Somogyi Néplap, 1957. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-17 / 165. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1157. július 17 Mégsem lesznek részesmunkások Rövid történet a kötéséi Jó Reménység megalakulásáról, munkájáról Október után Kötcse mindkét ter­melőszövetkezete a szétzüllés sor­sára jutott. A feloszlás közvetlenül az ellenforradalom idején és után kö­vetkezett be, d'e ennek kiváltó okai között szerepelnek a szervezés során elkövetett túlkapások is. A falu nein felejtette el egyes régebben vezető beosztású ember bizalmatlanság gerjesztő intézkedéseit, munkamód­szerét sem. Fokozta az útjukat vesz­tett emberek bizonytalanságát, ta­nácstalanságát az ellenforradalmi uszítás és suttogás Akkoriban úgy j Szabó Sándor, a Megyei KISZ szervező bizottság szervező titkára nem idegenként érkezik Moszkvába, mint ahogy nem lesz előtte sem látszott, hogy belátható időn belül nem lesz szó a termelőszövetkezetről a községben. Kétségek oszlatása, szemek felnyitása Az idő azonban jó orvosság a té- vedőknek is, a csüggedőknek lis. A falu szegényebb rétege feleszmélt, hogy őket alaposan tőrbe csalták; s ha nem lesznek okosak, kicsúszik lá­buk alól a talaj. Már olyan hangok hallatszottak, hogy szegény emberek örülhetnek, ha részes művelést vál­lalhatnak a módosabb gazdáknál. Mindez segített a kétségek oszlatásá- ^ban és a szemek felnyitásában. ( Közben megalakult, újjászervező­it dött, megerősödött az MSZMP-szer- i vezet. A falu vezetői sokat törték a (fejüket a szegény parasztság sorsú­inak megoldásán. Vita ide, vita oda, (arra az álláspontra jutottak, minden­képp meg kell találni a módját an­nak, hogy a szegényparasztság, ki­vált a falu nincstelenjei, ne legye­nek kiszolgáltatva senkinek sem. mn^ylévni^ Tudták’ hogy ennek eS.v módja van, i'Doz.ix v u I termelőszövetkezetet kell alakíta- ( ni. De nehéz volt az első lépés. Még f közülük is akadtak, akik azt hajto- rgatták, »mit szólnak ehhez a módo­sabb gazdák«. Hamarosan számve­tést készített a pártszervezet a tanács j vezetőivel együtt és kiderült, hogy a 110-es törvényerejű rendelet végrehaj­Irány a VIT! tása után mintegy 200—220 hold föld «ltendetqSé?tVJfttr^étq,évvl“ezeló^ jmarad állami tartalékként, melynek AMj“' — —-— ■"-----------1 'túlnyomó része vetésterület. Ez már k ész kínálkozó lehetőség. Ut a bi­zonytalanságból való kilábaláshoz, a Akkor az egyéves Komszomol-iskolán nemcsak az ifjúsági vezetés módsze­reivel, hanem barátokkal is ismer­kedett, akikkel most ismét találko­zik — talán számára ez lesz a moszk­vai VIT egyik legkellemesebb irésze. Persze nem ez az elsődleges cél­ja az ifjúsági vezetőnek, hanem az, hogy a munkájához minél több ta­pasztalatot tudjon szerezni a VIT-en. így mondja ezt el Szabó Sá.ndor: »Különösen a kínai fiatalokkal aka­rok beszélgetni sokat. Arról, hogy miképpen dolgoznak ők, milyenek a módszereik? Annál is inkább, mert a Komszomolt ismerem, viszont a kínai elvtársakról keveset hallani és olvasni.« Ezenkívül ugyanolyan tervei -van­nak, mint a többi VIT-esnek. Barát­kozni minél több ország minél több fiataljával. Hiszen annyi kérdés van mindegyik részről; mit tudnak ró­lunk, magyar fiatalokról és hogy él­nek ők? A VIT sokoldalúan gazdag műsorá­ból minden lehetőt megnézni I és megjegyezni — ez a fő program­ja. Azért, mert itthon várják, hogy azok Is, akik nem utazhattak Moszk­vába, egy kicsit átéljék akár a mexi­kóiak temperamentumos táncát, akár a délafrikai küldött elbeszélését. .. Mivel mindent az aprólékos részle­tekig megjegyezni nem lehet, naplót fog veretni. S hogy ennek az új fel­fedező útinaplónak mi lesz az e-ed- ményo, majd a VIT utáni előadásokon dől el. amikor fei-fei lapozva, újjá­születik egy-egy szép moszkvai em­lék. i i J termelőszövetkezet megalakítására. A párttagok, mint a szegények helyi is­* tápolói, napokig járták a földeket és * házakat, nyíltan beszélgettek erről a 'kérdésről az emberekkel. Megmagya­rázták a lehetőségeket és azok kiak­názásának módját is. A fáradozást ) siker koronázta, szót értettek a . nincstelenekkel és így március vége , felé 13 család teljesen önkéntesen (hosszas számvetés után »Jó Remény- iség« néven létrehozta a termelőszö- ívetkezetet. £ A holnap és holnapután $ gondjai Nem volt semmi másuk, csak a lel- Ikesedés, az akarat és a nagyüzemi • közös gazdálkodás helyességébe ve­• tett hitük. Úgy határoztak, hogy a {még szükséges vetőmagokat közösen [adják össze, az államtól csak elkerül­te hete Ilon esetben kérnek segítséget, (mert tisztában voltak az ellenség fokozta károkkal. f A gépállomás segítségére sietett az újdonsült tsz-nek a talajmunkálatok elvégzésében és a vetésben. A járási párt- és tanácsszervek gyámolításá- val hamarosan lófogathoz és felszere­léshez jutottak, így aztán, ha szegé­nyesen is, de annál nagyobb lendü­lettel, munkakedvvel dolgoztak a termelőszövetkezet tagjai, élükön az általuk egyhangúlag elnökké válasz­tott Juhász Józseffel. Becsületükre legyen mondva, területeik olyan tisz­ták, szépek, hogy a kívülállók is az őszinte elismerés hangján beszélnek róluk. Nincs náluk veszekedés és vi- szálykodás, elégedetlenség sem, mert mindent közösen beszélnek meg és úgy döntenek a különböző kérdések­ben. A döntés után pedig mindenki a legjobb tudásával végzi el a ráhá­ruló munkát. Ez a sikerük legfonto­sabb záloga. Állandó és igen jó együttműködés jött létre köztük s a községi pártszervezet és a tanács kö­zött. Minden kis dolognak látszó kér­dést is közösen oldanak meg anél­kül, hogy ezzel av tsz önállóságát megsértenék. Nem feledkeznek meg az ország gondjairól sem. Arra az elhatározás­ra jutottak, hogy minden felesleges kenyérgabonájukat, mintegy 400 má­zsát. eladják az államnak. Gondol­nak a holnapra, a holnaputánra is. Aratás-cséplés után közös állatállo­mányt létesítenek. Akkorra lesz ta­karmányuk. A párt, a tanács veze­tői, a tsz-tagok nap mint nap beszél­getnek a kívülállókkal, és minden re­mény megvan arra, hogy az ősszel 8—10 családdal növekedik taglétszámuk. Ha ezt elérik, a jövő évben olyan gazdálkodást tud folytatni a tsz, amely kézzelfoghatóan fogja hirdetni Kötésén a nagyüzemi gazdálkodás fölényét az egyénivel szemben. Ehhez még arra lenne szükségük, hogy mihamarabb kapjanak szakem­bert, aki tudásával segítene alakítani ezeknek a lelkes embereknek a hol­napját. Végezetül, hadd jegyezzük ide né­hánynak a nevét azok közül, akik a legtöbbet, legáldozatosabban fára­doznak a falu előrejutásáért, boldo­gulásáért: Juhász József tsz-elnök Reichter Sándor, Onoka Sándor tsz- tagok, Mikei Vilmos tanácselnök és a többiek. HORVÁTH JÓZSEF DUPLA INTERJÚ Lengyeleket lát vendégül eayik balatonföldvári üdülőnk Íveim kevés száma ellenére sokféle ■^nemzettel ismerkedtem már meg. A lengyelek eddig valahogy kiesteik ismerkedési körömből. De úgy éltek bennem, mint akik mindenkinél egy fokkal job­ban szeretnek minket és fordítva. A történelmi közös küzdelmek sosem hoztak a két nemzet részéről kiáb­rándultságot és megteremtették a barátsághoz a mara­dandó közös légkört. Külön öröm az, hogy a felsza­baduláskor ők is, egy sor szomszédos országgal és ve­lünk együtt léptek rá a szocializmus közös útjára. Nem vitatható, hogy így közelebb került egymáshoz a két nemzet, mint eddig a történelem folyamán bármikor. De túl messze kalandoztam már a témától, mert ott akartam kezdeni, hogy a legutóbbi balatönmenti portyánk alkalmával váratlanul találkoztam a lengye­lekkel. A Balaton Gyöngye vendéglő előtti parton lo­vas rendőröket tartóztattunk fel, hogy riportot készít­sünk. És ekkor egyszerre csengő kacagás, szaggatott énekszó zavarta meg a munkát. Alig ocsúdtunk, máris' mellettünk termett egy sor karonfogva jövő, éneklő fiatal. Az idegen szó érezhetően kicsengett. A két fehér hetyke ló úgylátszik megtette a hatást. És az egyik virgonc lengyel kislány kétszer sem kérette .ma­gát, hogy kitapasztalja milyen ülés esik egy nem éppen jámbornak látszó magyar paripán, Persze hamar ki­derült, hogy Lengyelország fiai, kattogtak a fényké­pezőgépek, s néhány perc múlva mintha már nagyon nagyon régen ismertük volna egymást, összeölelkezve jelentünk meg a fényképezőgépek lencséjében. Hát így kezdődött az ismeretségünk, amely csak­hamar az üdülő halijában. később egyik szobájában folytatódott, de már tolmács mellett. Az .üdülő gond­nokát ugyanis megkértem, hívjon be közülük néhányat hosszabb beszélgetésre. Hívott is: hamarosan három derék újságíró ült előttem a fotelben. Újságírókat még nem interjúvoltam meg. Igyekez­tem »káposztafejeknek« nézni őket és feledni, hogy ők is tisztában vannak a műhelytitkokkal. Persze az én kezemben volt a »ote^z és ceruza, és ez itt most ha­tározottan előnyt jelentett. Gyakorlatból tudták már lengyel kollégáim, hogy amíg a toliam serceg, addig enyém a kérdezgetés joga, ők legfeljebb felelhetnek, őszintén és komolyan, ahogy egy interjúhoz ülik. Hát foglalkoztattam is őket. Hol Wojciech Wiec- howskinak, hol Mirek Zdzistannak, hol meg Wakar Andrzejnek tettem fel kérdéseket. Az első a varsói Sport munkatársa, az utóbbi kettő pedig a vajdasági megyei pártbizottság lapjának szerkesztője. Mielőtt még azt mondhatták volna, hogy: jaj mennyit tud be­szélni egy újságíró, hamar megkérdeztem a számomra legfontosabbakat: milyen élményeik vannak a Balaton­ról? Wiechowski, a szőke, magas sportszerkesztő el­mondta, hogy bizony nem költő, de amikor a holdfény­ben bámulta a Balatont, minden különösebb »izzadás« nélkül megírt volna néhány szép költeményt. De mindettől függetlenül még egy sor tudósítást sem írt Lengyelországba. No, de hát ne kívánjuk tőle, hiszen igen remekül, gondtalanul érezte itt magát. Majd Festről ír, ha szűnik a meleg. Kacagott, úgylátszik gondolta, hogy ezt a »majd«-ot én is ismerem. A ma­gyarországi látogatásban mindössze azt kifogásolta, hogyr mindenüvé kollektiven kellett ellátogatnia. Sze­retett volna egy kicsit egyéni, külön akcióban is részt venni. Mirek Zdistan és Wakar Andrzej újságíróknak igen megtetszettek a magyar nők. És amikor visele­tűkről alkotott véleményük felől érdeklődtem, röviden ennyit mondtak: — Sajnos, kevés a tapasztalatunk e téren, mert többnyire csak fürdőruhában, meg pon­gyolában láttuk őket. A Balatonról, amely leginkább a történelmi neve­zetességekkel t 'li mazuri tavakhoz hasonlít, elragadta­tással Deszéltek. Ugyancsak így a magyar nép kultú­rájáról, történelmi emlékeiről is. — Az ellátás .kitűnő —- mondták. Vendégszeretetünk úgy látszik határtalan és igen kedves, ötletes, színes, ök is szívesen látnának minket vendégül hazájukban, de minél előbb! — sür­gették. Persze mindenre nem jutott idő a beszélgetés­ben, annál is inkább, mert nekik mint első csoportnak éppen ezen a napon járt le az üdülés ideje, s hamaro­san indul a vonat. Élményeiket megírják lapjukban és eljuttatják címünkre. A Somogyi Néplap olvasóinak forró testvéri üdvözletüket és jókívánságaikat küldik. Hát ha valóban indul a vonat — gondoltam —, ak­kor valóban nem tartom fel őket tovább. A pillanatnyi csendben eltettem a toliamat és a noteszt. És ekkor egyszerre megszólalt Zdzistan és nyom­ban a tolmács: ■ Szeretnének most szerepet cserélni, és ha nincs ellene kifogásom, ők kérdeznének engem. Késő volt már minden. A toll és a papír az ő kezükbe .került, én legfeljebb csak felelhettem. Ami azt illeti, szívesen is feleltem. Szívesen beszéltem a somogyiak, az olvasók életéről, a lap szerkesztési problémáiról, célkitűzéseiről, mert erről szóltak többnyire lengyel kollégáim kérdései. I) Alt.MENNYI RE IS JÓL ESETT AZ EGYÜTT­l f LÉT, az állomásra mégis csak befutott a vo­nat, amely Budapest felé, Varsó felé röpítette baráta­inkat. Ajkukon a '-viszontlátásra Lengyelországban!« búcsúztunk egymástól. Szegedi Nándor AZ AGRONÓMUS TANÁCSA Védekezzünk a növényi kárteiők ellen Az eső előtti meleg időjárás igen kedvezett a mezőgazdasági növények­nél a kártevők elszaporodásának és így egyes helyeken a nagymérvű fer- tőzöttség komoly terméskieséseket idézhet elő, ha nem védekezünk el­lenük megfelelő időben. Szóljunk a most előforduló növé­nyi kártevőkről és az ellenük való védekezésről. Amerikai fehér szövőlepke Veszedelmes kártevő, mert hernyó­ja elsőrendű gazdanövényeink, az eper- és a kőrislevelű juharfán kívül a legtöbb gyümölcsfát és lombosfát károsítja. Tömeges elszaporodás ese­tén a legkülönbözőbb növényeket is elpusztítja. Hazánkban két nemzedé­ke van. A nyári nemzedék hernyói júliustól kezdve találhatók. A pók­hálós fészkekben meghúzódó 300—500 kis hernyó elszaporodása révén ko­moly kárt okoznak fáink lombozatá­ban. Az erdei, gyümölcs- és egyéb fákon, cserjéken, valamint szőlőkben a kártevő megjelenését figyelni kell. Hogyan védekezzünk ellene? Az ágak hegyén mutatkozó, a még csak néhány levélből álló hernyó­fészkeket hernyózó olló segítségével le kell szedni és a helyszínen el kell égetni. A hernyófészkek leszedése al­kalmával a megtámadott nagyobb ágak levágása helytelen és felesleges, ezért tilos. Csupán a hernyófészke­ket kell eltávolítani. Erősebb fertő­zés esetén különösen a tömegesebb második nemzedék idején, amikor mechanikai védekezéssel már nem számolhatjuk fel a fertőzést, a her­nyók fejlettségétől függően, »Holló 10« 0,8—1,5 százalékos emulziójával permetezünk. A hernyóknak bábozó- dásra vonulása idején, (augusztus közepétől kezdve) kiegészítő védeke­zésként, a fertőzött fák törzsére 50— 60 cm szélességben és 10—12 cm vas­tagságban, övmagasságban helyez­zünk búza szalmakötegeket. Ezt de­cember elején szedjük le és a hely­színen égessük el. Amerikai burgonyabogár E kártevő második nemzedékének kártételére kell felkészülni. Ennek érdekében fontos, hogy a termelő a burgonyabogarat, vagy annak fejlő­dési alakjait (tojás, lárva, báb) gon­dos keresés útján összegyűjtse és azonnal elpusztítsa. Az erősen veszé­lyeztetett területen — a burgonyave­tésben észlelt erős fertőzés esetén — a fertőzött góc és annak 2 métere' sugarú körében lévő töveken vegy­szeres kezelést köteles a termelő vég­rehajtani. Az állam által ingyenesen kiadott DDT porozószert csak erre a területre szabad felhasználni. Ha a kérdéses burgonyaterület 100 százalé­kos fertőzöttségű, ez esetben katasz­teri holdanként 10—12 kg 10 száza­lékos DDT porozószer felhasználása indokolt. Bagolypillék hernyói (mocskospajor) Mezőgazdaságunknak évről évre tetemes károkat okoznak a bagolv- Dillék hernyói, népies nevükön mocs­kospajorok, porkukacok, zsírkukacok. Jelenleg e kártevők nyári nemzedéke tesz nagy kárt a pillangós takar­mánynövényekben és kapásnövé­nyeinkben. A hernyók elsősorban a növények földfeletti zöld részét lege­lik le, de berágják magukat a hagy­mába, a répa gyökerébe és a bur­gonyagumóba is. A kártevő éjjel pusztít, nappal csak borús időben tesz kárt. Nappal a talaj felső rétegé­ben húzódik meg. A védekezésnek több formája van. A megelőző védekezés legfonto­sabb része a gyomirtás, melyet min­den eszközzel végre kell hajtani. A nősténypillék tojásaikat elsősorban a gyomos területekre rakják le. A ba­golypillék hernyóinak kártétele tehát elsősorban ott várható, ahol a leg­fontosabb agrotechnikai teendőkel elmulasztották. Fontos és szükséges a mesgyék, utak, árkok tisztántartá­sa, s a gyomnövények virágzás előtt való letakarítása. Az erőművi védekezés úgy törté­nik, hogy a gereblyével felkapart talajból előbukkanó hernyókat edénybe összegyűjtsük és leforrázzuk A vegyi védekezés során az egészen fiatal hernyók ellen Hungária Ma­tador porozószerrel (kát., holdunkén* 15—20 kg), va«y Hungária Matador permetezőszerrel (2 százalékos oldat) végezhetünk eredményes munkát. Amikor a hernyók 2 cm-nél hosszab­bak, ez a módszer nem alkalmazha­tó. Legeredményesebb eljárás ilyen­kor a mérgezett csalétek alkalmazá­sa. A csalétek elkészítésének módja: 25 liter korpát, vagy lucernalisztet, rostált szénamurvát, darált répasze­letet. esetleg kukoricacsutkából ké­szített darát szárazon 1 kg Hungária Matador porozószerel keverünk ősz sze oly módon, hog; a szer az égés csalétek-anyagban egyenletesen le gyen elosztva. Ezt a keveréke' 3—5 kg melasszal gyúrjuk át és /égül annyi vizet adunk hozzá, hogy a kész csalétek könnyen morzsálódó legyen. A hernyó feljettebb korában (bábo- ződás előtt) 2 kg Hungária Matador porozószert keverünk az említett vivőanyaghoz. Ha az egész tábla fer­tőzött, akkor a csalétket műtrágya- szérűén az egész területre kiszórjuk. Ebben az esetben kát. holdanként 30—40 kg szükséges. A bagolypillék hernyóit a barom­fiak is szívesen fogyasztják. Kaliforniai pajzstetű A gyümölcstermésünket fenyege' állati kártevők közül a legveszed mesebb a kaliforniai pajzste amely nemcsak a termésben o kiesést és értékcsökkenést, hanen megfelelő védekezési eljárás elm lasztása esetén tönkreteszi a gyr mölcsfákat is. A pajzstetvek és po loskák és levéltetvek rokonságköré hez tartozó, szívószájú rovarok, me­lyek folyékony táplálékot vesznek magukhoz. Télen, nyáron a fákor tartózkodnak, így egész esztendőbe’ módunkban van az irtás folyamato. elvégzése. A pajzstetű elleni védeke­zést két időszakban kell végezni. Té­len az áttelelő nemzedéket és nyáron a fiatal lárva nemzedéket irtsuk. Azonban bármekkora gonddal végez­zük is a téli permetezéseket, alig ke­rülhető el, hogy a tetvek egy töredé­ke a korona védettebb részein, a rü­gyek tövében, s egyebütt meg ne me­neküljön a permedétől. Ezért a téli védekezést nyári permetezésekkel kell kiegészíteni. A nyári permetezé­sek a mozgó lárvák ellen irányulnak, ezért elegendő, ha a lárvakelés meg­indulása után fogunk ehhez a mun­kához. A kaliforniai pajzstetű általábar június első felétől kezdve mutatke zik és miután a két nemzedék meg lehetősen egybefolyik, gyakorlatilag ettől kezdve a nyár végéig, sőt késő őszig mindig akad mozgó lárva. Al­mánál és körténél a kaliforniai pajzs­tetű első, valamint második nemze­dékének rajzása idején nyári hígítá- sú mészkénlével, szilvánál, ringló­nál és kajszibaracknál pedig káli­szappanos, vagy maveponos, 1,5 ezre­lékes nyers nikotin-oldattal kell per­metezni. Parathionos permetezéseket is fel lehet használni eme kártevő eller azokban az üzemekben, ahol »Rapid tox« traktorvontatású gép áll rend* kezésre. A rendelkezésre álló rathion tartalmú szerek közül az ső permetezésekhez Ekatox 20, E. i permetezőszereket kell használni, permetezéseket úgy kell végreha ni, hogy Ekatox 20-ból terme egységenként réteges pajzstetűfe: zés esetén 4,5 dkg, gyengébb fér, zés esetén 3,7 dkg, E. 605-ből pedig 1,5 dkg hatóanyag jusson a fa teljes bepermetezésére. Borsózsizsik Ez az ormányos bogár csaknem minden községünkben károsítja a borsó magját és lerontja a minősé­gét. Ha nagyobbarányú a pusztítása, a borsó sikeres termesztését lehetet­lenné teszi. A nőstény virágzás fo-„ lyamán a borsó hüvelyeire rakja pe1( téit és a belőle kikelő lárva a magb: fúrja magát. A mag csíráját a lárva, csak kivételesen sérti meg, tehát túl­nyomórészben csírázóképes marad. A borsó magjában bábozódik. Ha a mag cséplés után 14 napon belül zsi- zsiktelenítés alá kerül, akkor a zsi­zsiket megöljük és ebben az Időben a mag értékét nem rontja jelentéke­nyen. Tehát igyekezzen minden termelő a borsót aratás után öt napon belül elcsépelni és a zsizsiktelenítŐ gáz­kamrával ellátott körzetekben az aratástól számított 14 napon belül- zsizsiktelenítetni. Horváth Gyula agronómus Mindenkit érdekel — Német tánclemezek az üzletek­ben. A hangszer szaküzletekben megkezdték a legújabb német tánc­lemezek elárusítását. A lemezgyűj­tők 60 000 kitűnő lemez közül válo­gathatnak. így a lipcsei rádió köz­ismert számai is kaphatók. — A Vadásztölténygyár most mu­tatta be a kereskedelemnek 5 plusz 1% csöves Diadal elnevezésű új rádió;'' ját. A készülékkel igen jól lehet ad;’ , ■sokat venni. A szakemberek sikerült1 konstrukciónak tartják és előnye az, nogy ultra-rövidhullámú adások vé­telére is alkalmas. Az új rádió a harmadik negyedévben kerül forga­lomba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents