Somogyország, 1957. június (2. évfolyam, 126-148. szám)

1957-06-14 / 137. szám

Péntek, 1957. június 14. SOMOGYOESZAO Segítse a lakosság is a tanács munkáját Az ellenforradalom Kaposvár város tanácsát sem kímélte, meg­bolygatta annak sorait, megzavar­ta munkáját. Ám november 4-e után a tanács öntevékenyen munkához látott. A Városi Tanács épülete az első volt a megyében, amelyen az ellenforradalom után újra ott ragyo­gott a vörös csillag, s ott lengett a vörös zászló. A végrehajtó bizottság november 10-én tartott ülésének határozatai alapján a lakosság ügyeinek intézése zavartalanul folyt, az élelmiszerellátás terén sem volt nagyobb zökkenő, s eltávolították a tanácstól az ellenforradalmárokat. Persze, ehhez szívós munkára volt szükség mind a végrehajtó bizottság tagjai, mind a tanács többi dolgozói részéről is. A végrehajtó bizottság minden egyes ülésén sokoldalúan foglalkoz­tak a lakosok ügyeivel, figyelembe véve azok kéréseit, javaslatait. A vá­ros élelmiszer- és vízellátása, fej­lesztése, szépítése, a köztisztaság, a lakás- és szociális1 ügyek, amelyek a végrehajtó bizottsági üléseken szerepeltek, azt bizonyítják, hogy a nép választottjai szívükön viselik a város lakosságának ügyét. Segít a pártszervezet November végén alakult meg 12 taggal a tanács pártszervezete, amely legfontosabb feladatának a párt erősítése mellett a tanács mun­kájának segítését tartotta. Taggyű­léseken megtárgyalták a kommu­nisták teendőit és a proletárhatalom mellett határozott állásfoglalásra szólították fel valamennyit. Segített a pártszervezet az ellenforradalmá­­rok által megtévesztett tanácsi dol­gozók felvilágosításában és az ellen­­forradalmárok eltávolításában is. A kommunisták vették fel eredménye­sen a harcot a tanácson belül folyó intrika, az alaptalan vádaskodás el­len is, s elérték, hogy ma már ilyet nem lehet tapasztalni. Közben küz­döttek a pártszervezet erősítéséért is, amelynek eredményeként ma már negyvenhárom tagot számlál alap­szervezetük. Pártnapokon, taggyűlé­seken a pártszervezet, a kommunis­ták, de valamennyi tanácsi dolgozó számára ezt határozták meg felada­tul : szoros kapcsolatot teremteni a város dolgozóival, azonnal intéz­kedni jogos kéréseikben. A tanácsi vállalatok munkájáról Több vállalat — Vaskombinát, Fi­nommechanikai Vállalat, Béke Szál­ló, Patyolat, Faipari. Szikvizüzem stb. — tartozik a tanácshoz, amelyek segítése ellenőrzése igen nagy fel­adatot jelent a Városi Tanács szá­mára. Az ellenforradalom után majd minden vállalat anyag- és energia­hiánnyal küszködött, amely az else negyedévi eredményekre alaposan rányomta bélyegét. A Finommecha­nikai Vállalat például az első ne­gyedévet a tervezett 10 000 forintos nyereség helyett 102 ezer forintos veszteséggel zárta. A legeredménye­sebben dolgozik a Faipari Vállalat, amely nem tervezett ugyan nyeresé­get az első negyedévre, de tervét 13,5 százalékkal túlteljesítve, 134 000 fo­rint nyereséget ért el. A végrehajtó bizottság már fog­lalkozott a vállalatok eredményeivel Mégis foglalkozzék többet azokkal a vállalatokkal, amelyek ráfizetéssel dolgoznak. Hívják meg a vb-ülésekre a vállalatok vezetőit és beszéljék meg velük: mit kell tenni a gazda­ságos termelés biztosítása érdeké­ben. Erre annál is inkább szükség van. mert ha megnézzük a tanácsi vállalatok egy főre eső termelési ér­tékét, azt látjuk, hogy ez 1956 har­madik negyedévében egy hónapban 13 474 forint volt. 1957 első negyed­évében pedig 63 forinttal kevesebb. Ugyanakkor a bérfizetés általánosan 4,8 százalékkal emelkedett. Egyedül a Vaskombinát az, amelyik túlha­ladta az elmúlt év egy főre eső ter­melési értékét. Míg 1956 harmadik negyedévében az egy főre eső egy­havi termelési érték 9300 forint volt. addig 1957 első negyedévében elérte a 10 425 forintot Azt is meg kell mondani, hogy a tanács sem kellő műszaki, sem pe­dig kellő anyagi segítséget nem tud nyújtani a vállalatoknak. Csökken­tették az ipari-műszaki osztályok lét­számát, s az ott dolgozó műszakiak fizetése alacsony: pl. egy többéves gyakorlattal rendelkező mérnök jó­val kevesebb fizetést kap a tanács­nál, mint egy vállalati rajzoló. A ta­nácsnak nem áll kellő anyagi eszköz a rendelkezésére. A Német Demok­ratikus Köztársaságból hoztak a Pa­tyolat részére egy korszerű mosógé­pet, amelyet nem tudnak felszereim, mivel hiányzik erre a célra 58 000 forintjuk. Nyolcszáz lakásigénylő havonta Égjük legnagyobb probléma ma a városban a lakáskérdés. A város la­kossága az elmúlt évek alatt jelen­tősen megnövekedett, de ehhez vi­szonyítva új házak csak igen kis számban épültek. Nem irigylésre méltó az a feladat, amelyet a lakás­hivatal beosztottjai végeznek. Síró, veszekedő, türelmetlen asszonyokat megnyugtatni, s ha van rá lehetőség, orvosolni a jogos sérelmeket. Egy­­egy fogadónapon száz-százhúsz kére­lem is beérkezik a lakáshivatalhoz. Van olyan hónap, amikor a lakást igénylők száma eléri, sőt meghalad­ja a nyolcszázat. Lakás pedig igen kevés van. Magános háztulajdonosok elhalálozásával, elköltözéssel, egy­­egy nagyobb lakás megosztásával tudnak havonta legjobb esetben négy-öt lakást biztosítani. Legelő­ször a romos lakásban lakók, az egészségtelen, vagy túlzsúfolt kisla­kásban lakó nagycsaládosok jutnak lakáshoz. De hogy milyen feladatot jelent ezeknek kielégítése, azt mutat­ja az is, hogy 34 romos, 36 egészség­telen és 6 nagycsaládos részére kel­lene sürgősen lakást adni, nem szá­molva a különböző jogos lakáské­relmeket Naponta 7500 köbméter víz A város jelenlegi vízműve nem tudja a lakosság kellő vízellátását biztosítani. Naponta 7500 köbméter vízre volna szükség, de a Vízművek csak napi 4500 köbméter szolgálta­tására képes. A tanács mégis min­dent elkövet, hogy a vízellátás za­vartalanságát biztosítsa. Nemrégen összehívták azoknak a vállalatoknak vezetőit, amelyek a városi hálózat­ból használják a vizet és felszólítot­ták őket, hogy a legrövidebb időn belül rendezkedjenek be önellátás­ra. Több vállalat már meg is valósí­totta ezt (kútfúrással), s a többi vállalat is rövidesen követi példáju­kat. Ez azonban csak szükségmeg­oldás. A tanács most elhatározta, hogy a vízellátás megoldásának ér­dekében küldöttséget meneszt a Mi­nisztertanácshoz 22 millió forintos DÓthitel megszavazása érdekében. Ebből új vízműtelepet létesítenének és a városi vízvezeték-hálózatot újjal cserélnék ki, mert a jelenlegi cső­hálózat nem bírja el a nagyobb nyo­mást. Városfejlesztés, szépítés, köztisztaság Ebben az éviben a városfejlesztési tervben 2 041 000 forint szerepel. A villanyhálózat bővítésére 276 000 fo­rintot fordítanak. Kisrómai hegy, Keceli hegy, Körtönyei hegy, Mező utca, Szegfű-sor és a Kandó Kálmán utcát villamosítják ebből az összeg­ből. A Kossuth Lajos utcában 430 000 forintos költséggel házat építenek. Körzeti orvosi rendelő építésére a Petőfi utcában 25 000 forintot hasz­nálnak fel. A Fonodához gyalogjár­dát építenek, amely 122 000 forintba kerül. Vízvezeték építésére pedig 243 000 forintot költenek. A színház korszerűsítése, a színház előtt lé­vő szökőkút helyreállítása, járdák, utak, kutak építése szerepel az 1957- es városfejlesztési tervben. Nagy gondot fordítanak a város szépítésére is. A parkok gondozása, virágok ültetése, parkosítás, füvesí­tés 460 000 forintba kerül ebben az esztendőben. Szomorú, hogy a város különböző részein ellopkodják a ki­ültetett virágokat. A város lakói akadályozók meg ezt. Sokan jogosan kifogásolták eddig, hogy a város söprését leginkább ak­kor végzik, amikor a dolgozók mun­kába sietnek. Amint erről nemrégi­ben hírt adtunk, a söprést ezentúl 6 óra helyett 5 órakor kezdik és mire a dolgozók munkába mennek, addig­ra végeznek a söpréssel a belváros­ban. Rövidesen pedig kap a város két söprőgépet, amely éjjel fogja végezni az utcák söprését. Csak azt kéri a Köztisztasági Vállalat, hogy a házfelügyelők, a háztulajdo­nosok is végezzék el időben a járdák söprését. Szívén viseli választói ügyét A Városi Tanács a város ügyeinek intézésében, a város élelmezése, tisz­tasága, szépítése érdekében is szép eredményeket ért el az ellenforrada­lom leverése óta. Az eredményekben nem kis részük van azoknak a ta­nács- és végrehajtó bizottsági tagok­nak, akik társadalmi munkában végzik feladatukat. Hagymás! Mihály elvtársat a ke­­celhagyaljai lakók választották meg tanácstagnak, majd pedig a tanács­tagok végrehajtó bizottsági tagnak. Egyszerű. prasztember, aki szívén vi­seli választói sorsgt, s ha kell, nem rest' naponta kétszer-háromszor • is befáradni a tanácshoz. Hagymás! elvtárs, amikor a ta­nácsnál voltunk, éppen egy kút ügyében fáradozott. A kút, amelyről szó van, már a múlt rendszerben is közkútként szerepelt. Hagymási elv­társ, aki 1945нЬеп a földosztó bizott­ságnak is tagja volt, elmondotta, hogy a kút mellett lévő területet egy Tián nevezetűnek adták használatra, azzal, hogy a kutat nem zárhatja el a környék lakói elől. Az elmúlt év­ben aztán az a terület a tanács Bor­bély nevezetű ügyészének segítségé­vel, akit azóta eltávolítottak a ta­nácstól ellenforradalmi tettei miatt, valahogyan Tiánék birokába került. Hagymási elvtárs, amikor ezt meg­tudta, felkereste Borbély ügyészt, aki elutasította őt, mondván: »-Ha magának van vize, akkor ne törőd­jön másokkal.-« Az elmúlt hetekben Tiánék már odáig merészkedtek, hogy körülkerí­tették a közkút 'környékét és lakat­tal elzárták az utat mások elől. Ele­gendő ivóvíz ilyen melegben csak abban a kútban van. Beszélgettem az ottlakókkal. Az egyik asszony elpj­­naszolta, hogy férjének, amikor ha­zajött a munkából, nem tudott vizet adni. Egy másik család pedig diszna­ját adta el, hogy kutat tudjon épí­teni. Egy család épített is már kútat, 1700 forintos költséggel, de a víz édes és ha a tisztiorvos megvizsgál­ná, talán megtiltaná fogyasztását. Tizenhat család ivóvizéről van szó! Kötelezze a Városi Tanács Tiánékat arra, _ hogy a jogtalanul lefoglalt közkút helvóbe építsenek egy köz­­kútat a környék lakóinak számára. A másik kérés, amelyet a Kecel­­hegy alján lakók már hosszú idő óta sürgetnek, az utcai világítás meg­oldása. Tizenöten járnak be onnan a Fonodába dolgozni. Éjjel sötétben, a sáros úton hazamenni, bizony nem a legkellemesebb. Valamilyen meg­oldást lehetne és kell találni. E két példa is arra kell, hogy figyelmeztes­se a Városi Tanácsot, hogy még alaposabban, még határozottabban törődjön a lakosság kérelmeinek el­intézésével. Szükség van a pontos adófizetésre Sokat fáradoztak a végrehajtó bi­zottság tagjai, a tanács dolgozói, hogy legjobban elintézzék a város ügyeit, a lakosság kérelmeit. A pa­nasznapokon, a tanácstagi fogadó­órákon — ahol néha 40—50 ember is megjelent — elmondott javaslatokat figyelembe vették. Minden ember érdekében tevékenykedtek akkor, amikor intézték a város ügyeit, amikor a város fejlesztésén, szépí­tésén munkálkodtak. Ám a végre­hajtó bizottság, a tanács csak akkor tud eredményes munkát végezni, ha a város lakossága is támogatja. Ez a támogatás többoldalú. Az ál­lampolgári kötelezettségek teljesíté­se körül nincs minden rendben. Bár a város a második negyedévi adó­fizetési tervet eddig 79,5 százalékra teljesítette, mégis tapasztalható le­maradás. Elsősorban a kisiparosok­nál, aztán a dolgozó parasztoknál. Ugyanakkor nem kielégítő a város­­fejlesztési hozzá járuláis befizetése sem. A pontos adófizetésre pedig nagy szükség van. Ebből a pénzből új utak, járdák, orvosi rendelő, vil­lanyvezeték-hálózatok. vízvezetékek épülnének. A második negyedévi adó 87 százalékát, a városfejlesztési hozzájárulást pedig teljes egészében a város fejlesztésére fordítják. Segítsék a város lakói a tanács munkáját. Javaslataikkal, de állam­polgári kötelezettségeik teljesítésével is járuljanak hozzá, hogy Kaposvár tovább szépüljön, tovább fejlődjön. Szalai László Minden héten jó tippel, 3,30-ért sokat nyerhet a TOTÓN A nyári munkák sikeréért Felhívás az állami gazdaságok dolgozóihoz Az állami gazdaságok főigazgató­ja és a MEDOSZ Elnöksége közös felhívásban fordult az állami gazda­ságok dolgozóihoz: »Az ellenforradalmi események során szenvedett károk pótlására — mondja többek között a felhívás — a lakosság életszínvonalának fenn­tartására és emelése érdekében az iáén több és olcsóbb gabonát, ter­ményt kell az ország asztalára ten­ni, mint az előző években bármikor. Ez komoly erőfeszítést, alapos, jó n: unkát kíván a gazdaságok vezetői­től és minden dolgozójától^. A felhívás többek között figyel­mébe ajánlja a gazdaságoknak, hogy a termények, elsősorban a gabona betakarításának idejére gondoskod­janak a gépek, mindenekelőtt a kombájnok zavartalan munkájáról, a teljesértékű gépkihasználásról. A jö­vő évi jó termés feltételeinek meg­teremtése érdekében válasszák meg jól az előveteményeket, alkalmazza­nak helyes agrotechnikát, szervezzéjt meg gondosan az őszi talajelőkészí­­tést és vetést. Azokat a gazdaságo­kat és dolgozókat, akik a gépkihasz­nálás és növénytermelés színvonalá­nak emelése érdekében a legnagyobb erőfeszítéseket teszik, s gazdaságos­ság tekintetében is a legjobb ered­ményeket érik ei, jutalomban része­sítik. Összesen 200 000 forint jutal­mat osztanak ki a gazdaságok között. Lapterjesztés az állami gazdaságokban Megyénk állami gazdaságainak MSZMP alapszervezetei ebben a hó­napban pártsajtó előfizetésgyűjtést szerveznek. Célul tűzték ki, hogy az MSZMP Megyei Pártbizottságának lapját sok állami gazdasági dolgozó kezéhez eljuttatják. Elsősorban olya­nokéhoz, akik a múltban előfizetői voltak a lapnak, de valamilyen ok­nál fogva most nem fizetik elő, és azokat a dolgozókat is felkeresik, akik sem korábban, sem most nem járatták a lapot. A párt politikáját hirdető újságokra nagy szükségük van a dolgozóknak, hogy napról nap­ra tájékozottak legyenek, világosan lássák a kül- és belpolitikai esemé­nyeket, a párt állásfoglalását, amely kivétel nélkül az ő érdekeiket védi és segíti elő. Állami gazdaságaink pártszerveze­tei a pártsajtó terjesztését a párt­munka egyik szerves feladatának te­kintik. A pártszervezet vezetői, egy­szerű párttagok felkeresnek minden dolgozót, elbeszélgetnek velük, hogy azok legyenek a pártlapok valame­lyikének előfizetői. A Lábodi Állami Gazdaságban a pártszervezet a szakszervezettel és aktívák bevonásával végzi ezt a munkát. E gazdaság kommunistáinak terve, hogy az idén ! sokkal többen olvassák a lapot a gazdaságban, mint tavaly. A Nagybereki Állami Gazdaságban a brigádvezetők is se­gítik a pártszervezetet e feladatá­nak sikeres megoldásában. Külön dicséretet érdemel az Álla­mi Gazdaságok Megyei Igazgatósá­ga és az állami gazdaságok igazga­tói, akik szinte kivétél nélkül mint gazdasági vezetők segítik a pártszer­vezeteket a sajtó terjesztésében. E hónap végén, a sajtóterjesztés értékelésekor a legjobb eredményt elérő pártszervezetek és aktivisták értékes tárgyjutalmat kapnak. Somogyország Lapkiadó Vállalat MENNYI A DARÁLÁSI DÍJ? Vidéken az utóbbi időben gyakran hangzik el panasz, hogy ha termé­keiket daráltatni akarják, a munka­­díjat különböző módon — vámkeres­mény formájában, természetben vagy pénzben —- számítják fel a daráló­­tulajdonosok. Ezért az Élelmezés­­ügyi Minisztérium közli, hogy a má­jus 18-án megjelent kormányrende­leten kívül, amely szabályozza a ma­­gánkisiparí és a háziipari árak ki­számításához szükséges kulcsszámo­kat — érvényben van a Begyűjtési Minisztérium 1955. október 13-án megjelent rendelete is. Ennek értelmében a darálóüzemek a szemestakarmány darálását csak természetbeni vámkeresmény levo­nása ellenében végezhetik el. A da­rálóüzemek a természetben levont vámkeresményt a működési helyük szerint illetékes megyei terményfor­­galmi vállalatnak kötelesek térítés ellenében átadni. A darálóüzemek készpénz ellenében csak állami, kí­sérleti, tan-, cél- és erdőgazdaságok, valamint állami vállalatok, intézmé­nyek részére végezhetnek szemesta­karmány darálását. Vöröskeresztes tanfolyam záróvizsgáján yermekkori, tizennyolc év előtti élményemre kell gon­dolnom itt, a Sétatér utcai általá­nos iskola úttörőcsapata vöröske­resztes tanfolyamzáró vizsgáján. Kint teljes gőzzel fűti az utcákat és tereket á júniusi nap és még a né­ha felkelő szél is perzsel. Itt bent, a virágos tanteremben a négytagú elnökség előtt vizsgáztat Zsuzsi né­ni, a tanfolyam vezetőnője. Az Országos Gyermekvédő Liga, mint sokgyermekes család gyerme­két, csaknem 20 évvel ezelőtt egy nyáron Balatonszabadibo,\ vitt üdül­ni. Szép volt a nyár, örültünk a Ba­latonnak, amit sokan akkor láttunk először, de a második világháború hazánk felé közelgő hullámai meg­mérgezték gyermeki örömünket. Az üdülőtelep vaskerítésén túl nap­hosszat gördültek el a katonákat szállító tehervonatok sorai. Na­gyobb nyaralótársaink közül néhá­­nyan tudni vélték, hogy mi azért vagyunk itt, mert a mi édesapánkat is viszik a háborúba, vagy már el is vitték. Ezért, ha csak tehettük, ott tartózkodtunk a kerítés mentén és néztük a tehervonatokat, hátha bizonyságot szerezhetünk. Egy dél­után, amikor szabadon jártunk-kel­­tünk a kerítés mögött, borzasztó dolog történt. Nevére már nein em­lékszem a kisfiúnak, aki felmászott a lándzsa alakúra kiképezett ková­csoltvas kerítésre, onnan nézte az integető katonákat. Lába meg­csúszhatott, mert alsókarjánál fog­va fennakadt a kerítésen. Idősebb pajtásaink leemelték a kisfiút, aki sokáig feküdt ájultan, vérezve a fa­kó, kikopott gyepen. Mire előkerül­tek felügyelőink és jóval később az orvos, szerencsétlenül jójt társunk annyi vért elveszített, hogy nem tudták életben tartani. Végignézek az elsősegélynyújtás anyagából vizsgázó pajtások során. Nem idősebbek és nem fiatalabbak, mint mi voltunk akkor, mintegy két évtizeddel ezelőtt. Mi mégis tehe­tetlen rémülettel álltuk körül sze­rencsétlenül járt nyaralópajtásun­kat. Kint elviselhetetlen hőség kerge­ti az embereket az árnyékba, itt a tanteremben is fojtogató a levegő. Tizenöt úttörő pajtás mégis itt van és biztos tudásra valló, szabatos fe­leletekben ad számot arról, hogy amit tanultak, jól megtanulták és tudják is majd alkalmazni. A segí­teni vágyás nemes érzése vezette őket az úttörőcsapat vöröskeresztes szakkörébe és amit embertársi sze­rétéiből, úttörő-kötelességből vállal­tak, teljesítették is. A legidősebb vizsgázó tizennégy, a legfiatalabb tíz éves. Társnőik, pajtásaik most talán a hűvös szobában, a kertben készülnek a tanévzgró vizsgákra, vagy ■fürdenek valahol. Ök itt van­nak valahányan és az elnöklő orvos minden kérdésére megválaszolnak. Vizsgáznak. Valahogy nemcsak az elvégzett anyagból, hanem áldozat­vállalásból és emberségből is. Későn kezdődött a tanfolyam. Mindössze négy foglalkozásra futot­ta az időből, de még az elnöklő doktor bácsi, Stanczer József is el­ismerően nyilatkozik az úttörők vöröskeresztes szakkörének elméle­ti és gyakorlati tudásáról. A majd kétórás vizsga bebizonyí­totta, hogy Varga Jénőné, aki mint vöröskeresztes aktíva, társadalmi munkában vállalta a tanfolyam ve­zetését, termékeny talajba vetette el a segítőkészség és tudás magvait. Ahol ezek a pajtások ott lesznek, ott nem lehet különösebb baj, ha balesetek alkalmával az orvos ké­sik. Friss tudásuknak talán nem­sokára, a közeledő nyári táborozás alkalmával már hasznát is veszik. A z ünnepélyes hangulatú vizs­­^ да után jutalomosztás követ­kezett. Örültek a pajtások, örültünk mi, a hallgatók is, mert megérde­melték a Vöröskereszt ajándékát és az ajándék mellett díszelgő vö­röskeresztes igazolványt. L. I.

Next

/
Thumbnails
Contents