Somogyország, 1957. június (2. évfolyam, 126-148. szám)
1957-06-19 / 141. szám
4 " SOMOGIORSZAG Szerda, 1957. június 19 Szilárdítsák 'meg a munkafegyelmet 1 Az elmúlt napokban hírt adtunk arról, hogy a Somogy megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál munkaverseny bontakozik ki, amelyet rövidesen nyilvánosságra is hoznak. Azt is megírtuk, hogy a vállalat a legjobban fejlődő vállalatok közé tartozik a megyében. Igen, a vállalat az ellenforradalom leverése óta szép eredményeket ért el. Persze ez nem ment könnyen, s hogy ma ezekkel az redményekkel büszkélkedhetnek, abban igen nagy szerepük van a vállalatnál dolgozó kommunistáknak. Sok feladat állt a kommunisták előtt Január közepén alakult meg a vállalatnál hat taggal a pártszervezet. Sok feladat állt a kommunisták előtt. Erősíteni a pártszervezetet, megszüntetni a párt iránti tartózkodó hangulatot és segíteni a termelést. Ebben az időben a termelés igen nagy probléma volt. Anyag- és energiahiány akadályozta őket, de akadályozta a munkát az is, hogy a vállalatnál új bérezési rendszert vezettek be. Október előtt darabbérezés volt az üzemben, s ezt a józanul gondolkodó dolgozók helyesnek tartották. Az ellenforradalom következtében itt is megváltoztatták a bérezési rendszert és bevezették az óraberezést. A kommunisták ezt az első pillanattól fogva helytelenítették és felemelték ellene szavukat, mint ahogy felemelték szavukat a józanul gondolkodó, becsületes dolgozók is. Visszatérés a darabbérre Azt látták az üzem dolgozói, hogy az órabér bevezetésével nemcsak a termelés csökkent, hanem keresetük is. A forgácsoló műhely dolgozói kérték elsőnek a darabbérezés visszaállítását; s nyomukoan a többi üzemrész is. A darabbérezés visszaállítása után szinte napról napra emelkedett a termeles, nőtt a dolgozók kereste, s ezzel együtt termelési kedvük is. Az elmúlt évben egy munkás 8 200 forintot termelt egy hónapban, míg 1957 januárjában csak 4 663 forintot. Amikor visszaállították a darabbért februárban, a munkások egy havi termelése már elérte a 6 700 forintot, áprilisban ez 8 491 forint lett, májusban pedig 8 856 forint Természetes, ahogy nőtt a termelés, úgy emelkedett a munkások keresete is. A vállalat munkásainak januári átlagkeresete 1279 forint, a februári 1560, az áprilisi 1758, a májusi pedig 1842 forint. Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy helyes volt a munkások határozata, amikor követelték a darabbérezés visszaállítását. A darabbérezés visszaállításának eredménye az is, hogy a Gépjavító Vállalat első negyedévi tervét 109,3 százalékra teljesítette. Nem volt a vállalatnál bóralaptúllépés, s az első negyedévben 107 000 forint nyereséget értek el. Jó munkájukat bizonyítja az is, hogy május havi tervüket 130,3 százalékra teljesítették. A kommunisták munkájáról Eredményesen folytatták a kommunisták munkájukat a párt erősítéséért, a párt iránti tartózkodás megszüntetéséért is. A pártszervezetnek ma 17 tagja van az üzemben. A párt erősítése mellett a darabbér visszaállításáért folytatott harc közben arról sem feledkeztek meg, hogy a munkában való példamutatással is élenjárjanak. Két kommunista termelési eredménye: Lukács József lakatos május havi tervét 174 százalékra teljesítette, keresete 2254 forint volt, Kocsis István lakatos 165 százalékot ért el május hónapban, s 2083 forintot keresett. A KISZ szervezet feladata Április 21-én 19 taggal megalakult a vállalatnál a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Nagy kedvvel láttak a fiatalok munkához. Tervükben bál rendezése, annak bevételéből közös balatoni kirándulás is szerepel. A KISZ fiatalok közül többen, mint pl. Molnár Ferenc marós és Nagy József esztergályos a munkában is példát mutatnak. Beszélni kell azonban arról is, hogy június első napjaiban 6 késés volt az üzemben, a késők között pedig négy kiszista volt. A késők nagyrésze olyan, aki helyben lakik. Arról is kell beszélnünk, hogy az éjszakai műszakban dolgozó egyik vidékről bejáró fiatal (nem KISZ- tag) elbújt aludni, csak hosszú keresés után találták meg. Ezek a példák arra kell, hogy felhívják a vállalat kiszistáinak figyelmét, hogy foglalkozzanak a vállalat fiataljaival, KISZ-gyűléseken, vezetőségi üléseken beszélgessenek a későkkel, a fegyelmezetlenkedőkkel és érjék el, hogy egyetlen kiszista, de a vállalatnál dolgozó egyetlen fiatal se érkezzen késve munkahelyére, munkáját pedig valamennyi fiatal példamutatóan végezze. Megszilárdítani a munkafegyelmet Uj munkaverseny bontakozik most ki a Somogy megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál. Helyes példájukat bizonyára majd a többi üzemek, vállalatok is követik. A Gépjavító Vállalat kommunistái számára nagy feladatot jelent a munkaverseny beindítása, de nagy feladatot jelent a munkafegyelem megszilárdítása is. Ezen a téren igen sok tennivaló van a vállalatnál. Hiszen június első hetében hatan érkeztek késve az üzembe, a délutáni műszakban dolgozó hegesztők pedig május utolsó napjaiban 22 óra helyett 19 órakor hagytak abba a munkát és távoztak el az üzemből. Igaz, ezért felelősségre is vonták őket. Az üzem dolgozói elmondják, hogy a vidékről bejáró munkásak egy része már fáradtan érkezik be munkahelyére, az otthon végzett mezőgazdasági munkák miatt. Persze azt senki nem tilthatja meg a vidéken lakó munkásoknak, hogy otthon ne dolgozzanak, de azt jogosan elvárják tőlük, hogy az ne menjen a termelő munka rovására. Miklós Ferenc elvtárs, a vállalat pártszervezetének vezetője, művezető sokat foglalkozott a dolgozókkal, beszélgetett velük a munkafegyelemről. Mégis úgy érezzük, ez nem elegendő. Azokkal a dolgozókkal, akik késnek, önkényesen abbahagyják a munkát, vagy egyéb más fegyelmezetlenséget követnek el, a pártszervezet foglalkozzon többet. A kommunisták és a KISZ-tagok fogjanak össze a vállalat becsületes pártonkívüli dolgozóival a munkafegyelem megszilárdítása érdekében. Érdemes, hiszen a vállalat már eddig is szép eredményeket ért el, s nem kétséges, hogy az új munkaverseny nyomán még tovább emelkedik a termelés, ezzel együtt a dolgozók keresete. Mindez azonban csak úgy valósítható meg, ha szilárd munkafegyelem lesz a vállalatnál. Szalai László — Sági József bolhói italból tvezető június 15-én feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, akik egy arany női karórát, egy arany pecsétgyűrűt, egy vastag arany karikagyűrűt és egy pár arany fülbevalót elloptak lakásából. A rendőrség megindította a nyomozást. Világszerte készülődnek a VIT-re Bolívia Az ország kerületeiben fesztivál- pályázatokat írtak ki. Nagy síké előkészítő bizottságok alakulnak, volt a népi zenei versenynek. Költészeti és festőművészet! VITEgyiptom A kulturális versenyek bizottsá- határozatot hozott a színművésze ga pályázatot írt ki a VIT-en részt- képzőművészeti és zenei csoporté vevő egyiptomi ifjúsági küldöttség versenyéről, himnuszának megírására. Ezenkívül India Az Asszan Tribun című lap jelentése szerint Madraszban megalakult az előkészítő bizottság. Elnökévé Randzsan ismert filmszínészt választották. A »-Bharat Juvak Szamadzs« nevű befolyásos indiai szervezet 41 delegátusát szándékozik kiküldeni a VIT-re. Ez a csoport művészekből, írókból, a diák-, munkás- ás parasztifjús képviselőiből tevődik majd öss: A szocialista ifjúsági szövetség taggal képviselteti magát a VI en. Az egyetemi színjátszó-egyl legjobb színészeit küldi Moszkvát 50 főből álló indiai balettcsoport részt vesz a VIT-en. Szudán Az országban mindenfelé helyi nagy művészeti versenyeket rend< fesztiválok voltak. A szudáni ifjú- a moszkvai VIT tiszteletére, sági szövetség kulturális osztálya Uruguay 38 amatőr labdarúgó csapat vesz tik, melyik csapat utazzék a moszl részt azon a tornán, amelyen eldön- vai VIT-re. ÖRÖKÖS KERESTETIK Egy egész jugoszláv megye lázba jött annak a mesés örökségnek a hírére, amely több mint 50 éve alussza álmát a londoni Nemzeti Bank páncélszekrényeiben és várja, hogy a törvényes örökösök kezébe kerüljön. Húszmillió fontsterling, azonfelül néhány gyár és lakóház keresi tulajdonosát, több mint 50 éve. Arról a hatalmas vagyonról van szó, amelyet Nikola Bisumic jugoszláv fodrász gyűjtött össze, aki feltalálta és szabadalmaztatta a hajnyíró gépet. A jugoszláv feltaláló, amikor 1906-ban meghalt, többszörös milliomos volt. A végrendelet pontosan megszabta, hogy a teljes örökség a rokonokat illeti, a lemenő és oldalági rokonokat, egészen hatod fokig. Az angol Nemzeti Bank azonnal összeköttetésbe lépett írig város bíróságával, ugyanis annak hatáskörébe tartozott Neradin falucska, Bisumic szülőhelye. Felleérték a bíróságot, keresse meg az örökhagyó családtagjait. Azonban minden kutatás hiábavaló volt. írig város bíróságának tagadó válasza 1914-ben érkezett meg Londonba, közölve, hogy a csalód tagjai közül senkit sem sikerült megtalál ni. Az első világháború után a Nemzeti Bank a londoni jugoszlác nagykövetséget kereste meg, ab ban a reményben, hogy sikerű' végre felkutatni Nikola Bisumic valamelyik örökösét. Az eredménj megint nulla volt. Alig egy hónappal ezelőtt vagyis a jugoszláv feltaláló halált után egy fél évszázaddal, a Politika című jugoszláv lap 1929. augusztus 15-i megsárgult száma — amelyben erről az örökségről ciki jelent meg — egy bizonyos Krs Ckarlovic kezébe került, ak azonnal úgy látta, hogy ő a örökhagyó egyik leszármazottja Ha mostanáig nem jelentkezet! örökös, ettől kezdve épp az ellenkezője történt. A vagyon igénylőinek száma már eléri a többszázat. Jogaik érvényesítése érdekében egymással szembenálló társulásokra léptek, s elhatározták minden eszközzel megkísérlik megszerezni a kincsnek legalább egy részét. Új módoii, friss erővel a kettős feladat vaióraváitásáért Д Megyei Tanács egyik terméPen a napokban egy tucatnál is több ember ülte körül az asztalokat. Ahányan voltak, annyi féle beosztásúak. Volt itt közgazdász, országgyűlési képviselő, statisztikusok, pártmunkások, agronomusok, valamennyien jó ismerői a falusi életnek, a falusi érzésvilágnaik. Amiért ma egybejöttek, az is sorsdöntő esemény. Egy dologról tanácskoznak, vitaznaK, s nena egymás szavába vágnak; a mezőgazdaság jövőjéről. Milyen úton-módon hozhatunk ki többet a földből, hogyan bontakoztathatjuk ki kellőképpen a szorgalmas somogyi parasztok értelmét és földművelő munkáját, gazdálkodását. Egy öntevékeny szakbizottság többhetes tanulmánya fölött folyik vita, vajon helyesen, melyreüatóan elemzi-e a mostani állapotokat, reálisan szabja-e meg a tervjavaslat a tennivalókat. Egyetértő es ellentétes nézetek is hangzanak el egy-egy kérdésről. A különböző vélemények összecsapásában az a nezet, álláspont győz, amelyik helyesebb, igazságosabb, amely a többség józan, meglontolt, helyeslő álláspontjával találkozik. A vélemények nyílt csatatere ez a terem. Nem kis dolgot, egy megye mezogazaasagának jövőjét latolgatják. Mindenki tudia. két vasat kell egyszerre a tűzben tartanunk az elkövetkezendő esztendőkben. 1. A jelenlegi birtokeiaprózódottság megváltoztatása az önkéntességen alapuló paraszti szövetkezés révén. 2. Az egész mezőgazdasági termelésen belül helyes arányok kialakítása mellett növelni az egységre jutó hozamokat és jövedelmet. Ezt a két feladatot úgy is mondhatnánk: felvirágoztatni a megye mezőgazdaságát. A vita rendkívül termékeny. Erezni belőle a felelősséget a múltért, a jelenért, a jövőért. Nem sza-Készül a megye mezőgazdaságfejlesztési terve bad többé elkövetnünk a tavalyi, azelőtti évekbeni hibákat. Szó esik az igazi lenini önkéntességi, fokozatossagi elvek maradéknélkúli betartásáról. Sási János elvtárs azt bizonygatja, milyen fontos, hogy a termelőszövetkezetek rendelkezzenek elsőrendű és jól jövedelmező közös állatállománnyal. A múltban is azokban a tsz-eköen volt magas az osztalék, ahol gondos állattenyésztés volt — mondta. Illés Dezső elvtárs a tanulmány egyes gyengéit bírálja. Körültekintöboen kellene elemeznie a kisárutermelő gazdaságok neiyét és szerepét a népgazdaságban. Sürgeti az új szövetkezeti törvény megalkotását. Az új árrendszerről szólva felhívta a figyelmet: szólni kell még most idejében, nehogy nem kellően meggondolt intézkedés lásson napvilágot a vágómariia és hízott sertés árának rendezéséről. A rossz intézkedés gazdasagromlást okozhat, gátolhatja a szarvasmarhatenyésztést. Dallag András elv.tái's azt elemezte, hogy a múltban nem vettük kellően ngyelembe a tsz-ek gazdasági helyzetét, teherbíró képességét. Az egyéni gazdának nem kellett befektetni a gazdaságba, meg volt az épülete, gazdasági felszerelése, míg a tsz-nek alakulás után menten istállókat kell építeni, mindjárt hitelre szorul. Ez pedig nem emeli a jövedelmet. Szóvá tette az elöregedő falusi parasztok problémáit. Mi történjék a család nélkül, munkaerő nélkül maradt öregek földjeivel, amit már nem bírnak megmunkálni. Szerinte az lenne a helyes megoldás, ha az állam megvásárolná az ilyentől a földet. Szintén, az előtte felszólaló'' Illés Dezső elvtárs által elmondottakhoz kapcsolódva, ő is egyetért azzal, hogy gondos, körültekintő elemzésnek, sokoldalú mérlegelésnek kell megelőzni a sertés es vágómarha árak szabályozásáról készülő rendeleteket. Vigyázni kell — mondta — nehogy csökkenjen a parasztok érdeK- loctese, anyagi érdekeltsége a sertés Hizlalás iránt. A minap Porrogszentkirályon jártamban betekintettem legaia ob húsz istállóba. Sírni lenetne azon, amit tapasztaltam: Gyönyörű, elsőrendű tenyeszuszoket kötném le a gazdak hizlalásra, vágásra, mert ez jouoan megéri, mint a tovaöotenyesztés. Ha így engedjük kipusztíiani az állományt, ne öeszéljunk az állattenyésztés íejiesztéséről. Növelni kellene a gazdák érdekeltséget, hogy legyen érdemes a tenyészüszők felnevelésével is foglalkozniuk. Beszelt a tejszövetikezeteikről, s a legelők, rétek víztelenítésének szükségességéről. Csupán ezzel kétszeresére növelhetnénk szálastakarmány bázisunkat a csurgói járásoan. — A mezőgazdaság fejlesztésének, a mezögazdasag átszervezésének legsürgetőbb íeltetele, hogy először is tegyük példamutatóvá a meglévő szövetkezeteket, a gépállomásokat és állami gazdaságokat. Ha ezek példamutatónk lesznek, megkönnyítik a nagyüzemú gazdalkoaasra való áttérést — mondta Deák János eivtárs. — Milyen szövetkezetei akarunk? — tette fel a kérdést Bőhm József elvtárs, majd így felelt: Olyanokat, amelyekben a parasztság kézzelfoghatóan tapasztalja, hogy a nagyúzem- Den kevesebb munkával jobóan élhet. Így azt mondja: érdemes a szövetkezetbe lépni. Mi kell a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez? Pénz, idő és türelem. A következő években a mezőgazdaság kapja meg a szükséges beruházásokat, s ne úgy, mint azelőtt. Hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy jómódú parasztokkal alakítsunk szövetkezetét, vagyis a régi, ezzel ellenkező káros, rossz elméletet és gyakorlatot nem szabad többé alkalmazni a szervezés során. Az átszervezés ütemét az ország mindenkori gazdasági helyzete szabja meg. A kisparasztok tudják, hogy az egyéni gazdálkodás nem lehet örökéletű, de bárminemű erőszak súlyos károkat okozhat. Milyen alapvető elveket, tételeket rögzítsen a szövetkezeti törvény? Mondja ki a mezőgazdaság szocialista átszervezésének törvényszerűségét. Tisztázza: mi történjék a föld tulajdonjogával a szövetkezetben. Szabja meg a szövetkezeti gazdálkodás rendjét, szervezetét, különböző formáit, s azt, hogy milyen támogatást ad az állam a szövetkezeteknek. Molnár Imre elvtárs, a megyei főagronómus is javaslatokkal járult hozzá a vitához. A mezőgazdaság elmaradottsága leküzdésének egyik fő módja a gépesítés. Nálunk még vaskerekű traktorokkal szántunk, növényápoló gépeink is korszerűtlenek. 30—40 éves, nagy munkaigényes cséplőgépeink vannak. Kevés az aprómag cséplésre alkalmas gép a megyénkben. Fel kellene újból állítani Somogybán az arankamentesítp állomást. Az állattenyésztésben az a legfőbb baj, hogy nem termelünk elegendő fehérjét tartalmazó takarmányt. Régebben megyénkben üzemelt egy halliszt-gyár. Aztán, említette, nagyobb figyelmet kell szentelni a helyes istállótrágyázásnak, talajjavításnak. Az állattenyésztésben körzeteket kellene alakítani tájegységenként. Qzirmai Jenő elvtárs kijelentette: nemcsak szocialista, hanem belterjes mezőgazdaságot akarunk teremteni, A szocialista átszervezés üteme és módja körül f< lyó vitához kapcsolódva hangsi lyozta, nem szabad türelmetlenéi ne к lennünk az átszervezéssel, mezőgazdaság átszervezése nem esc pán gazdasági kérdés, hanem pol tikai is. Az önkéntesség lenini éi telmezésétól nem térhetünk el, parasztoknak meghosszabbított gór dolkodási időt kell adnunk, hog megérjenek a szövetkezésre. De c nem jelentheti a másik végletet sen hogy nem használjuk ki a leheti ségeket. Igenis szükség van a példe adáson kívül a meggyőzésre, agiité cióra is. Szirmai eivtárs kifejtett* véleménye szerint a fokozatossá elvének alkalmazásával tehetsége a kettős feladat (ti. az átszervezi és fellendítés) egyidőben való meg valósítása. Sebők József elvtárs közgazdasój szempontból mérlegelte, hogy az o:i szág helyzete, a nép érdeke is meg követeli, hogy továbbra is segítsü az egyéni parasztokat termelésük ben. Igen hasznos, sokoldalú vit folyt a mezőgazdaság jövőjéről. »V: tatkozzunk, hogy helyes iránj szabjunk« — mondta Varga Káról országgyűlési képviselő vitazáró j£ ban. Józanság, megfontoltság, égés: séges légkör, mély felelossegerzet, helyzet reális értékelése — ez jeli« mezte ezt a vitát. Magamban a; gondoltam: bárcsak hallottták voln ezt a megye parasztjai, bizonyár azt mondanák: igen, jó kezekbe van jövőnk, sorsunk. Д tanulmány-anyagot a vit részvevőinek javaslata alap ján újból átdolgozzák, s rövidese eljuttatják a legilletékesebbékhezfalu népéhez is. Csak ennek alapja készítik el majd a megye véglege hároméves és a további 15 éves tá^ lati mezőgazdaság-fejlesztési tervé V. .
