Somogyi Néplap, 1957. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-20 / 168. szám
Saanbat, 1957. július 2*. SOMOGYI NÉPLAP 5 Az első filmszerepről Tordy Géza neve után »A mi kis városunk« bemutatójakor kezdtek különösebben érdeklődni a színház- látogatók. A George Gibbs alakításában kibontakozó tehetség híre túljutott a város határán is, mert nemsokkal ezután filmszerepre szerződtették a fiatal kaposvári színészt: Máriássy Judit új filmjének, a »Külvárosi legenda« férfi főszerepének eljátszására. S aztán a filmszerep, majd a meginduló forgatás kivette őt a Csiky Gergely Színházból és Tordy Géza neve ezután már nem terepeit a plakátokon. Mint ahogy tern fog szerepelni a jövő évadban sem, mert Szegedre szerződött a Nemzeti Színházhoz. Éppen költözőben volt színészpályájának első állomáshelyéről, Kaposvárról, amikór megkértük, hogy úgy is, mint az új magyar filmről, úgy is, mint élete első filmszerepéről mondjon valamit. — A szerep, melyet játszanom kell, nagyon tetszik. De hát hogyan is alakíthatná a színész a tőle telhető legjobban szerepét, ha nem szeretné azt? Ambrus Pista villamoskalauz egyéniségét annál is inkább sikerült közel hozni magamhoz, mert ő is húsz éves, mint én. — Egy pillanat — vágok közbe —, mikor került a színházhoz, hogy már ilyen fiatalon színház- és filmszerződése volt? — Tavaly fejeztem be az építőipari technikumot Budapesten, és mindenképpen színész akartam lenni. Zách János szerződtetett Kaposvárra, s ezzel kezdődött a tulajdonképpeni színészéletem. — Miről szól a »Külvárosi legenda«? — Bár nagyon nehéz röviden beszélni róla, mert igen sokrétű a téma és rengeteg épizód él bennem a forgatásból, de azért megpróbálom vázolni a film tartalmát. A cselekmény 1935-ben játszódik, Angyalföldön. Egy húsz éves villamoskalauz fiú — Ambrus Pista — és egy fiatalasszony — Benkőné — kristálytiszta szerelmi történetéről szól, akiket a sivár idő hoz közelebb egymáshoz, de akik mégsem a külváros hétköznapjait élik, hanem szerelmük révén kiemelkednek abból. Pistát a robot, Annát — a fiatalasszonyt — a férje kínozza, aki mindennap megveri, egyéb különösebb ok nélkül, csak azért, mert úgy tartja, hogy míg ő távol van a hajón, a'felesége megcsalja, mert ez nem lehet másképpen. — Ki alakítja Annát? — Töröcsik Mari, aki igen tehetséges színész, amellett mint színészpartner is remek. — Hogy készült a film külső jeleneteire? — Mint mondtam, Angyalföldön filmeztünk, a Petneházi utcában, az egyik »legangyalföldibb« részen. S ahhoz, hogy otthonosan mozogjak a külváros levegőjét lehelő filmben, előtanulmányokat végeztünk. Má- riássyékkal együtt eljártunk angyalföldi fiúk társaságába táncolni, szórakozni, hogy minél jobban megismerjem őket. Hogy ez mennyire sikerült, az majd később derül ki... — Mikorra lesz kész a film? — A forgatást már befejeztük, pillanatnyilag az utószinkron folyik, és ezzel részemről be is fejeződött a munka. A tervek szerint valószínű az ősszel fogják a mozik bemutatni a »Külvárosi legendá«-t. Mivel Tordy Géza legközelebbi tervei is a színpaddal függnek össze, mint a filmmel, megkérdeztük, hogy milyen szerep vár rá Szegeden először? — Tamási Áron Énekes madár című darabját stúdióelőadás formájában hozzák színre, főképpen fiatalok, s ebben, a nekem, nagyon kedves darabban játszom Móka szerepét. Remélem, legalább úgy, mint Kaposváron »A mi kis városunk«-béli Gibbs-t, vagy a másik két kisebb szerepemet. (király) Másodosztályú árakhoz megfelelő kényelmet Sokan keresik fel Kaposvár lakói közül a Corso cukrászdát. Megszokták, megszerették. Nagy a forgalom, s a sok használattól bizony alaposan megkoptak a kárpitozott ülőkék. Itt ott már rongyos, lyukas és némely helyen már az afrik is kikandikál belőle.-A cukrászda dolgozói kérték, hogy javíttassák meg az ülőkéket, de a javítás elmaradt kerethiány miatt, megkopott ülőkék, amellett, hogy visszatetszőek, rövidesen már a vendégek ruháját is veszélyeztetik. Mi előtt még arra kerülne a sor, hogy a cukrászda dolgozói tűvel, cérnával »■felfegyverezve« fogadják az ülő, illetve feszengő vendégeket, arra kér jük a vállalat vezetőit, hogy javít tassák meg az ülőkéket. Ezt joggal elvárják a cukrászda látogatói. Ennyi kényelmet a másodosztályú árakhoz igazán elvárhatnak. 1 Pedagógusok és Tanulók Takarékpénztára jelenti Az elmúlt iskolaév alatt is kitartóan takarékoskodtak a somogyi általános és középiskolás diákok, ősz- szesen 418 900 forint értékű takarékbélyeget vásároltak. Az elért eredményekért különösen az alábbi iskolákat illeti az Országos Takarékpénztár dicsérete. A kislétszámú iskolák sorában legjobb helyet a kaposszentjakabi iskola érdemelte ki, ahol 79 forint az átlagbetét tanulónként. A fazekasden- esi iskolánál 65, Kopár-pusztán 58, Vitya-pusztán 57, Belegen 55, Telekipusztán 44 forint a növendékek egyéni gyűjtésének az eredménye. A közepes létszámú iskolák sorából a lábodiak eredménye emelkedik ki, náluk év végéig 51 forintot gyűjtöttek a tanulók. Somogyjádon 30, Szulokon 27, Zákánytelepen 24, Ga- máson 21 forint az eev főre eső megtakarítás. Közös erővel az ölvén millióért Mintegy kétszáz kiskereskedelmi dolgozó gyűlt össze a minap közös megbeszélésre. A Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalatnál október óta ez volt az első termelési értekezlet. A beszámoló részletes tájékoztatást nyújtott az utolsó termelési értekezlet óta történt eseményekről, s változásokról. — ... Amikor az ellenforradalom idején a vásárlóerő a kereskedelmi készletekhez viszonyítva ijesztően megnövekedett — mondotta Rajta ,Mihály igazgató — a vállalat dolgozói naponta 14 órát dolgoztak megszakítás nélkül... És J a kereskedelem jól vizsgázott. Olyan feladatokat oldottak meg dolgozóink, amelyre csak szocialista állam kereskedői képesek. Jó -kapcsolatok fűzték a Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalatot a Déldunántúli Textil, a Déldunántúli Rövi- köt, és Cipőnagykereskedelmi Vállalatihoz. A legtöbb súrlódás az elmúlt idők folyamán a Vegyi Nagykereskedelmi és a Somogy megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalattal volt. Az utóbbi jobb áru- szervezéssel több segítséget adhatott volna a megye kereskedelmének. A kapcsolatokat azonban sokszor megnehezítették durva adminisztrációs hibák, melyek még ma is kísértenek, amikor tízezer forintos tévedések is akadnak egyes számlákon és nem egy boltunknak a nagykereskedelmi vállalatok számla nélkül adnak ki árut. Az októberi viharfelhők a Kiskereskedelmi Vállalat felett sem vonultak el nyomtalanul. Itt-ott fertőzött az ellenforradalom mételye, de a kereskedelmi dolgozók túlnyomó többségét helytállásukban nem tudták megingatni a hangadók. A második negyedévre a kereskedelem munkája jórészt már egyensúlyba billeni: növekedett az árualap, megszűnt a téli vásárlási hisztéria. Ezért a 48,5 milliós tervét a vállalat szépen teljesítette. Ösztönözte a boltok dolgozóit a kormánynak időközben történt bérezési 'rendelete is, amely a jutalékrendszer bevezetésével a termeléstől, illetve a forgalomtól függően a dolgozók kezébe adta bérük alakítását. Ezért születhetett meg a második negyedév folyamán a szakmai egységek legtöbbjénél a száz százalékon felüli tervteljesítés. Végeredményben a Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat második negyedévi vállalat-gazdálkodási tervteljesítése 198,6 százalékos volt. A termelési értekezleten a vállalat dolgozói számot vetettek a harmadik negyedév feladataival. A harmadik negyedév tervszáma 46 millióról 50 millió forintra emelkedett fel. Ez a harmadik negyedévi nagyobb tervszám egyben a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elismerése is a Kiskereskedelmi Vállalat munkája iránt. Mert a kollektíva becsületes munkáját tekintve minden remény megvan arra, hogy a vállalat dolgozói a harmadik negyedévben is kivívják terv-teljesítésükkel a végrehajtó bizottság kitüntető dicséretét, amely a második negyedévben oly jogosan illette őket. Ebben az évben megnőtt a parasztság vásárlóereje. A lelkiismeretes munkán kívül kétségtelenül ez egyik igen fontos tényező, amely hozzásegítheti a vállalatot a harmadik negyedévi tervteljeisítéshez. A kereskedelem ma már elegendő árualappal rendelkezik ahhoz, hogy a harmadik negyedévi ötven milliós tervszám reális maradjon. Igaz, vannak még hiányosságok egyes áruféleségekből, de a választék és az árubőség kielégítő. Éppen a sikeres tervteljesítés érdekében nagy figyelmet szentel a vállalat a megyehatáron-kívüli nagyarányú árubeszerzésnek. Mindannyian egyet értettek abban, hogy a vállalattól száműzni kell végleg az intrikát, amely elvonja a dolgozók figyelmét a feladatokról, csökkenti a munka- kedvet és rontja a vállalat hírnevét. A hozzászólások a dolgozók érdekvédéséről, törekvéseiről tanúskodtak. Papp Júlia, a 137-es bolt dolgozója a munkaverseny beindításában látja a tervteljesítés jelentős biztosítékát. Igaz — mondotta —, jelenleg is folyik munkaverseny a kiskereskedelmi boltokban — csupán nem szervezetten. Mert az apró takarékossági törekvések, a forgalom állandó emelése mind-mind munkaverseny. Jó lenne azonban, ha a szakszervezet konkrétabban is kidolgozna egy egészséges munkaverseny formát. Véleménye szerint a verseny legjobb ösztönzője éppen a jutalék bérrendszer. Markó József arról beszélt, hogyan próbált zászlót bontani az ellenforradalom a Kiskereskedelmi Vállalatnál. A dolgozók többsége — mondotta — nem tartott a rendbontókkal. Becsülettel látta el munkáját. Majd az intrikáról szólva megjegyezte: azok, akik októberben a népi hatalom ellen törtek, nincsenek már a vállalatnál. Akadnak azonban közöttünk, akik kisebb mértékben ugyan, de megbotlottak. Jövőben időnket, munkánkat az-c-nban nem tölthetjük azzal, hogy állandóan hibájukat hánytorgatjuk. A munka sikere miatt űzzük ki sorainkból az intrikát! Végezzük nyugodtan munkánkat. Azok is dolgozhatnak velünk, akik esetleg kisebb mértékben, jórészt félrevezetve, megbotlottak — ha becsülettel, a szocializmus építéséért végzik munkájukat. Berta Béla a nagykereskedelem és a Kiskereskedelmi Vállalat közötti viszonyról szólt. Horváth Lajos, a 134-es bolt dolgozója a jutalékrendszert bírálta. Rajta Mihály azonban bebizonyította Horváth Lajosnak, hogy a kereset júliusban a forgalom csökkenése miatt lett alacsonyabb. De ez jó jel is egyben, hiszen azt mutatja, hogy parasztságunk a mezőn van és a nyári munkák szűntével a forgalom többszörösére emelkedik majd és a jutalékrendszer alapján nyilván többszörösére növekszik a kereset is. Dobszay Dezső kereskedelmi osztályvezető az árukészlet gondos, előrelátó biztosítására figyelmeztetett. Már most kell gondolni a következő szezonra és mértékletesen biztosítani a téli áruféleségeket. A jó kereskedő gondosságának fontosságáról beszélt, megemlítve a kirakatok esti hiányos, rendetlen kivilágítását. Szabó Lászlóné a munka- fegyelem lelkiismeretes betartására kérte a vállalat dolgozóit és ígéretet tett arra, hogy a szakszervezet hamarosan kidolgozza a munkaverseny új formáját. A termelési értekezlet részvevői igyekeztek a vállalat előtt álló feladatok megoldásáért síkraszállni. Az ötven millió forintos tervszám a vállalat dolgozói szerint sem elérhetetlen cél. Közös erejük, becsületes munkájuk a jövőben is garancia lesz a tervteljesítésre. Egy kicsit azonban hosszúra nyúlt ez az értekezlet. És több kérdés ismételgetése, különösen a vezetők részéről történt hosszas egyéni élmény- beszámolók túlságosan próbára tettéle a munkaidő után lévő dolgozók türelmét és figyelmét. Nem tartoztak szorosan a tárgyhoz és a jövőben mindezt kerülni kell. Mindent egybevetve, az értekezlet bátorhangú volt, nem riadt vissza a problémák nyílt feltárásától és a megoldás keresésétől. Hozzájárult a tisztánlátáshoz a vállalat politikai és gazdasági életében egyaránt. Jlmél őjílij uq,a t-Qléme túr szagba Túrák Albert, Esslingen USA-zóna Sok ezer magyar indult el novem ber-december hónapban nyugat feié szerencsét próbálni. Köztük volt Túrák Albert is, a Kaposvári Mélyfúró Vállalat dolgozója. Ment, mert hitt a »Szabad Európa« rádió propagandájának, ígérgetésének, amely tejjel-mézzel folyó országba csábítgatott, ígérgetésben nem is volt hiba. ígértek akkor a magyaroknak Kánaánt, ragyogó kereseti lehetőségeket. Ha az ígérgetéseket jutalmaznák, akkor a »Szabad Európa« rádió november-decemberi tevékenységéért talán Nobel-díjat is kapna. De az ígéretek csak ígéretek maradtak. Ezt nagyon hamar megérezte Túrák Albert is, a többi, sok ezer magyarral együtt. Nagyon hamar meglátta, hogy az ígérgetésekből nem lesz valóság, hogy az ígért kalács helyett még kenyér sem akart kerülni. Meglátta abból, hogy a kezdeti »barátságos« fogadtatást hamar felváltotta a durva utasítgatás, parancsolgatás. Jönne is szívesen haza. Néhány levelet küldött régi munkahelyére, volt munkatársainak, amelyekből kicsendül egy csalódott, megtévesztett ember szomorú sorsa, vágyódása a haza, régi munkatársai után. Idézzünk néhány sort a levelekből: »Nem tudom leírni, hogy mennyire vágyom haza. Szeretnék hazajutni, elmondani mindenkinek, hogy ne higgyenek az imperialista politikának. Sok munkatársam azt hiszi, hogy itt arany az élet, hogy itt mindenkinek fényesen megy, de pont az ellenkezője igaz. Itt rengeteg a foltos, rongyos ruhájú, éhező sze gényember. Itt sem adnak ingyen semmit. A jót éppen úgy meg kell fizetni, mint mindenhol. Sok munkatársam megtudná itt, mi a munka. Itt nincs ugyan norma, de a darabbérrel kiszívják az ember vérét. A magyarokat kihasználják. A kereset pedig nagyon rossz, nagyon kevés, az élelem, meg a ruha nagyon drága. Egy munkásnő heti keresete 40—50 márka. Aki nem hiszi el, küldjék ki helyettem, rövid idő alatt megtanulja majd, hogy milyen az élete Nyugaton egy munkásnak. Azok a magyarok, akikkel találkoztam, mind meg bánták már, hogy eljöttek ott honról. Mennénk is szívesen haza, de nem látjuk tisztán a helyzetet. Itt azt mondják, hogy aki hazamegy, azt bebörtönzik, az oroszok megkínozzák. Én ezt nem hiszem el, mert voltam orosz fogságban és az oroszok nem bántottak, hanem szerettek. Nem maradnék itt, ha bármit is kínálnának. Jobb otthon egy rossz nadrágban, mint itt szép ruhában. Azt kérem, tegyenek meg mindent, hogy megakadályozzák a fasizmus feléledését. Nehogy ezek az emberek még egyszer parancsolhassanak a fél világnak. Mert azt szeretnék, parancsolni, uralkodni a világ felett. Ebben kiválóak. Haza, haza vágyok, otthon dolgozni. Csak még egyszer hazakerülhessek! ...« * * * Nyolc hónap telt azóta el. hogy Ön sok ezer társával együtt elhagyta az országot. Akkor mentek el, amikor legnagyobb szükség lett volna a dolgos munkáskezekre. Az ellenforradalom romokat, fegyveres bandákat, sztrájkra uszító provokátorokat hagyott vissza. Ezek ellen kellett harcolni. megindítani az országban újra az életet, eltüntetni a romokat. Nyolc hónap alatt rengeteget dolgoztunk. Eltűntek a fegyveres bandák, sztrájkra uszítok, megindult az élet, s a romok jelentős részének helyén ma már új épületek emelkednek. Ezekre az eredményekre mi nagyon büszkék vagyunk, mert ezeket a magyar nép, a testvéri népek segítségével érte el. Az imperialista hatalmak azt szerették volna, ha az ellenforradalmat infláció, pusztító drágaság váltja fel. Azt szerették volna, hogy a magyar nép ne álljon talpra, hogy elégedetlenség üsse fel fejét az országban. Nem tudták elérni. A munkásparaszt kormány, pártunk helyes politikájával elérte, hogy országunk gazdasági, politikai helyzete megszilárdult. Ez, tudjuk, nagyon fáj az imperialistáknak. Fáj, s ezért rágalmaznak bennünket, rágalmazzák a magyar népet. Ezért terjesztik a hazatérni szándékozók között, hogy itthon mindenkit bebörtönöznek, megkínoznak. De ön már meggyőződhetett az imperialisták igazmondásáról, amikor hitt a »Szabad Európa« rádió csábítgatásának. Mi volt ebből az igaz? Hát így higgye el a hazánkról terjesztett rágalmakat is. Sok ember tért már vissza hazánkba Angliából, Kanadából, Ausztriából, olyanok, akiknek nem volt más bűnük, minthogy hittek a csábításnak, s elhagyták országunkat. Ezek már valamennyien régi munkahelyeiken dolgoznak, nem lettek bebörtönözve, nem történt semmi bántódásuk. Tudjuk, az imperialisták üvöltik, terjesztik a rágalmakat hazánkról, hogy itt a nép, a munkás nyomorog, éhezik. Igaz, van még elég hiba és tudjuk, hogy nagyon sok tennivaló vár még ránk. De a nyolc hónap alatt sok minden megváltozott, ön, mint fúrómester dolgozott a Mélyfúró Vállalatnál és 3,92 Ft órabérével, különélési pótlékkal együtt mintegy 2000 forintot keresett havonta. Most egy fúrómester órabére 5,62 forint, így különélési pótlékkal együtt megkeresné a 2500 forintot. Az ellenforradalmat kormányunk, pártunk helyes politikájának következtében nem követte drágaság. Az üzletekben élelemből, ruhaneműből bőséges választék áll dolgozóink rendelkezésére. Megváltoztak a munkakörülmények is. Megszűnt a norma, s helyette olyan ösztönző teljesítménybérezés lett bevezetve, amely nem használja ki a munkást, de lehetővé teszi a jó keresetet. A nym- kaversenyek pedig ott és úgy indulnak be, ahogy azt dolgozóink helyesnek tartják. Nyolc hónap óta él ön távol hazánktól. A magyar nép ez idő alatt, amikor harcolt az ellenforradalom maradványainak eltüntetéséért, harcolt azért is és harcol ezután is, hogy a béke tartós legyen és a fasizmus ne juthasson újra hatalomra. Tudjuk, ez idő alatt rengeteget szenvedett, de sokat tanult. Mi, akik a bajban is itthon maradtunk, nem érzünk haragot azokkal szemben, akiket • megtévesztettek, akik a legnagyobb szükség idején itthagvták az országot, ön azt írja: »Szeretnék hazamenni, dolgozni, erős támasza lenni a demokráciának.« Hazavárjuk önt, mint ahogy hazavárjuk a sok ezer megtévesztett, becsületes magyar embert, akik most hontalanul hánykolódnak a világban. Azt üzenjük Önnek és azoknak, akik őszintén hazavágynak, siessenek haza. itthon nagy szükség van a dolgos munkáskezekre. SZALAI LÁSZLÓ RÖVID BELFÖLDI HÍREK Az elmúlt évhez képest az idén körülbelül 20 százalékkal több gyapjú méterárú kerül az üzletekbe. A nagykereskedelem elsősorban fésűsszövetekből szerez be többet és főképpen úgynévezett középárukat. A javulás vonatkozik a női ruhaszövetekre is, mivel jelentős mennyiségű ilyen fésűsszövetet kapnak az ipartól. Az őszi szezonra több külön férfikabátot és nadrágot árusítanak sima kamgarn anyagokból. Műszál szövetekből jelentősen több lesz, sőt újdonságok is kerülnek az üzletekbe, többek között az úgynevezett csomózott női ruhaszövet. Az igen kedvelt sottis és pepita női ruhaszövetekből is jelentős mennyiség kerül. Az Egészségügyi Minisztérium egészségügyi felvilágosítás osztálya az egészségügyi ismeretek szélesítésére, az egyetemi oktatás segítésére saá- mos filmet készíttet. A napokban elkészült az epilepszia agysebészeti kezeléséről szóló film, amelyet a magyar küldöttség bemutat a napokban összeülő brüsszeli agy- és idegsebészeti kongresszuson. Hasonlóan az orvosok, az egészségügyi dolgozók képzését szolgálja a Heine-Medines bénultak utókezeléséről szóló film. Megkezdték a mezőgazdasági betakarítási munkák egészség- és munkásvédelemmel foglalkozó film felvételeit. Még a nyáron elkészül egy olyan film, amely az élelmezés-egészségügyi ismereteket terjeszti és az ételmérgezések elhárítását szolgálja.
