Somogyország, 1957. június (2. évfolyam, 126-148. szám)

1957-06-15 / 138. szám

SOBiuGÍORSZAO ______________________________________^^^^j^ombab^l957^úniu^^E^^ A kiilüg'jminiiztérluiii szóvivőjének sajtótájékoztatója Gyáros László rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Külügy­minisztérium szóvivője pénteken délelőtt sajtótájékoztatót tartott a külföldi és a hazai újságíróik részére. A szóvivő sajtótájékoztatójában az alábbi kérdésekre válaszolt: — A Népakarat június 2-i száma kö­zölte, hogy tárgyalások folynak egy magyarországi üzem felállításáról, amelyben Franciaországban gyártott al­katrészekből autókat állítanának össze. Szolgálhat-e a Külügyminisztérium szó­vivője részletekkel és közölheti-e, hogy «milyen stádiumban vannak a tárgyalá­sok? — Erancia részről valóban lop­tunk ilyen javaslatot, amelyet jelen­leg a magyar szakértők tanulmá­nyoznak. Végleges állásfoglalás még nincs ebben az ügyben. Kormányunk •a kölcsönös előnyök alapján minden­kivel hajlandó kereskedelmi ügyletet kötni. Ebben az esetben is az dönti el állásfoglalásunkat, hogy a szak­értők szerint számunkra is hasznos lesz-e egy ilyen szerződés megköté­se. — A legutóbbi időben elterjedt hírek serint Mao Ce-tung még ez évben ellá­togat Európába. Van-e kilátás arra. hogy Magyarországra is ellátogat? — Remélem, hogy igen. Népünk és kormányunk nagy örömmel fogad­ná, ha Mao Ce-tung elvtárs európai útja alkalmával bennünket is meg­látogatna. Mao Ce-tunig a nemzet­közi kommunista mozgalom legta­pasztaltabb vezetői közé tartozik. Számunkra felbecsülhetetlen segítsé­get jelentene a vele folytatott köz­vetlen eszmecsere. Személyében a nagy kínai nép vezetőjét üdvözölhet­nénk hazánkban. A kínai nép már korábban is, de különösen a múlt év októberi ellenforradalom leverése után, igen nagy segítséget nyújtott népünknek. — Mikor tartják a Magyar Szocia­lista Munkáspárt országos konferenciá­ját? — Erre vonatkozólag még nem áll­nak rendelkezésemre pontos infor­mációk. Az elterjedt, de meg nem erősített hírek szerint e hó végén. — Kádár János miniszterelnök egyik legutóbbi beszédében azt mondta, hogy az év végére elérik a tavaly szeptem­beri termelési színvonalat. Hogy áll je­lenleg a helyleállítás munkája a nép­gazdaság különböző területein? — A legutóbbi és az azt megelőző szóvivői értekezleten már részlete­sen beszámoltam a helyreállítás po­zitív eredményeiről. Az akkor el­mondottakon túl nincs újabb mon­danivalóm. — Mi az átlagos bére egy magyar gyári munkásnak, egy tanítónak, egy minisztériumi tisztviselőnek? — A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi kimutatása szerint a gyár­ipari átlagbér 1469 forint egy hónap­ra. Az általános iskolai tanítók havi fizetése beosztásuk, szakképzettségük ás szolgálati idejűik szerint változik. Az átlagos kereset 1550 forint. A mi­nisztériumi tisztviselők fizetése is igen különböző. Ez nemcsak a beosz­tás és szolgálati idő szerint változik, hanem minisztériumok szerint is. Az átlagos havi kereset, a hivatalsegé­dek és miniszterek fizetését is bele­értve, 1737 forint. Most folyik a mi­nisztériumi alkalmazottak fizetésé­nek rendezése. Az előzetes számítá­sok szerint az előadóktól a főosztály­vezetőkig terjedő kategóriákban az átlagbér emelkedni fog. — Hogyan szándékozik a kormány alkalmazni az új állampolgársági tör­vényt azokra, akik az októberi esemé­nyek óta elhagyták Magyarországot? — Az új állampolgársági törvény nem tér ki erre a kérdésre. Nincs olyan rendelkezés és ilyen tervről sem tudok, amely megfosztaná a kül­földön élő, vagy október után kül­földre szökött magyarokat állampol­gárságúiktól. Az új törvény azonban kimondja, hogy azokat, akik súlyo­san vétenek az állampolgársági hű­ség ellen, vagy súlyos ibűncselekmé­­nyék miatt magyar, vagy külföldi bíróság ítél el, megfoszthatok ál­­lf mpolgárságuklól. — Miért változtatják meg a Magyar Ifjúság útja elnevezést Népköztársaság útjára? — A Sztálin út nevet az ellenfor­radalomban változtatták meg Ma­gyar Ifjúság útjára. Magyar Ifjúság útja azonban van már Budapesten, a Népstadion mellett. A Budapesti Városi Tanács illetékes osztálya most ezt az utat Népköztársaság út­jának nevezte el. — Egy sor kapitalista ország sajtója, köztük a nyugat-berlini Kurir jelentette, hogy az utóbbi időben állítólag zavar­gások vannak a Magyar Népköztársaság területén. Az említett újság pl. azt irta, hogy a magyar — szovjet egyezmény alá­írása alkalmával súlyos zavargások tör­téntek. Hogyan ítéli meg a magyar kor­mány az imperialista sajtónak ezt az .újabb kampányát a Magyar Népköztár­saság ellen? — Az éhes disznó makkal álmodik. Az imperialisták azért fizetik bér­­toTnokaikat, hogy politikai csemegét szállítsanak nekik. Ezek, ha ilyen nincs, akkor mát tehetnek mást, ki­találnak valamit, mert másként mi­ből élnének meg. Mi ezt megértjük és ezeket a meséket elengedjük a fü­lünk mellett. Ezek a tisztesség ne es­sék szólván, »-újságírók« nagy gya­korlatra tettek szert abban, hogy mindig úiabb meg újabb meséket találjanak ki. Közéjük tartozik Mr. Anthony Rhodes, a Daily Telegraph tudósítója, aki tíznapos budapesti tartózkodását arra használta fel, hogy — miközben »tárgyilagos« je­lentéseket küldött lapjának — »szen­zációs« fényképeiket készített. Eze­ket magával akarta vinni, hogy az ctt megírandó, már nem olyan »tár­gyilagos« cikkeihez felhasználja. — A kapitalista sajtóban olyan je­lentések látnak napvilágot, amelyek szerint a népi demokratikus országok­ban a nemzeti kisebbségek elnyomás alatt vannak. Hogyan oldotta és hogyan oldja meg a Magyar Népköztársaság a nemzetiségi kérdést, elsősorban a né­met nemzeti kisebbség problémáját? — A Magyarországon élő nemze­tiségiek száma alacsony, nem egy csoportban laknak, hanem az or­szág különböző területein szétszórva. Velük kapcsolatban kormányunk tel­jes mértékben érvényesíti a lenini nemzetiségi politika elveit. Az or­szágunkban élő valamennyi nemze­tiség részére teljes egyenjogúságot, anyanyelvűknek szabad gyakorlatát biztosítja alkotmányunk. Törvé­nyeink; a nemzetiségek bármilyen hátrányos megkülönböztetését szigo­rúan büntetik. A tavaly őszi ellen­­forradalom idején a Horthy-fasizmus által tenyésztett sovinizmus ismét feléledt. Az ellenforradalom leveré­se után kormányunk első intézkedé­sei közé tartozott, hogy a Magyar­­országon élő nemzetiségek jogait megvédje. — A nemzetiségeknek Magyaror­szágon jelenleg 63 óvodájuk van és 35 olyan általános iskolájuk, amely­ben saját anyanyelvükön tanulhat­nak. 286 olyan általános iskola van, ahcl a délszláv, német, román és szlovák nyelveket tantárgyként ta­nítják, 4 általános gimnáziumuk, 4 tanítóképzőjük és 11 diákotthonuk van. A nemzetiségi területeken ön­álló kultúréletet élnek, igen sok kul­­túrcsoportjuk van és az ellenforra­dalom előtt minden nemzetiségnek volt saját nyelvű lapja. A közeljö­vőben ezek a lapok ismét meg fog­nak jelenni, miután sikerül megol­dani a papírellátási nehézségeket. — Mi a Hazafias Népfront jelenleqi helyzete és milyen tervek vannak a Jö­vőre nézve a Hazafias Népfront vona­lán? — A Hazafias Népfront-mozgalom az ellenforradalom leverése után megerősödött. A fasiszta erők újabb megjelenése a magyar kóréletben el­lenállásra ösztönözte az ország fa­sisztaellenes erőit, megértették, hogy a fasizmus végleges felszámolása nem történhet meg a demokratikus erők aktív tevékenysége nélkül. Ez a tartalma az ellenforradalom után к i bontakozó népfront-mozgalomnak. Ennek keretében kommunisták, pár­­tonikívüliek, fizikai munkások és tu­dósok, a társadalom minden rétegé­nek képviselői munkálkodnak együtt a Hazafias Népfront megerősítésén, gondoskodnak a helyi, gazdasági, kulturális és más problémák -meg­oldásáról. — A kormány -a Hazafias Népfront szerveivel együttműködve már ösz­­szegezte az eddigi tapasztalatokat és ennek alapján hamarosan elemezni fogják a Hazafias Népfront munká­jának eredményeit és tevékenységé­nek további formáit. — Knowland szenátor néhány napja levelet intézett Dulleshez, amelyben ja­vasolta, hoqy a nyugati hatalmak sem­legesítsék Norvégiát, azzal a feltétellel, hogy a szovjet csapatokat vonják ki M=igv.a«orszéqról ás tartsanak szabad választásokat. Mi a maqyar kormány álláspontja a fentiekkel kapcsolatban? — Számunkra teljesen érthetetlen, hegy mi az összefüggés Norvégia semlegesítése, valamint a magyar és a szovjet kormány közös megegye­zése alapján Magyarországon tartóz­kodó szovjet csapatok kivonása kö­zött. Knowland szenátor ezt bizo­nyára jobban tudja. — Milyen fejlemények várhatók Eqyiptom és a Maqyar Népköztársasáq viszonyában? — Mint ismeretes, Egyiptom -kor­mánya és a Magyar Népköztársaság kormánya közös megegyezéssel köl­csönösen nagykövetségi rangra emel­ték képviseleteiket. Ez a tény doku­mentálja, hogy erős baráti szálak fű­ződnek a két ország között és nö­vekszik a két nép egymás iránt ta­núsított megbecsülése. A magyar koimány mély együttérzéssel kíséri az egyiptomi nép harcát, amelyet ki­vívott nemzeti függetlensége 'meg­őrzéséért folytat. Örömmel tölt el bennünket minden újabb eredmény, amelyet ezen a területen elérnek és reméljük, hegy a jövőben még csak erősödni és bővülni fognak kapcso­lataink. — A magyar sajtóban több ízben ta­lálkozunk olyan cikkekkel, amelyek a külföldre került magyar gyermekek sorsával foglalkoznak. Mi az oka annak, hogy ebben a kérdésben még nem jött létre megegyezés? — A múlt év végi ellenforrada­lom számos családban okozott súlyos tragédiát. Sok szülő van, akinek egyetlen gyermeke külföldre ment és sók olyan család, amely ilyen módon vesztette el egész fiatal, 10—15 éves gyermekét. Ezek a gyermekek nem saját elhatározásukból távozták kül­földre, novemberben és december­ben a határmenü gyűjtőhelyekre egész általános iskolai osztályok is kerültek, amelyeknek tanulói együt­tesen indultak külföldre, nem egy esetben tanítójuk, más alkalommal egy-egy idősebb fiú vezetésével. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy egy 10—15 éves gyereknek nem le­het önálló ítélőképessége és hogy külföldre távozásában a döntő sze­repet a kalandvágy és a félrevezetés játszotta. Nincs az a jóérzésű ember, aki né tartaná kötelességének az ily módon megbomlott családi élet hely­reállítását és azt, hogy a gyerekeket visszajuttassák szüleikhez. Az impe­rialistákban azonban hasztalan ke­resnénk jóérzést. Számukra az a po­litikai haszon a döntő, amelyet a magyarországi gyermekek külföldre távozásából szerezhetnek. Ezért gá­tolják ezeknek a gyermekeknek a hazatérését, pedig -naponta levelek százai érkeznek, amelyekben ezek a gyermekek kifejezik azt a kívánsá­gukat, hogy visszatérjenek szüleik­hez. Az osztrák kormány nem tár­gyal a kérdésről, a francia kormány szinte naponta újabb feltételeket szab és a nemzetközi szervezetek is csak húzzák«halasztjáik a kérdés megoldását. Mindez kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy az illető országokat nem emberbaráti, hanem önző, szűk­­látókörű, hazánkkal szemben barát­ságtalan politikai szempontok veze­tik. Milyen tapasztalatai voltak a ma­gyar kormánynak a Nemzetközi Vörös­­kereszt budapesti delegációjának mű­ködésével kapcsolatban és meddig fog ez a delegáció még Magyarországon tar­tózkodni? Mi tette szükségessé a Ma­gyar Vöröskereszt átszervezését? — Mint ismeretes, az ellenforra­dalmi események után a magyar kormány a Magyar Vöröskereszt rendkívüli feladatai ellátásának ide­jére kormánybiztost nevezett ki a Vöröskereszt élére és a szervezetnél öttagú orvoskollégiumot hozott lét­re. Ez a Magyar Vöröskereszt auto­nómiájának ideiglenes felfüggeszté­sét jelentette, azaz az MVK ügyin­tézését közvetlenül a kormány fel­ügyelete alá vonta. Miután hazánk­ban a konszolidálás már régen meg­történt, a segélyadományok szétosz­tásával kapcsolatos rendkívüli fel­adatok már a vége felé közelednek és, szükséges, hogy a Magyar Vörös­­kereszt mielőbb visszatérjen hagyo­mányos feladatai ellátására (véradó szolgálat szervezése. egészség­űid felvilágosító munka stb.), idő­szerűvé vált sz önkormányzat hely­reállítása és ezzel a Vöröskereszt munkájának ütőképesebbé tétele, tö­megszervezeti jellegének kidomborí­tása. — A Vöröskereszt Nemzetközi Bi­zottsága, amely a Magyar Vöröske­reszttel 1956. november 16-án Bécs­­ben kötött megállapodás alapján gondoskodott a magyar népnek szánt külföldi vöröskeresztes adományok Magyarországra szállításáról és azok szétosztásának ellenőrzéséről, június hó végéig — mint ahogy azt a Vö­röskereszt Nemzetközi Bizottsága már több ízben kijelentette — befe­jezi a magyarországi lakosság segé­lyezését. E segélyezés — amely első­sorban egyéneknek juttatott élelmi­szer- és ruhaadományokból állt — a hazánkban bekövetkezett, az októ­beri ellenforradalmat követő rend­kívüli állapotoknak már hónapokkal ezelőtt való megszűnte és a helyzet teljes mértékű normalizálása foly­tán szükségtelenné vált. Ezért, mint ahogy azt az egészségügyi miniszter nemrégiben közölte a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával, az 1956: november 16-i megállapodás — amely többek közt felhatalmazza a Vörös­­kereszt Nemzetközi Bizottságát dele­gáció tartására Budapesten — június 30-án hatályát veszti. A Vöröske­reszt Nemzetközi Bizottsága a közel­jövőben listát fog átadni a Magyar Vöröskeresztnek az év elején kilátás­ba helyezett, de eddig még le nem szállított segélyekről (főleg egészség­­ügyi intézményeknek juttatandó fel­szerelésekről). Tárgyalások vannak folyamatban arról, hogy fenti lista alapján a Magyar Vöröskereszt a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságá­val ezen juttatások átvételének és szétosztásának módjáról megálla­podjék. — A magyar kormány nemrég jegy­zéket intézett az Egyesült Államok kor­mányához az Egyesült Államok buda­pesti diplomáciai képviseletének létszá­mával kapcsolatban. Van-e már a ma­gyaroknak tudomása arról, hogy milyen változások lesznek ezzel kapcsolatban az Egyesült Államok magyarországi kép­viseleténél? — Tájékoztatásként közlöm a ma­gyar kormány jegyzékének teljes szövegét. Ez világos választ ad a kérdésnek arra a részére, hogy mi a magyar kormány álláspontja. »Az Amerikai Egyesült Államok budapesti követsége hivatalos beje­lentése szerint 21 diplomatát és 13 adminiszratív beosztású személyt foglalkoztat. A követség és a követ­ség tagjai alkalmazásában 120 ma­gyar állampolgár van. A követség ilyen magas létszáma arra enged következtetni, hogv a kö­vetség igen intenzív tevékenységet folytat, hogy a két ország közötti hi­vatalos kapcsolatokat elmélyítse és szívélyessé tegye, amint ez a nem­zetközi kapcsolatok gyakorlatában általában a követségek feladata kö­zé tartozik — és a nagyszámú beosz­tott e munka elvégzéséhez szüksé­ges. Ezzel szemben a magyar kormány­nak az utóbbi néhány évben szer­zett tapasztalatai azt mutatják, hogy amerikai részről ilyen tevékenység­nek, vagy kezdeményezésnek még csak halvány jelei sem mutatkoz­nak. Ellenkezőleg: a követséget je­lenleg vezető ideiglenes ügyvivő és beosztottjai, ahol csak tehetik, a hi­vatalos kapcsolatok bojkottálására törekszenek. Mindezek betetőzése, hogy az amerikai kormány által Bu­dapestre kijelölt követ, Wailes úr. inkább hazautazott, minthogy átadja megbízólevelét a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának. A fenti magatartás méltán felve­ti azt a kérdést a magyar nép széles köreiben, hogy mi a célja az Egye­sült Államok kormányának buda­pesti követségével, a követség lét­számának nagyarányú fejlesztésével, ha a nemzetközi kapcsolatok alap­elveiből és gyakorlatából származó kötelezettségeit nem teljesíti, a kö­vetség tevékenységéből tehát a ma­gyar népnek nincs meg az az elő­nye, amely a két ország együttmű­ködéséből és szívélyes kapcsolatából természetszerűleg következhetnék. Ellenkezőleg, a tények azt mutatják, hogy a követség tagjai passzív ma­gatartást tanúsítanak a két ország közötti kapcsolatok ápolása tekinte­tében. Ugyanakkor igen élénk kap­csolatokat tartanak fenn olyan ele­mekkel, akik a Magvar Népköztár­saság államrendjének ellenségei és annak megdöntésére törekszenek, sőt egyéni tevékeny segítséget is nyúj­tanak ezeknek az elemeknek. A kap­csolatok ápolása helyett pedig jog­talan hírszerző tevékenységet végez­nek. Mindezek alapján a Magyar Nép­­köztársaság kormányának az a véle­ménye, hogy az említett magas lét­szám további fenntartását semmi sem indokolja. Az amerikai követ­ség jelenlegi hivatalos kapcsolatai és tevékenysége, valamint a követség létszáma közötti összefüggés kellő és gondos mérlegelésével a magyar kormány úgy látja, hogy a követség vezetőjét és katonai beosztású sze­mélyeit is beleértve, a jelenlegi hi­vatalos kapcsolatokból adódó fel­adatok ellátásához elegendő maxi­málisan 12 diplomata és 9 admi­nisztratív beosztású személy. A két ország kapcsolatának történelmi ta­pasztalatai is indokolják a fenti na­gyon méltányos döntést, hiszen az Amerikai Egyesült Államok kormá­nya a Horthy-fasiszta Magyarorszá­gon átlagosan hat diplomatát tartott és ez is elég volt azoknak a közis­merten szívélyes kapcsolatoknak ápolásához, amelyek e két kormány között abban az időben kialakultak. A magyar kormány véleménye szerint ily módon indokolatlanná válik a követség és beosztottai alkal­mazásában lévő magyar állampolgá­rok nagy számának további fenn­tartása és kéri, hogy a követség sze­mélyi állományában történt csök­kentés után a követség és a beosz­tottak személyi alkalmazásában lévő magyar állampolgárok számát is a beosztottak létszámával arányosan csökkentsék. A magyar kormány le kívánja szö­gezni, hogv intézkedését átmeneti­nek tekinti. A jövőben, amikor ezt a körülmények, vagyis a két ország közötti kapcsolatok indokolttá te­szik. nem zárkózik el a fent említett maximális létszámra vonatkozó ha­tározatának megváltoztatása és a keretek kölcsönös emelése elől, jelenleg azonban szükségesnek, tartja, hogy az Amerikai Egye­sült Államok kormánya a fenti­ek figyelembevételével budapesti követsége személyi állományának létszámát e jegyzék kézhezvételétől számított hat héten belül módosít­sa.« — Az Egyesült Államok kormánya a fent említett jegyzékünkkel kap­csolatban néhány nappal ezelőtt egy primitív és sértő hangú válaszjegy­zéket adott át a magyar kormány­nak. Furcsáljuk, hogy az Egyesült Államok kormánya ahelyett, hogy az országaink közötti jóviszony hely­reállítására törekedne — amelynek megromlására nem mi szolgáltattunk okot —, a diplomáciai érintkezésben szokásos hangnem helyett az általuk irányított Szabad Európa rádió stí­lusát vezeti be. — A nyugati sajtóban állandóan arról írnak, hogy Magyarországon megtorlási hadjárat folyik. Mi erről a Külügymi­nisztérium szóvivőjének a véleménye? — A múlt év őszén ellenforradal­mi, fasiszta csoportok, börtönből ki­szabadult bűnözők számos bűncse­lekményt követtek el. Ezeket a bűn­­cselekményeket természetesen meg kell torolni és mihelyt a tetteseket felismerik és megtalálják, bíróság előtt felelősségre vonják őket. Ezek a tárgyalások nvíitak, a külföldi új­ságíróknak is módjuk volt ezek csaknem mindegyikén részt venni, megismerhették az elkövetett bűn­­cselekményeket és a bűnösöket is. Az imperialista sajtó úgy ír ezekről az eljárásokról, mintha nem is kö­zönséges gyilkosokat vonnánk fele­lősségre, hanem, valaki valamilyen oknál fogva nem tetszik nekünk és erre kitalálunk valamilyen bűncse­lekményt, amelyért felelősségre vonjuk. Önök, akik a külföldi sajtó képviselőiként már hosszabb ideje tartózkodnak Magyarországon, is­merik a nyugati sajtó, elsősorban az osztrák Die Presse, valamint az úgynevezett Szabad Európa rádió ilyen irányú közléseinek értékét. — Hogyan alakulnak a magyar és az olasz kormány között a legutóbbi időben a kapcsolatok? — A Magyar Népköztársaság kor­mánya és az olasz kormány közötti viszonyt nem mondhatjuk kielégítő­nek. A magyar kormány következe­tesen törekszik a jóviszony kialakítá­sára, Magyarországon semmiféle korlátozás nem gátolja az Olasz In­tézet működését. A római Magyar Akadémiával kapcsolatban az olasz kormány nem képviseli ezt az állás­pontot. Népünk és kormányunk ápol­ja azokat a történelmi hagyományo­kat, amelyek az olasz és a magyar nép közös hagyományai. Éppen most készülődünk Garibaldi, az olasz nép nagy szabadságharcosa születése 150 évfordulójának megünneplésére. A magyar nép mondáiban, népi éne­keiben Garibaldinak nevét együtt emlegeti saját szabadsághőseivel. A mostani évforduló alkalmával ha­zánkban nagy Garibaldi-ünnepségek lesznek. — Ugyanezekben a napokban Olaszországban viszont a kormán j; által fenntartott rádió minősíthetet­len hangú támadásokat indított nép­­köztársaságunk kormánya és vezető: ellen. Nemrégiben kiállítást nyitot­tak meg Rómában, amelynek az volt a célja, hogy a Magyar Népköztár­saság ellen uszítsanak és ennek é kiállításnak a megnyitásán megje lent Saragat, az akkori olasz kor­mány miniszterelnökének helyette­se. Attól a céltól vezetve, hogy a; olasz koamány és a Magyar Népköz társaság kormánya közötti viszony normalizáljuk, a fent említett jelen ségekkel kapcsolatban a Külügymi nisztérium a mai nap folyamán szó­beli jegyzéket nyújtott át, amelyber többek között leszögezi, hogy »a Ma gyár Népköztársaság kormánya amint ennek többször tanújelét adt: a közelmúltban is — őszintén kíván ja a magyar—olasz kapcsolatot sokoldalú kibontakozását és reméli hogy az olasz kormány hathatós in tézkedéseket tesz az országaink kö zötti kapcsolatokat mérgező tévé kenység megszüntetésére.« (MTI) Hánesoló gépet keres megvételre vagy bérbevesz, hánesoló munkákat bérmunkába kiad szövetkezeteknek kisiparosoknak és állami vállalatoknak Cím: Állami Gazdaságok Szerelő és Segédipari Vállalat, Budapest, I., Bem rkp., 28. Tel.: 150-230.

Next

/
Thumbnails
Contents