak, mások többször. Viszont vannak olyanok, akik haponta egy teljes üveg whiskyt fogyasz­tanák. Matematikai pontossággal ki lehet számítani, 'hogy minden 15-ik amerikai, aki esetenként fogyaszt szeszt, előbb-utóbb alkoholista lesz. A statisztikai ada­tok szerint jelenleg ötmillió súlyos alkoholistát tartanak nyilván. Az Egyesült Államokban az alkoholizmust olyan betegségnek tekintik, ami egyáltalán nem marad el a szívbaj, a rák és az elmebetegség mögött. Évente óriási összegeket költenek a szív-, rák- és elmebetegek gyó­gyítására, viszont az alkoholizmus megfékezéséért aránylag keveset tesznek, annak ellenére, hogy az al­koholisták száma évente mintegy 100 000-rel szaporo­dik. Az ivászat folytán adódó jövedelemkiesés évente mintegy 430 millió dollár. Ha ehhez hozzászámítjuk azt a kárt, amelyet az alkoholisták forgalmi balesetek­kel vagy más törvénysértéssel okoznak, továbbá az ál­taluk a rendőrségnek és a nyilvános egészségügyi in­tézményeknek okozott kiadásokat, akkor az alkoholis­ták által előidézett .kár egymilliárd dollárnál is többet tesz ki. Ez a közvetlen kár, amit az alkoholizmus okoz az amerikai népgazdaságnak, közvetve és erkölcsi szempontból még sokkal nagyobb: felbomlott házassá­gok, elrontott karrierek, helytelenül nevelt gyerme­kek, stb. Az amerikai orvosok elsősorban azt igyekeznek megállapítani, hogyan is keletkezik az alkoholizmus? Erre az alapvető kérdésre még nem sikerült egyöntetű megállapításra jutni. Sokan azt mondják, az 'alkoholiz­mus a túlzott alkohol-fogyasztásból ered. 'Ez a megál­lapítás azonban csak részben állja meg a helyét, mert sok ember sokat és sokszor iszik anélkül, hogy alko­holistává válnék. Néhány tudós véleménye az, hogy az alkoholizmust bizonyos fiziológiai körülmények idé­zik elő, mint például a vitamin-hiány, vagy a mirigy­zavarok. Tény, hogy alkoholistáknál sokszor megálla­pítható a vitaminhiány, de az orvosak megosztó véle­ménye szerint ez a hiány inkább az alkoholfogyasztás következménye, nem pedig oka. Szemben ezzel a »fiziológiai« elmélettel áll a »lé­lektani« elmélet, amelynek követői azt állítják, hogy az alkoholisták azért nyúlnak az üveghez, hogy ki­egyensúlyozzák »személyi hiányérzetüket«, hogy le­gyűrjenek félelmet, bűntudatot vagy kisebbségi ércest. Még nem is olyan régen ez a felfogás volt a döntő. Később azonban felfigyeltek arra, hogy sóik idegbeteg iszik, de sohasem válnak alkoholistává, ugyanakkor sok alkoholista csak akkor érzi magát »testi és lelki egyensúlyban«, ha megfelelő mennyiségű alkoholt fo­gyaszt. Jelenleg az orvosok többsége azt a nézetet 'vall­ja, hogy az alkoholizmus hasonlít a lázhoz; sokféle tényező összhatásának megnyilvánulása. Ahhoz, hogy az alkoholizmus ellen hatásosan lehessen harcolni, fel kell kutatni ezeket a tényezőket.

Next

/
Thumbnails
Contents