Somogyország, 1957. június (2. évfolyam, 126-148. szám)

1957-06-15 / 138. szám

■ . ■■ Ui f> mdG PR0^TMJAi BGYBSÚLiEtEKt AZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 138. szám. ÄRA 50 FILLÉR Szombat, 1957. június 15. A balatoni rendelet-tervezetről A magyar tenger fejlődésének tör­ténetében is hatalmas fordulópontot jelentett a felszabadulás, amikor a Balaton gazdája is a dolgozó nép lett. Nem szabad azonban elhallgat­nunk, hogy a birtoklás örömének el­ső éveiben, sőt később sem haladt a balatonparti gyógy- és üdülőkultúra fejlesztése a kívánt ütemben. Bizo­­nyítja ezt az a tény is, hogy minded­dig jórészt elavult, még a múlt rendszerből való jogszabályok hatá­rozták meg a gyógy- és üdülőhelyek rendjét. Ezek a paragrafusok nem diktálhattak olyan fejlődési ütemet üdülőkultúránknak, mint amilyen életünk számos területén megnyilvá­nult. Szükség'1 volt tehát a Balaton távlati fejlesztésének biz­tosításához egy olyan rendelet­re, mely megfelelően szabályozza majd a gyógy- és üdülőhelyek rend­jét. Sok késedelem után most, a Ba­latoni Intéző Bizottsággal gazdát kapott a Balaton és vidéke, s a BIB- bel egyetértésben az illetékes me­gyei tanácsok kidolgozták a tanács­rendelet-tervezetet, mely forduló­pontot jelent a Balaton vidéke éle­tében. A fejlesztés távlati terve Sokakban felmerülhet a kérdés, mit tartalmazhat ez a rendelet­­tervezet, mely még ezután kerül jó­váhagyás végett az Elnöki Tanács elé és 16—20 nap múlva lép életbe. Tallózva a tervezet lapjai között, megválaszolunk a kérdezőnek. Tar­talmazza azt a joganyagot, amelyet a végrehajtásra hivatott szerveknek ismerniük kell ahhoz, hogy a Bala­ton gyógy- és üdülőhelyi kultúrája az eddiginél céltudatosabb fejlődés útjára léphessen és fejlődésének üte­mében ne maradjon el a szocialista építés egyetlen eredménye mögött sem. Magában foglalja a helyesnek bizonyult eddigi szabályokat és azo­kat az új rendelkezéseket, amelyek távlatokban határozzák meg népgaz­daságunk eavik jelentős anyagi for­rása, a Balaton fejlődésének irányát, az '’lkövetkező 50—80 évre. Az új szabályokat tartalmazó ren­deletet — minden reményünk meg­van erre — nemcsak a munkájukhoz ezzel hathatós segítséget kapó végre­hajtó szervek üdvözölhetik örömmel, hanem azok is. akik a Balaton örök szerelmeseiként szívükön viselik a Balaton környékének minden olyan­­irányú változását, mely még szebbé. még kellemesebbé, s mert növekszik a Balaton idegenforgalma is, még vonzóbbá, keresettebbé teszik orszá­gunknak ezt a vidékét. A gyógy- és üdülőhellyé nyilvánítás ízelítőül szükségesnek tartunk néhány »apróságot« kiemelni a ren­delet-tervezetből, mely a Megyei Ta­nács legutóbbi ülésén nagy tetszésre és helyeslésre talált. íme az első pél­da, mely bizonyítja, hogy a rende­let nemcsak a mára, hanem a jövő­re is szól: »A gyógy- és üdülőhely határai ne csak a jelenlegi szükségleteknek megfelelő területet foglalják maguk­ban, hanem legyenek figyelemmel a fejlesztés távlati igényeire is.« Szük­ségtelen lenne részletezni, mit jelent e kiragadott idézet. Különösebb szó­szaporítás nélkül üdvözölhetjük, mint a cél- és tervszerű Balaton-fejlesz­­tésnek egyik alapvető biztosítékát. Beszél a rendelet-tervezet a végre­hajtó szervek feladatairól, ellenőrző kötelességéről, a fürdőidény megha­tározásáról, a közegészségügyi szer­vek működtetéséről. S itt megint ér­demes megállnunk. Legfontosabb, hogy az évi munkájuk után alkot­mány-adta jogaikat élvező dolgozók ezrei egészséges, minden igényt ki­elégítő környezetben pihenhessék ki fáradalmaikat. Vagy a hazánkba el­látogató külföldi vendégek, turista­csoportok kellemes emlékkel, meg­elégedetten, visszakívánkozva távoz­zanak el. A közegészségügyi szervek működéséről szóló paragrafusban olvassuk a fürdők állapotára, utak, parkok, sétányok rendbentartására, portalanítására, a növényzet védel­mére vonatkozó szabályokat. Ide kapcsolódnak szorosan a köztisztasá­gi rendelkezések, a fásított, parkosí­tott területek, sportlétesítmények védelme stb. Az állattartás szabá­lyozása mellett egy kellemetlen és egészségtelen szomszédságot is meg­szüntet a rendelkezés: a tehéncsor­da és a sertéskonda többé nem él­vezheti együtt a Balaton vizének hús hullámait a fiirdőzőkkel. A rendésze­ti intézkedések pedig azt is kimond­ják: »Tilos minden olyan tevékeny­ség, ami a dolgozók üdülését, nyu­galmát bármi módon is zavarja. így különösen tilos a csendháborítás meghatározott időkben. Tehát a für­dőidény tartama alatt du. 14 órától 16 óráig, éjjel 24 órától másnap reg­gel 9 óráig.« A kereskedelem feladatai Megállapított tény, hogy a Balaton látogatottsága évről évre ugrásszerű­en növekedik. Ezért szintén nagy­fontosságú a kereskedelem felada­taival foglalkozó jogszabály, amely előírja: az állandó jellegű kereske­delmi rendszer mellett a nyári fő­idényben kiegészítő idényboltokat kell működtetni. Többek között ar­ról is intézkednek hogy üdülő dolgo­zóink, vagy a hétvégi IBUSZ-vona­­tokkal érkező kirándulók zavarta­lan ellátása mellett a kereskedelmi forgalomban a balatoni táj szépsé­geit, haladó hagyományait hűen visszatükröző, reprezentatív jellegű ajándéktárgyakat is lehessen vásá­rolni. Sorolhatnánk még sokáig a tanács­rendelet-tervezet fontosságát, idő­szerűségét, mondhatni, nélkülözhe­tetlenségét bizonyító, közérdekű paragrafusokat. De nem tesszük ezt. A' végrehajtás során úgyis megis­merkedhetünk áldásos eredményei­vel — néhányan pedig, akik inkább ragaszkodnak a Balaton régi képé­hez, mint a kialakuló újhoz, a bün­tető szankciók keménységével. Egye­lőre örömmel köszöntjük a rendelet­tervezetet;, mely a Balaton partján elhelyezkedő gyógy- és üdülőhelyek rendjének szabályozásával új szaka­szát nyitja meg a balatoni üdülő­kultúra fejlődéstörténetének. L. I. Szerelik a» új televíziós adóállomás antennatornyát A magyar építő- és szerelővállala­tok dolgozói a Német Demokratikus Köztársaság szerelőszakembereivel együtt pontos ütemterv szerint állít­ják össze a Széchenyi hegyi új tele­víziós adóállomás antennatornyát. Az 54 méter magas vasszerkezetű to­ronyból már 30 méteres rész látható. A tervek szerint az antenna felállí­tását június 20-ig befejezik. й külügyminisztérium szóvivőiének sajtótájókeztatója Közlekedési ellenőrzésen Két bírósági jegyzőkönyv DÍSZBEMUTATÓ Hétfőn, június 17-én, este 7 órail kezdettel a Kommunista Ifjúságii Szövetség Intéző Bizotsága rendezé- j) sében kerül bemutatásra a Szabadj Ifjúság Filmszínházban az »ök vol-^ tak az elsők« című, magyarul beszé-i lő szovjet film, mely az első komszo-í molásták életét, harcaik történetét^ eleveníti fel. i Városunk üzemeinek, iskoláinak 1 KISZ-if júsága, mintegy háromszázé munkás- és diákfiatal vesz részt i ezen a bensőségesnek ígérkező ün-,j népi filmbemutatón. A nézők kö-$ zött láthatjuk majd a szovjet kato-í nai parancsnokságtól meghívott ka-j tonákat, valamint Kaposvár közéle-j tének vezetőit. t Az ünnepélyes bemutató előtt aí honvéd-zenekar ad térzenét, majd? rövid ünnepi beszéd után, Kapósvá-i rótt először, a KISZ fiataljai előtti kerül bemutatásra a film, melynek-J nagyszerű mondanivalója egy hősi' nemzedék harcos napjairól szól, ar-í ról, hogy miként formálódtak embe-<’ rekké a szovjet hatalom első évei-l ben a szovjet fiatalok, az első kóm-i szomolkák és komszomolisták. A hétíő esti hét órai előadásra! jegyek nem válthatók ; Permetezés Balatonendréd bejárában Jó termést ígér a kenyérgabona Megyénkben a termelőszövetkeze­tek és egyénileg dolgozó parasztok 150 ezer kataszteri holdon vetették el az idei kenyérnek való magját. A jól áttelelt vetéseket a szeszélyes ta­vaszi időjárás hátráltatta ugyan fej­lődésükben, de ennek ellenére a gon­dos műtrágyafelhasználás, a bőséges csapadék, valamint az utóbbi meleg idő, biztató változást okozott a ter­méskilátásokat illetően. Az elmúlt esztendőben Somogybán 7,1 mázsás megyei átlagtermést ér­tek el búzából, az idén nyolcnál több­re lehet számítani. Rozsból 6,5 má­zsás átlagterméssel szemben egy mázsával lehet többet várná holdan­ként. Igen jól mutat az ősziárpa, melyből tíz mázsás megyei átlagra is megvan a remény. A mostani ked­vező időjárást figyelembe véve — ha ezután valami elemi csapás nem érni a vetéseket — Somogyiban a 150 ezer kataszteri hold kenyérgabona vetésterületről holdanként egy má­zsával több termést takaríthatnak be, mint tavaly. Ez azt jelenti, hogy ebből a terméstötabletből Kaposvár lakosságának egész évi kenyérszük­ségletét bőven ki lehet elégíteni. A TEJIPAR ÚJDONSAQAI A tejipar már régóta tervezi, hogy 5 dekás csomagolt vajat hoz forga­lomba. Az elgondolás megvalósítását eddig csomagológép hiánya gátolta. Az idén azonban már kaphatunk 5 dekás vajat az üzletekben, mert a tejipar a Német Demokratikus Köz­társaságtól automata csomagológé­peket vásárolt. Hamarosan megkezdi az ipar a 13 éve nem gyártott pogácsa-sajt ké­szítését is. A különlegesség a Bara­nya megyei Tejipari Vállalatnál ké­szül majd. Az üzemben most foly­nak a termelés előkészületei. Antikám, mérd, le a fényt. Nyolc és tizenegy között. Jó. Felvételre kész? Igen. — Figyelem, felvétel... Állj! A nap erősödik ... Halk, határozott szavak pattog­nak csendben, félreérthetetlenül a tó felett. A bárányfelhő néhány perc múlva kedvez a filmeseknek, s felszabadítja a nap sugarait. — Figyelem, felvétel! Gép indul. Az állványra rögzített Arriflex halk, sercegő zizegéssel forgatja a filmet. Közben a rendező utasítá­sát hallani: — Jó, így jó lesz. Svenk. Most próbálj lassan felsvenkelni. Úgy, szép finoman, a végén megállsz. Szépen kitartani. Gép áll. Gyerünk szűkebb objektívre. 20-ast elő ... Izgalommal és különös élvezettel hallgatom a kimért szavakat. S ahogy figyeljük a tó felett keringő sirályokat, még az első percek kez­deti borzongása is elmúlik. Kioktat­tak ugyanis, mit kell tennem, ha megmar a vipera ... Gumicsizmát húztam, s bevallom, kissé félénken hallgattam, miként fogom pengével kivágni a húst megmart lábszáram­ból, meginni a két és féldeci pálin­kát, s a megfelelő szérum után élet­ben maradni erőben, egészségben... Nem rosszindulat volt ez és nem ijesztgetés. Az óvatosság sohasem■ árt Somogy legszebb táján, a jégkor­szakból fennmaradt ősláp, a Baláta­­tó vidékén pereg a film. A film­expedíció tagjaival két összetákolt halászcsónakon töltjük a napot. A csónakban, állványok, felvevőgépek, evezők, hordozható sötétkamra, há­tizsákok, s a lepkefogótól a legkü­lönbözőbb felszerelésig minden. (JiilmeSekkjd cl Q^aldta-tßndL Gyönyörű szép idő van, filmezés­re talán a legalkalmasabb. Az erdő­szegélyezte tó felett hatalmas bá­rányfelhők, melyeknek kristálytisz­ta tükörképe ott himbálódzik a tó vizén. Rekkenő hőség, s a termé­szet leheletének csodálatos, magá­­valragadó hangulata. Ez a környe­zet. Ilyen miliőben, az ősláp jelleg­zetes állatainak birodalmában for­gatja új, népszerű, tudományos természetfilmjét Bánki László. — Ez lesz őnagysága — suttogja a rendező, s a levegőbe mutat. — Az ördög vigye el, most le fog szállni és nincs napunk ... Örákig ülünk a csónakban moz­dulatlanul. A felvert sirályok ott keringenek fejünk felett. A gép ta­lán öt-hat méterre van az egyik kis mozgó szigettől, szabadszemmel is láthatjuk a három pettyes tojást a fészekben. Az anya leszállásának pillanatát akarják megörökíteni. Az operatőr, Schuller Imre görnyedt háttal félórákig a gépen keresztül figyeli őket, míg végre sikerül. S legnagyobb csodálatomra az ócska bárkától néhány méterre leszáílnak a vad madarak. Most nem beszé­lünk, csak később a »főhadiszállá­son« mondják el megfigyeléseiket. Hosszú napokig kint ültek a fész­kek közelében. Akkor figyelték meg, hogy a sirály félti tojásait, s hogy ki ne hűljenek, az ember kö­zelében is rájuk száll. Hozzászok­tatták őket az emberhez, a gép­hez ... Mindössze húsz percig pereg majd ez a színes természetfilm, de ezidő alatt is sok csodálrúvalót, izgalmas jelenetet, ismeretet tár elénk. A készülő film a lápi állatok együtt­élésébe, életébe, faj- és létfenntar­tó ösztönvilágába enged bepillan­tást. Feltárulnak majd előttünk a természetnek az emberi szem elől rejtett törvényei, csodálatos titkai is. S a film forgatói egyúttal igen komoly tudományos munkát, kísér­letet is végeznek. Csodálom hihetetlen türelmüket, melyből — én csak egy napig láttam, de meggyőződésem — napról napra kitűnőre vizsgáznak. — Az állat nem ember és nem gép — mondják. Beállítani nem le­het. Ki kell lesniük, hogy az állat mit akar, s ők alkalmazkodnak hoz­zájuk. Ehhez pedig nagy-nagy tü­relem, kitartás kell. Es ami a leg­fontosabb: szeretni az állatokat... Uj kép következik. — Objektíveket elő. Anti, állvá­nyon maradsz, te pedig a másik géppel fotografálj lentről — szól a rendező. Skrapics Antal, az ope­ratőr asszisztense is elhelyezi gé­pét a ladik orrában és hasonfekve, gépen keresztül figyeli a vizet. Ne­héz felvétel következik. Egy sikló­kígyót szeretnének elkapni, amint úszik a sötétbarna vízben. Újabb féhlrrák, órák. — Ott jön. Figyelem, gép indul. Feszült izgalom, csak a gépek du­ruzsolása hallatszik, majd ismét a rendező szava. — Gép áll. Megvan, gyerekek? Diadalittas mosoly a válasz. A felvevőgépek visszakerülnek táskájukba, s körülményes evezés, csáklyázás után partot ér a forgató­csoport. (Fél öt van már, s még nem ebédeltek.) Útközben egyikük-mási­­kuk leugrik a kocsiról. Rézkígyó, hatalmas csiga, érdekes, ritka virá­gok után hajolnak le, s viszik az állomáshelyre. Még szükség lehet rájuk... Bent, Kaszópusztán újabb élmény vár a látogatóra. Egy külön házat rendeztek be a filmesek. Akváriu­mokban, ketrecekben a lápvilág legkülönbözőbb állatait gyűjtötték össze ők maguk. Gyíkok és sikló­kígyók, pettyesgőték, tíz-tizenöt centis piócák és barna varangyok, a réti csíktól és lápi páctól a sza­badszemmel alig látható planktono­kig minden megtalálható. Az udva­ron Ernő, Samu és Tibor, a kölyök­­rókák, egy óriásméretű borz és teknősök várják a felvételt. Szeren­csére csak itt találkoztam szemtől szembe a fekete viperával is. A felvételek egy része ittbent ké­szül a szobában, hisz az apró lápi állatokat nem lehet a tóban fény­képezni. Nem volt szerencsém lát­ni az akvárium-fotografálás részle­teit, mégis néhány érdekességet er­ről. A szobában hatalmas geren­dákból összetákolt állvány látható. Rajta egy nagyobb és egy kisebb akvárium, melyben lápot teremte­nek az ügyes fotósok, tudományos tanácsadójuk segítésével. Rendkívül bonyolult munka ez. A felvételhez kristálytiszta víz kell, s a szűrés igen lassan történik. Egy másod­perc alatt mindössze egy csepp víz tisztul. Az első akváriumba tiszta vizet töltenek és itt helyezik el az apró, sokszor szabadszemmel látha­tatlan, vagy alig látható ágatokat. A másik nagyobb akváriumban eredeti lápi víz van, melynek sötét­barna színe átszűrődik az elsőbe is az üveg falán. Hat hatalmas, ötezer wattos reflektor veszi körül az üvegedényeket, melyek fényereje körülbelül ötven darab hatvanas izzónak felel meg. És micsoda hihe­tetlen munka: az előkészítés 12—14 órát igényel, s a felvétéi mindössze 30 másodperc. A forgatócsoport munkája nem­csak kompozícióban és szépségben, hanem tudományosan is precíz, hi­bátlan. Kiváló segítőtársuk, tudo­mányos tanácsadójuk van Marián Miklós személyében, aki öt éven át kutatta a Baláta lápvilágának tit­kait. Velük van mindenütt és elké­szíti az akváriumokat is a felvé­telre. Annyi sok szépség rejlik a filme­sek munkájában! És e rövid, egy­napos látogatás után sokkal jobban tudom becsülni őket, értékelni munkájukat. Búcsúznom kell tőlük. Elmond­ták, hogy a forgatócsoport tagjai (Bánki László rendező, s egyben a forgatókönyv írója, Schuller lm,re és Skrapics Antal operatőrök, Ma­rián Miklós tudományos tanácsadó, Öreg György felvétel- és Hárs Mi­hály gyártásvezető) nemzetközi filmfesztiválra készülnek új fnmük­kel e fárasztó és veszélyes művészi munka után. Sikerük — úgy érzem ■ nem lehet kétséges. Es befejezésül hadd árulkodjak magamról. Bevallom, nagyon büsz­kén, izgalommal nézem majd végig »A lápvilág titkaiból« című termé­szetfilmet, melynek felvételeinél — a hatvan napból egyet — velük töl­töttem a Baláta csodálatos vidéj kén... Jávori Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents