Somogyi Néplap, 1957. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-04 / 154. szám
AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 154. szám. ÄRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1957. július 4. FEKETE FOLT ESETT A FEHÉR KÖPENYEN fi gabonabetakarítás sikeréért írta: Molnár Imre megyei főagronómus való búsát Öreglakon lekerülő termést cséplés után gondosan kitisztítják, helyszínen íémzá- rolják és majd a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és egyéni gazdák vetőmagszükségletének kielégítésére fordítják. PALI BETYÁR SÍRJÁNÁL TOTÓ TÁJÉKOZTATÓ J A termésről, meg a „csajkameséről“ Vágják a búzát a kaposvári Szabadságzászlóban A negyvenötös évet követő választásokon nem volt olyan gyűlés, ahol ellenfeleink szóba ne hozták volna — természetesen a kommunisták elleni agitációs érvként — az úgynevezett »csajka-rendszert«, mármint hogy a kommunisták ezt is be akarják vezetni. Ez jutott eszembe, amikor a kaposvári Szabadság- aászlió elnöknője, Kovács Mátyásné arról dicsekedett: milyen hasznos, okos dolog aratás idején a tagok közös étkeztetése, vagyis a közös konyha megszervezése. Mert náluk megvan. Egy akarattal szavazták meg. Legfőképpen az asszonyok örülnek ennek. Főzés helyett arathatnak, több kéz jut a mezőre. Aztán a közös konyha mindössze két asszonyt köt le. Hetvenre főznek. Kalóriadús táplálékot kíván ez az erőtszívó aratás. A közösből kisebb gond' a konyha ellátása. E célra két jókora disznót hizlaltak meg, mindennap szerepel hús az étrendben. Tele gyomorral, jó erőben lévő testtel könnyebb elviselni a forróságot, a megfeszítő munkát. Teljes szívvel dolgozik az egész tagság. A gabonatáblák most inkább ha- sonlítnak békés hadszíntérhez. .Egv kombájn, két kévekötő aratógép — egyet a tsz saját Zetorjával vontat — és nyolc kasza- pár vágja a rendet, takarítja be az aranysárga kalászokat. Bő esztendő köszöntött az idén a tsz-re. Az egyik négyholdas tábláról 69 mázsa őszi árpát mértek a kombájn után. Volt olyan rósz, ahol 20 mázsával fizetett az őszi árpa minden holdja. Örömteli várakozás közben aratják az 50 holdnyi búzát. Szakértő szemek vizsgálódásai szerint az egyik 36 holdas búzatáblán kevés híja lesz a holá'an- kénti 20 mázsás hozamnak! Ez holdanként pénzben közel ötezer forintos jövedelem, csak a szemtermésből. Ahol a gép nem boldogul, ott a kézi kaszáké a szó. A felgereblyézett tarlókon megkezdődött a buktatás. Van ok az örömre a Szabadságzász.lóban!-a-f Elutazott a Pjatnyickij-együttes A nyári mezőgazdasági munkák legszebb, de egyben legnehezebb része a gabona aratása, betakarítása. Ennél a legkisebb mulasztás is nagymértékben csökkentheti kedvező terméseredményeinket. A kezdet kezdetén már túl vagyunk. A termelő- szövetkezetek, egyéni termelők és gépállomások az idén sokkal szervezettebben végezték el az őszi árpa aratását, mint az elmúlt évek bármelyikében és az egész év fáradságos munkájának gyümölcsét igyekeztek veszteségmentesen betakarítani. A szintén bő termést ígérő búza, rozs, tavaszi árpa jelenleg olyan érési fokot ért el, amiből arra lehet következtetni, hogy egy-két napon belül megkezdődik az általános nagy aratás, melytől nagymértékben függ, hogyan lesz az ország ellátva kenyérrel, hogyan biztosítja a termelő saját és családja szükségletét, megélhetését. Tudott dolog és már régen kialakult gyakorlat, hogy a búzát viaszérésben, a rozsot teljes érés előtt, a tavaszi árpát sárga-érésben kell learatni. A kombájnaratásnál az ún. kombájn érési idő (az előbbi érési fokhoz viszonyítva kissé érettebb gabona) a legalkalmasabb, amikor veszteség nélkül a legjobb minőségű gabonát takaríthatjuk be. Az ilyen érési fokon aratott gabona adja minőségre és mennyiségre a legjobb termést. Mégis évről évre visszatérő hiba, hogy megkésve kezdjük el a gabonák aratását és sok esetben az aratás vége felé ennek következtében nagyobb a szemveszteség. Elsősorban a termelő érdeke, de nagymértékben népgazdasági érdek is, hogy a megtermelt gabonából minél többet takarítsunk be, a veszteségek minimálisra csökkenjenek, amit kétségtelenül az aratási idő leghelyesebb megválasztásával tudunk biztosítani. Igen nagy segítséget tudnak adni az aratás-cséplésben a kombájnok, aratógépek, amelyek leveszik a munkák egy részét az emberek váilairól. Az egész világon évről évre nagyobb szerep jut a gépeknek. Azt hiszem, elég, ha a nyugat-németországi példákra hivatkozom, ahol az utóbbi hat esztendőben a kombájnok száma és az azokkal learatott területek nagysága több mint négyszeresére növekedett. Vannak jó példák erre nézve a mi megyénkben is. A barcsi Vörös Csillagban a gabonaterületnek mintegy 90 százalékát aratják gépekkel. A biihönyei Szabadság Tsz kalászosainak több mini 80 százalékára kötött gépi aratási szerződést. Termelőszövetkezeteink nagy része igény- beveszí a kombájnokat és különösen a kévekötő-aratógópekeí. Eridéig a gabonaterületük 64 százalékán kötöttek gépi aratásra szerződést. Ez jelentős, de ha munkaerőhelyzetüket és a nyári egyéb munkák végzésével rájuk háruló feladatokat és a rendelkezésre álló lehetőségeket vizsgáljuk, akkor szükséges, hogy még péí szerződések’: el biztosítsák a gépek kihasználását, az aratás zavartalan menetét. A gépállomások gépi kapacitása lehetővé teszi azt is, hogy egyéni termelők részére is végezzenek aratást. Ilyen irányú érdeklődés és szerződéskötés különösen azok részéről indult meg, akik az elmúlt évek során elismerték a gépek hasznos munkáját. A gépi aratás kifizetődő nekik is, hisz sok esetben a kézi betakarítás folytán szemveszteségből származó kár nagyobb mérvű, mint amennyibe a gép, a kombájn munkadíja kerülne. A kombájnok és aratógépek üzemeltetését jól meg kall szervezni: előre ki kell jelölni a megfelelő területeket, gondoskodni kell a gépek tervszerű működtetéséről, munkaerővel való kiegészítéséről. Az aratást követő egyik igen fontos talajmunka: a tarlóhántás. Ennek elmulasztása kárként kihatásaiban később jelentkezik. A tarlóhántással elsősorban gyomirtást végzünk, de megteremtjük a jobb vízgazdálkodás révén a későbbi talajmunkák végzésének feltételeit. Több száz traktorunkkal és a sok ezer fogattal megfelelő szervezés és tervszerűség mellett idejében elvégezhető a tarlóhántás. Ezzel egyúttal megtesszük az első lépéseket a következő év termés- eredményeinek biztosításához is. Ezért az aratást kövesse a tarlóhántás és a másodnövények vetése, különösen a zöldtrágyázás céljait szolgáló csillagfürt és egyéb hasonló növényé. A zöldtrágyával gazdagítjuk talajaink termőerejét. Különösen pedig az alacsony állatsűrüséggel rendelkező vidékeken humuszban gazdagítjuk a talajokat. Nem szabad elhanyagolni a takarmányozási célokat szolgáló másodvetésű növények termelését sem, mert az olcsó zöldtakar- mányozással az állattenyésztés jövedelmezőségét segítjük elő. A gabona behordását az évek során kialakult kölcsönös segítség igen eredményesen viszi előbbre. Hasznos segítséget nyújthat a betakarításhoz a gépállomások több száz vontatója. A behordást úgy kell irányítani, hogy a községbe beosztott cséplőgépek folyamatosan dolgozzanak. Az aszlagok összerakásánál be kell tartani a tűzrendészeti előírásokat. A cséplőgépek munkáját mind a gabona, mind az aprómag eséplésénél ellenőrizni kell. hogy azok veszteség nélkül, folyamatosan dolgozva, a legnagyobb teljesítményeket érjék el. A nyári munkák gondja a termelőszövetkezeti tagok, a gépállomás! dolgozók és egyéni termelők váílain nyugszik. A termelés biztonságosabbá tétele, a földhasználat rendezése, a szabad értékesítés, a tsz-ek védelme, a begyűjtés eltörlése folytán a termelés egész menete megváltozott, mely kihatásaiban a terméseredményekben is megmutatkozik. Megszűnt a begyűjtés, azonban a központi készletekre továbbra is szükség van, ezért a termelők gabonafeleslegeiket ajánlják fel az állami felvásárló szerveknek. A kedvező értékesítési lehetőségek mellett a termelőszövetkezetek részére a nagyobb gabonatételek és az egyöntetű minőség miatt minőségi felárat fizet az állam. A jó termés feltételeit nemcsak az egész év fáradságos munkájával és hasznos befektetéseivel kell biztosítanunk, hanem az aratás, betakarítás veszteségmentes elvégzésével is. Tőlünk függ, mennyivel tudunk több gabonát adni népgazdaságunknak. Aratják a vetőmagnak Az öreglaki Kertimag Termeltető Vállalat gazdaságában szerdán délelőtt befejeződött a 30 hold őszi árpa cséplése. Annak ellenére, hogy a leggyengébb talajba került ősszel a vetőmag, mégis holdanként 14 mázsás átlagtermést értek el. A cséplés befejezése után a gazdaság két kévekötő-aratógépével hozzáláttak a búza aratásához. A 70 holdas Bänkuti 1204-es fajta igen jó termést ígér, holdanként 16 mázsás átlagra számítanak. Erről a területről Időrabló goodatlanság Kedden délután három óra. A miklósi Búzakalász Tsz árpaföldjén egy kombájn dolgozik. Vezetője gyanús zörejt észlel a gép belsejében, s menten leállítja a motort. Rövid, mélyreható vizsgálat következik és Pávlisz József máris elkészül a diagnózissal: a kalászátejtö és az utánrázó eltört. A kombáj- nost nem éri váratlanul a baj, négy nap óta — az aratás kezdetétől fogva — kínlódik ezzel a sérült részszel, toldozgatta, foldozgatta a belső szerkezetet, üggyel-bajjal igyekezett a lemezeket együttmaradás- ra bírni. Pávlisz József három nyáron át ezen a gépen ült. Ismeri e bonyolult szerkezet minden összetartó csavarját, számontartja, mikor mije romlott el. Tavaly pl. ugyancsak a kalászátejtőre volt panasza. A kombájnos bízott abban, hogy egy év alatt megjavítják ezt a hibát. Csalódott. A gépjavításra nem hívták meg őt, akinek ezen a nyáron is együtt kell lélegzenie ezzel a kombájnnal. Pedig a kezelőnek ott kellene lennie saját gépe szétszedésénél, gyógyításánál, összerakásánál. Vagy legalább a véleményét, javaslatát vennék figyelembe a szerelők. Ezt az elvet szem elől tévesztették a Tabi Gépállomáson. És most itt a következmény: tétlenül áll ez az aratócséplő. Pávlisz József meg mérgelődik. Héttőn személyesen felkereste a tarlón az igazgató és a f&mező- gazdász, s ígérték: kedden délre kiküldik a szükséges alkatrészt. Az ígéret beváltásának határideje lejárt... Pedig de meg kellene ragadni minden munkára rendelt percet! Délután már a zicsi egyéni gazdák várják az árpaföldön. Nem szabadna elkótyavetyélni a gép iránt egyre erősödő bizalmat... Nagy felelősség nyomja a gépállomási vezetők vállát, különösen az aratás-cséplés idején, Min? den módon szervezzék meg a pót- alkatrész helyszínre szállítását! Ne rabolja el hanyagság, felületesség, gondatlanság a drága időt! Szalonnasütés nyárson, borpince látogatás a siófoki Idegenforgalmi Hivatal túraműsorában A siófoki Idegenforgalmi Hivatal a Balatonon üdülő vendégek szórakoztatására a százszínű magyar tenger, valamint annak környéke csodás szépségeinek megismertetésére változatos és vidám túra-programot dolgozott ki. Ebben a programban szerepel többek között a Balaton körüli kétnapos utazás, a nevezetességek megtekintése. Ezek közül azonban a legizgalmasabb és legvidámabb a kőröshegyi pincelátogatás. A túrán részvevő vendégek megtekintik Kőröshegy nevezetességeit, többek között az akasztóhegyet, ahol az 1850-es években a futóbetyárokat akasztották. Ezután ellátogatnak az egyik legjobb borral rendelkező pincéhez, itt mindenki kap egy szelet szalonnát és azt saját magának kell nyárson megsütni. Az izgalmas szalonnasütés után mindenki elfogyasztja saját »főztjét« és utána megkezdődik a borkóstolgatás, s vidám tánccal fejezik be a napot. Az Idegenforgalmi Hivatal ezt a legkedveltebb túra-programot minden héten megismétli. Csaknem hathetes, nagysikerű magyarországi vendégszereplése után szerdán délelőtt elutazott Budapestről a Pjatnyickij-együttes. Búcsúztatására a Nyugati-pályaudvaron megjelentek Péter János, a kulturális kapcsolatok intézetének elnöke, kulturális és művészeti életünk számos kiválósága. Ott volt a budapesti szovjet nagykövetség több tagja is. A. P. Kovaljov nagykövetségi tanácsos vezetésével. Péter János, a kulturális kapcsolatok intézetének elnöke búcsúztatta a vendégeket, majd Pjotr Kazmin, az együttes művészeti vezetője mondott köszönetét. Az együttes vezetői és tagjai számtalan virágcsokrot kaptak a búcsúztatásukra egybegyűltektől. MEC/RAZÓ EMLÉKEZÉS Százan, százötvenen nitenék fel. Mert a ke- tét jelentette a két bá- szorongtak a teremben, gyetlenkedés és gyalá- tor harcos számára, s nem tudom. De azt zat oly nagytömegű talán szerencséjüknek, mondják, ennyien ~so- megnyilvánulása talán egy-két jóakarata em- ha nem gyűltek még sohasem fordult elő ily bernek köszönhették, össze a Taszári Tiszti rövid idő alatt... hogy ma ismét fegy Klub rendezvényére. Két katona ül a kis vérrel a kézben védik Feszült csend volt, s asztalkánál. Ismerjük a nép államát. Ember- egy kicsit a múlt évi őket, sokat olvastunk telenség, kínzás és október borzalmainak róluk, láttuk képeiket, gyötrelem jutott e na- levegője érződött. Ka- Az egyik Bertha Somo- pon a kommunista vétónál, tisztek és csa- gyi Lajos, a másik dők osztályrészéül. De ládtagok \ emlékeztek Könczöl Sándor, a ismét kisütött a nap. két szenvedő részvevő Köztársaság téri párt- S Taszáron, ahol a fiaelbeszélése nyomán. S ház védői. Beszélgetni tál katonák újból es- ez így még hitelesebb, jöttek, hogy elmondják küt tettek a nép védel- még megrázóbb, mint Taszáron is borzasztó mére, együtt érzett ve- könyvekből olvasva... élményeiket és kérdé- lük a hallgatóság is. Rövid órák, percek sekre feleljenek a Kérdések és válaszok emléke pergett le a részvevő pontosságával, hangzottak el, s a re- hallgatók előtt, de hitelességével. pülősök befejezésül mintha évek, hosszú Október 30-a az élet megajándékozták né- idő eseményeit eleve- és halál közti átmene- pünk hű fiait. Gyerekek a somogygeszti parkban
