Somogyi Néplap, 1957. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-20 / 168. szám

Saanbat, 1957. július 2*. SOMOGYI NÉPLAP 5 Az első filmszerepről Tordy Géza neve után »A mi kis városunk« bemutatójakor kezdtek különösebben érdeklődni a színház- látogatók. A George Gibbs alakítá­sában kibontakozó tehetség híre túl­jutott a város határán is, mert nem­sokkal ezután filmszerepre szerződ­tették a fiatal kaposvári színészt: Máriássy Judit új filmjének, a »Kül­városi legenda« férfi főszerepének eljátszására. S aztán a filmszerep, majd a meginduló forgatás kivette őt a Csiky Gergely Színházból és Tordy Géza neve ezután már nem terepeit a plakátokon. Mint ahogy tern fog szerepelni a jövő évadban sem, mert Szegedre szerződött a Nemzeti Színházhoz. Éppen költöző­ben volt színészpályájának első állo­máshelyéről, Kaposvárról, amikór megkértük, hogy úgy is, mint az új magyar filmről, úgy is, mint élete el­ső filmszerepéről mondjon valamit. — A szerep, melyet játszanom kell, nagyon tetszik. De hát hogyan is ala­kíthatná a színész a tőle telhető leg­jobban szerepét, ha nem szeretné azt? Ambrus Pista villamoskalauz egyéniségét annál is inkább sikerült közel hozni magamhoz, mert ő is húsz éves, mint én. — Egy pillanat — vágok közbe —, mikor került a színházhoz, hogy már ilyen fiatalon színház- és filmszer­ződése volt? — Tavaly fejeztem be az építő­ipari technikumot Budapesten, és mindenképpen színész akartam len­ni. Zách János szerződtetett Kapos­várra, s ezzel kezdődött a tulajdon­képpeni színészéletem. — Miről szól a »Külvárosi legen­da«? — Bár nagyon nehéz röviden be­szélni róla, mert igen sokrétű a té­ma és rengeteg épizód él bennem a forgatásból, de azért megpróbálom vázolni a film tartalmát. A cselek­mény 1935-ben játszódik, Angyal­földön. Egy húsz éves villamos­kalauz fiú — Ambrus Pista — és egy fiatalasszony — Benkőné — kristály­tiszta szerelmi történetéről szól, aki­ket a sivár idő hoz közelebb egymás­hoz, de akik mégsem a külváros hétköznapjait élik, hanem szerelmük révén kiemelkednek abból. Pistát a robot, Annát — a fiatalasszonyt — a férje kínozza, aki mindennap meg­veri, egyéb különösebb ok nélkül, csak azért, mert úgy tartja, hogy míg ő távol van a hajón, a'felesége megcsalja, mert ez nem lehet más­képpen. — Ki alakítja Annát? — Töröcsik Mari, aki igen tehetsé­ges színész, amellett mint szí­nészpartner is remek. — Hogy készült a film külső jele­neteire? — Mint mondtam, Angyalföldön filmeztünk, a Petneházi utcában, az egyik »legangyalföldibb« részen. S ahhoz, hogy otthonosan mozogjak a külváros levegőjét lehelő filmben, előtanulmányokat végeztünk. Má- riássyékkal együtt eljártunk angyal­földi fiúk társaságába táncolni, szó­rakozni, hogy minél jobban megis­merjem őket. Hogy ez mennyire si­került, az majd később derül ki... — Mikorra lesz kész a film? — A forgatást már befejeztük, pil­lanatnyilag az utószinkron folyik, és ezzel részemről be is fejeződött a munka. A tervek szerint valószínű az ősszel fogják a mozik bemutatni a »Külvárosi legendá«-t. Mivel Tordy Géza legközelebbi tervei is a színpaddal függnek össze, mint a filmmel, megkérdeztük, hogy milyen szerep vár rá Szegeden először? — Tamási Áron Énekes madár cí­mű darabját stúdióelőadás formájá­ban hozzák színre, főképpen fiatalok, s ebben, a nekem, nagyon kedves da­rabban játszom Móka szerepét. Re­mélem, legalább úgy, mint Kapos­váron »A mi kis városunk«-béli Gibbs-t, vagy a másik két kisebb szerepemet. (király) Másodosztályú árakhoz megfelelő kényelmet Sokan keresik fel Kaposvár lakói közül a Corso cukrászdát. Megszok­ták, megszerették. Nagy a forgalom, s a sok használattól bizony alaposan megkoptak a kárpitozott ülőkék. Itt ott már rongyos, lyukas és némely helyen már az afrik is kikandikál belőle.-A cukrászda dolgozói kérték, hogy javíttassák meg az ülőkéket, de a ja­vítás elmaradt kerethiány miatt, megkopott ülőkék, amellett, hogy visszatetszőek, rövidesen már a ven­dégek ruháját is veszélyeztetik. Mi előtt még arra kerülne a sor, hogy a cukrászda dolgozói tűvel, cérnával »■felfegyverezve« fogadják az ülő, il­letve feszengő vendégeket, arra kér jük a vállalat vezetőit, hogy javít tassák meg az ülőkéket. Ezt joggal elvárják a cukrászda látogatói. Ennyi kényelmet a másodosztályú árakhoz igazán elvárhatnak. 1 Pedagógusok és Tanulók Takarékpénztára jelenti Az elmúlt iskolaév alatt is kitar­tóan takarékoskodtak a somogyi ál­talános és középiskolás diákok, ősz- szesen 418 900 forint értékű taka­rékbélyeget vásároltak. Az elért eredményekért különösen az alábbi iskolákat illeti az Országos Taka­rékpénztár dicsérete. A kislétszámú iskolák sorában leg­jobb helyet a kaposszentjakabi isko­la érdemelte ki, ahol 79 forint az át­lagbetét tanulónként. A fazekasden- esi iskolánál 65, Kopár-pusztán 58, Vitya-pusztán 57, Belegen 55, Teleki­pusztán 44 forint a növendékek egyéni gyűjtésének az eredménye. A közepes létszámú iskolák sorá­ból a lábodiak eredménye emelkedik ki, náluk év végéig 51 forintot gyűj­töttek a tanulók. Somogyjádon 30, Szulokon 27, Zákánytelepen 24, Ga- máson 21 forint az eev főre eső meg­takarítás. Közös erővel az ölvén millióért Mintegy kétszáz kiskereskedelmi dolgozó gyűlt össze a minap közös megbeszélésre. A Kaposvári Kiske­reskedelmi Vállalatnál október óta ez volt az első termelési értekezlet. A beszámoló részletes tájékoztatást nyújtott az utolsó termelési értekez­let óta történt eseményekről, s vál­tozásokról. — ... Amikor az ellenforradalom idején a vásárlóerő a kereskedelmi készletekhez viszonyítva ijesztően megnövekedett — mondotta Rajta ,Mihály igazgató — a vállalat dolgo­zói naponta 14 órát dolgoztak meg­szakítás nélkül... És J a kereskedelem jól vizsgázott. Olyan feladatokat oldottak meg dolgozóink, amelyre csak szocia­lista állam kereskedői képesek. Jó -kapcsolatok fűzték a Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalatot a Déldu­nántúli Textil, a Déldunántúli Rövi- köt, és Cipőnagykereskedelmi Vál­lalatihoz. A legtöbb súrlódás az el­múlt idők folyamán a Vegyi Nagy­kereskedelmi és a Somogy megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalattal volt. Az utóbbi jobb áru- szervezéssel több segítséget adhatott volna a megye kereskedelmének. A kapcsolatokat azonban sokszor meg­nehezítették durva adminisztrációs hibák, melyek még ma is kísértenek, amikor tízezer forintos tévedések is akadnak egyes számlákon és nem egy boltunknak a nagykereskedelmi vállalatok számla nélkül adnak ki árut. Az októberi viharfelhők a Kiskereskedelmi Vállalat felett sem vonultak el nyomtalanul. Itt-ott fer­tőzött az ellenforradalom mételye, de a kereskedelmi dolgozók túlnyo­mó többségét helytállásukban nem tudták megingatni a hangadók. A második negyedévre a keres­kedelem munkája jórészt már egyensúlyba billeni: növekedett az árualap, megszűnt a téli vá­sárlási hisztéria. Ezért a 48,5 mil­liós tervét a vállalat szépen tel­jesítette. Ösztönözte a boltok dolgozóit a kor­mánynak időközben történt bérezési 'rendelete is, amely a jutalékrend­szer bevezetésével a termeléstől, il­letve a forgalomtól függően a dol­gozók kezébe adta bérük alakítását. Ezért születhetett meg a második ne­gyedév folyamán a szakmai egységek legtöbbjénél a száz százalékon felüli tervteljesítés. Végeredményben a Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat második negyedévi vál­lalat-gazdálkodási tervteljesítése 198,6 százalékos volt. A termelési értekezleten a vállalat dolgozói számot vetettek a harmadik negyedév feladataival. A harmadik negyedév tervszáma 46 millióról 50 millió forintra emelkedett fel. Ez a harmadik negyedévi nagyobb terv­szám egyben a Megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottságának elismerése is a Kiskereskedelmi Vállalat munká­ja iránt. Mert a kollektíva becsüle­tes munkáját tekintve minden re­mény megvan arra, hogy a vállalat dolgozói a harmadik negyedévben is kivívják terv-teljesítésükkel a végre­hajtó bizottság kitüntető dicséretét, amely a második negyedévben oly jogosan illette őket. Ebben az évben megnőtt a pa­rasztság vásárlóereje. A lelkiismere­tes munkán kívül kétségtelenül ez egyik igen fontos tényező, amely hozzásegítheti a vállalatot a harma­dik negyedévi tervteljeisítéshez. A kereskedelem ma már elegen­dő árualappal rendelkezik ahhoz, hogy a harmadik negyedévi öt­ven milliós tervszám reális ma­radjon. Igaz, vannak még hiányosságok egyes áruféleségekből, de a válasz­ték és az árubőség kielégítő. Éppen a sikeres tervteljesítés érdekében nagy figyelmet szentel a vállalat a megyehatáron-kívüli nagyarányú árubeszerzésnek. Mindannyian egyet értettek abban, hogy a vállalattól száműzni kell végleg az intrikát, amely elvonja a dolgozók figyelmét a feladatokról, csökkenti a munka- kedvet és rontja a vállalat hírnevét. A hozzászólások a dolgozók érdek­védéséről, törekvéseiről tanúskod­tak. Papp Júlia, a 137-es bolt dolgo­zója a munkaverseny beindításában látja a tervteljesítés jelentős bizto­sítékát. Igaz — mondotta —, jelen­leg is folyik munkaverseny a kis­kereskedelmi boltokban — csupán nem szervezetten. Mert az apró ta­karékossági törekvések, a forgalom állandó emelése mind-mind munka­verseny. Jó lenne azonban, ha a szakszer­vezet konkrétabban is kidolgoz­na egy egészséges munkaverseny formát. Véleménye szerint a verseny legjobb ösztönzője éppen a jutalék bérrend­szer. Markó József arról beszélt, hogyan próbált zászlót bontani az ellenfor­radalom a Kiskereskedelmi Vállalat­nál. A dolgozók többsége — mondot­ta — nem tartott a rendbontókkal. Becsülettel látta el munkáját. Majd az intrikáról szólva megjegyezte: azok, akik októberben a népi hata­lom ellen törtek, nincsenek már a vállalatnál. Akadnak azonban közöt­tünk, akik kisebb mértékben ugyan, de megbotlottak. Jövőben időnket, munkánkat az-c-nban nem tölthetjük azzal, hogy állandóan hibájukat hánytorgatjuk. A munka sikere miatt űzzük ki sorainkból az intrikát! Vé­gezzük nyugodtan munkánkat. Azok is dolgozhatnak velünk, akik esetleg kisebb mértékben, jórészt félrevezet­ve, megbotlottak — ha becsülettel, a szocializmus építéséért végzik munkájukat. Berta Béla a nagy­kereskedelem és a Kiskereskedelmi Vállalat közötti viszonyról szólt. Hor­váth Lajos, a 134-es bolt dolgozója a jutalékrendszert bírálta. Rajta Mi­hály azonban bebizonyította Horváth Lajosnak, hogy a kereset júliusban a forgalom csökkenése miatt lett alacsonyabb. De ez jó jel is egyben, hiszen azt mutatja, hogy parasztsá­gunk a mezőn van és a nyári mun­kák szűntével a forgalom többszörö­sére emelkedik majd és a jutalék­rendszer alapján nyilván többszörö­sére növekszik a kereset is. Dobszay Dezső kereskedelmi osztályvezető az árukészlet gon­dos, előrelátó biztosítására figyel­meztetett. Már most kell gondol­ni a következő szezonra és mér­tékletesen biztosítani a téli áru­féleségeket. A jó kereskedő gondosságának fon­tosságáról beszélt, megemlítve a ki­rakatok esti hiányos, rendetlen kivi­lágítását. Szabó Lászlóné a munka- fegyelem lelkiismeretes betartására kérte a vállalat dolgozóit és ígéretet tett arra, hogy a szakszervezet ha­marosan kidolgozza a munkaverseny új formáját. A termelési értekezlet részvevői igyekeztek a vállalat előtt álló fel­adatok megoldásáért síkraszállni. Az ötven millió forintos terv­szám a vállalat dolgozói szerint sem elérhetetlen cél. Közös erejük, becsületes munkájuk a jövőben is garancia lesz a tervtel­jesítésre. Egy kicsit azonban hosszúra nyúlt ez az értekezlet. És több kérdés is­mételgetése, különösen a vezetők ré­széről történt hosszas egyéni élmény- beszámolók túlságosan próbára tet­téle a munkaidő után lévő dolgozók türelmét és figyelmét. Nem tartoz­tak szorosan a tárgyhoz és a jövő­ben mindezt kerülni kell. Mindent egybevetve, az értekezlet bátorhan­gú volt, nem riadt vissza a problé­mák nyílt feltárásától és a megoldás keresésétől. Hozzájárult a tisztánlá­táshoz a vállalat politikai és gazda­sági életében egyaránt. Jlmél őjílij uq,a t-Qléme túr szagba Túrák Albert, Esslingen USA-zóna Sok ezer magyar indult el novem ber-december hónapban nyugat feié szerencsét próbálni. Köztük volt Túrák Albert is, a Kaposvári Mélyfúró Vállalat dolgozója. Ment, mert hitt a »Szabad Európa« rádió propagan­dájának, ígérgetésének, amely tejjel-mézzel folyó országba csábítgatott, ígérgetésben nem is volt hiba. ígértek akkor a magyaroknak Kánaánt, ragyogó kereseti lehetőségeket. Ha az ígérgetéseket jutalmaznák, akkor a »Szabad Európa« rádió november-decemberi tevékenységéért talán Nobel-díjat is kapna. De az ígéretek csak ígéretek maradtak. Ezt na­gyon hamar megérezte Túrák Albert is, a többi, sok ezer magyarral együtt. Nagyon hamar meglátta, hogy az ígérgetésekből nem lesz valóság, hogy az ígért kalács helyett még kenyér sem akart kerülni. Meglátta ab­ból, hogy a kezdeti »barátságos« fogadtatást hamar felváltotta a durva utasítgatás, parancsolgatás. Jönne is szívesen haza. Néhány levelet kül­dött régi munkahelyére, volt munkatársainak, amelyekből kicsendül egy csalódott, megtévesztett ember szomorú sorsa, vágyódása a haza, régi munkatársai után. Idézzünk néhány sort a levelekből: »Nem tudom leírni, hogy mennyire vágyom haza. Szeret­nék hazajutni, elmondani min­denkinek, hogy ne higgyenek az imperialista politikának. Sok munkatársam azt hiszi, hogy itt arany az élet, hogy itt minden­kinek fényesen megy, de pont az ellenkezője igaz. Itt rengeteg a foltos, rongyos ruhájú, éhező sze gényember. Itt sem adnak in­gyen semmit. A jót éppen úgy meg kell fizetni, mint minden­hol. Sok munkatársam megtudná itt, mi a munka. Itt nincs ugyan norma, de a darabbérrel kiszív­ják az ember vérét. A magyaro­kat kihasználják. A kereset pe­dig nagyon rossz, nagyon kevés, az élelem, meg a ruha nagyon drága. Egy munkásnő heti kere­sete 40—50 márka. Aki nem hiszi el, küldjék ki helyettem, rövid idő alatt megtanulja majd, hogy milyen az élete Nyugaton egy munkásnak. Azok a magyarok, akikkel találkoztam, mind meg bánták már, hogy eljöttek ott honról. Mennénk is szívesen ha­za, de nem látjuk tisztán a hely­zetet. Itt azt mondják, hogy aki hazamegy, azt bebörtönzik, az oroszok megkínozzák. Én ezt nem hiszem el, mert voltam orosz fogságban és az oroszok nem bántottak, hanem szeret­tek. Nem maradnék itt, ha bármit is kínálnának. Jobb otthon egy rossz nadrágban, mint itt szép ruhában. Azt kérem, tegyenek meg mindent, hogy megakadá­lyozzák a fasizmus feléledését. Nehogy ezek az emberek még egyszer parancsolhassanak a fél világnak. Mert azt szeretnék, pa­rancsolni, uralkodni a világ fe­lett. Ebben kiválóak. Haza, ha­za vágyok, otthon dolgozni. Csak még egyszer hazakerülhes­sek! ...« * * * Nyolc hónap telt azóta el. hogy Ön sok ezer társával együtt elhagyta az országot. Akkor mentek el, amikor legnagyobb szükség lett volna a dol­gos munkáskezekre. Az ellenforrada­lom romokat, fegyveres bandákat, sztrájkra uszító provokátorokat ha­gyott vissza. Ezek ellen kellett har­colni. megindítani az országban újra az életet, eltüntetni a romokat. Nyolc hónap alatt rengeteget dolgoz­tunk. Eltűntek a fegyveres bandák, sztrájkra uszítok, megindult az élet, s a romok jelentős részének he­lyén ma már új épületek emelked­nek. Ezekre az eredményekre mi na­gyon büszkék vagyunk, mert ezeket a magyar nép, a testvéri népek se­gítségével érte el. Az imperialista hatalmak azt sze­rették volna, ha az ellenforradalmat infláció, pusztító drágaság váltja fel. Azt szerették volna, hogy a ma­gyar nép ne álljon talpra, hogy elé­gedetlenség üsse fel fejét az ország­ban. Nem tudták elérni. A munkás­paraszt kormány, pártunk helyes politikájával elérte, hogy országunk gazdasági, politikai helyzete megszi­lárdult. Ez, tudjuk, nagyon fáj az imperialistáknak. Fáj, s ezért rá­galmaznak bennünket, rágalmazzák a magyar népet. Ezért terjesztik a hazatérni szándékozók között, hogy itthon mindenkit bebörtönöznek, megkínoznak. De ön már meggyőződhetett az imperialisták igazmondásáról, ami­kor hitt a »Szabad Európa« rádió csábítgatásának. Mi volt ebből az igaz? Hát így higgye el a hazánkról terjesztett rágalmakat is. Sok em­ber tért már vissza hazánkba Ang­liából, Kanadából, Ausztriából, olya­nok, akiknek nem volt más bűnük, minthogy hittek a csábításnak, s elhagyták országunkat. Ezek már va­lamennyien régi munkahelyeiken dolgoznak, nem lettek bebörtönözve, nem történt semmi bántódásuk. Tudjuk, az imperialisták üvöltik, terjesztik a rágalmakat hazánkról, hogy itt a nép, a munkás nyomorog, éhezik. Igaz, van még elég hiba és tudjuk, hogy nagyon sok tennivaló vár még ránk. De a nyolc hónap alatt sok minden megváltozott, ön, mint fúrómester dolgozott a Mély­fúró Vállalatnál és 3,92 Ft órabéré­vel, különélési pótlékkal együtt mintegy 2000 forintot keresett ha­vonta. Most egy fúrómester órabére 5,62 forint, így különélési pótlékkal együtt megkeresné a 2500 forintot. Az ellenforradalmat kormányunk, pártunk helyes politikájának követ­keztében nem követte drágaság. Az üzletekben élelemből, ruhaneműből bőséges választék áll dolgozóink rendelkezésére. Megváltoztak a mun­kakörülmények is. Megszűnt a nor­ma, s helyette olyan ösztönző telje­sítménybérezés lett bevezetve, amely nem használja ki a munkást, de le­hetővé teszi a jó keresetet. A nym- kaversenyek pedig ott és úgy indul­nak be, ahogy azt dolgozóink he­lyesnek tartják. Nyolc hónap óta él ön távol ha­zánktól. A magyar nép ez idő alatt, amikor harcolt az ellenforradalom maradványainak eltüntetéséért, har­colt azért is és harcol ezután is, hogy a béke tartós legyen és a fasizmus ne juthasson újra hatalomra. Tudjuk, ez idő alatt rengeteget szenvedett, de sokat tanult. Mi, akik a bajban is itthon maradtunk, nem érzünk haragot azokkal szemben, akiket • megtévesztettek, akik a leg­nagyobb szükség idején itthagvták az országot, ön azt írja: »Szeretnék hazamenni, dolgozni, erős támasza lenni a demokráciának.« Hazavárjuk önt, mint ahogy hazavárjuk a sok ezer megtévesztett, becsületes ma­gyar embert, akik most hontalanul hánykolódnak a világban. Azt üzen­jük Önnek és azoknak, akik őszintén hazavágynak, siessenek haza. itthon nagy szükség van a dolgos munkás­kezekre. SZALAI LÁSZLÓ RÖVID BELFÖLDI HÍREK Az elmúlt évhez képest az idén körülbelül 20 százalékkal több gyap­jú méterárú kerül az üzletekbe. A nagykereskedelem elsősorban fésűs­szövetekből szerez be többet és fő­képpen úgynévezett középárukat. A javulás vonatkozik a női ruhaszöve­tekre is, mivel jelentős mennyiségű ilyen fésűsszövetet kapnak az ipar­tól. Az őszi szezonra több külön fér­fikabátot és nadrágot árusítanak si­ma kamgarn anyagokból. Műszál szövetekből jelentősen több lesz, sőt újdonságok is kerülnek az üzletekbe, többek között az úgyneve­zett csomózott női ruhaszövet. Az igen kedvelt sottis és pepita női ru­haszövetekből is jelentős mennyiség kerül. Az Egészségügyi Minisztérium egészségügyi felvilágosítás osztálya az egészségügyi ismeretek szélesítésére, az egyetemi oktatás segítésére saá- mos filmet készíttet. A napokban el­készült az epilepszia agysebészeti ke­zeléséről szóló film, amelyet a ma­gyar küldöttség bemutat a napokban összeülő brüsszeli agy- és idegsebé­szeti kongresszuson. Hasonlóan az orvosok, az egészségügyi dolgozók képzését szolgálja a Heine-Medines bénultak utókezeléséről szóló film. Megkezdték a mezőgazdasági be­takarítási munkák egészség- és mun­kásvédelemmel foglalkozó film fel­vételeit. Még a nyáron elkészül egy olyan film, amely az élelmezés-egész­ségügyi ismereteket terjeszti és az ételmérgezések elhárítását szolgálja.

Next

/
Thumbnails
Contents