Somogyország, 1957. június (2. évfolyam, 126-148. szám)
1957-06-19 / 141. szám
staerda, 1991. júliiis 1*. SOMOGYOKSZÄG 8 BALETTVIZSQA A SZÍNHÁZBAN A Kaposvári Balettiskola éwégl tinházi bemutatóját láttuk vasárap este. A múlt évihez hasonlóan ezúttal »■telt ház« nézte végig a — talán icsit zsúfolt és hosszú — de szeijetgyönyörködtető műsort. Kicsi próságok és nagyobbacska fiúk, láyok bemutatkozása volt ez az elődás a közönség előtt. S egyúttal bionyíték a tanárnő, Merő Béláné gész évi fáradságos, áldozatos mun:á járói. A. gyermekek bájukkal, természe=s egyszerűségükkel már az első llanatban megragadták a nézőt, e sok tapsot váltottak ki táncaik, '.ozgásművészetben elért fejlődéik és nem utolsó sorban a ruhák, íelyekre igen sók pénzt áldozhatak a szülők. Ügyetlenségükben is kedvesek, iájosak voltak az óvodai kép szeeplői. (Kár, hogy mindig a, színfal nögül »dirigáló« tanárnénit nézték, ; az előadáson is tőle várták taná•sot a további lépésekhez). Az első cépben (Karnevál a királyi kastélyjan) ugyancsak a kicsik kényszeríették tapsra a tenyereket. Különöen a kéményseprők és porcelániba>ák tánca, valamint Merő Zsuzsa megkapó Japán tánca aratott sikert. Az első képet befejező hatásos Magyar táncot Valder Anikó és Orbán Csaba adta elő rendkívül ügyesen. (Erre még visszatérünk.) Felhők, nap, ibolyák, fecskék, különböző madárkák és virágok jelmezébe bújt apróságok tarka, színes forgataga táncolt a színpadon a »Hófehérke az erdőben« című második képben. Különösen erre a részre értendő előbbi megjegyzésünk: zsúfoltnak, Indokolatlanul hosszúnak tartottuk a gyermekek sokszor ismétlődő (s ezáltal unalmassá vált) táncát. Még akkor is fenntartjuk véleményünket, ha a rendezők az iskola minden tagjának szerepeltetésére törekedtek. (Bár sokan több szerepben is táncoltak). Talán Borsos Ilonka Kígyótánca és a Nap, Kelemen Márta arattak joggal a legnagyobb sikert. Nagyobbak adták elő, s kidolgozottabban a második rész Hamupipőkéjét. Itt úgyszólván minden részlet: a Quadril és Gavott, Kelemen Márta, Merő Nóra, Pomezsánszky Judit, Bőd Margit és Farkas Judit keleti tánca, Kellner Judit spanyol tánca, a hóvihar és a korcsolya tánc egyaránt elismerést, dicséretet érdemel, s közönségsikere is felülmúlta az előbbit. Valóban élményt nyújtó és kimagasló volt a műsort lezáró Elvarázsolt hattyúk előadása. A táncjelenet minden mozzanata elmélyült tanári munkáról, s a növendékek sokat ígérő tehetségéről regélt. Csak a két főszereplőt: Merő Máriát a Hattyúleány és Kellner Juditot a Herceg megszemélyesítőjét emelnénk ki, akik — táncuk alapján úgy érezzük — az iskola legtehetségesebb tagjai. Nem ünneprontásként, de meg kell jegyeznünk: a sok ismétlés sem az iskola nívójának, sem a növendékek fejlődésének nem használ. Hogy a tavalyi záróvizsga egyikmásik műsorszámát megismétlik — ez még érthető. De hogy ugyanazokkal a szereplőkkel (mint pl. Valder Anikó és Orbán Csaba esetében), ez illúzióromboló, s úgy érzi az ember, mintha ők, s a többiek ismételték volna az »osztályt«. Ez több műsorszámra is vonatkozik. A színházi bemutató mégis sikeres volt, színeiben, táncaiban gazdag s Merő Béláné megérdemelten kapta növendékeitől a sok, sok virágcsokrot... — ri — APRÓSÁGOK irágAllotta a szerelmet — GYILKOLT A Mississippi állambeli Natchezber egy garniszállóban átvágott, nyakkal holtan találták Estelle Hurst 39 éves prostituáltat. A nyomozás megállapította, hogy a gyilkos James Guy, 25 éves gépkocsivezető. A kihallgatás során a sofőr bevallotta, hogy a lány a kialkudott három dolláron felül még kettőt kért. Ez hozta annyira dühbe, hogy kést rántott. SIMPANZ a repülőgép iORMÄNY ÄNÄL A Detroit és Cansas City közt közekedő repülőgépen egy csimpánz kizabadult ketrecéből. Előbb ide-oda tgrált a gépben, majd helyet foglalt másodpilóta ülésén. Állandóan zemmel tartotta a vezető pilótát — lei természetesen nem mert hozzályúlni, nehogy valami bajt csináljon - és minden mozdulatát pontosan itánozta. Csak a leszállás után tógák el ismét a csimpánz-pilótát és árták újra ketrecébe. ieklamok az Ókorban A reklám nem a modern kor találmánya, amint azt sokan gondolnák. Az őskori ásatások mutatják, hogy már annak idején is elterjedt szokás volt. így például az ősi Pompejiben képek és domborművek szolgáltak hirdetőtáblaként egyes éöületek homlokzatán. Egy ilyen dombormű például ké* férfit ábrázol boros amphorával. Ez tehát nyilvánvalóan vendéglő fölött lógott. A kecske képe tej kereskedést jelentett. Egy házon a következő feliratra bukkantak: »Dioqenes instructor«, mellette egy dombormű különböző szerszámokat örökített meg, tehát az egy építész cégtáblája lehetett. Az ormányában mécsest tartó elefánt az ókori szálloda ielképe volt. Egy másik vendéglő homlokzatán szép sonkákat véstek köbe. Oda Pompeji polgárai bizonyára falatozni tértek be. I SZEXUÁLIS BŰNÖK VISZIK iomlAsba Amerikát? Nem annyira a kommunizmus feíyegeti az Egyesült Államokat, mint nkább a szexuális erkölcstelenség — Alapította meg Billy Graham, ismert litszónok. a New York-i Madison iquare Gardenben tartott nyilvános irédikációjában. Szerinte a szexuális jűnök több nemzetet pusztítottak el, nint minden más bűn együttvéve. Vmeriika is áldozatul eshet ennek. A szónok heves szavakkal osto■ozta az amerikai lapokban megjelelő tisztességtelen képeket és a női ■uháakodásban megnyilvánuló szabatosságot. FELROBBANT AZ ELEFANT TIZENHAT SEBESÜLT FendH’/ü!' szerencsétlensáq történt a római vásár előkészületei során a qnmipavilon előtt. Több munkás azzal volt elfoglalva, hogy felfújjon egy hatalmas gumielefántot, amikór a gumiállat hatalmas dörrenéssel szétpukkadt. A szerterepülő, vastag gumidaraboktól tizenhat szeméi» megsérült. Tizenhármat közülük kórházba kellett szállítani 5 — 25 napig tartó sérülésekkel. A gumi elefántot egyébként hidrogénnel fújták fel, s a szerteömló gáz lánqra lobbant, úgyhogy vásár tűzoltósága csak nagy erőfeszítéssel tudta elejét venni nagyobb szerencsétlenségnek. HOGYAN LEHET LESZOKNI A DOHÁNYZÁSRÓL? Sophia Loren olasz filmsztár kijelentette, hogy önhipnózis segítségével abbahagyta a dohányzást. Elmondotta, hogy »Desire under the Elms« című hollywoodi filmjének felvételezése közben sokkal többet döhányzott, mint azelőtf. Elhatározva, hogy véget vet ennek, éspedig azt a módot választotta, hogy lefekvés előtt ismételten emlékezteti magát aira, hogy másnap nem fog dohányozni. CENZÚRA A KASZÄRNYÄBAN Az angol hadügyminisztérium a minap döntést hozott, amelynek értelmében a katonáknak a jövőben kaszárnyái szemlék esetén le kell szedniök szobájuk faláról a kevéssé felöltözött nők képeslapokból kivágott képeit, ezzel szemben állandóan ott tarthatnak maximum két családi képet. Ezt a határozatot egy parlamenti felszólalás következtében hozták, amelyben a képviselő szóvá tette, hogy egyes tisztek csak a királyi család képeit engedik kitenni. 123 ÉVES ASSZON! JUGOSZLÁVIÁBAN A boszniai Komarani faluban él Jugoszlávia legidősebb asszonya. A 123 éves Kosza Bijelics 1834-ben született. Ezt a török megszállás idején kiadott töröknyelvű hivatalos okmánnyal bizonyítja. A matuzsálemi korú parasztasszony egészen 110. életévéig rendszeresen elvégezte ház körüli munkáját, sőt a mezei munkákból is kivette részét. Elmondta, hogy soha nem járt orvosnál. BU RGON Y AEMLÉKMC NÉMETORSZÁGBAN Kevesen tudják, hogy a burgonyának is emeltek már emlékművet, mégpedig Németországban. A Braunlage és Tanne közötti úton egy Oberhartz nevű helység mellett hatalmas gránit emlékmű áll a következő felirattal: »1748-ban ezen a helyen ültettek kísérletképpen elsőizben burgonyát. A burgonya már jóval előbb, vagyis 1588-ban eljutott Németországba, de csali mint Amerika növényvilágának ritkaságát ismerték. A burgonyafogyasztás a harmincéves háború idején terjedt el, amikor a háborús pusztítások következtében nagy volt az élelmiszerhiány. NÉGY IKERPÁR EGY KETTŐS ESKÜVŐN A cambridgeshirei Wisbech egyik templomában a napokban kettős esküvőt tartottak, amelyen 4 ikerpár vett részt. A két menyasszony és a két vőlegény is iker volt, sőt az egyik koszorúslány az egyik vőfély, a másik koszorúslány pedig a másik vőfély ikertestvére volt. TIZENKÉT ÉV UTÁN KERÜLT ELŐ A HÁBORÚS BŰNÖS A »Journal d‘Oriont« című lap athéni tudósítója Jelentette, hogy а görög fővárosban letartoátattak egy Max Mertem nevű német állampolgárt, aki a második világháború alatt a hitleristáktól megszállt Görögországban Szaloniki katonai parancsnoka volt. Max Mertem a háborús bűnösök listáján szerepelt, mert katonai parancsnoki minősegében bűnrészes 6S6 görög és zsidó ki végeztetésében és sok rablásban. Max Mertem a háború után Nyugat-Berlinben ügyvedeskedett. Most egy perrel kapcsolatban kellett Görögországba utaznia, hogy ügyfelét képviselje. Úgy látszik, azt hitte, hogy ma már nyugodtan elutazhat egykori gyilkosságainak színhelyére . . . Csalódott. A görög népnek jó az emlékezőtehetsége. így lett az ügyvédből háborús bűnös vádlott. Könyvheti üdvözlet a Vöröshadsereg úti könyvtárból A perzselő napsütésben szemem az ünnepi könyvhét plakátján pihen: »Köszöntjüik olvasóinkat a könyvhét alkalmával«. Kit köszöaitsön a Vöröshadsereg úti könyvtár olvasói közül? Talán első osztályosainkat, akik ez éviben lettek először önálló olvasói könyvtárunknak? Vagy a nagyobbacska tanulóimat, (kik nap mint nap felkeresik a könyvtárt és viszik haza képes könyveinket? Köszöntőm őket is, de talán nem leszek igazságtalan, ha először Krampák Józsi bácsit és családját köszöntőm aZ ünnepi könyvhét alkalmából és a róluk való megemlékezéssel köszöntőm a sok-sok olvasó Józsi bácsit. Ki is a mi kedves Józsi bácsink? Ismerkedjünk meg vele: Szikrázó hófuvásos napon találkoztam vele először. A telepre menteim, ahol általános iskolai előkészítő tanfolyamot vezettem. A messziről világító kis ablak mögött 14 telepi munkás 25—50 közötti férfi és nő várt rám. Szeretettel és szorgalommal gyúrták az írás-olvasás — szerintük — nehéz mesterségét. Józsi bácsi volt köztük a legszorgalmasabb. Mégis azt hittem, hogy a sikeres vizsgával vége a nagy igyekezetnek. Nem lett vége. Két éve, amikor a Vöröshadsereg úti könyvtárfiók megnyílt, első olvasóként és igen kedves ismerősként Józsi bácsit köszönthettem először. Hosszú pedagógiai működésem alatt e tanítványom könyvszere tétének örültem a legjobban. Meséskönyvet kért, tündéreset,; királynőset. Hosszan válogattunk a könyvek között. Minden könyvre mohó örömmel csillanták fel szemei, melyek csak hónapok óta szántottak a betűsorokban. Legközelebb a »Világszép nádszálkisasszony«-t kérte. A könyv ki volt kölcsönözve. Józsi bácsi csak akkor nyugodott meg, mikor megnyugtattam, hogy legközelebb biztosan megkaphatja a kért könyvet. Néhány nap múlva két szekérrakodás közben kerékpáron sietett be a könyvtárba, de a könyv sajnos még nem érkezett be. Józsi bácsi olyan keserveset sóhajtott, mintha valami nagy veszteség érte volna. Ezt a könyv utáni sóhajt, azt a kis szomorúságot a meg nem kapott könyvért köszöntőm most Józsi bácsinál és a többi Józsi bácsiknál. A Somogyi Ünnepi Könyvhét alkalmával köszöntjük kis olvasóinkat, kiket már fiatalop a könyv szeretetére nevelhetünk és köszömtjük felnőtt olvasóinkat, kikben1 kissé megkésve, érett fjérffikorban, asszonykorban lobbant lángra a könyv szeretete. Magyari András tanár 4. sz. könyvtár vezetője Toppó János volt az első medikus orvosdoktor Kaposvárott Somogy megye közegészségügyi helyzetéről már 1719-ből vannak feljegyzések. Ebben az időben Szigetváron — mert akkor is Somogyhoz tartozott — évi 100 forint fizetéssel alkalmaztak egy orvosdoktont. Azelőtt csak borbélyok, de leginkább kuruzslók és javasok működtek. Kaposvárott 1737-ben, kétszázhúsz évvel ezelőtt szervezték meg az első fizikátusi állást. Toppó János medikus orvost választatták meg évi 500 forint fizetéssel, akinek a lakása a vármegyeházában volt. Nyolcvan évvel később szerveztek egy második fizikátusi állást évi 400 forint fizetéssel. 120 évvel ezelőtt a megyében öt orvosdoktor, 19 magiszter, 3 civilis (obirurgus) és két nem diplomás orvos működött. Azóta hatalmas változáson ment keresztül Somogy közegészségügyi helyzete. Ma már korszerűen felszerelt, 1300 férőhelyes megyei kórházában, több betegotthonában és két önálló kórházában, Marcaliban // Késő délután. Azt hinnéd, ilyenkor elcsendesedtek már az iskolák, öt óra elmúlt és a kicsik, a délutánosok is rég hazamentek. És ha betévedsz a néptelen iskolaudvarra, ilyenkor, tanévzárás előtt néhány nappal, azt látod, hogy csak. látszólagos a néptelenség. mert bent a széles folyosókon, a tantermekben még a késő délután óráiban is zajlik az élet. Itt, ahova útunk vezetett, a Sétatér utcai általános iskolában, egyik teremben rajzkiállítás készül, az alsó épületben az úttörőcsapat Jöző-szakköre vizsgázik. Egy harmadik teremből énekhangok szűrődnek ki, a tanévzáró ünnepség tábortűzi műsorát próbálják a gyerekek. Az időnként megelevenedő udvaron pedig kipirult arcú kislányok sietnek át szebbnél szebb virágokkal megrakottan. A tanulók — jólsikerült vizsgák után persze — az elmúlt tanévet virággal, énekszóval, tábortűzzel akarják búcsúztatni. A fizikai előadóteremben egyelőre a rajzkiállítás rendezése folyik, két tanár vezetésével. Rajzok, kézimunkák, agyagtárgyak , össze-visszasága fogadja itt a váratlan látogatót. De mint az egyik falon már látható, minden helyére talál. Ceruzarajzok, vízfestett csendélet-kísérletek, tanulmányvázlatok. Bár még kialakulatlan a kiállítási terem képe, az bizonyos, szép összefoglalója lesz a tanulók rajzban, ceruza- és ecsetforgatásban tett előrehaladásának. Van azonban itt más érdekesség is, ami nem a szorosan vett tananyag eredményes elsajátításáról »árulkodik« kedvezően. Itt láthatjuk az úttörő modellező és rádiós szakkör munkáit is, karcsú kis gépeket és fülhallgatós rádiókészülékeket. Igaz, némelyik rádiót nehéz szólásra bírni, de ha mégis megszólal türelmes keresgélés után, van öröm és megelégedettség. Kopog a kalapács. Egyre több rajz takarja a falakat. Nem lábatlankódunk itt sokáig, hiszen ott lent a konyhában is érdemes körülnézni. Vass Arvádné, a szakkör vezetője fogad bennünket és az a huszonkét gazdasszony-jelölt, aki ma itt vizsgázik. Közöttük nem kevesebb, mint öt, ötödikes kislány. Kint is erősen fűt a délutáni nap, itt háromszoros a hőség, nehezen fő a gulyáslevesben a hús. Ha nem tartóztatnának a kis gazdasszonyák a gulyásleves ínycsiklandó illata és a tálakban sorakozó pogácsák mosolygása, bizony sietnénk innen. Székkel kínálnak, s végül, amikor már beszélgetünk, észre sem vesszük az elviselhetetlen meleget. Elmondják, hogy nem régóta működnek, de máris sok hasznos tudnivalót sajátítottak el. Egyiküknek sem okos problémát egy egyszerűbb ebéd magfőzése, ha édesanyjuk nem ér rá. Persze, nem kell mindjárt ünnepi, többjogásos ebédekre gondolni, ők is ott kezdték főzési tanulmányaikat, ahol valamikor kislány korukban az anyukák — a paprikáskrumpli és krumplileves készítésénél. Csak ezután jöttek a »bonyolultabb« feladatok, végül a mai »vizsgatétel«, a gulyásleves- és pogácsakészítés. Nevetve mondják el, hogy ma beállított három fiú azzal, hogy ők meg akarják tanulni a főzést, mert évzárás után Pécsre mennek négynapos kerékpártúrára. Bográcsuk ugyan van, de nincs főzési tudományuk, s a bogrács üresen vajmi keveset ér a kerekezés után. Kérésükre ott maradhattak tanulni. Ott is lábatlankodtak jó ideig, aztán illa berek, egyenként megszöktek. — Majd jönnek, ha kész lesz az ebéd! — mondja egy nevető arcú kislány, a gazdasszonyjelölt к között a legkisebb, a 11 éves Marika. Valóban így történik. Míg küldöttség megy meghívni az igazgatóhelyettes Pista bácsit, meg a még itt található tanárokat, előbukkan a három szökevény szakács-jelölt. De büntetésből nem kapnak a vizsgamenüből. Igazán sajnálhatják pedig, mert a kislányok remekeltek! Nem kell agyonkinálgatni senkit. .Jól vizsgáztak az úttörőcsapat gazdasszony szakkörének tagjai. Nekik nem lesz probléma ebédet főzni a nyári táborozás napjain. Egy pillantás az órára, észrevétlenül telt el az idő. Már nyolc óra. Lassan elcsendesednek a zajok. Nem kopog már a kalapács, a tisztára mosogatott főzőedények, fakanalak pedig pihenhetnek a jövő tanévig. Alkalom sincs megköszönni az estebéddé avatott vizsgaebédet a szakácsnőktől. Elnéptelenedett az iskola. Holnap reggelig. Mert holnap újra kezdődik a készülődés, a sürgés-forgás egy iskolaév méltó búcsúztatására.-L i-és Lengyeltótiban gyógyítják a betegek százait. Az orvosok száma eléri a 280-at, melyből vidéki körzeti orvosként 108 működik. Mosdós községben korszerű iskolaszanatórium is van és a körzeti orvosi rendelők hálózata küzd a dolgozók egészségének megvédéséért. Barátnők egymás között — Azt mondod, hogy szakított veled? ügy látszik, mégsem olyan hülye, mint gondoltam. Rossz volt a fordítás Egy vállalat vezetőnője külföldön járt, s hazaérkezte után ■— szokása szerint — maga főzte meg a vasárnapi ebédet. Férjének azonban sehogysem ízlett az étel. Végül megkérdezte: — Mondd kérlek, micsoda étel ez? Egy kitűnő francia eledel. — Hm, hm — csóválta a fejét a férj — és ki fordította le neked a receptet? Kíváncsi feleség Ketten beszélgetnek. — Semmi kifogásom nem lenne a feleségem ellen, ha nem lenne anvnvira kíváncsi. — De hiszen én másnak ismerem őt. — Rosszul ismered. Tizenötödike után csaknem minden nap megkérdezi, mikor hozok haza már egy kis pénzt. Megoldás Ernest Hemingway a tninap részt vett egy ősbemutatón. Ja közepes színvonalú előadás első felvonása után Hemingway el akarta hagyni a színházat. — De Ernest, ezt neijn tehetjük meg, hiszen szabadjegyet kaptunk — igyekezett őt visSzatartaijii egyik barátja. Hemingway leült. Alig. folyt azonban' néhány perce a májsodik felvonás, ismét feláüt. — Most meg hová mégy? — kérdezte barátja. Mire Hemingway csendesen íp" felelt: — A pénztárhoz... Megveszem a jegyeket Hát érdemes volt? Thalberg, a híres zongoraművész szinte a végkimerülésig játszott egyszer Ferdinánd császárnak. A nagy igyekezetben még a verejték is kiütött homlokán. Ferdinand azonban újabb és újabb ráadást követelt. Végre magához intette Thalberget és így szólt: — Kedves Thalberg, nálam már sok művész játszott, de egyik sem ... — Ó, felség — hebegte Thalberg, mélyen meghajolva. —... de egyik sem izzadt úgy, mint maga — fejezte be a császár,
