Somogyi Néplap, 1957. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-26 / 173. szám

Péntek, 1957. július 3S. SOMOGYI NÉPLAP GÖRÖG JÁNOS TÜNDÖKLÉSE ÉS BUKÁSA , Ellenforradalom Somogybán Körülbelül egy hónapja, amikor a menve —■ Körülbelül egy hónapja, amikor a meqye termelőszövetkezeteinek el­nökei nagy mezőgazdasági értekezletre készültek és megtudták, hogy oda készül, sít fel akar szólalni Görög János, a somogytúrl volt termelőszövet­kezet volt elnöke is, kijelentették: — Ne próbáljon közénk jönni, mert ki­verjük onnanl . .. Görög János így nem kapott meghívást az értekezletre. Az olvasó, aki nem ismeri e nagy ellenszenv okát, talán meglepődik. Nem így az, aki hallotta felszólalását október 19-én, a »Somogyi összege­zés« vitáján és különösen nem, aki — mint a somogytúriak is — ismeri múltját és falubeli tevékenységét. Tekintve, hoqy ekörül az ember körül igen nagy a találgatás, sokan nem Ismerik kártevő cselekményeit, s mivel szereplésének értékelése fontos tanulságokat rejt magában, e cikkünkben fellebbentjük a fátylat róla és a sorr-ngytúri körülményekről, őszinte képet tárunk a megye dolqozói elé — mindnyájunk okulására. A történet dióhéjban Görög János kertészeti szakembert 1955 őszén, ötszöri börtönbüntetéssel a háta mögött, majd az egész ország végigvándorlása után a somogytúri Uj Somogy Termelőszövetkezet élé­re állították a felső szervek. A tsz a dolgozók munkája folytán fejlő dött. Eközben azonban az egyszemé­lyi vezetés, a vagyon felelőtlen ke­zelése, az emberek véleményének fi­gyelmen kívül hagyása, a párt és állami vezetők lejáratása következ­tében elégedetlenség és bizonytalan­ság ütötte fel a fejét. Ehhez járult még Görög János októberben elmon dott két lázító beszéde — mire a szövetkezet feloszlott, a volt elnök pedig a falu politikai fejévé válto­zott. Az ellenforradalom leverése után boltos leit, s ilyen minőségben árdrá­gítás, valamint további bomlasztó tevékenysége miatt bíróság elé ke­rült. A bíróság felmentette a bom- lasztás vádja alól, s igen kismérté­kű pénzbürtevéssel sújtotta spekulá­ciós tevékenységéért. Az ítélet álta­lános meglepetést keltett, hisz sok­kal kisebb hibákért vontak felelős­ségre egyszerű embereket. Ezt a tényt érzi Görög is, mert mindenáron védekezik, miközben másokat vádol, a felsőbb szervek ke­gyeit keresi, a pártba is be altar lépni, csakhogy menedéket találjon súlyos vétkei következményei elől. E pillanatban el+űnt a megyéből — valahol a fejleményeket várja. Most pedig tiszta vizet öntünk a pohárba. íme Görög János, ezek so­mogytúri és megyei tevékenységé­nek köve' kezménvei... istállóba vezették a szarvasmarhá­kat. Az az igazság, hogy a közös ve­tés nem akart menni — a járási ki­küldöttek álltak oda a vetőgép mel­lé. Az első ősz bajait, a közömbös­séget, a nemtörődömséget újabb javaslattal igyekezett a járás meg­szüntetni: indítványozta, hogy Wal­ter István parasztból lett szövetke­zeti vezető helyett fogadják el el­nöknek Görög Jánost, aki akkor egy másik tsz agronómusa volt. Görög János az új elnök Király Ferenc, a Fonyódi Járási Tanács elnöke személyesen készítet­te elő a talajt az új szövetkezeti ve­zető fogadására. Beszélt az emberek­kel Görög szakértelméről, kertészke- dési tapasztalatairól, dicsérte annak szervezőkészségét, magyarázta a ve­zetésre való rátermettségét. A járási párt- és tanácsvezetők szavának nagy hitele volt a faluban. agronómusoktól tanulták meg, hogy a különféle növényfélóknek mikor, f mennyi és milyen fajta műtrágyái! kell adni ahhoz, hogy a lehető leg-!* nagyobb terméssel hálálja meg a föló! a dolgos kezek szorgalmas munkáját < Bizony, mindezt a munkásosztály! adta a túriaknak. ( És mit fizetett ez a szövetkezet az* államnak? Az adógabona egy részét! és néhány hízott sertést beadásba. A! többi terményt viszont szabadon ér-J tékesítette. ' ^4 Tavasztól őszig »Ha együtt vagyunk a szövetkezet­ben, lássunk hozzá egy akarattal a munkákhoz« — ez a jelszó vált az em berek cselekedeteinek rugójává ta­vaszra kelve. A kezdeti közömbös ségen úrrá lett a szervezettség szül­te törekvés. Mindhárom brigád azon(» volt, hogy túltegyen a másikon. A(i brigádvezetők minden este összeültek ,i és az agronómussal megtanácskozták (i az elmúlt és következő nap munká-|l ját. Az elnökre csupán a kertészet irányítása hárult. Gyönyörű, gondo-, zott volt egész határuk — érdemes i lett volna filmre venni és példaként mutogatni országszerte. Az emberek ( egyre inkább magukénak érezték az, »enyém, tied, övé« helyébe lépett | »miénk«-et. Büszkén kalauzolták vendégeiket viruló szántóföldjeik dűlőútjain. Látogatókban Kaposvár, Barcs, Iharosberény, Csurgó, Balatonföldvár, Marcali. Lazítás a párt, a kommunisták, a nép hatalma ellen. Kommunisták bántalmazása, bebörtönzése, ha­lállisták készítése. Fegyveres harc szervezése a szovjet csapatok ellen. A proletárdiktatúra hatalma ellen szervezkedők élén a nép ellenségei: csendőrök, horthysta katonatisztek, volt földesurak, kulákok álltak. Ezek szervezik a nép ellenségeit, börtöntöltelékeket, szabadítják ki a börtönökből a gyilkosokat a tolva­jokat, a bebörtönzött ellenforradal­márokat. Uszító, lázító, hazug ál­hazafias jelszavak, amely mögött a saját érdekeik védelme húzódik meg. Leváltják a kommunista ve­zetőket, s helyükbe a magukat nagyhangon — önzetlen hazafi­nak — hirdetett ellenforradalmárok ülnek. Támadás a termelőszövetke­zetek ellen. Kulákok és cimboráik a fő hangadók. Ezek támadnak a termelőszövetkezetek, a nép által választott tanács vezetői ellen. Leváltják a tanácsok vezetőit, törvénytelenül visszahívják a nép által választott tanácstagokat. Né­hány nap alatt rengeteg anyagi és erkölcsi kárt okoznak. Tobzódnak a bűnben, s acsarkodnak a koncon. Ez jellemzi tevékenységüket. Az ellenforradalom leverése után sem szűnik meg népellenes tevé­kenységük. Tovább folyik az uszító röpcédulák gyártása, telefirkálják a falakat népellenes, pártellenes jelszavakkal, leszaggatják a kor­mány, a párt plakátjait. Meg akar­ják akadályozni a rend, a nyuga­lom helyreállítását, az élet, a mun­ka megindulását. Sztrájkra, sza­botázsra uszítanak. Ezt a tevékenységüket mutatja be az MSZMP Megyei Intézőbizott­sága által kiadásra kerülő könyv, amely az ellenforradalom Somogy megyei tevékenységét ismerteti. Dokumentumok, röpcédulák, felhí­vások, jelentések, követelések, az ellenforradalmárok vallomásai, hi­teles jegyzőkönyvek bizonyítják, hogy az ellenforradalmárok itt So­mogybán is a nép hatalma ellen, a proletárdiktatúra megdöntésére törtek. A könyv augusztus második felében jelenik meg. MINDENRE KITERJED A KOMMUNISTÁK FIGYELME Mivel kezdjék? Ez a kérdés fog­Ti---j • * A szövetkezet életének egy éve Ötvenöt nyara a szövetkezés első szárnypróbálgatásának ideje ebben a faluban. Az eladósodott gazdák is­merték föl elsőkként azt az igazsá­got, hogy egymagukban nem tudnak boldogulni. Ök alakították meg az első szövetkezetét, az Augusztus 20 Tsz-t. Hozzájuk csatlakozott a ta­nácselnök, postamester, pedagógus, italboltos is. Nem volt vonzóereje ennek a közösségnek. Az agrárpro­letárok, meg a középparasztok kö­zül hárman külön, az Uj Barázdába tömörültek. A járási brigád örömmel nyugtázta a fejleményeket. Kár len ne elhallgatni, hogy a szervezési módszerekben volt kivetnivaló is. Bírságolást helyeztek kilátásba azok­nak az embereknek, akik nem jöt­tek volna el a tanácsházára késő es­ti órákban, szövetkezeti ügyben. Éj­nek idején is el-ellátogattak a pa­rasztok otthonaiba a tsz-szervezők. Előfordultak tehát hibák is, de fő­leg kezdetben. Később azonban így vélekedtek a még kívülállók: »Azo­nos volt eddig is az életünk; ha már létrejött két közös gazdaság, mi se járjunk külön úton, hanem alakít­sunk egy harmadik szövetkezetei így is tettek. A falu lakói a szerve­zés ballépéseit ma is elítélik, ugyan­akkor viszont tisztelettel beszélnek azokról a járási vezetőkről, akik tü­relmesen magyarázták a párt helyes politikáját, a szövetkezés előnyeit. jam. i-jciiogciioK Dein ugycinis így aztán 1955 októberében az Uj eléggé bővelkedtek: négy megye tsz- Somogy élére került Görög János, elnökei jöttek ide tapasztalatcseréreff1 ..­Kíváncsian várták a túriak, mit ho- egy alkalommal. Régi szövetkezetirt3 ioztatto a Balatonboglari Szőlő­zott agyában, szívében ez az új em- vezetők számára is volt hasznos mon-í,®Tmel° Állami Gazdaság kommunis- ber. Szaktudásáról először csak sza- danivalója ennek a fiatal közös gaz-rtalt’ amr5?r összegyűltek a pártszer- vakban tett tanúbizonyságot: nem daságnak. A túriak nem titkolták aztivfze., ujjaalakításara. Feladat, ten- szűnt meg hangoztatni magas iskolai a szándékukat, hogy néhány év alatt im,va„ rengeteg volt a november vé- végzettségét. Aztán, hogy közelebb utolérik, megelőzik az országoshírű \6®n °t taggal újjáalakult pártszer- férkőzzön a földek dolgos népéhez, barcsi Vörös Csillagot. E szép ered-£vezet el0“- minduntalan fajtájának nevezte a mények elérésében természetesen i. . parasztságot. Nagy igyekezettel vet- része volt Görög Jánosnak is. A si-i Megszüntetni a párfellenes te át a tanácstól az ekkor már meg- kerek azonban nem egy ember, ha-i hanauldtot kezdődött falu-villamosítás ügyét, nem a közösség erőfeszítésének tu-i « Ennek a sikeres befejezéséért — meg lajdoníthatók. j Legfontosabb feladatnak a nártal kell hagyni — fáradhatatlanul har- Az ellenforradalmi vihar megcsap- Jlenes8 hangulat megszüntetéséi tar­colt levélben, telefonon, vagy szeme- ta az Uj Somogy Tsz-t. Október 2f-5tották . A 8munkSTcs ^elybe a lyesen a járásnál, megyénél, sot or- en - a »Somogyi összegezés« kapós- $gazdaság ellenforradalmárai - Ró- szágos fórumoknál is. Ezeit tartja van vitájának harmadnapján — fa-^ Sándor volt csendőrtiszt Urbán még ma is magát az a tévés nezet lugyűlést tartott Görög János. Itt fel-iIstván __ is befészkelték magukat Somogyturon, hogy Görög János vil- olvasta 19-i, kaposvári felszólalását, iazt terjesztette- »nem kell ide párt’ amely - sajnos - a kaposvári vitániszervezet) majd ml intézkedünk«. És sem talalt visszautasitasra. »A gyen-iintézkedtek is Természetesen úgy gebb tsz-ek sze mennek majd, de a^hogy ők maguk jól járjanakj a ko~: mienknek meg kell maradnia, mivel fmunisták pedlg elkerüljenek a gaz erre a szövetkezetre sok pénzt for- 4) ciaságból. dított az állam« — mondotta. Beszé-i , . de többi részének azonban az lett a5, ,. ez * a kommunistáié mun- ! hatása, hogy eluralkodott a kilépésig p^a,f^^rJja^^^kástanácsban lévő lamosította a falut. A merész és távlati tervek embe­re volt. Leginkább a kertészetet tar­totta szívügyének — ehhez értett a legjobban. Az eredeti tervet úgy mó­dosította javaslatára a tagság, hogy 11 hold helyett 30 holdba került ta­vasszal konyhakerti növény. Serken­teue vúóton mMgósította Izembe- 1 hogy «•“*»■«'« » f munkástanácsban Só ncket r&ssri&sÄ Három kicsiből egy nagy szövetkezet 1955 szeptemberében Somogytúr szövetkezeti község lett. A mezőgaz­dálkodással élethivatásszerűen fog­lalkozó családok közül 3 maradt az egyéni sorban. Mintegy kétszáz csa­lád a három szövetkezethez tarto­zott. Szóba került a tagosítás dolga A határ különböző részein más és más a talaj minősége, ezért nem tud­tak megegyezni, hogy melyik szövet­kezetnek, hol alakítsák ki a tábláit. A nézeteltérések, ellentétek megelő­zésére javasolta a járás: olvadjon egybe a három közös gazdaság. Az egyesülés demokratikusan ment vég­be: először mindegyik vezetőség, majd mindhárom szövetkezet taggyű­lése, végül pedig az összes tsz-fag összevont, közös értekezlete vitatta meg és határozta el az egyesülést, így lett a somogytúri Uj Somogy Tsz a megye második legnagyobb terme­lőszövetkezete. Elkészült a forma, a keret, amelyet szövetkezeti tartalommal kell meg­tölteni. Hozzáfogtak a bevitt állatok összegyűjtéséhez — három nagyobb reket a kertészet létrehozására Többször hangoztatta, hogy csupán néhány évet akar ebben a községben dolgozni. Ám, hogy itteni működé­sének maradandó emléke legyen,, e rövid idő alatt el akarta készíttetni a tsz minden szükséges gazdasági épületét. Ha ellenvetésre talált, ma­gyarázott, érvelt, soha ki nem íogy­------—rt tdályozta a párt erősödését. Sokat, l en egyetlen jozangondolkodasu, e o f nagyon sokat kellett beszélgetni az relátó ember sem emelte tel a sza fem,berekkei; megmagyarázni mit vat- \akarnak a kommunistáik és mit akar­E gyűlés és beszed merlege ese Gak az ellenforradalmárok. A mun­nem a szándék a donto az ,e , ykástanács ellenforradalmi tevékeny­kelésnél a lényég az, hogy mi t- ségének ellenére a kommunisták a következménye. Az adott kot jmunkaja napról napra eredménye- ménye-k csupán magyarázzak, iseDb lett. Egymás után alakultak-----------------— •"»“ nem mentik Görög szónoklat^ zmeg a pártalapszervezetek a gazdá­vá a szóból a vezetőségi- vagy koz- káros voltát. Mert cafolhatatlan ie y>Jsdg különböző üzemegységeiben: g yűléseken. Szándékától soha nem hogy október 21-e után ielwini0 t #lengyeltótiban, Kislakon, Péntekhe- áilt el. a rend a somogytúri szövetkeze ea-#iyen ds a gazdasag központjában is Akadozva, kelletlenül, imme ammc Jegyre emelkedett a pártba lépők szá- dolgoztak az emberek, s maga az el-J Ma már 7? kommunista tartozik .nők is tapasztalhatta, milyen vo i gazdasag pártszervezetéhez. Tíz (tottan ment a betakarítás ismetelt- ■ -­szorgalmazás, buzdítás ellenére is. Az ellenforradalom aztán csakha­mar beérlelte a széthúzás október 21­___________ én elhintett magjait. Egyre-másra h itellel beadási áron vásárolta meg követelték a tagok az elnöktől és a az Uj Somogy ezt az abraktakar- vezetőségtől, hogy osszak szét az mánvt Ugyancsak állami hitelen egész termést, a szövetkezet minden vett sertésekkel etették fel ennek a vagyA munkástanács' méT^I négy vagonnyi kukoricának egy re- 1fezétPmeebénította az ei-lberben hozott egy olyan határozatot, szét. Mintegy 40 darab anyakocából az állam - . - t ide aJ»nem számít ki mennyit dolgozik, álló sertéstörzset kaptak, hitelbe. f^?^ segíteég, pedig most igazán ^meg ^ kell kapnia a havi nyolcszáz norrtr pr»í<lr<iArt 1 Az állam segítsége Pártunk és államunk egy percre | sem feledkezett meg erről az új sző- | vetkezetről. Lehetővé tette, hogy a beadási kukorica 1955 őszén itt ma­radjon a faluban: az államtól kapott | w ___ycu Loz/tti v tíze tel t olyan elvtársat is felvettek a párt­iba, akik az MDP-nék nem voltak Jtagjai. Mindenkinek 800 forint Második legnagyobb feladatuk Jvolt a munkafegyelem megszilárdí­darab szarvasmarhához és azok ta­karmányához ugyanúgy jutottak hoz­zá. A tagok által hozott állatok el­lenértékének negyed részét ki kellett fizetni? Hitelt folyósított az állami bank erre a célra, sőt munkaegység előlegre is. A falu villamosítása, az ötven férőhelyes marhaistálló és ugyanakkora befogadó képességű sertésriaztató építése, a tíz holdnyi I nagy szükség lett volna rá. Mihez kezd Görög? Ebben az időben az egész falu az osztozkodással volt elfoglalva, össze­gezték a munkaegységeket, számba vették a termést, s mindent szét­hordták a hevenyében készített i forintot«. Nem is kellett más a gaz- idaság néhány dolgozójának. Késve Í munkahelyükre, korán eltávoztak, igen sok volt az igazolatlan mulasz­tás. Ez az intézkedés kihatott a gaz- Idaság egész munkájára. November jll és 15 között a kifizetett munkabér (mögött semmi munka nem volt. A (munkástanács intézkedése mintegy ,___, - — -------v« nuiuiaK a Hevenyében készített ki-\ _ mmt®gy s zőlőföld rigolírozása is több száz- osztási jegyzék alapján. A földek J 9® 00.° iormt kart okozott a gazda­ezer forintjába került a Magyar Nép- egy részét bevetették, a többi vető-isa°na • , .... köztársaságnak. Tehát nem volt fu- magot elosztották. Ugyanezt tettékf_oi.Z,,e...e” -e Í5tt.a k0mmunlstak' kar a mi államunk, amikor arról volt a takarmánnyal is. Részletes, alapos, f?ak harc^ssStoÄ a szó, hogy a somogytúri parasztok az egész gazdasági év hű tükörképét^SesTtménSe^t e^tT togy lerakhassák közös gazdaságuk alap- mutató zárszámadás nelkül kmrultek^J.^^j^ jatt, amely alapokra néhány ev alatt a *------- kapja meg bérét. I Á kommunisták munkájáról i jait, amely alapokra néhány év alatt szorgalmas, együttes munkával a jó­lét és megelégedés otthonát emel­hették volna. Ekkora gazdaság természetesen nem lehet meg gépek, szakemberek nélkül. Annyi traktort küldött ide a gépállomás, amennyire éppen szük­ség volt. De ide irányította egymás után a legjobb mezőgazdászait is, akik gazdálkodni tanították az Uj Somogy tagjait. Az ő magyarázó sza­vuk nyomán honosodott meg a túri határban a borsó, a hibridkukorica amely 140 mázsa tengerivel és ezer forintos címerezési jutalom­mal gazdagította a szövetkezetét; a Kolbay-féle ikersoros kukoricaterme­lési, a hfeiy ___j.t.u. elési módsze­r ek propagandistái voltak az agronó­a magtárak, megannyi boglyává ap rózódtak a szalma- és szénakazlak. Nincs tehát termelőszövetkezet — ! nem kell elnök sem. Ez a helyzet új feladat elé állítja Görög Jánost. Nem sokáig tétlenkedik: boltos lesz a föld­művesszövetkezetben. Ezt a szakmát folytatja — némi »ártúllépéstől« sem visszariadva — néhány hónapon át. Közben azonban egyre többen kezdik őt okolni a történtek miatt. A megyei szervek képviselői is ala­posan szemére vetik viselt dolgait. Gondolkodóba esik és határoz: ker­tészeti szövetkezetét verbuvál össze. Karácsony másnapján szűkebb körű gyűlésen hozakodik elő terveivel. Itt van Takács József tanácselnök, Kiss József (alsó), Sz.ihó Béláné, Szabó V, Imosné, Feh :e és mások. Ta- és hazatér­- coltak a munkafegyelem megszilárdí­tásáért, azért is harcoltak, hogy a dolgozóknak visszaállítsák régi mun­kakedvüket. A munkástanács hely­telen intézkedésének leleplezésével sikerült megszilárdítani a munkafe­gyelmet. A kommunisták, a KISZ- isták a gazdaság majd minden terü­letén ott vannak, s példát mutatnak a munkában. Idős Horváth János, Tóth Ferenc KISZ-titkár, Várjeczki József, Fátyol Lukács, Szabadi Jenő, Ivanics János, Horváth Imre, Tóth István, Tóth Ferenc kommunisták jártak és járnak most is az élen a fegyelmezett munkában. Az elmúlt hónapokban bérrende­zést hajtottak végre a gazdaságban. Átlagosan 15 százalékkal emelték a dolgozók bérét. Ezzel sikerült fokozni a gazdaság dolgozóinak munkaked­vét. Szívesen, Örömmel dolgozik min­denki, s ha a munka megkívánja, nemcsak nyolc órát, hanem 10—12 órát is dolgoznak naponta. Két-háromezer forint nyereségrészesedés A kommunisták, a gazdaság veze­tői figyelemmel kísérik a jó munkát végző dolgozókat, s azokat jutalom­ban részesítik. Idős Tánczos Mihály a sertéstenyésztésnél végzett hosszú időn keresztül szorgalmas, lelkiisme­retes munkát. 204 darab malacot el­letett, s ebből 203-at felnevelt. Jó munkájáért a gazdaság vezetői két­hetes ingyenes üdülésre küldték, ezenkívül kapott 500 forint pénzju­talmat is. A gazdaság vezetői úgy tervezik, hogy a dolgozók év végén keresetük arányában nyereségrészesedést kap­janak. Ez munkásonként 2—3000 fo­rintot tesz majd ki. De lesz olyan munkaterület is, ahol 5—7 ezer fo­rint lesz a nyereségrészesedés. A kommunisták most ennek érdekében tevékenykednek. Azt magyarázzák a dolgozóknak, hogy a nyereségrésze­sedés csak akkor érhető el, ha a ter­veket nemcsak teljesítik, hanem túl­teljesítik. S a gazdaság dolgozói meg­értik ezt. Azon dolgoznak, hogy a gazdaság az évet ne veszteséggel, ha­nem nyereséggel zárja. Szalai László — VIT ünnepi megnyitójáról a Budapesti Filmstúdió kiküldött mun­katársai rendkívüli riportfilmet ké­szítenek, amelyet még augusztusban bemutatnak a filmszínházak.- A július elején Belgrádban foly­tatott magyar—jugoszláv kereske­delmi tárgyalások egyik megállapo­dása alapján a rijekai kikötő fej­lesztése és az ezzel kapcsolatos to­vábbi kérdések megbeszélése céljából pénteken Biró József, a NIKEX Kül­kereskedelmi Vállalat igazgatójának I vezetésével négytagú bizottság uta- A kommunisták amellett, hogy har- | zott Belgrádba. _ __________________ v uuusne, r en :e m usok, hogy minél okszerűbben és! nakodnak, vitaticoznak V.O 11 CL Í-^A OCT 1 “ eredményesebben működjék ez a I nek. A járáshoz és megyéhez eljut e fiatal, nagy szövetkezet. Azt is az | »nemes kezdeményezés« híre. A valóság azonban másként fest. Dolgozni kezdenek a »kertészeti szö­vetkezet tagjai«. Káldi János, Móró Lajos, Tóth Imre és mások kézhez kapják azon melegében az »osztalé­kot«, azaz a napszámdíjat. Görög Já­nos hiába hivatkozik a járási ta­nácselnök állítólagos utasítására, a tsz volt pénztárosa, Androsovits Je­nő nem volt hajlandó fizetni. De se­baj — keresett a tsz teherautója, s a pénztárkönyvbe be nem írt ösz- szegből futja az 1500 forintos nap­számra. Ne részletezzük tovább: szövetke­zeti cégér alatt magánkertészet létre­hozásán mesterkedett Görög. Aki ke­resztezte számítását, annak nem va­lami szép jövőt jósolt. A kertészet tulajdonosát — aki ragaszkodott jo­gos földjéhez — szövetkezetellenes­nek kiáltotta ki. Király Ferenc já­rási tanácselnököt pedig nemrégiben feljelentette, illetve megrágalmazta, mivel nem segítette őt a kertész­szövetkezet - - CJváT a maszek vállal­kozás létrehe__-U'-in. C sákvári János—Kutas József (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents